KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET A XIV. SZÁZAD. avagy Az Anjouk nyomában

Átírás

1 KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET A XIV. SZÁZAD avagy Az Anjouk nyomában Rabb Péter PhD 2013

2

3 AZ ANJOUK MAGYARORSZÁGON / A SZEREPOSZTÁS I. Károly (Caroberto, Károly Róbert) ( ) / I. (Nagy) Lajos ( ) / Mária királynő ( ) / Erzsébet anyakirályné ( 1387)

4 AZ ISMERETLEN ISMERŐS Károly koronázása, Szepeshely, / Gyöngyös, Kő Pál, 1984 / Képes Krónika, Kálti Márk, 1358 / 200 forintos címletű bankjegy, Vagyóczky Károly, / Károly dublőre: Koltai Ferenc vállalkozó / Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, Lantos Györgyi, 2004

5 AZ ANJOUK EURÓPÁBAN / AZ ANJOU GRÓFSÁG Anjou, történeti régió Franciaország nyugati részén. Egykor az Andes/Andecavi gall törzs szállásterülete volt, központja a mai Angers (római nevén Juliomagus). Önálló grófsággá a IX. század második felében vált, első ismert grófja Ingelger ( ) tól hercegség óta grófja/hercege a francia király vazallusa.

6 1. GRÓFI HÁZ 2. GRÓFI HÁZ ANGEVIN/PLANTAGENET 3. GRÓFI HÁZ CAPET/NÁPOLYI 4. HERCEGI HÁZ CAPET-VALOIS 5. HERCEGI HÁZ BOURBON Ingelger ( ) I. (Vörös) Fulkó ( ) II. (Jó) Fulkó ( ) I. Geoffroy ( ) III. (Fekete) Fulkó ( ) II. (Martell) Geoffrey ( ) III. (Szakáll) Geoffroy ( ) IV. (Mogorva) Fulkó ( ) IV. (Martell) Geoffroy ( ) V. Fulkó Anjou és Maine grófja, Jeruzsálem királya ( ), fia: IV. Geoffroy (folytatás a 2. grófi háznál) IV. (Rekettyés) Geoffroy Normandia hercege ( ) II. Henrik Normandia hercege, angol király ( ) I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király ( ) I. (Földnélküli, Puhakardú) János angol király ( ) III. Henrik angol király ( ) I. Edward angol király ( ) II. Edward angol király ( ) III. Edward angol király ( ) II. Richárd angol király ( ) VIII. Lajos francia király ( ) I. (Anjou) Károly nápolyi király( ) II. (Sánta) Károly nápolyi király ( ) (Martell) Károly ( ) I. Károly (Róbert) magyar király ( ) I. (Nagy) Lajos magyar király ( ) Mária magyar királynő ( ) (férje: Luxemburgi Zsigmond) Valois Károly ( ) VI. Fülöp francia király ( ) II. János francia király ( ) V. Károly francia király ( ) VI. Károly francia király ( ) VII. Károly francia király ( ) XI. Lajos francia király ( ) VIII. Károly francia király ( ) Róbert (IX. Lajos fia) Clermont grófja, Bourbon Beatrix férje ( 1318) (II. Henrik unokája, Kasztíliai Blanka férje VIII. Lajos francia király)

7 AZ ANGEVIN / PLANTAGENET-HÁZ I. Henrik (Blois) István Matilda (Szép) Geoffrey II. Henrik I. Richárd I. János ( ) ( ) I. Henrik lánya ( ) ( ) ( ) ( ) I. Vilmos fia I. Vilmos unokája V. Henrik császár Anjou grófja Geoffrey fia II. Henrik fia II. Henrik fia egyik fia Geoffrey özvegye Matilda 2. férje felesége húgát veszi el második férje 1144-től Aquitániai Geoffrey Eleonóra

8 AZ ANGEVIN / PLANTAGENET-BIRODALOM LÉTREJÖTTE 1128: Geoffrey, V. Anjou Fulkó jeruzsálemi király fia, Anjou, Maine és Touraine grófja feleségül veszi I. Henrik angol király lányát, Matildát, V. Henrik német-római császár özvegyét, I. Henrik kinevezett utódját (1127). A házassággal megkapja a normann hercegséget. 1152: Henrik herceg Geoffrey fia és Aquitániai Eleonóra, VII. Lajos francia király volt felesége házasságra lép. Henrik felesége révén megszerzi Aquitániát (vele Poitou-t, Marché-t, Perigord-t, Limoges-t, Auvergne-t és Gascogne-t), mely nem tartozik a francia király hűbérbirtokai közé. 1153: Egyezség (Blois) István angol király és Henrik között, melynek értelmében István halálát követően Henrik örökli az angol trónt. 1154: Henrik angol királlyá koronázása. Bretagne bekebelezése k.: a Toulouse-i grófság és Vexin megszerzése. Érsekségek: Rouen, Tours, Bordeaux, Auch Püspökségek: Lisieux, Évreaux, Bayeux, Rennes, Nantes, Périgeux, Le Puy, Limoges Apátságok: St-Wandrille, Mont-St-Michel, St-Evroul, Aurillac, Charroux, Bec, St-Savin

9 II. Henrik / Eleonóra fia, János lován / Aquitániai Eleonóra, mint a trubadúrok közismert támogatója (apja, Vilmos herceg nyomán) II. Henrik, Eleonóra és fiuk, I. Richárd szarkofágja Fontevrault/Fontevraud (Anjou) apátságában / I. János szarkofágja Worcesterben

10 Becket Tamás ( ) / normann származású nemes, II. Henrik egyik leghűségesebb kegyence / Párizsban és Bolognában tanul / hadvezérként részt vesz 1159-ben Touolouse ostromában, majd 1161-ben a Marché elleni hadjáratban / kancellár / Henrik 1162-ben canterbury érsekké tette III. Sándor pápa tiltakozása ellenére / 1164: nem tud elszámolni az érsekség jövedelmeivel / 1164: Clarendoni Konstitúciók / : száműzetés Pontigny-be / december 29-én a canterbury székesegyházban Henrik emberei(?) megölik / 1173-ban szentté avatják / sírja zarándokhellyé válik / 1174: tűzvész

11 A CAPET / NÁPOLYI ANJOU-HÁZ SZÜLETÉSE VIII. (Oroszlán) Lajos ( ) francia király / apja: II. Fülöp Ágost / anyja: Haiunaut-i Izabella / felesége: Kasztíliai Blanka (II. Henrik angol király és Anjou gróf unokája). Anjou és Normandia 1204-ben (II. Fülöp Ágost), Aquitánia, Poitou és Perigord 1217 után kerül a francia korona alá. Lajos Anjou-t felesége révén szerzi meg. IX. (Szent) Lajos ( ) francia király ( ) I. Róbert ( ) Artois gófja I. Károly ( ) Provence, Anjou és Maine grófja, szicíliai( ), majd nápolyi király, névleges jeruzsálemi király

12 I. (Anjou) Károly (István) ( ) Anjou és Maine (testvére halálát követően, 1232-től), Provence és Folcalcuier grófja (felesége révén, 1246), szicíliai ( ), majd nápolyi király ( ), névleges jeruzsálemi király (az örökösödési jog megvásárlásával, 1278-tól). Anjou révén a francia király, Provence grófjaként a német-római császár, Szicília királyaként pedig a pápa vazallusa. Utóda fia, II. (Sánta) Károly. Anjou gróf, Anjou gróf, Franciaországnak csak egy királya van. S ne higgye, hogy azért, mert az öcsém, kímélni fogom önt. Anjou gróf, Anjou gróf, ha terhére vagyok önnek, szabaduljon meg tőlem, de én nem hagyom el a népemet.

13 Maurice Druon ( ): Az elátkozott királyok / Franciaország IV. (Szép) Fülöp ( ) uralkodásának 2. felétől VI. (Valois) Fülöp ( ) uralkodásáig A Vaskirály (1955) / A megfojtott királyné (1955) / Korona és méreg (1956) / Az ősi törvény (1957) / Franciaország nőstényfarkasa (1959) / Liliom és oroszlán (1960) / Quand un Roi perd la Fance Az országvesztő (1977)

14 A SZICÍLIAI KIRÁLYSÁG / HOHENSTAUF / ANJOU/ ARAGÓN I. Henrik ( ) I. Frigyes ( ) Konrád ( ) I. Manfréd ( / ) Konradin (1266) Felesége II. Roger király I. Henrik fia I. Frigyes fia I. Frigyes természetes fia, helytartó Konrád fia lánya, Szicília régense veje: III. Péter aragóniai király

15

16 Nápoly Castel dell Ovo / Tojásvár / a város normann urai építették a XII. század elején, 1128-ban már állt Castel Nuovo / Mashio Angioino / I. Károly építteti között

17 II. (Sánta) Károly ( ) nápolyi király ( ), névleges szicíliai és jeruzsálemi király, Salerno hercege / felesége Mária magyar hercegnő, V. István leánya ( ) / 14 gyermekük született, köztük: Martell Károly, Toulouse-i Szent Lajos, Róbert, későbbi nápolyi király, Fülöp tarantói, durazzói és akháj herceg, névleges konstantinápolyi latin császár, Rajmund Berengár provencei herceg, Péter durazzói herceg, János durazzói és akháj herceg, Margit Anjou és Maine grófnője, Blanka, II. Jakab aragóniai király felesége, Eleonóra, II. Frigyes szicíliai király felesége. 1284: Károly a nápolyi öbölben vívott csata során fogságba esik. Szabadulása záloga: lemond Szicíliáról, illetve Valois Károly az aragón királyi címről, 3 fia és 60 provencei nemes túszként Aragóniában marad. 1302: négy sikertelen kísérlet után Károly végleg lemond Szicíliáról. Utódjának Róbert fiát jelöli, mellőzve idősebb fiát, Martell Károlyt (I. Károly Róbert apját), aki anyja jogán 1292-től igényt tartott a magyar trónra.

18 I. (Bölcs) Róbert ( ) nápolyi király ( ), névleges jeruzsálemi király, Provence és Folcalcuier grófja / első felesége aragóniai Jolanda (III. Péter lánya), második: mallorcai Sancha / fia: Károly ( ) calabriai herceg, nápolyi alkirály / Károly halálát követően I. Károly (Róbert) felelevenítette jogát a nápolyi trónra / 1333: András és Johanna (Róbert unokája) eljegyzése Róbert végrendeletében csak Johannát nevezi meg örökösének, András csak mint a királynő férje szerepelhet

19 A MAGYAR ÁG Martell Károly ( ) Salerno hercege, Nápoly helytartója ( és 1295) II. (Sánta) Károly és Mária Magyar hercegnő fia. Anyja testvére, IV. László halálát követően (1290) igényt jelentett be a magyar trónra, amit aztán fiára ruházott. Trónigényével 1294-től lépett fel, de érvényesítésére korai halála miatt nem volt módja. Felesége Habsburg Klemencia (1281), fia Caroberto (Károly Róbert), későbbi magyar király, lányai Beatrix és Klemencia, X. Lajos későbbi felesége I. Károly (Róbert) ( ) magyar király (1301/ ) Martell Károly és Mária fia András ( ) 1333-tól calabriai herceg, I. (Nápolyi) Johanna jegyese, 1342-től férje és a nápolyi trón várományosa. Apja, I.Károly halálát követően I. Róbert nápolyi király csak Johannát (unokáját) nevezi meg örököséül, Andrást mellőzi. 1343: Erzsébet, I. Károly felesége Nápolyba látogat András megkoronázása ügyében. 1345: szeptember én Aversában Johanna tudtával megölik Andrást. I. (Nagy) Lajos ( ) magyar ( ) és lengyel ( ) király 1329-tól (bátyjai korai halála miatt) trónörökös, 1338 előtt erdélyi herceg, névleges szicíliai és jeruzsálemi király (1348-tól)

20 KÁROLY MAGYARORSZÁGON 1290 július 10-én Kőrösszeg váránál meggyilkolják IV. (Kun) László királyt,az Árpád-ház utolsó egyenesági férfi leszármazottját. Nővére Mária, II. (Sánta) Károly nápolyi király felesége a (nőági!) leszármazás jogán bejelenti trónigényét, amit 1292-ben fiára, Martell Károlyra ruház. július 23-án megkoronázzák III. Andrást. Az Anjouk trónigényét támogatják a délvidéki Šubićok, Babonićok és Frangepánok, a nyugat-dunántúli Kőszegiek, valamint Bicskei Gergely esztergomi érsek VIII. Bonifác pápa támogatja a nápolyi Anjouk magyarországi trónigényét augusztusában meghal Martell Károly salernoi herceg. A trónigény fiára, az ekkor 7 éves Carobertora (Károlyra) háramlik Május 20-án II. (Sánta) Károly nápolyi király kölcsönt vesz fel firenzei bankároktól unokája, a Magyarországra készülő Caroberto számára. augusztusában Caroberto (12) Spalatóba érkezik január 14-én meghal III. András. május 13 előtt Bicskei Gergely Esztergomban egy alkalmi koronával megkoronázza I. Károlyt. Az új király támogatására Magyarországra érkezik Boccasini Miklós pápai legátus (a későbbi V. Kelemen pápa). augusztus elején Vencel cseh trónörökös az északi országrész urai (Csákok, Abák, Rátótok, Balassák, valamint az esztergomi érsek kivételével a teljes klérus) meghívására Magyarországra jön. augusztus 27-én János kalocsai érsek Fehérváron a Szent Koronával megkoronázza Vencelt (Lászlót). László 1304-ig uralkodik, majd elmenekül az országból és 1305-ben lemond a magyar királyi címéről. A Szent Koronát a Kőszegiek által támogatott Wittelsbach Ottónak adja át december 6-án Benedek veszprémi és Antal csanádi püspök Fehérvárott királlyá koronázza Ottót, aki 1307-ben távozik az országból tavaszán I. Károly visszafoglalja Esztergomot és Budát. Magyarországra érkezik Gentilis bíboros, pápai legátus. október 10-én a rákosi gyűlés I. Károly ismeri el királynak I. Károly ismételt koronázása ismét formai hibákkal augusztus 27: I. Károly harmadik, ezúttal szabályos megkoronázása. Caroberto érkezése Gentilis bíboros Vencel érkezése Vencelt hazaviszik

21 A TARTOMÁNYURASÁGOK

22 A TARTOMÁNYURAK LEVERÉSE 1310 A tartományuraságok elérik legnagyobb kiterjedésüket. április 8-án Károly képviselői Kán László erdélyi vajdával tanácskoznak. június elején Aba Amádé és Csák Máté leváltása a nádori posztról június 25-én Csák Máté megtámadja Budát. szeptember elején a kassai polgárok megölik Aba Amádét, Szabolcs, Bereg, Ung, Zemplén, Torna, Szepes, Sáros és Abaúj urát. Károly Debreceni Dózsa vezetésével sereget indít Csák Máté ellen Június 15-én a rozgonyi csatában Károly a kassai polgárok és a szepesi szászok segítségével legyőzi a Csák Máté által támogatott Amadé-fiakat. A királyi sereg visszafoglalja az Amadé-fiak kezén lévő várakat Károly leváltja Borsa Kopaszt a nádori posztról. május-július: Csák Máté sikerrel védi meg tartományát János cseh király támadásával szemben. májusában Károly visszafoglalja Visegrádot Csák Mátétól. augusztusában meghal Kán László erdélyi vajda, tartománya szétesik május-június: Károly személyesen vezet hadat a Kőszegiek ellen. június: Debreceni Dózsa a debreceni csatában szétveri Borsa Kopasz seregét. az Ákos-fiak Károly ellen fordulnak: Dédest és Diósgyőrt a király elkobozza Augusztusában országos hadjárat Csák Máté ellen. november 3: Károly két hónapi ostrom után beveszi Csák Máté várát, Komáromot februárjában Károly elfoglalja Petenye fia Péter várait, birtokait pedig elkobozza. március 18-án meghal Csák Máté. Királyi had indul tartományának megszállására. augusztus 4-8: Károly beveszi Csák Máté székhelyét, Trencsént.

23

24 KIRÁLYI SZÉKVÁROSOK ÓBUDA ESZTERGOM FEHÉRVÁR ESZTERGOM ÓBUDA BUDA TEMESVÁR VISEGRÁD BUDA VISEGRÁD BUDA X. szd. utolsó harmadáig, Kurszán, majd Árpád fennhatósága alatt stratégiai és politikai központ. A legenda szerint Attila városa, itt halt meg I. László király 1095-ben. X. szd. utolsó harmadától 1018-ig körül I. István ide helyezi udvarát. Kálmán király (XII. szd. elején) állítja vissza a város elsőségét. Az udvar hivatalosan 1256-ig itt tartja székhelyét, de a XII. század végétől az udvar ismét egyre többször időzik Óbudán. XII. század végétől másodlagos királyi központ, mely a tatárjárás során megsemmisült tól királynéi birtok táján a Várhegyen IV. Béla castrumot építtet. A királyi központ a város északkeleti sarkában épült, később Magna Curia Regis-nek, illetve Kammerhofnak nevezett udvarházban lehetett. Ezt még ben is bővítik (I. Lajos kápolnát építtet) I. Károly a tartományuraktól védett délkeleti országrészben állítja fel udvarát I. Károly ide helyezi át székhelyét, melynek korai helyszíne talán a (1317-ben Csák Mátétól visszafoglalt) fellegvár lehetett. Itt őrizték az uralkodói jelvényeket. Záh Felicián merénylete 1330-ban már az új palotában történhetett ben tűzvész pusztított, magát I. Károlyt is a fellegvárban ravatalozzák fel 1342-ben. Talán a tűzvészt követő építkezések miatt költözött I. Lajos udvara átmenetileg Budára I. Lajos átmeneti székhelye a Kammerhofban I. Lajos és Zsigmond uralkodói központja tól Visegráddal párhuzamosan működő uralkodói központ. A XIV. század közepén indulnak meg a Várhegy déli szegletében az első építkezések (István-vár) től egyedüli és valódi székváros.

25 A HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA / URALKODÓI SZÉKHELYEK Buda ostroma: 1302 / Buda visszafoglalása: 1307 / Temesvár / Visegrád

26 Temesvár A Béga mocsarainak egyik szigetén már a rómaiak is építettek egy őrtornyot / X. szd.: karóvázas alapozású sánc-, illetve földvár / 1212: első említése (Castrum Themesiensis) / 1315: a régi földvár mellé I. Károly építtet kőből rakott, négyszögletes alaprajzú várkastély, közepén lakótoronnyal (ez a későbbi Vízitorony) / : királyi székhely / XV. szd. közepe: a földrengésben elpusztult a várat Hunyadi János építteti újjá. Hunyadi Mátyás itt tölti gyerekkorát

27 Visegrád : I. Károly ide helyezi át székhelyét, melynek korai helyszíne talán a (1317-ben Csák Mátétól visszafoglalt) fellegvár lehetett. Itt őrizték az uralkodói jelvényeket. / Záh Felicián merénylete 1330-ban már az új palotában történhetett. / 1340-ben tűzvész pusztított, magát I. Károlyt is a fellgvárban ravatalozzák fel 1342-ben. / Talán a tűzvészt követő építkezések miatt költözött I. Lajos udvara átmenetileg Budára. / I. Lajos és Zsigmond uralkodói központja.

28 REKONSTRUKCIÓS ELKÉPZELÉSEK A fellegvár az Anjouk korában (A visegrádi fellegvár, o. ) A fellegvár Zsigmond korában (A visegrádi fellegvár, o.) A fellegvár Mátyás korában (A visegrádi fellegvár, o.) A fellegvár Mátyás korában (Altum Castrum, o.)

29

30 ALSÓVÁR

31

32 VISEGRÁD / PALOTA 13. szd k. forrás: CIVERTAN 1430 k. forrás: Buzás 1994.

33 Visegrád, Palota forrás:

34 Események a visegrádi várban/palotában Záh Felicián merénylet-kísérlete a királyi család ellen Visegrádi királytalálkozó (Parkerdő-módra) április november Orlai-Petrich Soma (1860) és Madarász Vikror (1858) képe

35 A HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA Saját lovagi kíséret zömmel magyar nemesekből / tartományuraktól elhódított váruradalmak szétosztása honorbirtokként / udvari hierarchia megteremtése új főnemesi réteg / gazdasági-, pénzügyi-, igazgatási- és jogi reformok / a kincstárnak adózó városok támogatása / kiegyezésre törekvő külpolitika / határozott balkáni hódítási tötekvések / a nápolyi trónigény fenntartása honor / honorbirtok: (a becsület, tisztesség, tisztség jelentésű latin szóból) Az Anjou-királyság kormányzásának alapjaként szolgált. A király által adott, visszavonható adomány, melynek tárgya lehet hivatali, katonai vagy bírói joghatóság egy tartomány vagy népcsoport felett, illetve a hozzá kapcsolt jövedelmek. A legnagyobb honrbirtokosokat tekintették az ország báróinak, akik hivatali jövedelmüket maguk élték fel, valamint kíséretük eltartására fordították. új főnemesi réteg: Széchényiek, Széchyek, Nekcseyek, Kompolthyak, Görgeiek, Báthoriak, Kállayak, Drugethek, Kanizsaiak, Köcskyek, Becseiek Rozgonyi csatában / Csák Máté ellen / Kőszegiek ellen Szent György lovagrend: 1326: világi és egyházi szolgálat, királyi kíséret, testőrség, koronaőrség

36 A HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA Saját lovagi kiséret zömmel magyar nemesekből / tartományuraktól elhódított váruradalmak szétosztása honorbirtokként / udvari hierarchia megteremtése új főnemesi réteg / gazdasági-, pénzügyi-, igazgatási- és jogi reformok / a kincstárnak adózó városok támogatása / kiegyezésre törekvő külpolitika / határozott balkáni hódítási töterkvések / a nápolyi trónigény fenntartása Az Anjouk által támogatott városok: 1316 Kolozsvár városi jog 1317 Sopron jogok megerősítése 1320 Bártfa telepítési kivátság 1324 Nagymaros Buda joga 1328 Kőszeg jogok megerősítése Körmöcbánya város alapítása 1331 Bars Komárom joga 1334 Szécsény Buda joga Rimaszombat Buda joga 1340 Túrócszentmárton Korpona joga 1347 Sáros, Eperjes, Szeben Kassa Buda joga Nagybánya 1351 Sárvár 1356 Kapronca Zágráb joga 1357 Zalatna 1358 Brassó kereskedők szabadsága 1361 Debrecen szabad királyi város Modor 1365 Bártfa pallosjog Temesvár címer 1367 Szeben a budai kereskedők joga 1369 Brassó árumegállító jog A városi jogok megszerzésének folyamata Kassa példáján: 1261 felmentés a várispán joghatósága alól, katonaállítás helyett egyösszegű adó 1262 bírójának és esküdteinek első ismert említése 1290 a plébános kiemelése a főesperes hatásköre alól 1300 k. városfal építésének engedélye (ekkorra már álltak a falak) 1319 vámmentesség az északkeleti országrészben 1321 felmentés a pénzbeváltási kötelezettség alól 1342 szabott fellebbezési út: tárnokmester 1347 Budai jog plébánia kegyúri jogának megszerzése országos vásár tartásának joga 1361 árumegállító jog 1369 címer használatának joga 1404 mentesség a harmincad fizetése alól 1462 pénzverés joga

37

38 A HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA Saját lovagi kíséret zömmel magyar nemesekből / tartományuraktól elhódított váruradalmak szétosztása honorbirtokként / udvari hierarchia megteremtése új főnemesi réteg / gazdasági-, pénzügyi-, igazgatási- és jogi reformok / a kincstárnak adózó városok támogatása / kiegyezésre törekvő külpolitika / határozott balkáni hódítási tötekvések / a nápolyi trónigény fenntartása Gazdasági reformok / bevételek növelése, kiadások csökkentése az egykori királyi birtokok visszavételi lehetőségének vizsgálata királyi megbízottak által honorbirtok jövedelmének egy részét be kell fizetni a kincstárba a királyi birtokokból befolyó jövedelmek mellett a királyi jogon (pénzverésből, bányászati jogokból, nemesfém felvásárlási jogból, sókamarákból, harmincadokból) szerzett bevételek (regále-jövedelmek) növelése 1320-as évek: a négy meglévő mellé hat új pénzverő- és bányakamara. Vezetőjük a kamaraispán, aki egy évre bérelte a kamarát, melynek jövedelme őt illette. 1325: nemesérc-monopólium a kibányászott nemesérc beváltásának joga kizárólagosan a királyi pénzverő kamarákat illette, a veretlen arany és ezüst kereskedelmének joga a király monopóliuma lett. A kényszerbeváltás árfolyamának alacsonyan tartásával a kincstár %-os haszonhoz jutott. A bányák kizárólagos birtokosa a király től az eredeti tulajdonos kezében maradt a bánya a bányajövedelem 1/3-ával együtt. 1325: aranyforint (aranyvaluta-rendszer) elsősorban külföldön kedvelték, nagy értéke miatt a kis tételben bonyolódó kereskedelem számára alkalmatlan volt, itt leginkább a cseh ezüstgaras forgott 1329: áttérés a kettős (arany-ezüst) pénznemre 1338: egyedüli értékpénz az aranyforint ( körmöci arany ), a váltópénz állandó értékű ezüstdénár. Ezzel megszűnt az évenkénti kötelező pénzbeváltás évezredes gyakorlata. új adók / vámok bevezetése: 1321-től: vámszedőhelyet csak a király létesíthet 1323: kamarahaszna helyett új kapuadó (jobbágyportánként ½ fertó) 1336: új adó a régi kapuadó nevén (3-3 garas = 1/5 forint)

39 A HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA Saját lovagi kíséret zömmel magyar nemesekből / tartományuraktól elhódított váruradalmak szétosztása honorbirtokként / udvari hierarchia megteremtése új főnemesi réteg / gazdasági-, pénzügyi-, igazgatási- és jogi reformok / a kincstárnak adózó városok támogatása / kiegyezésre törekvő külpolitika / határozott balkáni hódítási tötekvések / a nápolyi trónigény fenntartása Külpolitika: felesége Luxemburgi Beatrix, János cseh király húga (1319-ben meghal, Váradon temetik el) felesége Erzsébet, I. (Lokietek) Ulászló lánya 1321 Egyezség Habsburg Frigyessel Temesvárott, az osztrákoknak okozott károk megtérítése tárgyában 1327 Habsburg-ellenes szövetség Nagyszombatban Károly és János cseh király között 1333 Károly személyesen tárgyal Nápolyban II. (Sánta) Károllyal András herceg nápolyi trónigényének érvényesítése érdekében 1335 Károly és János cseh király közti egyezség Visegrádi királytalálkozó: Károly, III. Kázmér lengyel király, János cseh király, a Német Lovagrend követei, Károly morva őrgróf, I. Rudolf szász és III. Boleszló sziléziai herceg egyezsége a lengyel király és a Német Lovagrend közötti területi vita eldöntésére, valamint az északi kereskedelmi útvonalak szabályozására (Bécset elkerülő útvonalak, melyek Kassa, Lőcse és Zsolna előnyére szolgálnak) 1338 Károly és Károly morva őrgróf (később IV. Károly német-római császár) közti szövetség a lengyelországi magyar trónigény támogatása céljából 1339 Károly és III. Kázmér lengyel király szerződése a fiú utód nélküli lengyelországi trónutódlás kérdésében Katonai tevékenység / kísérlet a balkáni magyar fennhatóság visszaállítására: 1322 Dalmácia / a dalmát városok Velence fennhatósága alá kerülésének megakadályozása 1328 Habsburgok ellen 1330 Havasalföld / súlyos vereséggel zárul 1337 Hadjárat Albert és Ottó osztrák herceg ellen Kereskedelem támogatása: 1316 Védlevél a külföldi kereskedők támogatására / elsősorban velenceiek számára 1318 A kereskedelmi útvonalak biztonságának garantálása

40

41 Szepeshely (Spišská Kapitula, Zipser Kapitel), székesegyház Román bazilika helyén között épült, 1382-ben Corpus Christi-kápolnával bővítették, ennek helyén épült fel a Szapolyai-kápolna (Szapolyai Imre, 1487) Az I. Károly koronázását ábrázoló falkép XIV. századi

42

43 Szapolyai Imre 1487 Szapolyai István 1499

44 Apostolok, Cserkút (1335)

45 Erzsébet királyné házioltára (Párizs, 1340 k.)

46 Apostolok, Esztergom, várkápolna (1340 k.)

47 Toporci madonna ( ) Magyar Anjou-legendárium, a Bolognában tanult Hertul mester festi között, talán a nápolyi trónigény alátámasztására

48 KÁROLY CSALÁDJA Mária(?) tescheni hercegnő ( 1317) / Luxemburgi Beatrix, János cseh király húga (esküvő: 1318, 1319) / Erzsébet, I. Ulászló lánya (esküvő: 1320, 1380) Károly ( 1321) / László ( ) / Lajos ( ) / András ( ) / István ( )

49 Képes Krónika, Kálti Márk (1358)

50 VÁLTOZATLAN ÜGYMENET Saját lovagi kíséret zömmel magyar nemesekből / tartományuraktól elhódított váruradalmak szétosztása honorbirtokként / udvari hierarchia megteremtése új főnemesi réteg / gazdasági-, pénzügyi-, igazgatási- és jogi reformok / a kincstárnak adózó városok támogatása / kiegyezésre törekvő külpolitika / határozott balkáni hódítási törekvések / a nápolyi trónigény fenntartása / Ezsébet anyakirályné ( 1380!) határozott beleszólása az ország ügyeibe Külpolitika: 1342 Luxemburgi Károly morva őrgróf (később IV. Károly német-római császár és cseh király) látogatása Visegrádon. Egyezség az őrgróf lánya, Margit és Lajos eljegyzéséről Lajos látogatása Károly morva őrgrófnál. Kísérlet a nápolyi trónigény támogatására. Erzsébet anyakirályné látogatása Nápolyban András herceg ügyének előmozdítására 1345 Szeptember 18-19: Johanna tudtával Aversában meggyilkolják András herceget Lajos feleségül veszi Luxemburgi Margitot ( 1348) 1346 Lajos igazságtételre kéri VI. Kelemen pápát András herceg meggyilkolásának és a magyar Anjouk nápolyi trónigényének ügyében sikertelen tárgyalások Velencével a dalmáciai városok kérdésében 1350 A pápa által közvetített fegyverszünet Lajos és Johanna között (1352-ben békét kötnek) 1353 Lajos házassága Kotromanić Erzsébettel, a bosnyák bán lányával Egyezség Lajos és IV. Károly között születendő gyermekeik eljegyzése tárgyában Lajos békét köt Velencével Zárában 1360 Lajos, IV. Károly és Rudolf osztrák herceg találkozója Nagyszombatban Meghal a néhai István herceg fia, János, ezzel a magyarországi Anjouk férfiágon utód nélkül maradnak 1365 IV. Károly Budán tartózkodik, hogy megkérje fia, Vencel (Zsigmond bátyja) számára István herceg lányának, Erzsébetnek a kezét Meghal III. Kázmér lengyel király. Utóda Lajos lesz, aki anyját, Erzsébetet bízza meg a kormányzói feladatokkal 1372 IV. Károly kisebbik fia, Zsigmond számára megkéri Lajos középső lánya, Mária kezét. Erzsébet anyakirályné az eljegyzés ellen lép fel.

51 1374 Lajos kiadja a lengyeleknek a kassai privilégiumot, melynek fejében a lengyelek elismerik a leányági trónöröklést 1379 Egyezség Lajos és Vencel cseh király között Zólyomban Mária és Zsigmond eljegyzéséről Béketárgyalások Velencével A lengyel főurak elfogadják Máriát leendő királynőjüknek 1380 VI. Orbán pápa megfosztja Johanna nápolyi királynőt trónjától. Az ítélet végrehajtásával a magyar királyt bízza meg Lajos Durazzói (Kis) Károly javára lemond trónigényéről. Károlyt 1381-ben nápolyi királlyá koronázzák Meghal Erzsébet anyakirályné! 1381 Torinói béke Lajos és Velence között: Remete Szent Pál ereklyéi Magyarországra kerülnek Katonai tevékenység / megtorló akciók Nápoly ellen, a dalmáciai városok elszakadásának megakadályozása (Velence ellenében), a balkáni hegemónia biztosítása, a lengyel király megsegítése: 1344 Hadjárat Havasalföld, majd kereszteshadjárat a pogány litvánok ellen 1345 Tatárok ellen, sereg III. Kázmér oldalán Krakkó felmentésére, sereg Velence ellen, Zára felmentésére 1346 Sereg Zára felmentésére, támadás a velenceiek favára ellen nápolyi hadjárat (Lajos 1348 májusában tér haza, Lackfi István 1349 őszéig marad) nápolyi hadjárat 1351 Egyesült magyar-lengyel sereg a litvánok ellen, élén Lajossal litván hadjárat litván hadjárat 1356 Hadjárat Velence ellen (IV. Károly Lajost támogatja) 1360 VI. Ince pápa kérésére Lajos sereget küld a Bolognát ostromló Visconti milánói herceg ellen 1363 Két sereg indul Bosznia ellen, a másaodikat maga Lajos vezeti 1365 Hadjárat Felső-Bolgárország ellen, Vidin elfoglalása, magyar bán kinevezése, Havasalföld meghódol

52 1368 V. Orbán kérésére Lajos sereget küld Itáliába a kóborló zsoldoshadak megfékezésére. Hadjárat Havasalföld ellen 1371 Hadjárat Morvaországban IV. Károly császár ellen 1372 Lajos sereggel támogatja a Velence által ostromlott Padovát 1375 Hadjárat Havasalföld ellen 1377 Hadjárat a litvánok ellen, válaszul az előző évi litván támadásra 1378 A Padovát támogató magyar sereg megtámadja Velencét Kereskedelem támogatása: 1347 Sáros, Eperjes és (Kis)Szeben szabadságainak megerősítése, Kassának Buda jogát adományozza 1351 A szebeni kereskedők megkapják a szabad közlekedés jogát (vámfizetés ellenében) 1358 A brassói kereskedőknek szabad átkelést engedélyez Havasalföld irányába 1361 Kassa árumegállító jogot kap 1365 Bártfa pallosjogot kap 1367 A szebeni polgárok megkapják Buda kereskedelmi szabadságait 1369 Lajos megerősíti a regensburgi kereskedők I. Károlytól kapott kiváltságait Brassó árumegállító jogot kap 1373 A szebeni polgárok az egész ország területén szabadon kereskedhetnek a finomviasszal 1374 A brassói polgárok az egész ország területén szabadon kereskedhetnek a finomviasszal

53 Aacheni palástcsat (1367) I. Lajos megbízásából között a magyar zarándokok lelkigondozására épült az aacheni dóm magyar kápolnája, melyet a király 1367-ben értékes műtárgyakkal gazdagított

54 Szent Simeon ereklyetartója, Zára (I. Lajos és Erzsébet felajánlása, XIV. szd. második fele) Gálya és Anjou-címer / Lajos és Erzsébet / női korona ( , Buda vagy Visegrád) / a koronát as zárai tartózkodásakor fogadalmi ajándékként Mária királynő rejthette az ereklyetartóba (1932-ben találták meg)

55

56 forrás:

57 BUDA, PERIODIZÁCIÓ(?) forrás: Gerő, 1980, ill. Gerő, 1994.

58 ISTVÁN-VÁR / BUDA forrás: forrás: Zolnay, 1986.

59 NAGYTEREM / BUDA forrás: Gerő, 1980.

60

61 VÁRKÁPOLNA / BUDA forrás: Gerő, 1980.

62 Buda, Nagyboldogasszony-templom Mária kapuja (1384 k.)

63 Visegrád : I. Károly ide helyezi át székhelyét, melynek korai helyszíne talán a (1317-ben Csák Mátétól visszafoglalt) fellegvár lehetett. Itt őrizték az uralkodói jelvényeket. / Záh Felicián merénylete 1330-ban már az új palotában történhetett. / 1340-ben tűzvész pusztított, magát I. Károlyt is a fellegvárban ravatalozzák fel 1342-ben. / Talán a tűzvészt követő építkezések miatt költözött I. Lajos udvara átmenetileg Budára. / I. Lajos és Zsigmond uralkodói központja.

64 ÉRETT, KATEDRÁLIS HATÁSÚ: KASSA, SZENT ERZSÉBET TPL. ( k. redukált franciaszentélyes, Parler-műhely)

65 Cambray és Braine tpl-a, Villard rajza Cambray apszisairól

66

67

68

69

70

71

72

73

74 ÉRETT, KATEDRÁLIS HATÁSÚ: BUDA, NAGYBOLDOGASSZONY TEMPLOM (2. per , Parler-műhely)

75 A templom rekonstrukció előtti állapota (felmérés) A templom alaprajza a rekonstrukció után (jelenlegi áll.)

76

77 GARAMSZENTBENEDEK, BENCÉS APÁTSÁG (1380 e.) (kapcsolat a budai (Nbo. 2. per.) műhellyel: alaprajz, térszervezet, kapu, részletek)

78

79 ÉRETT, KATEDRÁLIS HATÁSÚ: KOLOZSVÁR, SZENT MIHÁLY TPL. ( )

80

81

82

83

84 KÉSEI, CSARNOKSZENTÉLYES: SZÁSZSEBES, TPL. (14. szd. 2. fele) (kapcsolat a kassai és a kolozsvári műhellyel, közvetlen budai királyi kapcsolat is kimutatható)

85

86

87 A PÁLOSOK Boldog Özséb Guzsik Tamás ( )

88 PÁLOSOK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 1225 k. Pécs-Jakabhegy Bertalan pécsi ppk u. Özséb remetének áll 1250 k. Keresztúr (Kesztölc- Klastrompuszta) 1263 Pál veszprémi ppk. szabályt ad 7 rendháznak 1297 András egri ppk. szabályt ad 4 rendháznak 1308 Gentilis bíboros Magyarországon, pápai elismerés 14. szd. e. Budaszentlőrinc rendház 1341 szürke helyett fehér 1381 Szent Pál ereklyéi Budaszentlőrincre kerülnek (I. Lajos) 1382 Czestochowa

89 KÉT SZENTLÉLEK: PILIS- (1287) BÜKK- (DÉDES) (1313)

90 BUDASZENTLŐRINC, AZ ANYAMONOSTOR 0. I. II. (14. szd. vége) III. (15. szd. vége) IV. (16. szd. eleje)

91

92 I. LAJOS MELLÉKREZIDENCIÁI ZÓLYOM ÉS DIÓSGYŐR

93 DIÓSGYŐR

94 DIÓSGYŐR NEMZETSÉGI VÁR Ákos II. István főembere; Ákos nembeli Ernye (Erney) varasdi ispán, tárnokmester, erdélyi vajda, országbíró ( 1271 u.), fia, István tárnokmester, országbíró, nádor, tartományúr ( 1316 e.) 1. központ: erődített kúria a későbbi pálos kolostor helyén 2. Központ: nemzetségi vár ( között, illetve 1319 előtt) 3. Károly Róbert a várat elkobozta, Debreceni Dózsának adományozta (1319), majd visszavette (1320 k.) as évek elejétől királynéi birtok

95 DIÓSGYŐR KIRÁLYI REZIDENCIA k.: Lajos a várat anyjától, Lokietek Erzsébettől csere útján szerzi meg : a várpalota építésének 1. periódusa : Zsigmond Borbála királyné : Albert Erzsébet királyné : Mátyás Beatrixnak királyné : II. Ulászló Anna királyné : II. Lajos Mária királyné

96 DIÓSGYŐR, VÁRPALOTA

97

98

99 DIÓSGYŐR FERENCZY KÁROLY JAVASLATA