Alternatíva vagy fenyegetés: Oroszország és Közép-Európa

Átírás

1 Alternatíva vagy fenyegetés: Oroszország és Közép-Európa Budapest, május 24. Dr. Rácz András

2 Tartalom: 1.Bevezetés 2. Orosz stratégiai érdekek a Nyugat kapcsán 3. Orosz stratégiai érdekek Közép-Európa kapcsán 4. Az orosz befolyás lehetőségei és csatornái 5. Következtetések

3 I. rész: Bevezetés

4 Módszertan 1.Oroszország racionális szereplő, ergo az orosz érdekek leírhatóak, megérthetőek, így az orosz magatartás előrejelezhető 2.A stratégiai dokumentumoknak és más elsődleges forrásoknak (beszédek, nyilatkozatok, stb.) VAN valódi jelentősége, tehát használhatók az orosz érdekek, célok elemzéséhez 3. Az elemzés kizárólag nyílt források használatára épül

5 II. rész: Orosz stratégiai érdekek és eszközök

6 Orosz stratégiai főirány: Dél Stratégiai léptékű kockázatok és kiszámíthatatlanság: Dél felől - Észak-Kaukázus, - Közép-Ázsia - Szíria - ukrajnai konfliktus, - Kína Oroszország legstabilabb, legkiszámíthatóbb határa a nyugati Forrás: Wikipedia

7 Biztonságpolitikai viszonya Nyugattal: alapvetően defenzív Stratégiai értelemben defenzív noha birodalmi léptékben Aktív, dinamikus stratégiai védelem - Nagyon hosszú távú tervezés - Preventív háborúk: Grúzia (2008), Ukrajna (2014- ) - Erős, sokoldalú nyomásgyakorlás a Nyugat megosztása, gyengítése érdekében: cross-domain coercion

8 Orosz stratégiai érdekek a Nyugat kapcsán Alapvetően preventív, reaktív 1.További NATO bővülés megakadályozása (SWE, FIN) 2.További NATO csapaterősítések és bázisok létrejöttének megakadályozása 3. A Krím-félsziget feletti uralom biztosítása, Ukrajna tartós gyengítése 4. A nukleáris második csapás-képességek megőrzése (Kola-félsziget, mobil rendszerek, stb.) ezért tekintik fenyegetésnek a rakétavédelmi rendszert 5. Az EU további keleti térnyerésének (bővülés, DCFTA, stb.) megakadályozása (Legutóbb: Putyin Dodon találkozó ) 6. Az EU és a NATO belső koherenciájának gyengítése 7. Nyugati gazdasági szankciók feloldása 8. Nyugati belpolitikai beavatkozás lehetőségének kizárása

9 Orosz stratégiai érdekek a Nyugat kapcsán II. Nem a terjeszkedés a cél, hanem a status quo és a 2014 óta elért eredmények megőrzése Oroszország NEM készül és NINCS kész egy, a Nyugattal folytatott hagyományos háborúra - A haderőreform komoly eredményeket ért el, de nincs befejezve + más szektorokban nem látszik háborús felkészülés (gazdaság, energia, pénzügy, az elitek viselkedése, stb.) - Jelentős orosz lekötöttség Ukrajnában és Szíriában A Nyugattal szembeni szkepticizmus és gyanakvás tartós, az elitben és a társadalomban egyaránt.

10 III. rész: Orosz stratégiai érdekek Közép-Európa kapcsán

11 Közép-Európa az orosz stratégiai dokumentumokban Az orosz stratégiai dokumentumok nem is említik konkrétan Közép-Európát. (Az utolsó, Közép-Európával kapcsolatos stratégiai dokumentum 1997-es) A visegrádi térséget az EU és a NATO-politika keretében kezelik A Közép-Európával kapcsolatos érdekeket az EU-val és NATO-val kapcsolatos érdekekből vezetik le Az egyes országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok alá vannak rendelve az EU-val és a NATO-val kapcsolatos stratégiai érdekeknek Egyetlen visegrádi országnak sincs privilegizált szerepe (HU-nak sem)

12 A régióval kapcsolatos orosz célok A kétoldalú célok alá vannak rendelve az EU-val és NATO-val kapcsolatos orosz nagystratégiai céloknak. Közép-Európa egyes országait (SK, HU) is csak bizonyos célok megvalósításához lehet használni. 1.További NATO bővülés megakadályozása (SWE, FIN) 2.További NATO csapaterősítések és bázisok létrejöttének megakadályozása 3. A Krím-félsziget feletti uralom tartós biztosítása, Ukrajna tartós gyengítése 4. A nukleáris második csapás-képességek megőrzése 5. Az EU további keleti térnyerésének (bővülés, DCFTA, stb.) megakadályozása 6. Az EU és a NATO belső koherenciájának gyengítése 7. Nyugati gazdasági szankciók feloldása 8. Nyugati belpolitikai beavatkozás lehetőségének kizárása Kül- és biztonságpolitikai szempontból Közép-Európa Moszkvának nem partnere, hanem eszköze.

13 Közép-Európa gazdaságilag korlátozott fontosságú RU számára

14 IV. rész: Az orosz befolyás lehetőségei és csatornái

15 Nyugat vagy Kelet? Source: GLOBSEC Policy Institute

16 Az EU és NATO-tagság támogatottsága Forrás: GLOBSEC Policy Institute

17 NATO-tagság vs. semlegesség Forrás: GLOBSEC Policy Institute

18 Közép-Európa sebezhetőségpercepciója Source: GLOBSEC Policy Institute, 2017

19 Differenciált orosz megközelítés Lengyelország: nincs oroszbarát politikai érzület a társadalomban. Még a Nyugat-ellenesség sem oroszbarát. Ergo, az orosz befolyásszerzési kísérletek az elitre és az üzleti szektorra koncentrálódnak.. Oroszország két érzelemre tud rájátszani, az egyik az ukrán-ellenesség (történelmi gyökerek ), a másik a migráns-ellenes hangulat. Csehország: nem elhanyagolható Nyugat-ellenesség + kommunista politikai hagyomány. Orosz megközelítés: az elitet és a társadalmat egyaránt célozza. A cél nem oroszbarát fordulat, hanem a nyugatos orientáció gyengítése.

20 Differenciált orosz megközelítés Szlovákia: nem elhanyagolható Nyugat-ellenesség + pánszláv politikai hagyományok. Orosz megközelítés: az elitet és a társadalmat egyaránt célozza. A cél nem oroszbarát fordulat, hanem a nyugatos orientáció gyengítése. Magyarország: nincs érdemi oroszbarát vonulat a társadalomban. Az orosz megközelítés a legfelsőbb politikai és üzleti elitre koncentrál.. + Oroszország nagyon rugalmas és gyorsan adaptálja a módszereit: továbbfejleszti, ami jól működik (best practices), és elveti, ami nem válik be.

21 Intézményesített politikai befolyás Lengyelország: nincs érdemi oroszbarát politikai erőt, csak marginális projektek (Mateusz Piskorski és a Zmiana párt + Janusz Korwin-Mikke EP képviselő) Csehország: az elnök és a Kommunista Párt (marginális). Szlovákia: nincs érdemi oroszbarát politikai erő. Fico pragmatizmusa nem oroszbarát (+Szlovákia EUR-t használ: az integráció legmagasabb foka) Magyarország: orosz szempontból a legsikeresebb projekt: mind a kormánypártnak, mind az egyik legnagyobb ellenzéki pártnak erős orosz kapcsolatai vannak DE: ez nem bizalmi, hanem érdek-alapú együttműködés

22 Fő befolyásszerzési eszközök Alig van társadalmi-politikai támogatottság, amire építeni lehetne ebből pedig következnek a felhasználható eszközök is. 1.Minél erősebb pozíciók szerzése a stratégiai szektorokban, illetve stratégiai függés kiépítése. Többnyire nem sikerül (Ceske Bohunice, MOL, PKN Orlen), Magyarországon egyre gyakrabban igen (MET, Szberbank, Paks, gáztározók, helikopter-beszerzés, metrófelújítás, stb.) 2.Mivel társadalmi támogatottság alig van, ezért a politikai és gazdasági elitre koncentrálnak.

23 Befolyásszerzési eszközök II. Befolyásszerzés az elitben: mivel nagyon ritka a bizalom-alapú viszony (a Putyin-Orbán viszony sem az!), ezért törekednek pozitív és negatív ösztönzőket egyaránt használni. Ugyanakkor a problémáknak RU nem okozója, csak kihasználója. - A politikai elit súlyos korrupciója - Megosztott, atomizált, bizalomhiányos társadalmak > igen receptívek az információs nyomásgyakorlásra - Csökkenő, de még mindig meglévő olaj- és gázfüggőség + HU esetében a nukleáris energia

24 Katonai eszközök politikai célú használata - Tengeri határ- és légtér-sértések - Semmi új - Döntő többségük tervezett, szándékos: razvedka bojem / testing the rules of engagement - Eszkaláció kockázata - Hadászati bombázók demonstratív repülése - Agresszív retorika, nukleáris kardcsörtetés - Észt biztonsági tiszt elrablása észt területről(!!!) - Intenzív, koncentrált titkosszolgálati tevékenység - Snap exercises: erős defenzív / elkerülési elem is - A2AD képességek folyamatos erősítése

25 Orosz befolyás a médiában Mainstream média Lengyelország, Csehország, Szlovákia: marginális az orosz behatolás + növekvő tudatosság + egyre több erőforrás az orosz információs hadviselés ellen. Magyarország: a kormányzati irányítás/befolyás alatt álló médiában erős az orosz narratívák jelenléte. A független média viszont alapvetően ellenálló. Nincs látható kormányzati erőfeszítés az orosz információs nyomás enyhítésére. (Miközben a szükséges tudás igazolhatóan megvan a biztonsági szerveknél.)

26 Orosz befolyás a médiában II Alternatív média: Egyre fontosabb, de országok szerint eltérő mértékben és hatásokkal Lengyelország: nincs komolyan vehető hatása (kivéve PL-UA) Csehország, Szlovákia, Magyarország: Forrás: GLOBSEC Policy Institute

27 A közép-európai média orosz befolyással szembeni sebezhetősége Forrás: GLOBSEC Policy Institute, 2017

28 Rendkívül erős titkosszolgálati tevékenység Az ukrajnai válság óta sokkal intenzívebbé vált -Klasszikus hírszerzés -Befolyásszerzési műveletek -Információs műveletek -Gazdasági térnyerés támogatása -Szélsőséges mozgalmakkal való kapcsolattartás, ezek támogatása Komoly erőforrások + hosszú távú tervezés + aktívan használják a schengeni rendszert

29 Titkosszolgálati eszközökkel támogatott információs műveletek 2014 augusztus: erős információs támadás Magyarország ellen. A hidfo.net, egy dokumentáltan a GRU-hoz kötődő híroldal szerint Magyarország harckocsikat szállít Ukrajnába (Valójában egyik lerakatból vitték őket a másikba) A narratíva erejét növelte, hogy az orosz külügy azonnal reagált rá, védekező helyzetbe kényszerítve a magyar diplomáciát. A harckocsiról szóló képek valódiak és frissek voltak titkosszolgálati eszközök részvétele (valakinek tudnia kellett, hol-mikor lehet ezeket a fotókat megcsinálni)

30 V. rész: Következtetések

31 Alternatíva vagy fenyegetés? Oroszország a közép-európai régióra nem politikai szövetségesként, hanem egy vele szembenálló politikai és katonai tömb tagjaként tekint. Az Oroszország felé való politikai közeledésnek nincs érdemi társadalmi támogatottsága a régióban, és ez nem is fog változni. Gazdasági értelemben Közép-Európa nem fontos partnere Oroszországnak. Az orosz gazdaság inherens gyengeségei és a szankciók által okozott problémák miatt gazdasági fontossága csökken Közép-Európa számára. Oroszországot lehetséges politikai vagy gazdasági alternatívának tekinteni nem reális (és igencsak felelőtlen )

32 Köszönöm a figyelmet! Budapest, május 24. Dr. Rácz András racz.andras@btk.ppke.hu andras.racz@gmail.com