RADIOKARBON. kormeghatározás és egyebek... Svingor Éva. Szénizotópok a Földön ~1 % ~ 99 % stabilak. bomlékony. proton neutron
|
|
- Mária Gáspár
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 RADIOKARBON kormeghatározás és egyebek... Svingor Éva 12 C Szénizotópok a Földön 13 C stabilak ~ 99 % 14 C ~1 % bomlékony proton neutron egy az ezer milliárdból 1:
2 A természetes 14 C (radiokarbon) Radioaktív szén! Kozmikus sugárzás neutronok N (n,p) C β C N 160 kev T ½ = 5730 év 14 C 14 CO 2 14 C TERMELŐDÉS Egyensúly! 51 tonna 14 C 14 C FOGYÁS A keletkezett 14 CO 2 bekerül a földi szénforgalomba Hol van ez az 51 tonna radioaktív szén? Levegőben ~2% Élőlényekben ~4% Egyensúly! (állandóság). Óceánokban ~ 94% A 14 C a légköri szén nyomjelzője! 2
3 W. F. Libby A 14 C kormeghatározás alapja: - az élőlények 14 C tartalma állandó - a radioaktív anyagok jól használhatók óra ként a bomlástörvény szerint, azaz eltelt idő (t) ~ ln állandó kezdeti aktivitás későbbi aktivitás mérhető Mérjünk időt 14 C aktivitásméréssel! Kémiai Nobel-díj (1960) 14 C állandó (?) CO 2 (levegő) halál = az anyagcsere megszűnése nincs több C felvétel amíg él A 0 ~állandó ~0.226 Bq g -1 C 14 C/ 12 C=1.17* g szén aktivitása (bomlás/sec) A(t) nincs 14 C utánpótlás A leletben lévő szén fajlagos aktivitása időben csökken: A(t)=A 0 *exp(- t) Mindössze a minta 14 C tartalmát kell megmérni... év
4 Dátumozható anyagok Minden olyan anyag kora meghatározható, amely légköri eredetű szenet tartalmaz. Így dátumozhatók a fa, faszén maradványok, mag, levél, vászon, tőzeg, humusz, csont, elefántcsont, szövet, szarv, haj, kagyló, csiga, karbonát üledék, cseppkő, talaj, vízben oldott organikus és inorganikus szén, jég Általában nem dátumozható, mivel nem ad reális kort pl. a vakolat, habarcs, kerámiában maradt szerves anyag. Különleges technikát igényel festmények, barlangrajzok, vaseszközökben lévő szén dátumozása. A minta mennyiségét a minta széntartalma, a szerves anyag állapota, a szennyezők mennyisége és a dátumozás módszere határozza meg! A 14 C koncentrációja ma a légkörben: 14 C/ 12 C = 1,17*10-12 aktivitásban kifejezve: 0,226 Bq/gC, más szóval 1 g modern szénben 4 másodpercenként bomlik el egy 14 C atom Egy 5730 éves szerves anyag 1 g szenében 8, egy évesben 16 másodpercenként......az arány pedig 6*10-13, ill. 3*10-13 A feladat: ezt kell megmérni legalább 0,5%, de inkább 0,3% pontossággal 4
5 Lépések: 0. Minta begyűjtése (reprezentatív, szennyezés mentes) 1. Minta (kémiai) előkezelése - szerves minta esetén: éghető komponens kivonása, beszárítása - karbonátos minta esetén: mechanikai aprítás, porítás, homogenizálás 2. Nagytisztaságú CO 2 gáz előállítása a minta széntartalmából (égetés vagy savas feltárás, gáztisztítás) 3. A radiokarbon aktivitáskoncentrációjának vagy a minta 12 C/ 14 C arányának meghatározása A radiokarbon ( 14 C) mérése a) Aktivitásmérésen alapuló módszerek: (hosszú mérések, minél nagyobb mintamennyiség, alacsony hátterű laboratórium) - folyadékszcintillációs technika - proporcionális gázszámlálási technika A mintából kivont és alkalmas kémiai formába hozott szénben az időegység alatti bomlások számát határozzák meg hagyományos vagy béta számlálási technikák. b) Tömegspektrométeres módszer: (gyorsítós tömegspektrométer, kis mintamennyiség) Közvetlenül a 14 C/ 12 C izotóparányt lehet meghatározni. 5
6 Folyadékszcintillációs számlálási technika (LSC) Elve: Egyes (szerves, folyékony) szcintillátor anyagok az ionizáló sugárzás hatására fényimpulzusokat bocsátanak ki, melyeket fotoelektronsokszorozóval detektálhatunk. Előny: Olcsó, gyári műszer Hátrány: Bonyolult, nehézkes preparálás a szén cseppfolyósítása (benzol szintézis, CO 2 gáz abszorpció). Kis hatásfok, nagy pontatlanság. Proporcionális gázszámlálási technika (GPC) Elve: A gáz formába hozott mintát (CO 2 vagy CH 4 ) gázionizációs detektorba töltve (belső számláló) a radioaktív bomlások által gerjesztett elektromos impulzusokat detektáljuk. Előny: Olcsó műszer, nagy hatásfok, kis rezsi. Hátrány: Nehezen megvalósítható alacsony hátterű mérőhely, egyedi fejlesztésű berendezés. (ATOMKI) 6
7 További hátránya: nagy minta- és időigény 14 C β 14 N számoljuk a percenkénti bomlást Statisztikus hiba: n ± n A hiba 1%, ha n=10 4, ±0,5%, ha n=4*10 4 És ez még csak a 0,5% statisztikus hiba szükséges mérésidő g C beütés/perc Óra Nap modern szén éves minta Nagyenergiájú tömegspektrometria: AMS (Accelerator Mass Spectrometry) módszer Elve: Megfelelő tömegspektrométer ionforrásaként magfizikai gyorsítót használva lehetővé válik a a 14 C/ 12 C izotóparány (~ 10-12!!!) direkt mérése. Előny: Kis mintamennyiség, rövid mérésidő (kb. 1 óra) Hátrány: Drága. Szennyezők! ATOMKI?... 7
8 Szükséges mintamennyiség Típus faszén, tőzeg, mag széntartalom (%) átlagos mennyiség (β- számlálásos technika) 3-6 g minimális mennyiség (AMS) 1-50 mg szövet, vászon g 2-25 mg fa, tőzeg (nedves) g mg üledék, talaj 0, g 20 mg -1 g csont, fog g mg karbonát, korall, cseppkő g 25 mg talajvíz, rétegvíz 0, liter ml rossz csont jó csont 8
9 faszén darabkák jól beágyazva... szép faszén A minták aktivitását megmértük, az atmoszféra 14 C tartalmát ismertnek tekintjük. Kérdés: az élőlényekben ugyanaz-e a 14 C/ 12 C arány, mint a levegőben? Izotópok: azonos a protonok száma azonos elektronszerkezet különböző tömeg eltérés a fizikai, kémiai tulajdonságokban Pl.: víz: H 2 O D 2 O sűrűség (20 o C) 0,9982 g/cm 3 1,1050 g/cm 3 olvadáspont 0,00 o C 3,82 o C forráspont 100,00 o C 101,42 o C gőznyomás 760 torr 721,6 torr 9
10 Következmény: a fizikai, kémiai és biológiai folyamatokban nem egyformán viselkednek a kiindulási anyagban és a reakciótermékben eltér az izotópok relatív gyakorisága, aránya egy elem izotópjainak aránya anyagonként kicsit eltérő 13 R= 13 C/ 12 C 0,011 mészkőben: 0, , kukoricában: 0, , tölgyfában: 0, , Az eltérés ezrelékben mérhető, ezért az izotóparányokat egy referenciához viszonyítjuk: δ( ) = R (minta) R R (referencia) (referencia) *1000 Referencia: Belemnitella americana from the PeeDee formation (CaCO 3 ), PDB 13 R PDB = 0, δ 13 C(PDB) 0 δ 13 C levegő (PDB) -7,5-8,5 δ 13 C mészkő (PDB) δ 13 C kukorica (PDB) δ 13 C fa (PDB)
11 Atmoszférikus CO 2 HCO 3 - tengerben karbonát tengerben tengeri növényzet planktonok C 4 típusú növények C 3 típusú növények HCO 3 - talaj/rétegvízben édesvízi karbonátok fa magvak szén kőolaj földgáz bakteriális eredetű metán állati csont gyémánt Stabil szénizotópok Atmoszférikus δ 13 C: -7,5-8,5 A növényekbe beépülve δ 13 C = a nehezebb izotóp nehezebben épül be Ok: a relatív tömegkülönbség: Δm 13 =(13-12)/12=1/12 14 C-re: Δm 14 =(14-12)/12=1/6 Kétszeres relatív tömegkülönbség, kétszeres eltolódás! Mérni kell a δ 13 C arányt és korrigálni a kezdeti aktivitást 11
12 Sztenderd: NBS oxálsav A 14 C aktivitás megadása - 1 Fajlagos 14 C aktivitása megegyezik az 1890-es faévgyűrűk fajlagos 14 C aktivitásával A nemzetközileg elfogadott referencia érték a radiokarbon koradatokhoz az NBS oxálsav évi 14 C aktivitásának 95%-a δ 13 C=-19 PDB értékre normalizálva és a mérés évére korrigálva (A abs ). A minta aktivitása (A MN ): a beütésszám/perc (cpm) (count per minute) 1950-re átszámítva és δ 13 C = -25%-re normalizálva. Fontos: A maximális kor, ami a módszerrel mérhető, kb év. Ez 10 felezési időt jelent, ami alatt a minta eredeti aktivitása ezred részére csökken (pontosabban 2-10 = 1/1024). A 14 C aktivitás megadása - 2 Geokémiai és 14 C egyensúlyi folyamatok ( 14 C eloszlása a természetben) tanulmányozásában használják a sztenderd százalékában kifejezett aktivitást (percent modern Carbon): A MN pmc = x100 % A abs Ismert korú minták eredeti aktivitásának megadása: 14 AMN A abs Δ C= *1000 A abs 12
13 Libby-féle, vagy konvencionális radiokarbon kor (BP): (BP: Before Present) t(év) = (5568/ln2)* ln(a kezd /A minta ) Felezési idő 5568 év Az atmoszféra 14 C tartalma állandó Sztenderdként az NBS oxálsav használata (A kezd ) A minta aktivitását δ 13 C= -25 -re normáljuk A viszonyítási év 1950 (present!!!), a BP-vel jelölt korok 1950-től visszamenőleg értendők: 1950 AD = 0 BP Tehát ha egy minta konvencionális radiokarbon kora 2500 BP, akkor a naptári kora = i.e lenne... DE NEM AZ! Problémák - A 14 C felezési idejét pontosabban megmérték: 5730 ± 40 év - Az atmoszféra 14 C tartalma nem állandó! A 14 C aktivitás (globális) változását okozhatja: a Föld mágneses dipolmomentumának változása heliomágneses moduláció (a Nap-szél okozta mágneses térerő változás) napfolt tevékenység, szupernova robbanás változás az atmoszféra szén-dioxid tartalmában az óceánok mélyéről feláramló inaktív CO 2 változás a szén-ciklusban (klímaváltozás)? Ezen felül vannak még helyi hatások is, na és emberi tevékenység 13
14 Következmény: naptári kor konvencionális kor 1950 év Megállapodás: Készüljön egy, az új felezési időt és az atmoszféra 14 C aktivitásának változását magában foglaló kalibrációs görbe (adatbázis), melynek segítségével a konvencionális radiokarbon korok átszámolhatók naptári korrá. Továbbra is meg kell tartani és a közleményekben megadni a (Libby-féle felezési idővel számolt!) konvencionális radiokarbon kort is (BP), mert így a régi és új mérések összehasonlíthatók, az újabb és újabb kalibrációs adatbázisok alapján újra kalibrálhatók. A kalibrált radiokarbon korok naptári korokat jelentenek, jelölésük: cal BC, ill. cal AD. Használható a cal BP is, erre igaz, hogy cal BC (cal AD) = 1950 cal BP. 14
15 KALIBRÁCIÓ: Ingyenesen hozzáférhető ( adatbázis segítségével, amelyet a konvencionális és naptári korok közötti kapcsolat megállapítására empirikusan hoznak létre és folyamatosan fejlesztenek a 60-as évektől A legfrissebb: RADIOCARBON, Vol 51, Nr 4, 2009, p INTCAL09 AND MARINE09 RADIOCARBON AGE CALIBRATION CURVES, 0 50,000 YEARS CAL BP A konvencionális korok bármikor kalibrálhatók, mindig a legfrissebb adatbázis alapján! Kalibráció fák évgyűrűi alapján 30 évi munka eredménye: cal BP évre elkészült a kalibrációs görbe 15
16 Korallokon párhuzamosan végzett 14 C és U/Th vizsgálatok alapján kiterjesztették cal BP-ig. Kalibrációs görbe 2004: : A kalibrációs görbe radiokarbon kor (BP) kalibráció nélkül kalibrációs görbe BP = BC kalibráció nélkül BP = BC kalibrált érték AD naptári kor (BC/AD) És a legújabb: Az adatbázis már letölthető: 16
17 Kalibrálás: konvencionális 14 C kor (BP) kalibrációs görbe naptári kor A kalibráció során az eredetileg szép szimmetrikus hibájú konvencionális radiokarbon kor intervallum helyett, csúnya nem szimmetrikus hibájú, de naptári kor intervallumot kapunk Időnként többet is... 17
18 Szabadon letölthető kalibrációs szoftverek ( CalPal: Cologne Radiocarbon CALibration and PALaeoclimate Package. Designed for research on glacial C-14 age conversion (PC-WIN). By Bernhard Weninger and Olaf Jöris. CALIB 6.0: by M. Stuiver, P.J. Reimer, and R.W. Reimer, is an online radiocarbon calibration program. Downloadable versions are also available for Windows and Mac OSX OxCal v4 by Christopher Bronk Ramsey. This is an online radiocarbon calibration program with downloadable versions for Windows and Mac platforms....és még sokan mások... KALIBRÁCIÓS GÖRBE (ADATBÁZIS) CSAK EGY VAN!!! Klasszikus 14 C-es feladat: egy kunhalom szerkezete Talajok szerves anyag tartalmán is lehet 14 C kormeghatározást végezni 18
19 14 C a hidrológiában 14 C a vízben CO 2 és HCO 3 - formában (CO 2 esővízben 6mg/l, talajgázban 2-3%) A víz kora : 5730 A kezd t(év) = ln2 *ln( A ) ahol A (pmc) a minta mért fajlagos aktivitása, A kezd a kezdeti aktivitás. A kor a beszivárgás ideje - megadható, ha 1. a beszivárgás után a víztartó fölött egy vízzáró réteg jött létre, és ezt követően újabb csapadék nem jutott le a víztartóba - zárt rendszer feltétel 2. ismerjük a vízben oldott karbonát fajlagos 14 C aktivitását a beszivárgás idején (A kezd ) Zárt rendszer feltétel Ha teljesül, akkor nem ivóvíz-használat, hanem bányászat. Általában nem teljesül, van lassú utánpótlás. A 14 C aktivitás alapján nem a beszivárgás idejét (a víz korát) határozzuk meg, hanem az átlagos tartózkodási időt: T 0 = i V t V i 0 i 1 = V 0 t= 0 Vdt V o a víztartóban lévő víz teljes térfogata V i a rendszer i-edik részében t i időt eltöltő víz térfogata A vízkitermelés következtében az átlagos tartózkodási idő nem csökkenhet. 19
20 A kezdeti 14 C aktivitás meghatározása Csapadékban oldott 14 CO pmc. Talajgáz (gyökérlégzés) 100 pmc felszíni, felszín-közeli víz TDIC 100 pmc (TDIC: Total Dissolved Inorganic Carbon) Leszivárgás inaktív karbonát beoldás csökken a TDIC aktivitása A kezd < 100 pmc Becslés geokémiai modellekkel Statisztikus modell (Vogel modell) Kémiai egyensúly alapján Keveredési modell (Ingerson Pearson): 13 δ CTDIC δ CC A kezd = *(A δ C δ C CO2 CO 2 13 C A C ) + A C 13 C A kezd = δ 25 TDIC * pmc 0 pmc Az alsó-quarter rétegvizek radiokarbon kora az Alföldön Áramlási modell validálása Deák József, VITUKI 14 C vízkorok utánpótlási területeken < BP, megcsapolódási területeken > BP Az áramlási pályák mentén a vízkorok fokozatosan nőnek folyamatos regionális áramlási rendszerek Regionális leáramlási sebesség a talajvíztől az alsó-quarter rétegvizekig 0,02 0,05 m/év 20
21 Amikor a rendszer nem zárt - ivóvízbázis túltermelése EOV X Az alsó-pleisztocén vízműves réteg vizének kora (év) területi eloszlásban Debrecen környezetében: Izotóp-2a.srf Izotóp-2a.nat.grd I. vízmû II. vízmû IV. vízmû NEM KOR!! Nem is átlagos tartózkodási idő De az átszivárgott víz aránya kiszámolható Marton L: Alkalmazott hidrogeológia, 2006 EOV Y A 14 C és klíma kapcsolata csillagászatilag feljegyzett napfolt minimum hideg időszakok intenzív napfolttevékenység meleg időjárás 21
22 14 C a klímakutatásban δ Sümegi Pál (SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, MTA Régészeti Intézet) δ 1500 éves lehűlési felmelegedési ciklusok Sümegi Pál (SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, MTA Régészeti Intézet) 22
23 RADIOKARBON VIZSGÁLAT ALAPJÁN N REKONSTRUÁLT ÜLEDÉKFELHALMOZÓDÁS Üledékképződési sebesség: mm/year Üledékképződési sebesség (lösz): mm/év Üledékképződési sebesség (paleotalaj): mm/év Sümegi Pál (SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék, MTA Régészeti Intézet) cal BC PCA 1 sedimentology RESOLUTION: 4 cm~ years 14 C a légkörben természetes vagy emberi tevékenység eredménye? Az atmoszféra CO 2 tartalmának változása 400 ezer évre visszamenőleg CO 2 (ppmv) kor (BP) 23
24 Az utolsó évben... és az utolsó 50 évben CO BC BC 0 ppm Mauna Loa Observatory, Hawaii A kőszén, kőolaj égetéséből: 14 C-mentes CO 2 Az ipari forradalom óta erősen hígítjuk a légköri 14 C-et! 24
25 1960-as évek: Légköri CO 2 konc. növekedés erősödő üvegházhatás globális éghajlatváltozás WMO: A légköri CO 2 koncentráció folyamatos mérése a globális háttér-levegőszennyzettség-mérő állomások kötelező feladata Mérőhelyek: elszigetelt óceáni szigetek, sarkvidéki területek, sivatagos vidékek, magas hegycsúcsok, óceánparti állomások ahol a bioszféra CO 2 felvétele/leadása nem zavar 1980-as évek vége, 1990-es évek eleje: MISSING SINK A kontinentális bioszféra meghatározó szerepet játszik a globális szén-dioxid forgalomban Mérőállomásokra van szükség az aktív vegetációval borított kontinentális területeken Szükséges a 14 CO 2 aktivitás és összes CO 2 tartalom párhuzamos mérése, ez alapján becsülhető a légkörbe jutó biogén és fosszilis CO 2 aránya. 25
26 Hét folyamatos fosszilis CO 2 megfigyelési pont van Európában -ebből kettő Magyarországon F Légköri fosszilis CO 2 mérőállomás ~ 2 ppm (80m) ~ 10 ppm (85m) F F ~ 3 ppm (1200m) F F ~ 20 ppm (30m) 2F F ~ 20 ppm (20m) F regular aircraft and tall tower GHG measurement, continuous biosphereatmosphere CO 2 exchange measurements continuous tall tower GHG measurement and continuous biosphere-atmosphere CO 2 exchange measurements continuous ground level CO 2 measurements weekly air samples for GHG analyses ~ 5 ppm (10m & 115m) ~ 20 ppm (3m) European GHG monitoring network, 2008 Nemcsak csökkenteni, növelni is tudjuk a 14 C mennyiségét 85 Kr 90 3 H Sr 239 Pu 129 I 14 C 137 Cs Össz hatóerő: ~500 Mt TNT ekvivalens 1945 és 1962 között kb. 400 légköri nukleáris robbantást hajtottak végre 26
27 A 14 C atombomba-csúcs eloszlása a Földtekén 1000 Földgolyó-méretű nyomjelzési kísérlet!!! Δ 14 C ( ) Déli félteke (Új-Zéland) Északi félteke (Németország) Csökkenés nem a 14 C bomlás miatt, hanem az óceánokba történő kimosódástól! és 2000 között ÉVES PONTOSSÁGÚ A 14 C-KORMEGHATÁROZÁS!!! Δ 14 C ( ) talajképződés/erózió folyók árterének feltöltődési sebessége borok évjárata
28 Az atomerőművek is bocsátanak ki radiokarbont 14 N(n,p) 14 C 17 O (n,α) 14 C 13 C (n,γ) 14 C 15 N (n,d) 14 C 14 C mintavevő állomások a Paksi Atomerőmű körül (A1, A4, A6, A8) Háttérállomás Főútvonal 28
29 A légköri szén-dioxid 14 C tartalmában a 6-os főút is jól látható! 20 Δ 14 CO 2 ( ) a háttérállomáshoz viszonyítva atomerőmű főút A1-B24 A4-B24 A6-B24 A8-B ÖSSZEFOGLALVA: A kozmikus eredetű 14 C izotóp légköri eredetű szenet tartalmazó, 60 ezer évnél nem idősebb anyagok korának megállapítására ad lehetőséget. A kormeghatározás a mintavétellel kezdődik. Amit mérünk, az a minták aktivitása. Ebből számítjuk a konvencionális radiokarbon kort (a konvenciókat betartva). A naptári korok megadása az egyszerű kalibrációt kivéve komoly szakmai hátteret igényel. A 14 C alkalmazása nem korlátozódik a kronológiára. 29
30 Köszönöm a figyelmet! 30
Radiokarbon: a kőbaltától az atomfegyver kísérletekig
Dr. Molnár Mihály MTA Atommagkutató Intézete Radiokarbon: a kőbaltától az atomfegyver kísérletekig Puskás Tivadar Távközlési Technikum Budapest, 2011. október 18. www.meetthescientist.hu 1 26 Természetes
RészletesebbenNagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében
Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében Molnár M., Rinyu L., Palcsu L., Mogyorósi M., Veres M. MTA ATOMKI - Isotoptech Zrt. Hertelendi Ede Környezetanalitikai
RészletesebbenAZ AMS C-14 MÓDSZER LEHETŐSÉGEI AZ ÜZEMANYAGOK ÉS HULLADÉKOK BIOGÉN TARTALMÁNAK DIREKT MÉRÉSÉBEN
AZ AMS C-14 MÓDSZER LEHETŐSÉGEI AZ ÜZEMANYAGOK ÉS HULLADÉKOK BIOGÉN TARTALMÁNAK DIREKT MÉRÉSÉBEN Molnár Mihály, Major István, Veres Mihály HEKAL Laboratórium, Isotoptech Zrt- MTA ATOMKI, Debrecen III.
RészletesebbenA szénizotópok a Földön
Mirıl l mesél l a szén, ha nem aktív? Molnár Mihály 1, Rinyu László 1, Futó István 1, Svingor Éva 1 Major István 1,2, Nagy Tamás 1,2, Veres Mihály 1, Dezsı Zoltán 2, Haszpra László 3 1 Hertelendi Ede Környezetanalitikai
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenTÖMEGSPEKTROMÉTEREK SZEREPE A FÖLDTUDOMÁNYBAN. Palcsu László MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) Környezet- és Földtudományi Laboratórium, Debrecen
TÖMEGSPEKTROMÉTEREK SZEREPE A FÖLDTUDOMÁNYBAN Palcsu László MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) Környezet- és Földtudományi Laboratórium, Debrecen Miről lesz szó? - Előzmények - Meglévő, hamarosan beszerzendő
Részletesebben14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C
MÓDSZERFEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁSA A PIHENTETŐ MEDENECÉK VIZÉBEN OLDOTT SZERVETLEN C- MÉRÉSÉRE Molnár M. 1, Bihari Á. 1, Mogyorósi M. 1, Veres M. 1, Pintér T. 2 1 HEKAL, MTA ATOMKI Isotoptech Zrt, H-4026
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest,
RészletesebbenKozmogén klór ( 36 Cl)
Kozmogén klór ( 36 Cl) A természetben a klór közel 100%-át a 35 Cl és 37 Cl stabil izotóp alkotja. A kozmogén radioaktív klór ( 36 Cl) (t 1/2 = 3.08 x 10 5 ): atmoszférában az Ar, litoszférában a Ca, K,
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
RészletesebbenFiam, a természet csodálatos. Meglátja, bármelyik darabkáját nézi, hihetetlenül izgalmas. Csak jól nyissa ki a szemét!
Fiam, a természet csodálatos. Meglátja, bármelyik darabkáját nézi, hihetetlenül izgalmas. Csak jól nyissa ki a szemét! HertelendiEde Környezetanalitikai Laboratórium SZOLGÁLUNK? LUNK? vagy SZOLGÁLTATUNK?
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA
MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA Papp L. 1,2, Major Z. 2, Palcsu L. 2, Rinyu L. 1,2, Bihari Á. 1,2,
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenCs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)
137 Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) Szűcs László, Rózsa Károly Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A lakosság teljes sugárterhelése természetes mesterséges
RészletesebbenMÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ
Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ Molnár Mihály, Janovics Róbert, Bihari Árpád, Varga Tamás,
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1755/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ISOTOPTECH Nukleáris és Technológiai Szolgáltató Zrt. Vízanalitikai Laboratórium
RészletesebbenBihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály
A Paksi Atomerőmű primerkörében oldott 14 C nyomonkövetése a C30- as konténerig I.: szervetlen frakció Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály 14 C és a nukleáris
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenNagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.
RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenPató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam
Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenKormeghatározás gyorsítóval
Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval
RészletesebbenRadiojód kibocsátása a KFKI telephelyen
Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenRadioanalitika természetes radioaktív izotópok segítségével
Radioanalitika természetes radioaktív izotópok segítségével Geokronológia Ásványokból és kőzetekből végzett kormeghatározás: az az idő, ami az utolsó, szilárd fázisban történő kiválás, kikristályosodás,
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenStabilizotóp-geokémia II. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu
Stabilizotóp-geokémia II Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu MÉÉSI MÓDSZEEK, HIBÁJUK Stabilizotópok: mérés tömegspektrométerrel Hidrogén: mérés H 2 gázon vízbıl: (1) H 2 O
RészletesebbenRadionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok
Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok Stefánka Zsolt, Varga Zsolt, Széles Éva MTA Izotópkutató Intézet 1121
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE
Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
Részletesebben2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton?
GYAKORLÓ FELADATOK 1. Számítsd ki egyetlen szénatom tömegét! 2. Melyik az, az elem, amelynek harmadik leggyakoribb izotópjában kétszer annyi neutron van, mint proton? 3. Mi történik, ha megváltozik egy
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő
RészletesebbenKÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN
KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN Témavezető: dr. Magyari Enikő MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenAz Alföld rétegvizeinek eredete, utánpótlódása vízkormeghatározások. alapján. Dr. Deák József. geofizikus, hidrogeológus Ph.D
Az Alföld rétegvizeinek eredete, utánpótlódása vízkormeghatározások alapján Dr. Deák József geofizikus, hidrogeológus Ph.D GWIS (Ground Water Isotope Studies) Kft. VIZEK KUTATÁSA IZOTÓPOS MÓDSZEREKKEL
RészletesebbenUránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)
Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év) Kocsonya András, Lakosi László MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratórium OAH TSO szeminárium 2016. június 28. Előzmények
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenAktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenRadiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
RészletesebbenMagas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens
Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség
RészletesebbenJegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset
RészletesebbenA LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON
A LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON 400 390 380 CO2 ppm 370 360 350 340 Hungary 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Haszpra László Országos Meteorológiai
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres
RészletesebbenA Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről
A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről Készítette: Koltai Gabriella 3. éves doktoranduszhallgató Szeged 2013. Paleoklimatológiai
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenLEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG
LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG Mészáros Róbert 1, Leelőssy Ádám 1, Lagzi István 2, Kovács Attila 1 és Csapó Péter 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék,
RészletesebbenMagyarország levegőminőségének állapota
Magyarország levegőminőségének állapota szakmai ügyvezető-helyettes Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Kéményjobbítók Országos Szövetsége Hazai mérőhálózatok Mért komponensek Klasszikus légszennyezők helyzetkép
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenA szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal
A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések
RészletesebbenA RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.
A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint
RészletesebbenKormeghatározás gyorsítóval
Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 10. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenKibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.
Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenRadioaktív izotópok előállítása. Általános módszerek
Radioaktív izotópok előállítása Általános módszerek Természetes radioaktív izotópok kinyerése U-238 Th-234 Pa-234 U-234 Th-230 Ra-226 Rn-222 4,5e9 év 24,1 nap 1,2 min 2,5e5 év 8e4 év 1620 év 3,825 nap
RészletesebbenKriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.
Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
Részletesebben