Zala szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Zala szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Babinszki Edit 1, Barczikayné Szeiler Rita 1, Füri Judit 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Hegyi Róbert 3, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Jobbik Anita 1, Kerékgyártó Tamás 1, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Kummer István 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Piros Olga 1,Sári Katalin 1, Selmeczi Ildikó 1, Szentpétery Ildikó 1, Szőcs Teodóra 1, Thamóné Bozsó Edit 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Veres Imre 2, Veres István 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1, Zsámbok István 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) Budapest,

2 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Dr. Koloszár László Vatai József A jelentés: 243 oldalt 51 ábrát 54 táblázatot 8 függeléket 8 mellékletet tartalmaz. 2

3 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Zala szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Btv.) 9. (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. 3

4 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület jellemzése Zala vizsgálati terület földrajzi leírása A terület földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása Talajtani jellemzők, természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Zala vizsgálati terület földtani felépítése A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület nagyszerkezeti viszonyai, szerkezetalakulás A prekainozoos medencealjzat képződményei Kainozoos képződmények A Zala vizsgálati terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A Zala vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, NeKI) Felszíni és felszín alatti víztestek A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Határmenti víztestek Monitoring Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok (MFGI) Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők A Zala vizsgálati terület szénhidrogén vagyona A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során alkalmazható, ismert bányászati technológiák bemutatása Felszíni geofizikai kutatás Kutatófúrások mélyítése

5 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása Közút- és vasúthálózat Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása (MFGI) A terhelés várható időtartama (MFGI) A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek (MFGI) A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A Zala vizsgálati terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Örökségvédelem Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen Országhatáron átnyúló hatások Hatások összefoglaló értékelése A Zala vizsgálati területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Irodalom Függelék

6 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6. Mellékletek Ábrajegyzék 1. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése ábra. Zala vizsgálati terület geomorfológiai térképe (PÉCSI 2000) ábra. Talajtípusok a Zala vizsgálati területen (VKGA 2009) ábra. A Zala vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzetének földrajzi elhelyezkedése a 2500 méternél mélyebb fúrások feltüntetésével ábra. Korábbi szénhidrogén-kutatási zárójelentések által érintett területek ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010) és a Zala vizsgálati terület elhelyezkedése ábra. A Zala vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete aljzatának földtani térképe Magyarország pre-kainozoos földtani térképén (HAAS et al. 2010) ábra. ÉNy DK irányú földtani szelvény a Zalai-medencén keresztül: a Dunántúli-középhegységiegység, a takarós felépítésű Közép-dunántúli egység és a Tiszai-egység egymáshoz viszonyított helyzete (HAAS szerk. 2000) ábra. A Zala terület helyszínrajza a vetősűrűségi vizsgálatokhoz felhasznált szeizmikus szelvényekkel. Háttérben a prekainozoos aljzat mélységtérképe ábra. A Zala terület helyszínrajza a vetősűrűségi vizsgálatokhoz felhasznált szeizmikus szelvényekkel. Háttérben a szerkezetföldtani térkép ábra. A D 2 d migrált időszelvény értelmezése az összeszámlálásban felhasznált vetőkkel ábra. A három kiválasztott szelvény vetősűrűségi távolságadatainak hisztogramja ábra. A földtani szelvények nyomvonalai. A szelvényeket a 14., 15., 16. ábra mutatja ábra. 1. sz. NyDNy KÉK irányú földtani szelvény a vizsgálati területen (13. ábra, FODOR et al nyomán) ábra. 2. sz. ÉNy DK irányú földtani szelvény a vizsgálati területen (13. ábra, FODOR et al nyomán) ábra. 3. sz. földtani szelvény a vizsgálati területen a Külsősárd K 3 és az Ortaháza Or 34 fúrásokon át (13. ábra, FODOR et al nyomán) ábra. A koncessziós területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid-, hidrogén-karbonát- és TDS-értékeinek Box Whisker diagramja a mediánértékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) ábra. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményei (a koncessziós terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a mediánértékek feltüntetésével ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra. Hulladékgazdálkodás ábra. Szennyezett területek ábra. Ipari létesítmények, káresemények ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek

7 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 27. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett erületen ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra. A Zalai-medence süllyedéstörténete a nagylengyeli kőolajmező környezetében ábra. A terület és környezete szénhidrogén rendszere idealizált keresztszelvényen ábrázolva (HORVÁTH, TARI 1999) ábra. A nagylengyeli szerkezetsor földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ábra. A barabásszegi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ábra. A szilvágyi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ábra. A szilvágy-déli szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ábra. A pusztaapáti szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ábra. Az ortaházai szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) ábra. A fúrótorony és berendezései ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra. Irányított ferde fúrás ábra. Rétegrepesztés folyamata ábra. A zalai vizsgálati terület térségének (Zala valamint Vas megye) közúthálózata (2009) ábra. A zalai vizsgálati terület térségének (Zala valamint Vas megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe. (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006) ábra. A zalai vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Zala megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás. KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán május) ábra. A zalai vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Zala megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Földgáz ellátás KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán május) ábra. A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) ábra. Energia típusok megoszlása Magyarországon 2010-ben (Magyar Energia Hivatal ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között (Nemzeti Energiastratégia 2030, forrás: REKK) Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület sarokpontjai táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület sarokpontjai táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. Zala vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009)

8 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 8. táblázat. Helyi védettségű természeti terültek a Zala vizsgálati területen táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető, MOL által közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat. Leíró statisztika a kviálasztott szelvények közös vetősűrűségi adataiból táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk alapján) táblázat. A vizsgálati területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek, víztest szegmensek szerint táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. A vizsgálati terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai táblázat. Az 5 km-es határoló terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat. A terület környezetében lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a területen és 5 km-es körzetében táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat. Felszín alatti víztestek minőségi állapota táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén kutatási területek táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén bányatelkek táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén kutatási területek táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén bányatelkek táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai 103 8

9 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 45. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat. A Zala terület és 5-km-es környezete lelőhelyei és kezdeti földtani ásvány- vagyonuk (MBFH Nyilvántatás 2011, NÉMETH et al. 2013) táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Zala területre táblázat. Magyarország szénhidrogén importfüggőségének változása (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) táblázat. Zala és Vas megye (10. zóna), valamint Zalaegerszeg légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint táblázat. Zala és Vas megye (10. zóna), valamint Zalaegerszeg légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint táblázat. Légszennyezettségi index adatok 2010-ben táblázat. Légszennyezettségi index adatok 2011-ben táblázat. A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, az örökségvédelem alá esőobjektumokat a Zala vizsgálati területen (I II. kategória) táblázat. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Zala megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája Függelék 1. függelék. A HAAS et al. 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa függelék. Rövidítések függelék. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot nem ért legalább 1000 mély fúrásai (MFGI) függelék. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) függelék. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék. Az MBFH Adattárában (FGBA) elérhető fontosabb szakirodalmak adatai: 1. Szénhidrogén-kutatás, Geotermia függelék. Az MBFH Adattárában (FGBA) elérhető fontosabb szakirodalmak adatai: 2. Érzékenység-terhelhetőség Mellékletek 1. melléklet: Helyszínrajz a természetvédelmi területekkel: Zala 2. melléklet: Területhasználat (CORINE): Zala 3. melléklet: Prekainozoos aljzat (Haas et al. 2010): Zala 4. melléklet: Az alsó-pannóniai képződmények talpmélysége: Zala 5. melléklet: Az alsó-pannóniai képződmények vastagsága: Zala 6. melléklet: Szénhidrogén-kutatási fedettség: Zala 7. melléklet: Szeizmikus felmértség: Zala 8. melléklet: Fúrási és geofizikai felmértség: Zala 9

10 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) és a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük a Zala terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg. 10

11 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Zala vizsgálati terület földrajzi leírása A terület földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása Zala vizsgálati terület: 1186,7 km 2 Zala vizsgálati terület Zala és Vas megye területén helyezkedik el (1. ábra1. ábra, 1. melléklet). A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Vizsgálati terület 5 km-es környezet Id EOV Y (m) EOV X (m) Id EOV Y (m) EOV X (m) = = A terület északnyugati sarokpontja (1) a Zala É-i partján, Pankasz község ÉNy-i határában van. K-re 37 km-re, Orbányosfa É-i végében található a (2). É felé 10 km-re, Pókaszepetktől É-ra a (3), majd K felé 15 km-re, Kisgörbő és Óhíd között az (4). D-re 28 km-re, Sármellék K-i határában az (5), innen Ny felé 4,7 km-re, Esztergályhorváti határában a (6), onnan tovább D-re 14 km-re, Zalakaros É-i peremén a (7), majd Ny felé 11,3 km-re a (8) sarokpont. Innen É felé haladva 4,1 km-t, Pölöskefő és Gelse között található a (9) pont, majd K-re 1 kmre a (10). É felé a Principális-völgyben haladva 18 km-t, Nemesszentandrásnál van a (11) pont, innen Ny felé 16 km-re, Gellénháza Ny-i határában a (12), ahonnan D felé 2,5 km-re a (13), majd Ny felé 8,2 km-re a (14), D-re 15 km-re, Ortaháza és Páka között a (15), majd Nyra 13 km-re, a Lendvadedest Rédiccsel összekötő út mentén a (16), ezután a határ É-ra fordulva 27,5 km-t halad és beköt az (1) pontba (1., 2. ábra). A terület legmagasabb pontja 332 mbf, Zalaszentgróttól 2 km-re DNy-ra, a Zalaapátiháton. A legalacsonyabb pont 133 mbf, a Principális-völgyben, Zalaistvándtól kb. 900 m-re délre található. A vizsgálati területet kettéosztva (a Ny-i részt) Zala-Nyugat és (a K-i részt) Zala-Kelet néven javasoljuk koncesszióra kiírni (1. ábra, 2. és 3. táblázat). 11

12 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A koncesszióra javasolt terület(ek)ből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk. Zala-Nyugat Zala-Nyugat térrész határponti koordinátákkal: 460,7 km 2 Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület: 415,7 km 2 Zala-Nyugat szénhidrogén bányatelkek területe: 45,0 km 2 2. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y (m) EOV X (m) Koncesszióra javasolt terület , , , , , , , , , , , , , , , , = ,22 Bányatelek miatt kizárt terület , , , , , , , , , ,63 6= , ,66 Zala-Kelet Zala-Kelet térrész határponti koordinátákkal: 726 km 2 Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület: 692,1 km 2 Zala-Kelet szénhidrogén bányatelkek területe: 33,9 km 2 3. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y (m) EOV X (m) Koncesszióra javasolt terület , , , , , , , , , , , , , , , ,

13 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Id EOV Y EOV X (m) (m) = , A 4. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet. Az 5. és 6. táblázat a két koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg. 4. táblázat. A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Település Megye Almásháza Zala Kallósd Zala Pálfiszeg Zala Alsónemesapáti Zala Kálócfa Zala Pankasz Vas Alsópáhok Zala Karmacs Zala Pethőhenye Zala Alsórajk Zala Kávás Zala Petrikeresztúr Zala Alsószenterzsébet Zala Kehidakustány Zala Pókaszepetk Zala Babosdöbréte Zala Kemendollár Zala Pórszombat Zala Baglad Zala Keménfa Zala Pölöske Zala Bak Zala Kerecseny Zala Pusztaapáti Zala Becsvölgye Zala Kerkabarabás Zala Rédics Zala Belsősárd Zala Kerkafalva Zala Resznek Zala Bezeréd Zala Kerkakutas Zala Salomvár Zala Bocfölde Zala Kilimán Zala Sárhida Zala Bókaháza Zala Kisbucsa Zala Sármellék Zala Boncodfölde Zala Kisgörbő Zala Sénye Zala Böde Zala Kisrákos Vas Szatta Vas Búcsúszentlászló Zala Kissziget Zala Szentgyörgyvár Zala Csatár Zala Kozmadombja Zala Szentpéterúr Zala Csesztreg Zala Kustánszeg Zala Szilvágy Zala Csonkahegyhát Zala Lenti Zala Teskánd Zala Csöde Zala Lickóvadamos Zala Tilaj Zala Csömödér Zala Ligetfalva Zala Újudvar Zala Dióskál Zala Milejszeg Zala Vindornyafok Zala Dobronhegy Zala Misefa Zala Vindornyalak Zala Döbröce Zala Nagybakónak Zala Vindornyaszőlős Zala Dötk Zala Nagygörbő Zala Zalaapáti Zala Egeraracsa Zala Nagykapornak Zala Zalabaksa Zala Esztergályhorváti Zala Nagylengyel Zala Zalabér Zala Felsőjánosfa Vas Nagyrada Zala Zalacsány Zala Felsőpáhok Zala Nemesapáti Zala Zalaegerszeg Zala Felsőrajk Zala Nemesbük Zala Zalaigrice Zala Garabonc Zala Nemeshetés Zala Zalaistvánd Zala Gellénháza Zala Nemesrádó Zala Zalakaros Zala Gelse Zala Nemessándorháza Zala Zalaköveskút Zala Gelsesziget Zala Nemesszentandrás Zala Zalalövő Zala Gétye Zala Németfalu Zala Zalamerenye Zala Gombosszeg Zala Nova Zala Zalaszabar Zala Gosztola Zala Óhíd Zala Zalaszentgrót Zala Gyűrűs Zala Orbányosfa Zala Zalaszentlászló Zala Hegyhátszentjakab Vas Ormándlak Zala Zalaszentmárton Zala Hernyék Zala Orosztony Zala Zalaszentmihály Zala Hévíz Zala Ortaháza Zala Zalaújlak Zala 13

14 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Megye Település Megye Település Megye Hottó Zala Pacsa Zala Zalavár Zala Iborfia Zala Padár Zala Zebecke Zala Iklódbördőce Zala Páka Zala Kacorlak Zala Pakod Zala 5. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Település Megye Alsószenterzsébet Zala Hottó Zala Nova Zala Babosdöbréte Zala Iklódbördőce Zala Ortaháza Zala Baglad Zala Kálócfa Zala Páka Zala Becsvölgye Zala Kávás Zala Pálfiszeg Zala Belsősárd Zala Keménfa Zala Pankasz Vas Boncodfölde Zala Kerkabarabás Zala Pórszombat Zala Böde Zala Kerkafalva Zala Pusztaapáti Zala Csesztreg Zala Kerkakutas Zala Rédics Zala Csonkahegyhát Zala Kisrákos Vas Resznek Zala Csöde Zala Kissziget Zala Salomvár Zala Csömödér Zala Kozmadombja Zala Szatta Vas Dobronhegy Zala Kustánszeg Zala Szilvágy Zala Felsőjánosfa Vas Lenti Zala Teskánd Zala Gosztola Zala Milejszeg Zala Zalabaksa Zala Hegyhátszentjakab Vas Nagylengyel Zala Zalalövő Zala Hernyék Zala Németfalu Zala Zebecke Zala 6. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Település Megye Almásháza Zala Kehidakustány Zala Sárhida Zala Alsónemesapáti Zala Kemendollár Zala Sármellék Zala Alsópáhok Zala Kerecseny Zala Sénye Zala Alsórajk Zala Kilimán Zala Szentgyörgyvár Zala Babosdöbréte Zala Kisbucsa Zala Szentpéterúr Zala Bak Zala Kisgörbő Zala Teskánd Zala Bezeréd Zala Ligetfalva Zala Tilaj Zala Bocfölde Zala Misefa Zala Újudvar Zala Bókaháza Zala Nagybakónak Zala Vindornyafok Zala Búcsúszentlászló Zala Nagygörbő Zala Vindornyalak Zala Csatár Zala Nagykapornak Zala Vindornyaszőlős Zala Dióskál Zala Nagylengyel Zala Zalaapáti Zala Döbröce Zala Nagyrada Zala Zalabér Zala Dötk Zala Nemesapáti Zala Zalacsány Zala Egeraracsa Zala Nemesbük Zala Zalaegerszeg Zala Esztergályhorváti Zala Nemeshetés Zala Zalaigrice Zala Felsőpáhok Zala Nemesrádó Zala Zalaistvánd Zala Felsőrajk Zala Nemessándorháza Zala Zalakaros Zala Garabonc Zala Nemesszentandrás Zala Zalaköveskút Zala Gellénháza Zala Óhíd Zala Zalamerenye Zala Gelse Zala Orbányosfa Zala Zalaszabar Zala Gelsesziget Zala Orosztony Zala Zalaszentgrót Zala Gétye Zala Pacsa Zala Zalaszentlászló Zala Gyűrűs Zala Padár Zala Zalaszentmárton Zala Hévíz Zala Pakod Zala Zalaszentmihály Zala Kacorlak Zala Pethőhenye Zala Zalaújlak Zala Kallósd Zala Pókaszepetk Zala Zalavár Zala Karmacs Zala Pölöske Zala 14

15 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete rózsaszín poligon Zala-Nyugat koncesszióra javasolt terület, sárga poligon Zala-Kelet koncesszióra javasolt terület A vizsgált terület 46,9%-a Magyarország tájbeosztása (Marosi, Somogyi 1990 és Dövényi 2010) szerint a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj, Zalai dombvidék középtáj, Nyugat-Zalai-dombság kistájcsoport területéhez tartozik, és a Közép-Zalai-dombság (Göcsej) (a terület 31,9%-a), a Kerkavidék (Hetés) (12,5%) és a Felső-Zala-völgy (2,5%) nevű kistájakra esik. A Kelet-Zalai-dombság kistájcsoport területéhez tartozó 53% az alábbi kistájak között oszlik meg: Zalaapáti-hát (34,2%), Zalavári-hát (7,5%), Egerszeg Letenyei-dombság (6,6%), Principális-völgy (4,7%). Az ÉK-i határon érinti a terület a Dunántúli középhegység nagytájat, így 0,1%-a a Bakonyvidék középtájhoz tartozó Keszthelyihegység kistájcsoport Tátika-csoport elnevezésű kistájának része (2. ábra). 15

16 16 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

17 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2. ábra. Zala vizsgálati terület geomorfológiai térképe (PÉCSI 2000) A vizsgált terület felszínalaktani szempontból északról a K Ny-i, majd keletről a közel É D-i tengelyirányú Zala-völgy által határolt, dombsági, völgyközi hátak alkotta felszín, melyet Ny-ról K felé haladva a Kerka-völgy és mellékvölgyei, illetve a meridionális Válickaés Principális-völgy osztanak részekre. 17

18 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált terület Ny-i fele a Kerkavidék, a Közép-Zalai-dombság (Göcsej) és az Egerszeg Letenyei-dombság vidéke. A nyugati határon elterülő Kerka-hordalékkúp szerkezeti mozgások és erózió által felszabdalt, kavics borította tája a Zalai-dombság legkevésbé tagolt része. A relatív relief átlagosan 26 m/km 2. A Közép-Zalai-dombság (Göcsej) kiemelt helyzetű, eróziós deráziós dombságának DDNy-i irányba lépcsőzetesen alacsonyodó, a völgyek által párhuzamos dombsorokra és keskeny, aszimmetrikus völgyközi hátakra tagolt felszínének vízszintes és függőleges tagoltsága egyaránt jelentős, az átlagos relatív relief 53 m/km 2. Az Egerszeg Letenyei-dombság ide tartozó, É-i részén a szabályos meridionális völgyek kiemelt, lapos, keskeny, jégkorszaki vályog borította hátakat határolnak, melyek deráziós völgyekkel és fülkékkel aprólékosan tagoltak. A hátak egységesen D-i irányban lejtősödnek és haránt irányban szabálytalanul osztottak. Az átlagos relatív relief 58 m/km 2. A Zalaapáti- és Zalavári-hát lösz borította lapos felszíne dél felé lépcsőzetesen alacsonyodik. A lejtők és tetők erősen erodáltak, a konzekvens völgyek meredek falúak, a völgyvállak élesek. Átlagos relatív relief 61 m/km 2, mely kelet felé 34 m/km 2 -re csökken. A Felső-Zala-völgy árkos vetődésben kialakult aszimmetrikus, eróziós, teraszos völgy a Zalai dombvidék északi peremén. A völgy jobb (déli) partjának északi kitettségű lejtői nagyon meredekek (15 30 ), alámosottak, deráziós völgyekkel, fülkékkel és csuszamlásokkal aprólékosan tagoltak. Ezzel szemben a bal partot (délies kitettségű lejtők) kevésbé tagolt, fokozatosan lealacsonyodó, hosszú, lankás lejtők szegélyezik. A Principális-völgy É D-i tengelyű, komplex genetikájú meridionális völgy, mely dél felé tágul, helyenként kiöblösödik, egyes szakaszai eltérő mértékben süllyedtek meg. A Balaton árkának nyugati folytatásában völgyi vízválasztó van. Északi részén deráziós mellékvölgyekkel tagolt, csuszamlásos és szoliflukciós lejtők vannak, itt m/km 2 is lehet a helyi relatív relief. Az északkeleti sarkot éppen csak érintő Tátika-csoport vulkanikus vidéke formagazdag alacsony középhegység, tanúhegyekkel. Az éghajlat mérsékelten hűvös mérsékelten nedves, délen közel a nedveshez, keleten a mérsékelten szárazhoz. A napfénytartam évi óra, nyáron óra, télen óra. Az évi középhőmérséklet átlaga 9,5 10,3 C. A napi középhőmérséklet április tól (a határnapok közötti nagy eltérést a terület méretei indokolják) napon át (kb. október ig) 10 C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 8 25-én, míg az első őszi fagyok október én várhatók (a fagymentes időszak hossza nyugatról kelet felé hosszabbodik, átlagosan nap). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 32,5 33,5 C, míg a téli minimumoké 17,0 és 18,0 C között van. A csapadék évi összege mm, délen ezt kevéssel meghaladó. A téli félévben kb (keleten a kevesebb) hótakarós nap valószínű, a maximális hó vastagság átlaga cm (keleten a kisebb érték). Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel) 0,88 1,00, délen 0,86. A leggyakoribb szélirányok a völgyek É D-i futásához kötődnek. A kiemelt területeken É-i szél a gyakori, ritkább a D-i, az átlagos szélsebesség 2,5 3 m/s. A nyugati területrészen egyformán gyakori az ÉK-i, DK-i és a Ny-i szél. A magasabban fekvő területeken erdő- és vadgazdálkodás folyik, máshol az éghajlat az állattenyésztésnek és az átlagos hőigényű kultúrnövények termesztésének kedvező. A népsűrűség a széttagolt településhálózat következtében a terület legnagyobb részén fő/km 2, a Principális-völgy É-i részében 15 fő/km 2 (2001). A lakosságszám alakulását a csökkenő elvándorlás és a növekvő természetes fogyás, valamint a nagyobb lélekszámú települések közelsége (Zalaegerszeg, Hévíz) befolyásolja. Az összességében kedvező demográfiai folyamatok ellenére a korszerkezet csak helyenként jó, ahol a gyermekkorúak aránya (15,1 16,4%) meghaladja a 65 év felettiekét (13,6 15%), de a terület túlnyomó részén 18

19 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány már megfordult az arány: gyermekek 14,7 17%, idősek 18,2 18,9%. Az elöregedési index csak néhány településen <100, a falvak legalább egyharmadában az elöregedés visszafordíthatatlannak tűnik. A lakosság iskolázottsági szintje Zalaegerszeg vonzáskörzetét (ahol az országos átlagokkal egyező adatokat kapunk) kivéve alacsony. Az egyetlen iskolai osztályt sem végzettek aránya 2 3%. A népesség közel negyede nem fejezte be az általános iskolát, kb. 30% befejezte, de nem tanult tovább. Az érettségizettek aránya 12 13%, a diplomásoké 3,2 7,5%, ami rosszabb, mint az országos átlag. A diplomások többsége a nagyobb városok körzetében él. A lakosság gazdasági aktivitása az országos átlaghoz közeli (2001-ben: 36,2 39,9%). A foglalkoztatási szerkezetben a mezőgazdaság részesedése 5,4 11,6%, az iparé 40,7 48,4%, a tercier szektor (szolgáltatás) 40 53,9% részarányú. (A terület keleti határán, a Zalavári-háton a jelentős idegenforgalom miatt 75% a tercier szektorban, 20% az iparban, 5,2% a mezőgazdaságban foglalkoztatott.) A munkanélküliek aránya 2007 nyarán 5,2 7,8%, az országos átlag körüli, de egyes települések között jelentős különbségek vannak. A Felső-Zalavölgyben Zalaegerszeg miatt a mutatók kedvezőbbek. Az etnikai összetételben a magyarok aránya 95 97%, 1,2 2,7% cigány; a Zalavári-háton 1,6% német (főként Hévízen). A Principális-völgyben kizárólag magyar nemzetiségűek élnek Talajtani jellemzők, természetes növényzet Talajtani jellemzők A völgyekkel szabdalt dombsági hátsági terület nyugati részén periglaciális vályog és agyag talajképző üledéken, a Principális-csatorna menti domboldalakon homokon, pszeudoglejes barna erdőtalaj (23%) keletkezett (3. ábra). Kelet felé, löszös talajképző üledéken agyagbemosódásos barna erdőtalaj (50,7%) borítja a felszínt. Ez a két típus a terület 73,7%-át fedi. A pszeudoglejes barna erdőtalajok eléggé elsavanyodott, nehéz művelésű, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajféleségek. Vízáteresztő képességük a talajszelvényben található kis vízvezető képességű réteg következtében korlátozott. Termékenységük gyenge. Többnyire erdőterületek, de drénezéssel és/vagy bakhátas műveléssel vízgazdálkodásuk javítható, így szántó, rét legelő, szőlő és gyümölcsös is kialakítható rajtuk. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok mechanikai összetétele a talajképző üledék szemcseösszetételétől függően a vályogtól a homokig változik. Vízgazdálkodásuk és termékenységük a textúra függvénye. A kedvező vízgazdálkodási tulajdonságú, vályog fizikai féleségű változatok kedvező, a homokok gyengébb termékenységűek. Erdők, szőlők, szántók lehetnek. Az északi részen, Zalaegerszeg környékén és keleten, a Zalavári-hát dél felé lejtő dombhátán homokos, löszszerű üledéken, lejtőlöszön képződött Ramann-féle barnaföldek (11,3%) vályog mechanikai összetételűek, nagy vízraktározó és jó víztartó képességűek. Többnyire szőlőterületek, erdők, alárendelten szántók. A Zala-völgy és a patakvölgyek karbonátmentes allúviumán főként réti öntéstalajok (4,1%) alakultak ki. Mechanikai összetételük vályog vagy agyagos vályog, szénsavas meszet nem tartalmaznak. Vízgazdálkodásukra a nagy vízraktározó és a jó víztartó képesség jellemző. Termékenységük a szerves anyag mennyiségétől függ. Rétek és szántók is lehetnek. A völgyek allúviumán képződött réti talajok (2,7%), vályog, agyagos vályog mechanikai összetételű, közepes vízvezető, jó vízraktározó és jó víztartó képességű, szénsavasmésztartalmú talajféleségek. Zömmel ártéri erdők, rét legelők. A tőzegen kialakult síkláp (3%), valamint lecsapolt és telkesített síkláp talajok (0,9%) rét legelő, erdő és szántó hasznosításúak. A lápos réti talajok (0,6%) a Válicka völgyére korlátozódnak. 19

20 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Mechanikailag agyagos vályog szemcseméretűek, szénsavas meszet általában nem tartalmaznak. Rétek, ártéri erdők és szántók lehetnek. A lejtőviszonyok miatt jelentős az eróziós potenciál, így a kitett völgyvállakon köves és földes kopárok (2,6%) jelennek meg. Ha a talaj eróziója következtében a meszes talajképző üledék felszínre kerül, e talajok már a felszíntől karbonátosak lehetnek. A humuszanyagok erodálódása következtében termékenységük igen gyenge. Az ÉK-i sarokban, a Tátika-csoport környezetében, lösz talajképző üledéken csernozjom barna erdőtalajok (1,1%) jöttek létre. 3. ábra. Talajtípusok a Zala vizsgálati területen (VKGA 2009) Természetes növényzet A vizsgálati terület növényzetét DÖVÉNYI (2010) alapján tárgyaljuk. Kerkavidék (Hetés) (Ny-i sáv) A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű. A növényzet jelentős mértékben átalakított, főleg a központi, sík területeken. Az erdőket nagyrészt kiirtották, helyükön szántók találhatók. A Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találhatunk, felhagyásukkal egyes özönnövények és magaskórós fajok elszaporodtak. A bükkösökben hangsúlyosak a nyugat-dunántúli elemek, míg a fenyőelegyestölgyesekben az acidofil fajok jellemzők. 20

21 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Közép-Zalai-dombság (Göcsej) (nagy terület Ny-on és a terület középső részén) A dombvidék potenciális erdőterület, a szélesebb patakvölgyekben kis kiterjedésű természetes gyepek valószínűsíthetők. Klímazonális vegetációtípusát az üde lomberdők jelentik, legjellemzőbbek a bükkösök, a völgytalpakon a gyertyános kocsánytalan tölgyesek és a patakok mentén az égerligetek. Számottevő a mészkerülő lomberdők kiterjedése. A telepített fenyves- és akácosállományok ma az erdőterület több mint 50%-át borítják. Az évszázados gazdálkodás hatására a bükkösök visszaszorultak, ezzel párhuzamosan a másodlagos mészkerülő gyertyános- és fenyőelegyes-tölgyesek térhódítása ment végbe. A völgyek égerligetei helyén kaszálóréteket alakítottak ki, a kaszálás felhagyása után a helyükön ismét égeresek jöttek létre, a kaszáló- és láprétek szinte teljesen eltűntek. Felső-Zala-völgy (É-on egy keskeny sáv) A kistáj potenciális erdőterület, bár ma a völgyben viszonylag kevés erdő található (főleg ligeterdő-származékok). A lankásabb alsó szakaszon volt jelentősebb az antropogén hatás, itt a ligeterdők kivágásával kaszálókat, majd szántókat alakítottak ki. Ennek ellenére a gyepek térfoglalása még itt is jelentős, de igazán nagy kaszálóréteket a középső és a felső szakaszon találhatunk. Az erdei flórában hangsúlyos szerepük van a nyugat-dunántúli elemeknek. Egyerszeg Letenyei-dombság (a középső, keskeny részen) A dombvidék potenciális erdőterület, természetes gyepek léte valószínűtlen. A terület jelentős részén bükkösök, de a völgyaljakban gyertyános-tölgyesek és égerligetek is kialakultak. Jellegzetesek a települések környékén található gyümölcsösök. Az inváziós terhelés alacsony, többnyire a zártkertek környékén és a völgyekben találkozhatunk nem őshonos fajokkal. A dombság erdei többnyire ma is jó természetességűek, bár az intenzív erdőgazdálkodás és a nem őshonos fafajok előtérbe helyezése átalakította az eredeti erdőtársulásokat. A völgyekben a kaszálórétek, a dombokon a zártkertek térfoglalása jelentős. A völgyalji kaszálóréteket ma már többnyire nem kezelik, beerdősültek vagy erdősítették őket. Több esetben másodlagosan a bükkösök helyén mészkerülő jellegű erdők alakultak ki. Principális-völgy (egy keskeny É D-i sáv a főcsatorna mentén) A kistáj főként potenciális erdőterület, de előfordulnak természetes gyepek is (a kistáj döntő része lefolyástalan volt, így hidrológiai okokból nem tudott beerdősülni). Klímazonális vegetációtípusát az üde lomberdők jelentik: a völgyoldalak magasabb régióiban bükkösök, az alacsonyabb térszíneken gyertyános tölgyesek. A gyeptársulások közül kiemelendők az üde láprétek, valamint a zsombékosok és a magassásosok. Az eredeti erdők mintegy 2/3-át kiirtották. A lápréteket lecsapolták, a helyükön kialakult nedves réteket többnyire kaszálták, de ma általában már nem kezelik, emiatt állományaik jelentősen degradálódtak, özönnövényekkel terheltek. A másodlagosan kialakult nedves rétek fajszegények. Zalaapáti-hát (K-i rész nagyobbik hányada) A kistáj potenciális erdőterület, klímazonális vegetációtípusát szubmediterrán bükkösök jelentik, melyek az alacsonyabb térszíneken gyertyános tölgyesekbe mennek át. A patakvölgyekben égerligetek alakultak ki. Régen kiterjedt irtásrétek voltak a települések környékén, ahol legeltettek, majd később gyümölcsösöket, zártkerteket alakítottak ki. Zalavári-hát (K-i határsáv) A kistáj potenciális erdőterület, ahol természetes gyeptársulások előfordulása valószínűtlen. Klímazonális vegetációtípusát nagyrészt a bükkösök jelentik, gyertyános tölgyesek eredetileg csak a patakvölgyekben voltak. A platókon ma több helyen mészkerülő, 21

22 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés gyertyános tölgyeseket találunk. Telepített faállományok közül említésre méltók az akácosok. A kistáj erdőterületei az évszázadok során csökkentek, helyükön szőlőültetvények, zártkertek vagy szántók találhatók. Napjainkban is kevés a parlagon hagyott terület A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatait a CORINE (2009) szerint a 7. táblázat foglalja össze, térképi ábrázolásuk az 1.sz. mellékleten látható. 7. táblázat. Zala vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 54,5 4, Ipari, kereskedelmi területek 5,5 0, Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek 0,3 0, Repülőterek 0,6 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek 0,3 0, Építési munkahelyek 0,4 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek 1,2 0, Sport- és szabadidő-létesítmények 0,3 0,03 Szántóföldek nem öntözött szántóföldek 417,1 35, Állandó növényi kultúrák 23,9 1, Gyümölcsösök 1,9 0,16 Legelők 98,5 8, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 71,9 6, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 37,6 3,20 Erdők lomblevelű erdők 289,4 24, Erdők tűlevelű erdők 52,7 4,40 Erdők vegyes erdők 80,7 6, Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet természetes gyepek 1,5 0,13 Átmeneti erdős cserjés területek 42,7 3, Tőzeglápok 5,2 0, Kontinentális vizek - állóvizek 1,1 0,09 ÖSSZESEN 1186,7 100, Természetvédelem Az évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. 22

23 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az adott koncessziós tevékenység bármilyen kedvezőtlen hatásának megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a munkálatokat úgy kell végezni, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. Védett területek A vizsgált területen két nemzeti park részterülete is megtalálható ÉNy-on, illetve ÉK-en. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeinek kiterjedése a Természetvédelmi Információs Rendszer ( adatai szerint (a terület mérete miatt is) igen jelentős, elsősorban magterület és ökológiai folyosó. A Natura 2000 hálózathoz tartozó területek kiterjedése jelentős a terület keleti felében és a nyugati szélen, elsősorban a közösségi jelentőségű élőhely kategóriában. Őrségi Nemzeti Park A vizsgált terület ÉNy-i része tartozik a nemzeti parkhoz. Érdekesség, hogy az Őrség legalacsonyabb pontja is itt található, a Zala-völgyében Felsőjánosfa határában (191 m). A védelem célja alapvetően az Őrség, a Vendvidék és a Vasi-hegyhát táji és természeti értékeinek védelme. A nemzeti park az ország legnyugatibb szegletében található, patakokkal szabdalt, erdőkkel és rétekkel borított dombvidéki terület. Növénytani értékei három nagy élőhelycsoportba sorolhatók: nagyságukat tekintve az erdők a legszembetűnőbbek, vannak még a dombtetőkön kaszálórétek és a völgyekben láprétek, apró mocsarak és lápok is. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. A nemzeti park állatvilága változatos. A hűvös, csapadékos éghajlat miatt elsősorban a tiszta, szabályozatlan vízfolyásokhoz, erdei- és lucfenyves erdőkhöz, láprétekhez kötődő fajok fordulnak elő. A tiszta vizű patakok és a Zala jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A lepkék és a szitakötők közül több olyan faj él az Őrségben és a Vendvidéken, amelynek védelmét nemzetközi egyezmények írják elő. Érintett települések: Csöde, Felsőjánosfa, Pankasz, Zalalövő. Balaton-felvidéki Nemzeti Park A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik, 1 15 km szélességű sávban, a Tihanyifélszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegység tartozik a területhez, részben vagy egészben: a Balaton-felvidék, a Déli-Bakony egy része, a Tapolcai-medence, a Keszthelyihegység és a Kis-Balaton medencéje. A vizsgált területen két egység részterülete található, a Keszthelyi-hegység Ny-i része (Vindornyai-láp) és a Kis-Balaton medencéjének Ny-i széle. Az egész nemzeti park területén változatos a felszín és a földtani felépítés, ami különösen értékessé teszi a területet, és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területén sokféle földtani érték található, például országosan ismert alapszelvények, a bazaltvulkanizmus jellegzetes formájú hegyei, gejzírkúpok, barlangok és víznyelők, valamint a kőtengerek, amelyek megőrzéséhez fontos természetvédelmi érdek fűződik. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegyvonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Érintett települések: Esztergályhorváti, Garabonc, Karmacs, Nagyrada, Sármellék, Vindornyafok, Vindornyaszőlős, Zalaszabar. 23

24 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő, extenzív gazdálkodás folytatható. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterületnek számít a nemzeti parkok területe, a Kerka, a Cupi-patak és a Cserta (Zebeckétől D-re) mente, a Cupi-pataktól az Őrségi Nemzeti Parkig terjedő terület, Szentpéterfölde körül Ny-ra, K-re és D-re egy nagy terület, Barlahidától nyugatra és a Principális-csatorna mentén lévő területek. Három nagyobb folt található még ebben a kategóriában: Zalaegerszeg és Kisbucsa között, Orbányosfától délre, valamint Nagykapornak és Tilaj között dél felé. A Zala-mente is ide tartozik kisebb foltokban, Dötktől és Zalaszentgróttól délre. Ökológiai folyosó található a Cserta mentén (Zebeckétől É-ra), Kerkakutas körül, Szilvágy körül egy nagyon nagy területen (északon a Zaláig, délen Csömödérig), a Zala és mellékfolyói, valamint a beletorkolló csatornák mentén. Ide tartozik még az É D-i lefutású természetes vízfolyások és csatornák közti területek sok kisebb-nagyobb foltja is. A pufferterületek közé tartozik Orbányosfától Ny-ra egy közepes méretű folt, Vindornyaszőlőstől délre a nemzeti parkot határoló rész, valamint Sármelléktől keletre és Zalaszabartól északra és délre a területhatáráig egy keskeny sáv. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SAC) (korábban: Közösségi jelentőségű élőhely (SCI)) tartozik a Keszthelyi-hegység (HUBF20035), az Alsó- Zala-völgy (HUBF20037), a Nyugat-Göcsej (HUBF20039), a Vétyempuszta (HUBF20040) nevű terület, a Kerka mente (HUBF20044), a Szévíz Principális-csatorna (HUBF20045), a Felső-Zala-völgy (HUBF20047), a Zalaegerszegi Csácsi-erdő (HUBF20053), a Nagykapornaki-erdő (HUBF20054), a Remetekert (HUBF20055), a Kis-Balaton (HUBF30003) és az Őrség (HUON20018). Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Kis-Balaton (HUBF30003) és az Őrség (HUON10001). Ramsari területek A vizsgált terület DK-i határán, Zalaszabartól É-ra egy keskeny sáv tartozik a Ramsari területek közé, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kis-Balaton részterületéhez tartozik. Az egész Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely. Az élőhely jellegéből adódóan elsősorban a vizek, vízpartok madárvilága rendkívül gazdag, de főleg vonulási időszakban a környező erdőfoltokat, bokorcsoportokat, szántókat is sok faj felkeresi. 24

25 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ex lege védett természeti területek Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. Az ex lege védett természeti területek közül szikes tavak Zala megyében nem találhatók, ellenben lápok több helyen is előfordulnak. A megye területén számos kisebbnagyobb kiterjedésű, a természet védelméről szóló törvény értelmében országosan védett lápterület található. Ezek összterülete mintegy 9800 hektár. Ezen védett lápterületek a következő települések területét érintik: Alsópáhok, Barlahida, Bocfölde, Csöde, Felsőpáhok, Gelse, Gelsesziget, Hernyék, Karmacs, Kehidakustány, Kerkakutas, Kilimán, Kisgörbő, Nemesbük, Ortaháza, Pacsa, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyaszőlős, Zalakoppány, Zalaköveskút, Zalalövő, Zalaudvarnok. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (8. táblázat). Név 8. táblázat. Helyi védettségű természeti terültek a Zala vizsgálati területen Törzskönyvi szám Megy e Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Bíró Márton úti platánsor 19/91/TE/93 Zala Zalaegerszeg TE Deák téri park 19/92/TE/93 Zala Zalaegerszeg TT 0, Dózsa-liget 19/93/TE/93 Zala Zalaegerszeg TE 1, Göcseji vendéglő kertje 19/97/TE/94 Zala Zalaegerszeg TT Landorhegyi úti platánfák 19/98/TE/94 Zala Zalaegerszeg TT 0, Olai temetőben lévő hársfa 19/99/TE/94 Zala Zalaegerszeg TE Olai vasútállomás hársfái 19/100/TE/94 Zala Zalaegerszeg TE Platánsor úti platánfák 19/94/TE/94 Zala Zalaegerszeg TE Szent Erzsébethegyi 19/54/TE/81 Zala Zalaegerszeg TT szelídgesztenyefa Zalaegerszeg, hrsz-ú ingatlanon álló 19/152/TE/10 Zala Zalaegerszeg TE hársfa Zalaegerszeg, Andráshida utcai 19/153/TT/10 Zala Zalaegerszeg TT 1, park Zalaegerszeg, Botfai vadgesztenyesor 19/131/TE/01 Zala Zalaegerszeg TE

26 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Név Törzskönyvi szám Megy e Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Zalaegerszeg, Bozsoki-domb 19/148/TT/10 Zala Zalaegerszeg TT 10, Zalaegerszeg, Csácsi arborétum 19/132/TT/01 Zala Zalaegerszeg TT 154, Zalaegerszeg, Gömbkőris fasor 19/147/TE/10 Zala Zalaegerszeg TE Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utcai 19/151/TE/10 Zala Zalaegerszeg TE hársfa Zalaegerszeg, Pálosfai-patak völgye 19/149/TT/10 Zala Zalaegerszeg TT 16, Zalaegerszeg, 19/150/TT/10 Parkerdő 0 Zala Zalaegerszeg TT 52, Zrínyi úti platánok 19/19/TE/76 Zala Zalaegerszeg TT Tölgyfa (Rákóczi fa) 19/55/TE/81 Zala Becs-völgye TE Csertalakosi Cserta-patak, Berek-patak és 19/143/TT/07 Zala Cserta-lakos TT 74, környéke Dióskál, Pogányvári-tető fái 19/134/TE/03 Zala Dióskál TE Kerektemplom és környezete 19/48/TT/81 Zala Kallósd TT 10, Deák-kút és Kehidakustány 19/49/TT/81 Zala környezete TT 4, Iskolapark 19/5/TT/74 Zala Kehidakustány TT 1, Fenyves 19/50/TT/81 Zala Kerkakutas TT 11, Lentiszombathelyi tölgyes 19/18/TT/76 Zala Lenti TT 16, Tölgycsoport 19/104/TT/96 Zala Nova TE Faluréti tölgyfák 19/57/TE/81 Zala Póka-szepetk TE Petőfi Sándor utcai tölgyfa 19/103/TE/96 Zala Póka-szepetk TE Zala-réti kockás liliom termőhelye 19/105/TT/96 Zala Póka-szepetk TT Méhészeti Szakiskola parkja 19/3/TT/74 Zala Zalaapáti TT 4, Általános Iskola parkja 19/12/TT/74 Zala Zalacsány TT 1, Zalaistvándi keskenylevelű kőris 19/137/TE/04 Zala Zalaistvánd TE Zalaistvándi kockás liliom élőhelye 19/138/TT/04 Zala Zalaistvánd TT Kastélypark 19/2/TT/74 Zala Zalaszentgrót TT 4, Zalaszentgrót, Zala folyó ártere 19/129/TT/00 Zala Zalaszentgrót TT

27 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.2. Zala vizsgálati terület földtani felépítése A vizsgálati terület Magyarország NyDNy-i részén, a Zalai-medence területén foglal helyet. A 4. ábrán a vizsgálati terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzete látható. 4. ábra. A Zala vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzetének földrajzi elhelyezkedése a 2500 méternél mélyebb fúrások feltüntetésével A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága Szénhidrogén-kutatás A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 9. táblázat és a 7. függelék adja meg (5. ábra, 1. melléklet). 27

28 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 9. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Engedélyes Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az Megjegyzés MÁFGBA-ban Nagylengyel-Kelet-Pacsa környéke Nagylengyel-Dél 35. szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület középső része Kerkabarabás 122. szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület Ny-i része Kálócfa és környéke 67. szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület ÉNy-i része Milejszeg 113. szénhidrogén MOL T.67 a vizsgálati terület É-i része Gellénháza 139. szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület középső és K-i része Nyugat-Bakony szénhidrogén MOL T.66 a vizsgálati terület K-i része Sávoly-Délkelet szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület DK-i része Sávoly-Somogyzsitfa szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület DK-i része Zalakomár 109. szénhidrogén MOL T.23 a vizsgálati terület DK-i része Mikekarácsonyfa 123. szénhidrogén MOL a vizsgálati terület D-i része Ortaháza-Hahót-Dél 58. MOL T a vizsgálati terület D-i része szénhidrogén Sávoly környéke 38. szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület D-i része Szentpéterfölde 84. szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület D-i része Zalabaksa 83. szénhidrogén MOL T a vizsgálati terület DNy-i része Őrség (Őriszentpéter) 37. szénhidrogén Lenti-Letenye-Csurgó-Barcs szénhidrogén MOL T km-es környezet ÉNy-i része Magyar Horizont T ÉNy-on kis területen átfed, nagyobbrészt csatlakozó terület ÉNy-on Ortaháza-Hahót-Dél 58. szénhidrogén MOL T csatlakozó terület D-en Szentpéterfölde 84. szénhidrogén MOL T csatlakozó terület D-en Nagylengyel Nyugat szénhidrogén Blue Star '95 Kft. Xpronet T.21362, T csatlakozó terület É-on Andráshida-Észak szénhidrogén MOL T csatlakozó terület É-on Bocska 110. szénhidrogén MOL T csatlakozó terület D-en Oltárc és környéke 68. szénhidrogén MOL T csatlakozó terület D-en Söjtör 98. szénhidrogén MOL T csatlakozó terület D-en Vétyem 99. szénhidrogén MOL T csatlakozó terület DNy-on Inke szénhidrogén Blue Star '95 Kft., RAG T km-es környezet DK-i része 28

29 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5. ábra. Korábbi szénhidrogén-kutatási zárójelentések által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. (A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területen ig bányatelek megállapítási joggal rendelkezik a Mikekarácsonyfa 123. szénhidrogén kutatási területen a MOL Nyrt.) Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területekről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 10. táblázat listázza. 10. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám Szerzők Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései T Németh András 2012 Zárójelentés a 139. Gellénháza kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Rt. T Szabó-Horti Anikó 2012 Zárójelentés a 122. Kerkabarabás kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Rt. T.66 Laukó Ágnes, Turtegin Elek, Pollner László, Tanács János, Török Vilmosné 2004 Zárójelentés a 114. Nyugat-Bakony kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Rt. 29

30 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés MBFH adattári szám T.67 T.23 T T T T T Szerzők Jelentés címe Engedélyes Laukó Ágnes, Turtegin Elek, Pollner László, Tanács János, Török Vilmosné 2004 Hatalyák Péter, Vargáné Fekete Erzsébet, Szentendrei Endre Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Török Vilmosné, Kuhn Tibor, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Marton Tibor 2004 Jósvai József, Molnár János, Baksa Beatrix, Török Vilmosné, Szentendrei Endre, Tóth Zita, Tóthné Medvei 2001 Molnár János, Marton Tibor, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Dávid Gyula, Lencsés Gábor, Milota Kartalin 1999 Molnár János, Marton Tibor, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella 1998 Molnár János, Ábele Ferenc, Marton Tibor, Császár János, Tóth László, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix 1999 Kovács Illés, Mitnyik Zoltán, Vass István, Ábele Ferenc, Horváth Zsolt, Szentendrei Endre 1998 T Strázsi Sándor 1995 T Németh András 2013 T T T AD.2437 Zárójelentés a 113. Milejszeg kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Zárójelentés a 109. Zalakomár kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Zárójelentés a 83. Zalabaksa kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. A 67.sz. Kálócfa terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén) 35.sz. Nagylengyel-Dél terület kutatási zárójelentése június (szénhidrogén) A 38. sz. Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése. (Nagybakónak, szénhidrogén). +Hiánypótlás. +Rezessy Géza (MGSZ, 2000) kiegészítése és szakvéleménye, Szőts András (MGSZ, 1999) szakvéleménye. Sávoly-Délkelet terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén) Zárójelentés a Sávoly-Nyugat területen folyó kutatásról május (Befejező jelentés SávNy. 1-5.sz., Sáv. 29.sz. fúrásokról - szénhidrogén) A vizsgálati terület környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Zárójelentés a 123. Mikekarácsonyfa kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Jósvai József, Molnár János, Baksa Beatrix, Török Vilmosné, Szentendrei Endre, Tóth Zita, Tóthné Medvei 2001 Molnár János, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella, Dávid Gyula Zárójelentés a 84. Szentpéterfölde kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. 58.sz. Ortaháza-Hahót-Dél terület kutatási zárójelentése június. (szénhidrogén) Lenti-Letenye-Csurgó-Barcs - szénhidrogén kutatási zárójelentés T Nagylengyel West Block. Technical Summary. T T T Molnár János, Nagy Zoltánné, Nagy Zoltán, Turtegin Elek, Sipos Lászlóné, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella 1997 Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Németh András, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula 2003 Nagylengyel West Block, Hungary. Geologic evaluation and Körmend Prospect drilling recommendation. Nagylengyel-nyugat Blokk. Földtani értékelés és javaslat a körmendi kutatófúrásra. 60/A.sz. Andráshida-Észak terület kutatási zárójelentése december 12. (Győrvár - szénhidrogén) Bocska 110. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. Magyar Horizont Rába Xprom Kft. Xpronet MOL Rt. MOL Rt. 30

31 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T T T T Szerzők Jelentés címe Engedélyes Molnár János, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Győrfi Ildikó, Jósvai József, Tóthné Medvei Zsuzsa 1999 Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre, Tormássyné Varga Éva, Török Vilmosné, Tóth Lajosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Zsuppán Gyula, Marton Tibor 2003 Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre, Tormássyné Varga Éva, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula 2003 Bernáth Zoltánné, Nagy Zoltánné, Apáthyné Juhász Ágnes, Móriné Németh Ildikó, Cuczi Gabriella 1997 T Gyarmati János 2008 T Lemberkovics Viktor 2011 T Lemberkovics Viktor 2011 T Andrew Brash 2008 T John Wood 2006 T A 68.sz. Oltárc terület kutatási zárójelentése október (szénhidrogén) Söjtör 98. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Vétyem 99. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (Páka) 37.sz. Őrség terület kutatási zárójelentése december 12. (Őriszentpéter - szénhidrogén) Inke koncessziós terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla, Nagyszakácsi RAG Hungary West Kft évi jelentés a Bányavállalkozó Inke kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. +Végzés. RAG Hungary Kft évi jelentés a Bányavállalkozó Inke, Kelebia, Kiskunhalas, Kőrös, Szolnok, Tompa és Vízvár kutatási területeken végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységéről. +Határozat Blue Star '95 Kft. összefoglaló jelentése évi kutatási tevékenységéről az Inke koncesszió területén. (Horvátkút, Horv-1., Marcali-1 sz. fúrások). Ferenc Varga (GES Ltd.): Final Report of Inke 3D 19 July-20 August (szénhidrogén Blue Star '95 Kft. Összefoglaló a évi kutatási tevékenységről az Inke koncesszió területén. (Blue Topaz-9 (BT-9) fúrás). (+5 CD, 2 DVD) Mellékletben: Seismic processing report. Processing of Marcali BT-9 VSP. 2D seismic data process Összefoglaló a évi kutatási tevékenységről az "Inke" koncessziós területen. (Marcali BT-9 jelű fúrás=blue Topaz-9 szénhidrogénkutató). MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Rt. Blue Star'95 Kft. RAG Hungary Kft. RAG Hungary Kft. Blue Star '95 Kft. Blue Star '95 Kft. Blue Star '95 Kft. A felhasználható anyagok egy része üzleti titok (zárt minősítésű). Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (7. és 8. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt. 31

32 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). A területen 79 db 1000 méternél mélyebb, de prekainozoos aljzatot nem ért fúrás található (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 3. függelék, 8. melléklet). Az ismert rétegsorú fúrások közül 461 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (4. függelék). Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 525 fúrás esik a vizsgálati területre (ebből 281 db a Zala-Nyugat és 244 db a Zala-Kelet területre, 4. és 5. függelék). Indikációs fúrás (indikáció vagy telep) 5 db, meddő fúrás 95 db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben nyomokban, kitermelhető mennyiségben előfordul.) Terület Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus (MT) és tellurikus (TE)), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből ( , 2012.) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 11. táblázat adja meg. Terület Zala 11. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 1000 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 1186,7 km * MBFH adatok alapján m-nél Digitális mélyebb mélyfúrásgeofizika fúrás Zala (db/km 2 ) 1186,7 km 2 0,4323 0,0059 *MBFH adatok alapján. (db) 0,0059 0,0126 VSP * Szeizmokarotázs * D szeizmika * 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km2) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km2) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m , D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció Mágneses dz dt légi dt (területi (db/km 2 ) fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0, ,68 5,0779 0,498 0, ,93 0,1879 0,0228 0,0674 A terület 20,68%-át fedi 3D szeizmikus mérés (12. táblázat). 32

33 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Adatgazda Kapcsolódó jelentés adattári száma Barlahida MOL Nyrt. MOL Nyrt. Lovászi Petisovce 2010 MOL - INA MOL Nyrt. Nagylengyel 1992 MOL Rt. MOL Nyrt. Pusztaszentlászló 1999 MOL Rt. MOL Nyrt. T T (feldolgozás) Sávoly 1992 MOL Rt. MOL Nyrt. T (feldolgozás) Vétyem 1999 MOL Rt. MOL Nyrt. T T (feldolgozás) Zalabaksa 1997 MOL Rt. MOL Nyrt. T Megjegyzés D8-8mm D8-8mm D8-m 8mm 271 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 6. függelék listázza. Digitális formában 16 db érhető el SEG Y formátumú migrált adat az MÁFGBA-ban. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 143 db érinti a vizsgálati területet (6. függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés). 7 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (13. táblázat). A MOL által közt mért és az MFGI-ben elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések közül 4 db esik a területre (14. táblázat). 13. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 kmes környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Mélység (m) Log szám Dátum Terület+ Nagylengyel NL , , Zalaapáti ZA , ,37 157, Lentikápolna F Németfalu Nf , ,49 282, Németfalu Nf , ,36 257, Németfalu Nf , ,17 185, Pacsa Pacsa , , Nova Nova Hahót H Ny , ,33 269, Nagylengyel NL , ,56, Viszák Viszák , , Nagybakónak NAB I Rezi Rezi 1A Nagygörbő NG , ,87 168, Külsősárd KS , Nagybakónak Nab É , ,45 184, Őriszentpéter Őri , ,03 258, Őriszentpéter Őri , ,22 262, Zalaegerszeg Ságod , ,08 176, Nagylengyel NL , ,93 190, Őriszentpéter-D Őri D , ,22 262, Őriszentpéter Őri , , Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. 33

34 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető, MOL által közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (mbf) (m) Dátum Terület Kustánszeg Kus Pórszombat Porsz Kápolnapuszta Kap Nagybakónak Nab Nagybakónak Nab eny Sávoly Sav D Sávoly Sav DK Sávoly Sav Ny Sávoly Sav D Sávoly Sav Ny Sávoly Sav Ny Sávoly Sav Ny Söjtör Soj Ny Viszák Visz Gyótapuszta Gyot Zalakomár Zal Kápolnapuszta Kap Nagybakónak Nab eny Szentpéterfölde DF *Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 7 fúrásban VSP, további 15 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 30 VSP és 24 szeizmokarotázs mérés ismert (15. táblázat). Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Engedélyes Mérés Z Dátu Adattári Terü EOV Y (m) EOV X (m) típus* (mbf) m azonosító let+ Barabásszeg 12 BA 12 SZK , , Bárszentmihályfa I BM I SZK , , Botfa 2 BOT 2 SZK , Csatár 1 CSAT 1 SZK , Dióskál 5 DI 5 SZK , , Irsapuszta 1 IR 1 SZK , , Kálócfa 1 KFA 1 SZK , , Kehida 3 KD 3 SZK , , Kerkabarabás 1 KERB 1 MOL Rt. VSP , ,7 201, Nagylengyel 108 NL 108 SZK , , Nagylengyel 476 NL 476 MOL (OKGT) VSP , Nagylengyel II NL II MOL Rt. VSP , T Németfalu 1 NF 1 SZK , , Németfalu 3 NF 3 SZK , , Ortaháza Ny 3 OR NY 3 SZK , , Ortaháza Ny 5 OR NY 5 MOL (OKGT) VSP , , Pórszombat 1 PÓRSZ 1 MOL Rt. VSP , , T Pusztaapáti 1 PUSZ 1 SZK , , Szilvágy 14 SZIL 14 SZK , , Szilvágy 31 SZIL 31 SZK , , Zalabaksa 1 ZAB 1 MOL Rt. VSP , , T

35 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Fúrás Jel Engedélyes Mérés típus* EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Dátu m Adattári azonosító Kerkabarabás 1 Kerkabarabá s 1 VSP , ,7 201,8 T Dömefölde 1 DF 1 MOL Rt. VSP , , T Dömefölde 1 DF 1 MOL Rt. VSP , , T Eperjehegyhát 3 E 3 SZK , , Ortaháza 22 OR 22 SZK , , Ortaháza 34 OR 34 SZK , , Ortaháza K 11 OR K 1 MOL (OKGT) VSP ,1 146, Szilvágy 15 SZIL 15 SZK , , Szilvágy 33 SZIL 33 SZK , , Szilvágy 6 SZIL 6 SZK , , Zebecke 1 ZEB 1 MOL (OKGT) VSP , , Zebecke 2 ZEB 2 SZK , , Csesztreg 1 CSE 1 SZK , Csesztreg I CSE I SZK , , Hahót 92 Hahót 92 VSP T Hahót DNY 1 HAHOT DNY 1 MOL Rt. VSP , ,9 314, T Kápolna 3 KAP 3 MOL Rt. VSP , ,2 109, Kápolnapuszta 1 KAP 1 MOL Rt. VSP ,7 111, T Magyarszentmiklós I MSZM I SZK , , Nagybakónak 1 NAB 1 SZK , Nagybakónak É 2 NAB É 2 SZK , , Nagybakónak I NAB I MOL Rt. VSP , , T Nagylengyel K 1 NL K 1 SZK , ,5 2 Ng 1 Ng 1 SZK , ,46 NyMo Ng 1 Ng 1 SZK , ,46 Sz Ng 1 Ng 1 SZK , ,46 T Ng 1 Ng 1 SZK , ,46 KFH Ortaháza Ny 1 OR NY 1 SZK , , Ortaháza Ny 6 OR NY 6 MOL Rt. VSP , , T Öri 2 ÖRI 2 SZK , , Pötréte 2 POT 2 MOL Rt. VSP , ,8 160, T Pusztaszentlászló K 2 PSZL K 2 MOL (OKGT) VSP , , Sávoly 1 SÁV 1 SZK , , Sávoly 11 SÁV 11 SZK , , Sávoly 15 SÁV 15 SZK , , Sávoly D 1 SÁV D 1 MOL Rt. VSP , ,7 136, T Sávoly D 2 SÁV D 2 MOL Rt. VSP , ,8 123, T Sávoly D 2 SÁV D 2 MOL Rt. VSP , ,8 123, T Sávoly D 4 SÁV D 4 MOL Rt. VSP , , T Sávoly D 7 SAV D 7 MOL Rt. VSP , ,1 122, T Sávoly DK 1 SÁV DK 1 MOL Rt. VSP , , T Sávoly Ny 1 SÁV NY 1 MOL Rt. VSP , , T Söjtör Ny 1 SÖJ NY 1 MOL Rt. VSP , ,7 164, T Szentgyörgyvölgy I SZEN I MOL (OKGT) VSP , , Szőkedencs NY 1 SZO NY 1 MOL Rt. VSP , ,7, T Tormafölde 1 TORM 1 MOL Rt. VSP , ,9 182, T Újudvar Zalakaros 11 D 11 SZK , , Vétyem I V I MOL Rt. VSP , ,4 206, T Viszák 1 VISZ 1 MOL Rt. VSP , , T Zalaháshágy 1 HÁS 1 SZK , Zalakomár 1 ZAL 1 MOL Rt. VSP , ,7 130, T Zalakomár É 1 ZAL É 1 MOL Rt. VSP , ,9 119, T Terü let+ 35

36 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Fúrás Jel Engedélyes Zalaszentmihály Ny 1 ZM NY 1 MOL (OKGT) Mérés típus* EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Dátu m Adattári azonosító VSP , , Kápolnapuszta 3 Kápolnapusz ta 3 VSP , ,2 108,95 T Tófej 1 Tófej.1 VSP , ,8 184,86 T *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben 27 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (5,08 pont/km2). 80 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KIss, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be. Terü let A terület nagyszerkezeti viszonyai, szerkezetalakulás Nagyszerkezeti viszonyok A Zala vizsgálati terület nagyszerkezeti viszonyainak ismertetésénél Magyarország prekainozoos földtani térképét (HAAS et al. 2010) vettük alapul. A medencealjzat tekintetében a Zala vizsgálati terület az ALCAPA-Főegység, azon belül a Dunántúli-középhegységi-egység területén helyezkedik el (6., 7. ábra7. ábra), amely a jelenleg elfogadott szerkezetföldtani felfogás szerint az Ausztroalpi-takarórendszer legfelsőbb szerkezeti helyzetű, metamorf hatásoktól lényegében mentes takarója (TARI 1994, FODOR et al. 2003, TARI, HORVÁTH 2010, BUDAI, KONRÁD 2011). Az egység ópaleozoos kisfokú metamorfitokból és nem metamorf perm-kréta üledéksorokból épül fel. 36

37 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 6. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al. 2010) és a Zala vizsgálati terület elhelyezkedése A Dunántúli-középhegységi-egység ÉNy-i határa egybeesik a hagyományosan Rábavonalnak nevezett, miocén eltolódás és normálvető-rendszerrel, de a nagyszerkezeti egységek határa kréta korú takaróhatárnak tekintendő (TARI 1994, FODOR, KOROKNAI 2000, FODOR et al. 2003, HAAS et al. 2010, TARI, HORVÁTH 2010). É-on a Diósjenő Ógyalla vonal választja el a Vepor egységtől, ÉK-en a Darnó-zóna mentén a Bükki egységgel határos. D-i határát a Periadriai Balaton-vonalrendszer vagy zóna képezi, amely egy kainozoos eltolódási zóna (KÁZMÉR, KOVÁCS 1985, BALLA 1988, TARI 1994, FODOR et al. 1998). A zónán belül oligocén és perm intrúziók és különböző átalakultsági fokú metamorfitok jelennek meg (JÓSVAI et al. 2005), amelyeknek egy része a Dunántúli-középhegységi-egységből, más részük nem azonosított (mélyebb?) egységekből vált le az eltolódásos deformáció során (FODOR et al. 2011). 37

38 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7. ábra. A Zala vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete aljzatának földtani térképe Magyarország prekainozoos földtani térképén (HAAS et al. 2010) A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének D-i pereme a Közép-dunántúli (Szávai) szerkezeti egység területére esik, amely a Közép-Magyarországi-főegység része, és a 38

39 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Közép-magyarországi szerkezeti öv és a Balaton-zóna között foglal helyet (8. ábra). A főegység a Közép-Dunántúl mellett Szlovénia és Horvátország területén is követhető (HAAS et al. 2000, CSÁSZÁR 2005), és erősen tektonizált. A Közép-dunántúli egység preneogén képződményeket magába foglaló takaróegységekből áll (CSÁSZÁR in FŐZY szerk. 2012). E szerkezeti egységben Magyarországon a prekainozoos aljzat kőzetei csak fúrásokból ismertek. Az aljzatot tektonikailag erősen igénybevett, dél-alpi dinári fáciesrokonságot mutató képződmények alkotják az akár több ezer méter vastagságú kainozoos fedő alatt. 8. ábra. ÉNy DK irányú földtani szelvény a Zalai-medencén keresztül: a Dunántúli-középhegységi-egység, a takarós felépítésű Közép-dunántúli egység és a Tiszai-egység egymáshoz viszonyított helyzete (HAAS szerk. 2000) A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének a Ny-i pereme átnyúlik a Felső- Ausztroalpi-egység területére, amely a Dunántúli-középhegységi-egységgel együtt az ALCAPA-Főegység része. A Dunántúli-középhegységi-egység paleozoos és mezozoos képződményei egy nagy kiterjedésű, DNy ÉK csapású szinklinálist alkotnak, amelynek tengelyzónájában helyezkednek el a fiatalabb jura kréta rétegsorok, és kifelé egyre idősebb képződményeket találunk. A rétegsor legidősebb, ópaleozoos képződményei a variszkuszi orogenezis során, a kora-karbonban szenvedtek alacsony fokú metamorfózist. FODOR et al. (2013) szerint a vizsgálati terület tágabb környezetének kialakulásában alapvetően az alábbi szerkezetalakulási fázisoknak van szerepe: 1. kréta takaróképződés (a kompressziós deformáció a Dunántúli-középhegységi-egységen belül pikkelyek és takarók létrejöttét eredményezte); 2. a késő-kréta medencealakulás és az ezzel közel egyidős szerkezeti kitakaródás (exhumáció); 3. az Ausztroalpi egységeknek a Penninikumra tolódása a kréta végén vagy a kainozoikum elején; 4. a paleogén medencék kialakulásával kapcsolatos deformációk; 5. késő-oligocén kora-miocén eltolódás és rátolódás; 6. a késői kora-miocén középső-miocén riftesedés; 7. késő-szarmata eltolódásos deformáció; 8. késő-miocén poszt- 39

40 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés rift süllyedés; 9. legkésőbbi miocén negyedidőszaki szerkezetei inverzió (neotektonikus fázis). KOVÁCSVÖLGYI et al. (2003) szerint a terület mai tektonikai arculatának kialakításában a kora-miocén oldalelmozdulás játszott elsődleges szerepet. Jellegzetes szerkezeti elem a vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében az Ortaháza kilimáni gerinc, azaz az Ortaháza Hahót Kilimán települések vonulatában húzódó kiemelt triász rögsor, amely NyDNy felől KÉK-i irányba fokozatosan emelkedik. Az aljzat itt magasabb helyzetű, Kilimánon már 500 m-rel a felszín alatt triász kőzetek találhatók. Dőlésük a gerincen gyakran igen nagy, o is lehet (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, JÓSVAI et al. 2005). A 2. sz. földtani szelvényen látható (15. ábra), hogy a Zebecke Zeb 2 fúrásban a triász feltolódott az eocén formációkra. Ez a feltolódás a Balaton Zóna transzpressziós deformációjának a része; a deformációt a badeni Lajtai Mészkő Formáció zárja, amely az Ortaháza melletti Hahót Kilimáni hát nagy részét fedi (SKORDAY 2010, FODOR et al. 2011). Az Ortaháza kilimáni kiemelt triász rögsor É-i oldalán húzódó Bak novai-árok az eocén elejétől fokozatosan nyílt fel; az árok kinyílását és mélyülését jól tükrözik az eocén üledékek fáciesváltozásai (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). Az eocénben végbement oldalirányú elmozdulás vulkanizmust váltott ki (NÉMETH et al. 2012). A 2. sz. földtani szelvényen 15. ábra) szereplő is látható, hogy a Bak novai-árok aljzatában (Szilvágy és Zebecke környékén) vastag felső-kréta üledékegyüttes települ a triász karbonátokra (JÓSVAI 2001, FODOR et al. 2011). A prekainozoos aljzatra és az eocén képződményekre a Ny felé elmélyülő medencerész felé egyre vastagodó neogén üledékegyüttes rakódott (JÓSVAI et al. 2001a) Egy tektonikusan jól lehatárolható zónában, az Ortaháza kilimáni gerinc és a budafai antiklinális között helyezkedik el a mindössze 6 12 km széles Magmás-metamorf zóna (JÓSVAI et al. 2001b, 2005), amely számos kőzettípusból (tonalitok, gyengén átalakult kristályos palák) épül fel. A képződmények túlnyomó része tonalit, amelynek korára vonatkozóan Ma év adható meg, így képződése a kora-oligocénre tehető (JÓSVAI et al. 2001b, 2005). A tonalit intrúziók az oligocénben megindult elmozdulásos deformáció kezdetén nyomultak be, majd ezt követően a kora-miocénben a Balaton-zónában végbement, változó intenzitású jobbos eltolódás eredményeként kerülhettek egymás mellé a Magmásmetamorf-zóna különféle metamorf fokú paleozoos kőzetei, a perm gránit-intrúzió tektonikus roncsai, az oligocén tonalitok és a Dunántúli-középhegységi-egység permo-mezozoos üledékes kőzetei (FODOR et al. 1998, 2011). A vizsgálati terület É-i részén helyezkedik el a salomvári nagyszerkezet, amelynek területén és környékén a medencealjzat képződményei a környezetüknél magasabb helyzetben találhatók (KŐRÖSSY 1988). A vizsgálati terület Ny-i szegélyén és az 5 km-rel kiterjesztett körzetében található a Reszneki mélyzóna. Ebben a részmedencében az aljzat nagy mélységben van, és a miocén üledéksor vastagsága több ezer méter. Már a felső-miocén képződmények vastagsága is meghaladja a 3000 m-t (a Re 1 fúrás nem érte el az Endrődi Formáció feküjét). FODOR et al. (2011) szerint ez a mély félárok feltehetőleg a Mura Zala-medence legmélyebb része, és a Baján lecsúszósíkhoz köthető (lásd 1. sz. földtani szelvény a 14. ábra). A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének K-i, ÉK-i részén, Zalaudvarnok, Kehida térségében azaz a keleti medenceszegély területén, a medencealjzat a felszínre emelkedik a Dunántúli-középhegység irányában, és a neogén összlet kiékelődik (KŐRÖSSY 1988). 40

41 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vetősűrűség jellemzése a Zala vizsgálati területen A terület a bonyolult felépítésű Nyugat-Dunántúlon található, a prekainozoos aljzatot a kréta képződményektől kezdve, triász mezozikumon át újpaleozoikum, sőt variszkuszi metamorf alkotja. A LandMark értelmező rendszerben jelenleg rendelkezésre álló, és szerkezeti értelmezésre alkalmas szelvények közül 3 db 2D szeizmikus szelvényt elemeztünk. A terület É-i részén, É D irányban VVa 15 és Va 17 mélységszelvények, ezek 20 m-es CDP közzel készültek; a D-i részen szintén É D irányban a D 2 d migrált időszelvény, mely 30 m-es CDP közű. Egyébként hagyományos olajipari mérési és adatfeldolgozási paraméterekkel rendelkeznek. A szelvények értelmezett összes hossza majdnem eléri a 125 km-t. A helyszínrajzokon (9. ábra és 10. ábra) a lila vonalak a LandMark értelmezőrendszerben jelenleg rendelkezésre álló vonalakat jelöli (migrált időszelvény és/vagy mélységszelvény változatokban). A kiválasztott 3 szelvényt nevükkel jelöltük. A helyszínrajzon a háttér, a prekainozoos aljzat mélységtérképe (9. ábra) látható, a 10. ábra pedig a szerkezetföldtani hátteret mutatja. 9. ábra. A Zala terület helyszínrajza a vetősűrűségi vizsgálatokhoz felhasznált szeizmikus szelvényekkel. Háttérben a prekainozoos aljzat mélységtérképe. 41

42 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 10. ábra. A Zala terület helyszínrajza a vetősűrűségi vizsgálatokhoz felhasznált szeizmikus szelvényekkel. Háttérben a szerkezetföldtani térkép A szelvényeken értelmeztük a prekainozoos aljzatot (lila), a D 2 d esetében a miocén képződmények felszínét is (barna). A 3 szelvény közül a D 2 d jelű a fő szerkezeti rendszerhez képest dőlésirányú (11. ábra). A fúrási rétegsor adatokra támaszkodva a szeizmikus reflexiók általában jól követhetők, azonban a prekainozoos aljzat alatti térrészben a vetők részletesebb elemzése a jelgyengeség miatt nem lehetséges. Bár a két É-i szelvény esetében rövidebb, de erős reflexiókat láthatunk a prekainozoos aljzat felszíne alatt, külső független adatok hiányában ezek azonosítása nem biztonságos. Nem dönthető el, hogy esetleg takaróhatárral van dolgunk, vagy csak belső rétegződés. A D 2 d esetében sajnos a migrációs zavarok nem teszik lehetővé az aljzaton belüli elemzést. A miocén képződmények vastagsága nem jelentős a fúrási adatok szerint, mindenesetre a depressziókban némileg vastagabb miocén értelmezése történt, bár erre fúrási adatok nincsenek. A pirossal jelölt vetők térben nem korreláltak, csupán a vonal menti tektonikai aktivitás mértékére utalnak. A normál és inverz vetők nincsenek megkülönböztetve. A szelvények aljzat fölötti részén látható, hogy helyenként neotektonikai aktivitás is kimutatható. A D 2 d szelvényen (11. ábra) a fiatalabb üledékes összleteket újabb töréses tektonika nem érinti, azonban a hajlított reflexiós formák, a feldomborodó horizontok kompressziós behatásra utalnak. Nem látunk töréseket az üledékben, ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a kompakció nem haladt annyira még előre, így a rétegek nem törtek el, csak az aljzati elemek, blokkok kiemelkedésének hatására hajlottak. A területen a csapásirányú szelvényeken alig van nyoma töréses szerkezetnek. 42

43 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11. ábra. A D 2 d migrált időszelvény értelmezése az összeszámlálásban felhasznált vetőkkel A vetők összeszámlálása a prekainozoos aljzat mentén történt, a vetőközök száma a 3 szelvényen 71 db. Az 16. táblázat a három szelvény együttes kiértékelésének leíró statisztikai adatait tartalmazza. A Vva 15 mentén 25 db, a Va 17 mentén 27 db és a D 2 d mentén 22 db vető volt jelölhető. 16. táblázat. Leíró statisztika a kviálasztott szelvények közös vetősűrűségi adataiból Várható érték 1362 Standard hiba 122 Medián 1029 Módusz Szórás 1026 Minta varianciája Csúcsosság 5 Ferdeség 2 Tartomány 5776 Minimum 206 Maximum 5982 Összeg Darabszám 71 Legnagyobb(1) 5982 Legkisebb(1) 206 Konfidenciaszint(95,0%) 243 A 12. ábra hisztogramján látható, hogy a viszonylag szűk m-es távolságtartomány karakteresen kiemelkedik. Ez az érték komolyabb töredezettségre utal, és elég egyenletes a szelvények mentén. 43

44 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 12. ábra. A három kiválasztott szelvény vetősűrűségi távolságadatainak hisztogramja A prekainozoos medencealjzat képződményei A földtani felépítés megismerését számos nagymélységű köztük több m-es talpmélységet elért fúrás tette lehetővé. A vizsgálati terület legmélyebb fúrása az ortaháza kilimáni-gerinc É-i előterében mélyített Bm I fúrás 5075,5 m-es talpmélységgel, az 5 km-rel kiterjesztett körzetben az L II fúrás vezet 5400,5 m-rel. A vizsgálati területen belül a preneogén aljzat két részre tagolódik: É-on a miocén fekvőjében a Dunántúli-középhegységi-egység erősen tektonizált mezozoos képződményei találhatók, amelyekre csak a Bak novai-árok térségében települ a paleogén. Ettől D-re helyezkedik el az előzőekben már említett Magmás-metamorf Zóna, amely 6 12 km szélességben, K Ny-i csapásban húzódik (JÓSVAI et al. 2005) a vizsgálati terület és az 5 kmes körzete D-i részén. Határai tektonikusak. Paleozoos képződmények A Dunántúli-középhegységi-egység rétegsorának legidősebb, ó-paleozoos képződményei a variszkuszi orogenezis során, a kora-karbonban szenvedtek alacsony fokú metamorfózist. A Zalai-medence aljzatában több fúrás feltárta e kőzeteket Eperjehegyhát, Pusztamagyaród, Pördefölde, Garabonc, Sávoly, Gelse térségében. Pontos vastagságuk nem ismert, több száz m-re tehető. Számos fúrásban a paleozoos képződmények fedőjében diszkordánsan miocén kőzetek települnek. 44

45 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az anchimetamorf Lovasi Agyagpala Formációba (lo D) sorolt, ordovícium-devon korú, kovapala és metahomokkő betelepülésekkel tarkított metaaleurolit- és agyagpalákat a vizsgálati területen a Gel 1 és a pusztamagyaródi fúrások, az 5 km-es körzetben a Pd 1 fúrás tárta fel a miocén képződmények fekvőjében. Az MFGI fúrási adatbázisa szerint a formáció legnagyobb feltárt vastagsága 549 m (Pu 2 fúrás), ez utóbbi fúrásból azonban MOLNÁR ez al. (1998a) szerint gránit ismert (lásd alább). Az említett fúrások nem érték el a fekvőjében települő képződményeket. A Balatonfőkajári Kvarcfillit Formáció (bo S) ordovícium szilúr korú, epimetamorf képződményeit a Gar 1 fúrás 1668 m-ben érte el a miocén breccsa alatt; feküje nem ismert. A képződmény feltárt vastagsága 298 m. MOLNÁR et al. (1999a) szerint a Balatonfőkajári Kvarcfillit a Gelse Gel 1 fúrásban is jelen van (ezzel szemben az MFGI fúrási adatbázisában a Gel 1 által megfúrt paleozoos képződmények a Lovasi Agyagpala Formációba tartoznak). Megemlítendő, hogy a Gel 1 fúrásból MOLNÁR et al. (1999a) a Velencei Gránit Formációba (vc2) tartozó késő-karbon gránitot is jelez. MOLNÁR et al (1998a) szerint szürke, kataklázos gránitot tárt fel a Pu 1 fúrás 1978 m-ben, és a Pu 2 fúrás 2995 m-ben. Egyes vélemények szerint (in KŐRÖSSY 1988, pp ) a Dunántúli-középhegység jellegzetes felső-perm képződményét, a szárazföldi törmelékes kifejlődésű homokkövet (Balatonfelvidéki Homokkő Formáció) a dióskáli Di 5 fúrás tárta fel a Balaton-vonal É-i oldalán, több pikkelyben ismétlődve az alsó-triász képződményekkel. Az újabb átértékelések szerint (MFGI fúrási adatbázis) a Di 5 fúrásban feltárt legidősebb képződmény az alsó-triász Köveskáli Dolomit Formáció. Paleozoos képződményekben állt le a Hahót H.Ny 1 fúrás is 2000 m-ben. Az idős kőzetekre 1966 m-ben diszkordánsan miocén lajtamészkő települ. Mezozoos képződmények A Dunántúli-középhegységi-egység mezozoos rétegsora a Zalai-medence területén ÉK-ről DNy felé fokozatosan a mélybe süllyedve, kainozoos üledékekkel fedetten található. Felépítésében a triász és kréta képződmények játszanak döntő szerepet. Teljes vastagságuk több ezer m-t tesz ki. Jura képződmények csak foltokban mutathatók ki. A Magmás-metamorf Zóna D-i oldalán, a Közép-dunántúli (Szávai) egység területén az előzőektől eltérő kifejlődésű mezozoos rétegsor található. Mivel csak a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének D-i pereme tartozik ide, e képződményeket részletesen nem tárgyaljuk. Triász A Dunántúli-középhegységi-egység alsó-triász sekélytengeri rétegsorának alsó szakaszát anhidrites dolomit és homokkő (Köveskáli Dolomit Formáció), felső szakaszát vörös aleurolit és sejtes dolomit (Hidegkúti Formáció) valamint márga és mészkő (Csopaki Márga Formáció) alkotja. A partmenti lagúnafáciesű Köveskáli Dolomit Formációt (kkt1) a vizsgálati területen a Di 5 fúrás 323 m vastagságban tárta fel (a fúrás e képződményben állt le). Fedőjében a Hidegkúti Formáció homokköve települ. A sekélytengeri törmelékes és karbonátos üledékekből felépülő alsó-triász Hidegkúti Formációt (ht1) a Di 5 fúrás 338 m vastagságban harántolta a Köveskáli Dolomit fölött és a Csopaki Márga fekvőjében. Mindkét tagozata, az idősebb, vörös színű, kis karbonáttartalmú homokos aleurolit, aleurolit (Zánkai HomokkőTagozat) és a fiatalabb, lagunáris, evaporitos 45

46 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés dolomit (Hidegkúti Dolomit Tagozat) jelen van a fúrásban. Alsó-triász dolomitot jeleznek az Őri 2 fúrásból is (MOLNÁR et al 1999b). A tiroliteszes márga néven is ismert, sekély, de nyílt selfen képződött, uralkodóan márgából álló Csopaki Márga Formáció (ct1) Ortaháza környékén fordul elő. Az Or.Ny 1 fúrás az eocén Szőci Mészkő fekvőjében 452 m vastagságban (a fúrás talpáig) tárt fel agyagmárga és finomszemű homokkő rétegsort. A formációba sorolják az Or 11 fúrásból ismert préselt meszes agyagot és anhidrites márgát is (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, JÓSVAI et al. 2001b), amelyet 214 m vastagságban tártak fel az eocén andezit alatt. A középső-triász elején a Tethys selfjén kialakult, sivatagi éghajlatú árapályövi síkság üledéke az Aszófői Dolomit Formáció (at2). A mikrokristályos, vékonyréteges lemezes dolomit, amelyre anhidrites gipszes csomók, gipsz utáni kalcit pszeudomorfózák is előfordulnak, az ortaházai területről (Or 20, 29, 34, 36, 37,) ismert (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003, JÓSVAI et al. 2001b). A csesztregi Cse I fúrás 3847 m-ben, a felső-kréta rudistás mészkő fekvőjében érte el, és 200 m-t haladt benne. A Szen I fúrás 4141 m-ben érte el és 59 m-t haladt benne (MOLNÁR et al 1999b). A fedő itt is a felső-kréta Ugodi Mészkő Formáció. A középső-triász karbonátos rámpa továbbfejlődése során létrejött, rosszul szellőzött aljzatú lagúnában nagy szervesanyagtartalmú mésziszap rakódott le (BUDAI, KONRÁD 2011), amelynek kőzetté válásával jött létre az Iszkahegyi Mészkő Formáció (it2). A mélyebb szakaszán sötétszürke, lemezes, márgás, bitumenes mészkő, a magasabb részén sötétszürke és sárgásszürke, mikrokristályos, tömött, bitumenes, pados mészkő jellemzi (KOLOSZÁR, HAAS in GYALOG szerk. 1996, p. 125). E képződményben állt le az Or 33 fúrás. Az anisusi korszakban szétdarabolódott sekélytengeri rámpa kiemelt helyzetben maradt platform területein képződött a zöldalgákat kőzetalkotó mennyiségben tartalmazó Tagyoni Mészkő Formáció (tt2). A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében mélyült Hahót H 66 fúrásból ismert, amely 1355,0 (1356) m között tárta fel a miocén lajtamészkő fekvőjében. Az anisusi ladin korú Buchensteini Formációt (bt2) gumós, gyakran tűzköves, kovás mészkő és tufa, meszes vagy kovás tufit (radiolarit) alkotja, amelyben mészkő és dolomit közbetelepülések figyelhetők meg (HAAS szerk. 1993). KOVÁCSVÖLGYI et al. (2003) az Ortaháza térségében (pl. Or 7, 15, 29 fúrások) feltárt bontott, meszes tufit, helyenként kovás mészkő, mészmárga sorozatot a középhegységi vulkáni tevékenységgel összefüggő ladin kifejlődésekkel tartja analógnak. A középső-triászban létrejött intraplatform medencék feltöltődése a karni korszakban ment végbe; a nagy mennyiségű terrigén anyag beszállítódása jelentős vastagságú törmelékes rétegsort eredményezett. A Veszprémi Márga Formációt (vt3) sötétszürke agyagmárga, márga, mészmárga, kőzetlisztes márga alkotja, amelyben mészkő közbetelepülések fordulhatnak elő ( karni márga ). Az összlet rosszul szellőzött aljzatú, néhány száz méter mély medencékben/részmedencékben rakódott le. Vastagsága tág határok között változik, helyenként csupán néhányszor 10 m, de akár az 1000 m-t is megközelítheti. Karni medencefáciesű rétegsort harántolt többek között a Pszl.K 3 a Füredi Mészkő fedőjében és az Edericsi Mészkő alatt 1532,0 1558,0 m között, továbbá a Zeb 3 fúrás 3478,0 3918,0 m között. A Veszprémi Márga itt a Sédvölgyi Dolomitra települ, fedőjében a Fődolomit található. MOLNÁR et al. (1998b) szerint a formáció a Di 7 fúrásban is megvan. A Veszprémi Márga Nagylengyel környékén is elterjedt, az Ortaháza kilimáni gerincen azonban hiányzik (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003). Ismert a vizsgálati terület 5 km-es körzetének K-i határánál is (a Hév 6 fúrás 408,0 (530,9) m között tárta fel, fedőjében az Edericsi Mészkő települ). A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében lévő Pusztaszentlászló Pszl.K. 3 fúrás a Füredi Mészkő Formáció (füt2 3) karni képződményeit tárta fel 1558,0 (1602) m között, a Veszprémi Márga fekvőjében. 46

47 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A karni fiatalabb szakasza során a medencék teljesen feltöltődtek (Sándorhegyi Formáció), és a platformok előrenyomultak (Edericsi Mészkő Formáció). A Veszprémi Márga és Fődolomit közötti átmeneti egységet képez a felső-karni Sándorhegyi Mészkő Formáció (st3). A medencék feltöltődésével párhuzamosan épülő karni platformok képződményei az Edericsi Mészkő és a Sédvölgyi Dolomit. A középső felső-karni Edericsi Mészkő Formáció (et3) platform mészköve dolomitos mészköve (MOLNÁR et al. 1998b) az Ortaháza kilimáni gerinc K-i részén és Dióskál térségéből (Di 7) ismert. Ide sorolják a Pusztaszentlászló K-i fúrások kalciteres, finomkristályos mészköveit is; a Pszl K 3-ban 94,5 m vastag a képződmény (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003). A Hév 6 fúrás is feltárta (MOLNÁR et al. 1998b), amelyben a Sándorhegyi Mészkő települ rá. Az ősmaradványokban szegény, karbonátos platform fáciesű Sédvölgyi Dolomit Formáció (svt3) a vizsgálati területen belül a Zeb 3 fúrásból ismert, amely 60 m-t haladt benne (3918 (3978) m között). Fedőjében a Veszprémi Márga található. A vizsgálati terület 5 km-es körzetében Nádasd környékén (NK 1, 2), valamint a Pöt 1 fúrásban fordul elő. A karni végére a térszín kiegyenlítődött és kialakult a felső-triász sekélytengeri karbonátplató környezete; itt képződött a terület jelentős részén elterjedt, felső-karni nori Fődolomit Formáció (ft3) rétegsora. Maximális vastagsága 1363,5 m (Pusz 1), ám itt a fúrás nem érte el a feküjét. A vizsgálati területen belül a Zeb 3 fúrás 826 m vastagságban harántolta a Veszprémi Márga fedőjében. A terület nagy részén ismertek nori rhaeti intraplatform medencefáciesű képződmények is, amelyek alsó szakaszát a félig elzárt medencében képződött, nagy szervesanyagtartalmú, bitumenes, lemezes Rezi Dolomit Formáció (ft3) (Nl II, Nl 83), felső szakaszát a Kösseni Formációba (kt3) tartozó márga, agyagmárga alkotja (pl. Di 5, számos nagylengyeli és szilvágyi fúrás, valaminta a vizsgálati terület 5 km-es körzetében a Zeb 2, a Zm 1 és Nt 2 fúrás tárta fel). A Rezi Dolomit feltárt maximális vastagsága a vizsgálati területen 500 m (Nl II). A Kösseni Formációt legnagyobb vastagsága 835 m, a Nl II fúrás harántolta a Rezi Dolomit fedőjében. A nori végén képződött a platform fáciesű Dachsteini Mészkő Formáció (dt3). A vastagpados, Megalodus faunát és sekélytengeri foraminiferákat, valamint mészalgákat tartalmazó kőzet kora középső-nori rhaeti. Nagylengyel és Szilvágy térségéből ismert. Megmaradt vastagsága Szilvágy és Zalaszentmihály környékén m-re becsülhető (MOLNÁR et al. 1998b). Az Nl 272 fúrás 19 m vastagságban tárta fel a Kösseni Formáció és a felső-kréta Ugodi Mészkő között. MOLNÁR et al. (1998b) szerint a Szil 33 fúrásban is kimutatták. Jura alsó-kréta A Zalai-medence aljzatában a különböző fáciesű jura alsó-kréta képződmények alárendelt szerepet játszanak, csak kisebb eróziós foszlányokban őrződtek meg. Kimutathatók a Zalaszentmihály Bak Zalatárnok Szilvágy mezozoos szinklinálisban, illetve Bárszentmihályfa térségében; a Bm I fúrás több pikkelyben harántolt jura képződményeket (MOLNÁR et al. 1998b, NÉMETH et al. 2012). A Bm I fúrás jura rétegsorára a triász Fődolomit tolódott rá. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetben jura képződmények Hahót és Nagytilaj környékén is ismertek. A területen a liász kezdetén folytatódott a késő-triászra jellemző sekélytengeri karbonátképződés (Kardosréti Mészkő), illetve megindult a felső-triász karbonátplatform feldarabolódása. A blokktektonika következményeként tengeralatti hátak és mély árkok alakultak ki. A magasabb blokkokon időszakos üledékképződés folyt (Hierlatzi Mészkő), az árkokban folyamatos szedimentáció zajlott (Isztiméri Mészkő). A dogger folyamán az 47

48 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés üledékgyűjtő mélyebbé vált, a magaslatokon kondenzált rétegsorok, az árkokban pelágikus üledékek rakódtak le (Eplényi/Tölgyháti Mészkő valamint Lókúti Radiolarit). A malm során kiújult blokkmozgások következtében a medenceüledékek (Pálihálási Mészkő) mellett a korajurára jellemző lejtőfáciesek, és sekélyebbvízi karbonátok is megjelentek. A jura végére kialakult nyílt medencében maiolica típusú üledékképződés zajlott (Mogyorósdombi Mészkő), és ez a kora-krétában is folytatódott (BUDAI, KONRÁD 2011). A kora-kréta későbbi szakaszában kialakult jelentős törmelékbeszállítás eredményeként a karbonátos szedimentációt felváltotta a sziliciklasztos üledékképződés (Sümegi Márga). Az alsó-jura sekélytengeri Kardosréti Mészkő Formáció (krj1) a Szil 39 és 40, és a Mis 1 fúrásból ismert. A Mis 1 fúrásban amely elérte a fekvőjét is vastagsága 55 m. Itt üledékfolytonossággal fejlődik ki belőle a Hierlatzi Mészkő Formáció. A szilvágyi fúrásokban diszkordánsan felső-kréta települ rá. A Hierlatzi Mészkő Formáció (hj1) a Mis 1 fúrásban 44 m vastag, fedőjében felső-kréta települ, az Nt 2-ben 33 m vastag, üledékhézaggal a Kösseni Formációra következik, fedőjében az Eplényi Mészkő található. Az Isztiméri Mészkő Formációt (ij1) a Bm I fúrás tárta fel 24 m vastagságban (MOLNÁR et al. 1998b). A Bm I fúrás a kora középső-jura korú Tölgyháti Mészkő Formációt (tj1 2) is harántolta (MOLNÁR et al. 1998b). A képződmény ismert az Nt 2 fúrásból is (megjegyzendő, hogy az MFGI adatbázisában a Tölgyháti helyett az Eplényi Mészkő Formáció szerepel). A Hierlatzi és a Pálihálási Mészkő Formációk között helyezkedik el, vastagsága 44 m. A középső-felső-jura Lókúti Radiolarit Formáció (lj2 3) a vizsgálati területen Szilvágy környékéről ismert. A Szil 33 fúrás 145 m vastagságban tárta fel (MOLNÁR et al. 1998b). A Szil 34 fúrás e képződményben állt le, mindössze 5 m-t tárt fel belőle. A formációra diszkordánsan kréta települ. A felső-jura (oxfordi alsó-titon) ammonitico rosso típusú Pálihálási Mészkő Formációt (pj3) a Szil 32 fúrás tárta fel az Ugodi Mészkő alatt 224 m vastagságban. A Nagytilaj 2 fúrás is harántolta 10 m vastagságban a Tölgyháti Mészkő fölött és a Mogyorósdombi Formáció feküjében. A felső-jura alsó-kréta pelágikus, tűzköves, biancone típusú Mogyorósdombi Mészkő Formáció (mj3 K1) az Nt 2 fúrásban 25 m vastag. Feküje a Pálihálási Mészkő, fedőjében üledékfolytonossággal az alsó-kréta, pelágikus Sümegi Márga Formáció (sk1) következik (9 m vastag). E képződmények általában néhányszor tíz méter vastagságúak. Az apti albai üledékciklushoz tartozó mészkövek (Tatai Mészkő Formáció, tak2) Nagylengyel környéki fúrásokban ismertek (FODOR et al 2011). Felső-kréta A felső-kréta üledékciklus képződményei diszkordánsan települnek az ausztriai fázis során meggyűrődött, kiemelkedett és lepusztult preszenon aljzat felszínére (HAAS et al. 1984). A terület földtani felépítésében alárendelt szerepe van a keleti medenceszegély területén (Zl 1, 3) kimutatható folyóvízi valamint mocsári képződményeknek. Ezek a santoni transzgressziót megelőzően lerakódott fluviális törmelékes üledékek (Csehbányai Formáció, ck2) és a tengerparti területeken kialakult édesvízi és csökkentsósvízi mocsarak képződményei (Ajkai Kőszén Formáció, ajk2). A medenceterületen a Csehbányai Formáció az Nl 279 fúrásból 40 m vastagságban ismert; üledékhézaggal a Kösseni Formációra települ, fedőjében a Jákói Márga következik. Az Ajkai Kőszén Formáció mindössze 3 m vastagságot kitevő üledékei az Nl II fúrásból ismertek; a formáció feküjét a Kösseni Formáció, fedőjét a Jákói Márga képezi. 48

49 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A területen az Ugodi Mészkő, Jákói és Polányi Márga Formáció tekinthető a legjelentősebb felső-kréta képződménynek. A késő-kréta során a preszenon magaslatok területén sekélytengeri rudistás zátonymészkő képződött (Ugodi Mészkő), a medencék területén pedig pelágikus márga rétegsor rakódott le (Jákói és Polányi Márga). A felső-kréta képződmények mind a vizsgálati területen belül, mind az 5 km-rel kiterjesztett térségében elterjedtek; vastagságuk a krétát követő lepusztulás következményeként igen változó, maximálisan néhány száz méter. A Jákói Márga Formációba (jk2, gryphaeás márga ) sorolt közép- és mély szublitorális fáciesű, szürke, helyenként kissé homokos agyagmárga, márga, mészmárga (HAAS, CSÁSZÁR in GYALOG szerk. 1996, p. 95) a vizsgálati területen belül Szilvágy Nagylengyel Csatár térségében elterjedt. Alatta gyakran alapbreccsa/-konglomerátum található. Vastagsága általában néhányszor tíz m, de néhány helyenként meghaladja a 250 m-t. Kora: campani. A sekélytengeri Ugodi Mészkő Formáció (uk2, hippuriteszes mészkő, rudistás mészkő ) a Jákói Márgából folyamatos átmenettel fejlődik ki, a késő-kréta medence kiemelt helyzetű területein azonban közvetlenül a preszenon aljzatra települ. A platform és platform lejtő fáciesű, világos színű, vastagpados, uralkodóan rudistás, vagy rudisták váztörmelékéből álló mészkő (HAAS, CSÁSZÁR in GYALOG szerk. 1996, p. 95) Nagylengyel, Szilvágy, Nova térségéből ismert. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében lévő Cse I fúrásból gipsz anhidrit repedéskitöltés is megfigyelhető, időnkénti lefűződést, bepárlódást jelezve (MOLNÁR et al. 1999b). A formáció vastagsága több fúrásban meghaladja a m-t (pl. Szil 29: 436 m; Szil 40: 371,5 m; Szil 26: 365 m; Zeb 2: m; Nl 433: 264 m; Nl 378: 248 m). Kora: campani kora-maastrichti. Az Ugodi Mészkő felett üledékfolytonossággal települ a medence fáciesű Polányi Márga Formáció (pok2, inoceramuszos márga ). A helyenként breccsával induló, szürke agyagos mészkő, mészmárga, márga, kőzetlisztes márga rétegsort (HAAS, CSÁSZÁR in GYALOG szerk. 1996, p. 95) számos nagylengyeli és szilvágyi fúrás feltárta. Ismert még Csatár, Zalatárnok, Zebecke térségéből is. Vastagsága az Nl 158 fúrásban 492 m, de több nagylengyeli és szilvágyi fúrásban meghaladja a 300 m-t (pl. Szil 40: 380,5 m; Nl 434: 372 m; Nl 232: 360 m). Kora: késő-campani maastrichti Kainozoos képződmények Paleogén képződmények A szenon üledékképződést általános kiemelkedés és nagyarányú lepusztulás követte. Az eocén képződmények jelentős üledékhézaggal települnek az aljzaton. A vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett térségében az eocén képződmények a KÉK NyDNy-i csapású Bak novai-árokban, Ortaháza környékén egy szerkezeti pikkelyben, valamint a vizsgálati terület ÉK-i határánál, az 5 km-rel kiterjesztett körzetben a Nagygörbő Ng 1 fúrásból ismertek. Az eocén rétegsor az Ortaháza kilimáni gerinc D-i oldalán elhelyezkedő Bak novaiárokban a legteljesebb; összvastagsága Zalatárnok környezetében még a lepusztítás után is meghaladhatja az 1000 m-t (JÓSVAI et al. 2001b). (A Zm 2 fúrásban az eocén összlet 1487 m vastag.) Az eocén képződmények diszkordánsan települnek a felső-kréta illetve triász képződményekre. Az üledékciklus kezdeti szakaszán elhelyezkedő csökkentsósvízi majd tengeri törmelékes üledékeket a Darvastói Formációba (dte2) soroljuk. A formációt Bak, Zalaszentmihály, Pötréte környékén és Ortaházán alul glaukonitos, majd felfelé bryozoás, alveolinás, nummuliteszes márga, mészkő képviseli, amely kavicsszinteket, szenes agyagokat, kőszén 49

50 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés közbetelepüléseket tartalmaz. A Szil 36 környékén márgafáciese ismert. Vastagsága m (MOLNÁR et al. 1998b). Az Ng 1 fúrásban a formáció üledékei a szenon medenceüledékekre települnek 18 m vastagságban. A fedőben a Szőci Mészkő Formáció rétegei következnek. A Darvastói Formáció kora: alsó-lutetiai. A sekélytengeri, biogén, gyakran kőzetalkotó mennyiségben nagyforaminiferákat (miliolinák, nummuliteszek, assilinák) tartalmazó, nagygumós szerkezetű, középső-eocén (lutetiai bartoni) Szőci Mészkő Formáció (se2) vastagsága néhány métertől m-ig változik, a Szil 40 fúrásban azonban 181 m vastag. A képződmény általában üledékhézaggal települ a prekainozoos aljzatra, fedőjében gyakran a Padragi Márga, a Szentmihályi Andezit Formáció, vagy miocén üledékek következnek: Oltárcnál (O 3) a Budafai Formáció, Nagylengyel és Szilvágy térségében több fúrásban a Lajtai Mészkő, Tekeresi Slír vagy a Szilágyi Agyagmárga képezi a fedőt. Kivételesen a Csolnoki Formáció (Nl 232) és a Szépvölgyi Mészkő (Or.Ny 1) is megtalálható a fedőjében. Az Ng 1 fúrásban a Darvastói Formáció üledékeiből fejlődik ki a 83 m vastag összlet, amelyre üledékhézaggal az oligocén szárazföldi képződmények (Csatkai Formáció) következnek. A Padragi Márgával helyenként összefogazódik. A sekélypelágikus bathiális környezetben lerakódott, középső felső-eocén (lutétiai priabonai) Padragi Márga Formációt (pe2 3) szürke, zöldesszürke aleuritos márga alkotja, tufás bentonitos csíkokkal, tufit és homokkő betelepülésekkel. Vastagsága a területen általában néhányszor száz méter, de a Zm 2 fúrásban 1426 m vastag. Többnyire a Szőci Mészkőre települ, és a fedőjében általában a Szentmihályi Andezit Formáció található. A Szőci Mészkővel helyenként összefogazódik, a Szentmihályi Andezit Formációnak pedig több betelepülése is megfigyelhető a Padragi Márgában (pl. Bt 1). Üledékhézaggal alsó- vagy középső-miocén üledékek (Somlóvásárhelyi Formáció, Tekeresi Slír, Lajtai Mészkő, Szilágyi Agyagmárga Formáció) is települhetnek rá Nagylengyel Csatár és Zalaszentmihály, illetve Ortaháza környékén. A középső felső-eocén (bartoni piabonai) Szentmihályi Andezit Formációt (sze2 3) felépítő vulkanitok (biotitos amfibol andezit, agglomerátum, láva, tufa) vastagsága több száz méter lehet, a vizsgálati terület 5 km-es körzetében mélyült söjtöri Zm 3 fúrásban közel 1 km (pontosan 972 m). A formáció a Padragi Márgában felfelé növekvő számú és vastagságú betelepülés formájában figyelhető meg (MOLNÁR et al. 1998b). Foszlányokban más eocén képződmények is ismertek a vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett körzetéből: egyetlen fúrás (Nl 232) a felső-lutetiai bartoni Csolnoki Formációba (ce2) tartozó operculinás agyagmárgát tárt fel 55 m vastagságban, a Szőci Mészkő és a Tekeresi Slír között települve. Az Or. Ny 1 fúrás 3485, m között pedig a felső-eocén (priabonai) Szépvölgyi Mészkő Formációt (se3) harántolta a Padragi Márga fekvőjében és a Szőci Mészkő fedőjében. A triász karbonátokból álló Ortaháza Kilimáni-gerinctől D-re, a Balaton-vonal mentén elhelyezkedő, K Ny-i csapású Magmás metamorf zóna képződményeinek túlnyomó részét kitevő tonalit (JÓSVAI et al. 2001b) korára vonatkozóan Ma év adható meg, így képződésük a kora-oligocénre tehető. E kőzetek rokonságot mutatnak a Periadriai-vonal menti magmatitokkal (JÓSVAI et al. 2005). FODOR et al. (2011) szerint a tonalitok a Szentmihályi Formáció Pusztamagyaródi Tagozatába sorolhatók (15. ábra) (a 2. sz. földtani szelvényen sz pol jellel szerepel), a Magyar Rétegtani Bizottság Magmás Munkabizottságának decemberi ajánlása alapján (BALLA, szóbeli közlés) azonban e képződmények a Pusztamagyaródi Tonalit Komplexumba sorolandók, és képződésük millió éve történt. A vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett körzetének DK-i határában, Sávoly térségében új, területileg elkülönült, késő-eocén és oligocén korú képződmények jelenlétére derült fény a MOL Rt. kutatásai eredményeként (JÓSVAI et al. 2005). A több száz m vastagságú felső-eocén 50

51 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rétegsort édesvízi kifejlődésű, Ostracoda-tartalmú sötétszürke, fekete, szenesedett növényi maradványokban és helyenként szénzsinórokban gazdag agyagkövek alkotják [formációba sorolásuk egyelőre bizonytalan, az MFGI adatbázisa szerint a Szentlőrinci Formációba (sle3) sorolhatók]. Az előzőtől területileg elkülönülő sávolyi oligocén összletet tufabetelepülésekkel tagolt, homokos pelites képződmények építik fel, amelyek rokonságot mutatnak a Periadriaivonal menti szlovéniai oligocén rétegekkel (JÓSVAI et al. 2005). A keleti medenceszegély területén az Ng 1 fúrás 165 m vastagságban tárta fel az oligocén Csatkai Formáció (col1 2) kavics, homok, agyag rétegekből álló szárazföldi folyóvízi rétegsorát az eocén és az alsó-miocén szárazulati üledékek között. Neogén medencekitöltő képződmények Alsó- és középső-miocén képződmények Az alsó- és középső-miocén (vagy prepannóniai miocén képződmények közé az eggenburgi, ottnangi, kárpáti, badeni és szarmata korszakok idején lerakódott üledékeket és az ebben az időszakban létrejött magmás kőzeteket soroljuk. (Megfelelnek a szénhidrogénipari gyakorlat miocén képződményeinek.) A jelenleg elfogadott krono- és litosztratigráfiai beosztást a 17. és a 18. táblázat szemlélteti. A vizsgálati terület a kora-miocén kezdeti szakaszában szárazulat volt. Az alsó-miocén alsó részét jórészt kontinentális fluviális üledékek képviselik (Szászvári, Ligeterdői és Somlóvásárhelyi Formáció). A Szászvári Formációba a Gyulakeszi Riolittufa települhet közbe (Kerb 1). A Szászvári Formáció (szm1) tarka és zöldesszürke folyóvízi ártéri, illetve folyóvízi mocsári kifejlődésű rétegsora aleurit, agyag, homok, homokkő, kavics és konglomerátum váltakozásából épül fel. Vastagsága több száz m-t is elérhet. Kora: eggenburgi ottnangi. A formáció a vizsgálati terület Ny-i részéről, a Kfa 1 és Kerb 1 fúrásokból, valamint a vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett területén a Cse I fúrásból ismert. Ez utóbbiban a legvastagabb (292 m). Diszkordánsan települ a mezozoos aljzatra, és fedőjében üledékhézaggal alsó középső-miocén tengeri képződmények következnek (Tekeresi és Lajtai Formáció). A Kerb 1 fúrásban a formációba a Gyulakeszi Riolittufa Formáció települ közbe. A Ligeterdői Kavics Formáció (lm1 2, a földtani szelvényen lmo b) anyaga az Alpok kőzeteiből folyóvízi szállítással került a nyugat-magyarországi üledékgyűjtőkbe. A zömében folyóvízi, kisrészt csökkent sós vízi, rosszul osztályozott kavics, konglomerátum, homok, márga összetételű rétegsor (IVANCSICS in GYALOG szerk. 1996, p. 84) a vizsgálati terület Ny-i részén mélyült Bm I fúrásból ismert. A vizsgálati terület 5 km-es körzetében Ny-on és ÉNyon több fúrás is feltárta (Cse 3, Iv 1, 2, Őri 2, 3, 4). A formáció a mezozoos aljzatra települ, vastagsága több száz m is lehet. A vizsgált területen 100 m-nél nagyobb vastagságban a Cse 3 és Iv 1 fúrások tárták fel, ezek azonban nem is érték el a formáció fekvőjét, így itt nagyobb vastagságra is számíthatunk. Az Őri 2 fúrásban miocén vulkanitok települnek a Ligeterdői Formációba. A formáció fedőjében a területen a Tekeresi Slír található. A formáció korát az ottnangira és a kárpátira teszik, de ausztriai kutatási eredmények (PASCHER 1991) alapján valószínűsíthető a kora-badenire való kiterjesztése. A Somlóvásárhelyi Formáció (svm1 2) szárazföldi és édesvízi mocsári eredetű, szürke, zöldesszürke, tarka, bentonitos, mészcsomós agyag, agyagos lignit, homok, homokos kavics és kavicsrétegek váltakozásából épül fel (SELMECZI in GYALOG szerk. 1996, p. 84). Képződése feltételezhetően az eggenburgiban kezdődött, és a kora-miocénig tartott. A képződmény a vizsgálati terület középső (Nagylengyel, Bocfölde, Csatár) és ÉNy-i részén 51

52 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés (Zalalövő környéke) ismert. Vastagsága itt néhány m-től m-ig változik. A képződményt a keleti medenceszegélyen, a nagygörbői süllyedék területén mélyített Ng 1 is harántolta mintegy 174 m vastagságban (ez a fúrás vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett körzetében található). A formáció diszkordánsan települ a mezozoos aljzatra (Nagylengyel és Zalalövő Ir 2), az eocénre (Csatár Csat 1), illetve a Csatkai Formációra (Óhíd Ng 1). Fedőjében a Tekeresi Slír Formáció következik. A Gyulakeszi Riolittufa Formáció (gym1) a szerkezetileg determinált kitörési zónáktól a helyi erózióbázis irányában lefelé haladva töltötte ki az egykori árokszerkezeteket. A vizsgálati területen a Kerb 1 fúrás 72 m vastagságban, a Szászvári Formáció rétegsorába települve harántolta. A vizsgálati terület 5 km-re kiterjesztett körzetében az Ng 1 fúrás tárta fel 1,4 m vastagságban, a Somlóvásárhelyi Formáció üledékei közé települve. A formáció korára vonatkozóan HÁMOR et al. (1980) 19,6±1,4 millió évet, PÁLFY et al. (2007) mintegy 17 millió évet ad meg. A kora-miocén szerkezeti mozgások és a relatív vízszintemelkedés eredményeként a kárpáti korszakban a medenceperemeken abráziós parti síkparti, részben delta és lagunáris rétegsor képződött (Budafai Formáció), míg a medence mélyebb részein finomszemű sziliciklasztos üledékképződés zajlott (Tekeresi Slír). A Budafai Formációt (bdm1, a földtani szelvényen bdmk) homok, kavics, homokkő, konglomerátum, illetve lagunáris halpikkelyes agyagmárga, aleurit és finomhomok építi fel (HÁMOR in GYALOG szerk. 1996, p. 83). A képződmény a medencebelső irányában összefogazódhat a Tekeresi Slír Formációval. A slír az előrehaladó transzgressszió következtében a Budafai Formáció közvetlen fedőjében is megjelenik, üledékfolytonosan települve. A partszegélyi és delta fáciesű üledékek a vizsgálati terület D-i részéről ismertek. A Pu 2 fúrásban a Budafai Formáció az ópaleozoos aljzatra (Lovasi Agyagpala Formáció) települ. Vastagsága a fúrásban 419 m. Fedőjében a Tekeresi Slír található. A Budafai Formációt több fúrás feltárta az 5 km-re kiterjesztett terület déli részén is (Lovászi, Oltárc Újudvar, Magyarszentmiklós térségében). A medencebeli Tekeresi Slír Formáció (tem1 2, a földtani szelvényeken temk b1) képződése a kárpáti korszakban indult, és a gyorsan süllyedő medencékben a kora-badeni idején is folytatódott; a badeni korszakot a tufacsíkok és a badeni fauna megjelenése jelzi. Nagylengyelen a badeni szürke márgaösszletbe glaukonitos homokkőréteg települ (KŐRÖSSY 1988). A Salomvár Hottó Nagytilaj vonal és a Balaton-vonal közötti területen a badeni üledékek diszkordánsan települnek a paleozoos, mezozoos és eocén képződmények erodált felszínére. A Balaton-vonaltól délre a badeni üledékek bázisát kárpáti képződmények, kisebb területeken a mezozoos, paleozoos és ópaleozoos metamorf formációk alkotják. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett térségében, a Lovászi mélyzónában (Lovászi L II fúrás) a kárpáti alsó-badeni maximális vastagsága 2000 m. Pontos rétegtani vizsgálatok hiányában a badeni pelites rétegsorok (Tekeresi Slír Formáció és Szilágyi Agyagmárga Formáció) elkülönítése nehézségekbe ütközik. A badeni karbonátok (Lajtai Mészkő) képződése a medenceterületek egykori tektonikaipaleogeomorfológiai kiemelkedéseire (pl. Ortaháza Or 34) illetve ezek környezetére, és a sekélyebb peremekre korlátozódott. A sekélytengeri, normál sós vízi Lajtai Mészkő Formációt (lm2, a földtani szelvényeken lmb) különböző kőzettípusok, így a vörösalgák (corallinaceák) vázait helyenként kőzetalkotó mennyiségben tartalmazó mészkő, mészhomokkő, kavicsos mészkő, mészmárga alkotják. A formáció összefogazódhat a heteropikus sziliciklasztos képződményekkel. Számos rétegsorban a finomszemű sziliciklasztos üledékek (Tekeresi Slír illetve Szilágyi Agyagmárga) és a mészkő váltakozása figyelhető meg. (A földtani szelvényen a Szilágyi Agyagmárga Formáció és a Lajtai Mészkő Formáció Rákosi Tagozatát együttes ábrázolását sz-l_rmb2 indexszel jelöljük.) A Lajtai Mészkő Formáció vastagsága átlagosan 100 m körüli, maximális vastagsága Nagylengyelnél 52

53 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megközelíti a 400 m-t (Nagylengyel Nl 393). Bázisán helyenként breccsa található (Hahót Pusztaszentlászló). A Tari Dacittufa Formációba sorolt középső-miocén riolittufa Becsvölgyénél közvetlenül a triász aljzatra (Fődolomit) települ 21 m vastagságban. Fedőjében vörösesbarna rétegzetlen agyagkő, majd lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció) található (MOLNÁR et al. 1999b). A tufa a vizsgálati terület 5 km-es körzetében a Hás 1 fúrásból ismert, máshol a Tekeresi Slírbe települve találjuk (Iv 1, Zalaháshágy K 2). A tufa korára vonatkozóan a területen a kora-badeni valószínűsíthető. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében kimutathatók a Mátrai Vulkanit Formációcsoportba (MM1 2) sorolt, andezit és riolittestek. Az egységbe felső-kárpáti badeni szubvulkáni vulkáni képződmények (uralkodóan andezitek) tartoznak. A képződmény csak a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében ismert (az Őri 2 fúrásban a Ligeterdői Formációba települ, vastagsága m. Kérdőjelesen a Sáv. D 1 fúrásban feltárt andezit és riolit is ide sorolható. A Szilágyi Agyagmárga Formációba (szm2, a földtani szelvényeken szmb2) sorolt, későbadeni nyíltvízi, sekély neritikus fáciesű aleuritos agyagmárga rétegsort a terület számos fúrása feltárta. Vastagsága néhányszor tíz m-től több száz m-ig változhat. A Szil 39 fúrásban 640 m, a Cse 3-ban 495 m, az ivánci fúrásokban meghaladja a 400 m-t. A képződményt egyes rétegsorokban (pl. Kfa 1, 2, Z 3) nehéz elkülöníteni az idősebb finomhomokospelites képződményektől (Tekeresi Slír). Néhol összefogazódik a Lajtai Mészkő Formációval (pl. Pu 2, Kerb 1, Zm 2, 3 valamint Nagylengyel, Szilvágy térsége). Fekvőjében általában idősebb miocén képződmények települnek, de Nagylengyel és Szilvágy környékén gyakran nagy üledékhézaggal közvetlenül a mezozoos aljzatra települ, így a Fődolomitra (Pusz 1, Szil 10), Jákói Márgára (pl. Nl 100), Ugodi Mészkőre (pl. Nl 106) vagy a Polányi Márgára (pl. Nl 236, Szil 12). A Bak novai-árokban eocén képződmények képezhetik a fekvőt. A nyílttengertől való elzáródás következtében a szarmatára egy, a korszak elején csökkent sós vizűvé váló beltenger jött létre, amelyben a nyíltvízi területeken a Kozárdi Formáció (km2, a földtani szelvényeken kms) sötétszürke agyagmárga, homokkőcsíkos agyagmárga, márga, mészmárga rétegei rakódtak le. A vizsgálati területen ez a szarmata képződmény dominál, vastagsága néhányszor tíz m, de helyenként meghaladja a 100 m-t. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében ennél nagyobb vastagságok is ismertek: Csesztreg és Nagybakónak környékén meghaladja a 300 m-t, az Or.Ny 1 és Őri 4 fúrásban a 200 m-t. A medenceterületeken a szarmatából üledékfolytossággal fejlődik ki a felső-miocén ( pannóniai ) összlet. Elkülönítése a fedő Peremartoni Főcsoport finomszemcsés üledékeitől nehézségekbe ütközik. Az egykori tektonikai paleogeomorfológiai kiemelkedések környezetében és a sekélyebb medenceperemeken a Tinnyei Formáció (tm2, a földtani szelvényen tms) meszes üledékei képződtek. Legnagyobb vastagsága a vizsgálati területen és az 5 km-rel kiterjesztett körzetében mindössze néhányszor tíz m (Gel 1: 36 m). Elhelyezkedésénél fogva fekvőjét általában a Lajtai Mészkő Formáció képezi, de más képződményekre is települhet (pl. Zalakaros K 16: Budafai Formáció). Fedőjében nyíltvízi szarmata üledékek vagy a Peremartoni Főcsoport képződményei találhatók. A középső késő-miocén vulkanizmus kis elterjedésű képződménye a Pásztori Trachit Formáció (pm2 3), amelynek a vizsgálati területen való jelenlétére vonatkozóan bizonytalan adataink vannak (Nl 225, Zt 1 és 2 fúrás, MFGI fúrási adatbázis). A Bak novai-árok területén (Zt 1, 2) feltárt vulkanitok mindenesetre valószínűleg az eocén Szentmihályi Formációhoz sorolandók. A vizsgálati terület K-i határán mélyült Hév 6 fúrásból ismertek a Cserszegtomaji Kaolin Formáció (cm1 2) mintegy 6 m összvastagságú halloysit- és kaolinitrétegei. A formáció a 53

54 Peremartoni Fcs. Dunántúli Fcs. Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Keszthelyi-hegység területén több kis foltban is ismert; képződményei a karsztos töbrökben alakultak ki. A keleti medenceszegély területén, az alaphegységre települve kis, nem összefüggő foltokban fordul elő a Vöröstói Formáció (vm2 3). A mindössze néhány méter maximális vastagságot elérő, bauxit eredetű áthalmozott vörösagyag, bauxitos agyag fedőjében miocén képződmények vannak (pl. Zu 1, Zl 3 fúrás). Az Or.K 1 fúrásból is említenek egy vékony vörösagyagréteget (80 cm), amely a felső-triász aljzatra települ, és fedőjét a miocén Lajtai Mészkő képezi. Felső-miocén képződmények A vizsgálati terület és környezete a késő-miocénben a Pannon-tó egyik mély részmedencéje volt, ahová kb. 8 millió évvel ezelőtt jutott el a tó progradáló selfjének a szegélye (UHRIN et al 2009). A felső-miocén rétegsor hasonló a más részmedencékből ismert rétegsorokhoz. A terület jellegzetességét a közel Ny K csapású antiklinálisok és a köztük lévő szinklinálisok adják (UHRIN et al 2009). A késő-miocén képződmények ismertetése előtt a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében összefoglaltuk a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát (17. és 18. táblázat). 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Fcs.-beosztás Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei) pliocén Pl felső-pliocén (felsőpannóniai) Pl2 Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől) pannóniai (s. l.) felső-pannóniai (Pa2) Nemzetközi elfogadott korbeosztás Pl pliocén felső-miocén alsó-pliocén (alsópannóniai) Pl1 alsó-pannóniai (Pa1) M3 miocén M szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M2 M1 szarmata tortónai M3 középsőmiocén helvét M2 alsó-miocén burdigáliai M1 akvitániai középsőmiocén alsó-miocén 54

55 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk alapján) Peremartoni Főcsoport A késő-miocén elején meglévő szigetek környezetére korlátozódik az alaphegységből származó, helyi eredetű, vagy kis távolságról szállított, uralkodóan metamorf és mezozoos kőzettörmelékből álló bázisképződmény, a Békési Konglomerátum Formáció (bm3). Jelenléte nem számottevő (a Zt 4 fúrásban az Endrődi Márga Formáció bázisán, 93 m vastagságban ismert). A terület nagy részén a középső késő-miocén (szarmata pannóniai) határon folyamatos volt az üledékképződés. Ez a határ a medencékben a késő-miocén (pannóniai) elején lerakódott és az Endrődi Márga Formáció (em2 3, a földtani szelvényeken ems2 Pa1) faunaszegény, mélyvízi márgákból és agyagokból felépülő rétegsorában húzódik, ezért megállapítása nehézségekbe ütközik. A képződmény korábban a Dunántúlon Nagylengyeli Márga Formáció, Beleznai Márga Formáció, Zalai Márga Formáció néven volt ismert (JUHÁSZ 1998). Az Endrődi Márga Formáció rétegsora általában kemény mészmárgával, márgával indul (Beleznai Mészmárga Tagozat). Felfelé fokozatosan mélyvízi (hemipelágikus) agyagmárgába megy át (Nagylengyeli Agyagmárga Tagozat). Meredek aljzatmorfológia esetén az aljzatból származó kavicsok, kavicszsinórok figyelhetők meg a képződményekben. A formáció magasabb részén a turbiditek távoli részének aleurolit-, homokkőcsíkjai figyelhetők meg, jelezve a fokozatos átmenetet a Szolnoki Formáció felé. Az Endrődi Márga Formáció vastagsága m között változik, a vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében ennél kisebb értékeket mutat: a legnagyobb érték m között van (Pöt 1, 338 m), de a jellemző értékek m közé esnek. A formáció kisebb része középső-miocén (szarmata) korú, nagyobb része a késő-miocénben képződött. Felfelé haladva, jelezve az üledékbehordás fokozódását, a pelites összlet a Szolnoki Homokkő Formáció (szm3, a földtani szelvényeken szpa1) homokkő-, aleurolit- és 55

56 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés agyagmárga-, márgarétegek váltakozásából álló turbidites rétegsorába megy át. Az m vastag képződmény turbiditjei több méter vagy több tíz méter vastagságú homoktesteket tartalmaznak. Karotázsképét felfelé finomodó és durvuló (az SP-ellenállás együttes görbén karácsonyfa illetve tölcsér alakú) sorozatok jellemzik. Elkülönítése a fekü és fedő több tíz m vastag peliteitől általában nem okoz gondot. A turbiditösszletet nevezetesen az összlet alsó részét képviselő Lovászi Homokkő Tagozatot, és a felső részét alkotó Tófeji Homokkő Tagozatot a Zalai-medencében márgaréteg különíti el, amelyet Lenti Márga Tagozatnak neveznek. A Szolnoki Homokkő Formáció rétegtani fekvője az Endrődi Márga Formáció, fedőjében az Algyői Formáció települ. A térségben a formáció legnagyobb vastagságát a Reszneki-mélyzónában éri el (Cse I: 1090 m, Re 1: 1466 m). A turbidit felett települő több száz méter vastagságban kifejlődött, uralkodóan aleuritból és agyagból felépülő összlet az Algyői Formáció (am3, a földtani szelvényeken apa1 2), amely a mélymedencét a közeledő selfperemmel összekötő lejtőn rakódott le. A korábban Drávai Formáció néven ismert sötétszürke agyagmárga rétegsorba különböző gravitációs, illetve mederben lerakódott homokkőtestek települhetnek (JUHÁSZ 1998). A képződmény szenesedett növényi maradványokat tartalmaz. Rétegtani fekvője a Szolnoki Homokkő Formáció. Fedőjében az Újfalui Formáció található. A Kfa 1 fúrásban vastagsága meghaladja, a Nab.ÉNy 1-ben pedig megközelíti a 700 m-t. Jellemző vastagsága a vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében m. A terület földtani felépítésében alárendelt szerepet játszik a Száki Agyagmárga Formáció (sm3, a földtani szelvényeken spa1 2), amelynek sekély szublitorális fáciesű, finomszemű üledékei a keleti medenceperemen mélyült fúrásokból (Zl 1, 3, Zu 2) ismertek. Vastagságuk a Zl 1-ben meghaladja a 100 m-t. Dunántúli Főcsoport A Dunántúli Főcsoport képződményei a területen általános elterjedésűek. Az Algyői Formáció lejtőüledékeinek fedőjében a selfen, sekélyvízi környezetben lerakódott üledékek következnek, amelyeket az Újfalui Formációba (úm3, a földtani szelvényeken úpa2) sorolunk. Néhány száz méter vastagságban pelit váltakozik az egykori deltafrontokon lerakódott, néhány méter több tíz méternyi vastagságú, felfelé durvuló szemcseösszetételű homoktestekkel. A homoktestek laterálisan nagy (akár több tíz kilométer) kiterjedésűek, rendszerint egymással is kapcsolatban állnak, így fluidumtárolóként jelentősek ( hévizes szint ). Képződése a késő-miocén (mind a kora- mind a késő-pannóniai) idejére tehető; a vizsgálati terület rétegsoraiban a formáció késő-pannóniai során lerakódott képződményei dominálnak. A Reszneki-mélyzónában vastagsága közel 700 m, jellemző vastagsága néhányszor 100 m. Fedőjében általában a Somlói illetve a Tihanyi Formáció, helyenként az előzőeknél fiatalabb, pliocén üledékek települnek. A nehezen elkülöníthető, ezért összevontan tárgyalt Somlói Tihanyi Formáció (so-tm3, a földtani szelvényeken so-tpa2) deltasíksági környezetben leülepedett sorozatát hosszan elnyúló, keskeny, egymáshoz csak ritkán kapcsolódó, felfelé finomodó mederhomok-testek jellemzik, melyeket egymástól a csatornaágak közti területen felhalmozódott ártéri agyag, aleurit választ el (FODOR et al. 2011). A deltafront és a deltasíksági összlet határa legtöbbször nem éles, felfelé durvuló homokbetelepülések még itt is előfordulnak, mivel a tó vízszintingadozásai a deltasíkságon még éreztették hatásukat. A rétegsor magasabb részében a Pannon-tó víztükrének eltűnése után képződött szárazföldi, allúviális üledékek következnek, amelyek már a Zagyvai Formáció (zm3 Pl, a földtani szelvényen zpa2 jellel) és Nagyalföldi Formáció (nm3 Pl) képződményei. Az 56

57 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány allúviális síkság üledékeire már kizárólag a felfelé finomodó, kis vastagságú mederhomoktestek jellemzőek. Litológiai szempontból ezek a kifejlődések hasonlóak a fekvőjükben lévő deltasíksági képződményekhez és főleg csak a mélyebb medencerészek pannóniai rétegsorainak felső, pár száz méteres szakaszán azonosíthatók. A késő-miocén pliocén korú, folyóvízi Hansági Formáció (hm3 Pl) homokos agyag és homokrétegei legnagyobb vastagságban a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében mélyült O 3 fúrásból ismertek (296 m). Az elkülönítés nehézségei miatt néhány fúrás leírásban a Tihanyi és a Toronyi Formáció (Szil 40) a Tihanyi és Zagyvai Formáció (Cse 2, I, Nl 62, 76, Zeb 1) illetve a Tihanyi és Hansági Formáció (Bak 4) összevontan jelenik meg. Negyedidőszaki képződmények A neogén/negyedidőszaki határon történt kiemelkedést és lepusztulást követően az üledékképződést folyóvízi rétegekből (agyag, homok, alárendelten kavics), tavi-mocsári üledékekből és eolikus képződményekből: löszből, homokos löszből felépülő rétegsor lerakódása jellemezte. Barna lösz is számos fúrásban előfordul, jellemző vastagsága néhány méter. Ortaháza Eperjehegyhát térségéből valamint a Nab 2 fúrásból említik a Tengelici Vörösagyag Formációt (tpl-qp2). Az eolikus homokbetelepüléseket és tarkaagyag közbetelepüléseket tartalmazó vörös, barnásvörös aleurit legnagyobb, 110 m-t meghaladó vastagságban az E 1 fúrásból ismert. A negyedidőszaki üledékösszlet teljes vastagsága több tíz méter is lehet. A rendelkezésre álló adatok alapján a vastagság a terület nagy részén nem adható meg pontosan: számos fúrási rétegsorban idősebb képződményekkel összevonva adják meg a kvarter rétegsort. A vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében haladó földtani szelvények nyomvonalát a 13. ábra szemlélteti. A szelvényeket a 14., 15., 16. ábra mutatja. 13. ábra. A földtani szelvények nyomvonalai. A szelvényeket a 14., 15., 16. ábra mutatja 57

58 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 14. ábra. 1. sz. NyDNy KÉK irányú földtani szelvény a vizsgálati területen (13. ábra, FODOR et al nyomán) 15. ábra. 2. sz. ÉNy DK irányú földtani szelvény a vizsgálati területen (13. ábra, FODOR et al nyomán) 58

59 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16. ábra. 3. sz. földtani szelvény a vizsgálati területen a Külsősárd K 3 és az Ortaháza Or 34 fúrásokon át (13. ábra, FODOR et al nyomán) 59

60 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.3. A Zala vizsgálati terület vízföldtani viszonyai A Zala vizsgálati terület vízföldtani viszonyait egyrészt a szénhidrogén-kutatás és - hasznosítás, másrészt annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. Fontos kiemelni azonban, hogy a környék a geotermikus kutatás (és termelés), valamint a szén-dioxid mélységi sós vizekben történő tárolásával kapcsolatos tevékenységek szempontjából is jelentős terület. A konkrét hasznosítási helyszínek kiválasztása és az ott alkalmazandó technológia a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások szintén megkövetelik a regionális megközelítést. Célszerűen a terület hidrogeológiai viszonyait a regionális hidrogeológiai modellalkotás által megkívánt rendszerben tárgyaljuk a következőkben. Az ismertetést a kijelölt területen a felszíntől lefelé végezzük, és ahol szükséges, említést teszünk az oldalirányú kapcsolódásokról is A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a területen részben a holocén és a felső-pleisztocén képződmények homokos, kavicsos, részben finomabb szemcsés agyagos, barna löszös rétegeiben alakultak ki. A képződmények általános elterjedésűek a területen, a holocén korú agyagos, homokos és helyenként kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén, míg a valamivel idősebb késő-pleisztocén barna löszös, homokos, helyenként kavicsos képződmények a vízfolyások közötti területeken jellemzőek. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvízdomborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége azonban a magasabb dombtetők alatt a több tíz métert is elérheti. A nagyobb vízfolyások völgyeiben maga a kavicsos, homokos alluvium jelenti a talajvízadó képződményt Regionális elterjedésű hideg- és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a Somlói Tihanyi Formáció deltasíksági, folyóvízi, ártéri üledéke, a Zagyvai Formáció, a Nagyalföldi Formáció és a Hansági Formáció folyóvízi, ártéri képződményei alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága helyenként meghaladja az 1000 métert is, azonban a rétegsor felső néhány száz métere az, mely vízhasznosítási szempontból komoly jelentőséggel bír. A települések vízmű kútjainak nagy része elsősorban a felső m vastag homokosabb, viszonylag sekély mélységű kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű rétegein települ. Ebben az összletben különíthetjük el a lokális és a regionális áramlási rendszer közötti, köztes, intermedier áramlási rendszert. Az ezek alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója a vizsgálati területen mindenütt előfordul. Az összlet homokosabb, deltafront üledékei már 30 C-nál melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltathatnak. Az összletben a mélységgel növekvő összes oldottanyagtartalommal rendelkező, főként NaHCO 3 -os kémiai jellegű vizeket találunk, mely helyenként rendkívül alacsony (~1 10 mg/l) kloridtartalmával jól jelzi az intenzív áramlási rendszert. 60

61 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A késő-miocén és pliocén korú rétegek nyomásviszonyai hidrosztatikusnak megfelelőek Lokális rétegvíztartók A vizsgálati területen a késő-miocén, (kora-pannóniai) korú összleten belül, a Szolnoki Formáció turbidit-homokjaiban lokális vízadókkal, rezervoárokkal kell számolni, mely formáció a szénhidrogének felhalmozódása szempontjából is nagyjelentőségű képződmény. Vastagsága méter között váltakozik. Ahol jelentősebb vastagságú, ott egy alsó, (Lovászi Homokkő) és egy felső, (Tófeji Homokkő) tagozatot lehetett elkülöníteni, melyet az itt általánosan elterjedt Lenti Márga Tagozat választ el egymástól. A ritkán előforduló Békési Konglomerátum Formáció szintén lokális víztartóként, rezervoárként említhető. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén üledékekben, amennyiben a törmelékes rétegsor durvább törmelékes konglomerátum, vagy homokkő, mészkő rétegekkel is rendelkezik Ezek fentről lefelé haladva a következők: szarmata Tinnyei Formáció, badeni Lajtai Mészkő Formáció, kárpáti abráziós parti síkparti, részben delta és lagunáris Budafai Formáció. E miocén törmelékes képződmények vizeire döntően NaClHCO 3 -os, NaCl-os kémiai jelleg a jellemző. A kora-pannóniai, illetve ritkábban a miocén korú üledékek a területen szénhidrogéntárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. A terület nyugati, délnyugati részén e képződmények esetében már számíthatunk túlnyomásos zónákra is, melyekre már a fúrásos kutatások során kellő figyelmet kell fordítani. A terület keleti felén általában hidrosztatikus nyomás a jellemző. A lokális, porózus, helyenként kettős porozitású rendszerek a vizsgálati terület Hévíz felé eső részén az alaphegységre települve a regionális karsztvízáramlás számára összekötő, rövidre-záró helyzetet jelent. Így ebben a térségben az alaphegység márgás kifejlődése ellenére biztosítani tudják az összeköttetést a megcsapolást jelentő Hévízi-tó felé. Végül a lokális elterjedésű porózus, esetenként kettős porozitású képződmények között meg kell említeni a kora-miocén korú gyenge vízvezető-képességgel rendelkező Ligeterdői Kavics Formációt is, melyben esetleg feltételezhetők jobb permeabilitású lencsék is Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több regionális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető. Az alsó-pannóniai Algyői Formáció méteres vastagságú része a Szolnoki Formáció fedőjében kedvező záró réteget biztosított az alatta felhalmozódott szénhidrogéneknek. Lefelé haladva az alsó-pannóniai Endrődi Formáció, a szarmata Kozárdi Formáció, a badeni Szilágyi Formáció és a kárpáti alsó-badeni Tekeresi Slír Formáció sorolható a regionális elterjedésű vízzárók közé. A vizsgálati terület nagy részén DNy ÉK-i vonulatban késő-kréta korú üledékek települnek az alaphegység felszínén. A Jákói és Polányi Márga Formációk vastagsága változékony maximum néhány száz méter lehet, azonban a szénhidrogén-tároló képződmények záró fedőképződményeként funkcionálhatnak. 61

62 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységet a terület döntő részében a felső-triász Fődolomit és a felső-kréta Ugodi Mészkő Formáció regionális elterjedésű karsztosodott képződményei uralják. A két formáció gyakran hidraulikus kapcsolatban van egymással. A főkarsztnak is nevezett rendszerben alakult ki a Bakonytól induló karéjos mélyáramlási rendszer, melynek felszínre lépési pontja, fő megcsapolási része maga a Hévízi-tó. Mindemellett egyéb kisebb kiterjedésű jura kora-kréta korú mészkövek is lehetnek rezervoárok, általában azonban alárendelt szerepűek. A mezozoos képződményekben tárolt vizekből származó vízkémiai elemzések alapján jól kirajzolódik az előzőekben említett karéjos áramlási rendszer alacsony összes oldottanyagtartalmával, CaMg-hidrogénkarbonátos víztípusával. Ugyancsak jól megadhatók a regionális áramlásoktól elkülönülő, stagnáló, vagy zárt konvekciós áramlásban résztvevő alaphegységi vizek, magas NaCl-tartalmú kémiai jellegükkel A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A medenceterületeken megismert, döntően löszös talajképző üledékek alapján az évi csapadék kb. 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A helyenként előforduló agyagos, aleuritos felszíni képződmények esetében ez 4 5%-os, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. A homokosabb felszíneken 10 15%-nyi beszivárgással számíthatunk. A zalai terület mélykarsztjában ismert karéjos áramlási utánpótlásában a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben 25 30%-nyi diffúz beszivárgásnak, valamint egyes patakok vonal menti nyelődéseinek van szerepe Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg- és repedésvizeiből) Részben a vizsgált területen kívül találhatóak, részben a pannóniai és az alaphegységi hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, amelyek szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban Ny-i, ÉNy-i irányból várható, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. Amennyiben a koncessziós tevékenység érinti az alaphegységi vagy a medencekitöltés regionális áramlási rendszereit, akkor a lokális rezervoárok és a regionális rendszer együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz. Szükséges továbbá e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra hatásainak tisztázása, értékelése. 62

63 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: Állandó vízfolyások, talajvízpárolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek, valamint a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. A lokális feláramlási útvonalak végén felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vannak, részben a szükséges vízigényük következtében az érintett karsztvíztest gyenge mennyiségi állapotú. A mélyebb, porózus késő-pannóniai korú regionális és alaphegységi vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú el-, vagy hozzáfolyásként lehet számba venni. Az alaphegységi karsztos áramlási rendszer fő megcsapolása a Hévízi-tó A terület mesterséges megcsapolásai és visszatáplálásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és az alaphegységi rezervoárokat érintő ivó-, ipari-, mezőgazdasági víztermelések, gyógyászati célú vagy fürdős vízhasznosítások, bányászati célú vízkivételek vannak. A területen, illetve annak környékén jellemzőek a szénhidrogén-ipari vízlikvidálások, valamint a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, valamint vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni A terület vízminőségi képe A Zala vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy áttekintő képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. Az összes oldottanyag-tartalom a területen döntően mg/l (medián körülbelül 600 mg/l), a klorid-ion-tartalom mg/l (medián körülbelül 10 mg/l), míg a hidrogénkarbonát-tartalom mg/l között változik 400 mg/l körüli mediánérték mellett. A nagyobb koncentráció-értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik. A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti a 6200 mg/l, a nátrium 1150 mg/l, a 63

64 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kalcium 600 mg/l, a klorid 2100 mg/l, a hidrogén-karbonát 2300 mg/l, a szulfát akár a 1500 mg/l értéket (17. ábra Box Whisker diagramján nem ábrázolt). A rendelkezésre álló adatok alapján (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (17. ábra) ábrázoltuk. A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a minimum és maximum értékeknek felelnek meg. 17. ábra. A koncessziós területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid-, hidrogén-karbonát- és TDS-értékeinek Box Whisker diagramja a mediánértékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb (a felszín alatt körülbelül méterig előforduló), peremi részein a vizek kémiai jellege főleg CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, de előfordulnak NaCaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os és CaHCO 3 -os víztípusok is. A vizsgálati területen belül, a medence felé kivastagodó, mélyebbről (a felszín alatt körülbelül méteres mélységközből) vett vízminták NaHCO 3 -os jellegűek. A vizek összes oldottanyag-tartalma mg/l körüli. A főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, 1 80 mg/l Mg 2+, 5 90 mg/l Cl, és mg/l HCO 3. A rendelkezésre álló adatok alapján a késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (18. ábra) ábrázoltuk a szennyezett kutak adatainak elhagyásával. A Zalaegerszeg K 193 kút vízösszetétele erős felszínalatti kigázosodást mutat a nemezgáz vizsgálatok alapján, amelyben a 40 K radioaktív bomlása is kimutatható. Ezen túlmenően a vízminta köpenyeredetű héliumot tartalmaz, amely a mélység felőli feláramlás lehetőségére utal. 64

65 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18. ábra. A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményei (a koncessziós terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a mediánértékek feltüntetésével Az alsó- és felső-pannóniai rétegeket is szűrőzött kutakból vett vizek NaHCO 3 -os, CaMgHCO 3 -os jellegűek. Az összes oldottanyag-tartalmuk körülbelül mg/l, míg a fő alkotókra a következő tartományok jellemzőek, mg/l Na +, 5 90mg/l Ca 2+, 1 25 mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3. Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között változik, 4500 mg/l körüli mediánértékkel. A vizek kémiai jellege főleg NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os, NaCl-os, de a vékonyabb peremi, illetve a formáció jobb vízvezető képességű, vastagabb részein (Szolnoki Formáció) előfordulnak NaHCO 3 -os víztípusok is. A mélyebben (felszín alatt körülbelül méter), az aljzathoz viszonylag közel szűrőzött koncessziós területen belüli szilvágyi, és a vizsgált terület 5 kilométeres körzetén belüli pusztamagyaródi és ortaházai kutak vizei CaMgCl-os, NaCaCl-os és CaNaCl-os jellegűek. A fő jellemző alkotók a 10% 90% percentilis értékeket figyelembe véve széles intervallumban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Cl, és mg/l HCO 3 értékekkel. A 10% percentilis érték alatti, kisebb összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül mg/l) kutak vizei CaMgHCO 3 -os, CaNaHCO 3 Cl-os, CaNaHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os típusúak (körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+, mg/l Cl, mg/l HCO 3 ). A vizek ammóniumtartalma jelentős, meghaladhatja a több száz mg/l értéket is. A kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport) és az eocén képződményeket szűrőző (a vizsgált területen kívül eső) Zalatárnok Zt 3 fúrás vize NaHCO 3 -os jellegű. Az összes oldottanyag-tartalma körülbelül 2000 mg/l, 500 mg/l nátrium és 1200 mg/l körüli hidrogénkarbonát-tartalom mellett. A kainozoos és mezozoos képződményeket is szűrőző kutak vizeinek kémiai jellemzői széles körben változnak. A kisebb összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül mg/l) vizek főleg NaCaHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os és NaCaHCO 3 Cl-os jellegűek, de előfordulnak CaMgHCO 3 -os, NaSO 4 HCO 3 -os, CaMgHCO 3 SO 4 -os, NaCaHCO 3 SO 4 -os, NaCaSO 4 -os vizek is. A nagyobb összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül mg/l) 65

66 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizek jellemzően NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os NaCl-os és NaCaCl-os jellegűek. A rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével az összes oldottanyag-tartalom jellemzően mg/l között változik, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Cl, mg/l HCO 3 és mg/l SO 4 2. A lokális víztartók kora-pannóniainál idősebb miocén képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles intervallumban változik, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között változik, mg/l körüli mediánértékkel. A vizek kémiai jellege főleg NaClos, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os, de a vékonyabb peremi, illetve a formáció jobb vízvezető képességű, vastagabb részein előfordulnak NaHCO 3 -os víztípusok is. A sekélyebb, kisebb összes oldottanyag-tartalmú (körülbelül mg/l) és a mélyebb, aljzathoz közel szűrőzött kutak vizei CaMgHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os típusúak. A Nagylengyel Ni 74 és a Bárszentmihályfa Bm I jelű fúrások vizei NaHCO 3 SO 4 2 -os jellegűek. A fő jellemző alkotók a 10 90% percentilis értékeket figyelembe véve, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Cl, mg/l HCO 3 és mg/l SO 4 2. A vizek ammóniumtartalma jelentős, meghaladhatja akár a száz mg/l értéket is. Ahol a rétegek kibukkannak a felszínre, ott a beszivárgó víz Ca-Mg-HCO 3 típusú, míg a mélyebben fekvő rétegek esetén a hosszabb tartózkodási idő, az ioncsere, a keveredés, az oldott gáz tartalom és egyéb geokémiai, illetve esetleges antropogén folyamatok megváltoztatják a kémiai összetételt, így a felszín alatti vizek összetétele a Na-HCO 3 típustól a Na-Cl típusig változik. A mezozoos képződmények vizeinek típusa széles körben változik, a NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípustól a CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, NaCaClHCO 3 -os, CaNaHCO 3 Cl, NaCaHCO 3 Cl-os, NaCl-os vizeken át a NaSO 4 Cl-os, NaSO 4 HCO 3 Cl-os, NaCaHCO 3 SO 4 -os, NaSO 4 HCO 3 -os, NaCaSO 4 -oshco 3 -os, NaCaHCO 3 ClSO 4 -os, CaHCO 3 SO 4 -os víztípusig. Az összes oldottanyag-tartalom széles körben, a felszín alatti, körülbelül méternél sekélyebb kutak vizeiben mg/l között, míg az ennél mélyebben szűrőzött kutak vizeiben mg/l között változik. A főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+, mg/l Cl, mg/l SO 4 2 és mg/l HCO 3. A vizek ammóniumtartalma jelentős, meghaladhatja a 100 mg/l értéket is. A kora-pannóniainál idősebb miocén és paleozoos rétegek vizét a terület 5 km-es körzetén belüli Pusztamagyaród Pu 7, Pu 8, Pu 11 és Szentpéterfölde E 1 es fúrások tárták fel. A vizek CaNaCl-os, NaCl-os, NaCaCl-os kémiai jellegűek. Az összes oldottanyag-tartalom körülbelül mg/l, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+ és mg/l Cl -tartalom mellett. A vizek ammóniumtartalma több tíz mg/l. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO 3 - os, MgCaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, a CaHCO 3 -os víztípustól a NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os, NaSO 4 HCO 3 Cl-os CaMgHCO 3 SO 4 -os, NaCaHCO 3 SO 4 -os, NaCaSO 4 -os víztípuson keresztül a NaCl-os, CaNaCl-os, NaCaCl-os víztípusig. A mélység növekedésével (19. ábra) nő a víz hidrogén-karbonát-tartalma a felszíntől számított körülbelül méteres mélységközig, mely után ez az érték számottevő változást nem mutat. 66

67 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 19. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 67

68 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1.4. A Zala vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, NeKI) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (ez a legfrissebb hivatalos állomány). Az értékelés során, mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet Felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni víztestek, vízfolyások és állóvizek A területen összesen öt felszíni vízgyűjtő alegység található, Rába (1 3), Marcal (1 4), Mura (3 1), Zala (4 1) és Balaton közvetlen (4 2); ezek a Duna, Balaton és Dráva részvízgyűjtő egységekhez tartoznak. A vizsgálati területet a Zala és a Mura alegység fedi le, a többi vízgyűjtő alegység csak kisebb területen, az 5 km-es körzetben jelenik meg. Az 19. táblázat mutatja be a területre eső 68 vízfolyás víztestet. A terület számos egyéb víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott. Az 5 km-es körzetben 6 síkvidéki, szerves állóvíz víztest található (20. táblázat). Víztest kategórián kívüli állóvizek közé tartozik a területen és környezetében további 66 tározó, 7 bányató, 7 természetes tó és 6 holtág. Az 5 km-es körzet keleti határán húzódik a Kis-Balaton elöntési területe, valamint a vizsgálati terület keleti részén a Zala ártéri öblözete, elöntési területe. Ezeknek a területeknek a környezete mérsékelten, illetve közepesen belvíz-veszélyeztetett is. A Zala folyó vizsgálati területet is érintő szakaszán árvízvédelmi fővédvonal húzódik, több vízfolyáson számos keresztműtárgy található. 19. táblázat. A vizsgálati területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Alsó-Válicka alsó AEP270 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Alsó-Válicka felső AEP271 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Bakónaki-patak és vízrendszere AEP294 dombvidéki, meszes, módosított 3-1 *Bárándi-patak AEP299 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 Berki-patak AEP323 dombvidéki, meszes, természetes 1-3 *Cupi-patak és vízrendszere AEP377 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Cserta AEP388 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Cserta és felső vízgyűjtője AEP389 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Csókakő-patak AEP396 dombvidéki, meszes, természetes 4-2 *Csömödéri-patak AEP399 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) AEP400 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 Déli-keresztcsatorna AEP416 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Egyesített-övcsatorna AEP456 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Északi-keresztcsatorna AEP467 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 *Esztergályi-patak AEP468 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 *Felső-Válicka és felső vízgyűjtője AEP482 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 Fenyősi-patak AEP489 dombvidéki, meszes, természetes 1-4 *Foglár-csatorna AEP491 dombvidéki, meszes, természetes

69 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Gyöngyös-folyás középső AEP533 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 Gyöngyös-folyás felső AEP534 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 Gyöngyös-folyás alsó AEP535 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Gyöngyös-folyás és Csetényipatak AEP536 hegyvidéki, meszes, természetes 4-1 Hamvasréti-főcsatorna AEP560 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Hévíz-folyás AEP581 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Hévíz Páhoki-belvízcsatorna AEP582 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Hévíz Páhoki-csatorna AEP583 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 *Principális-csatorna felső AEP896 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Principális-csatorna és Kaloncai-patak AEP897 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Rába (Lapincstól) AEP900 dombvidéki, meszes, természetes 1-3 Szélvíz AEP989 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Szentjakabi- és Magyarósdipatakok AEP998 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 Szentmártoni- és Ságodi-patakok AEQ002 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 *Szentmihályfai- és Pálosfaipatakok AEQ003 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 Széplaki- és Kánya-patakok AEQ004 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 Kebele-patak AEP645 dombvidéki, meszes, módosított 3-1 Kebele-patak felső vízgyűjtője AEP646 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Keresztúri-patak AEP660 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Kerka AEP661 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Kis-Zala-övcsatorna AEP685 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 *Kis-Zala AEP686 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Kiskomáromi-csatorna AEP687 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere AEP688 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 Középső-keresztcsatorna AEP727 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Kürtős-patak AEP736 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Lugos-patak AEP769 dombvidéki, meszes, természetes 1-3 Marcal forrásvidék AEP776 dombvidéki, meszes, természetes 1-4 *Mulonya-patak AEP815 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Nádas-patak AEP818 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 Nagytilaji-patak AEP836 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 Óberek-csatorna AEP851 dombvidéki, meszes, mesterséges 4-1 *Orosztonyi-patak AEP857 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Páhoki-övcsatorna észak AEP864 dombvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Páhoki-övcsatorna dél AEP865 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 *Sármelléki-belvízcsatorna AEP946 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Sárvíz- és Verna-patakok AEP950 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 Sárvíz-patak AEP951 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Szévíz alsó AEQ008 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Szévíz és felső vízgyűjtője AEQ009 síkvidéki, szerves, természetes 4-1 *Szőcei-patak AEQ018 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 *Töröszneki-patak AEQ079 dombvidéki, meszes, természetes

70 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Vindornya-csatorna AEQ119 dombvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Zala Somogyi-határárok AEQ141 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 Zala Somogyi-határárok és vízrendszere AEQ143 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Zala forrásvidék AEQ144 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Zala (Széplaki-patakig) AEQ146 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Zala (Bárándi-patakig) AEQ147 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Zalacsányi-patak AEQ148 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 20. táblázat. A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Használat Vízgyűjtő alegység Pölöskei K-i tározó AIH009 sekély, állandó, nyílt víztükrű horgászat, természetvédelem mesterséges Pötrétei D-i tó AIH010 sekély, állandó, nyílt víztükrű horgászat, természetvédelem mesterséges Pötrétei É-i tó AIH011 sekély, állandó, nyílt víztükrű horgászat, természetvédelem mesterséges Zalaszentmihályi horgászat, AIH042 sekély, állandó, nyílt víztükrű horgásztó természetvédelem mesterséges Kis-Balaton I. tározó AIQ006 sekély, állandó, nyílt víztükrű természetvédelem mesterséges Kis-Balaton II. tározó AIQ007 sekély, állandó, benőtt vízfelületű természetvédelem módosított A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A 20. ábra vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket. 70

71 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen A terület felszín alatti víztestjei A terület nagy része (a Balaton környéki részeket kivéve) regionális leáramlási zónában helyezkedik el. A területet és környezetét 7, a felszín alatti tér felső m-ét reprezentáló sekély porózus, és 5, hideg vagy langyos vizet adó (<30 C) porózus víztest érinti. Ezek a Marcal-völgy (sp.1.5.1; p.1.5.1), a Mura-vidék (sp.3.1.1; p.3.1.1), a Zala-vízgyűjtő (sp.4.1.1; p.4.1.1), a Rába Gyöngyös-vízgyűjtő (sp.1.3.1; p.1.3.1) és a Zalai-dombság, Balatonvízgyűjtő (sp.4.2.1; p.4.2.1) sekély porózus és porózus, valamint a Kis-Balaton (sp.4.2.2). A Balaton a Berekkel (sp.4.3.2) sekély porózus valamint a Balaton déli vízgyűjtő porózus (p.4.3.1) víztestek csak az 5 km-es körzet keleti határát érintik (21. ábra, 40. ábra). A területbe benyúlik a Dunántúli-középhegység Balaton északnyugati-vízgyűjtő sekély hegyvidéki és hegyvidéki (sh.4.1; h.4.1) víztest. 30 C-nál melegebb érintett vízadó a területen az Északnyugat-Dunántúl (pt.1.1) és a vizsgálati területet szinte teljesen lefedő Délnyugat-Dunántúl (pt.3.1) porózus termál víztest (28. ábra). Karszt víztestek a területen: Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások vízgyűjtője karszt (k.4.1), Nyugat-dunántúli termál karszt (kt.4.1) mely a vizsgálati területet jelentős mértékben érinti, valamint a Közép-dunántúli termál karszt (kt.1.7). A terület felszín alatti víztesteit a 21. táblázat ismerteti. 71

72 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 21. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek Víztest neve Típus Víztest azonosító *Marcal-völgy sekély porózus sp *Mura-vidék sekély porózus sp *Zala-vízgyűjtő sekély porózus sp Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő sekély porózus sp *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sekély porózus sp *Kis-Balaton sekély porózus sp Balaton a Berekkel sekély porózus sp *Marcal-völgy porózus p *Mura-vidék porózus p *Zala-vízgyűjtő porózus p Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő porózus p *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő porózus p Balaton déli vízgyűjtő porózus p *Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő sekély hegyvidéki sh.4.1 *Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő hegyvidéki h.4.1 Északnyugat-Dunántúl porózus termál pt.1.1 *Délnyugat-Dunántúl porózus termál pt.3.1 *Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője karszt k.4.1 *Nyugat-dunántúli termálkarszt termál karszt kt.4.1 *Közép-dunántúli termálkarszt termál karszt kt.1.7 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 72

73 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizekből ivóvíz célra nem történik vízkiemelés. Egyéb célú (kommunális, ipari, öntözési, halastavi, rekreációs) vízkiemelés 18 vízfolyás víztestet érint (22. táblázat). A területen lévő állóvíz víztestek hasznosítása elsősorban horgászati, természetvédelmi célú. 22. táblázat. Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommu-nális Ipari Energe-tikai Öntö-zési Halastavi Rekreációs Ökológiai Bakónaki-patak és vízrendszere + Cserta + Cserta és felső vízgyűjtője + Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) + + Felső-Válicka és felső vízgyűjtője + + Principális-csatorna felső + Rába (Lapincstól) Szentmártoni- és Ságodi-patakok + Széplaki- és Kányapatakok + Kerka + Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere + Nádas-patak Sárvíz- és Vernapatakok + Sárvíz-patak + Szévíz-alsó + Szévíz és felső vízgyűjtője + Zala (Széplaki-patakig) + Zala (Bárándi-patakig) + + Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, vízi turizmus) kijelölt folyóvizek és állóvizek. A 23. táblázat mutatja be a védett területeket. 23. táblázat. Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek, víztest szegmensek szerint Név Kijelölt Vízi fürdőhely turizmus Horgászat Kis-Balaton I. tározó + + Kis-Balaton II. tározó + Pölöskei K-i tározó + Pötrétei D-i tó + Pötrétei É-i tó + Zalaszentmihályi horgásztó + Hegyhátszentjakabi halastó + Hévízi-tó + Halászat 73

74 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Név Kijelölt Vízi fürdőhely turizmus Horgászat Halászat Kustánszegi tározó + Kislengyeli-patak + Lugos-patak + + Gersekaráti-víztározó + Szentmártoni- és Ságodi-patakok + Ságodi-tározó + Névtelen Zalacsányi-tározó + Hévíz-folyás + + Hévíz Páhoki-csatorna + Kerka + Rába (Lapincstól) + + Sárvíz-patak + Vadása-patak + Vörös-patak (Szászvár környéke) + + Páhoki-övcsatorna dél Marcal forrásvidék + Alsó-Válicka felső + Kebele-patak + Kebele-patak felső vízgyűjtője + Principális-csatorna és Kaloncaipatak + Principális-csatorna felső + Zala (Bárándi-patakig) + + Szőcei-patak + Zalacsányi-patak + Zala (Széplaki-patakig) + Zala Somogyi-határárok + Zala Somogyi-határárok és felső vízgyűjtője + Zala Somogyi-határárok és vízrendszere + A évi nitrátjelentés alapján tápanyagérzékeny a Zala felszíni vízgyűjtő alegység által lefedett terület, mely a vizsgálati terület jelentős részét érinti. Nitrátérzékenynek minősített a koncesszióval érintett terület és környezetének nagy része; az érintett sekély porózus, sekély hegyvidéki, hegyvidéki és karszt víztestek nitráttal szennyezetnek minősítettek. A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Natura SCI és SPA, Nemzeti Park, Ramsari, Természetvédelmi Terület) (24. táblázat). A vizsgálati területen kisebb, környezetében nagy területen van kijelölt természetvédelmi terület. Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ennek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. 24. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Nemzeti Park 296/NP/02 Őrségi NP Nemzeti Park 282/NP/97 Balaton-felvidéki NP Ramsari 3HU004 Kis-Balaton Ramsari 3HU025 Rába-völgy Natura2000_SCI HUON20008 Rába és Csörnöc-völgy Natura2000_SCI HUBF20035 Keszthelyi-hegység Natura2000_SCI HUBF20037 Alsó-Zala-völgy Natura2000_SCI HUBF30003 Kis-Balaton Natura2000_SCI HUBF20048 Kebele 74

75 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Natura2000_SCI HUBF20044 Kerka mente Natura2000_SCI HUBF20039 Nyugat-Göcsej Natura2000_SCI HUON20018 Őrség Natura2000_SCI HUBF20045 Szévíz Principáliscsatorna Natura2000_SCI HUBF20040 Vétyempuszta Natura2000_SCI HUBF20047 Felső-Zala-völgy Natura2000_SCI HUBF20052 Sárvíz-patak mente Natura2000_SPA HUBF30003 Kis-Balaton Natura2000_SPA HUON10001 Őrség Természetvédelmi Hévízi-tó TT 263/TT/93 Terület Natura2000_SCI-ként szereplő tételek a Natura 2000 SAC-nak felelnek meg Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be. Pontszerű szennyezőforrások A területen és környezetében elhelyezkedő települések kb. 3/4-e csatornázott. Az esetek nagyobb hányadában a településekről a települési folyékony hulladékot nem szennyvíztelepre szállítják. A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadókra esetenként jelentősek (22. ábra22. ábra, 25. táblázat). 25. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Bázakerettye - (Báza Bázakerettye - (Báza nélkül) - nélkül) Szennyvíztisztító Telep Alsó-Válicka alsó jelentős Bázakerettye - Báza Bázakerettye - Báza - Szennyvíztisztító Telep Alsó-Válicka felső elhanyagolható Csapi Csapi Ált. Isk. és Diákotthon Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere nem jelentős Gellénháza Gellénháza - Szennyvíztisztító Cserta és felső Telep vízgyűjtője nem jelentős Gelse Gelse - Szennyvíztisztító Telep Principális-csatorna és Kaloncai-patak jelentős Gelsesziget Gelsesziget - Szennyvíztisztító Principális-csatorna Telep felső nem jelentős Gersekarát Gersekarát - Szennyvíztisztító Sárvíz- és Vernapatakok Telep jelentős Gutorfölde Gutorfölde - Szennyvíztisztító Cserta és felső Telep vízgyűjtője nem jelentős Hahót Hahót - Szennyvíztisztító Telep Szévíz és felső vízgyűjtője nem jelentős Hegyhátszent-jakab Hegyhátszentjakab - Szentjakabi- és Szennyvíztisztító Telep Magyarósdi-patakok jelentős Ispánk Ispánk - Szennyvíztisztító Telep Zala forrásvidék nem jelentős Ivánc Ivánc - Szennyvíztisztító Telep Rába (Lapincstól) nem jelentős Kacorlak - Szennyvíztisztító Principális-csatorna és Kacorlak nem jelentős Telep Kaloncai-patak Kehidakustány - Kehidakustány Zala (Bárándi-patakig) nem jelentős Szennyvíztisztító Telep Keszthely - Szennyvíztisztító Keszthely Egyesített-övcsatorna nem jelentős Telep Kozmadombja - Szennyvíztisztító Cupi-patak és Kozmadombja elhanyagolható Telep vízrendszere 75

76 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Lenti Lenti - (Máhomfa nélkül) - Szennyvíztisztító Telep Kerka nem jelentős Lovászi Lovászi - Szennyvíztisztító Telep Kerka nem jelentős Nádasd Nádasd - Szennyvíztisztító Telep Csörnöc-Herpenyő felső nem jelentős Nova Nova - Szennyvíztisztító Telep Cserta és felső vízgyűjtője nem jelentős Pacsa Pacsa - Szennyvíztisztító Telep Principális-csatorna és Kaloncai-patak nem jelentős Páka Páka - Szennyvíztisztító Telep Alsó-Válicka alsó jelentős Rédics Rédics - Szennyvíztisztító Telep Kebele-patak nem jelentős Tófej Tófej - Szennyvíztisztító Telep Cserta és felső vízgyűjtője jelentős Türje Türje - Szennyvíztisztító Telep Nádas-patak nem jelentős Újudvar Újudvar - Szennyvíztisztító Telep Principális-csatorna felső jelentős Zalaapáti Zalaapáti - Szennyvíztisztító Telep Zala (Bárándi-patakig) nem jelentős Zalacsány Zalacsány - Szennyvíztisztító Telep Zala (Bárándi-patakig) nem jelentős Zalaegerszeg Zalaegerszeg - Szennyvíztisztító Zala (Széplakipatakig) Telep jelentős Zalakaros Zalakaros - Szennyvíztisztító Telep Kiskomáromi-csatorna nem jelentős Zalakomár Zalakomár - Szennyvíztisztító Telep Kiskomáromi-csatorna nem jelentős Zalalövő Zalalövő - (Irsapuszta, Zala (Széplakipatakig) Szűcsmajor nélkül) - Szennyvíztisztító Telep jelentős Zalaszentgrót Zalaszentgrót - Szennyvíztisztító Telep Nádas-patak nem jelentős Rezi Települési folyékony hulladék elhelyező sh.4.1 elhanyagolható Sármellék Sármellék-Szennyvíztisztító Telep Déli-keresztcsatorna jelentős Hévíz Danubius Hotel Hévíz-folyás elhanyagolható Hévíz HOTEL-EUROPA FIT Hévíz-folyás elhanyagolható Hévíz szálloda Páhoki-övcsatorna észak nem jelentős Zalakaros hotel Kiskomáromi-csatorna nem jelentős Márokföld szálloda Kebele-patak felső vízgyűjtője nem jelentős Galambok Szálláshely és fürdő szolgáltatás Kiskomáromi-csatorna nem jelentős Kispáli Települési folyékony hulladék elhelyező sp nem jelentős Lickóvadamos Települési folyékony hulladék elhelyező sp elhanyagolható Becsvölgye Települési folyékony hulladék elhelyező sp elhanyagolható Türje Települési folyékony hulladék elhelyező sp nem jelentős A terület felszíni, és egy esetben felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek. Használt termálvíz bevezetés több vízfolyást is terhel. Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 26. táblázat ismerteti. 26. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében 76

77 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Hatása a befogadóra Zalaegerszeg lámpagyár Egyéb feldolgozóipar Cserta és felső lehet, hogy vízgyűjtője fontos Zalaegerszeg olajfinomító Egyéb feldolgozóipar Felső-Válicka és felső vízgyűjtője nem ismert Lenti Fürdőcentrum Termálvíz, fürdővíz Kerka nem jelentős Zalakaros Gránit Gyógyfürdő Zrt. Termálvíz, fürdővíz Kiskomáromi-csatorna nem ismert Gelse Tanuszoda és Principális-csatorna és lehet, hogy Termálvíz, fürdővíz Termálfürdő Kaloncai-patak jelentős Zalaegerszeg Zalaegerszeg Gébárti Szentmártoni- és Ságodipatakok Termálvíz, fürdővíz Aquapark nem ismert Kehidakustány termálfürdő, strand és lehet, hogy Termálvíz, fürdővíz Zala (Bárándi-patakig) hotel fontos Zalaszentgrót Ásványvízpalackozó Üzem Élelmiszeripar Zala (Bárándi-patakig) nem jelentős Zalaszentgrót Termálfürdő Infor 92 Kft. Termálvíz, fürdővíz Zala (Bárándi-patakig) nem jelentős Felsőrajk Nyárfás elhelyező terület Backó Mezőgazdasági Termelő Kft. Élelmiszeripar sp nem jelentős 22. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 77

78 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 23. ábra, mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (több mint 150) 2009-ig bezárásra kerültek, Zalaegerszegnél és Zalabérnél egy nagyobb szilárd hulladéklerakó működik továbbra is. Veszélyes hulladéklerakó Zalatárnok térségében van, inert hulladéklerakó Pankasz, Teskánd és Zalaszentgrót településeken, szerves hulladéklerakó pedig Alsónemesapátin, Keszthelyen, Sármelléken, Zalaegerszegen és Zalamerenyén található. Hulladékégető nincs a területen. 23. ábra. Hulladékgazdálkodás A 24. ábra mutatja be a szennyezett területeket. Szennyezések nagyobb városokhoz, így Zalaegerszeghez (szénhidrogén, klórozott CH, fenol), Lentihez (szénhidrogén), illetve Pördefölde (szénhidrogén, PAH) és Sármellék (szénhidrogén és PAH) településekhez köthetők. A vizsgálati területen kívül további szennyezett területek vannak Zalakaros (BTEX, TPH, szénhidrogén) térségében és Óhíd (TPH, szénhidrogén) településen. 78

79 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24. ábra. Szennyezett területek Szennyező ipari tevékenység több helyen folyik a területen; ásványiparhoz kapcsolódóan Lentin, Lovászin, Ortaházán, Tófejen, Gellénháza környékén, Zalaegerszegen, Pölöskén, Hahóton, Zalakomáron és Bázakerettyén. Zalaegerszegen (és környékén) e mellett élelmiszeriparhoz, hulladék- és szennyvízkezeléshez, valamint energiaágazathoz kapcsolódó ipari tevékenység is köthető. Nagy létszámú állattartás és akvakultúra több helyütt jellemző. Zalaegerszegen, Újudvaron és Ortaházán Seveso besorolású üzem működik. (25. ábra). A terület folyóvizein olajszennyezést, halpusztulást és egyéb nem meghatározott szennyezést dokumentáltak. A folyóvizeket szennyvízbevezetés is érinti. A területen több helyen bányásznak agyagot (Gutorfölde, Lenti, Pankasz, Pórszombat, Teskánd, Tófej, Zalaszentgrót); homokot (Babosdöbréte, Cserszegtomaj, Gősfa, Karmacs, Keszthely, Lenti, Ortaháza, Rezi, Salomvár, Teskánd, Zalaegerszeg, Zalakomár, Zalalövő, Zalaszentiván) és kavicsot (Belsősárd, Csesztreg, Kerkabarabás, Kisrákos, Nádasd, Őrimagyarósd, Pankasz, Rátót, Szőve, Zalaegerszeg, Zalalövő, Zalaszentiván). E mellett Keszthelyen még dolomitot, Vindornyaszőlősön pedig bazaltot is bányásznak. A területen több szénhidrogén és szén/tőzeg bányatelek is található. A vizsgálati terület középső részén több, egymással összekapcsolódó kőolaj bányatelek foglal el nagy területet (Becsvölgye I II, Bocfölde, Gellénháza, Nagylengyel, Ormándlak, Pölöske I II, Sárhida, Zalaegerszeg). 79

80 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen. A terhelés mértéke változó, esetenként meghaladja az évi 300 kgn/ha-t. A településeket érintő nitrátterhelés kevés kivételtől eltekintve 50 kgn/ha/év alatt marad. (26. ábra). A diffúz foszforterhelés mértéke változó, a g/évet nem haladja meg. A területen található bányatelkek listáját 41. táblázat és a 43. táblázat tartalmazza. 80

81 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek Felszín alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak környezetében a nyilvántartott sekély kutak vizét többcélúan használják, ivóvíz, öntözés, ipari és fürdő. A porózus víztestekből termelt vizek felhasználása szintén változatos, ivóvíz, öntözés, ipari, fürdő és egyéb célokra is. Számos visszasajtoló kút van, ezek szűrőzési mélysége meghaladja az 1000 métert, a porózus termál és termálkarszt- rendszerbe sajtolják vissza a vizet. 1 db kút található a területen, amelynek vizét energetikai céllal hasznosítják. A területen nem történik felszíni ivóvízkivétel. A vizsgálati területet 35 üzemelő vízbázis (28. táblázat) védőterülete érinti, környezetében további 38 üzemelő vízbázis (28. táblázat) található. Távlati vízbázis a vizsgálati területen belül Lentinél (Lenti Lentikápolna, rétegvizes), valamint az 5 km-es körzetben Csákánydoroszlónál (parti szűrésű, sekély rétegvizes) található, mindkettő védőterületi határozattal rendelkezik. A vizsgálati területen lévő üzemelő vízbázisok közül 19 sérülékeny földtani környezetben van, ezekből 7 rendelkezik elkészült diagnosztikai vizsgálattal. 12 vízbázisnál a sérülékenység megállapítása jelenleg bizonytalan. Az 5 km-es körzetben lévő vízbázisok közül 11 sérülékeny, 21 bizonytalan besorolású, 5 vízbázis rendelkezik diagnosztikai vizsgálattal. A lakossági ivóvízellátás elsősorban rétegvízből történik a területen, azonban karsztos vízbázis is érintett (Cserszegtomaj Dobogói karsztakna). A 27. ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelő kutak védőterületeit mutatja be. 81

82 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 27. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett erületen Vízbázis Kód Státusz Becsvölgye vízmű Búcsúszentlászló vízmű Dióskál, Körzeti vb. Felsőrajk, Körzeti vb. Gellénháza vízmű Gelse vízmű Gétye vízmű Gyűrűs vízmű Hernyék, Községi vb. Lenti térségi vb. Lentikápolna vízmű Lenti- Lentikápolna távlati ALF827 / ALF867 / AID301 / AID354 / ALG009 / ALG010 / ALG016 / ALG048 / AID422 / AID502 / ALG325 / AID501 / táblázat. A vizsgálati terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom Határ Vízbázis sérülékeny Termelt víztest üzemelő nem p üzemelő bizonytalan p üzemelő üzemelő VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) becsült védőterület becsült védőterület Védendő termelés (m 3 /nap) igen p igen p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő üzemelő VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika igen p igen p üzemelő bizonytalan p távlati VT és VI (különbözőek) befejezett SVB diagnosztika (számított) igen p

83 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízbázis Kód Státusz Kerecseny vízmű Milejszeg vízmű Misefa vízmű Misefa- Nagykapornak körz. Nemesapáti, Körzeti vb. Nova, Körzeti vb. Pacsa körzeti vb. Pankasz, Körzeti vb. Pölöske- Bucsúszentlászló körzeti vb. Szilvágy vízmű Zalaapáti, Zalaszentgróti t-i vm., Z ALG173 / ALG391 / AID547 / AID572 / AID582 / AID586 / AID608 / AID612 / AID642 / ALG677 / AID829 / Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom Határ Vízbázis sérülékeny Termelt víztest üzemelő bizonytalan p üzemelő nem p üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika becsült védőterület becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika igen p Védendő termelés (m 3 /nap) igen sp igen p igen p igen p igen p igen p üzemelő bizonytalan p üzemelő VT és VI (azonosak) becsült védőterület igen p Zalabaksa vízmű ALG870 / üzemelő bizonytalan p Zalacséb, Körzeti AID823 / becsült üzemelő VT és VI (azonosak) vb védőterület igen p befejezett Zalaegerszeg K-i AID824 / üzemelő VT és VI (azonosak) SVB vízbázis diagnosztika igen p befejezett Zalaegerszeg NY-i AID825 / VT és VI üzemelő SVB vízbázis (különbözőek) diagnosztika igen p Zalakaros vízmű ALG872 / üzemelő VI becsült bizonytalan p Zalaköveskút, AID827 / becsült üzemelő VT és VI (azonosak) Községi vb védőterület igen p befejezett Zalaszentgrót, AID757 / VT és VI üzemelő SVB területi vm (különbözőek) diagnosztika igen p Zalaszentlászló AID830 / becsült üzemelő VT és VI (azonosak) Községi vb védőterület igen p VT: védőterület, VI: védőidom, SVB: sérülékeny vízbázis, *egyéb vízbázis. Vízbázis Kód Státusz Alsószenterzsébet vízmű Bagod vízmű Bak vízmű Bánokszentgyörgy körzeti vb. 28. táblázat. Az 5 km-es határoló terület felszín alatti ivóvíz vízbázisai ALF776 / ALF793 / ALF797 / AID233 / Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom Határ Vízbázis sérülékeny Termelt víztest üzemelő bizonytalan p üzemelő nem p üzemelő bizonytalan p üzemelő VT és VI (azonosak) befejezett SVB diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) igen p

84 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Vízbázis Kód Státusz Barlahida vízmű Bázakerettye vízmű Csákánydoroszló távlati Cserszegtomaj - Dobogói k.a. Egervár vízmű Gersekarát vízmű Gutorfölde vízmű Gosztola községi vb. Ispánk, Községi vb. Ivánc, Körzeti vb. Gősfa vízmű Győrvár vízmű Hahót, Községi vb. Halogy vízmű Hegyhátszentjakab vízmű Nádasd vízmű Nagybakónak vízmű Nagypáli vízmű Nagyrada vízmű Őriszentpéter, Körzeti vb. Páka körzeti vb. Pókaszepetk körzeti vb. Pördefölde, Községi vb. Sárfimizdó vízmű Sárhida vízmű Söjtör vízmű ALF821 / ALF825 / Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom Határ Vízbázis sérülékeny Termelt víztest üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p AID273 / 11.1 távlati csak VI AID285 / ALF960 / ALG014 / ALG029 / ALG019 / AID440 / AID442 / ALG026 / ALG041 / AID399 / ALG056 / ALG065 / ALG414 / ALG417 / ALG437 / ALG440 / üzemelő VT és VI (azonosak) befejezett SVB diagnosztika (földhivatali) befejezett SVB diagnosztika nem sp Védendő termelés (m 3 /nap) igen k üzemelő bizonytalan p üzemelő nem p üzemelő nem p üzemelő bizonytalan p üzemelő üzemelő VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) becsült védőterület becsült védőterület igen p igen p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő VT és VI (azonosak) becsült védőterület igen p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő nem p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p AID606/ üzemelő VT és VI (azonosak) AID609 / AID638 / AID643 / ALG569 / ALG570 / ALG618 / üzemelő üzemelő üzemelő VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) VT és VI (azonosak) Szarvaskend AID700/ üzemelő VT és VI (azonosak) Szentgotthárd területi vízmű AID718 / becsült védőterület befejezett SVB diagnosztika befejezett SVB diagnosztika becsült védőterület igen p igen p igen p igen p üzemelő nem p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő VT és VI (azonosak) becsült védőterület SVB diagnosztika igen p igen p

85 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízbázis Kód Státusz Szentgyörgyvölgy Zalabér vízmű Zalalövő körzeti vb. ALG665/ ALG871 / AID828 / Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom Határ folyamatban Vízbázis sérülékeny Termelt víztest üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő csak VI Zalaszentbalázs vízmű ALG873 / Zalaszentmihály ALG874 / vízmű 10 Zalatárnok vízmű ALG875 / Zalaújlak vízmű ALG876 / Tófej, Körzeti vb. AID772 / üzemelő VT és VI (azonosak) Türje vízmű ALG776 / Zalavár vízmű ALG877 / VT: védőterület, VI: védőidom, SVB: sérülékeny vízbázis *egyéb vízbázis befejezett SVB diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) nem p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p becsült védőterület igen p üzemelő bizonytalan p üzemelő bizonytalan p A vízbázisok veszélyeztetettségi vizsgálatát 28 vízbázis esetében végezték el. Az eredmények alapján a bánokszentgyörgyi és a pördeföldei vízbázissal nincsen probléma, a többi vizsgált vízbázis pedig közepesen veszélyeztetett, ennek oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot a védőterületeken (kivéve Cserszegtomaj Dobogói karsztakna, ott 50% alatti). Az OGYFI nyilvántartása szerint a területen 4 gyógyvíztermelő továbbá 3 ásványvíz termelő kút mélyült; Alsópáhok, Kehidakustány, Lenti, illetve Gelse és Zalaszentgrót településeken. A terület környezetében további 17 kút vizét nyilvánították ásvány- vagy gyógyvízzé, ebből 9 gyógyvíztermelő kút van Hévíz, Nemesbük és Zalakaros településeken, 3 gyógy és ásványvizet adó kút van Hévízen, továbbá ásványvizet termelnek Zalaszentgróton, Pölöskén és Pusztaszentlászlón. A kutak részletes adatait a 29. táblázat tartalmazza. 29. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X *Alsópáhok B 7 Mihály gyógyvíz/fürdési célú K 5 természetes *Gelse ásványvíz/fürdő célú (Strand 1.) ásványvíz *Kehidakustány K-8 Gyógyvíz gyógyvíz/fürdési célú *Lenti K 12 gyógyvíz/fürdési célú *Lenti B 33 (Kerka 1273) gyógyvíz/fürdési célú *Zalaszentgrót K 75 ásványvíz/palackozási célú *Zalaszentgrót K 77 ásványvíz/palackozási célú Hévíz B 4/A gyógyvíz/fürdési célú Hévíz K 11 ásványvíz/ivóvíz, fürdő (H III.) célú Hévíz B 14 Fontanalis III. ásványvíz/ivóvíz, fürdő célú Hévíz B 15 gyógyvíz/fürdési célú

86 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Hévíz B 18 gyógyvíz/fürdési célú Hévíz B 32 ásványvíz, gyógyvíz/ivóvíz, fürdési célú Hévíz K 33 gyógyvíz/fürdési célú Nemesbük K 4 gyógyvíz/fürdési célú Nemesbük K 5 gyógyvíz/fürdési célú Pölöske K 14 Pölöskei Aquafitt ásványvíz/ivóvíz Pusztaszentlászló K 2 (Hahót H 7) ásványvíz/fürdő célú Zalakaros K 5 (D 6) gyógyvíz/fürdési célú Zalakaros K 8 (D 7) gyógyvíz/fürdési célú Szent Gróth Zalaszentgrót K 37 természetes ásványvíz ásványvíz/palackozási célú Hévíz gyógytó gyógyvíz/fürdési célú Zalaszentgrót K 72 Naturaqua ásványvíz/ivóvíz Zalaszentgrót K 73 ásványvíz/palackozási célú A *-gal jelölt kutak a területre esnek. A vizsgálati területen 18, míg 5 km-es körzetében további 40 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a kt.4.1, kt.1.7 termálkarszt és a pt.3.1 Nyugat-Dunántúl porózus termál víztestekre szűrőzöttek és mezozoos aljzatot (kréta és felső triász) illetve felső-pannóniai összleteket csapolják. A területen négy, környezetében további tíz kút szűrőzési mélysége haladja meg az 1000 métert. A működő kutak vizét több célra, fürdővízként, energetikai, ipari, illetve monitoring célra használják. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 30., 31. táblázat közöl. A 28. ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel. 86

87 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 28. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 30. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Vízadó kora * Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Hasznosítás Térképi jele Alsópáhok B ,56 323,4 T3 38,5 fürdő A 7 Alsópáhok K 4 (H 6) ,4 388,3 T3 38 észlelő H 6 Gelse K Pl2 42,5 fürdő G 5 Hévíz B 24 (H 15) ,4 222,4 T 46 eltömve H 15 Kehidakustány K M4, (T3) 43 fürdő Kk 12 Kehidakustány K 4 (Kd 3) ,5 219,5 Pl2, T2, T3 44 észlelő Kd 3 Kehidakustány K M4 37,6 fürdő Kk 8 Lenti B ,8 Pl2 69,5 fürdő L 33 Lenti K ,5 Pl2 35 fürdő L 23 87

88 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Vízadó kora * Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Hasznosítás Térképi jele Nemesbük K 1 (Nb 1) ,2 241,9 Pl1+2 41,8 észlelő Nb 1 Nemesbük K 3 (Nb 2) ,5 332,9 T3 31 észlelő Nb 2 Omándlak K ,5 Pl2 44 ipari O 25 Salomvár K ,7 1181,3 Pl2 60 fürdő Sv 2 Szentgyörgyvár K ,5 417,6 T3 40 észlelő Szv 2 Zalacsány B ,3 87 Pl2 32 fürdő Zcs 2 Zalaegerszeg K ,1 (Csá ,1 1) K3, M 58 lezárva Csá 1 Zalalövő K Pl2 48 fürdő Zl 11 Zalaszentgrót K 36 (Vö 2) ,8 862 M, K3, T3 37 észlelő Vö 2 * vízgazdálkodásban használt kor. A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg. ** kút létesítése idején. 31. táblázat. A terület környezetében lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút száma EOV X EOV Y Kifolyóvíz Szűrőzött Vízadó Térképi hőmérséklet Hasznosítás szakasz kora* jele ( C)** Galambok K ,4 Pl2 43 fürdő Ga 7 Hegyháthodász K 2 (N 2) Pl1 64 észlelő N 2 Hegyszentmárton K 1 (Ivánc 1) Pl1 70 lezárva Ivánc 1 Hévíz B ,4 84 Pl2 36,5 észlelő H 1 Hévíz B Pl2 42 fürdő H 10 Hévíz B Pl2 41 észlelő H 11 Hévíz B Pl2 41 fürdő H 14 Hévíz B Pl2 41 fürdő Hv 15 Hévíz B , fürdő H 17 Hévíz B ,2 106 Pl2 37,2 fürdő H 18 Hévíz B 22 (H 7) ,2 166 T3 51 észlelő H 7 Hévíz B ,5 107,5 Pl2 38 fürdő H 23 Hévíz B Pl2 38 eltömve H 3 Hévíz B Pl2 42,1 fürdő H 32 Hévíz B 4/a ,9 Pl2 42 fürdő H 4/a Hévíz B Pl2 41 figyelő Hv 7 Hévíz B Pl2 41 fürdő H 8 Hévíz B Pl2 41 észlelő H 9 Hévíz K 11/a ,3 Pl2 41 fürdő H 11a Hévíz K fürdő H 12 Hévíz K 19 (Hév 1) ,9 250 T3 37 észlelő Hév 1 Hévíz K 30 Hévíz (Hévíz észlelő 16 16) Hévíz K Pl2 37,5 fürdő H 33 Lenti K PL2 56 fürdő L 12 Pusztaszentlászló K Pl2 48,5 fürdő Pszl 2 Szécsisziget K ,9 1168,2 Pl2 59 fürdő Sz 2 88

89 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kifolyóvíz Szűrőzött Vízadó Térképi Település Kút száma EOV X EOV Y hőmérséklet Hasznosítás szakasz kora* jele ( C)** Zalaegerszeg K Pl2 46 Ze 185 Zalaegerszeg K ,97 924,85 Pl2 40,5 fürdő Ze 193 Zalaegerszeg K ,03 932,9 Pl2 43 fürdő Ze 249 Zalaegerszeg K K3 98 energetikai Ze 286 Zalahárságy K Pl2 észlelő Zh 2 Zalakaros K 11 (ZK 6) ,4 781,8 Pl2 47 fürdő ZK 6 Zalakaros K 14 (ZK 9) Pl2 53 fürdő ZK 9 Zalakaros K , M4, M3, T2 86 fürdő Zk 16 Zalakaros K ,09 878,68 Pl2 53 Zk 18 Zalakaros K 5 (D 6) ,5 T2+K3 99 fürdő D 6 Zalakaros K 8 (D 7) ,6 2743,9 T2+K3 91 fürdő D 7 Zalakomár K , ,95 M4, T1 72 fürdő Zko 11 Zalaszentgrót K ,3 665,6 K3 32 fürdő Zszg 37 Zalaszentgrót K ,5 690,5 K3 32,7 ivóvíz Zszg 72 * vízgazdálkodásban használt kor. A Pl2 Pa2-nek feleltethető meg. ** kút létesítése idején. A területen kilenc, környezetében további 29 vízvisszasajtoló kút van, amelyek a kt.1.7 és kt.4.1 termálkarszt, illetve a pt.3.1 porózus termál víztestekre szűrőzöttek. A szűrőzési mélység meghaladja az 1000 métert, de nem éri el a 2500 métert. A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 32. táblázat és a 33. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit főképp ivóvízként, a porózus víztestek készleteit ivóvízként, öntözésre, fürdővízként és ipari célra, a porózus termál és karszt termál víztestek készleteit pedig elsősorban fürdővízként és ivóvízként hasznosítják. A karszt, sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek hasznosítása kevésbé jelentős. 32. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest kódja ivóvíz ipari öntözés Kitermelt víz 1000 m3/év egyéb mezőgazdasági fürdő-víz egyéb termelés energetikai visszatáplálás többcélú termelés összevonva sp sp Összesen sp , , ,79 sp ,2 56, ,89 sp ,04 2 7, ,33 sp sp p , ,97 p ,394 20,394 p , , ,53 p , ,14 46, , ,787 89

90 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest kódja ivóvíz ipari öntözés Kitermelt víz 1000 m3/év egyéb mezőgazdasági fürdő-víz egyéb termelés energetikai visszatáplálás többcélú termelés összevonva Összesen p ,55 25, , ,98 sh h pt pt , ,64 k ,38 8,25 60,63 kt , ,58 kt , , , táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) sekély sekélyebb, mint porózus 30 m 595,01 sekély sekélyebb, mint hegyvidéki 30 m 0 porózus mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 90,661 hegyvidéki mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 4 porózus mélyebb, mint 30 m magasabb, mint ,64 termál karszt mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 60,63 termál karszt mélyebb, mint 30 m magasabb, mint ,68 Összesen: 14332, Határmenti víztestek A terület által érintett sekély porózus (sp.1.3.1, sp.3.1.1, sp.4.1.1), porózus (p.1.3.1, p.3.1.1, p.4.1.1) és porózus termál (pt.1.1, pt.3.1) valamint termálkarszt (kt.1.7) víztestek határmenti víztestek is egyben, amelyekről Ausztriával, Szlovéniával, illetve Horvátországgal történt egyeztető tárgyalás. A területet nem érint ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt víztestet, viszont a Mura Dráva nemzetközi szintű tárgyalás a p és a pt.3.1 víztesteket érinti Monitoring Felszíni víz monitoring programja A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 34. táblázat mutatja be. A VKI monitoringon kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein ben referenciahely-kutatás zajlott a Bábony-patakon, a Hangony-patakon, a Ronyva-patakon, a Szinva-patakon, a Vajai-(III)-főfolyáson, a Rábán és a Zalán. Ökológiai felmérés 2005-ben a Zalán (3 helyen), a Rábán, a Csertán, a Kerkán, a Hévíz-folyáson, a Kiskomáromi-csatornán, a Zala Somogyi-határárkon, a Berek-patakon, a Kaloncai-patakon, a Sárvíz-patakon, a Sárberki-patakon, a Zalán és a Vörsi-vizen történt. 90

91 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 2008-as hidromorfológiai felmérés több helyen vizsgálta a felszíni vizeket (Kerka, Alsó-Válicka, Principális-csatorna, Zala [2 helyen], Rába) (29. ábra). A védett területekre vonatkozó monitoringprogramot 35. táblázat tartalmazza. A fürdővizeket több állomás is vizsgálja (Hegyhátszentjakab, Gersekarát, Hévíz, Kustánszeg, Zalalövő, Zalaegerszeg, Zalacsány). 34. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a területen és 5 km-es körzetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve *AIJ461 Alsó-Válicka alsó Csömödér + + A/E P/B/M/Z/H H ALC653 Alsó-Válicka felső + A P/B/M/Z H *ALC654 Bárándi-patak A/E P/B/M/Z/H H/M/F ALC743 Berki-patak + A P/B/M/Z H *ALC997 Cupi-patak és vízrendszere + A P/B/M/Z H *AIJ507 Cserta Csömödér + + A/E P/B/M/Z/H H *ALC808 Cserta és felső vízgyűjtője + + A/E/V P/B/M/Z/H H ALC829 Cserta és felső vízgyűjtője + A P/B/M/Z H ALC612 Csókakői-patak Keszthely + A P/B/M/Z H *ALC693 Csömödéri-patak + A P/B/M/Z H ALC659 Csörgető-patak + A P/B/H H/M/F ALC721 Egyesítettövcsatorna Keszthely-Fenékpuszta + + A/E/V P/B/M/Z/H H *ALC711 Esztergályi-patak Esztergályhorváti + A P/B/M/Z H *AIJ552 Felső-Válicka és felső vízgyűjtője Zalaegerszeg A/E P/B/M/Z/H H/M/F *ALC742 Foglár-csatorna Gyűrűs + A P/B/M/Z H ALC776 Gyöngyös-folyás alsó + + A/E P/B/M/Z/H H ALC689 Gyöngyös-folyás középső + + A P/B/M/Z/H H/M/F ALC613 Hévíz Páhokibelvízcsatorna + + A/E P/B/M/Z/H H AIJ623 Kebele-patak Rédics + A/E/V P/B/M/Z/H H AIJ646 Kiskomáromicsatorna Zalakomár + + A/E P/B/M/Z/H H ALD008 Kis-Zala + + A/E P/B/M/Z/H H *ALC886 Kis-Zala-övcsatorna + + A/E P/B/M/Z/H H ALC887 Középsőkeresztcsatorna + + A/E P/B/M/Z/H H ALC815 Kürtős-patak Bocska + A P/B/M/Z H AIJ678 Lugos-patak + + A/E P/B/M/Z/H H ALC828 Marcal forrásvidék + A P/B/M/Z H *ALD005 Nádas-patak Zalaszentgrót (Nádas-p. mérőhely) + A P/B/M/Z H ALC854 Nagytilaji-patak + A P/B/H H/M/F 91

92 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve ALC754 Óberek-csatorna + + A/E P/B/M/Z/H H *ALC678 Szévíz alsó + A P/B/M/Z/H H/M/F *ALD003 Szőcei-patak + A P/B/H H/M/F ALC864 Töröszneki-patak + A P/B/M/Z H ALC990 Vindornya-csatorna + + A P/B/M/Z/H H/M/F AIJ848 Zala Zalabér + + A/E P/B/M/Z/H H *ALC692 Zala forrásvidék + A/V P/B/M/Z H 35. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító Monitoringpont neve Védettség indoklása ALC731 Orosztonyi-patak Garabonc + + A/E P/B/M/Z/H H ALC775 Páhoki övcsatorna dél + + A/E P/B/M/Z/H H ALC627 Páhoki övcsatorna észak + + A/E/V P/B/M/Z/H H ALC720 Principális-csatorna és Kaloncai-patak + A P/B/M/Z H ALD007 Sárvíz-patak Zalaszentiván (Sárvíz mérőhely) + A P/B/M/Z/H H/M/F ALD006 Szélvíz + A P/B/H H/M/F ALD000 Szentmártoni- és Ságodi-patak + A P/B/H H/M/F ALC935 Szentmihályfai- és Pálosfai-patak + A P/B/M/Z H ALC660 Széplaki- és Kányapatakok + A P/B/M/Z H AIJ763 Szévíz alsó + A P/B/Z/H H/M/F *ALC999 Zalacsányi-patak + + A P/B/M/Z/H H/M/F Zala Somogyihatárárok AIJ846 Szőkedencs + + A/E P/B/M/Z/H H Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia, E elsőbbségi anyagok (33-as lista), V egyéb veszélyes anyagok. Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton, B fitobenton, M makrofita, Z makrozoobenton, H halak. Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia, M morfológia, F folytonosság. A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. AIJ848 Zala (Zalabér) nitrát, tápanyag AIJ646 Kiskomáromicsatorna tápanyag *AIJ507 Cserta *AIJ461 Alsó-Válicka AIJ846 Zala-Somogyihatárárok tápanyag *AIJ552 Felső-Válicka nitrát, tápanyag AIJ623 Kebele-patak AIJ678 Lugos-patak AIJ759 Szentgyörgyvölgyipatak AIJ763 Szévíz tápanyag 92

93 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. 29. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról 67, a sekély hegyvidéki vízadóról 0, a porózus vízadókról 37, a hegyvidéki vízadóról 1, a porózus termál vízadókról 2, a karszt vízadóról 2, a termál karszt vízadókról 16 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történhet meg, de a 36. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 30. ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. A felszín alatti víz szempontjából védett területek monitoringprogramja 133 kutat tartalmaz, melyek túlnyomórészt vízbázis és vízmű kutak, illetve mezőgazdasági figyelő kutak. 36. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Víztest mennyisé gi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai 5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi kémiai mennyiségi + kémiai Összesen (db) sp Rába Gyöngyösvízgyűjtő sp Marcal-völgy sp Mura-vidék sp Zala-vízgyűjtő

94 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest Területre esik (db) 5 km-es környezetére esik (db) Összesen (db) sp Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sp Kis-Balaton sp Balaton a Berekkel p Rába Gyöngyösvízgyűjtő p Marcal-völgy p Mura-vidék p Zala-vízgyűjtő p Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Dunántúliközéphegység sh Balaton északnyugativízgyűjtő Dunántúliközéphegység - h.4.1 Balaton északnyugati-vízgyűjtő pt.1.1 Északnyugat- Dunántúl pt.3.1 Délnyugat- Dunántúl Dunántúliközéphegység - k.4.1 Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások vízgyűjtője kt.1.7 Közép-dunántúli termálkarszt kt.4.1 Nyugat-dunántúli termálkarszt

95 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 30. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be Felszíni víztestek A területet érintő folyóvíz víztestek összesített biológiai állapota 28 esetben ismeretlen, 17 esetben mérsékelt, 13 esetben gyenge, 4 esetben jó, 3 esetben kiváló és 3 esetben rossz. A fizikai-kémiai elemek szerinti állapot 30 víztestre jó, 23-ra mérsékelt, 11-re ismeretlen és 4-re kiváló. Hidromorfológiai elemek tekintetében 38 víztest mérsékelt, 18 ismeretlen, 11 gyenge és 1 jó állapotú. Kémiai állapotértékelés alapján a Zala (Széplaki-patakig) folyóvíz víztest állapota jó, a többié ismeretlen. A víztestek összesített állapotértékelése megegyezik az ökológiai minősítés során megállapított kategóriákkal; e szerint 29 folyóvíz víztest bizonytalan, 17 mérsékelt, 13 gyenge, 5 jó és 3 rossz állapotú. A Sármelléki-belvízcsatorna víztest értékelése adathiány miatt nem lehetséges. Fürdővíz-kijelölés öt víztestet érint; a Hévíz-folyás, a Szentmártoni- és Ságodi-patakok és a Zalacsányi-patak víztest kiváló, a Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) és a Szőcei-patak víztest megfelelő besorolást kapott. Négy állóvíz víztest értékelése adathiány miatt nem lehetséges, a másik kettő mérsékelt állapotú. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 37. táblázat mutatja be. 95

96 Víztest azonosító Víztest név Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 37. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata AEP323 Berki-patak mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP769 Lugos-patak mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP900 Rába (Lapincstól) gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEQ127 Vörös-patak és Lahn-patak jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan vízrendszere AEP489 Fenyősi-patak mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP776 Marcal forrásvidék mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP270 Alsó-Válicka alsó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP271 Alsó-Válicka felső mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP294 Bakónaki-patak és vízrendszere gyenge jó gyenge gyenge gyenge AEP377 Cupi-patak és vízrendszere mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP388 Cserta gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP389 Cserta és felső vízgyűjtője rossz mérsékelt mérsékelt rossz rossz AEP399 Csömödéri-patak mérsékelt jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP645 Kebele-patak gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP646 Kebele-patak felső vízgyűjtője mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP661 Kerka mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP736 Kürtős-patak jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP815 Mulonya-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP896 Principáliscsatorna felső mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP897 Principáliscsatorna és gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge Kaloncai-patak AEQ079 Töröszneki-patak mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan AEP299 Bárándi-patak jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP400 Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) jó bizonytalan bizonytalan AEP416 Délikeresztcsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP456 Egyesítettövcsatorna kiváló jó bizonytalan bizonytalan AEP467 Északikeresztcsatorna jó bizonytalan bizonytalan AEP468 Esztergályi-patak jó gyenge bizonytalan bizonytalan AEP482 Felső-Válicka és felső vízgyűjtője mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP491 Foglár-csatorna gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP533 Gyöngyös-folyás középső rossz gyenge rossz rossz AEP534 Gyöngyös-folyás felső gyenge mérsékelt gyenge gyenge AEP535 Gyöngyös-folyás alsó kiváló jó jó jó AEP536 Gyöngyös-folyás mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan 96

97 Víztest azonosító Víztest név Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és Csetényi-patak AEP560 Hamvasrétifőcsatorna kiváló bizonytalan bizonytalan AEP581 Hévíz-folyás kiváló bizonytalan bizonytalan AEP582 Hévíz Páhokibelvízcsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP583 Hévíz Páhokicsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP660 Keresztúri-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP685 Kis-Zalaövcsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP686 Kis-Zala mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP687 Kiskomáromicsatorna mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt AEP688 Kiskomáromicsatorna és felső mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt vízrendszere AEP727 Középsőkeresztcsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP818 Nádas-patak mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP836 Nagytilaji-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP851 Óberek-csatorna jó bizonytalan bizonytalan AEP857 Orosztonyi-patak gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP864 Páhoki-övcsatorna észak kiváló bizonytalan bizonytalan AEP865 Páhoki-övcsatorna dél kiváló bizonytalan bizonytalan AEP946 Sármellékibelvízcsatorna adathiány AEP950 Sárvíz- és Vernapatakok mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP951 Sárvíz-patak mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP989 Szélvíz gyenge mérsékelt gyenge gyenge AEP998 Szentjakabi- és Magyarósdipatakok kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEQ002 Szentmártoni- és Ságodi-patakok mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ003 Szentmihályfai-és Pálosfai-patakok jó mérsékelt jó jó AEQ004 Széplaki- és Kánya- patakok jó mérsékelt jó jó AEQ008 Szévíz-alsó gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEQ009 Szévíz és felső vízgyűjtője gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEQ018 Szőcei-patak mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEQ119 Vindornyacsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ141 Zala Somogyihatárárok jó jó jó jó AEQ143 Zala Somogyihatárárok és rossz jó gyenge rossz rossz vízrendszere AEQ144 Zala forrásvidék jó jó mérsékelt jó jó 97

98 Víztest azonosító Víztest név Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés AEQ146 Zala (Széplakipatakig) gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge jó gyenge AEQ147 Zala (Bárándipatakig) gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AEQ148 Zalacsányi-patak mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan AEP396 Csókakő-patak mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan AIH009 Pölöskei K-i tározó adathiány AIH010 Pötrétei D-i tó adathiány AIH011 Pötrétei É-i tó adathiány AIH042 Zalaszentmihályi horgásztó adathiány AIQ006 Kis-Balaton I. tározó mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt AIQ007 Kis-Balaton II. gyengébb mint mérsékelt tározó jó mérsékelt mérsékelt A felszín alatti víztestek Mennyiségi szempontból vizsgálva, a terület felszín alatti víztestei közül a Dunántúliközéphegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője víztest állapota vízmérleg teszt alapján gyenge minősítésű, a többi víztest állapota jó (38. táblázat). Minőségi szempontból problémák elsősorban a terület sekély porózus víztestein jelentkeztek (Rába Gyöngyös-vízgyűjtő, Marcal-völgy, Zala-vízgyűjtő, Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sekély porózus víztestek) diffúz nitrátszennyezés formájában; kiegészülve a Zala-vízgyűjtő víztesten leírt diffúz növényvédőszer-szennyezéssel. Ezek mellett gyenge minősítést kapott a Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője karszt víztest is nitrátszennyezett ivóvízbázis védőterület okán (39. ábra). 38. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele Víztest neve Vízmérleg Süllyedés FAVÖKO sp Rába Gyöngyösvízgyűjtő Áramlási viszonyok Víztest állapota jó jó jó jó sp Marcal-völgy jó jó jó jó sp Mura-vidék jó jó jó jó sp Zala-vízgyűjtő jó jó jó jó sp jó jó jó jó sp Kis-Balaton jó jó jó jó sp Balaton a Berekkel jó jó jó jó p Zalai-dombság, Balatonvízgyűjtő Rába Gyöngyösvízgyűjtő jó jó jó jó p Marcal-völgy jó jó jó jó p Mura-vidék jó jó jó jó p Zala-vízgyűjtő jó jó jó jó 98

99 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest jele Víztest neve Vízmérleg Süllyedés FAVÖKO p Zalai-dombság, Balatonvízgyűjtő Áramlási viszonyok Víztest állapota jó jó jó jó p Balaton déli vízgyűjtő jó jó jó jó sh.4.1 h.4.1 Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugativízgyűjtő Dunántúli-középhegység - Balaton észak-nyugativízgyűjtő jó jó jó jó jó jó jó jó pt.1.1 Északnyugat-Dunántúl jó jó jó pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl jó jó jó k.4.1 kt.1.7 kt.4.1 Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Közép-dunántúli termálkarszt Nyugat-dunántúli termálkarszt gyenge jó jó gyenge jó jó jó jó jó jó jó jele Víztest neve 39. táblázat. Felszín alatti víztestek minőségi állapota Szennyez ett termelőkú t kompone ns Szennyezett ivóvízbázis védőterület komponens Diffúz szennyeződés a víztesten>20% nitrát Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens Minősítés sp Mura-vidék jó sp Zala-vízgyűjtő x x gyenge sp Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sp Kis-Balaton jó sp Balaton a Berekkel jó p p Marcal-völgy jó p Mura-vidék jó p Zala-vízgyűjtő jó p p sh.4.1 h.4.1 növényvédőszer sp Rába Gyöngyösvízgyűjtő x gyenge sp Marcal-völgy x 6 gyenge Rába Gyöngyösvízgyűjtő Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Balaton déli vízgyűjtő Dunántúliközéphegység - Balaton északnyugativízgyűjtő Dunántúliközéphegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő x gyenge jó jó jó jó jó 99

100 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés pt.1.1 Északnyugat- Dunántúl pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl jó k.4.1 kt.1.7 kt.4.1 Dunántúliközéphegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Közép-dunántúli termálkarszt Nyugat-dunántúli termálkarszt NO Intézkedések és környezeti célkitűzések jó gyenge Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. A Zala-vízgyűjtő sekély porózus víztest esetén a jó állapot 2021-re, a Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sekély porózus és a Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője karszt víztestre 2027-re, a Marcal-völgy és a Rába Gyöngyösvízgyűjtő sekély porózus víztestre pedig 2027 után érhető el. A többi felszín alatti víztestre a jó állapot fenntartandó. A vízfolyás víztestek esetében a jó potenciál vagy állapot 2021-re (11 db), 2027-re (42 db) vagy 2027 után (9 db) érhető el; a maradék 5 esetben a jó állapot vagy potenciál fenntartandó. Az állóvíz víztestek esetében a jó potenciál 2021-re vagy 2027-re érhető el. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. Ezeket az intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1. melléklete és táblázatai (6.2 és 6.3) tartalmazzák ( jó jó 100

101 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok (MFGI) Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2014. július 14.) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) Szénhidrogén-kutatás A Zala vizsgálati területre nem esik szénhidrogén kutatási terület. A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor a hatályos szénhidrogén bányatelkeket eltávolítottuk a koncesszióra kiírandó területekből (2014. június 6.-i állapot szerint), így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területeket a 40. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat július 14.). 40. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén kutatási területek Területnév / Nyersanyag Státus / Folyamat Bázakerettye 133. szénhidrogén Szénhidrogén kutatási terület kutatási jelentés jóváhagyása kutatási jelentés jogerős jováhagyását ( ) követően bányatelek megállapítási jog 5 hónapon belül Engedélyes Érvényes -tól -ig MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkeket a 41. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, július 14.). 41. táblázat. A Zala-Nyugat koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén bányatelkek Területnév / Nyersanyag Folyamat Nagylengyel kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Ormándlak kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Becsvölgye I. kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Becsvölgye II. kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Szilvágy kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT *MÜT: műszaki üzemi terv. Engedélyes MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Fedőlap (maf/mbf) Alaplap (maf/mbf) Megállapít Terület (km 2 ) , , , , ,445 MÜT* működő működő működő működő működő 101

102 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 42. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH BÁNYÁSZAT, július 14.). 42. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén kutatási területek Területnév / Nyersanyag Státus / Folyamat Bázakerettye 133. szénhidrogén Szénhidrogén kutatási terület kutatási jelentés jóváhagyása kutatási jelentés jogerős jováhagyását ( ) követően bányatelek megállapítási jog 5 hónapon belül Engedélyes Érvényes tól -ig MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkeket a 42. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, július 14.). 43. táblázat. A Zala-Kelet koncesszióra javasolt területtel határos szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Pölöske I. - kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Nagylengyel - kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Zalaegerszeg - kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Bocfölde - kőolaj kőolaj érvényes kitermelési MÜT Engedélyes MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. Fedőlap (maf/ mbf) Alaplap (maf/ mbf) Megállapít Terület (km 2 ) , , ,76 MÜT* működő működő működő működő Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 54 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van nyilvántartásban (kavics, homok, agyag, tőzeg, lápföld és egyéb: pl. dolomit, bazalt). Ezek közül a területen belülre esik 12 db. A területen és 5 km-es körzetében a nyilvántartott, megkutatott készletek száma: 108 db, amiből a területen belülre 26 db esik. A működő bányák és a megkutatott készletek területi elhelyezkedését a 31. ábra, adataikat a 44. táblázat és a 45. táblázat mutatja (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattár január 31.) A működő bányák területi kiterjedése a helyszínrajzon a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható jól, illetve a megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre. 102

103 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 31. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza Térképi szám táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Területnév Alsórajk I. - tőzeg Kisbucsa I. - tőzeg Pötréte II. - tőzeg Szőkedencs III. - tőzeg Pötréte III. - tőzeg, lápimész Alsórajk II. - tőzeg Szőkedencs I. - tőzeg Hahót II. - tőzeg, lápföld Zalakomár II. - tőzeg Bak I. (Alsó rét) - tőzeg Bányakód Terület km 2 0,2493 0,1695 1,6017 0,8052 0,2763 0,1853 0,1681 2,0515 1,2815 0,2813 Anyagnév, anyagkód tőzeglápföld -mész; 1300 rostos tőzeg; 1390 vegyes tőzeg; 1391 vegyes tőzeg; 1391 vegyes tőzeg; 1391 vegyes tőzeg; 1391 vegyes tőzeg; 1391 lápföld, v. tőzeg; 1392, 1391 lápföld, v. tőzeg; 1392, 1391 lápföld, v. tőz.;1392-1, Engedélyes bányatelek bányatelek egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó TERRAKONT- ROLL Talajmin. és Ellenőrző Kft. SOMLÓVÍZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BIOLAND Tőzegfeld. Kft. egyéni vállalkozó Gyöpös-Föld Agrárip, Keresk és Szolg Kft. **GÁNT-KŐ és TŐZEG Értékesítő és Szolg Kft. ZALA TŐZEG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. BIOLAND Tőzegfeld. Kft. EOV X EOV Y Tevékenység működő működő működő nincs MÜT működő működő működő működő szünetel nincs MÜT Engedély kezdete vége határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan Status Helyzete a területen bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek kívül* belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 103

104 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Alsópáhok I. (Bereki tőzegbánya) - tőzeg Kisbucsa II. - tőzeg Pölöske II. - tőzeg, lápimész Lenti III. - agyag Lenti II. - agyag Pankasz I. - agyag Tófej I. (agyagbánya) Zalaszentgrót I. - agyag 0,2720 0,1651 0,4571 lápföld, v. tőzeg; 1392, 1391 lápföld, v. tőzeg; lápimész, v. tőzeg; 1391; 1394, 4,2453 agyag; 4100 BEREKITŐZEG '97 Bányászati Kereskdelmi és Szolgáltató Kft. egyéni vállalkozó BIOLAND Tőzegfeld. Kft. CREATON Hungary Gy Kft működő szünetel működő működő 0,5515 agyag; 4100 DOREN Kft működő 0,0594 agyag; ,3335 0,1961 burkolólap agyag; 4103 burkolólap agyag; 4103 Pankaszi Téglaipari Kft szünetel Zalakerámia Zrt működő KÚTÉPÍT Keresk.és Szolg Kft. F.A működő Pórszombat I. - tömör téglaagyag;4107 0,5074 agyag DOREN Kft működő Gutorfölde II. - tömör téglaagyag; 4107 Földtani Hivatal MÜT Magyar Bány. és nincs 0, agyag KVARC Rezi I. - homok 0,5700 homok; 4200 HOMOK működő Bány.és Ker Kft Zalakomár V. Tompa Ingatlanforgalmi Kft. 0,2500 homok; 4200 (Csalitidűlő)h működő Ortaháza I. - Hödlbeton Imp.- 0,0953 homok; 4200 homok Export Kft működő BOR ÉPKER Zalaszentiván I. 0,0840 homok; 4200 Építőip és - homok Keresk.i Kft működő Babosdöbréte I. MENTES (Báncsabükk) - 0,0774 homok; 4200 TRANS Bány.i működő homok és Szolg. Kft. Lenti I. LE-KO (Máhomfai Önkormányzati 0,0612 homok; 4200 homokbánya) - Közszolgáltató szünetel homok és Építőipari Kft Méhes és Társa Gősfa I. - tájrendező 0,0530 homok; 4200 Mezőg.i Termelő homok és Kereskedő Bt Zalalövői Zalalövő I. Homokbánya (Alsósötétmajor) - homok 0,0355 homok; 4200 Bány.-i és Keresk.i Kft működő FILINGER- Zalaszentiván homok EUROTRANS tájrendező II. - kavics, 0,2838 kavics; Száll.i és homok 4200, 4300 Szállítm.-i Kft *GÁNT-KŐ és Zalaegerszeg falazó 0,0821 TŐZEG Ért. és III. - homok homok; 4218 Szolgáltató Kft működő közl.építési HER-SZA Salomvár I. - és vakoló Vendéglátó, 0,1090 homok homok; Kereskedelmi és működő 4219, 4217 Ipari Kft közl.építési Földgép Vállalk. Teskánd II. - és vakoló nincs 0,0267 és Mélyépítési homok homok; MÜT Kft. F.A. 4219, Zalalövő VI. (Budafa) - kavics, homok Rátót III. - kavics Nádasd I. - kavics 0,1778 közl.építési homok és kavics; 4219, 4319 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal működő 2,5106 kavics; 4300 Transzkavics Bányászati Kft működő 0,2245 kavics; 4300 Nádasdi Kavicsbánya Kft működő határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek kívül* belül kívül* belül belül kívül* kívül* belül belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* kívül* kívül* belül belül kívül* kívül* kívül* kívül* 104

105 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Zalalövő III. (Békefai dűlő) - kavics Pankasz II. - kavics Nádasd II. - kavics Szőce I. (Határi földek dűlő) - kavics Kisrákos I. - kavics Őrimagyarósd I. - kavics Pankasz III. - kavics Zalalövő VII. (Györkefa) - kavics Kerkabarabás I. (Temetői dűlő) - kavics Belsősárd I. - kavics Zalaegerszeg I. (Pózva) - kavics Csesztreg I. (Hottói rétek) - kavics Keszthely Sziget I-IV. blokk h.kő Cserszegtomaj (061/ hrsz.) homokkő Karmacs I. - homokkő bányatelek Keszthely VII. (Győri-rét dűlő) - homokkő Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) - homokkő Keszthely II. (Csókakői bánya) dolomit Vindornyaszőlős I.(Kovácsi hegyikőb)baz. 0,2207 kavics; ,1703 kavics; ,1264 kavics; ,0681 kavics; ,0590 kavics; ,0291 kavics; ,0244 kavics; ,0781 0,0463 0,4787 0,2465 0,0868 1,2239 0,8268 0,6618 0,2418 0,2139 0,1031 közl.építési kavics; 4319 közl.építési kavics; 4319 bány. betonkavics; 4 bány. betonkavics; 4 bány. betonkavics; 4 homokkő; 4400 homokkő; 4400 homokkő; 4400 homokkő; 4400 homokkő; 4400 dolomit; ,1908 bazalt; 5500 bányatelek FILINGER- EUROTRANS Száll.i és Szállít mányozási Kft. HONOR Építőip, Mezőg, Szolg. és Keresk. Kft. F.A. Hödlbeton Import -Export Kft. Holcim Hungária Cementipari Zrt. Füredi Mészkő Ing.forgalmazó és Bány.i Kft. egyéni vállalkozó Díszítőkő Termelő és Szolgáltató Bt. FLORAAQUA Mezőg, Termelő és Keresk. Kft. egyéni vállalkozó MAGYAR DÍSZÍTŐKŐ Bány.és Ker Kft. DOLOMIT Bány.i és Keresk.i Kft. Basalt-Középkő Kőbányák Kft. * A területen kívül, de 5 km es távolságon belül helyezkedik el. **GÁNT-KŐ és TŐZEG Ásványanyagokat Feldolgozó, Növénytermesztési- és Kertészeti Termékeket Előállító, Értékesítő és Szolgáltató Kft működő nincs MÜT nincs MÜT működő működő tájrende ző működő működő működő működő működő működő működő működő határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan határo -zatlan bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek BÉKEFAI- BÁNYA Bány.-i és Szolg Bt. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal FILINGER- EUROTRANS Szállítm.i Kft. BÉKEFAI- BÁNYA Bány.és Szolgáltató Bt. Kisrákosi Ingatlanfenntartó Kezelő és Építő- Karbantartó Bt. VARIANT- TRANS Földmunkavégző és Áruszáll. Kft. KUBIKUS Útés Mélyépítő Kkt. F.A. bányatelek szünetelő bányatelek tájrendező bányatelek bányatelek bányatelek szünetelő bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek kívül* belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 105

106 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám 45. táblázat. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag neve Anyagkód EOV X EOV Y Helyzete a területen Vörs II., Kisbalaton főmeder Lápi mész kívül* Sávoly Kis Balaton fő és oldal medence Vegyes tőzeg; lápföld 1; kívül* Szőkedencs Szőkedencs I tőzeg Szőkedencs I. - tőzeg Vegyes tőzeg kívül* Szőkedencs Szőkedencs III.-tőzeg bányatelken kívüli megkutatott terület. Vegyes tőzeg kívül* Szőkedencs SzőkedencsIII.tőzeg Szőkedencs III. - tőzeg Vegyes tőzeg kívül* Őri-magyarósd Szőce Őrimagyarósd I. - kavics Szőce I. (Határiföldek) - kavics Őrimagyarósd I. (Gyöpösi út mellék dülői) - kavics Szőce I. (Határi-földek) - kavics Bányászati betonkavics Közlekedésépítési kavics kívül* kívül* Nádasd Nádasd I. - kavics Nádasd I. - kavics Közl.építési kavics kívül* Pankasz Pankasz I. - agyag Pankasz I. (Téglagy.) Tömör téglaagyag kívül* Pankasz Pankasz II. - kavics Pankasz II. - kavics Közl.építési kavics belül Pankasz Pankasz III. - kavics Pankasz III. - kavics Közl.építési kavics kívül* Kisrákos Kisrákos I.- kavics Kisrákos I. (Fodorszer) Közl.építési kavics kívül* Rátót Rátót III. - kavics Keszthely Keszthely II.(Csókakői bánya) - dolomit Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely VII. (Győri-rét dűlő) - homokkő Keszthely Keszthely Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) h.kő Keszthely Alsópáhok Cserszegtomaj Alsópáhok I. (Bereki tőzegbánya) - tőzeg Cserszegtomaj I. - homokkő Rezi Rezi Rezi Rezi Rezi I. - homok -kavics Rátót III. (Borbélykert) kavics Keszthely II. (Csókakő) - dolomit Kis-Balaton főm. É-i rész Usztató-major, 0194/ hrsz. 1a és 1b jelű kazetta Keszthely VII. (Győri rét dűlő) - homokkő Keszthely (Sziget É) homokkő szabad ter. Keszthely VI. (Sziget- É) homokkő Keszthely (Fasori I.) díszítő homokkő Alsópáhok I. (Bereki dűlő) - tőzeg, lápföld Cserszegtomaj I. (Nagy Remíz dűlői) - díszítő homokkő Csatfa 0104/15.hrsz. Dértető 0110/6. hrsz. Röptéri 0104/6. hrsz. Déli terület Rezi I. (Lapcser dűlő) - homok Bányászati betonkavics Dolomitmurva; talajjavító dolomit Vegyes tőzeg; lápföld; lápi mész Vegyes tőzeg; lápföld kívül* 4624; ; ; kívül* kívül* kívül* Díszítő homokkő kívül* Díszítő homokkő kívül* Díszítő homokkő kívül* Díszítő homokkő kívül* Vegyes tőzeg; lápföld 1; kívül* Díszítő homokkő kívül* Falazó homok kívül* Falazó dolomit kívül* Falazó homok kívül* Falazó homok kívül* Dióskál Palkonya Tömör téglaagyag belül Hévíz Kisfenyves Cserdülő Díszítő homokkő kívül* Karmacs Karmacs I.- Karmacs I. homokkő (Gyertyánosi dűlő) Díszítő homokkő kívül* Karmacs Vindornyai med. Vegyes tőzeg; 1; szabad terület lápföld belül Vindornyafok Vindornyai med. Vegyes tőzeg; 1; szabad terület lápföld belül Zalavár Kis-Balaton NY-i Vegyes tőzeg; 1; oldalmed. É-i rész lápföld kívül* Zalaszántó Hermántó 017/3.hrsz. Faragható bazalt kívül* Zalaszántó Vindornyai med. Vegyes tőzeg; 1; szabad terület lápföld kívül* 106

107 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Csesztreg Gutorfölde Tornyiszentmiklós rétek) - kavics Csesztreg II. - kavics Gutorfölde II. (Gutorföldei téglagyár) - agyag Tornyiszentmiklós VI. - homok, kavics kavics Csesztreg II. (Hottói rétek) - kavics Gutorfölde II. (Téglagyár) - agyag Tornyiszentmiklós-VI. (Zabostelek) kavics, homok betonkavics Közlekedésépítési kavics belül Tömör téglaagyag kívül* Közlekedésépítési homok-kavics 4254; kívül* Vindornyai med. 1; Vindornyalak Vegyes tőzeg kívül* szabad terület Lenti Lenti II. - agyag Lenti-II.(Mumor)agy. Cserépagyag belül Lenti I. (Máhomfai Lenti I. (Máhomfa) Lenti Vakoló homok kívül* homokbánya) homok Lenti III. Lenti Lenti III. - agyag (Lentiszombathely- Cserépagyag belül Lentiszombathely Iklódbördöce)agy. Csesztreg I. (Hottói Csesztreg I. (Hottói) - Bányászati Csesztreg belül Ortaháza Ortaháza I. - homok Ortaháza I. - homok Falazó homok kívül* Zalaszombat-fa Pálházi puszta Bány.i betonkavics kívül* Belsősárd Belsősárd I.- kavics Belsősárd I. (Hödl Bányászati kavicsbánya) - kavics betonkavics kívül* Kerkabarabás Kerkabarabás I. Kerkabarabás I. Közlekedésépítési (Temetői dűlő)kav. (Temetői) - kavics kavics belül Pórszombat Pórszombat I. agy. Pórszombat I. - agyag Tömör téglaagyag belül Felsőrajk Felsőrajk-tőzeg Felsőrajk(Principálisvölgy) tőzeg Vegyes tőzeg belül Alsórajk Alsórajk I. - tőzeg AlsórajkI.(D-1.)tőzeg Vegyes tőzeg kívül* Alsórajk Alsórajk II. - tőzeg AlsórajkII.(É-2.)tőz. Vegyes tőzeg kívül* Pötréte Pötréte II. - tőzeg, Pötréte II. - tőzeg, lápföld, lápimész lápföld. lápimész Vegyes tőzeg kívül* Pötréte Pötréte I. - tőzeg, lápföld, lápi mész Lápi mész kívül* Pötréte Pötréte III. - tőzeg, Pötréte III. - tőzeg, Vegyes tőzeg; 1; lápimész lápimész lápimész kívül* Zala-merenye Kűvölgy 09/2.hrsz. Vakoló homok belül Zalaszabar Kis-Balaton Ny-i oldalmed. Lápi mész kívül* Gelse Szévíz-völgy Érett tőzeg; lápföld Gelsesziget Szévíz-völgy Érett tőzeg; lápföld ; belül belül Zalaegerszeg Zalaegerszeg I. (Pózva) - kavics Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg-Botfa Újudvar Szévíz-völgy Érett tőzeg; lápföld 1321; kívül* Zalakomár Zalakomár II. - Zalakomár II. - tőzeg, 1321; Érett tőzeg; lápföld tőzeg lápföld kívül* Zalakomár Zalakomár III. (Szőkedencs) Vegyes tőzeg kívül* Zalakomár Zalakomár V. Zalakomár V. (Csalitidűlő) -homok homok Közlekedésépítési (Csaliti-dűlő) hom kívül* Balatonmagyaród Kis-Balaton főmed. Vegyes tőzeg; 1; Ny-i oldal lápföld kívül* Balaton-magyaród 1; Kis-Balaton főmed. D-i Vegyes tőzeg; rész lápföld; lápimész 9; kívül* Kacorlak Szévíz-völgy Érett tőzeg; lápföld 1321; kívül* Pölöskefő Szévíz-völgy Lápföld kívül* Zalaegerszeg- Andrásh Zalaegerszeg III. - homok Zalaegerszeg I. (Pózva) - kavics Zalaegerszeg IV. (Csácsi rét) - kavics Zalaegerszeg II. (Csácsbozsok)homok Zalaegerszeg III. (Botfa, Bokáncsi-dűlő) - homok Zalaegerszeg- (Rosszlaki dűlő) kavics Bányászati betonkavics Bány.i betonkavics; közl.ép.kavics Közlekedésépítési homok kívül* 4321; kívül* belül Falazó homok belül Közlekedésépítési kavics kívül* Bak Fenyvesalja Falazó homok kívül* 107

108 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Bak Bak I. (Alsó rét) - tőzeg Bak I. (Alsó rét) - tőzeg Vegyes tőzeg; lápföld 1; kívül* Kisbucsa Kisbucsa I. - tőzeg Kisbucsa I. (Szévízvölgy) -tőzeg, lápföld Vegyes tőzeg belül Kisbucsa Kisbucsa II. - tőzeg Kisbucsa II. (Szévízvölgy) -tőzeg, lápföld Vegyes tőzeg belül Nemes-szentandrás Szévíz-völgy I. Vegyes tőzeg; 1; lápföld; lápimész kívül* Pölöske Széviz-völgy Vegyes tőzeg; 1; lápföld kívül* Pölöske Pölöske II. - tőzeg, Pölöske II. - tőzeg, Vegyes tőzeg; 1; lápimész lápimész lápimész kívül* Milejszeg Gesztenyés 0128hrsz. Vakoló homok belül Gősfa Gősfa I. - homok GősfaI.(Felső-hosszú)h Vakoló homok kívül* Pacsa 0100/ hrsz. Vakoló homok belül Söjtör Csurgópuszta0228.hrsz. Vakoló homok kívül* Söjtör Söjtör, Válicka-völgy Vegyes tőzeg; lápf.öld 1; kívül* Teskánd Teskánd I. - agyag Teskánd I. (Téglagyár agyag-bánya)-agyag Vázkerámiai agyag belül Teskánd Teskánd II. - homok Teskánd II. - homok Vakoló homok kívül* Tófej Választóvonal bánya Burkolólap agyag kívül* Tófej Tófej I. (agyagb.) - Tófej I. (Durgói agyag malom) - agyag Burkolólap agyag kívül* Baktüttös Baktüttös, Válickavölgy lápföld 1328 Vegyes tőzeg; 1; kívül* Zalacséb Zalacséb (Boglásza Zalacséb (Boglásza Közlekedésépítési dűlő) - kavics dűlő) - kavics kavics kívül* Salomvár Salomvár 023/20. hrsz. Vakoló homok belül Salomvár-Keménfa Salomvár I. - homok Salomvár I. (Máriapart) - homok közl.építési homok 4254 Vakoló homok, 4252; belül Zalalövő I. Zalalövő I Zalalövő (Alsósötétmajor) - homok (Alsósötétmajor) - homok Falazó homok kívül* Zalalövő Zalalövő II.- kavics Zalalövő Zalalövő III. (Békefai dűlő)kav Zalalövő Zalalövő Zalalövő V. - kavics Zalalövő Zalalövő Zalalövő VII. (Györkefa) - kavics Zalalövő VI. (Budafa) - kavics, homok Zalalövő II. (Felsősötétmajor) - kavics Zalalövő III. (Békefai dűlő) - kavics Zalalövő IV.(Nagyárok földek dűlői) - kavics Zalalövő V. (Kemelei dűlő) - kavics Zalalövő VII. (Györkefai) - kavics Zalalövő VI. (Budafa) - kavics, homok Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési kavics Közlekedésépítési homok- kavics kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 4254; kívül* Zalalövő Zalalövő (0460. Közlekedésépítési hrsz.) - kavics kavics kívül* Zalaszentiván Zalaszentiván I. - Zalaszentiván I. - homok homok Vakoló homok kívül* Zalaszentiván 076. hrsz. északi szabad terület Vakoló homok kívül* Zalaszentiván Zalaszentiván-II. Vak. homok; 4252; Zalaszentiván II. - ( hrsz.) kavics, bány.betonkavics; 4321; kavics, homok homok közl.építési kavics kívül* Zalaszentgrót Zalaszentgrót I. - Zalaszentgrót I. agyag (Téglagyár) - agyag Tömör téglaagyag belül Zalaszentgrót Téglagyár szabad ter. Tömör téglaagyag belül Vindornyaszőlős Vindornyaszőlős I. (Kovácsi-hegyi kőbányák) - bazalt Vindornyaszőlős I. (Kovácsi-hegyi bazaltbánya) - bazalt Zúzott bazalt kívül* Vindornya-szőlős Vindornya-szőlős Óhíd Berkibánya szabad terület Kovácsi-hegy szabad terület Sümegcsehi I. (Csehimellék) - bazalt Türje hrsz. * A területen kívül, de 5 km es távolságon belül helyezkedik el. Vegyes tőzeg; lápföld 1; belül Zúzott bazalt kívül* Faragható bazalt kívül* Falazó homok; Bány.i betonkavics 4253; kívül* 108

109 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalommeghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít. A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. 109

110 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők A Zala terület szénhidrogén-földtani megismerése A Zalai-medencében a kőolajkutatás az 1920-as években indult meg Pávai-Vajna Ferenc felszíni szerkezetföldtani térképezései és a szórványos Eötvös-ingás gravitációs mérések nyomán (KŐRÖSSY 1988). A kőolajtermelés a terület déli szomszédságában a Papp Simon által kitűzött Budafa 2 fúrás 1937-es lemélyítésével kezdődött el. A területen ben a MAORT (Magyar Amerikai Olajipari Rt.) végzett gravitációs méréseket. Az eredmények alapján 1943-ban a gravitációs maximumra telepített salomvári Sa 1 kutatófúrásban az aljzatból és az azzal hidrodinamikailag összefüggő badeni lajtamészkőből olajnyomos karsztvíz beáramlást kaptak. A nagylengyeli szerkezet kutatása 1950-ben kezdődött meg ben a szintén gravitációs maximumra telepített nagylengyeli Nl 1 fúrás teljes iszapveszteség miatt elszerencsétlenedett, de a még ugyanabban az évben mélyült Nl 2 fúrás badeni zöldhomokkő és lithothamniumos mészkő, valamint felső-kréta karbonát képződményei olajtárolónak bizonyultak (KÖRÖSSY 1988). Ezzel a felfedezéssel az ország akkori legjelentősebb kőolajmezőjét sikerült megtalálni. A felgyorsult kutatás során a nagylengyeli szerkezet lehatárolásához mélyített több száz mélyfúrás számos kőolajtelepet tárt fel nagyrészt a blokkokra tagolt mezozoos aljzat felső-triász és felső-kréta korú képződményeiben, valamint miocén (badeni) glaukonitos homokkőben. Az 1950-es években a MÁELGI folytatott itt átnézetes gravitációs és mágneses méréseket, és ebben az időszakban indult meg a szeizmikus kutatás is. Az alkalmazott refrakciós mérések elsősorban a medencealjzat tájékoztató jellegű megismerését tették lehetővé, a hagyományos fotoregisztrációs reflexiós mérésekkel pedig a pannóniai képződmények szerkezeti viszonyairól nyertek információt. A területen belül és annak közvetlen közelében 1958-ban Barabásszeg, 1962-ben Zalatárnok, 1968-ban Szilvágy, 1970-ben Szilvágy-Dél és Ortaháza, 1973-ban Pusztaapáti térségében találtak kőolaj és földgáz telepeket, ill. mezőket. A 70-es évek elején már analóg műszerrel készültek a szeizmikus mérések, amelyeket az évtized végén digitális jelrögzítésű reflexiós mérések váltottak fel. Ezekkel már lehetővé vált a földtani felépítés pontosabb megismerése. A 70-es és a 80-as években részletező gravitációs kutatás is történt a területen, valamint kevés geoelektromos mérés is készült kísérleti céllal től 3D szeizmikus méréseket is alkalmaztak a terület egyes részein, majd 1995-től a Landmark értelmező rendszer alkalmazása még részletesebb kép kialakítását tette lehetővé, pl. a triász felszín, a pannóniai és a badeni fekü, a triász és a pannóniai képződményeken belüli horizontok, szerkezetek azonosítását. A MOL Nyrt. számos kutatása érintette a területet és közvetlen környezetét. A 90-es években fejeződött be a kutatás a Nagylengyel-Dél, az Ortaháza Hahót-Dél, a Kálócfa és a Sávoly, később pedig a Szentpéterfölde, a Zalabaksa, a Bocska, a Vétyem, a Milejszeg és a Zalakomár területeken. A közelmúltban, során a Kerkabarabás, 2004-től 2012-ig a Gellénháza, 2001 és 2013 között pedig a Mikekarácsonyfa területeken végzett a MOL szénhidrogén kutatást, melynek során a medencealjzat morfológiájának és belső 110

111 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szerkezetének pontosítását, valamint a pannóniai képződményekben található sztratigráfiai csapdák kimutatását is célul tűzték ki. Elsősorban 2D és 3D szeizmikus méréseket és szekvencia sztratigráfiai elemzést alkalmaztak. A Milejszeg területen részletező graviméteres és mágneses geofizikai mérések és geokémiai vizsgálatok is készültek. A Kerkabarabás, a Gellénháza és a Mikekarácsonyfa területeken radiometriai mérésekre is sor került, melyek radon mérésből és talajminták kiegészítő gamma spektrometriai méréséből álltak. Ezek segítségével a terület szénhidrogénföldtani aktivitását mérték fel. A MOL legutóbbi kutatásai során a lemélyített fúrások közül a kerkabarabási Kerb 1 fúrás, valamint a Gellénházi-árok K ÉK-i peremén a gravitációs mérések alapján kitűzött fúrások olajnyomokat találtak, de ipari értékű kőolaj előfordulást nem tártak fel. A terület szomszédságában elhelyezkedő Bak Novai-árokban mélyült Gutorfölde 1 és Rádiháza 1 fúrásokkal viszont az alsó-pannóniai képződmények sztratigráfiai csapdáiban jelentős földgázvagyont tártak fel. Ezek mellett a terület környezetében még számos szénhidrogén mező, ill. telep található: Hahót Ederics, Pusztaederics, Zalatárnok, Ortaháza-Kelet, Eperjehegyhát, Pusztaszentlászló (Hahót Söjtör), Pusztaszentlászló-Kelet, Pusztamagyaród, Kilimán, Csesztreg, Szentgyörgyvölgy, Lovászi, Vétyem, Vétyem-Kelet, Budafa, Újfalu, Nagybakónak, Sávoly, Zalakaros Sávoly. Távolabb Őriszentpéter, Bajánsenye, Somogysámson és Buzsák térségében is vannak szénhidrogén telepek. A Zala terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A Zala-medence szerves geokémiai, ill. szénhidrogén képződési értékelésével elsősorban BRUCKNER WEIN, VETŐ (1986), KONCZ (1990), CLAYTON, KONCZ (1994), HETÉNYI (1989), HETÉNYI et al. (2002), VETŐ et al. (2000), valamint BADICS, VETŐ (2012) foglalkoztak. A geokémiai vizsgálatok szerint a terület szénhidrogénjei többféle anyakőzetből képződtek. A legjobb anyakőzet az olajgeneráló felső-triász (nori rhaeti) Kösseni Formáció, amelynek szerves széntartalma (TOC) átlagosan 0,82%, olaj produktivitási indexe (OPI) 0,25 (NÉMETH et al. 2012, LAUKÓ et al. 2004). Elsősorban a Nagylengyeli I IV. blokktól ÉK-re, és a Bak Novai-árokban fordul elő. A zalai-medencében a Kösseni Formáció vastagsága 17 és 575 m között változik, átlagosan 200 m, területi elterjedése összesen kb km 2 (BADICS, VETŐ 2012). Vitrinit reflexiós értéke 0,6% feletti, ami az olajablaknak felel meg. Kerogéntípusa miatt az olajgeneráláshoz nem szükséges olyan mérvű eltemetődés (hőmérséklet) mint a neogén anyakőzetek esetében. A felső-kréta (campani) Jákói Márga Formáció a második legjobb anyakőzet ebben a térségben, mivel 0,7% TOC és 0,32 OPI értékkel rendelkezik. 0,6% feletti vitrinit reflexiós értéke alapján az olajablakban van. Kerogénje főként kőolajgeneráló, alárendelten gázgeneráló (LAUKÓ et al. 2004). A felső-triász (nori) Rezi Dolomit Formáció szintén jelentős anyakőzet. Az előzők mögé sorolható a felső-triász (karni) Veszprémi Márga Formáció (TOC=0,43%, OPI=0,22) amely elsősorban nedves ill. szárazgáz generáló, míg az olajgeneráló potenciálja messze elmarad a Kösseni és a Jákói Formációk mögött, amihez a képződmény magas termikus érettsége is valószínűleg hozzájárul. Anyakőzetnek minősülnek még a felső-triász Fődolomit Formáció márgás kifejlődései, a szervesanyagban szegény és csak földgázt generáló felső-kréta Polányi Márga Formáció ( inoceramuszos márga ) és Csehbányai Formáció, a badeni Szilágyi Agyagmárga Formáció, valamint egyes szarmata és alsó-pannóniai képződmények. A badeni és a szarmata üledékek az Őrségi-depresszióban m mélyen az olajablakban helyezkednek el (R 0 =0,6%, LAUKÓ et al. 2004). A Zala-medencében a kárpáti és badeni pelitek vitrinit reflexiós értékei 0,8 1,19% között 111

112 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés változnak, 1870 és 3450 m között a kőolajképződés fő zónájában vannak és II típusú kerogént tartalmaznak, míg az alsó-pannóniai deltalejtő alján, és deltaelőtérben lerakódott finomszemű üledékek III. vagy II-III. típusú kerogénnel rendelkeznek (MOLNÁR et al. 1998a, KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003b). A korábbi vizsgálati eredmények, elsősorban a vitrinit reflexiós értékek alapján KONCZ (1990) értékelése szerint a Nagylengyel-típusú kőolajok a neogén során kerültek először olyan mélységbe, amelyben szénhidrogént generálhattak (32. ábra). A geokémiai vizsgálatok segítségével a felső-triász anyakőzetek produktumai megkülönböztethetők a többi képződményből képződött szénhidrogénektől (LAUKÓ et al. 2004). 32. ábra. A Zalai-medence süllyedéstörténete a nagylengyeli kőolajmező környezetében (CLAYTON, KONCZ 1994 nyomán) A neogén és preneogén képződmények termikus érettsége között 2 3 km mélységben nincs érdemi különbség, 2,4 2,6 km mélyen az olajképződés kezdeti szakaszában vannak. A csak gázképződéssel járó kerogén bomlása 3,5 4 km mélyen indul meg (LAUKÓ et al. 2004). A középső-miocén és alsó-pannóniai anyakőzetek elsősorban a Reszneki-mélyzónában, a Lovászi-süllyedékben és a Budafai-árokban elterjedtek. Ezeknek az üledékes kőzeteknek a szervesanyag-tartalma és a kerogénje is kedvező, beérésük a neogén végén és a kvarter során történt. Szilvágy és Nagylengyel környékén a feljebb említett felső-triász és felső-kréta magas szervesanyag-tartalmú márgák, valamint a környező vastag neogén üledékekkel kitöltött medencék középső felső-miocén, ill. pannóniai márgái, agyagmárgái, aleuritjai képezik az anyakőzeteket, amelyek érettségüket tekintve az olajablakban, ill. a nedvesgáz-képződés zónájában vannak (SZABÓ HORTI et al. 2012, NÉMETH et al. 2013). A terület déli részén a Periadriai Balaton vonalrendszer mentén húzódó néhány km széles magmás metamorf zóna mind a szénhidrogén generálódás, mind pedig a tárolás

113 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szempontjából meddő, a kőzetek C org tartalma alacsony (JÓSVAI et al. 2001, KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003b). A magmás metamorf zóna tonalitjának és az andeziteknek a benyomulása elősegítette a Bak Novai-árokban nagy tömegben előforduló Kösseni Formáció és Veszprémi Márga Formáció érését (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003b). A Vasi-hegyháton a vitrinit reflexiós értékek alapján 2 km mélyen van a kőolajképződés fő fázisának kezdete, 2 3 km között maximális intenzitású az olajképződés, és 3, ill. 3,6 kmnél kezdődik a nedvesgáz képződés fő fázisa (MOLNÁR et al. 1998b). Nagylengyelnél és környékén a kőolajok eredetét KONCZ (1990) vizsgálta. A kőolajok desztillációs frakcióinak fizikai állandói alapján három típust különített el: 1. Nagylengyel-típus: nagy sűrűségű (0,9 t/m 3 felett), nagy viszkozitású, magas kéntartalmú (általában 1,1 6,4 s%), nagy nyomelem-tartalmú, paraffin jellegű, ún. nehéz kőolaj. Triász, vagy triásszal érintkező felső-kréta, vagy miocén tárolókban helyezkedik el, és gyakran alkot halmaztelepeket (pl. Nagylengyel, Bak, Barabásszeg, Pusztaapáti, Szilvágy). 2. Szentgyörgyvölgy-típus: zömmel 0,8 és 0,9 t/m 3 közötti sűrűségű, 0,2 0,5 s% kéntartalmú, intermedier jellegű kőolaj. Badeni, vagy azzal érintkező felső-kréta tárolókban található, sokszor csak indikációként jelentkezik (pl. Barabásszeg, Pusztaapáti, Csesztreg, Bajánsenye, Szentgyörgyvölgy). 3. Szilvágy-típus: 0,78 0,89 t/m 3 sűrűségű, kis kéntartalmú (0,1 0,4 s%), naftén jellegű, ún. könnyű kőolaj (pl. Bajánsenye, Szilvágy-Dél mező Szilvágy 6 fúrástól D-re eső része. A Szilvágy 1 fúrás badeni tárolójában Szilvágy-típusú, triász képződményeiben viszont Nagylengyel-típusú az olaj). Ezek a kőolajok a genetikai vizsgálatok (szénizotóparány, gázkromatográfiás benzinelemzés, gázkromatográfiás-tömegspektrometriás biomarker-elemzés, nagynyomású folyadékkromatográfiás elemzés) alapján két genetikai típusba (populációba) sorolhatók: I. Nagylengyel-típus, II. Szilvágy és Szentgyörgyvölgy-típus. Ez arra utal, hogy legalább két eltérő tulajdonságú és produktivitású anyakőzetből származtathatók a terület kőolajai. Egyes lelőhelyeken a két genetikai típus elegye is előfordul. A szénizotóp arányok alapján elvégzett kőolaj-anyakőzet korreláció, valamint a tárolókőzetek térbeli elhelyezkedése és a migráció irányára utaló hőmérséklet-anomáliák szerint a Nagylengyel-típusú kőolajok (I. populáció) anyakőzetei a felső-triász (rhaeti) kőzetek, a II. populáció fluidumai a badeni, kárpáti és felsőkréta anyakőzet képződményekkel állnak genetikai kapcsolatban. A szénizotóp arányok alapján az I. populációba tartozó kőolajok anyakőzetének szárazföldi, magasabbrendű növények lipidfrakciójában dús kerogénje volt, a II. populáció olajai anyakőzeteinek kerogénje több tengeri eredetű szerves anyagot tartalmazott. A vizsgálati eredmények alapján az I. populáció anyakőzetei anoxikus környezetben végbemenő, karbonátos kőzeteket eredményező üledékképződés során keletkeztek, míg a II. populáció anyakőzetei kevéssé reduktív, néhány esetben oxidatív környezetben végbement, főleg törmelékes üledékképződés során képződtek (KONCZ 1990). Ezek és a későbbi geokémiai vizsgálatok is azt igazolták, hogy a nagylengyeli szénhidrogén felhalmozódás kőolaja néhány kivételtől eltekintve a tároló képződmények korától függetlenül egyértelműen korrelálható a felső-triász Kösseni Formációval, mint anyakőzettel (LAUKÓ et al. 2004). Migráció A területen főként vertikális migrációval lehet számolni. A migrációs útvonalak elsősorban a szerkezeti elemekhez kötődnek, amelyek közül a migráció szempontjából a legkedvezőbbek a nyírási zónák zúzott-roncsolt övei és a gyűrt területek tengelysík palássági felületei (LAUKÓ et al. 2004). A legjelentősebb migrációs útvonalakat a triász és kréta karbonátok karsztosodott, repedezett felszíne szolgáltatja. Emellett a pannóniai fekü 113

114 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés diszkordancia felülete is feltehetően jó migrációs szint. A pannóniai tárolókőzeteket nagy dőlésű oldalelmozdulási tektonikai elemek mentén történő vertikális migrációval érték el a szénhidrogének. A laterális migráció korlátozott, elsősorban a nori rhaeti, valamint a szenon zátonyelőtéri, ill. zátony fácies képződmények esetében feltételezhető (LAUKÓ et al. 2004, SZABÓ HORTI et al. 2012). A karsztvíz-áramlások migrációt segítő és gátló hatása a vertikális és a laterális migrációt is befolyásolta. A Kösseni és a Rezi Formációkban generálódott szénhidrogének törések és vetők mentén másodlagos migráció útján jutottak el a szenon tároló összletekbe. A neogén telepekbe törések mentén migráltak fel a szénhidrogének. Egyes területeken (pl. Mikekarácsonyfa) a tonalit és a rátelepülő badeni rétegek közötti diszkordancia felület mentén kisebb jelentőségű migráció feltételezhető (NÉMETH et al. 2013). A területen a tárolók feltöltődése több irányú migrációval történt (Juhász et al. 1997). A Bak novai-árokból, a Lovászi-süllyedékből, az Őrségi-depresszióból, és a Budafaimedencéből is érkezhetett ide szénhidrogén (KÖRÖSSY 1988, MOLNÁR et al. 1999, JÓSVAI et al. 2001, NÉMETH et al. 2013). Tárolókőzetek A terület tárolókőzetei: felső-triász (karni nori) Fődolomit Formáció repedezett, kasztosodott részei (pl. Nagylengyel, Barabásszeg, Szilvágy, Pusztaapáti) felső-triász (nori rhaeti) Dachsteini Mészkő Formáció repedezett, kasztosodott részei (pl. Ortaháza-Kelet) felső-kréta (campani maastrichti) Ugodi Mészkő Formáció töredezett, karsztosodott zónái (pl. Nagylengyel, Szilvágy-Dél, Szilvágy) felső-kréta (senon) üledékciklust indító Ugodi Mészkő anyagú alapkonglomerátumok (pl. Szilvágy-Dél) felső-kréta Jákói Márga Formáció gryphaeás mészkő betelepülései (pl. Nagylengyel) felső-kréta Jákói Márga Formáció karbonátos breccsa közbetelepülése középső-eocén Szőci Mészkő Formáció karsztosodott rétegei miocén (badeni) Pécsszabolcsi Mészkő Formáció miocén (badeni) glaukonitos homokkő a Tekeresi Slír Formációban (pl. Nagylengyel) miocén (badeni) Lajtai Mészkő Formáció (Rákosi Mészkő Tagozat) (pl. Barabásszeg, Eperjehegyhát) alsó-pannóniai homokkövek (Szolnoki Homokkő Formáció, pl. Ortaháza, Ortaháza- Kelet, Zalatárnok). A Fődolomit Formáció porozitása csupán 1 2%, de repedezett és karsztosodott részei nagy másodlagos porozitással rendelkeznek (VÖLGYI et al. 1985, NÉMETH et al. 2012). Repedezettsége tektonikus folyamatok során alakult ki. Ott a legkedvezőbb a tároló képessége, ahol szenon, vagy annál fiatalabb képződmény fedi, mivel ezeken a helyeken a preszenon időszakban a dolomit felszínen volt és karsztosodott. A Dachsteini Mészkő Formáció csupán 1,5% porozitással rendelkezik, de a másodlagos porozitása ennél lényegesen nagyobb is lehet (NÉMETH et al. 2012). A repedezett, kasztosodott triász karbonátok sok esetben a rájuk települő badeni lithothamniumos mészkővel együtt alkotják a telepek tárolóit. Az Ugodi Mészkő Formáció (rudistás, ill. hippuriteszes mészkő) porozitása 0,2 2,5% (VÖLGYI et al. 1985). Kisebb mértékű tektonizáltság és hosszantartó karsztosodás miatt azonban jelentős a másodlagos porozitása, de szeszélyesen, egyenetlenül változik, a horizontálisan és vertikálisan repedezett karsztos zónák között tömött kőzetrészek találhatók, melyek lerontják a tárolókapacitását (NÉMETH et al. 2012). Az Ugodi Mészkő klasztjait 114

115 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmazó breccsák és szenon üledékciklust indító alapkonglomerátumok porozitása 18% (VÖLGYI et al. 1985, LAUKÓ et al. 2004). A Jákói Márga Formáció gryphaeás mészkő betelepüléseiben Nagylengyelnél 2,2% porozitást mértek. A Szőci Mészkő Formáció medenceperemi karsztosodott rétegei potenciális tárolók (NÉMETH et al. 2012). Az aljzatra települő Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (ún. alsó lajtamészkő) jó tároló paraméterekkel rendelkezik, főként ott, ahol alapkonglomerátum is előfordul (LAUKÓ et al. 2004). A Tekeresi Slír Formáció badeni glaukonitos homokkő (ún. zöldhomokkő) betelepülésének durvahomokköves részei jó tároló tulajdonságokkal rendelkeznek, porozitásuk Nagylengyelnél 15 16% (VÖLGYI et al. 1985, Kőrössy 1988). A Lajtai Mészkő Formáció Rákosi Mészkő Tagozatának (az ún. felső lajtamészkőnek) az aljzatra települő lithothamniumos mészkő rétegei jó tárolók (pl. Barabásszeg), de az aljzattól függetlenül is tárolnak (pl. Eperjehegyhát), porozitásuk 5 8,75%, ami szemcseközi és hasadék porozitásból tevődik össze (VÖLGYI et al. 1985, NÉMETH et al. 2013). A lithothamniumos mészkövek változékony tárolókőzeteket képviselnek, mivel helyenként porózus üreges a szerkezetük, máshol viszont tárolásra alkalmatlanok, ha tömöttek vagy agyagosak-márgásak. Az alsó-pannóniai homokkő tárolók porozitása 9 és 23% között változik (VÖLGYI et al. 1985, NÉMETH et al. 2013). Zárókőzetek A területen a triász, kréta és miocén tárolók legelterjedtebb zárókőzetei az alsó-pannóniai elején lerakódott nyíltvízi márgák, agyagmárgák (Endrődi Márga Formáció). Helyenként az alsó középső-miocén, valamint a felső-kréta márgák, pelitek is zárást képeznek (VÖLGYI et al. 1985, NÉMETH et al. 2012, SZABÓ-HORTI et al. 2012). Egyes helyeken (pl. Hahót- Pusztaszentlászló) a triász és badeni lithothamniumos mészkőben található telepet szarmata pelitek zárják. A pannóniai szekvenciákon belül a homokköveket elválasztó néhány méter vastag agyagmárgák a jelenlegi hidrosztatikus nyomásviszonyok között impermeábilisak, ezért zárókőzetként viselkednek. A nagylengyeli telepek esetében a Fődolomit Formáció felett települő Kösseni és Jákói Márga Formáció, az Ugodi Mészkő Formáció felett pedig a Polányi Márga Formáció képezi a zárást (KOVÁCSVÖLGYI et al. 2003a). Csapdázódás A területen a szerkezeti és a litológiai csapdák, valamint ezek kombinációi jellemzők (33. ábra). A szerkezeti csapdák az oldalelmozdulási zónákhoz kötődve antitetikus, lisztrikus vetőkhöz, vagy felboltozódásokhoz kapcsolódva jelennek meg (Laukó et al. 2004). A Nagylengyel és Szilvágy mezők telepei magas helyzetű mezozoos blokkokban, az Ortaháza Kilimáni-gerinc triász és miocén telepei pozitív virágszerkezetek kiemelt központi zónáiban csapdázódtak (Szabó Horti et al. 2012). A litológiai csapdák a litológiai változásokhoz, vagy az áteresztőképesség megváltozásához kötődnek (LAUKÓ et al. 2004). Az Ortaháza Kilimáni-gerinc és a Bak novai-árok területén gyakoriak a pannóniai sztratigráfiai csapdákban kialakult telepek. A pannóniai csapdatípusok az erős tektonikai igénybevétel és a váltakozó delta üledékképződési környezetek miatt rendkívül változatosak, az akkumulációk nagy amplitúdójú antiklinálisokban az aljzati telepek fölött, enyhén felboltozódott csapdákban, sztratigráfiai csapdákban, ill. ezek kombinációiban alakultak ki (NÉMETH et al. 2012, 2013). 115

116 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 33. ábra. A terület és környezete szénhidrogén rendszere idealizált keresztszelvényen ábrázolva (HORVÁTH, TARI 1999) Teleptani viszonyok A területen két regionális szénhidrogén felhalmozódási övezet húzódik (JUHÁSZ et al. 1997). Az egyik az Ortháza Hahót regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezet, a másik a Nagylengyeli regionális kőolaj-felhalmozódási övezet. Az utóbbi az ország egyik legjelentősebb szénhidrogén-felhalmozódási övezete, amely Algyő után az ország második legnagyobb vagyonú kőolajmezője. A Nagylengyel Szilvágy Barabásszeg Pusztaapáti térségében található szerkezetsoron a telepek a közel ÉÉK DDNy-i irányú mezozoóos boltozat ÉNy DK-i csapású törések mentén lépcsőzetesen lezökkent blokkjaiban képződtek.. Nagylengyeli kőolajmező A mező négy telepe felső-triász dolomitban (Fődolomit Formáció) helyezkedik el az I IV., V VI., VII. XIV. rögben (34. ábra). További nyolc telep felső-kréta rudistás mészkőben (Ugodi Mészkő Formáció, I IV., V VI., VII. VIII. X.É., X.D., XI., XIV. rög), egy telep a szintén felső-kréta gryphaeás mészkőben (Jákói Márga Formáció mészkő betelepülése, I IV. rög), és egy telep badeni zöldhomokkőben (Tekeresi Slír Formáció, I IV. rög) található (Körössy 1988). A felső-triász dolomitban elhelyezkedő halmaztelepek 2420 m átlagmélységben találhatók m etázsmagassággal. A felső-kréta mészkő kőolajtelepei 2260 és 2200 m körüli átlagmélységben, m etázsmagassággal rendelkeznek. A 116

117 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány középső-miocén glaukonitos homokkő tárolóban 1897 m mélyen 26 m etázsmagasságú és 34. ábra. A nagylengyeli szerkezetsor földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) 35% víztelítettségű az olajtelep. A felső-triász dolomitban halmaztelepek, a fiatalabb képződményekben rétegtelepek vannak. A telepekben a nyomás 17,4 és 24,5 MPa, a hőmérséklet 85 és 120 C között változik. A paraffin intermedier jellegű kőolaj sűrűsége 0,92 0,99 t/m 3, kéntartalma 1,9 5,3% (MOLNÁR, T. VARGA 1976, VÖLGYI et al. 1985). Barabásszegi kőolajtelep Felső-triász dolomit (Fődolomit Formáció), felső-kréta gryphaeás mészkő (Ugodi Mészkő Formáció vagy Jákói Márga Formáció mészkőbetelepülése) és miocén (badeni) lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció) tárolóban egy halmaztelep található a Nagylengyel IX. rögben (35. ábra). 117

118 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 35. ábra. A barabásszegi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) A telep átlagmélysége 2255 m, etázsmagassága 79 m. A telepnyomás 20,8 MPa, a hőmérséklet 134 C. A paraffin intermedier jellegű kőolaj sűrűsége 0,939 t/m 3, kéntartalma 2% (MOLNÁR, T. VARGA 1976, VÖLGYI et al. 1985, KÖRÖSSY 1988). Szilvágy kőolajtelep Felső-triász dolomit (Fődolomit Formáció) és az azon települt kréta alapkonglomerátum tárolóban kőolaj halmaztelep található a Nagylengyel XV. rögben, amelynek átlagmélysége 2622 m, etázsmagassága 136 m (36. ábra). A telepnyomás 24,8 MPa, a hőmérséklet 152 C, a víztelítettség 43%. A paraffin-intermedier jellegű kőolaj 0,920 t/m 3 sűrűséggel és 0,8 1,22% kéntartalommal rendelkezik (MOLNÁR, T. VARGA 1976, VÖLGYI et al. 1985). 118

119 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 36. ábra. A szilvágyi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) Szilvágy-Dél kőolajtelep Felső-kréta alapkonglomerátumban és mészkőben (Ugodi Mészkő Formáció) kőolaj rétegtelepe található, melynek átlagmélysége 3400 m (37. ábra). A telepnyomás 43,1 MPa, a telephőmérséklet 146 C, a víztelítettség 20%. A kőolaj naftén naftén jellegű, sűrűsége 0,85 0,87 t/m 3. A telep 91 93% éghetőanyag tartalmú MJ/m 3 fűtőértékű földgázt is tartalmaz (VÖLGYI et al. 1985, SZABÓ-HORTI et al. 2012). Pusztaapáti kőolajtelep Felső-triász dolomitban kőolaj halmaztelep ismert 2696 m átlagmélységben, 108 m etázsmagassággal (38. ábra). A telepben 25,2 MPa nyomás és 142 C hőmérséklet uralkodik. A kőolaj paraffin paraffin jellegű, 0,92 t/m3 sűrűségű (VÖLGYI et al. 1985). 119

120 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 37. ábra. A szilvágy-déli szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) 38. ábra. A pusztaapáti szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) 120

121 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Ortaháza mező Felső-triász mészkőben, középső-miocén mészhomokkőben, mészkőben, és alsópannóniai homokkőben öt gázsapkás kőolajtelep, egy telítetlen kőolajtelep, és több mint tíz nedves gáztelep ismert (39. ábra). A felső-triász mészkőben és középső-miocén mészhomokkőben, repedezett mészkőben 1981 m mélységben elhelyezkedő gázsapkás kőolaj halmaztelep 127 m etázsmagassággal, 18,3 MPa telepnyomással, és 115,5 C telephőmérséklettel rendelkezik. Kőolaja paraffinparaffin jellegű, 0,85 t/m 3 sűrűségű. A sapkagázban az éghetőanyag részaránya átlagosan 73,9%, a széndioxidé 19,2%, a nitrogéné 6,9%. A gáz fűtőértéke 31,55 MJ/m 3 (VÖLGYI et al. 1985). Az alsó-pannóniai homokkő, ill. aleurolitos homokkő összletben (Szolnoki Homokkő Formáció) a telepek m mélységben helyezkednek el és rétegtelepeket alkotnak. Ezek 6 49 m etázsmagassággal, 37 50% víztelítettséggel, 15,1 16,9 MPa telepnyomással, és C telephőmérséklettel rendelkeznek. A paraffin intermedier jellegű kőolajok sűrűsége 0,80 0,87 t/m 3. A 89 96% éghetőanyag tartalmú földgáz fűtőértéke 35,7 és 48,1 MJ/m 3 között változik (VÖLGYI et al. 1985, SZABÓ-HORTI et al. 2012). 39. ábra. Az ortaházai szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) Eperjehegyhát kőolajtelep Az , majd során mélyült eperjehegyháti fúrásokban annak idején csak kőolaj- és földgáznyomokat találtak. Az ben mélyült és kivizsgált eperjehegyháti E 3 és az ban létesített E 6 fúrások újraértékelése során azonban egy telítetlen kőolajtelepet sikerült felfedezni. A telep kb m mélységben, porózus badeni Lajtai Mészkő Formációból álló tárolóban helyezkedik el, víztelítettsége 20%, telephőmérséklete 110 C. A kőolaja intermedier jellegű, 0,86 0,91 t/m 3 sűrűségű. A telep földgáza 95% metánt tartalmaz, fűtőértéke 31,4 MJ/m 3 (NÉMETH et al. 2013). 121

122 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A terület közvetlen környezetében számos szénhidrogén előfordulás ismert: Pusztamagyaród (két szabadgáz telep badeni lithothamniumos mészkőben), Hahót Ederics (felső-triász dolomitban és mészkőben telítetlen kőolajtelep), Hahót Pusztaederics (két gáztároló alsó-pannóniai homokkőben), Zalatárnok (alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formáció Tófeji Homokkő Tagozata kiékelődő agyagos homokkő lencséjében szabad szárazgáz rétegtelep), Ortaháza-Kelet (egy telítetlen kőolaj halmaztelep felső-triász Dachsteini Mészkő Formációban, és négy szárazgáz rétegtelep alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formáció homokkő, aleurolitos homokkő rétegeiben), Hahót Söjtör (kis kőolaj előfordulás triász és a rátelepülő badeni repedezett mészkőben), Sávoly-Nyugat, -Dél, - Délkelet, -Kelet (triász és badeni mészkőben, valamint alsó-pannóniai homokkőben tíz telítetlen és egy gázsapkás kőolajtelep, valamint két szabadgáz telep), Zalakaros Sávoly (triász mészkőben és dolomitban két gázsapkás kőolajtelep), Csesztreg (felső-kréta konglomerátum, breccsa és mészkő összletben nagy inert tartalmú kevert földgáztelep), Szentgyörgyvölgy (felső-kréta mészkőben és kárpáti homokkőben nagy inert tartalmú kevert földgáztelep), Nagybakónak (telítetlen kőolajtelep badeni konglomerátumban), Pusztaszentlászló-Kelet (felsőtriász mészkőben és alsó-pannóniai homokkőben két telítetlen kőolajtelep). Valamivel távolabb találhatók a Vétyem, Vétyem-Kelet, Budafa, Budafa Oltárc, Budafa-Kiscsehi, Lovászi, Bajánsenye, Őriszentpéter-Dél, Újfalu, Buzsák, Somogysámson és Zalakomár mezők, ill. telepek. Mivel a terület Magyarország egyik legrégebben kutatott szénhidrogén-felhalmozódási övezete, ahol több jelentős vagyonú szénhidrogén mező vált ismertté, továbbá mivel a Zalamedencében a kőolaj és földgáz keletkezés és felhalmozódás feltételei (szerves anyag tartalom, szénhidrogén generálódás, migráció, csapdázódás) adottak, ezért a terület érdemes a további kutatásra gazdaságos előfordulások felfedezésének reményében A Zala vizsgálati terület szénhidrogén vagyona A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogénkutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: fejezet). Geofizikai módszerekkel azonosított, de fúrással fel nem tárt tárolószerkezet vagyonbecslésekor figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a megadott értékek valószínűségi változókként értelmezhetőek. A fúrásokkal feltárt szénhidrogénvagyon számítása volumetrikus becsléssel történik. A tárolókőzetből kitermelhető szénhidrogén felszíni viszonyokra számított mennyisége az alábbi képlet szerint számítható: V(CH) = Tárolókőzet-térfogat Porozitás Szénhidrogén-telítettség (1/Formáció térfogati faktor) Kihozatali tényező. Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogén talált, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepekből kitermelhető szénhidrogének mennyisége. A területen feltárt konvencionális szénhidrogénmezők kezdeti földtani vagyonát a 46. táblázat foglalja össze. 122

123 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 46. táblázat. A Zala terület és 5-km-es környezete lelőhelyei és kezdeti földtani ásványvagyonuk (MBFH Nyilvántatás 2011, NÉMETH et al. 2013) Szénhidrogén lelőhely Felfedezés éve Telepek száma Kezdeti földtani kőolaj (kt Kezdeti földtani földgáz (Mm 3 ) Csesztreg ,0 280,0 Eperjehegyhát ,4 0,0 Lovászi ,0 6290,7 Nagybakónak ,0 0,0 Nagylengyel-Barabásszeg-Szilvágy- Szilvágy Dél ,5 91,0 Ortaháza ,2 1352,7 Pusztaapáti ,0 0,0 Sávoly-Kelet ,0 35,7 Sávoly-Nyugat ,8 550,3 Szentgyörgyvölgy ,0 110,6 Vétyem ,0 148,3 Zalakaros-Sávoly ,8 1061,4 Összesen 73700,7 9920,7 Összességében tehát a koncessziós területen és közvetlen közelében 2013-ig felkutatott, nyilvántartásba került konvencionális földtani szénhidrogénvagyon mennyisége közelítően 74 Mt kőolaj és 10 Mrd m 3 földgáz. A feltárt mennyiségből 2011-ig 30 Mt kőolajat és 5 Mrd m 3 földgázt termeltek ki. A kitermelhetőség többnyire kedvező, kőolaj esetében átlagosan 46% (9 57%), földgáznál 68% (15 79%). A Zala terület reménybeli ásványvagyona A már ismert és még felfedezésre váró szénhidrogéneket részben a terület mezozoos aljzatában megismert triász és kréta időszaki márgák generálhatták, részben pedig a terület keleti, délkeleti, déli részén kialakult árkokat (Bak novai-árok, Reszneki és Lovászi süllyedék) kitöltő idősebb miocén és pannóniai anyakőzetekből származtathatóak. A szénhidrogén anyakőzetekből elmigrált kőolaj és földgáz mennyiségét becsülhetjük ún. térfogat-genetikai módszerrel is, az anyakőzetek elterjedésének, effektív vastagságának, az eredeti szerves széntartalom mennyiségének ismeretében, illetve konkrét laboratóriumi mintaelemzések (Rock Eval pirolízis) birtokában. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER, 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A teljes Zala vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a lenti 47. táblázat mutatja be. A reménybeli vagyon feltételezésünk szerint a részterületek között egyenletesen oszlik meg. A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott képződményeket (triász Kösseni Márga, felső-kréta Jákói Márga, a pannóniainál idősebb miocén, kárpáti, badeni és szarmata korú pelites üledékek, illetve a pannóniai korú Endrődi Márga) a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tároló képződményeket. A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük. A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves szén (OTOC original total organic carbon) tartalmat súlyszázalékban három-három 123

124 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés különböző értékkel becsültük. Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy a generáló szerves anyag típusától függő része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is a táblázat mutatja. Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel értékkel fejezzük ki. A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint állapítottuk meg. A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki. Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú reménybeli földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 82,7 Mt kőolaj és 21,7 Md m 3 földgáz. A kitermelhető vagyon ettől kevesebb, illetve ebből le kell vonni az eddig fúrásokkal feltárt szénhidrogének kitermelhető mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható prognosztikus vagyon mennyiségét megkapjuk. A reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége így közelítően 3,2 M t kőolaj és 4,2 Md m 3 földgáz. A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig. Erre többnyire még jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban. Számos ilyen telep helyezkedhet el a mezozoos aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén előfordulás létezhet. Ebből következően a fent megadott reménybeli szénhidrogén-vagyon értékek nem a jelenlegi technológiai szinten gazdaságosan kitermelhető mennyiséget jelentik. Nem vizsgáltuk azt sem, mekkora az az egy előfordulás esetében elvárt minimális szénhidrogénvagyon, amelynél a kitermelés jelenlegi gazdaságossága feltételezhető. Perspektivikus kitermelhető vagyonként lehet számba venni a letermelt tárolókban a felhagyás után a reziduális szénhidrogének regenerálódásából származó, utánáramló kőolaj és földgázmennyiséget. A kitermeléssel megteremtődnek a feltételek ehhez a folyamathoz, bár ez a mobilizáció évtizedekben mérhető nagyságrendű, elméleti jelentőségű folyamat. 47. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Zala területre A Zala Mértékegység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Anyakőzet kora mezozoos miocén B Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata B1 Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km 2 (10 6 m 2 ) B2 Össz. effektív anyakőzetvastagság m

125 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Zala Mértékegység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés B3 B4 B5 TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/100 0,035 0,035 0,035 0,020 0,020 0,020 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/100 1,3 1,3 1, OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 10 6 m 3 B1*B2*B3*B4 1064,7 1183,0 1301,3 384,0 416,0 448,0 C C1 C2 C3a C3b Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata Nettó generált kőolaj arány %/100 %OTOC/100 0,150 0,150 0,150 0,050 0,050 0,050 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %C1/100 0,200 0,200 0,200 0,020 0,020 0,020 Kőolaj térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5*C1*C2*2,71 86,56 96,18 105,80 1,04 1,13 1,21 Kőolaj tömege (standard, felszín) 10 6 m 3 C3a*0,85 73,58 81,75 89,93 0,88 0,96 1,03 Kitermelhető kőolajmennyiség C4 Kihozatal (kőolaj) %/100 adott 0,35 0,35 0,35 0,35 0,35 0,35 C5a Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 C3a*C4 30,30 33,66 37,03 0,36 0,39 0,42 C5b Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető 10 6 tonna C5a*0,85 25,75 28,61 31,47 0,31 0,34 0,36 C3.1 Kőolaj tömege (mezozoos+miocén) összesen 10 6 tonna C3bsum/kat. 74,46 82,71 90,96 C5.1 Kitermelhető kőolaj tömege (mezozoos+miocén) összesen 10 6 tonna C5bsum/kat. 26,06 28,95 31,84 C6 C7 C8a C8b C9 D D1 D2 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 tonna adott 73,70 73,70 73,70 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 tonna adott 33,87 33,87 33,87 Reménybeli földtani kőolaj tömege 10 6 tonna C3.1-C6 0,76 9,01 17,26 Reménybeli földtani kőolaj térfogata 10 6 m 3 C8a/0.85 0,89 10,60 20,30 Reménybeli kitermelhető kőolaj 10 6 tonna C8a*C4 0,27 3,15 6,04 Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata Nettó generált földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,050 0,050 0,050 0,030 0,030 0,030 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,100 0,100 0,100 0,100 0,100 0,100 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5*D1*D2* , , ,2 3484,8 3775,2 4065,6 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,40 0,40 0,40 0,40 0,40 0,40 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 D3*D4 6441,4 7157,2 7872,9 1393,9 1510,1 1626,2 125

126 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Zala Mértékegység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés D3.1 D5.1 D6 D7 D8 D9 Földgáz térfogata (mezozoos+miocén) összesen 10 6 m 3 D3sum/kat , , ,8 Kitermelhető (mezozoos+miocén) összesen 10 6 m 3 D5sum/kat. 7835,4 8667,2 9499,1 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott 11084, , ,5 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 m 3 adott 7513,2 7513,2 7513,2 Reménybeli földtani földgáz 10 6 m 3 D3.1-D6 8503, , ,3 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8*D4 3401,6 4233,4 5065,3 126

127 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során alkalmazható, ismert bányászati technológiák bemutatása Felszíni geofizikai kutatás A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tárolószerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni ill. légi geofizikai mérések eredményeire is támaszkodnak a CH-kutatás során. Ezek a mérések kisebb mértékű területhasználattal járnak, mint a szeizmikus kutatás Kutatófúrások mélyítése Fúrási, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azt a pontot, ahol indokolt a kutatófúrás lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások. Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m). A 40. ábra szemlélteti a fúróberendezés fő elemeit (ALLIQUANDER 1968). 127

128 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 40. ábra. A fúrótorony és berendezései 1. emelőmű; 2. erőgépcsoport; 3. forgatóasztal; 4. forgatórúd; 5. öblítőfej; 6. rotary-horog;7. szállítócsigasor; 8. koronacsigasor; 9. koronaerkély; 10. kapcsolóerkély; 11. rotary-tömlő; 12. holtkötélszál; 13. öblítő nyomóvezeték; 14. fúrótorony; 15. kitörésgátló tolók;16. kifolyó cső; 17. rázószita; 18. szívótartály; 19. iszapszivattyú; 20. forgatórúd és fúrócső;21. súlyosbítók; 22. görgős fúró (ALLIQUANDER 1968) A rotary fúrás során meghajtómotorok segítségével a külszínen forgatják az acélcső anyagú fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. A fúrócső alján lévő fúró aprítja fel a kőzetet. A fúró az átfúrt rétegek keménységétől függően kopik. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott, nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db), egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. A rudazat alján lévő fúrófej vágja, hasítja aprítja a kőzetet a fúró fajtájától függően. A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. A kőzetdarabok folyamatos eltávolítása a lyuktalpról öblítéssel történik. Az öblítő közeg leggyakrabban iszap, ritkán haböblítés. Az öblítőkör fő feladata a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás alatt a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után 128

129 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány újra felhasználják. Figyelembe véve a technológiai és környezetvédelmi szempontokat, minden fúrásnál zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát alkalmaznak (41. ábra). 41. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia Nem megfelelő súlyú iszaposzlop esetén bekövetkezhet a lyuk kitörése, amely jelentős károkat, balesetet okozhat, és a fúrás tönkremeneteléhez is vezethet. A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlót szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást mélyítenek, ha a szénhidrogéntelepek lakott vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor, illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (42. ábra). A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága. 42. ábra. Irányított ferde fúrás A fúrólyukat beomlás ellen meg kell védeni, és biztosítani kell az egymás alatt elhelyezkedő rétegek egymástól történő elszigetelését. Ehhez egymásba csavart, acélból készült béléscsöveket cementeznek a fúrólyukba. A felszíntől beépített béléscsöveket és a 129

130 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés beakasztott béléscsöveket a legbiztonságosabb módon kell beépíteni az előzetesen meghatározott sarumélységig, majd el kell cementezni azokat laboratóriumban bevizsgált, megfelelő technikával bekevert cementtejjel a felszínig, vagy az előre meghatározott mélységig. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe egyrészt a rétegizoláció, a béléscsőoszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidummigráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb, ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló szénhidrogén összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyeléses vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű folyadékot (vagy gázt) képes elnyelni. Előfordulhat, hogy a kőzet áteresztőképessége a kút közvetlen környezetében vagy teljes kiterjedésében annyira kicsi, hogy nem ad érdemleges beáramlást. Az áteresztőképesség javítására, vagyis a nagyobb beáramlás biztosítására, ill. besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldása, az ún. savazás, ill. a rétegrepesztés. A rétegrepesztés célja a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget, és természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. Évtizedek óta végeznek rétegrepesztéseket Magyarországon a szénhidrogén-termelésben, ennek ellenére a művelet a nem-hagyományos szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódóan vált közismertté. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 43. ábra. 43. ábra. Rétegrepesztés folyamata A nagy nyomású és nagy hőmérsékletű (HPHT) környezetben kivitelezett rétegrepesztési művelet jelentős felszíni technológia felvonultatását igényli, a repesztés kizárólag a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével végezhető. 130

131 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak felszín alatti, termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak. Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén-tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egyidőben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetesgamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét azonban kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség- és lyukferdeségmérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból, illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, ill. szénhidrogén-mennyiségi változások A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű ágú területen végzett ideiglenes anyagmozgatáshoz igénybevett területet a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. 131

132 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás tartálykocsikkal a helyszínre szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy dieselelektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást tartálykocsikkal a helyszínre szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület lefedi Zala megye nagyobbik részét. ÉNy-i sarkának kis része átnyúlik Vas megyébe Közút- és vasúthálózat A vizsgálati terület közlekedési hálózatát a 44. ábra szemlélteti. 44. ábra. A zalai vizsgálati terület térségének (Zala valamint Vas megye) közúthálózata (2009) 132

133 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Közúti közlekedés Autópályák, gyorsforgalmi utak A vizsgálati területen kívül, attól déli irányban mintegy km-re, K Ny-i nyomvonalon halad az M7-es autópálya és M70-es autóút. Zala megye gyorsforgalmi úthálózatát a közelmúltban, több részletben, teljes hosszban átadott M7 autópálya, illetve a 2004-ben átadott M70 autóút képezi. Az M7 autópálya része annak az V. számú helsinki folyosónak, amely az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok közötti közvetlen közúti kapcsolatot hivatott biztosítani. Az M7 autópálya lényegesen javítja Zala megye és a főváros közötti közúti kapcsolatot, és a nemzetközi közúthálózatban is jelentős szerepet tölt be. Az M7 és M70-es autópályák végleges kiépítettségükben a magyar horvát (Letenye), illetve a magyar szlovén (Tornyiszentmiklós) országhatár és Budapest között hoznak létre közvetlen gyorsforgalmi közúti összeköttetést. A 7 sz. és a 74 sz. út az európai úthálózat fő elemeit alkotó E jelzésű utak. Az E65 jelzésű Malmö(S) Pozsony(SK) Rajka Letenye Zágráb(HR) Chania(GR) út észak déli irányban, az E71 jelzésű Rijeka(HR) Zágráb(HR) Budapest Miskolc Kassa(SK) út nyugat keleti irányban szeli át Zala megyét. Főutak a vizsgálati terület térségében Zala megye főúthálózata viszonylag szabályos, a gyorsforgalmi utakon túlmenően az összesen mintegy,5 kilométer hosszúságú. Három-három főúti tengely alkotja viszonylag egyenletes területi elosztásban: kelet-nyugati irányban a 76., 75., 7. sz. főutak, észak déli irányban a 86., 74. és 61., valamint közvetlenül a megyehatár veszprémi oldalán húzódó 84. sz. főutak. Legfontosabb elemei az alábbiak: A 7. sz. főút a vizsgálati területtől délre, km-re, az M7 gyorsforgalmi úttal párhuzamosan, KÉK NyDNy irányban halad. Fontos szerepet tölt be a megye nyugat keleti irányú forgalmának lebonyolításában. Főként a megyén belüli, illetve településközi forgalom kiszolgálásában játszik szerepet. A 74. sz. főút Zalaegerszeg térségében lép be a vizsgálati területre. É D-i irányú. Áthalad a terület keskeny középső sávján, és halad tovább dél felé. Igen fontos szerepet tölt be a megye közlekedéshálózatában. Észak déli vonalvezetésű, így nem csak az előbbiekben felsorolt kelet nyugat irányú főutakat köti össze, hanem a megye két legfontosabb városát is, Zalaegerszeget és Nagykanizsát. Mivel iránya közel megegyezik a megyére jellemző É D-i völgyirányokkal, helyszínrajzi vonalvezetése nyugodtabb az előzőeknél. Északi irányban szintén kapcsolatot teremt Vas megyével. A 75. sz. főút hozzávetőleg K Ny-i irányú. Áthalad mind a vizsgálati terület nyugati, mind a keleti térségén. A megye fontos kelet nyugat irányú tengelye. Jelenlegi kialakítása nehezíti ennek a funkciónak a betöltését, mert a terepadottságok miatti zegzugos vonalvezetés jelentősen csökkenti az útvonal kapacitását, szolgáltatási színvonalát. A 76. sz. főút hozzávetőlegesen kelet nyugati irányú. Áthalad a vizsgálati terület keleti zónájának közepén, és a terület középső részén éri el Zalaegerszeg peremét. A főút a megye északi részét szolgálja ÉNy-on Vas megyei kapcsolattal. Vonalvezetését a megye morfológiai adottságai szabják meg. A 86 sz. főút a vizsgálati terület nyugati részét szeli át, É D-i irányban. A terület északi határát Zalalövőnél lépi át, és Lentitől ÉNy-ra hagyja el. 133

134 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Zala megye egyik legfontosabb főútja, mivel a megye nyugati részén az észak déli összeköttetést megteremtő útvonal igen fontos nemzetközi szerepet is betölt: a Mosonmagyaróvár és Rédics között húzódó útvonal a Magyarországtól északra levő országok és az Adria közötti forgalom egy részét itt bonyolítják le. Mivel Zala megye jelentős hosszban határos Szlovéniával és Horvátországgal, az Európa délnyugati területeiről országunkba érkező cél- és átmenő forgalom számottevő része ezeken az úthálózati elemeken jelentkezik. A járműforgalomnak az 1990-es évek közepétől megfigyelhető megnövekedését nem követte az útvonalak teljesítőképességének növelése, ezért ezen utak műszaki állapota sok esetben nem megfelelő, elkerülő utak hiányában egyes belterületi szakaszaik túlzsúfoltak, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel az érintett településrészeken. Zala megye főútjai jelenleg még megfelelnek az előírásokban foglalt kapacitásértékeknek, ugyanakkor egyes útvonalszakaszok terhelése meghaladja a járművet naponta, azaz a egységjármű/óra csúcsóra-értéket. Ilyen túlterhelt szakaszok találhatók a 61 sz. úton, a 71 sz. úton, a 76 sz., illetve a 86. sz. főúton. Ezeknek a szakaszoknak a terhelésértékei azt mutatják, hogy a megye főútjainak többsége a közeljövőben kapacitásnövelő rekonstrukcióra szorul, amely hosszabb távra nem halasztható a megfelelő közlekedési ellátás és a lakosság komfortérzetének biztosítása érdekében. Az országos közutak Zala megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megye geográfiai viszonyainak és sajátos településhálózatának. Zala megye mellékútjainak teljes hossza (1316 km) az országos mellékúthálózat 5,65%-át képviseli, ami mintegy 40%-kal haladja meg az ország területéhez viszonyított 4,1%-os részesedését. Gyorsforgalmi- és főúthálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok: Horvátország felé Letenye (M7) Letenye (7. sz. főút) Szlovénia felé Tornyiszentmiklós (M70) Rédics (86. sz. főút) A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat az 1988/I. a közúti közlekedésről szóló törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: 36. (1) a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez: a) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet b) a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak. 2) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges 134

135 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövő ház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni. 135

136 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát, melyet a 45. ábra mutat be. 45. ábra. A zalai vizsgálati terület térségének (Zala valamint Vas megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe. (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006) A zalai vizsgálati területen és térségében az alábbi az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2. melléklete alapján besorolt regionális, és a 3. melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák: 17-es (2) számú Zalaszentiván Nagykanizsa 25-ös számú Boba Zalaegerszeg Őriszentpéter országhatár 136

137 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 30-as számú Budapest (Déli pu.) Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr országhatár A 17-es számú transzeurópai vasúti pálya Szombathelyről indul, É D-i irányú. Zalaszentivántól délre lép be a vizsgálati területre, és azt teljesen átszelve halad dél felé, Nagykanizsa irányába. A terület déli határát Gelse után hagyja el. A 25-ös számú transzeurópai vasúti pálya Zala megye vasúthálózatának egyik legfontosabb eleme, mely egyben a V. sz. nemzetközi közlekedési folyosó része. A vasútvonal egyvágányú, villamosított. A vizsgálati terület északi határához közel, azzal párhuzamosan, de nagyrészt azon kívül fut, K Ny-i irányban. Erről a vonalról csatlakozik le a 23-as szárnyvonal, és lehetővé teszi a vizsgálati terület gyors vasúti megközelítését. A 30-as számú transzeurópai vasúti pálya a vizsgálati területtől DDK-i irányban halad, attól mintegy 5 8 km-re, ÉK DNy-i irányban. Zala megyei szakasza egyvágányú, villamosított. A nemzetközi vasúti kapcsolatokban számottevő szerepe van, biztosítja a Horvátországgal és Olaszországgal való vasúti kapcsolattartást. Nem a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák 26-os számú Balatonszentgyörgy Tapolca Ukk A vizsgálati terület keleti határától kis távolságra, 2 4 km-re, de azon kívül halad a 26-os számú országos törzshálózati vasúti pálya, mely Balatonszentgyörgy és Tapolca között egyvágányú, Balatonszentgyörgy Keszthely között pedig villamosított vonal. Műszaki állapota gyenge, a forgalom ehhez méretezett (a Balaton törvény hatálya alá eső területen halad). Regionális vasúti pályák 23-as számú Zalaegerszeg Rédics A 23-as számú regionális vasúti pálya Zalaegerszeg Rédics egyvágányú, nem villamosított, műszaki állapota miatt felújításra szorul. A vizsgálati terület középső részének északi határától, Zalaegerszegről indul, és előbb déli irányba halad, majd Bak után DDNy-i irányt vesz fel. Jelenlegi végállomása Rédics. Lehetővé teszi a vizsgálati terület DNy-i részének vasúton való megközelítését. Korábban Lendván keresztül kapcsolata volt a déli vasútvonalakkal. Egyéb vasúti pályák 22-es számú Körmend Zalalövő 24-es számú Zalabér Batyk Zalaszentgrót A 22-es számú egyéb vasúti pálya Körmendet köti össze Zalalövővel. É D-i irányú, déli végállomása a vizsgálati terület északi határán, Zalalövőn található. egyvágányú, nem villamosított vasútvonal. Jelenleg igen rossz műszaki állapotú. A 24-es számú egyéb vasúti pálya a 25-ös fővonal rövid szárnyvonala. Zalabér Batykról indul, és fut Zalaszentgrótig, a vizsgálati terület keleti zónájának északi határáig. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a zalai vizsgálati terület közúton, illetve vasúton való megközelítési lehetőségei jók. Bár a területen gyorsforgalmi autópálya nem halad át, és nemzetközi törzshálózati vasútvonal is csak egy fut rajta keresztül, a területen belül található főutak és vasúti pályák a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: 137

138 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. Az OTÉK 36. (8) pontja szerint országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. Az OTÉK 36. (8) pontjában hivatkozott külön jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei vonatkozásában a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklete (az Országos Vasúti Szabályzat I. kötete, a továbbiakban: OVSZ I.). A vasút keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak lapján lehetséges. Az OVSZ I. B fejezet pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A vasútvonalak kezelője A tanulmánnyal érintett fentebb felsorolt vasútvonalak kezelője a MÁV Zrt. Pályavasúti Szombathelyi Területi Központ, 9700 Szombathely Széll Kálmán u. 9. A vasútvonalak fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények Vasútfejlesztési kérdésekben az érintett vasútvonalakat illetően a MÁV Zrt Pályavasúti Üzletág Fejlesztési Főosztálya (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút ) az illetékes. 138

139 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Energiahálózatok Zala megye az ország területének nyugati szélén helyezkedik el, ezért területén országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó gerinchálózatok közül már csak a nemzetközi funkciójú vezetékek haladnak keresztül. A megye területét elérő gerinchálózatok döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet. Villamosenergia-hálózat A vizsgálati terület villamosenergia-hálózatát a 46. ábra mutatja be. 46. ábra. A zalai vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Zala megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás. KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán május) 139

140 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az E.ON ÉDÁSZ Zrt. kezelésébe tartoznak. A vizsgálati területen és térségében 750 kv-os országos főgerinc hálózati vezeték nem halad át. A 400 kv-os átviteli hálózat elemei Szombathely Hévíz Hévíz Söjtör Csörnyeföld Csörnyeföld Szlovénia Csörnyeföld Horvátország Hévíz Kaposvár (Toponár) A vizsgálati területen, ill. térségében a 400 kv-os átviteli hálózat alábbi elemei futnak: A Szombathely Hévíz hálózat északi irányból érkezik a terület határára. Zalaegerszegtől nyugatra, Orbányosfa térségében lépi át a határt, és KDK-i irányba haladva szeli át a vizsgálati terület keleti részét. Hévíz előtt keleti irányba fordul, és ebbe az irányba haladva éri el a terület keleti szélét, és fut tovább a hévízi alállomásig. A Hévíz Söjtör Csörnyeföld vezeték Hévízről indul. A terület keleti szélének közepén lép be, és NyDNy irányban átszeli az egész vizsgálati területet. Csömödér után lép ki a területről, és déli irányt véve fut tovább Csörnyeföldig. A Hévíz Kaposvár (Toponár) vezeték a terület keleti szélének közepén lép be, és halad először nyugati irányba, majd Bókaháza határában délnek fordulva. Nyomvonala átszeli a vizsgálati terület keleti zónájának alsó felét, és Zalakarostól kissé északra lép ki a területről. A csörnyeföldi elosztó állomás bár a vizsgálati területtől délre található, kulcsfontosságú a nemzetközi áramtranszfer szempontjából. Innen indul a Csörnyeföld Szlovénia és Csörnyeföld Horvátország 400 kv-os nemzetközi átviteli hálózat. A 120 kv-os átviteli és térségi hálózat elemei Söjtör Lenti átviteli hálózat Csömödér Szlovénia átviteli hálózat Pankasz Lenti térségi hálózat Körmend Zalaegerszeg térségi hálózat Zalaegerszeg Keszthely térségi hálózat Zalaegerszeg Bocfölde felhasítás térségi hálózat Keszthely Söjtör térségi hálózat Söjtör Nagykanizsa térségi hálózat A területen kívülről, de gyakorlatilag a vizsgálati terület három zónájával körülvett helyről, Söjtörről indul a Söjtör Lenti átviteli hálózat vezeték. Ez KÉK NyDNy irányban fut, és a terület nyugati zónájának déli szakaszát látja el elektromos árammal. A Pankasz Lenti térségi vezeték hozzávetőleg É D-i irányban halad. Csesztregtől északra lép be a vizsgálati területre, és halad a terület nyugati szélének belső oldalán, Lentiig. A Zalaegerszeg Keszthely térségi vezeték a vizsgálati terület középső részétől kissé északra, a területen kívülről indul. Nemesapátinál csatlakozik a Szombathely Hévíz 400 kvos vezeték nyomvonalához, és halad ezen a vonalon átszelve a terület keleti részét Hévízig. 140

141 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Zalaegerszeg Keszthely térségi vezeték Zalaegerszeg keleti határán leágazó ága a Zalaegerszeg Bocfölde felhasítás. É D-i irányú, és a vizsgálati terület középső részét látja el elektromos energiával. A Keszthely Söjtör térségi vonal Hévízen keresztül fut, a Hévíz Söjtör Csörnyeföld 400 kv-os vezeték nyomvonalán. A terület keleti szélének közepén lép be, és NyDNy irányban átszeli a vizsgálati terület keleti felét. A Csömödér Szlovénia átviteli hálózat a vizsgálati terület nyugati felének déli részéről indul, Csömödérről. Kb. egy km után elhagyja a területet, és déli irányban halad az országhatár és Szlovénia felé. Transzformátor alállomások A megye villamosenergia ellátásának főbb bázisközpontjai: Zalaegerszeg, Bocfölde, Keszthely, Söjtör, Lenti, Nagykanizsa alállomások. A 120 kv-os hálózat táppontja a Hévízi 400/120 kv-os alállomás és a megyén kívül eső, Szombathelyi és Kaposvári 400/120 kv-os alállomás. Ezekről az iparági alállomásokról táplált 120 kv-os hálózatról vételezett villamosenergia táplálja a megye 120/20/10 kv-os alállomásait, amelyek a megye területén a villamosenergia-ellátás bázisának tekinthető. Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Zala megye földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki (47. ábra). A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogénmezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A földgázszállító-rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar. Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. A fentiek közül a térképen a nagynyomású, valamint a nagy-középnyomású vezetékeket ábrázoltuk. 141

142 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 47. ábra. A zalai vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Zala megyei Területrendezési terve módosítása. Melléklet, Földgáz ellátás KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán május) Nagynyomású gázvezetékek a vizsgálati területen és térségében A Vizsgálati terület középső és keleti részének északi zónáját az Ötvös (Veszprém megye) Pókaszepetk Zalaegerszeg nagynyomású gázvezeték táplálja. Ez ÉK felől közelíti meg a vizsgálati területet, és fut Zalaegerszegig ÉK DNy-i irányban. Ennek folytatása a Zalaegerszeg Gellénháza vezeték, mely ÉK DNy-i irányban áthalad a vizsgálati terület 142

143 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány középső részén. A vezeték Gellénháza mellett déli irányba fordul, és halad Tófej felé. Ezt elérve DK-i irányt vesz, és a terület középső és déli részét ellátva halad Nagykanizsáig. A vizsgálati terület nyugati felének déli zónáját két nagynyomású vezetékág látja el. Mindkettő hozzávetőleg K Ny-i irányú. Az északabbra húzódó a Gellénháza Tófej vezetékből ágazik le, és Gútorfölde Lenti irányba halad. A Lovászi Báza Tófej vezeték az előző vezetéktől mintegy km-el délebbre fut részben a terület déli része alatt, és Várfölde térségében lép be délről a területre. Ennek a két vezetéknek nyugati összeköttetését a Lenti Lovászi nagynyomású vezeték biztosítja. Bár a vizsgálati területen kívül esik, de annak DK-i sarkától 2 3 km távolságra fut a Nagykanizsa Zalakaros Marcali nagynyomású vezeték, mely az ország középső területeivel a földgáz-transzfert biztosítja. Nagy-középnyomású gázvezetékek a vizsgálati területen és térségében A területnek és térségének helyi gázellátását 13 nagy-középnyomású gázvezeték biztosítja, melyek behálózzák mind a vizsgálati területnek az északi, nyugati, déli, valamint DK-i zónáját. Ezek sok esetben közvetlenül a nagynyomású gázvezetékek nyomvonala mellett futnak. A térségben található gázátadó állomások Zala megye területén üzemelő gázátadó állomások, mint bázishelyek a következő településeken találhatók: Pókaszepetk, Zalaegerszeg, Gellénháza, Tófej, Lenti, Lovászi, Magyarszerdahely, Nagykanizsa, Becsehely, Zalakaros, Sümegcsehi, Keszthely. Szénhidrogén termékszállító hálózat vezetékek a térségben Ez a vezeték a helyi szénhidrogén-termelés szállítására szolgál. Nyomvonala gyakorlatilag egybe esik a Bázarekettye Báza Tófej Gellénháza Zalaegerszeg vonalon futó nagynyomású gázvezetékek nyomvonalával. A vezeték Várfölde után, DNy-i irányból lépi át a vizsgálati terület déli határát, és halad ÉK felé. Pusztamagyaródnál északi irányba vált, és halad északra, a Tófej Gellénháza vonalon. Gellénháza után ismét ÉK-i irányra vált, és áthaladva a terület középső zónáján, Zalaegerszegen végződik. 143

144 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400*10 18 J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (48. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan t kőolajat és m 3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2, t kőolaj és m 3 földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban t kőolaj és m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) (49. ábra). 48. ábra. A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) 144

145 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 49. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás évente 10 Md m 3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Habár a függőségből eredő kockázatok csökkentésének fontos externális pozitív hatása lehet a megújuló energia hasznosítás növelésére, a hazai energiaellátásban ma még mintegy 42%-ban jelenlevő atomenergia fokozatos kiváltását a következő generáció a gázfelhasználás növelésével fogja elérni (NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2011) (50. ábra). 50. ábra. Energia típusok megoszlása Magyarországon 2010-ben (Magyar Energia Hivatal Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség és a tervezett gázvezetékek (Déli áramlat, kapcsolat horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2010-ben a hazai kőolajtermelés 0,7 M t, a földgáztermelés 3,1 Mrd m 3 volt (MBFH 2011). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 23 millió tonna kőolaj és 74 milliárd m 3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési 145

146 Zala. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 98 millió tonna, földgázra 228 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013). A kőolaj- és földgáztermelésre Magyarországon jelenleg prognosztizálható néhány évtizedes időintervallum, várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogéntelepek miatt. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ben a hazai termelés mindössze 10, illetve 20%-át fedezi a fogyasztásnak (48. táblázat). Ez az arány 2009-ben is közelítően megmaradt (Eurostat adat). 48. táblázat. Magyarország szénhidrogén importfüggőségének változása (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Összesen Importfüggés Kőolaj Év Hazai termelés 106 t Import 106 t Összesen 106 t Importfüggés % ,668 5,444 7, 76, ,900 6,400 7,300 87,6 Földgáz Év Hazai termelés 109 m 3 Import 109 m m 3 % ,194 6,813 12,007 56, ,200 12,000 15,200 78,9 Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb m mélységig helytálló megállapítás. Ezzel szemben a nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás ilyen esetekben elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum), amely a kitermelhetőség nehézsége, a többfázisú rendszer állapota miatt nem konvencionális szénhidrogénnek (deep gas, tight sand gas, basin-concentrated gas accumulation) minősül. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok a következők lesznek: (1) új kőolaj- és gáztelepek megkutatása; (2) a kitermelési hatásfok növelése (ipari készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia. Arra is fel kell készülni, hogy a földgáz világpiaci árának további várható növekedése elsősorban a távhőszolgáltatás fogyasztói körének döntő hányadát kitevő lakossági fogyasztókat fogja sújtani (51. ábra). 146

147 I. Zala szénhidrogén vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 51. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között (Nemzeti Energiastratégia 2030, forrás: REKK) Látható, hogy 2030-ig még 32%-ra emelkedő megújuló energiarészesedés mellett is, várhatóan 55%-ban fog szerepelni a földgáz a távhő-felhasználásban. A minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett is tehát jelentős mértékben kell majd támaszkodni a földgáz importra, illetve a hazai készletekre. A Zala vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 3,1 M t kőolaj és mintegy 4,2 Md m 3 földgáz. A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát csökkenthetné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. 147