Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Jogi és Közigazgatási Intézet ÉS KLÍMAJOG. egyetemi jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Jogi és Közigazgatási Intézet ÉS KLÍMAJOG. egyetemi jegyzet"

Átírás

1 Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Jogi és Közigazgatási Intézet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KLÍMAJOG egyetemi jegyzet klímagazdasági szaktanácsadó, klímagazdasági szakközgazdász szakirányú továbbképzési szakos hallgatók számára ELSŐ KIADÁS SZERKESZTETTE: DR. CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ GÖDÖLLŐ 2012

2 2. oldal A JEGYZET SZERZŐI: ORLOVITS ZSOLT V. rész 2. fejezet, illetve VI. rész 4. fejezetének 1. -a DR. CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ I-VII. részek SZERKESZTETTE: DR. CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ LEKTORÁLTA: DR. (PHD) HERBST ÁRPÁD egyetemi docens, intézetigazgató Minden jog fenntartva! Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a szerzők előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. Bármilyen fentitől eltérő másolásnak, sokszorosításnak, (internetalapú vagy más) adatfeldolgozó rendszerben való tárolásnak büntető és polgári jogi következményei lehetnek. Csegődi Tibor László, Orlovits Zsolt 2012.

3 3. oldal TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE 8 1. FEJEZET A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME ÉS AZ EZT ÉRINTŐ NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS KIFEJLŐDÉSE 8 1. RELEVÁNS KÉRDÉSEK AZ IPARI FORRADALOMIG 8 2. AZ IPARI FORRADALOM IDŐSZAKA ÉS AZ AZT KÖVETŐ ÉVTIZEDEK A MODERN KÖRNYEZETVÉDELMI JOGALKOTÁS MEGINDULÁSA 1945 UTÁN FEJEZET A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME ÉS AZ EZT ÉRINTŐ HAZAI SZABÁLYOZÁS KIFEJLŐDÉSE RELEVÁNS KÉRDÉSEK A HONFOGLALÁSTÓL A KIEGYEZÉSIG A TERMÉSZET-ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM KEZDETEI HAZÁNKBAN, A TERMÉSZET-ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM FŐBB IRÁNYAI HAZÁNKBAN, 1990-TŐL 26 II. RÉSZ A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉT ÉRINTŐ JOGI SZABÁLYOZÁS FEJEZET JOGELMÉLETI ALAPOK FEJEZET A NEMZETEK FELETTI JOG ALAPSZABÁLYAIRÓL NEMZETKÖZI JOGI ALAPVETÉSEK EURÓPAI UNIÓS JOGI ALAPVETÉSEK FEJEZET A BELSŐ JOG RELEVÁNS RENDELKEZÉSEI KÖZJOGI ALAPVETÉSEK MAGÁNJOGI ALAPVETÉSEK 49 III. RÉSZ A KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS, ENGEDÉLYEZTETÉSEK, ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK HORIZONTÁLIS SZABÁLYOZÁSRÉSZ FEJEZET A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETLEN SZABÁLYOZÓK ALKALMAZÁSA A KÖZVETLEN SZABÁLYOZÁS A KÖZVETETT SZABÁLYOZÁS AZ ÖNSZABÁLYOZÁS MÓDSZERE FEJEZET A MEGELŐZÉST CÉLZÓ KÖZIGAZGATÁSI JOGI ALAPÚ JOGINTÉZMÉNYEK A JOGINTÉZMÉNYEK STRUKTÚRÁJA A HAGYOMÁNYOS JOGINTÉZMÉNYEK SAJÁTOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGINTÉZMÉNYEK FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE AZ ÁLLAMIGAZGATÁS-SZINTŰ INTÉZMÉNYRENDSZER BEMUTATÁSA A TERÜLETI-SZINTŰ INTÉZMÉNYRENDSZER BEMUTATÁSA A HELYI-SZINTŰ INTÉZMÉNYRENDSZER BEMUTATÁSA 77 IV. RÉSZ A KÖRNYEZETÉRT VALÓ JOGI FELELŐSSÉG HORIZONTÁLIS SZABÁLYOZÁSRÉSZ FEJEZET FELELŐSSÉGTANRÓL ÁLTALÁBAN ÉS A KÖRNYEZETÉRT VALÓ FELELŐSSÉG FELELŐSSÉGTANI ALAPOKRÓL KIBŐVÍTVE: CIVILJOGI VERSUS KÖZJOGI FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT VALÓ JOGI FELELŐSSÉG AZ USA-BAN FEJEZET A KÖRNYEZETÉRT VALÓ FELELŐSSÉG SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN A KÖRNYEZETÉRT VALÓ KÖZJOGI JELLEGŰ JOGI FELELŐSSÉG SZABÁLYRENDSZERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN KÖRNYEZETÉRT VALÓ KÖZJOGI JELLEGŰ FELELŐSSÉG HAZAI JOGSZABÁLYOKBAN 85 V. RÉSZ AZ EGYES KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS A TERMÉSZET VÉDELMÉRŐL VERTIKÁLIS SZABÁLYOZÁS FEJEZET A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK ALAPSZABÁLYAI ÁLLAT-ÉS NÖVÉNYFAJOK VÉDELME VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK FEJEZET A TERMŐFÖLDEK ÉS A TALAJ VÉDELME ÁTTEKINTÉS TERMŐFÖLDEK MENNYISÉGI VÉDELME TERMŐFÖLDEK MINŐSÉGI VÉDELME TALAJSZENNYEZÉSEK, ÉS A TALAJVÉDELEM SZANKCIÓRENDSZERE 106

4 4. oldal 3. FEJEZET LEVEGŐVÉDELEM NEMZETKÖZI FELLÉPÉS A LÉGSZENNYEZÉS ELLEN EGYES LEVEGŐKÁROSÍTÓ ANYAGOK AZ EURÓPAI UNIÓ LEVEGŐMINŐSÉGI IRÁNYELVE A LEVEGŐ VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 306/2010. (XII. 23.) KORM. RENDELET FEJEZET VÍZVÉDELEM VÍZVÉDELEM ALAPJAI A NEMZETKÖZI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS JOGBAN VÍZVÉDELEM ALAPJAI A HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁSBAN 128 VI. RÉSZ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, ZAJSZENNYEZÉSEK, VALAMINT TELEPÜLÉSRENDEZÉS FEJEZET ÁLTALÁNOS KERETEK ALAPVETŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ELVEK A JOGI SZABÁLYRENDSZER ÁTTEKINTÉSE, ANNAK SZÜKSÉGESSÉGE FEJEZET EURÓPAI UNIÓS JOGI ALAPOK MI AZ A HULLADÉK? A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KERETIRÁNYELV ÚJ SZABÁLYAI A HULLADÉKOK TERMIKUS MEGSEMMISÍTÉSÉNEK KÉRDÉSE AZ EU JOGBAN FEJEZET A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI SZABÁLYOZÁSA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYÜNK ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EGYES KÖVETELMÉNYEK A HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA A TELEPÜLÉSI SZILÁRD ÉS FOLYÉKONY HULLADÉKOK KEZELÉSE VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS SZERVEZÉSE FELELŐSSÉG A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK MEGTARTÁSÁÉRT HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TÁRSADALMI NYILVÁNOSSÁGA, ADATKÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG EGYES RELEVÁNS HULLADÉKÁRAMOK SZABÁLYOZÁSA A HAZAI JOGBAN FEJEZET A ZAJVÉDELMI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JOGI ISMERETEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ALAPVETÉSEK A KÖRNYEZETI ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM SZABÁLYOZÁSA 163 VII. RÉSZ A KLÍMAVÉDELEM ÉS A NEMZETKÖZI KVÓTAKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPJAI FEJEZET A KLÍMAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS AZ ÓZONLYUK KIALAKULÁSÁNAK NEMZETKÖZI SZABÁLYRENDSZERE A KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV MECHANIZMUSA AZ EURÓPAI UNIÓ EMISSZIÓKERESKEDELMI MECHANIZMUSÁNAK MŰKÖDÉSE A KIOTÓI RENDSZERREL KAPCSOLATOS REFORMELKÉPZELÉSEK FEJEZET PIACI ALAPON MŰKÖDŐ KLÍMATŐZSDÉK A CHICAGÓI KLÍMATŐZSDE MŰKÖDÉSE AZ EURÓPAI KLÍMATŐZSDE MŰKÖDÉSE 183

5 5. oldal Nincs értelme az ember alkotta tőke növelésének a megmaradó természeti tőke rovására, ha egyszer a kétféle tőke egymás kiegészítője. Herman E. Daly Tekintsük a globális felmelegedést megoldhatatlan problémák köntösében jelentkező lélegzetelállító lehetőségnek! John Gardner

6 6. oldal BEVEZETÉS Az emberi történelem első szakaszában, gondolkodásunkat a természeti erők uralmunk alá hajtása, majd pedig a technikai haladásba vetett feltétlen hit jellemezte. A káros következmények először csak a társadalom szerkezetében, majd a találmányok hadrafoghatóságában, végül a környezet állapotának romlásában mutatkoztak meg. A jog, számtalan funkciója mellett elősegíti a különböző akarattal egymás mellett élő emberek társadalomba, azaz egymás iránti függésbe, rendezését. A jog a kezdetektől fogva írásos emlékek már az ókori mezopotámiai időkből fellelhetőek igyekszik a maga módján a természeti környezet védelmét (is) ellátni, nem mindig eredményesen. A történelem hajnalán a környezetvédelem egyet jelentett a környezeti elemek talaj, ivóvíz védelmével, majd fokozatosan az állatok védelmére, a hulladékgazdálkodásra is kiterjedt. Napjainkban a környezetvédelmi jog az egyik leginkább dinamikusan fejlődő, egyben rendkívül összetett jogterület, amely magában foglalja a büntetőjogi, valamint a civiljogi, a közjogi, és a nemzetközi jogi szabályozás egyes területeit. Mindezek alapján egy az ember által támasztott környezetet érő kihívásokkal sikeresen megküzdő, ámde terjedelmes jogterület képe vázolható, legalábbis elméletben. A gyakorlatban a környezetvédelmi jog számos esetben nem bizonyul alkalmasnak a kezelendő problémák megoldására, adott esetben gazdasági és akár politikai szempontok is alááshatják e szabályok érvényre juttatását. Az 1945 utáni évtizedek legalábbis először Európában, és Észak-Amerikában az egyre korlátlanabb fogyasztást, valamint az öncélú növekedés őrületét hozták magukkal, amely mérhetetlen nyersanyag és energia igényességgel, adott esetben technológiai lemaradással párosult, így a rövid távú gazdaságstratégiák következtében pazarló termelési struktúrák jöttek létre. Ahogyan azt Herman Daly - az ökológiai közgazdaságtan nagy alakja - is megjegyzi: a nagy haszon, amelynek érdekében a környezet, a közösségi normák és a nyugodt termelőmunka feláldozására ösztökélnek minket, valószínűleg nem is létezik. Mára hibáink oda vezettek, hogy a termékek és szolgáltatások iránti anyagi igényeket nem lehet tökéletesen kielégíteni. E jegyzet a fentiek figyelembe vételével megpróbálja az Olvasót elméleti oldalról, de a gyakorlatiasság igényével végigvezetni ezen a különleges jogterületen. Ennek érdekében az elkövetkező fejezetekben a természeti környezet védelmét érintő nemzetközi és aquis communautaire alapú (vagyis Európai Uniós) jogi szabályozás alapjainak, azután a hazai környezetvédelmi jog jogforrásainak és alapvető jogintézményeinek ismertetése következik. A környezetvédelmi szakigazgatás működésének bemutatása inkább gyakorlati oldalról világítja meg az eddigi elméleti kérdéseket és válaszokat, ugyanúgy, mint az engedélyek, valamint a környezeti felelősség rendszerének ismertetése. Mindezek mellett a jegyzetben hulladékgazdálkodással, klímavédelemmel kapcsolatos fejezetek is megtalálhatóak. A jegyzet a szak sajátosságaiból adódóan nem tartalmaz környezetvédelmi büntetőjoggal és génmódosított szervezetekkel kapcsolatos ismereteket.

7 7. oldal Felhívjuk a Tisztelt Olvasók figyelmét, hogy a jegyzetben fellelhető magyar jogszabályok hivatalos jogszabálygyűjteményből elérhetőek. Ennek címe: az oldalon a katalógus, keresés, jogszabálykereső menüpontokból található meg a jogszabálytár. Az Európai Uniós jogszabályok kereséséhez az alábbi honlap használatos: A honlap menürendszere magyarul is rendelkezésre áll; használatához a keresett jogszabály úgynevezett CELEX-számára (vagyis Communitatis Europae Lex szám), vagy kulcsszavakra, esetleg a kibocsátó nevére, illetve a kibocsátás dátumára lehet szükség. Minden Tisztelt Hallgatónak eredményes, könnyű és élvezetes tanulást kívánnak a jegyzet Szerzői és a jegyzet Lektora.

8 I. RÉSZ 8. oldal A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS JOGI SZABÁ- LYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE 1. FEJEZET A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME ÉS AZ EZT ÉRINTŐ NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS KIFEJLŐDÉSE 1. RELEVÁNS KÉRDÉSEK AZ IPARI FORRADALOMIG A korai földművelés, mint a természeti környezet átalakításának legfőbb oka Harmóniában élni a természettel mind az emberiség mind pedig az egyes emberek egyik alapvető igénye, amely már nagyon korán körülbelül 5 ezer évvel ezelőtt jelentkezett, először a Távol- Keleten. A természetes minták követését tartotta lényegesnek Konfucius, illetve az Erdők könyvei címen védikus írások születtek az ókori Indiában. Az indiai kultúra alapját továbbra is ezek az ősi bölcsességek képezik. Sok ezer évvel később Gandhi beíratta az 1947-ben készülő indiai alkotmányba, hogy minden indiai alapvető kötelezettsége a természet védelme, illetve az állapotának javítása ide értve az erdőket, a hegyeket, a folyókat, a vadvilágot és az összes élőlényt. Más ősi kultúrák például a sumérek, és ősi vallások így a dzsainizmus kiterjedt kapcsolatot feltételeztek az istenek és a természet között, vagyis a természetben az isteneket tisztelték. Sajnos az ember amellett, hogy az ősi idők óta tiszteli a természetet céljainak eléréséhez, megélhetéséhez ki is zsákmányolja azt. Egyes, Tanzániában talált leletek szerint közel hatvanezer évvel ezelőtt az ősemberek már ismerték az erdőégetés technikáját, hogy termőföldhöz juthassanak. A természeti tényezők a termőföld és a víz nem kellő megbecsülése már az igen korai időkben jelentős kultúrák bukását és eltűnését hozta magával. Ahogyan megjelentek az első települések a Közel és a Közép-Keleten az ember nekifogott a környező erdőségek kivágásához. Egyes kutatók az Édenkert elpusztulásának mítoszát az erdőirtások megjelenéséhez kötik. Annyi azonban bizonyos, hogy a sumér városállamok területén folyó erdőirtások következtében illetve az intenzív öntözéses gazdálkodás folytatása okán súlyos talajerózió és talajfelszíni sókiválás sújtotta a területet. A sumér városállamok lassan elnéptelenedtek, átadva a helyüket a babiloni és asszír kultúráknak. Krisztus előtt 2700 táján Úr városában a mondott folyamatok elleni hatásként erdővédelmi törvényeket hoztak meg, és a kérdés belekerült a Gilgames eposzba is. Minden valószínűség szerint tehát ekkorra tehető az írott környezetvédelmi tárgyú jogalkotás megjelenése a világban. Hasonló okok talajerózió mi-

9 9. oldal A korai városiasodás által kiváltott problémák Környezetvédelem és jogalkotás a középkor és a kora újkor idején. A szmog megjelenése és rövid jellemzése att pusztultak el körülbelül Krisztus előtt 1000 táján Trója városa (később más görög kikötővárosok is), illetve egyes közép-amerikai indián kultúrák is. Krisztus előtt 300 táján az indiai Asóka király a világon először állatvédelmi törvényeket hozott meg, igaz még a dzsainista vallásból fakadó okoknál fogva, amely szerint minden életforma védendő. Látható tehát, hogy a korai évszázadokban az ember viszonyát a természettel elsősorban a vallás, valamint az azon ritkán valós élethelyzeten alapuló törvények határozták meg. Köztudomásúlag az ember társas lény, ezért egészen a korai történelmi időktől fogva igyekszik a maga védelme, illetve a megfelelő táplálék-ellátás érdekében embertársaival együtt településeket, városokat kialakítani. Körülbelül Krisztus előtt 2500 táján már a középkeleti Mohendzso daroban közegészségügyi és közcsatornázási munkálatok folytak, de hasonlókat figyelhettünk meg az ókori Rómában, és a görög városállamokban is. Már az ókori Rómában feljegyezték, hogy a lég-és zajszennyezés különböző formái a korabeli városi élet velejárói. Az akkori világ legnagyobb városának lakói sokat szenvedtek a légszennyezés (rengeteg szemét az utcákon) következtében, ráadásul a korabeli ipari termelés mindemellett vízszennyezést is okozott. Mindemiatt Rómában új közegészségügyi szabályokat hoztak meg gondoskodtak a szegényekről, közkórházakat, közfürdőket, szennyvízelvezetőket építettek. Hasonló fejlettségű közhigiénia Európában csak a 18. század közepétől jelent csak meg. Időszámításunk után a városokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a biztonságos vízellátásnak, Krisztus utáni 80-ban a római szenátus vízvédelmi törvényt hozott a száraz évszakra tekintettel. Már az akkori korban is jelentősen összefüggött a közegészségügy a környezetvédelemmel. Két példát érdemes erre említeni, mindkettőt a Római Birodalomból. A római szenátus korábban pedig a görög városállamok már Krisztus előtti 200 táján munkaegészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályokat dolgozott ki. Az utóbbira szükség is volt, mert az ókori Rómában az ólom gyakori használata miatt, elsősorban a vízvezetékekben és a gyakran használt ún. ólomcukor miatt szinten mindennapos volt az ólommérgezés. Történészek úgy tartják, hogy a város és a birodalom pusztulását az ólommérgezés miatti általános elbutulás okozta. A városok kialakulásával az ember döntően átalakította környezetét, saját jóléte szempontjából olyan létesítményeket alakított ki, amelyekkel addig nem látott problémákat zajszennyezést, légszennyezést produkált saját magának. Ezzel ellentétes folyamatok is említhetőek. A Bizánci Birodalomban Krisztus után 535-ben, Jusztiniánusz császár parancsára törvény született arról, hogy az emberiség közös tulajdonát képezik a természet törvényei alapján a levegő, a folyóvíz, a tenger és a tengerpart. Körülbelül a Római Birodalom bukása idején még Dél-Európától eltekintve a kontinens nagy részét sűrű erdő borította, amely az évszázadok alatt jelentősen megritkult. Akkoriban a faanyagot elsősorban hajóépítésre, valamint szén készítésére (illetve tüzelésre) használták. Az 1300-as évektől előbb Franciaországban, majd Angliában

10 10. oldal kódexben átfogó és nagyon részletes törvénykönyvben szabályozták a fakitermelés mértékét. Ennek ellenére Anglia erdősültsége az 1500-as évek végére nagyon lecsökkent, ellenben az ország szénigénye (kő-és faszén) jelentősen megnövekedett. Míg az 1650-es években évente mindössze két hajónyi szenet szállítottak évente Londonba Newcastle-ből, addig 50 év múlva már közel 600 hajónyit. A brit kőszénfelhasználás ekkortájt hárommillió tonna volt évente, ötször akkora, mint a világ többi részén. Indiában ezekben az időkben hindu fakivágás ellen tiltakozó mozgalom bontakozott ki, amelynek köszönhetően napjainkban létezhetnek favédő mozgalmak a Himalájában március végén megalakul Indiában a Chipko Mozgalom, amelyben a himalájai falusiak egyes ősi fák kivágását akadályozzák meg. A kor másik nagy problémája a szénfelhasználás miatt is a városi szmog pusztító hatása. A szmog az angol smoke, füst és a fog, vagyis a köd szavakból képződik, magyarul füstköd. Megkülönböztetünk londoni típusú, vagy redukáló és oxidáló, azaz los angelesi típusú füstködöt. A londoni típusú szmog (asztmát és tüdőödémát okoz) jellemzője, hogy fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt keletkezik, ezért sok kén-dioxidot, szálló port és kormot tartalmaz. Kialakulásához szükséges a szélcsendes, fagypont közeli, magas páratartalmú hőmérséklet, magas légnyomással. A los angelesi típusú szmog erős napsugárzás, gyenge légmozgás és közlekedési szennyezések nitrogén-oxidok és szénhidrogének hatására alakul ki szabadgyökök kialakulásával. Ha az egyik szabadgyök, a peroxi-acetil-nitrát koncentrációja magas, akkor szabályoz korroziós hatást érhető el, az emberi egészséget súlyos károsítja. Nagyvonalú egyszerűsítéssel ugyan de kijelenthető, hogy az 1400-as évektől egészen az 1980-as évekig a szmog megoldhatatlan kérdés volt a világ nagyvárosaiban ban I. Edward angol király megtiltotta, hogy a Parlament ülésszaka idején Londonban szénnel tüzeljenek, és ennek következtében szmog alakuljon ki. Történészek megállapították azt is, hogy I. Erzsébet angol királynő nem szeretett Londonban tartózkodni az 1500-as években az erős szmog miatt ben megjelent művében John Evelyn angol tudós Londonban nagy közparkok létesítését, valamint virágok széles körű ültetését javasolja a szmog megakadályozása érdekében. Egy évvel később John Graunt halálozási statisztikák tanulmányozásával felfedezi, hogy a szmog ami miatt Londonban az utca túloldalára sem lehet átlátni következtében egészségügyi problémák jelentkeznek, ezért a kérdést közegészségügyi kérdésként kezeli ezt követően. A modernebb városok így 1804-ben Pittsburgh továbbra is szenvedtek a kőszénfüsttől, illetve a szmogtól, amely a lakosok komfort érzetét, és egészségét egyaránt veszélyeztette. Abban a korban csak egyféleképp tudtak védekezni a szmog ellen, egyre magasabb kémények építésével. A felsoroltakon kívül a középkor és a kora újkor egyes gondolkodóit az állatvédelem és a hulladékgazdálkodás kérdései foglalkoztatták a leginkább már ami a környezetvédelmet illeti. A történelem első állatvédője Bartolomeo Chassenee francia ügyvéd volt akkor, amikor sikerült kiszorítani a vágóhidakat a városok központjából. Sajnos a

11 11. oldal nagy felfedezések idején akár félelemből, akár élelmezési, vagy kereskedelemi célból számos állatfajt pusztítottak ki, például a mauritiusi dodókat, illetve a felfedezők új állatfajokat (kutyákat, macskákat, nyulakat, disznókat, stb.) hurcolnak be egyes területekre. Ebből máig tartó problémák adódnak például Ausztráliában folyamatos a mezei nyúl túlszaporulat. A közhigiénia állapotának javítása érdekében az első lépések megtétele az 1700-as évekre tehető. Ebben az időszakban Benjamin Franklin a híres amerikai államférfi a hulladéklerakás modernizálása mellett harcolt Philadelphiában, részben sikerrel. A jogi csatározások során a közérdekre és a köz jogára hivatkozott. Az 1750-es években egyre többen hangsúlyozzák a közhigéniai állapotok javítását, elsősorban a szegények körében között, a Benjamin Franklin vezette philadelphiai bizottság célul tűzte ki a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás szabályozását ben Johann Peter Frank ( ) megírja az Egészségügyi Politika Teljes Rendszere Németországban című művét e szerint a kormányzat felelőssége, hogy a tiszta víz, a csatornázás, a hulladékgazdálkodás, és egyéb egészségügyet is érintő intézkedések megtétele a közegészség biztosításának kötelezettsége nyomán. Egyes államokban ahol a központi kormányzat hatalma nagyon erős volt, így Itáliában és Németországban ez a megközelítés hamar sok követőt szerzett magának ben Benjamin Franklin nagyobb mennyiségű pénzt biztosított egy friss vizet szállító vízvezeték építésére Philadelphiában, ahol elsőként ismerték fel, hogy a szennyezett víz fertőzéseket okozhat. Ebben az időben már jelentkeztek az első világvégét hirdető elméletek, amelyek közül egy-egy máig hatást gyakorol az egyes gondolkodókra ban Thomas Malthus tiszteletes megírta a Tanulmány a népesedés törvényeiről (An Essay on the Principle of Population) című művét, amely a későbbiekben Darwin gondolkodására is nagy hatást gyakorolt. Malthus felfedezte, hogy a növények és az állatok sokkal több utódot állítanak elő, mint amennyi életben is marad a későbbiekben. Ugyanezt az emberekre nézve is igaznak tartotta, azzal, hogy a kivételt a szabályozott családpolitika jelentette a számára. Úgy gondolta, hogy a fő problémáknak a szegénység és az éhínség tekinthető ben a francia de Grainville megírta a világ legelső világvége elméletét. E szerint az emberi faj száma csökkenésre ítéltetett egy természetes folyamat eredményeképp. Az elmélet és a mű írója megjelenés napján öngyilkos lett. 2. AZ IPARI FORRADALOM IDŐSZAKA ÉS AZ AZT KÖVETŐ ÉVTIZEDEK A természetvédelem megjelenése és horrorisztikus városi életkörülmények környezetvédelem az ipari forradalom első évszázadában Az ipari forradalom első évszázadát a városi, illetve kisvárosi életkörülmények jelentős leromlása, ezzel párhuzamosan számos környezetvédelmi jog szempontjából is jelentős esemény bekövetkezése jellemezte. Ebben az évszázadban egyes városiasodott területek életkörülményeit nyugodtan horrorisztikusan jellemezhetjük. Londonban az 1840-es években, míg az USA nagyvárosaiban az 1860-as évektől

12 12. oldal Megújuló energiaforrások használata, fokozódó szmoghelyzet. Az első környezetvédelemmel kapcsolatos perek bizottságok álltak fel az áldatlan állapotok kezelésére. A korabeli nyugat nagyvárosait még az 1870-es években is a tiszta víz hiánya, és a sűrű iparosodottság miatt a folyamatos szmog és a kolerával szennyezett víz jelenléte jellemezte. A világ első nemzeti parkját március elsején hozták létre, a Yellowstone Nemzeti Park a mai napig az egyik leglátogatottabb természeti érdekesség re további nemzeti parkok születtek az USA-ban, így a Yosemite és a Sequoia. Az ember az ipari forradalom és a gépesítés által nyújtott elembertelenedésbe belefáradva kiállt az erdők, a folyók és a természet védelme érdekében. Ettől az időszaktól az amerikai kongresszus egyre nagyobb erdőterületeket nyilvánított védetté országszerte. Hasonló mozgalmak bontakoztak ki Európában is. Összességében elmondható, hogy a nemzeti parkok létrehozásával, erdők védetté nyilvánításával, a bölények, és vonuló madarak védelmével előbb az USA-ban, majd Európa-szerte megindult a természetvédelmi jogalkotás. Az ipari forradalomnak már ebben a korai szakaszában egyre-másra születtek meg a mai napig forradalminak ható találmányok, és módszerek megújuló energiaforrások alkalmazására az energiatermelés területén ban egy baltimore-i felfedező, Clarence Kemp szabadalmaztatta a vízmelegítésre szolgáló tetőre szerelendő, napenergiával működő berendezést re két cég Kaliforniában és Floridában versenyzett egymással és a villamosenergia-iparral. Egyedül ben egységnyi ilyen berendezést adtak már el ben a Frank Shuman Sun Power Company az egyiptomi sivatagban napenergiával működő öntözőrendszert épít az 55 lóerős berendezés ára 8200 amerikai dollár. A Dél-Afrikai Köztársaságba hasonló kivitelezését tervezték ben közötti tetőre szerelhető napenergiával működő vízmelegítőt állítottak üzembe Floridában és Kaliforniában. Miamiban az új építésű lakások 80%-át ezzel a technikával szerelték fel. A napkollektorok kezdetleges alkalmazása azonban nem javított a nagyvárosokat, így leginkább Londont érintő súlyos szmog helyzeten, csak 1892 telén ezer ember halt meg a városban, a füstköd következtében. Annak ellenére igaz volt ez, hogy Angliában és az USA-ban törvényi szabályozással próbálták visszafogni a károsanyag kibocsátást áprilisában a svéd kémikus, Arrhenius felfedezte a szén-dioxid üvegházhatását a légkörben. Az angolszász nyelvterületen elterjedt jogrendszer az úgynevezett common law a későbbi felfogások szerint még nem volt eléggé fejlett ahhoz, hogy a környezetvédelmi jellegű jogesetekben kellőképp hasznosítható legyen. Ennek köszönhető, hogy 1900-ban, amikor az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt vízszennyezési per kezdődik, Missouri és Illinois államok között az előbbi azzal vádolja az utóbbit és Chicago városát, hogy azok tisztítatlanul engedik be szennyvizüket a Mississippibe a bíróság akkor még nem kifejezetten a vízszennyezés ellen foglal állást. Ugyanakkor 1907-ben, amikor légszennyezési per kezdődik az amerikai Legfelsőbb Bíróságon a bíróság döntésében korlátozza egyes légszennyezők kén-dioxid, és egyéb füstök kibocsátását, elismerve, hogy a kén-dioxid kibocsátás nyomán erdők pusztulnak ki, és emberek halhatnak meg, vagyis már ekkor elismer-

13 13. oldal Vízvédelem és a légszennyezettség elleni fellépés környezetvédelem az 1930-as években ve a savas esők létét. Az ügy vezető előadó bírája az amerikai igazságszolgáltatás és jogbölcselet nagy alakja, Oliver Wendell Holmes, Jr. volt. Az 1920-as évektől kezdődően az USA-ban, illetve az 1930-as évektől a Szovjetunióban a vízenergia felhasználása iránti igény egyre jobban növekedett, emiatt vízerőművek épültek. A vízvédelem és a vízenergia felhasználása elterjedése idején egyes környezetvédő illetve erre szakosodott mozgalmak már követelték az USA-ban elsősorban az ólmozott benzin betiltását, illetve környezet-és egészségkárosítónak nyilvánítását. Ennek ellenére követeléseik csak az es évektől váltak csak valóra ban, Salt Lake City-ben végezték el az első nagyarányú légszennyezettségi felmérést az USA-ban. A keleti parti városokban 1928-ban kezdték felmérni a légszennyezés mértékét. A jelentésből kiderült, hogy New Yorkban 20-50%-ban csökkent a napsütés mértéke ebben az időszakban ban Belgiumban, a Meuse folyó völgyében (erősen iparosodott területen) időjárási jelenség következtében három nap alatt a felgyűlt szmog 63 ember halálát okozta, en betegedtek meg ennek következtében. Az USA-ban végül csak az 1939-es St. Luis-i szmog után vezettek be szmog ellenes jogszabályokat ben Glen Thomas Trewartha a Wisconsin Egyetem tanára könyvében (An Introduction to Weather and Climate) először használja az üvegházhatás kifejezést, ráadásul szinte tökéletes pontossággal le is írja azt. Egy évvel később George S. Callendar brit mérnök tanulmányában (The Artificial Production of Carbon Dioxide and its Influence on Temperature) 200 időjárás-megfigyelő állomás adataira támaszkodva kifejtette az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés elméletét. 3. A MODERN KÖRNYEZETVÉDELMI JOGALKOTÁS MEGINDULÁSA 1945 UTÁN A modern levegőminőség-védelmi szabályozás kezdetei Az ipari eredetű illetve a közlekedés által kibocsátott füst, és egyéb, a levegő tisztaságát elsősorban a városokban veszélyeztető káros anyagok elleni fellépés kezdetei egészen korai időkre nyúlnak vissza. A modern levegőminőség-védelmi szabályozás kezdetei azonban az 1940-es évekre, és az Egyesült Államok jogalkotására nyúlnak viszsza. Erre az időszakra az már világossá vált, hogy az ipari eredetű légszennyezés ellen az akkor meglévő jogi eszközökkel amelyek javarészt civiljogi alapokon nyugodtak is fel lehet lépni ben nemzetközi döntőbíróság járt el az úgynevezett Trail Smelter ügyben. A kanadai Brit Kolumbia és az USA-beli Washington állam között elterülő völgyben épült kanadai kohó olyan kén-dioxid szennyezést bocsátott ki, amely károsította az amerikai oldalon lévő fákat és a termést. A bíróság kimondta, hogy egyetlen államnak sincsen joga arra, hogy saját területét úgy használja, úgy engedje át másnak használatra, hogy az így keletkezett füst egy másik államnak kárt okozzon, ha az eset komoly következménnyel jár, a károkozás egyértelmű

14 14. oldal A globális felmelegedés és az ózonlyuk veszélyei és meggyőzően bizonyítható. E bírósági ítélet újszerű felfogása nem csak abban állt, ahogyan a kártérítést és a kanadai kohó további működtetésének szabályozását elgondolta, hanem abban is, hogy elismerte egy állam által okozott szennyezés kárt tehet egy másik állam javaiban is. Mindennek ellenére az akkori és az azt követő környezetvédelmi és levegőminőségi jogalkotás inkább a nemzeti jogszabályok, törvények, és egyéb jogi normák meghozatalát célozta. A határokon túlnyúló szennyezés elkerüléséhez a nemzetközi jog eszközéhez kellett volna nyúlniuk. Kétségtelenül ebben az időszakban a modern városok egyik legnagyobb problémája a légszennyezés volt. A szmog halálos áldozatainak száma azonnali intézkedések megtételét kívánta október végén Pennsylvaniában 20 ember meghal, 600 kórházba kerül szmog következtében. Ugyanebben az évben Londonban 600-an halnak meg szmog következtében. Majd 1952-ben Londonban következett be a világtörténelem leggyilkosabb füstköd jelensége. Néhány nap leforgása alatt négyezer ember halt meg ennek következtében ban a New York-i szmogban egy hónap alatt közel 200 ember hal meg. A tendencia jó tíz évvel később is folytatódott, a hatvanas évek közepén négy nap alatt 80 ember halt meg New Yorkban szmog következtében. Mindennek következtében 1950-ben az amerikai kormányzat és a nagyvállalatok összefognak a szmog ellen. Az 1950-es évek végétől egyre súlyosabb problémaként jelentkezett a benzin mellé adagolt ólom miatti ólomszennyezés és ólommérgezés is től a világ nagy autógyártói szakítanak az ólom-tetraetillel, ezzel megnyílik az út az ólommentes üzemanyagok előtt ben az amerikai Kongresszus elfogadta a későbbi tiszta levegő törvény (1963) elődjét a légszennyezés ellenőrzéséről szóló törvényt, a világ egyik első ilyen tárgyú jogszabályát. A jogszabály és a később bevezetett intézkedések következtében a kén-dioxid emisszió 40%-kal csökkent 1970 és 1990 között, továbbá a levegőtisztasági törvény elfogadása óta (1963) a szén-monoxid, a szmog, és az ózon-szintek is jelentősen csökkentek az USA-ban. Az 1990-es, illetve a 2000-es években számos közvélemény kutatás szerint amelyeket a nyugati világ számos országában, így az USAban, de Magyarországon is elkészítettek az embereket foglalkoztató egyik legnagyobb probléma a klímaváltozás, illetve az ózonlyuk terjedésének veszélye. A klímaváltozás, illetve az üvegházhatás felismerése már a 19. században megtörtént, ennek ellenére pontos következményeivel teljesen még most sem vagyunk tisztában. A felmelegedéssel kapcsolatos tudományos kutatások az 1950-es években gyorsultak fel, azóta ez a köztes tudományterület rengeteg változáson ment keresztül ban Gilbert N. Plass a globális felmelegedésről írt tanulmányt, ebben kihangsúlyozza az ember szerepét, a fosszilis tüzelőanyagok nagyarányú felhasználását, valamint a szén-dioxid szerepét is. Kiszámolta, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációjának megduplázódása a földfelszín hőmérsékletét 4 Fahrenheit fokkal megemeli től Charles Keeling, kutató, valamint Roger Revell mérni kezdték a szén-dioxid koncentrációt a Csendes-óceán térségében, valamint a sarki jégmintákban. Annak ellenére, hogy egyre több

15 15. oldal fórum hívta fel a figyelmet a világlégkör megváltozásának veszélyeire mindezen jelzések figyelmen kívül maradtak. Mindez az 1970-es évektől változott meg gyökeresen, amikor Sherwood Rowland és Mario J. Molina a világon először leírták, hogy a CFC-k más néven: halogénezett szénhidrogének, elsősorban a Freon-12 lebontják a Föld ózonrétegét ezért a felfedezésükért a tudósok Nobel-díjat kapnak. Sajnos mire 1985-ben a brit Joe Farman a NASA felvételeivel kiegészítve tanulmányt publikál az Antarktisz feletti ózonlyukról és annak növekedéséről addigra az ózonlyuk hatalmasra növekedett. Az ózonréteg védelme érdekében az ENSZ keretein belül ben megszületik a Montreali Jegyzőkönyv (1987) és a Bécsi Ózonréteg-védelmi Egyezmény (1985) án aláírják a Montreali Jegyzőkönyvet 24 állam, így az USA, az EGK-tagállamok, Japán, Kanada az ózonlyukat okozó gázok kibocsátásnak csökkentéséről ben Európában megtiltják az ózonkárosító anyagok használatát ben, a londoni jegyzőkönyvben 2000-re javarészt megtiltják az ózonkárosító anyagok használatát 93-ban államban. Abban az évben 1988-ban, amikor a NASA kutatói, James Hanson, és mások is arra figyelmeztették a világot, hogy a globális felmelegedés valószínűleg tengerszint emelkedéssel, szárazsággal, és fokozódó viharokkal jár majd, a Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) létrehozta az IPCC-t, vagyis a Klímaváltozási Kormányközi Testületet ben az ENSZ klímaváltozási jelentése szerint a felmelegedés meghaladhatja a két Fahrenheit fokot harmincöt éves viszonylatban. Egyben a jelentés a kibocsátás-csökkentésére szólított fel ben Svédország elsőként karbonadót vezetett be a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére re az adó kibocsátott tonnánként elérte a 128 eurót. Egy évvel később 1992-ben a NASA magas koncentrációban talált a légkörben klór-monoxidot, ráadásul az ózonréteg Észak-Amerika, Európa és Oroszország felett 40%-kal volt vékonyabb a szokottnál én a Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint az ózonlyuk rekordméretűre növekedett. Néhány évvel később, június 9-én a Science magazinban megjelent NASA tanulmány szerint a világ 2000 nagyobb gleccserének többsége a globális felmelegedés miatt olvad. A Hirtelen klímaváltozás: elkerülhetetlen meglepetés című jelentés szerint a klímaváltozás nagyon gyors, katasztrofális változásokat hoz majd az emberekre, a tulajdonra, és a természeti ökoszisztémára egyaránt. Részben a fentieknek is tulajdonítható, hogy ben a német kormány bejelentette, hogy 25 év alatt a szélenergiakapacitásukat drasztikusan kívánják fejleszteni. Ezzel is elő kívánták segíteni, hogy 1998-hoz képest mielőbb 10%-os kibocsátáscsökkentést érjenek elő. A februárban elkészült klímaváltozás jelentés amelyet a Pentagon hozott nyilvánosságra elkövetkező, jövőbeli környezeti kataklizmákra figyelmeztetett. Ebben először tettek említést arról, hogy a klímaváltozás hatására Európa éghajlata lehűlhet, ahelyett, hogy felmelegedne. Másik november 8-án megjelent jelentés szerint az Arktisz jégtakarója 30 év alatt 10%-kal csökkent. Az egyre növekvő olvadás megemelheti a világtengerek szintjét, ezért az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint úgyneve-

16 16. oldal Klímaváltozás és éghajlati anomáliák Környezetvédő mozgalmak megjelenése és nemzetközi jogilag releváns események zett éghajlati menekültek számának drasztikus növekedésére kell számítani. A NASA illetékese, James Hansen szerint án a földfelszín hőmérséklete Kr. e óta a legmelegebb, 30 éve évente 0,2 Celsius fokkal melegszik. Hansen szerint a klímaváltozásnak (2-3 Celsius fok emelkedés következtében) súlyos hatásai lehetnek nagyarányú tengerszint emelkedés és fajok kipusztulása án publikálják a Stern Jelentést, amely Tony Blair akkori brit miniszterelnök szerint egyértelműen mutatja a klímaváltozás drámaiságát. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezet szerint a szén-dioxid koncentráció elérte a 379,1 ppm (parts per million - megadja a rendszer millió (10 6 ) egységében az illető komponens mennyiségét ugyanazon egységben)-et világviszonylatban én az Európai Unió elhatározta, hogy 2020-ra a károsanyag emiszsziót 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest. A tervek szerint a bioüzemanyagok arányát 10%-ra kell növelni. Azonban 2008-ban egy amerikai tanulmány alapján kiderül, hogy sokkal több üvegházhatású gáz termelők, ha kivágják az őserdőket, helyette bioüzemanyag - gyártáshoz szükséges növényeket termelnek, mintha nem csinálnának semmit ben az IPCC jelentést adott közre arról is, hogy mennyibe kerülne a klímaváltozás hatásaira való felkészülés az egyes államoknak, illetve a megelőzés. A szakértők szerint elég lenne a világ GDP-jének 0,12%-a, ellenben, ha nem, cselekszünk, akkor a világ GDP-jének 3%-a is elveszhet 2030-ra. Az északi-sarki jég 4,5 millió négyzetkilométerrel volt kisebb a megszokottnál ebben az évben. Ha minden ugyanúgy megy tovább, mint eddig ez a business as usual állapot a tudósok véleménye szerint nem kizárt 100 év alatt a 11 Fahrenheit fokos hőmérséklet-emelkedés sem. Ennek az az oka, hogy a sarkvidéki jég a globális felmelegedés hatására gyorsabban olvad, így kevesebb lesz a hóval/jéggel borított terület. Minél kisebb ez a terület a fehér szín fényvisszaverő, és a sötét tenger fényelnyelő tulajdonságai miatt a maradék annál jobban pusztul, a környező tenger annál jobban melegszik majd májusában a kanadai Ontario államban szél-és napenergia térnyerésének kedvező átvételi árakat vezettek be, dán, és német minták alapján januárjában Franciaországban bevezetik a karbonadót, melynek mértéke 17 euró tonnánként. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2001-es év a második legmelegebb volt 1860, a mérések kezdete óta. Az 1998-as év is rekordmelegnek számít a világtörténelemben. A legmelegebb 10 év közül óta következett be és 2000 fordulóján például a La Nina jelenség következtében. A év végén kiderül, hogy minden idők legmelegebb éve a 2007-es volt. A hőmérsékleti feljegyzések történetében a közötti időszak volt a legmelegebb világviszonylatban. A világunkban ismert környezetvédő, fenntartható fejlődést hirdető civil szervezetek többsége az 1960-as, 1970-es években alakult. Például 1961-ben Sir Peter Scott, Fülöp herceg, Aristoteles Onassis, valamint a holland herceg megalapítják a WWF-et. A máig leghíresebb környezetvédő mozgalom, a Greenpeace megjelenése azonban nem köthető közvetlenül egy évszámhoz ben alakult meg a Green-

17 17. oldal peace jogelődje eredetileg a Csendes-óceáni nukleáris robbantások elleni tiltakozásul. Mint közismert az USA, majd később más nukleáris nagyhatalmak az 1960-as évekig eldugott Csendes-óceáni szigeteken folytattak föld feletti nukleáris kísérleteket, többek között a Bikini (vagy Pikini-) atoll környékén. A mai értelemben vett általános környezetvédő szervezet csak 1971-ben jön létre a meglévő átalakulása nyomán. Az első zöld párt az 1972-ben, Óceániában alakult United Tasmania Group volt. Európában először zöld párt Nagy Britanniában alakult 1973-ban, majd Németországban 1977-ben. Az as évek végén azután több, környezetvédelmi szempontból jelentős momentum történt még. Az egyik legnagyobb hatású, hogy 1968-ban Garrett Hardin megírta a közlegelők tragédiáját is taglaló tudományos cikkét a Science folyóiratban. A máig ható gondolatokat megfogalmazó írást hazánkban Hankiss Elemér szociológus interpretálta. Ugyanebben az évben megalakult a The Friends of Earth, vagyis a Föld barátai nevű civil környezetvédelmi szakértő mozgalom. Ezekben az időkben, vagyis az 1970-es évek elején részben az első olajpiaci válság hatására egy baráti társaság átalakult a mindmáig legelismertebb és legelitebb környezetvédelmi szakértői szervezetté. Ez a szervezet a Római Klub, melynek A növekedés határai című, 1971-es jelentése szerint biztosra vehető egy globális ökológiai katasztrófa a 21. század közepén, vagy a második felében, melynek elkerülésére a gazdasági növekedés korlátozását javasolták, ami nem következett be eleddig. A korabeli környezetvédő csoportok világméretű cselekvést hirdettek a környezetszennyezés okozta problémákkal szemben, gyakran a nemzetek közösségéhez címezték véleményüket, ráadásul mobilitásuknál és nemzetközi jellegüknél fogva a világ számos pontján voltak képesek, akár egyszerre is fellépni. Itt említhető, hogy az 1990-es évek óta világviszonylatban is jelentős A világ helyzete című kiadványaikkal megjelenő, amerikai környezetvédő társaság, a Worldwatch Institute 1974-ben alakult. Mára nemzetközi szakértők garmadája dolgozik nekik, kiadványaik magas szakmai színvonalúak. Mindennek ellenére az 1960-as évek végéig a környezetvédelmi jogalkotás nagyrészt állami jellegű volt, vagyis nemzeti szinten létrehozott, nemzetközi értelemben csak részben egységes jogi normákból állott. Ennek egyik leginkább eklatáns példája az USA 1969-es Nemzeti Környezetpolitikai Törvény (NEPA). Ugyanakkor az egyes államokból eredő szennyezések gyakran más államokban is komoly következményekkel jártak. Ezek a problémák csak úgy voltak kezelhetőek, ha a szennyező és a károsult államok együttműködtek a megoldás érdekében. Ekkortájt nyert polgárjogot az a megközelítés, hogy ugyan minden állam felelős az általa okozott környezetszennyezésért, de egyes államok felelőssége mégis nagyobb. A fejlődő államok többsége nem tehető felelőssé azokért a környezeti károkért, amelyeket nem is ők okoztak. A környezetkárosítás és annak következményei globálissá váltak, és globális válaszokat igényeltek. Ehhez világviszonylatban érvényes jogi szabályok, nemzetközi jogi értelemben kötelező szerződések és jegyzőkönyvek megalkotását tűzte ki a nemzetközi közösség. Ez utóbbi munka két fő helyszíne az 1980-as

18 18. oldal évektől kezdődően az ENSZ, illetve az akkor még Európai Gazdasági Közösségek (EGK), a későbbi Európai Unió. Az ENSZ első, környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi konferenciáját 1972-ben tartotta Stockholmban. Ekkor fogadták el az ENSZ Környezetvédelmi Programját (UNEP). A környezetvédelem kezdeti lépéseit a problémák és megoldások szektorális kezelése fémjelezte, inkább az orvoslást segítő, mint a megelőzést szolgáló eszközökkel, amelyek leírására a "csővégi" (end-of-pipe) kifejezést alkalmazhatjuk. Ekkortájt ugyanis nem a környezetszennyezés redukálása, megelőzése, sokkal inkább a bekövetkezett súlyos károk orvoslása volt az elsődleges cél. Az ENSZ Közgyűlése vagyis a világszervezetnek a tagállamok képviselőiből álló legfontosabb szerve ben arról határozott, hogy alakuljon meg a Környezet és Fejlődés Világbizottsága. A független szakértőkből álló szerv megalapozta a második környezetvédelmi világkonferencia koncepcióját. A Bizottságot Gro Harlem Brundtland, a Norvég Királyság miniszterelnöke vezette, és tagja volt LÁNG ISTVÁN magyar akadémikus is. Az ENSZ Közgyűlése 1987-ben, a Bizottság javaslatára egyhangúan elfogadta az Our Common Future, vagyis Közös Jövőnk című jelentését. Áttekintve a legfontosabb ágazatok helyzetét és problémáit, a következő területen javasoltak lépéseket: népesség és az emberi erőforrások, élelem biztosítása, fajok és ökoszisztémák, energia, ipar, városok. A jelentés hatására szervezték meg június 3 14 közötti időszakra Rio de Janeiróban a Környezet és fejlődés világkonferenciát, vagyis a második Föld csúcsot. A konferencia legfőbb feladatai voltak, az Agenda 21 elfogadása, a riói deklaráció, az erdővédelem alapelveinek kijelentése, a klímavédelmi keretegyezmény kidolgozása, és a Biodiverzitás Egyezmény megkötése. A konferencián elfogadott több általános érvényű egyezményen túlmenően, azt kiegészítendő ún. jegyzőkönyveket is elfogadtak. Ezek közül a legismertebb az december 11-én elfogadott Kyotói Jegyzőkönyv, a klímavédelmi keretegyezményhez kapcsolódóan. A riói konferenciát követően az Európai Uniónak is kifejezett céljává vált a gazdasági és társadalmi fejlődés előremozdítása a fenntartható fejlődés alapelvének figyelembe vételével. Az EGK létrehozásáról szóló Római Szerződésbe pedig belefoglalták, hogy bármely tagállam a Római Szerződéssel összeegyeztethető szigorúbb szabályokat alkalmazhat a környezetvédelem terén augusztusában és szeptemberében tartották a fenntartható fejlődés világkonferenciát Johannesburgban, Dél- Afrikában. A konferencia nem tekinthető sikeresnek, a résztvevők sem voltak elégedettek a harmadik Föld Csúcson elért eredményekkel. Annak ellenére, hogy a világ vezetői 1997-ben hitet tettek az emiszsziós értékek csökkentésére, vagyis vállalták nyugati államok es bázisévvel, volt szocialista államok közötti bázissal, hogy károsanyag-kibocsátásukat csökkentik, a végrehajtásra egészen 2005-ig kellett várni. Ennek az volt az oka, hogy az akkori világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói, Oroszország, az USA és Ausztrália sokáig nem írták alá a jegyzőkönyvet. A vállalások szerint az államok összességében 2012-ig 5,2%-kal csökkentik károsanyag kibocsá-

19 19. oldal Súlyos környezeti károk illetve fellépés ellenük tásukat az 1990-es szinthez képest; mára tudható, hogy ezt a célt nem sikerült mindenhol hiánytalanul elérni. Ennek ellenére a 2005-ben még 10 millió dolláros karbonkereskedelmi üzlet 2006-ra 30 milliárd dollárossá nőtte ki magát. Javarészt az Európai Unió területén könyvelhető el fejlődés. Az UNEP számításai szerint a megújuló energetikai beruházások világviszonylatban, 2007-ben elérték a 100 milliárd dolláros határt. A kiotói jegyzőkönyv által létrehozott rendszer azonban csak 2012-ig rendelkezik érvényességgel, annak nemcsak megújítása, hanem teljes újragondolása szükséges. Ennek érdekében án Bali szigetén klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi konferenciát tartottak, amelynek kifejezett célja az új kibocsátási értékek, vagyis sapkák kidolgozása volt. Ezt követően az egyik legnagyobb tárgyalási forduló egyben kudarc a koppenhágai volt decemberében. Az itteni tárgyalásokat elsősorban a fejlett és a fejlődő államok közötti korábban említett okokra visszavezethető vita jellemezte. Mindenesetre annyi megjegyezhető, hogy Kína és India helyzete különleges, hiszen bár ezek az államok előszeretettel tekintik magukat fejlődőknek gazdasági fejlődésük rendkívül nagy ütemű, nagyon sok nyersanyagot igényel, hiszen még mindig nagy arányban használnak fel elavult technikákat. Nem beszélve arról, hogy nyersanyagfüggőségük miatt számos ponton leginkább Afrikában megjelentek, és kőolaj, illetve földgázkutatásokba, őserdőkön átnyúló útépítésekbe, fakitermelésbe kezdtek. Mindezek ellenére a legtöbb fejlődő állam hiába követeli a fejlettektől a környezetbarát technikák (ingyenes, kedvezményes áru) átadását. A közötti ENSZ éghajlatvédelmi tárgyalások Cancúnban már némely eredménnyel végződtek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, illetve ennek finanszírozása terén. Ezen a tárgyalási fordulón szerencsére nem volt jellemző már, ami Koppenhágában nagyon is, miszerint a klímaváltozást tagadók egy csoportja szándékosan lejáratta a klímavédelem terén dolgozó tudósokat. Egy i jelentés szerint a Kelet-Angliai Egyetem kutatócsoportja nem változtatta meg az adatokat annak érdekében, hogy antropogénnak tüntesse fel a klímaváltozás tényét statisztikai számításaiban. A koppenhágai tárgyalások során ezt a kutatócsoportot számtalan támadás érte. Az ember környezetalakító tevékenységének útját számos kudarc, károk, sok esetben katasztrófák szegélyezik. Időben az 1950-es évekig mehetünk vissza terjedelmi okoknál fogva, de annyi elárulható, hogy azelőtt jellemzőek a bánya-és a vízerőművekkel kapcsolatos balesetek, illetve földcsuszamlások történtek, de sugárzó anyaggal kapcsolatosak is jellemzőek voltak. Az 1950-es évektől ez alapjaiban változott meg 1950-ben következett be az első nukleáris baleset. Egy amerikai bombázó, amely nukleáris tölteteket szállított, felrobbant. 18 ember meghalt, hatvan megsérült ben már mind a Szovjetunióban, mind Nagy Britanniában súlyos nukleáris baleset történik, atomerőműnél. Az előbbi méreteit jól jellemzi, hogy a csernobilinál is súlyosabb volt, mintegy negyedmillió embert érintett közvetlenül ban az amerikai Three Mile Island szigeti atomerőmű baleset, illetve a rádióban elhangzott hamis felhívások miatt pánik tört ki, ez pedig áldozatokat követelt. Az 1960-as évektől szá-

20 20. oldal mos tankerhajó baleset történt világszerte. A legfontosabbak ben a Torrey Canyon tanker balesete (Anglia partjainál, több, mint százmillió liter olaj ömlik ki), az Argo Merchant balesete 1976-ban, amikor harmincmillió liter olaj ömlik ki ban az Amoco Cadiz baleseténél 250 millió liter olaj ömlik a tengerbe a szennyezés 177 kilométer hosszú tengerparti szakaszt érint. Tíz évvel később ben Alaszka partjainál, az Exxon Valdez tanker balesete során negyvenmillió liter olaj ömlött a tengerbe. További súlyos és ismert környezeti katasztrófák helyszínei és okai: Seveso, Olaszország: a Milánótól 15 kilométerre fekvő Seveso nevű város Chimiche Meda S. A. ipari üzemében 3000 kilogramm gáznemű vegyi anyag, többek között dioxin jutott a levegőbe és borította be a környéket. A baleset következtében a környékbeli állatok tömegesen pusztulni kezdtek, az embereken égésszerű bőrsérülések jelentkeztek. A mérgezés közvetlenül embert érintett, a dioxin szennyezés súlyos betegségeket, így rákot is okozott Basel, Svájc: a Sandoz, vegyipari óriásvállalat folyó melletti tároló üzemében tűz ütött ki. Azon a helyen rovarirtó szereket tároltak, ezért a helyi tűzoltóság súlyos hibát követett el, amikor az oltáshoz használt vizet tisztítatlanul a Rajnába engedte. A szennyezés következtében a Rajna élővilága csaknem elpusztult, a szennyezés egészen az Északi-tengerig jutott. A Sandoz millió svájci frankot költött kompenzációra, ellenben az érintett országok folyótisztítással kapcsolatos megállapodásai miatt végül a Rajna később jelentősen megtisztult Bophal, India: egy helyi vegyi üzemben bekövetkező toxikus gáz szökés miatt 2000 ember azonnal, 8000 ember később meghal, ember súlyosan megsérül. A halottak és sérültek többsége gyermek Aznalcóllar, Spanyolország: a Boliden-Apirsa társaság által üzemeltetett bánya ülepítő tárolójából bányászati melléktermék szabadult ki, 5 millió köbméter toxikus sár, és ezen kívül savas víz formájában. A szennyezés 4600 hektárt érintett nemzeti parkok és folyóvölgyek területeit megfertőzve. A lerakódott sárréteg vastagsága két méter és 20 cm között mozgott. Az okozott kár elérte a 276 millió eurót, 2002-es árakon számolva. A társaság később tönkrement, miután 45 millió eurós büntetést szabtak ki rá a balesettel összefüggésben Nagybánya, Románia: az Aurul nevű aranybányász vállalat Nagybánya térségében működtetett cianidos ülepítőjének gátja átszakadva jelentős mennyiségű toxikus, ciános víz került a Tisza mellékfolyóiba, majd a Tiszába, amelyből minden életet megölt Kolontár Devecser, Magyarország: a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka és Devecser közötti 400 méter x 600 méteres tárolójának gátja átszakadt. Egymillió köbméter vörösiszap öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az erősen maró hatású, egyebekben veszélytelen vörösiszap 40 négyzetkilométeres területen terült el. Tíz

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI

SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő Veszélyes anyagok a telephelyen Zalaegerszeg, 2015. június 9. Az előadás tartalma: 1. SEVESO

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT)

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) I.1. Egyszerű választás (10 pont) 2. E 3. B 4. C 5. A 6.

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

T/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról

T/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7395. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 4. előadás

Környezetgazdálkodás 4. előadás Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Baranyai Nóra (PhD) - Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatársak (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) E-mail:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Légrádi Anikó Budapest, 2003 1 Bevezetés Az éghajlatváltozás

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cimer Zsolt A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája

ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája Dr. Petz Ernő REÁLIS ZÖLDEK KLUB, 2016. január 15. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz?

Részletesebben

Az EU környezetpolitikája. tárgyalt témák: A knyvd helye az EU-ban

Az EU környezetpolitikája. tárgyalt témák: A knyvd helye az EU-ban Az EU környezetpolitikája tárgyalt témák: a knyvédelem helye az EU-ban környezetvédelmi akcióprogramok jogszabályok, direktívák finanszírozás néhány speciális terület: energiapolitika és klímaváltozás

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben