Radioaktivitás. Becquerel
|
|
- Károly Hegedűs
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 of 5 9/23/ :47 AM Radioaktivitás A 19.század legvégén felfedezett radioaktivitás hatalmas lökést adott az atomfizika és a kémia fejlıdésének. Sokáig ugyan azt sem tudták, hogy mi is történik a radioaktív folyamatokban, de végül is fıként Rutherford munkásságának köszönhetıen, tisztázódtak a fıbb törvények. Rutherford Soddyval közösen megmutatta azt is a radioaktivitás példáján, hogy az éppen csak elfogadott kémia atomfogalom máris tarthatatlan, amellyel a magfizika elıtt nyitott utat. Az elsı világháború idején már olyan újszerő alkalmazásai is napirendre kerültek, mint a radioaktív nyomjelzés, aminek Hevesy volt ötletadója. Becquerel vm.nthu.edu.tw/science/ shows/rad/1/1-2.html begriffe/r03.html Becquerel 1896-ban felfedezte az urán sóinak radioaktivitását. Becquerel Poincaré hatására az újonnan felfedezett röntgensugárzást még fluoreszencia sugárzásnak vélte. Ezért, egy olyan kísérletet végzett el, amellyel azt akarta bizonyítani, hogy az uránsók fluoreszkálásuk közbe röntgensugarakat is kibocsátanak. Fotólemezeket fekete papírba csomagolt, azért hogy azokat ne érje közvetlen napsugárzás. A becsomagolt fotólemezekre uránsókat tett, aztán ezeket a napfényre helyezte. Elképzelése az volt, hogy a napfény által gerjesztett fluoreszcencia sugárzás röntgen összetevıje áthatol a fekete csomagolóanyagon, és a fotólemez feketedését okozza. Az elıhívott lemezeken meg is találta a sugárzás nyomát. Legnagyobb meglepetésére azonban olyan fotólemezeken is megtalálta az uránsók sugárzásának lenyomatát, amiket elfelejtett napfényre kitenni. Ebbıl jött rá arra, hogy az urán saját magától is sugároz, ahhoz, hogy sugarakat bocsásson ki magából, nincs szüksége a napfény gerjesztı hatására. Azt is tapasztalnia kellett, hogy az uránsók sugárzása, számos tulajdonságban a röntgensugárzásra emlékeztet, például a fotólemezt megfeketíti, cinkszulfid ernyın fénylést okoz, ionizál, és nagy áthatoló képességő. Egészen rendkívüli viszont az, hogy spontán módon keletkezik, és a sugárzás külsı körülményekkel nem befolyásolható. Ennek ellenére nem tudott szabadulni attól a gondolattól, hogy a jelenséget a fluoreszenciához hasonló foszforeszenciának tulajdonítsa, esetleg nagyon kemény röntgensugárzásnak vélje. (A foszforeszencia a fluoreszenciánál idıben hosszabb ideig tartó másodlagos sugárzás.) A ma, - számunkra rendkívülinek tőnı felfedezés ellenére, - hamarosan más téma felé fordult az érdeklıdése, a jelenség további vizsgálatát asszisztensére, Marie Curie-re bízta. 1899: Visszatér a radioaktivitás kérdéséhez. Megmérte a béta-részecskéknek a sugárzás egyik alkotóelemének az elhajlását elektromos és mágneses térben. Az így kapott töltés/tömeg arány alapján kimutatta, hogy a béta-részecske azonos J.J.Thomson nemrég azonosított elektronjával 1902: Felfedezte azt a jelenséget, hogy az urán állítólagosan aktív anyaga, az urán-x az idık folyamán elveszti sugárzóképességét, magának az uránnak viszont, amely frissen elıállítva inaktív volt, visszatért aktivitása. A jelenséget megmagyarázni nem tudta, a bomlási törvény és az anya és leányelemek eltérı aktivitásának felfedezése Rutherford nevéhez főzıdik. 1904: Leírja, hogy a mellényzsebébe tett rádiumminta nagyon lassan gyógyuló égési sebet keltett a testén. Ez, és Pierre Curie hasonló megfigyelései hívják fel a sugárzás élettani hatására is a figyelmet, és vezettek el késıbb a sugárzás gyógyászati alkalmazásához, élettani hatásainak tisztázásához. Az urán A képen látható kristály az urántartalmú autunit. Ilyen urántartalmú anyaggal kísérletezett Becquerel, amikor egy szerencsés véletlen folytán felfedezte az urán radioaktivitását. A felvételen megfigyelhetı az ásvány fluoreszkálása is. Az urántartalmú kızetek általában igen csekély, néhány százaléknyi uránt tartalmaznak legfeljebb. A kızetek aktivitását az urán leányelemeinek a jelenléte okozza. A Curie házaspár
2 2 of 5 9/23/ :47 AM www2.fht-esslingen.de/semgym/ aktuelles_und_ne : Marie Curie és férje, Pierre Curie továbbviszik a Becquerel által megkezdett kutatásokat. Az ı tevékenységük nyomán ismeri fel a világ a radioaktivitás jelentıségét. Marie felfedezi a tórium radioaktivitását (egy másik német fizikussal egy idıben), bevezeti a radioaktivitás fogalmát. Felismeri, hogy az uránnak bizonyos ércei erısebb aktivitást mutatnak, mint maga a tiszta urán. Pierre a radiológiai mérésekre kifejleszt egy nagyon érzékeny piezoelektromos mérıeszközt, amely egy elektrométerbıl, egy ionizációs kamrából és egy piezoelektromos kristályból állt. A mérés elve az volt, hogy a kvarckristályban keletkezett töltés bizonyos idı után kompenzálta az ionizációs kamrában a sugárzás által keletkezett töltéseket. 1898: Felfedezik a polóniumot és felismerik a rádium létezését. Munkájukat legendásan mostoha körülmények közt egy külvárosi raktárhelyiségbıl átalakított laborban végezték. Több mint 8 tonna, a joachimstalli uránbányából származó meddı kızetbıl tudták a rádium kloridjának tizedgrammnyi mennyiségét elıállítani 1902-re. A polóniumot csak sugárzással tudták nyomon követni az ismételt kémiai változások során, egyébként nagyon nagy hasonlóságot mutatott a bizmuttal. Marie Curie hazájának tisztelegve nevezte el polóniumnak. A polónium aktivitása 400-szorosa volt az uránénak. A vizsgált anyagban a polónium és a bizmut eltávolítása után a visszamaradt folyadék továbbra is radioaktív maradt. Úgy tőnt, hogy a szurokérc tartalmaz még egy radioaktív elemet, amelyik kémiailag a báriumra emlékeztetett. Ekkor vonták be a munkába a vegyész Bémon-t és a fizikus Demarcay-t. A báriumklorid többszöri feloldása és kicsapatása után a kapott anyag aktivitása egyre nıtt. Demarcay a báriumklorid optikai spektrumát vizsgálva megállapította, hogy a bárium és a klór ismert vonalai mellett egy ismeretlen anyag vonalai is megfigyelhetık és ennek az anyagnak a vonalerıssége az aktivitással együtt nıt. Végül az anyag már 900-szor aktívabb volt, mint az urán. Így jöttek rá arra, hogy a báriumkloridban az addig ismeretlen anyag, a rádium felel a sugárzásért. Pierre 1900 körül a sugárzás élettani vizsgálatába kezdett. Egy rádiummintát tartalmazó ampullát a kezére ragasztva vizsgálta annak élettani hatását. A sejtek fájdalommentesen, igen nagy mélységig elhaltak, és a seb az orvosi kezelés ellenére hónapok alatt sem gyógyult rendesen. Egy oldal a Curie házaspár egy cikkébıl Az elsı ábrán a Pierre által kifejlesztett mérımőszer vázlata látható. A Curie házaspár felismerte hogy a sugárzás ionizációja révén mérhetı. Az elsı ábrán az az eszköz látható, amelynek segítségével az ionizáló sugárzás által keltett gyenge áramok mérhetıvé váltak. A második rajz, azt az elrendezést mutatja, amellyel kimutatták, hogy a rádium sugárzása során tekintélyes mennyiségő hı fejlıdik. Férjével és Laborde-dal kimutatják, hogy 1g rádium elbomlásakor annyi hı fejlıdik, ami 500kg szén elégetésével egyenértékő. (Igaz ugyan, hogy ennyi hı fejlıdéséhez több ezer évet kellene várni, de a rádium így is saját tömegének megfelelı jeget tud megolvasztani.) Számításokkal igazolják, hogy a radioaktív bomláskor tömegegységenként felszabaduló energia milliószorosa is lehet a heves kémiai reakciókban szabaddá váló energiának. Simonyi: A fizika kultúrtörténete Egy tórium inhalátor a századelın Az anyag. Time-Life könyvek 1963 A felfedezésének korszakában a radioaktivitás az emberekbıl a maival pontosan ellentétes reakciót váltott ki. A rádiumot és a tóriumot, - annak ellenére, hogy roppant drágák voltak, - szinte csodaszernek tekintették. Néhány bırrákos daganat sugárzással történt szétroncsolásának hírére divattá vált kritikátlan orvosi és kozmetikai alkalmazása. A tórium belélegzését egyesek valóságos csodaszernek hitték. Divatba jöttek a radioaktív vizek és fogkrémek. Csak lassan győlt össze annyi tapasztalat, amennyi kétségtelenné tette, hogy az erıs radioaktív sugárzás káros. A sugárzás élettani hatásairól, valós orvosi alkalmazásairól egy külön ismertetıben olvashatunk Rutherford
3 3 of 5 9/23/ :47 AM A radioaktivitás kutatásának a legnagyobb alakja a brit Rutherford volt. A témakörrel kapcsolatos tevékenységei idırendben: 1897: Kimutatja, hogy a Becquerel- sugarak nem lehetnek röntgensugarak. Rájön, hogy a radioaktív sugarak különbözı módon nyelıdnek el. Így felfedezi az alfa, és a hosszabb hatótávolság béta sugarakat. Felfedezi a mágneses mezıben való eltérülésüket. 1899: Felfedezi a radioaktív radon gázt, valamint a rádium, a polónium, és a bizmut számos új radioaktív izotópját. 1900: Felfedezi a radioaktív bomlás exponenciális törvényét, bevezeti a felezési idı fogalmát. McLunggal közösen kimutatják, a sugarak hatalmas energiát hordoznak. (Errıl a jelenségrıl a világ csak M.Curie eredményei után vesz tudomást.) Késıbb kimutatja azt is, az energia a kisugárzott részecskék számmával arányos. Soddyval közösen megfogalmazzák a radioaktív bomlás elméletét, miszerint a radioaktív sugárzás spontán atomátalakulások során keletkezik. 1904: Felveti, hogy a felezési idı alapján ásványok korát a héliumtartalmuk mérésével lehetne meghatározni. Már ekkor sejti, hogy a radioaktív bomlások során megfigyelhetı hélium nem egy bomlási sor végterméke. Elsıként végez ez alapján kızet kormeghatározásokat. Késıbb rájön arra, hogy a kızetek ólomtartalmát kell vizsgálni, mert az ólom van a bomlási sorok végén. Így elsıként sikerül a Föld korát milliárd év nagyságrendbe kitolnia. Mai korszerő kormeghatározási mérésekkel a legısibb földi kızetek kora 3,6 milliárd év, a meteoritekre pedig 4,6 milliárd év adódott. 1907: Visszatér Angliába, a manchesteri Victoria Egyetem meghívására. 1908: Végleges bizonyítékokat talál az alfa részecske természetére vonatkozólag. Sikerül kimutatnia Royds-szal közösen a hélium vonalait egy olyan kisülési csıben, amelyben csak radioaktív bomlásból szaporodhatott fel a nemesgáz. Soddy dbhs.wvusd.k12.ca.us/ Soddy Rutherford asszisztenseként kezdetben fıként mesterével ért el nagyon fontos eredményeket: 1902: A radioaktív anyagok vizsgálata során Rutherforddal arra a következtetésre jutnak, hogy a sugárzás atomátalakulással jár. Ezt az eredmény annyira meglepı volt, hogy kezdetben még ık maguk is csak nagyon félve merték ezt állítani. Bevezetik a felezési idı fogalmát. 1903: Igazolja, hogy a radon bomlásának végterméke hélium, de ezt még nem azonosítja az alfa részecskével. Rutherford és ı kimondják, hogy a radioaktivitás nem más, mint az elem atomjainak önmaguktól való átalakulása. Az átalakulások pedig csak statisztikusan értelmezhetıek, azaz azt nem lehet pontosan megjósolni, hogy mikor melyik atom bomlik el, de nagyszámú atomnak hosszú idın át történı megfigyelési eredményei már egyértelmő törvényekbe rögzíthetık. 1911: Bevezeti az izotóp kifejezést az azonos kémiai sajátosságot mutató, de különbözı tömegszámú elemekre. (iszosz, gör.= azonos; toposz, gör.= hely) Soddy az izotópok létezését a radioaktivitással kapcsolatban vezette be. Nyitott maradt az a kérdés, hogy nem radioaktív elemeknél is fordulnak - e elı ilyenek? 1912: Rájön arra, hogy a radioaktív elemek átalakulásai bomlási sorokba rendezhetık, és összeállít három bomlási sort. Megállapítja, hogy az alfasugárzásnál minden esetben kettıvel csökken a rendszám, néggyel a tömegszám. Rutherford felezési törvénye Rutherfordnak 1900-ban sikerült felírnia azt a törvényt, miszerint a radioaktív bomlás az idıben exponenciálisan zajlik. A grafikon egy anya és leányelem részecskeszámait mutatja az idı függvényében. A két elem felezési ideje most azonos nagyságrendő. A konkrét esetet tovább bonyolítaná a harmadik elemnek, a rádiumnak a megjelenı leányelemei is. A törvényt olyan radioaktív elemnél lehet jól nyomon követni, amelyiknek leányeleme stabil, vagy nagyon nagy felezési idejő. A Rutherford-Royds kísérlet
4 4 of 5 9/23/ :47 AM 1.kép: Az ábrán látható eszközzel sikerült 1909-ben kimutatni, hogy az alfasugárzás hélium atommag. A gondosan légtelenített üvegedény belsejében a rádium bomlásából keletkezı alfa részecskék, az 0,01 milliméternél is vékonyabb üvegfalon keresztül az edény felsı részébe jutottak. 2.kép: Két nap várakozás után a felgyülemlett gázt a beeresztett higany segítségével a kisülési csıbe nyomta Rutherford, ahol Roydsnak színképelemzéssel sikerült a hélium vonalait megtalálnia. Fajans Fajans ben felfedezi, hogy a bétasugárzásnál eggyel nı a rendszám, miközben a tömegszám változatlan marad. Az alfa sugárzás esetét fıleg Soddy vizsgálja. Egy bomlási sor Az ábrán az úgynevezett urán - rádium bomlási sort látjuk némileg egyszerősített formában. Figyelemre méltó az elsı bomlás nagyon nagy felezési ideje, ami 4,5 milliárd év. A természetben három bomlási sor fordul elı, a bemutatotton kívül az úrán-aktínium sorozat és a tórium sorozat. A negyediknek a neptúnium sorozatnak, csak utolsó tagja lelhetı már csak fel, a többi már mind elbomlott. A bomlási soroknak nagy jelentıségük volt például a Föld korának meghatározásában, ami négy és félmilliárd évnek adódott. Hevesy
5 5 of 5 9/23/ :47 AM Hevesy 1912-ben Rutherford intézetében dolgozott. Rutherford az osztrák-magyar kormánytól ajándékba kapott csaknem egy mázsa radioólmot, amelybıl a rádium D komponensével ( a rádium bomlásának negyedik leányelemével) akart kísérleteket folytatni, ám a hatalmas tömegő ólom ezt meghiúsította. Rutherford ekkor azt a feladatot adja Hevessynek, hogy a sugárzó rádium D-t különítse el az inaktív ólomtól. (Állítólag ezekkel a legendássá vált szavakkal bízta meg Rutherford Hevesy a munka elvégzésére: :"Megérdemli a sót a levesébe, ha elválasztja a rádium D-t a kellemetlenkedı ólomtól." A nyers stílus mindenesetre jellemzı volt Rutherfordra.) A sikertelen vegyészeti próbálkozások után Hevesy arra a következtetésre jut, hogy a rádium -D lényegében nem más, mint az ólom egyik radioaktív izotópja, kémiai megkülönböztetése tehát lehetetlen. Ugyanakkor azt a tételt fogalmazta meg, hogy ha az aktív anyag nem választható el az inaktívtól, akkor a sugárzó rádium-d felhasználható az ólom nyomjelzıjeként. Ez az elv alapvetınek bizonyult a nyomjelzı izotópok indikátorként való alkalmazásában. 1913: A bécsi egyetemen Panethtel elıször alkalmazta a radioaktív kémiai nyomjelzést ólom vegyületeken. A radioaktív nyomjelzés alapja az, hogy kémiai és biológiai folyamatokban egy elem inaktív és radioaktív módosulatai azonos módon viselkednek. Így ha egy anyagba vagy szövetbe egy kémiai elem sugárzó változatát juttatjuk be, akkor a sugárzás segítségével az adott elem útját nyomon követhetjük. További oldalak a radioaktivitásról itt találhatók. Vissza a fıoldalra
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS. Természetes (spontán) radioaktivitásról beszélünk, ha a természetben megtalálható elemek atommagja képes átalakulni.
RADIOAKTIVITÁS Az atommagoknak két csoportja van, a stabil és a radioaktív magok. Ez utóbbiak nagy energiájú sugárzást kibocsátva más atommagokká alakulnak. Ilyen radioaktív elem például a rádium a polónium
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenAz atombomba története
Az atombomba története Szegedi Péter TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Déli Tömb 1-111-es szoba 372-2990 vagy 6670-es mellék pszegedi@caesar.elte.hu és http://hps.elte.hu Tematika 1. A
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenBővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
RészletesebbenÉletéről. Miről lesz szó? A nyomjelzés ötlete A hafnium felfedezésének elemzése A Nobel díj Hatása napjainkban
Életéről Miről lesz szó? A nyomjelzés ötlete A hafnium felfedezésének elemzése A Nobel díj Hatása napjainkban Hevesy György (Budapest, 1885. augusztus 1. Freiburg, 1966 július 5.) Halálának 50 éves évfordulója
RészletesebbenRadioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése
Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése Mag és részecskefizika 1. előadás 2017. Február 17. A félév tematikája 1. Mikrorészecskék felfedezése 2. Kvark gondolat bevezetése, béta-bomlás, neutrínóhipotézis
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenA nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése
Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja
RészletesebbenA sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α
Radioaktivitás, α-, β- és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény, bomlási sorok. röntgen sugárzás (fékezési és karakterisztikus), a Moseley-törvény, az uger folyamat Radioaktivitás: 1896 Becquerel uránérc
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenKémia 7-8. osztály. 1. Játék a periódusos rendszerrel (kb. 10 perc)
OM 037757 NÉV: IV. Tollforgató 2012.03.31. Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
Részletesebben61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai
61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési
RészletesebbenAz atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.
Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding
Részletesebben(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján)
Országos Szilárd Leó Fizikaverseny Döntő 2014. I. kategória Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrendben, feladatonként külön lapon kell megoldani. A megoldáshoz bármilyen
RészletesebbenRadioaktív bomlási sor szimulációja
Radioaktív bomlási sor szimulációja A radioaktív bomlásra képes atomok nem öregszenek, azaz nem lehet sem azt megmondani, hogy egy kiszemelt atom mennyi idıs (azaz mikor keletkezett), sem azt, hogy pontosan
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenAz expanziós ködkamra
A ködkamra Mi az a ködkamra? Olyan nyomvonaljelző detektor, mely képes ionizáló sugárzások és töltött részecskék útját kimutatni. A kamrában túlhűtött gáz található, mely a részecskék által keltett ionokon
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenMag- és neutronfizika
Mag- és neutronfizika z elıadás célja: : megalapozni az atomenergetikai ismereteket félév során a következı témaköröket ismertetjük: Magfizikai alapfogalmak (atommagok, radioaktivitás) Sugárzás és anyag
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenA Nukleáris Medicina alapjai
A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
RészletesebbenMAGFIZIKA. a 11.B-nek
MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,
RészletesebbenAtommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenTudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete
Tudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete XIX. század közepe Kialakul a modern gyáripar (szén, gőzgép) Társadalomban, jogrendben, politikai felépítésben lényeges változások Fokozódó
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenAz atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenKémia I. Műszaki menedzser hallgatók számára
Kémia I, Műszaki menedzser hallgatók számára Novák Csaba BME, Általános és Analitikai Kémia Tanszék, 2005. Kémia I. Műszaki menedzser hallgatók számára Kémia I. Műszaki menedzser hallgatók számára Novák
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenA fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2009/2010. tanév, 1. félév
A fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2009/2010. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 8. Előadás (2010.11.10.) Tudnivalók a zárthelyikkel kapcsolatban A 2. zárthelyi időpontja 2010. november 24. az
RészletesebbenAz atommagot felépítő részecskék
MAGFIZIKA Az atommagot felépítő részecskék Proton: A hidrogénatom magja. töltése: Q p = e = 1,6 10 19 C, tömege: m p = 1,672 10-27 kg. Neutron: a protonnal közel megegyező tömegű semleges részecske. tömege:
RészletesebbenFizika - Kémia 7-8. osztály. A város neve: A tó neve: A város neve: A gépészmérnök neve: I. Kirándulás a Kémia vizein (kb.
NÉV: OM 037757 X. Tollforgató 20. 04. 2. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
Részletesebbenhttp://www.nucleonica.net Az atommag tömege A hidrogénre vonatkoztatott relatív atomtömeg (=atommag tömegével, ha az e - tömegét elhanyagoljuk) a hidrogénnek nem egész számú többszöröse. Az elemek különböző
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenKémiai alapismeretek 14. hét
Kémiai alapismeretek 14. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 6. 1/9 2010/2011 I. félév, Horváth Attila c 1785 Cavendish:
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenRadiometrikus módszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Radiometrikus módszer Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Történeti áttekintés Martin Heinrich Klaproth 1789-ban fedezte fel az uránt és a cirkóniumot, 1803-ban pedig a titánt. Megállapította,
RészletesebbenTantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Környezetfizika Tantárgy kódja FIB2402 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Varga
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenSugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó
Sugárvédelem alapjai Nukleáris alapok Papp Ildikó 2 Emlékeztető A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása Dózisfogalmak 3 Pici történelem 1896: Henri Becquerel uránsók Azt találta, hogy sugárzás intenzitása
RészletesebbenArany-Tóth Attila. Sebészeti röntgenvizit: 8.30. Általános radiológia - előadás
1 2 Röntgen Osztály 9-15 8.00 10.00 2. illetve 5. csoport 11.00 13.00 1. illetve 4. csoport 13.00 15.00 3. illetve 6. csoport 3 4 Sebészeti röntgenvizit: 8.30 5 6 Honlapok www. univet.hu egységek sebészet
RészletesebbenA fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév
A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 8. Előadás (2018.11.15.) Óracsere Itt tartandó rendezvény miatt a 10. előadás (2018. november 29. azaz
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2018/2019. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. A radioaktív anyagok bomlását az m = m 0 2 t T egyenlet írja le, ahol m a pillanatnyi tömeg, m 0 a kezdeti tömeg, t az eltelt idő, T pedig az anyag felezési ideje. A bizmut- 214 radioaktív
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi taár Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
Részletesebben1. Cartesius-búvár. 1. tétel
1. tétel 1. Cartesius-búvár Feladat: A rendelkezésre álló eszközök segítségével készítsen el egy Cartesius-búvárt! A búvár vízben való mozgásával mutassa be az úszás, a lebegés és az elmerülés jelenségét!
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenMagsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása
Magsugárzások, Radioaktív izotópok radioaktivitás : energia kibocsátása az atommagból részecskék vagy elektromágneses sugárzás formájában z atom felépítése z atom alkotórészei protonok neutronok nukleonok
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
RészletesebbenMagkémia. Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó)
Magkémia Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina, Radiokémia
RészletesebbenAtomerőművi dekontamináló berendezés gépész. Atomerőművi gépész
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
RészletesebbenStern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva
Stern Gerlach kísérlet Készítette: Kiss Éva Történelmi áttekintés 1890. Thomson-féle atommodell ( mazsolás puding ) 1909-1911. Rutherford modell (bolygó hasonlat) Bohr-féle atommodell Frank-Hertz kísérlet
RészletesebbenKémiai energia - elektromos energia
Általános és szervetlen kémia 12. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a redoxi reakciók lejátszódásának milyen feltételei vannak a galvánelemek hogyan mőködnek Mai témakörök az elektrolízis és alkalmazása
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata
1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására
Részletesebben+ + Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MAGFIZIKA Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. AZ ATOMMAG SZERKEZETE, RADIOAKTIVITÁS 9. 9. 4. PTE ÁOK Biofizikai Intézet Vig Andrea A magfizika azonban
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenA természetes radioaktív sugárzás
A természetes radioaktív sugárzás A radioaktív sugárzás felfedezése több egymást követő véletlen esemény és egy tévedés következménye volt. 1895-ben Röntgen katódsugárcsővel végzett kísérleteket. A katódsugárcsövet
RészletesebbenAtommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár
Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi doces Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
Részletesebben3. Nukleá ris fizikái álápismeretek
3. Nukleá ris fizikái álápismeretek 3.1. A radioaktív bomlás típusai Radioaktív bomlásnak nevezzük az olyan magátalakulásokat, amelyek spontán mennek végbe, és a bomlás során olyan másik atommag is keletkezik,
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS
Az atom felépítése RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS elektron proton Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet atommag Atomi részecskék 2 Atomi részecskék mérete Jelmagyarázat: elektron proton
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2002.
7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2002. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenMit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!
Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre
Részletesebben7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.
Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos
Részletesebben