Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 10 i rendkívüli ülésére

Átírás

1 13. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 10 i rendkívüli ülésére Tárgy: Beszámoló az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján készült intézkedési terv végrehajtásáról Előterjesztő: Szabó Loránd polgármester Készítette: Pénzügyi Iroda Jegyző Tárgyalta: Valamennyi bizottság Tanácskozási joggal meghívott:- Költségvetési, pénzügyi-gazdálkodási szempontból ellenőrizte: Kovács Gyula, Pénzügyi Iroda vezetője Törvényességi szempontból ellenőrizte: dr. Letenyei Róbert jegyző

2 Tisztelt Képviselő-testület! A szeptember 26-i testületi ülésen előterjesztésre került az Állami Számvevőszéki ellenőrzést követő intézkedési tervről a beszámoló és a reorganizációs terv. A képviselő-testület a beszámolót és a reorganizációs tervet nem fogadta el. Az ellenőrzés a január 1-jétől június 30-áig terjedő időszakot ölelte fel. Az előterjesztés szöveges részében is utaltunk rá, illetve az Állami Számvevőszéknek küldött levelünkben megfogalmaztuk, hogy a vizsgált időszakot követően jelentősen átalakult az Önkormányzatok gazdálkodása. Módszertani szempontból mi sem értettünk egyet azzal, hogy a fenti időszak tényeiből következtetünk a jelenre, az elmúlt időszak adataiból következően fogalmaznak meg kötelezettségeket az Önkormányzat számára úgy, hogy a jogszabályi környezet időközben jelentősen átalakult. Mind a Képviselő-testület, mind a Hivatal jogszabálykövető magatartást kíván folytatni, ezért ismételten a testület elé terjesztjük ezen napirendi pontot. Az Állami Számvevőszék Dombóvár Város Önkormányzata pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályosságának ellenőrzéséről készült számú jelentése alapján javasolta a polgármesternek, hogy terjesszen a Képviselő-testület elé jóváhagyásra az Önkormányzat gazdasági helyzetének elemzésén alapuló, a pénzügyi egyensúlyi helyzet gyors helyreállítását, hosszú távú fenntartását, valamint az adósságállomány újratermelődésének elkerülését biztosító intézkedéseket tartalmazó reorganizációs programot. A Képviselő-testület a 223/2013.(VI.20.) Kt. határozata szerint a reorganizációs program elkészítésének határideje szeptember 30. Az Állami Számvevőszék a január 1-jétől június 30-áig terjedő időszakot vizsgálta. Az időszak óta eltelt időben az önkormányzati feladatellátás, a kötelező és önként vállalt feladatok aránya, az önkormányzati finanszírozás, az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzete jelentősen megváltozott, az egészségügyi vagyon átadása, a közoktatás államosítása az önként vállalt feladatokat csökkentette. A részleges adósságkonszolidáció során az önkormányzat hitelállományának 60 százalékát átvállalta az állam, így a vizsgálat időpontjától eltérően alakul az adósság nagysága. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011.évi CXCIV. törvény korlátozta a hitelfelvételt, emiatt az önkormányzat a hitelállományát csak megfelelően indokolt esetben növelheti. A reorganizációs program készítéséhez, az intézkedések hatásának vizsgálatához a kellő tájékoztatást az önkormányzat nem kapta meg, megítélésünk szerint a jelenlegi jogszabályi környezet a hosszú távú, pontos tervezést nem segíti elő, az önkormányzat

3 rendelkezésére álló források számítása a jogszabályok rendszeres módosítása miatt el fog térni a tényleges adatoktól. Az ellenőrzés időpontja óta a személyi jövedelemadó megosztása megszűnt (évi 617 millió Ft kiesés), a gépjárműadó esetében a megosztás 40%-a csökkent (évi 75 millió Ft kiesés), a 2013.évi központi költségvetésről szóló 2012.évi CCIV. törvény szerint az önkormányzat saját bevételeiből (iparűzési adó) is elvontak beszámítás címen 123 millió Ft-ot, valamint a helyi adóból és a gépjárműadóból az átadott közoktatási intézmények üzemeltetésére évi 174 millió Ft hozzájárulást kell fizetni. A fenti tételeket a hitelek igénybevételekor, de még az ÁSZ ellenőrzéskor sem tudhatta az önkormányzat, így nem számolhatott az intézkedés hatásával. A költségvetési törvény alapján megvalósult az adósságkonszolidáció első üteme, a június 27-én elfogadott törvénymódosítás július 1-től hatályos szövege alapján lehetőség nyílt az adósságból fennmaradt állomány teljes mértékű állam általi átvállalására. A nemzetgazdasági miniszter által szeptember 7-én benyújtott T/ számú törvényjavaslat a fenti rendelkezést hatályon kívül helyezné, az indoklás alapján nem szükséges a fennmaradt önkormányzati adósságállomány olyan további állami átvállalása, mely eltérő finanszírozási helyzetet eredményezne az egyes önkormányzatok között. Reorganizációs program készítését a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény írja elő az adósságrendezési eljárás során, készítője az adósságrendezési bizottság. A reorganizációs program a helyi önkormányzat gazdasági helyzetének részletes leírása mellett tartalmazza az adósságrendezésbe vonható vagyon hasznosítására, illetve az adósságrendezéssel kapcsolatos egyéb tervezett intézkedésekre (pl. hitelfelvétel) vonatkozó javaslatot annak megjelölésével, hogy ilyen módon a helyi önkormányzat milyen bevételekhez juthat. Az önkormányzat nem áll adósságrendezési eljárás alatt, a bevételek és kiadások időbeli eltolódása miatt általában a nyári hónapokban rendelkezik határidőn túli fizetési kötelezettségekkel, melyeket a saját bevételek (helyi adók) esedékessége után rendez. Az Állami Számvevőszék ellenőrzésének időpontjában nem volt és jelenleg sincs olyan követelés, mely lehetővé tenné az adósságrendezési eljárás indítását. Az adósságátvállalás mértékének megállapításánál, illetve a köznevelési intézmények működtetésével összefüggő hozzájárulás megállapításánál a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény szerint vizsgálta a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma az önkormányzat pénzügyi helyzetét, a gazdasági és jövedelemtermelő képességét. Az adósság átvállalás esetén a törvényi mértéket nem emelték, a hozzájárulás elbírálása során azt állapították meg, hogy az önkormányzat gazdasági és jövedelemtermelő képessége, saját bevételi lehetőségei és egyéb kondíciói

4 biztonsággal megteremtik annak a lehetőségét, hogy az állam által biztosított költségvetéshez az önkormányzat hozzájáruljon. Az Állami Számvevőszék jelentésének megállapításai, javaslatai szerint elfogadott intézkedési terv végrehajtásáról beszámolási kötelezettséget írt elő a Képviselőtestület. Az intézkedési terv alapján az alábbi feladatokat hajtotta végre az Önkormányzati Hivatal 1.) Az állami Számvevőszék felhívta a figyelmet és javaslatot fogalmazott meg arra, hogy a bevételek növelésére, kiadások csökkentése érdekében döntési javaslatot kell a polgármesternek előkészítenie a költségvetési rendelettervezet és annak évközi módosítása előtt. A 2013.évi költségvetési rendelettervezet előterjesztésében a kötelező és nem kötelező feladatok felmérése szerepelt, a polgármester megtette a javaslatait a nem kötelező feladatok kiadásainak csökkentésére, melyet a Képviselő-testület csak részben fogadott el. A Képviselő-testület 223/2013. (VI.20.) Kt. határozatában előírta a helyi adórendelet módosításának előterjesztését az adó növelésére, a kedvezmények csökkentésére, mely szolgáltatná az alapot a reorganizációs program végrehajthatóságára, a szükséges bevételi többlet elérésére. A helyi adórendelet előterjesztése a szeptemberi rendes ülésre elkészült. 2.) Az ÁSZ vizsgálat javaslata előírta egyensúlyi tartalék képzését az adósságkonszolidációt követően fennmaradó kötelezettségekre. Az önkormányzat számú elkülönített számlát megnyitotta, a helyi adóbevételekből az éves törlesztési kötelezettséghez szükséges összeget átvezette. A számla egyenlege: eft. 3.) A gazdálkodó szervezetek részére nyújtott kölcsönök esetében kamatot, illetve biztosítékot kell kikötni. A benyújtott kérelmek esetében az előterjesztő javasolta a kamat, illetve biztosíték kikötését. A Képviselő-testület a Dombóvári Város-és Lakásgazdálkodási Nkft. részére eft összegű kezességet vállalt ingatlan fedezet mellett, a javasolt díj helyett évi 0,5%-os díjjal, az ÖKO-DOMBÓ Kft. részére eft összegű kezességet vállalt árbevétel engedményezés mellett, évi 1%-os díjjal. 4.) A szállítói kitettség és az adósságrendezési eljárás megindítása elkerülése érdekében az önkormányzat lejárt szállítói állománya alakulásáról be kell számolni, illetve intézkedni kell a lejárt számlák kiegyenlítéséről, átütemezéséről. Az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza az intézkedési terv elfogadása utáni időszakban a lejárt számlák állományának alakulását. A III. negyedévben az előző évekhez hasonlóan a lejárt számlák összege gyarapodott, mivel az önkormányzat nem rendelkezik ebben az időszakban saját bevétellel. A helyi adóbevételekből a számlákat rendezték az intézmények, 60

5 napon túli elismert tartozás az előterjesztés készítésének időpontjában nincs, a lejárt szállítói számlák összege minimális. 5.) Kockázat kezelési rendszer működtetése Az önkormányzatnál a kockázatkezelési rendszer működik, az előterjesztésekben törekszik a Hivatal a kockázatokat bemutatni. Az intézkedési terv alapján az önkormányzat fizetőképességének és eladósodásának kezelésére szabályzatot kell készíteni. Az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 69 -a alapján a belső kontroll rendszert létrehozni, fejleszteni az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével lehet. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 8 (1) b.) pontja szerint biztosítani kell a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottságát. Az ezzel kapcsolatos szabályzat formájára, tartalmára a rendelet részleteket nem tartalmaz. A Kormányzati portálon a belső kontrollrendszerhez kapcsolódó információk címen a Pénzügyminisztérium 2010.évi belső kontroll kézikönyve található, mely mellékletei és ajánlott szabályzatai között a kért szabályzat nem szerepel. Megfelelő színvonalú szabályzat elkészítése érdekében a jegyző tanácsadó cégekhez fordult, melyeknek azonban a témában minta szabályzat nem állt rendelkezésükre, a nyári szabadságolások miatt a Képviselő-testület által meghatározott időpontra elkészíteni nem tudták. A fentiek miatt a szabályzat elkészítésének határidejét kérem október 31.- re halasztani. A szeptember 26-i testületi ülés előterjesztéséhez képest a határozati javaslat módosításra került. A beszámolóról és a reorganizációs tervről szóló döntés külön határozati javaslat részét képezi. A beszámoló elfogadása a Képviselő-testület eddigi döntéseinek lezárását jelenti. A reorganizációs terv elfogadása, illetve elkészítése tovább folytatódhat a Képviselő-testület döntéseinek függvényében. Amennyiben a testület nem fogadja el a reorganizációs tervet, kérem szíveskedjenek meghatározni a módosítás irányát, hiszen el akarjuk kerülni a mulasztásos törvénysértés állapotát. Kérem a Képviselő-testületet az intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámoló és az előterjesztés 2. sz. mellékletében lévő reorganizációs program elfogadására.

6 Határozati javaslat I. 1. Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján készült intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2. A Képviselő-testület az Önkormányzat fizetőképességének és eladósodásának kezelésére vonatkozó szabályzat elkészítésének a határidejét november 15-ére módosítja. Határidő: november 15. Felelős: Polgármester Végrehajtásért felelős: Pénzügyi Iroda Határozati javaslat II. Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Állami Számvevőszék vizsgálata és javaslatai alapján készült reorganizációs programot elfogadja. Határozati javaslat III. Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Állami Számvevőszék vizsgálata és javaslatai alapján készült reorganizációs programot nem fogadja el az alábbi indokok alapján:. Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a reorganizációs program módosítását rendeli el az alábbi szempontok szerint: 1.). 2.). 3.). Határidő: november 15. Felelős: Polgármester Végrehajtásért felelős: Pénzügyi Iroda Szabó Loránd polgármester

7 előterjesztés 1. sz. melléklete Elismert lejárt szállítói állomány alakulása 90 napon túli 60 napon túli 30 napon túli napon belül 30 napon belül eft napon belül összesen: Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet június július augusztus szeptember Dombóvári Gyermekvilág ÁMK június július augusztus szeptember Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde június július augusztus szeptember Dombóvár Város Könyvtára június július augusztus szeptember 15. 0

8 "Kapaszkodó" Szociális és Gyemekjóléti Alapszolgáltató Központ június Egyesített Szociális Intézmény június Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatala június július augusztus szeptember napon túli 60 napon túli 30 napon túli napon belül 30 napon belül napon belül 0 összesen: Dombóvár Város Önkormányzata június július augusztus szeptember Minöszesen: 2013 június július augusztus szeptember

9 előterjesztés 2. sz. melléklete Reorganizációs program Az Állami Számvevőszék Dombóvár Város Önkormányzata pénzügyi gazdálkodási helyzetének szabályosságának ellenőrzéséről készült jelentése alapján az önkormányzat gazdasági helyzetének elemzésén alapuló, a pénzügyi egyensúlyi helyzet gyors helyreállítását, hosszú távú fenntartását, valamint az adósságállomány újratermelődésének elkerülését biztosító intézkedéseket tartalmazó reorganizációs programot kell a Képviselőtestület elé terjeszteni. Az ellenőrzés a január 1.-jétől június 30.-áig tartó időszakra terjedt ki, az ellenőrzést követő időszak feladat változásai, az adósságkonszolidáció jelentősen módosította az önkormányzat gazdasági helyzetét. Dombóvár város Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál fekszik, a Dombóvári kistérség központja. A kistérség elmaradottnak számít, hátrányos helyzetű. A város lakosságszáma január 1-jén fő, a város lakosainak száma folyamatosan csökken, a jelenlegi létszám a január 1-jei lakosságszámnál már 652 fővel kevesebb. Az önkormányzat területén működő vállalkozások és a lakosság gazdasági helyzetét és teherbíró képességét jelezte a évben még működő jövedelem differenciálódás mérséklés rendszere. A központi adók megosztási rendszere alapján az önkormányzatot illette meg a lakhely szerinti adózók által bevallott személyi jövedelemadó 8%-a közvetlenül, valamint az egyes települések eltérő jövedelmi helyzete miatt a jövedelem különbség mérséklésére kapott kiegészítés. A kiegészítés összegét a helyben maradó személyi jövedelemadó-bevétel és az iparűzési adóerő-képesség együttesen számított, egy főre jutó összegének a hasonló nagyságú települések átlagához viszonyított nagysága alapján állapították meg. Dombóvár mutatószáma a fő feletti városok értékhatárának 61%-át érte el az utolsó évben, mely azt jelentette, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadó eft összege mellett jövedelem differenciálódás címén összesen eft-ot kapott a város, melyből eft volt a térségi feladatok ellátása miatti kiegészítés. A térségi feladatok az önként vállalt feladatokra jutó kiegészítést jelentette (szociális bentlakásos és átmeneti elhelyezés, középiskolai, szakiskolai tanulók, kollégiumban elhelyezettek létszáma.), melyből a szociális intézmények továbbra is önkormányzati fenntartásban maradtak, de a fenti bevétel juttatása nélkül. Az iparűzési adóerő-képesség az előző években folyamatosan csökkent, 2013.évre a mutató értékének kis mértékű (5%-os) emelkedése tapasztalható, de még nem éri el a 2011.évi szintet. Dombóvár egy főre jutó iparűzési adóerő-képessége Ft, mely a fő feletti települések átlagának 74,7%-a. A maximális adó mérték alapján beszedett iparűzési adó évben eft, a 2013.évre tervezett összege: eft. A folyamatosan bővülő közfoglalkoztatás ellenére a település szintű munkaerő-piaci adatok jelentősebb változást nem mutatnak, 2009.év végén a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva a regisztráltak aránya 15,2%, év végén 15,1%, július végén 14,6%. A július 20-i adatok alapján a nyilvántartott álláskeresők a

10 munkavállalói korú népesség 9,42%-a, a relatív mutató és az országos relatív mutató viszonyított aránya 1,25. Az önkormányzat helyi adó bevételeire és az önkormányzat által folyósított ellátásokra egyaránt hatással van az önkormányzat területén lévő vállalkozások és a lakosság helyzete. Az állami támogatások és a megosztott bevételek drasztikus csökkenése miatt a helyi bevételek szerepe kiemelkedő, az önkormányzatot rákényszerítik a bevételek növelésére, de a helyi sajátosságok, az adóalanyok teherviselő képessége és fizetőképessége az elérhető bevétel nagyságát korlátozzák. A megfelelő nagyságú saját bevétel hiányában az önkormányzat a rendelkezésre álló vagyon értékesítésével próbálja a minimális szolgáltatások fenntartásához szükséges összeget pótolni. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló évi XXV. törvény szerint az adósságrendezésbe bevonható vagyon a forgalomképtelen törzsvagyon feletti, valamint a hatósági feladatok és az alapvető lakossági szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon feletti forgalomképes vagyonrész. Ha az önkormányzat adósságrendezési eljárás alá kerül, akkor csak a fenti törvény mellékletében felsorolt és számára kötelezően előírt feladatok működési kiadásait finanszírozhatja. Az önkormányzat vagyoni helyzete Az önkormányzat eszközeinek és a forrásainak változását és nagyságát a program 1. számú melléklete mutatja be. Az Állami Számvevőszék által ellenőrzött időszak kezdetekor, január 1-jén az önkormányzat eszközeinek összege eft volt, melyből a befektetett eszközök aránya 92,6%. A befektetett eszközök között a tárgyi eszközök összege eft, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök összege eft. A forgóeszközök között az értékpapírok összege eft, míg a pénzeszközök összege eft. Az eszközök 87,8%-át a saját tőke és a tartalékok 90%-át a hosszú lejáratú kötelezettségek, 1,7%-át a rövid lejáratú kötelezettségek fedezik. Az eszközök értéke december 31.-ig emelkedett, elsősorban az intézményeket és a művelődési házat érintő fejlesztések miatt december 31-én az eszközök értéke már eft, melyből a befektetett eszközök aránya 97,6%-ra emelkedett. A befektetett eszközök között a tárgyi eszközök értéke eft, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értéke eft. A forgóeszközök értéke viszont jelentősen csökkent, értékpapír állománnyal nem rendelkezik az önkormányzat, a pénzeszközök összege eft. Az eszközöket a saját tőke és a tartalékok 84,1%-ban a hosszú lejáratú kötelezettségek 11,4%-ban, a rövid lejáratú kötelezettségek 4,3%-ban fedezik. Az önkormányzat 2012.évi mérlege alapján az eszközök főösszege eft, jelentősen, 1,4 milliárd Ft-tal csökkent. A tűzoltóság működtetésére lévő önkormányzati vagyon térítésmenetesen állami tulajdonba került, a fekvőbeteg. szakellátó intézmények átvétele során az egészségügyi intézményi vagyont is megkapta ingyenesen a GYEMSZI. Az eszközök között a befektetett eszközök aránya továbbra is magas 95,8%, a tárgyi eszközök eft és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök eft összege egyaránt alacsonyabb az előző évinél.

11 A pénzeszközök az elkülönített számlákon lévő összegek miatt emelkedtek ( eft), mely egy része az EU programokra juttatott előleg. Az eszközöket 85,1%-ban a saját tőke és a tartalékok, 11,3 százalékát a hosszú lejáratú kötelezettségek, 3,4%-át a rövid lejáratú kötelezettségek fedezik. A 2013.évi változások miatt az önkormányzat befektetett eszközeinek értéke - ha az év során már nem lesz egyéb módosítás - várhatóan emelkedni fog. A közoktatás átszervezése, az óvodai ellátáson kívüli feladatok kikerülése az önkormányzati feladatok közül önkormányzati vagyonvesztéssel közvetlenül nem jár, az eddig használt tárgyi eszközök átkerülnek az ingyenes vagyonkezelésbe tartozó körbe. Továbbra is az önkormányzatra hárul az eszközök felújításának költsége, valamint a vagyon üzemeltetéséért az önkormányzatnak éves szinten 175 millió Ft összegű hozzájárulást is kell fizetnie saját forrásaiból, amely a forrás oldalon a költségvetési tartalékot fogja csökkenteni. A járási rendszer kialakítása során a járási hivatal a Szent István tér 1. sz. ingatlant kapta meg az önkormányzati vagyonból térítésmentesen, emiatt ezen ingatlan értékével szintén az eszközök összetétele változik meg. A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011.évi CCIX. törvény is hatással van az önkormányzati eszközök értékének alakulására. Az önkormányzat vagyonát képezte eddig a Kertvárosi és a Szuhajdombi szennyvíz csatornahálózat és az ivóvíz minőségjavító program keretében beszerzett eszközök. A törvény szerint az ellátásért felelős tulajdonába kell kerülnie az összes viziközmű működtetői vagyonnak. Jelenleg az önkormányzatnak a Dombóvár és Környéke Víz-és Csatornamű Kft.-ben eft összegű részesedése van. A viziközmű vagyon ingyenes átadása miatt a Kft. alaptőkéjét szükséges csökkenteni, így dec.31.-i mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök értéke is alatta marad az előző évinek. Az önkormányzati tulajdonba kerülő vagyon a tőkevesztés összegét meghaladja, valamint a KEOP támogatással megvalósuló szennyvíz csatorna fejlesztés befejeztével a Dombóvári Térségi Szennyvíz kezelési Társulásnak szintén át kell adnia a vagyont, így az önkormányzat befektetett eszközeinek értéke összeségében emelkedni fog. A Képviselő-testület a Dunántúli Regionális Vizmű Zrt.-t bízta meg a közműves ivóvíz ellátás, valamint a szennyvíz elvezetés és -tisztítás szolgáltatással, a víziközművek üzemeltetésével. A bérleti üzemeltetési szerződés szerint a cég bérleti díjat fizet, melyet az önkormányzatnak elkülönített számlán kell kezelnie, emiatt a forgóeszközök között a pénzeszközök összege az év végére növekszik. A bérleti-üzemeltetési szerződésben a Képviselő-testület által elfogadott bérleti díj nem éri el az eddigi önkormányzati tulajdonban lévő, a Kft.-től és a társulástól átvett vagyon amortizációs költségét, illetve a vagyonértékelés szerinti éves pótlási költséget. Ha az önkormányzat egyéb saját bevételeiből nem fordít a viziközmű vagyonra, az eszközök nettó értéke a következő években csökkenni fog. A Dombóvári Térségi Szennyvíz Kezelési Társulás a szennyvíz beruházás finanszírozásához hitelt vett fel, melyet át kell adnia az önkormányzatnak, a hitel törlesztésére az érdekeltségi hozzájárulások fedezetet nyújtanak. Az önkormányzat forgalomképes ingatlanjainak értéke a évi vagyon kimutatás alapján eft volt, mely december 31.-re a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre átadott ingatlanok körében egyaránt csökkent, értéke csak eft.

12 A forgalomképes ingatlanok és a befektetett pénzügyi eszközök (részesedések) értékesítésével csökkenthetők az önkormányzati kötelezettségek, valamint megteremthetőek az esetlegesen induló fejlesztések saját forrása. A forgalomképes ingatlanok értékének növekedésére nem számítunk, az átvett vagyon a törzsvagyon részét képezi, nem adható el. Magyarország 2013.évi költségvetéséről szóló 2012.évi CIV. törvény 72 (1) bekezdése alapján a Magyar Állam az önkormányzat adósságállományának 60%-át, eft összeget vállalt át, részben költségvetési támogatással, részben mérlegtételként, tőkeváltozással szemben. Az adósságátvállalás miatt az önkormányzat forrásainak összetétele az év végére javul. Az önkormányzat kormányzati engedélyt kért a fennálló folyószámlahitel átalakítására adósságmegújító hitellé, mely engedélyezése esetén az önkormányzat éves törlesztési kötelezettsége csökkenne, a terheket több évre osztaná szét. Az önkormányzat adósságállományának alakulása Az önkormányzat adósságállománya december 31-én eft volt, melyből a folyószámlahitel állománya eft, a kötvény állománya eft, egyéb fejlesztési hitelé eft. Az adósságkonszolidáció után június 30-án az I. félévben esedékes törlesztési kötelezettség teljesítésével az összes hitelállomány eft, melyből a folyószámlahitel állománya eft, a kötvény állománya eft, az egyéb fejlesztési hitelé eft. A költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat indoklása szerint nem szükséges és nem indokolt a fennmaradt önkormányzati adósságállomány olyan további állami átvállalása, mely eltérő finanszírozási helyzetet eredményezne az egyes önkormányzatok között. A fentiek alapján nem számolhatunk további konszolidációval, így az önkormányzatnak az adósságmegújító hitel engedélyezése esetén évben mintegy 50 millió Ft, évben 86 millió Ft, a következő években 70 millió Ft törlesztést kellene kigazdálkodnia. Az adósságállomány változását a program 2. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzat költségvetésének változása Az Állami Számvevőszék jelentése alapján az önkormányzat működési jövedelme években negatív értéket mutatott, a folyó bevételek folyamatosan csökkentek a költségvetési támogatások, az SZJA és a helyi adóbevételek kisebb összege miatt, a helyi adókból származó bevételek összege és a folyó bevételeken belüli aránya évről-évre csökkent, az önkormányzat likviditása és a rövid távú pénzügyi egyensúlya kedvezőtlen irányba változott. Jelen pillanatban az egyedi bevételek és a helyi adók II. félévi részletének befizetése miatt az ellenőrzés jelentésével ellentétben a szállítókkal szembeni lejárt kötelezettségek összege minimális, de a normál működés esetén hiányzó egyedi bevételek esetében változatlan és kiadási szerkezetnél továbbra sincs meg a megfelelő forrás. Az önkormányzati költségvetés alakulását a 3. számú melléklet mutatja be. Az önkormányzati feladat ellátás módosulása, a kötelező feladatok szűkülése a finanszírozási rendszer változásával járt együtt.

13 A évi költségvetési beszámoló adatai alapján az önkormányzat működési forrásait eft összegű működési bevétel, eft összegű maradvány működési célú igénybevétele és eft összegű rövid lejáratú hitel képezte. A eredeti előirányzatok alapján a működési források összege eft, melyből a működési bevételek összege eft, a maradvány működési célú igénybevétele eft. (Működési hitel felvétele évtől nem lehetséges) A bevételeken belül az önkormányzat működési célú költségvetési támogatása a 2012.évi eft-ról eft-ra, a saját folyó bevétel és átengedett bevétel eft-ról eft-ra csökkent. Az önkormányzatot elsősorban a megosztott bevételek változása sújtotta. A évben megszűnt, helyben maradó SZJA és a jövedelem differenciálódás mérséklésére nyújtott SZJA évi összege eft volt, a gépjárműadó beszedett összegéből eft-tal kevesebb jut az önkormányzatnak. Az előző évnél kevesebb feladatot lát el az önkormányzat, de az ebből származó megtakarítás, az erre jutó önkormányzati saját forrás összege mintegy 260 millió Ft-tal elmarad a megosztott bevételeknél elszenvedett kieséstől. A 2013.évi költségvetési bevételek között szereplő egyedi bevételekre (DRV. Zrt. üzemeltetési jog) nem számíthatunk a következő években, emiatt a saját működési bevételek növelése és a kiadások felülvizsgálata szükséges. A I. féléves teljesítés adatai alapján a működési hiány eft. A reorganizációs program elkészítésének határidejéül a Képviselő-testület szeptember 30-át szabta meg, így a következő évekre vonatkozó irányelveket, kormányzati elképzelést még nem ismerjük, a költségvetési törvényjavaslatot nem nyújtották be, de a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény feladatfinanszírozást ír elő, emiatt a költségvetési támogatás továbbra is a kötelező feladatokra várható, saját bevételek beszámításával (2013.évben saját bevétel beszámítás 123 millió Ft). Az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok módosulása Az ÁSZ jelentés szerint működési kockázatot jelent az önként vállalt feladatokra fordított kiadások magas és növekvő aránya. A vizsgálat óta a kötelező feladatok között megszűnt az általános iskolai oktatás, megalakult a járási hivatal, melyhez átkerült az okmányiroda, a gyámhivatal, egyes szociális ügyek, kikerült a kötelező feladatok köréből a helyi tömegközlekedés. Az önként vállalt feladatok közül a közoktatás átszervezése miatt állami feladattá vált az alapfokú művészeti oktatás, gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai oktatás, kollégiumi ellátás. Egyes szociális feladatokat a megkötött szerződések alapján továbbra is az önkormányzat lát el. A évi eredeti költségvetési előirányzatok szerint az önkormányzat a kiadásai között a finanszírozási műveleteken kívül a kötelező feladatokra eft-ot, az önként vállalt feladatokra eft-ot tervezett. Az éves költségvetésen belül az önként vállalt feladatokra szánt összeg aránya 23,3 %-ra csökkent, 2009.évben a fenti arány 45,1% volt. Az ÁSZ jelentés nem kifogásolta azt, hogy az önként vállalt feladatok működtetéséhez egyéb önkormányzati forrást kellett bevonni, mivel az önként vállalt feladatokhoz a