PPKE-ITK Bevezetés a programozásba 1.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PPKE-ITK Bevezetés a programozásba 1."

Átírás

1 PPKE-ITK Bevezetés a programozásba gyakorlat: Programozási alapok, PlanG utasítások, kifejezések, típusok Giachetta Roberto Cél Olyan programokat írjunk, amelyek: helyesek: pontosan a feladatot oldja meg megbízhatóak: nem romlanak el működés közben karbantarthatóak: ha kell valamin változtatni, az könnyen menjen újrafelhasználhatóak: ne kelljen mindig semmiről kezdenünk hatékonyak: csak annyi erőforrást használnak, amennyi feltétlenül szükséges hordozhatóak: több konfiguráción is használhatóak legyenek barátságosak: könnyen kezelhetőek, átláthatóak 2 A program Matematikailag: állapotterek felett értelmezett reláció Informatikailag: utasítások sorozata, amely műveleteket hajt végre adott értékekkel A futtatható programok (exe, com, ) gépi kódot tartalmaznak, amely általában operációs rendszer, illetve gépspecifikus (azaz csak egy géptípuson adott operációs rendszeren tud futni), mivel számítógép a saját gépi kódjában várja az utasításokat (ezt tudja értelmezni a processzor), és működést az operációs rendszeren keresztül végzi Régen (pl. lyukkártyás gépeknél) csak ez állt rendelkezésre, majd az 1950-es években megjelentek az első programozási nyelvek (FORTRAN, LISP, ALGOL,.) Programozási nyelv Egy eszköz, amivel könnyebben tudunk programozni, és nem kell közvetlenül gépi kódot írnunk Egy új szintet definiál, ami a gépi kódot leegyszerűsített módban adja meg a programozó számára (így sokkal többet programozhatunk sokkal hatékonyabban) Programkódot kell írnunk, amely egy adott nyelvnek megfelel A programozási nyelvek osztályozása: alacsony szintű (assembly): közelebb áll a gépi kódhoz, de már nyelvileg megfogalmazott (gépfüggő) utasítások magasabb szintű: gépi architechtúrától független utasításkészletű nyelv, amely tovább egyszerűsíti az assembly kódot, és további lehetőségeket biztosít a programozó számára 3 4 A fordítóprogram A magasabb szintű nyelven megírt programból előbb assembly kódot, majd abból gépi kódot állítunk elő, ez a fordítóprogram dolga A fordítást a követően a futtatható állományok gépközeli kódot tárolnak (ez általában gépi kódot jelent, de lehet valamilyen átmeneti nyelv) A fordító ellenőrzi, hogy a programunk megfelel-e e a programnyelv szintaktikájának, az itt keletkezett hibákat fordítási hibának nevezzük Mást (például változók értékei, mutatók címei, ) nem tud ellenőrizni, és követni, a programozó feladata az, hogy ilyen hibák ne kerüljenek a programba (ehhez tesztelés, debuggolás szükséges, amik a szoftvertechnológia témakörébe tartoznak) A fordítóprogram fordítás Magas szintű programozási nyelven megírt kód Assembly kód Gépi kód Futtatható állomány 5 6 1

2 Programok szerkezete Egy program futás közben a memóriában helyezkedik el, az tárolja a programkódot, valamint azokat az értékeket, amivel a program dolgozik minden érték egy adott memóriacímen helyezkedik el, ezzel meghatározható, hivatkozni rá a memóriacímmel túl bonyolult lenne, ezért inkább külön megnevezést alkalmazunk minden egyes érték elérésére (pl. a, szam, ertek_1, ) Az értékek két fajtáját különböztetjük meg: változó: értékét megváltoztathatjuk a program működése során konstans: egyszer adhatunk neki értéket, és ezt az értékét nem tudjuk megváltoztatni a program során (pl. ) Programok szerkezete Az értékeknek típusa van: meghatározza, mit tehetünk bele, milyen műveleteket értelmezhetünk rajta nem minden nyelvben, de a legtöbben van a szokásos típusok: egész, valós, logikai, karakter, szöveg A legtöbb nyelvben a programozó alkothat saját típusokat, illetve a már létezőkből összetett típusokat is A programkódok rendre két részből állnak: deklarációs rész: itt határozzuk meg, milyen változók, konstansok szerepelnek a programban törzsrész: ez a program által végrehajtott utasítássorozat egyes programozási nyelvekben a két rész nincs elkülönítve, a törzsrészben bármikor elhelyezhetünk deklarációkat (ilyen pl. a C++) 7 8 Programok készítésének menete A programozás nem csak kódolásból, hanem több lépésből áll A programokat (általában) nem hasra ütésre készítjük a feladatokhoz, hanem minden esetben egy előzetes elemzést végzünk a feladaton, ennek eredménye: egyszerű programokra: meghatározzuk, hogy mi kerüljön a program bemenetére és mit szeretnénk látni a kimenetén (ezt nevezik specifikációnak) bonyolultabb programokra: a készülő program várható szerkezetének feltérképezése (rendszerterv), majd a kész program egy egyszerűsített váza (programmodell) Csak ezt követően lehet a megfelelő programkódot előállítani, vagyis implementálni a programot Programok készítésének menete Feladat elemzés Rendszerterv Specifikáció Programmodell implementálás Program egyszerű program bonyolult program 9 10 A PLanG Lővei László fejleszti Letölthető: Java-ban íródott, ezért kell Java futtatási környezet (Java SE Development Kit, letölthető: Célja: programozás oktatása kezdőknek Egy fordítóprogram, és fejlesztői környezet, amely saját programozási nyelvecskét alkalmaz Funkciói: eredmény kiírása, futtatás nyomkövetése lépésenként (azaz megtudhatjuk, egy sor feldolgozása miként történik), memória nyomkövetése lépésenként (láthatjuk változóink értékváltozásait) Programozás alapszabályát (CTRL+C/V) alkalmazhatjuk A PLanG Eszköztár Program Fordítóablak Be- és kimenet Nyomkövető

3 PLanG kezelőfelület Program: ide gépeljük be az utasításokat a szintakszisnak megfelelően, ez kerül fordításra, majd futtatásra Nyomkövető: a program lépéseit követhetjük nyomon, itt láthatjuk, változóink milyen értékeket vesznek fel futás közben, és hogyan foglalják a memóriát Fordítóablak: fordítási üzenetek, illetve, ha hibát talál a programban fordítás során, akkor azok ide kerülnek Bemenet: beolvasandó értékek, ha a programba szeretnénk magunk megadni értékeket futás közben Kimenet: kiírás helye, ide kerülnek a program által kiírt értékek PLanG kezelőfelület Eszköztár: fájl megnyitása/mentése: elmenthetjük és betölthetjük az általunk írt programkódot programszöveg értelmezése (fordítás imitálása, valójában nem fordít a program, nem állít elő gépi kódot) futtatás/leállítás (menet közben is meg lehet szakítani a program futását) beállítások: betűtípus, lépésszám (ciklus maximális futási hosszát is beállíthatjuk) PLanG kulcsszavak Minden nyelvnek vannak fenntartott szavai (jelei), amelyek meghatározott célt szolgálnak, ezek a PLanG-ban: PROGRAM - program kezdete VÁLTOZÓK - változók deklarációjának kezdete - program vége BE - a bemenetről történő beolvasás KI - kiírás a kimenetre EGÉSZ, VALÓS, LOGIKAI, KARAKTER, SZÖVEG, TÖMB, FÁJL - változótípusok NEM - logikai negáció IGAZ, HAMIS - logikai összekötők ÉS, VAGY logikai összekötők := értékadás PLanG kulcsszavak ** megjegyzés =, /=, <, >, <=, >= relációk +, -, /, *,, ^, DIV, MOD műveletek - szám negáció RND véletlen szám generálás SIN, COS, TAN, LOG, EXP matematikai függvények KEREK, EGÉSZ kerekítés/egészrész kí é é - indexelés KIS, NAGY betűméret váltás BETŰ, SZÁM karaktertípus lekérdezés SV sorvége jel BEFÁJL, KIFÁJL fájlmegnyitás PLanG kulcsszavak MEGNYIT fájl megnyitása LEZÁR fájl bezárása VÉGE vége van-e a fájlnak PLanG programok szerkezete A programoknak nevet kell adni, amit az első sorban írunk a program kulcsszó után A programok elején a deklarációs rész található, amit a programtörzs követ, a kettő között nem kell semmilyen kulcsszót tenni A deklarációs részt a változók kulcsszó jelöli A programtörzs végét a program_vége kulcsszó jelöli PROGRAM programnév... ** változók deklarációja ** programtörzs:

4 PLanG programok szerkezete A program nevében és a változónevekben bármilyen ékezetes, alfanumerikus karaktert használhatunk, de csak betűvel kezdődhet (pl. a120 megfelelő, de 1a20 már nem) A nagy és kisbetűket nem különbözteti meg a PLanG (illetve mindig megformázza a szöveget, hogy ne legyenek ilyen problémák) Megjegyzéseket (** után) bármelyik sor végén, vagy külön sorban elhelyezhetünk, és bármit írhatunk a sor végéig Szöveget idézőjelben ( ) adunk meg, ebben bármilyen karakter szerepelhet, a szöveg pedig bármennyi karaktert tartalmazhat Karaktert szimpla idézőjelben ( ) adhatunk meg Több szöveget is konkatenálhatunk, vessző segítségével Az első program Feladat: írjuk ki a Hello, World! feliratot a kimenetre a kiíratásnál megadjuk a szöveget, amit ki szeretnénk íratni a programban ezen kívül más sorra nincs szükség adjuk a programnak a hello_world nevet bemenet: nincs kimenet: Hello, World! felirat PROGRAM hello_world KI: Hello, World! ** ez a lényegi rész Az első program Másféle megoldás is adható, amely ugyanazt az eredményt adja: PROGRAM hello_world KI: Hello, KI: World! a kiíratást két sorban adtuk meg, de mivel nem írtunk sortörést, egy sorba kerül az eredmény általában igaz, hogy egy problémára sokféle program adható, minél bonyolultabb a feladat, annál többféle Az első program A programkódot fordítjuk, majd futtatjuk először értelmezzük a programunkat, ha jól írtuk be, a fordító nem ad hibát futtatással megkapjuk az eredményt a kimeneti ablakban, a fordítási ablakban a program véget ért üzenettel a nyomkövető ablakban megjelennek a lépések, minden sor végrehajtása egy lépés (a deklaráció nem tartozik bele), ezeken lépkedhetünk is, a fordítóablakban megkapjuk az aktuális lépést Ha hibásan írjuk meg a programot, természetesen nem futtathatjuk a hiba valószínűsíthető helyét látjuk, váltsunk vissza szerkesztő módba, majd javítsuk a hibát Kifejezések A második PLanG program A program törzsrészében az értékekkel műveleteket végezhetünk (összeadás, és, szinusz, ), amelyek eredménye egy újabb érték lesz, az ilyen műveleteket nevezzük kifejezéseknek Amikor egy kifejezés lefut, és keletkezik az új érték, azt a kifejezés kiértékelésének nevezzük Pl.: (a bemenet két egész szám, az eredmény egy egész szám) a mod 1267 (ha a egy egész változó, vagy konstans, az eredmény egy egész szám) X vagy igen (ha x egy logikai változó, vagy konstans, az eredmény egy logikai élrék) 3 >= 1 (logikai értéket ad, amely igaz lesz) Feladat: írassuk ki a összegét A kimenetre egy kifejezést adunk, amelye a program elvégez a kiírás előtt bemenet: nincs kimenet: 247 PROGRAM második KI:

5 PLanG típusok A PLanG-ban (ahogy a legtöbb programozási nyelvben) az értékek (változók, konstansok) típussal rendelkeznek: LOGIKAI: olyan változó, amely logikai értéket reprezentál, IGAZ és HAMIS értéket vehet fel, és logikai műveletek értelmezhetőek rajta (ÉS, VAGY, NEM), illetve az egyenlőségvizsgálatok logikai eredményt adnak EGÉSZ: egész szám a következő műveletekkel: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, egész osztás, maradékképzés, negáció, abszolút érték, hatványozás VALÓS: valós (lebegőpontosan ábrázolt) szám, az előbbiek mellett a matematikai függvények, az egészrész képzés, és a kerekítés értelmezhetőek rajta, de a maradékképzés és az egész osztás nem PLanG típusok KARAKTER: betűk, számjegyek, írásjelek, szóköz és sorvége jel (SV), utóbbi kivételével szimpla idézőjelben, amelyet lehet nagybetűvé, és kisbetűvé konvertálni, illetve lekérdezni, hogy szám-e, vagy betű-e SZÖVEG: több karakter egymásutánja dupla idézőjelben, lehet összefűzni, szövegrészt lekérdezni, illetve karaktert keresni és lekérdezni a szövegből FÁJL: külön megadhatunk kimeneti és bemeneti fájlokat, amelyeket megnyithatunk, olvashatunk, írhatunk, és bezárhatunk, továbbá lekérdezhetjük, hogy végére értünk-e a fájlnak A harmadik PLanG program Feladat: adjuk meg egy egész szám rákövetkezőjét be kell olvasnunk egy számot a bemenetről meg kell növelnünk az értékét eggyel ki kell íratnunk a megnövelt értéket szükségünk lesz egy változóra, amibe a bemenő értéket eltároljuk, legyen a neve: a, a típusa: egész a beolvasandó értéket t a program indítása előtt meg kell adni a bemeneti ablakban bemenet: egy egész szám (a) kimenet: a szám rákövetkezője (a + 1) A harmadik PLanG program PROGRAM harmadik a: EGÉSZ KI: a + 1 Ha hibás típusú értéket teszünk be (pl. egész helyett valósat, vagy szöveget), vagy nem írunk be értéket a program futtatása előtt, akkor futási hibát kapunk Ha több számot szeretnénk beolvasni, akkor nem kell új sorba írnunk őket, elég egymás után szóközzel elválasztva Amikor megnöveljük az értékét, előbb végrehajtódik az összeadás, és a kapott érték kerül a kimenetre A harmadik PLanG program Szöveget is írhatunk a kiíratáshoz, hogy látványosabb legyen, akkor a kiíráskor összeillesztjük a szöveget a számmal: PROGRAM harmadik_v2 a: EGÉSZ KI: A rákövetkezője:, a + 1 ** itt összekonkatenáljuk a kiírandó dolgokat Értékadás Használhatunk egy másik változót (legyen ez b), amibe előbb betesszük az új értéket, majd kiíratjuk azt Ehhez értékadást (:=) kell használnunk, az értékadásnak van bal oldala, és jobb oldala az ott található értékeket nevezzük balértéknek, illetve jobbértéknek balérték csak változó lehet! jobbérték tetszőleges kifejezés lehet A változókat vesszővel választjuk el egymástól, ha ugyanolyan típusúak, nem kell mindegyiknek megadni a típusát, csak az utolsónak (ekkor az összes előtte lévő ugyanolyan típusú lesz)

6 Értékadás bemenet: egy egész szám (a) kimenet: a b egész szám eggyel nagyobb az a-nál PROGRAM harmadik_v3 a, b: EGÉSZ b := a + 1 ** a bal oldalon szerepel az új változó, ** amibe a jobb oldali kifejezés értékét ** betesszük KI: A rákövetkezője:, b Értékadás Értékadással növelhetjük ugyanannak a változó értékét kiíratás előtt, és ezt követően íratjuk ki az új értéket Ekkor a változó egyszerre lesz jobb érték, illetve bal érték az értékadásnál PROGRAM harmadik_v4 a: EGÉSZ a := a + 1 ** a jobb oldalon a régi érték van, a balon ** az új érték lesz KI: A rákövetkezője:, a Feladat: adjuk meg egy szám szinuszát. Feladat: írjuk ki, hogy a beolvasott karakter szám-e. bement: egy valós szám (sz) kimenet a szám színusza bement: egy karakter (char) kimenet: igaz, ha a karakter szám, különben hamis PROGRAM szinusz sz: VALÓS BE: sz KI: A szám színusza:, SIN sz PROGRAM betű_e char: KARAKTER BE: char KI: SZÁM char ** eredménye logikai érték lesz Feladat: olvassunk be egy egész és egy valós számot, és írjuk ki a hányadosukat. egy egész és egy valós számot olvasunk be egymás után, az első számot osztjuk a másodikkal a beolvasásnál egyszerre két értéket olvasunk be, azokat vesszővel választjuk el a kódban, szóközzel a bemeneti ablakban egy harmadik értékbe írjuk az eredményt, amelyre használjunk valós változót bemenet: egy egész szám (a) és egy valós szám (b) kimenet: a két szám hányadosa a harmadik (c) számban PROGRAM hányados a: EGÉSZ, b, c: VALÓS ** most már több típusú változónk is van, b ** egymás után olvasunk be két számot a ** bemenetről c := a / b KI: A számok hányadosa:, c

7 Feladat: osszunk el két számot maradékosan úgy, hogy a maradékot is megadjuk, és, hogy az első szám több, mint tízszerese-e a másodiknak. használjuk a DIV és MOD műveleteket, illetve egy logikai kifejezést a hányadosról lekérdezzük, hogy nagyobb-e 10-nél az eredmények eltárolására lá á két egész és egy logikai i érték bement: két egész szám (a, b) kimenet: a két szám hányadosa (c) és maradéka (d), illetve, hogy a hányados nagyobb-e 10-nél (l) PROGRAM egész_osztás a,b,c,d: EGÉSZ, l: LOGIKAI,b c := a DIV b ** egész értékű hányados d := a MOD b ** maradék l := (c >10) ** logikai értékű kifejezés KI: A hányados:, c,, a maradék:, d, a hányados több, mint tízszerese a nevezőnek:, l ** több mindent iratunk ki egyszerre Feladatok 1. Adjuk meg egy logikai érték negáltját. 2. Adjunk össze egy egész és egy valós számot. 3. Adjuk meg, hogy egész szám pozitív-e. 4. Adjuk meg két való szám szorzatát kerekítve. 5. (*) Adjuk meg két egész szám abszolút értékének különbségét. 39 7

Bevezetés a programozásba I 1. gyakorlat. Programozási alapismeretek, a PLanG programozási nyelv

Bevezetés a programozásba I 1. gyakorlat. Programozási alapismeretek, a PLanG programozási nyelv Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 1. gyakorlat Programozási alapismeretek, a PLanG programozási nyelv 2011.09.13. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata

Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat. PLanG: Szekvenciális fájlkezelés. Szekvenciális fájlkezelés Fájlok használata Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 4. gyakorlat PLanG: 2011.10.04. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Fájlok

Részletesebben

1. gyakorlat

1. gyakorlat Követelményrendszer Bevezetés a programozásba I. 1. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.07. Követelményrendszer Követelményrendszer A gyakorlatokon a részvétel kötelező! Két nagyzárthelyi Röpzárthelyik

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 3. gyakorlat Tömbök, programozási tételek Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.21. ZH! PlanG-ból papír alapú zárthelyit írunk el reláthatólag október 5-én! Tömbök Tömbök Eddig egy-egy

Részletesebben

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei

3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3 A C programozási nyelv szintaktikai egységei 3.1 Azonosítók Betűk és számjegyek sorozata, betűvel vagy _ (aláhúzás) karakterrel kell kezdődnie. A nagy- és kisbetűk különbözőek. Az azonosítók tetszőleges

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt

Részletesebben

BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK

BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK 1 TARTALOM Paraméterek... 4 Változók... 4 Környezeti változók... 4 Szűrők... 4 grep... 4 sed... 5 cut... 5 head, tail... 5 Reguláris kifejezések... 6 *... 6 +... 6?... 6 {m,n}...

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 5. gyakorlat Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.05. C++ A C++ egy magas szint programozási nyelv. A legels változatot Bjarne Stroutstrup dolgozta ki 1973 és 1985 között, a C nyelvb

Részletesebben

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport 10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Elágazás Bevezetés a programozásba I. 2. gyakorlat, tömbök Surányi Márton PPKE-ITK 2010.09.14. Elágazás Elágazás Eddigi programjaink egyszer ek voltak, egy beolvasás (BE: a), esetleg valami m velet (a

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök

Bevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 4 (2012.03.26) Bevezető Mi is az a programozási nyelv, mit láttunk eddig (HTML+CSS)? Az eddig tanult két nyelven is mondhatni programoztunk, de ez nem a klasszikus értelemben

Részletesebben

Programozási alapismeretek 1. előadás

Programozási alapismeretek 1. előadás Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A

Részletesebben

A C programozási nyelv I. Bevezetés

A C programozási nyelv I. Bevezetés A C programozási nyelv I. Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv I. (bevezetés) CBEV1 / 1 A C nyelv története Dennis M. Ritchie AT&T Lab., 1972 rendszerprogramozás,

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető Bevezetés a programozásba 6. Előadás: C++ bevezető ISMÉTLÉS PLanG features Utasítások Értékadás, KI:, BE: Programkonstrukciók Elágazás Ciklus Típusok Egész, valós, logikai, szöveg, karakter, fájl Típuskonstrukciók

Részletesebben

A programozás alapjai

A programozás alapjai A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,

Részletesebben

Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás

Algoritmusok Tervezése. 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Algoritmusok Tervezése 4. Előadás Visual Basic 1. Dr. Bécsi Tamás Bevezetés A BASIC (Beginner s All-purpose Symbolic Instruction Code) programnyelvet oktatási célokra hozták létre 1964-ben. Az általános

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I. Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György

Részletesebben

Forráskód formázási szabályok

Forráskód formázási szabályok Forráskód formázási szabályok Írta: Halmai Csongor, Webcenter Bt. A php és html kódrészletek Ugyanazon fájlon belül nem szerepelhet php kód és html tartalom. E kettő különválasztására smarty-t vagy más

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, típusok, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer - És Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: September 21, 2009 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 2. gyakorlat Változók, kiiratás, bekérés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24, 2007 1 tar@dcs.vein.hu

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

Flex tutorial. Dévai Gergely

Flex tutorial. Dévai Gergely Flex tutorial Dévai Gergely A Flex (Fast Lexical Analyser) egy lexikáliselemz -generátor: reguláris kifejezések sorozatából egy C/C++ programot generál, ami szövegfájlokat képes lexikai elemek sorozatára

Részletesebben

KARAKTERFELISMERÉS AZ EVASYS-BEN

KARAKTERFELISMERÉS AZ EVASYS-BEN KARAKTERFELISMERÉS AZ EVASYS-BEN HOL HASZNÁLHATÓ, KI HASZNÁLHATJA A Miskolci Egyetem megvásárolta a kézírásfelismerés (ICR) modult az Evasys legutóbbi licencével együtt. Ezzel lehetőség nyílt a papír alapú

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet. C++ alapismeretek. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet. C++ alapismeretek. Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás 2. fejezet C++ alapismeretek Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2015. évi Jegyzetpályázatának támogatásával

Részletesebben

Alkalmazott modul: Programozás. C++ alapismeretek. C++ alapismeretek Történet

Alkalmazott modul: Programozás. C++ alapismeretek. C++ alapismeretek Történet Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Alkalmazott modul: Programozás Történet Wikipédia: a C++ általános célú, magas szintű programozási nyelv, mely támogatja az imperatív, az objektum-orientált,

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér

Részletesebben

Funkcionális és logikai programozás. { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem }

Funkcionális és logikai programozás. { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } Funkcionális és logikai programozás { Márton Gyöngyvér, 2012} { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi ` 1 Jelenlét: Követelmények, osztályozás Az első 4 előadáson

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 8. gyakorlat Fájlkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.11.02. Fájlkezelés C++-ban C++-ban van lehet ségünk fájlok kezelésére. Itt már tényleges fájlokkal dolgozunk, nem pedig

Részletesebben

1. Olvassuk be két pont koordinátáit: (x1, y1) és (x2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki.

1. Olvassuk be két pont koordinátáit: (x1, y1) és (x2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki. Számítás:. Olvassuk be két pont koordinátáit: (, y) és (2, y2). Határozzuk meg a két pont távolságát és nyomtassuk ki. 2. Olvassuk be két darab két dimenziós vektor komponenseit: (a, ay) és (b, by). Határozzuk

Részletesebben

Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése

Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése Egy PIC-BASIC program fordítása, betöltése A következıkben egy gyakorlati példán keresztül próbálom leírni, hogyan használhatjuk a PIC BASIC PRO 3 fordítóprogramot, tölthetjük be az elkészült program kódot

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Fordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7.

Fordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7. Fordítóprogramok Aszalós László 2009. szeptember 7. 1. Bemelegítés Honlap: www.inf.unideb.hu/ aszalos/diak.html (Fordítóprogramok, 2009) Jegymegajánló: utolsó hét előadásán. PótZH (csak gyakorlat) vizsgaidőszak

Részletesebben

Gyakorló feladatok. /2 Maradék /16 Maradék /8 Maradék

Gyakorló feladatok. /2 Maradék /16 Maradék /8 Maradék Gyakorló feladatok Számrendszerek: Feladat: Ábrázold kettes számrendszerbe a 639 10, 16-os számrendszerbe a 311 10, 8-as számrendszerbe a 483 10 számot! /2 Maradék /16 Maradék /8 Maradék 639 1 311 7 483

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1

Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető

Részletesebben

Programozás 1. Dr. Iványi Péter

Programozás 1. Dr. Iványi Péter Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19.

Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Készítette: Nagy Tibor István Felhasznált irodalom: Kotsis Domokos: OOP diasor Zsakó L., Szlávi P.: Mikrológia 19. Programkészítés Megrendelői igények begyűjtése Megoldás megtervezése (algoritmuskészítés)

Részletesebben

Láncolt lista. az itt adott nevet csak a struct deklaráción belül használjuk

Láncolt lista. az itt adott nevet csak a struct deklaráción belül használjuk Láncolt lista int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer elem elem elem int szam char szoveg[10] következő elemre mutató pointer A

Részletesebben

A számok kiíratásának formátuma

A számok kiíratásának formátuma A számok kiíratásának formátuma Alapértelmezésben a Matlab négy tizedesjegy pontossággal írja ki az eredményeket, pl.» x=2/3 x = 0.6667 A format paranccsal átállíthatjuk a kiíratás formátumát. Ha több

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 3. gyakorlat Operátorok, típuskonverziók, matematikai függvények Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 24,

Részletesebben

LibreOffice Makró Basic

LibreOffice Makró Basic 2017/01/12 13:05 1/11 LibreOffice Makró Basic < Basic LibreOffice LibreOffice Makró Basic Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2013 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)

Mit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3) Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,

Részletesebben

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása

4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása 4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson

Részletesebben

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok

A szemantikus elemzés helye. A szemantikus elemzés feladatai. A szemantikus elemzés feladatai. Deklarációk és láthatósági szabályok A szemantikus elemzés helye Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Lexikális elemző (scanner) A szemantikus elemzés feladatai Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Szintaktikus elemző (parser)

Részletesebben

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1 Oktatóanyag 1 A dataset egy az alkalmazás-szerveren megtalálható illetve ott létrejövő szekvenciális fájl. Szerveroldali fájlkezelésre használják az SAP-ban. Megjegyzés: Amennyiben kliens oldalon található

Részletesebben

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX

Részletesebben

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok

Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok Gyakorló feladatok előző foglalkozás összefoglalása, gyakorlató feladatok a feltételes elágazásra, a while ciklusra, és sokminden másra amit eddig tanultunk Változók elnevezése a változók nevét a programozó

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1

Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG Gyakorlatvezető

Részletesebben

Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs

Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai. Sergyán Szabolcs Programozás I. 1. előadás: Algoritmusok alapjai Sergyán Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet 2015. szeptember 7. Sergyán

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek II. 1. előadás Dr. Bécsi Tamás A tárgy órái Előadás hetente (St101) csüt. 8:15 Bécsi Tamás C elmélet Ajánlott irodalom Dennis Ritchie: A C programozási nyelv Gyakorlat hetente

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Oktatási Hivatal. A 2014/2015 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatai. II. (programozás) kategória

Oktatási Hivatal. A 2014/2015 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatai. II. (programozás) kategória Oktatási Hivatal A 2014/2015 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatai II. (programozás) kategória Kedves Versenyző! A megoldások értékelése automatikusan, online módon

Részletesebben

M-Fájlok létrehozása MATLAB-ban

M-Fájlok létrehozása MATLAB-ban M-Fájlok létrehozása MATLAB-ban 1 Mi az M-fájl Annak ellenére, hogy a MATLAB rendkívül kifinomult és fejlett számológépként használható, igazi nagysága mégis abban rejlik, hogy be tud olvasni és végrehajtani

Részletesebben

1. Gyakorlat. Rövid elméleti összefoglaló. <tárolási osztály>típus <típus > változónév <= kezdőérték><, >;

1. Gyakorlat. Rövid elméleti összefoglaló. <tárolási osztály>típus <típus > változónév <= kezdőérték><, >; Rövid elméleti összefoglaló 1. Gyakorlat A C++ nyelv hatékony, általános célú programozási nyelv, amely hagyományos fejlesztőeszközként és objektum-orientált programozási nyelvként egyaránt használható.

Részletesebben

Adatok bevitele a dokumentumba

Adatok bevitele a dokumentumba Adatok bevitele a dokumentumba A szövegszerkesztés egyik legfontosabb és legegyszerűbb lépése a szöveg begépelése. A szövegszerkesztő dokumentumablakában egy függőleges vonal villog. Ezt a jelet szövegkurzornak

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

Programozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek.

Programozási alapismeretek. 1. előadás. A problémamegoldás lépései. A programkészítés folyamata. Az algoritmus fogalma. Nyelvi szintek. Tartalom 1. előadás programozás során használt nyelvek A specifikáció Algoritmikus nyelvek A problémamegoldás lépései 3/41 (miből?, mit?) specifikáció (mivel?, hogyan?) adat- + algoritmus-leírás 3. (a

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Könyvészet Kátai Z.: Programozás C nyelven Brian W. Kernighan, D.M. Ritchie: A C programozási

Részletesebben

5. Fejezet : Lebegőpontos számok. Lebegőpontos számok

5. Fejezet : Lebegőpontos számok. Lebegőpontos számok 5. Fejezet : Lebegőpontos The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College Linda

Részletesebben

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana

A MATLAB alapjai. Kezdő lépések. Változók. Aktuális mappa Parancs ablak. Előzmények. Részei. Atomerőművek üzemtana A MATLAB alapjai Kezdő lépések - Matlab Promt: >> - Help: >> help sqrt >> doc sqrt - Kilépés: >> quit >> exit >> Futó script leállítása: >> ctrl+c - Változók listásása >> who >> whos - Változók törlése

Részletesebben

Felvételi tematika INFORMATIKA

Felvételi tematika INFORMATIKA Felvételi tematika INFORMATIKA 2016 FEJEZETEK 1. Természetes számok feldolgozása számjegyenként. 2. Számsorozatok feldolgozása elemenként. Egydimenziós tömbök. 3. Mátrixok feldolgozása elemenként/soronként/oszloponként.

Részletesebben

Programozási alapismeretek 3. előadás

Programozási alapismeretek 3. előadás Programozási alapismeretek 3. előadás Tartalom Ciklusok specifikáció+ algoritmika +kódolás Egy bevezető példa a tömbhöz A tömb Elágazás helyett tömb Konstans tömbök 2/42 Ciklusok Feladat: Határozzuk meg

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Megoldási útmutató I.

Részletesebben

Egyszerű programok készítése... 56 Kifejezések... 57 Bitszintű műveletek... 57 Relációs műveletek... 58

Egyszerű programok készítése... 56 Kifejezések... 57 Bitszintű műveletek... 57 Relációs műveletek... 58 Tartalomjegyzék Algoritmusok - pszeudókód... 1 Abszolút érték... 1 Hányados ismételt kivonással... 1 Legnagyobb közös osztó... 1 Páros számok szűrése... 2 Palindrom számok... 2 Orosz szorzás... 3 Minimum

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK

ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK ALGORITMIKUS SZERKEZETEK ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK, FÜGGVÉNYEK 1. ELÁGAZÁSOK ÉS CIKLUSOK SZERVEZÉSE Az adatszerkezetek mellett a programok másik alapvető fontosságú építőkövei az ún. algoritmikus szerkezetek.

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I 7. gyakorlat. C++: szövegkezelés, szekvenciális fájlkezelés. Szövegkezelés Karakterkezelés

Bevezetés a programozásba I 7. gyakorlat. C++: szövegkezelés, szekvenciális fájlkezelés. Szövegkezelés Karakterkezelés Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Bevezetés a programozásba I 7. gyakorlat C++: szövegkezelés, szekvenciális fájlkezelés 2011.10.25. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 9. gyakorlat Sztringkezelés, mutatók Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 2, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

Gyakorló feladatok az 1. nagy zárthelyire

Gyakorló feladatok az 1. nagy zárthelyire Gyakorló feladatok az 1. nagy zárthelyire 2012. október 7. 1. Egyszerű, bevezető feladatok 1. Kérjen be a felhasználótól egy sugarat. Írja ki az adott sugarú kör kerületét illetve területét! (Elegendő

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk. JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás

Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)

Részletesebben

Feladat. Bemenő adatok. Bemenő adatfájlok elvárt formája. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. Például (bemenet/pelda.

Feladat. Bemenő adatok. Bemenő adatfájlok elvárt formája. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. Például (bemenet/pelda. Berezvai Dániel 1. beadandó/4. feladat 2012. április 13. BEDTACI.ELTE Programozás 3ice@3ice.hu 11. csoport Feladat Madarak életének kutatásával foglalkozó szakemberek különböző településen különböző madárfaj

Részletesebben

A C programozási nyelv VI. Parancssori argumentumok File kezelés

A C programozási nyelv VI. Parancssori argumentumok File kezelés A C programozási nyelv VI. Parancssori argumentumok File kezelés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék A C programozási nyelv VI. (Parancssori argumentum, file kezelés) CBEV6 / 1 Parancssori

Részletesebben

7. fejezet: Mutatók és tömbök

7. fejezet: Mutatók és tömbök 7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

Objektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015

Objektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely

Részletesebben

Programozás alapjai (ANSI C)

Programozás alapjai (ANSI C) Programozás alapjai (ANSI C) 1. Előadás vázlat A számítógép és programozása Dr. Baksáné dr. Varga Erika adjunktus Miskolci Egyetem, Informatikai Intézet Általános Informatikai Intézeti Tanszék www.iit.uni-miskolc.hu

Részletesebben

Algoritmusok - pszeudókód... 1

Algoritmusok - pszeudókód... 1 Tartalomjegyzék Algoritmusok - pszeudókód... 1 Abszolút érték... 1 Hányados ismételt kivonással... 1 Legnagyobb közös osztó... 1 Páros számok szűrése... 2 Palindrom számok... 2 Orosz szorzás... 2 Minimum

Részletesebben