Tartalomjegyzék. I. rész - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának meghatározása és a szabályozás keretei

Átírás

1 Tartalomjegyzék I. rész - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának meghatározása és a szabályozás keretei 1. A pénzmosás meghatározása 2. A terrorizmus finanszírozásának meghatározása 3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás 3.1. Az Európai Unió irányelvei 3.2. A hazai szabályozás 3.3. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai II. rész - A kockázat alapú szemléletmód 1. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazása Hogyan azonosítható a pénzmosás kockázata? Hogyan csökkenthetı a pénzmosás kockázata? Mit jelent a kockázati profil? Hogyan készíthetı el a kockázati profil? A kockázat alapú szemléletmód alkalmazásának egyéb elınyei 2. Az ügyvédi iroda kockázati profiljának felmérésénél irányadó szempontok 2.1. Az ügyfélkörhöz kapcsolódó kockázat 2.2. Az ügyvédi iroda által végzett tevékenységekkel kapcsolatos kockázat 2.3. Az ügyféllel és az ügyleti megbízással kapcsolatos kockázat 2.4. Az ügyfél képviselıjével kapcsolatos kockázat III. rész - Az ügyvéd kötelezettségei a Pmt. szerint IV. rész - Az ügyvéd felelıssége a pénzmosás elleni szabályok betartásáért V. rész - A pénzmosásra utaló körülmények 1. Pénzmosásra utaló körülmények általában 2. Pénzmosásra utaló körülmények egyes tevékenységek szerint 1

2 I. rész A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának meghatározása és a szabályozás keretei 1. A pénzmosás meghatározása - Elhelyezés - Elrejtés - Integrálás 2. A terrorizmus finanszírozásának meghatározása 3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás 3.1. Az Európai Unió irányelvei 3.2. A hazai szabályozás 3.3. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai 1. A pénzmosás meghatározása A pénzmosás terminológiája azt a tevékenységet jelenti, amely megváltoztatja az illegálisan szerzett pénz azonosságát, és legális forrásból származónak tünteti fel azt. A pénzmosásnak három fázisa különíthetı el: az elhelyezés, az elrejtés és az integrálás. - Elhelyezés A bőncselekménybıl származó pénz a pénzügyi rendszerben kerül elhelyezésre. Ez az a pont, ahol a bőncselekménybıl származó eredet a legnyilvánvalóbb és a legmagasabb az esély ennek felismerésére. A bankok és pénzügyi szolgáltató intézmények által kialakított pénzmosás elleni rendszerek miatt a bőnözık más utat igyekeznek keresni a bőncselekménybıl származó pénz gazdaságba áramoltatására. Az ügyvédek elsıdleges célpontjai lehetnek e törekvésnek azáltal, hogy köztudomásúan jogosultak az ügyfelek pénzének letéti kezelésére. - Elrejtés Amint a bőncselekménybıl származó jövedelem bekerült a gazdaságba, az elrejtés szolgál az eredet elhomályosítására oly módon, hogy a pénzzel összetett tranzakciókat végeznek. Ez gyakorta különbözı - általában különbözı joghatóság alá tartozó - jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek, gazdasági társaságok bevonásával történik. Az ügyvédek jellemzıen ebben a stádiumban kerülhetnek kapcsolatba a pénzmosással, ekkorra azonban a jövedelem valódi eredetének felismerése már jóval nehezebb. - Integrálás A felismerhetetlenné tételét követıen a bőncselekménybıl származó javakat már lehetséges legális jövedelemként vagy vagyonként feltüntetni. A vagyont a pénzmosás integrálás stádiumában legális üzletekbe fektetik vagy más befektetési formákat keresnek: úgy mint ingatlan befektetések, alapítványok létrehozása, gazdasági társaságokban történı tulajdonszerzés, gyakorta nagyobb pertárgy értékő perek egyezség általi megszüntetése révén. Ebben a stádiumában a legnehezebb a pénzmosást észlelni. Pénzmosás a következı magatartás, amennyiben azt szándékosan követik el: vagyontárgy, vagyon cseréje, átváltása vagy átruházása, annak tudatában, hogy a vagyontárgy bőnözıi tevékenységbıl vagy abban való részvételbıl származik, azon céllal, hogy eltitkolja vagy leplezze a vagyontárgy jogellenes származását, vagy segítséget nyújtson a cselekmény elkövetésében résztvevı bármely személynek abban, hogy cselekménye jogi következményei alól kibújjon, 2

3 vagyontárgy, vagyon valódi jellegének, forrásának, elhelyezkedésének, elrendezésének, mozgásának, a hozzá főzıdı jogoknak vagy tulajdonjognak az eltitkolása vagy leplezése, annak tudatában, vagy gondatlanságból történı nem ismeretében, hogy az említett vagyontárgy bőnözıi tevékenységbıl vagy abban való részvételbıl származik, vagyontárgy, vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata, az átvétel idıpontjában annak tudatában, vagy gondatlanságból történı nem ismeretében, hogy az ilyen vagyontárgy bőnözıi tevékenységbıl vagy abban való részvételbıl származik, vagyontárggyal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végzése, vagy pénzügyi szolgáltatást igénybe vétele annak tudatában, vagy gondatlanságból történı nem ismeretében, hogy az ilyen vagyontárgy bőnözıi tevékenységbıl vagy abban való részvételbıl származik, a fenti bekezdésekben említett bármelyik tevékenységek elkövetésében való részvétel, elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének támogatása, pártolása, elısegítése és ajánlása. Pénzmosásnak kell tekinteni, még azt is, ha a pénzmosásra kerülı vagyontárgyat létrehozó tevékenységet valamely más tagállam területén vagy egy harmadik ország területén követték el. A fenti cselekmények alkotóelemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy célzatra az objektív ténybeli körülményekbıl lehet következtetni, amelyek részletezését az V. rész tartalmazza. A fentiek alkalmazásában - vagyontárgy : mindenfajta vagyontárgy, legyen az anyagi vagy nem anyagi, ingó vagy ingatlan, testi vagy eszmei, továbbá mindazon jogcím vagy eszköz, amely bizonyítja az ilyen vagyontárgyakban megtestesült jogcímet vagy érdekeltséget, - bőnözıi tevékenység : az a jogsértés, amelyet a Bécsi Egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja meghatároz, valamint minden olyan cselekmény, amelyet Magyarországon vagy bármely más tagállamban szabadságvesztéssel büntetendı bőncselekménynek meghatároznak. 2. A terrorizmus finanszírozásának meghatározása A jelen szabályzat alkalmazásában terrorizmus finanszírozása pénzeszközök bármely, közvetlen vagy közvetett módon történı rendelkezésre bocsátása vagy győjtése azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azt teljesen vagy részben a Btk ában írt terrorcselekmény elkövetésére fogják felhasználni. 3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás 3.1. Az Európai Unió Irányelvei az elsı pénzmosás elleni irányelv Az Európai Bizottság a FATF Ajánlásoknak történı megfelelés érdekében fogadta el. Az elsı irányelv pénzügyi intézményekre tartalmazott elıírásokat, valamint megkívánta a tagállamoktól, hogy a pénzmosást nyilvánítsák önálló bőncselekménynek a második pénzmosás elleni irányelv A második irányelv a FATF Ajánlások kiegészítését foglalta magában. Ezen kívül kiterjesztette a pénzmosás elleni szabályok személyi hatályát a pénzügyi intézményeken kívüli más szolgáltatókra úgy mint a független jogi hivatások gyakorlóira (ügyvédekre), könyvelıkre és könyvvizsgálókra, pénzügyi tanácsadókra valamint ingatlan kereskedıkre a harmadik pénzmosás elleni irányelv 3

4 A harmadik irányelv a tényleges tulajdonos azonosításával kapcsolatos kötelezettségeket tartalmazza felismerve annak jelentıségét, hogy ennek során az ún. kockázat alapú megközelítésnek kell érvényesülnie valamint bevezette a fokozott ügyfél átvilágítás intézményét A hazai szabályozás az elsı pénzmosás elleni törvény A pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló évi XXIV. törvény május 8. napján lépett hatályba. A törvény hatályba lépésével egyidejőleg, az évi IX. törvénnyel a Btk. a ban meghatározta a pénzmosás bőncselekményét csatlakozás a Strasbourgi Egyezményhez Magyarország 2000-ben csatlakozott a pénzmosásról, a bőncselekménybıl származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban, november 8-án kelt Egyezményhez, amelyet a évi CI. törvénnyel hirdetett ki második pénzmosás elleni törvény 2001 június végén Magyarország felkerült a FATF feketelistájára, mint a pénzmosás megelızése és megakadályozása terén elégtelen követelményeket alkalmazó, nem együttmőködı ország. A szeptember 11-én történt terrortámadásokat követıen a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem erısödésének hatására és a FATF által feltárt hiányosságok kiküszöbölésének céljából született meg a terrorizmus elleni küzdelemrıl, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendelésérıl szóló évi LXXXIII. törvény. A módosított rendelkezések hatására Magyarország 2002 júniusában lekerült a nem együttmőködı országok listájáról A harmadik pénzmosás elleni törvény A pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló évi XV. törvény megalkotásával Magyarország minden, a FATF által korábban észlelt hiányosságot megszüntetett. A törvény kiterjesztette a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett szolgáltatások körét többek között az ügyvédi hivatás gyakorlóira és a tárgyi hatályban meghatározott tevékenységek gyakorlása során a pénzügyi szolgáltatókra korábban bevezetettekhez hasonló ügyfél átvilágítási és bejelentési kötelezettséget írt elı A negyedik pénzmosás elleni törvény A pénzmosás és terrorizmus megelızésérıl és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (Pmt.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Ennek keretében szabályozza a tényleges tulajdonos azonosítását, meghatározza a politikai közszereplı fogalmát és a fokozott ügyfél átvilágítás feltételeit A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai A Magyar Ügyvédi Kamara a Pmt. 33. (3) bekezdésében foglaltak szerint Mintaszabályzatot bocsátott az ügyvédek rendelkezésére. A Mintaszabályzatnak két típusa áll az ügyvédek rendelkezésére aszerint, hogy tevékenységüket egyéni ügyvédként/egyszemélyes ügyvédi irodaként mőködve illetve többszemélyes ügyvédi irodában végzik. 4

5 Az ügyvédi kar jelentıs része a Mintaszabályzat megfelelı típusának elfogadásával, belsı - pénzmosás elleni - szabályzatként történı beiktatásával és e határozatnak a területi ügyvédi kamarához történı beküldésével eleget tehet a Pmt.-ben írt belsı szabályzat elfogadási kötelezettségének. 5

6 II. rész A kockázat alapú szemléletmód 1. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazása Hogyan azonosítható a pénzmosás kockázata? Hogyan csökkenthetı a pénzmosás kockázata? Mit jelent a kockázati profil? Hogyan készíthetı el a kockázati profil? A kockázat alapú szemléletmód alkalmazásának egyéb elınyei 2. Az ügyvédi iroda kockázati profiljának felmérésénél irányadó szempontok 2.1. Az ügyfélkörhöz kapcsolódó kockázat 2.2. Az ügyvédi iroda által végzett tevékenységekkel kapcsolatos kockázat 2.3. Az ügyféllel és az ügyleti megbízással kapcsolatos kockázat 2.4. Az ügyfél képviselıjével kapcsolatos kockázat 1. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazása jelentısen megkönnyíti az ügyvédekre a pénzmosás elleni szabályokból háruló kötelezettségeknek való megfelelést. A szemléletmód lényege, hogy valamennyi, az ügyvédi tevékenység során felmerülı tényezıt aszerint vizsgál, hogy jelent-e az ügyvédre/irodára pénzmosási kockázatot vagy nem. Hogyan azonosítható a pénzmosás kockázata? A pénzmosási kockázat szempontjából releváns tényezık adódhatnak az ügyvéd/iroda által gyakorolt tevékenységbıl vagy felmerülhetnek az ügyfelekkel kapcsolatban. A pénzmosási kockázatot jelentı tényezıket a Pmt.-ben meghatározott és a gyakorlat során összegyőjtött szempontok szerint összeállított ellenırzı lista foglalja össze. Az adott ügyvédet/irodát veszélyeztetı pénzmosási kockázatok feltárása ellenırzı lista segítségével történik, ezen alapul az ügyvéd/iroda kockázati profiljának meghatározása. A kockázati profil (alacsony, közepes, magas) meghatározza, hogy az ügyvéd/iroda a pénzmosás szempontjából milyen mértékben veszélyeztetett és erre tekintettel a kockázatcsökkentési eszközöket (pénzmosás elleni belsı szabályzat, belsı ellenırzı és információs rendszer, alkalmazottak képzése) milyen mértékben kell igénybe vennie. Hogyan csökkenthetı a pénzmosás kockázata? Valamennyi ügyvéd/iroda célja az, hogy az ıt érintı pénzmosási kockázatot a lehetı legalacsonyabb szintre szorítsa le. Ennek érdekében a magas kockázati profil mellett mőködı ügyvédnek/irodának a kockázatcsökkentési eszközök szigorúbb alkalmazására van szüksége (pl. a belsı ellenırzı és információs pontok erısítésére, alkalmazottak gyakoribb tréningezésére), amíg az alacsony kockázati profillal rendelkezı ügyvéd/iroda vonatkozásában ez az elıírt minimális követelmények betartása mellett is elérhetı. Mit jelent a kockázati profil? A kockázati profil (alacsony, közepes, magas) meghatározza, hogy az ügyvéd/iroda a pénzmosás szempontjából milyen mértékben veszélyeztetett és erre tekintettel a kockázatcsökkentési eszközöket (pénzmosás elleni belsı szabályzat, belsı ellenırzı és információs rendszer, alkalmazottak képzése) milyen mértékben kell igénybe vennie. 6

7 A kockázati profil tehát alapvetıen meghatározza, hogy az ügyvéd/iroda a pénzmosás elleni szabályozásnak milyen módon tud megfelelıen eleget tenni, emellett elısegíti, hogy - a feltárt kockázatnak megfelelıen használhatók fel a források a hatékonyság érdekében; - a megfelelıségre fordított költségek csökkentését; - a pénzmosási technikák változásával megjelenı újabb kockázatok egyszerőbb kezelését teszi lehetıvé. Hogyan készíthetı el a kockázati profil? A kockázati profil meghatározása és a megfelelıség akkreditálása érdekében az ügyvéd/iroda pénzmosási kockázatok felmérésével és pénzmosás elleni rendszerek akkreditációjával foglalkozó szolgáltatót kereshet meg. Emellett a kockázatok azonosításához és a kockázati profil meghatározásához segítséget nyújtanak az ügyvéd/iroda számára a Gyakorlati Útmutatóban közölt szempontok is. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazásának egyéb elınyei Az ügyvédi tevékenység pénzmosásra történı felhasználásának valószínősége, a lehetséges büntetıjogi és fegyelmi felelısségre vonás mellett az ügyfelek bizalmának elvesztése miatt is kockázatot jelent az ügyvéd/ iroda számára. Ezért ajánlott azonosítani a tevékenységbıl, ügyfélkörbıl eredı kockázati szintet, amely az adott ügyvédi irodát érinti. Ha az ügyvéd/iroda például valamennyi pénzmosás elleni szabályozással érintett tevékenységet rendszeresen gyakorolja, az ügyvédre/irodára a tevékenységbıl háruló kockázat magasabb, mint annál az ügyvédnél/irodánál, ahol a szabályozással érintett tevékenységek gyakorlására ritkán vagy egyáltalán nem kerül sor. Ehhez hasonlóan nagyobb pénzmosási kockázattal kell számolni az ügyfélkörre tekintettel azoknak az ügyvédeknek/irodáknak, ahol az ügyfélkör folyamatosan változik, mint ott, ahol e tekintetben viszonylagos állandóság mutatkozik. A kockázat értékelés folyamatos tevékenység úgy az egyes ügyfelek, ügyleti megbízások, mint a képviselık és általában az iroda tevékenysége vonatkozásában. Az ügyvédre/irodára a pénzmosás miatt háruló, különbözı típusú kockázatokat ugyanúgy számításba kell venni az ügyvédi tevékenység során, ahogyan valamennyi más pl.: a jogügyletek biztonságával, letétkezeléssel kapcsolatos kockázatot. Ha az ügyvéd ismeri az ügyfelét és teljes mértékben átlátja a megbízás tartalmát, akkor a pénzmosásból eredı kockázatokat is megfelelı módon tudja és egyszerőbb felismerni a gyanús tevékenységeket. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazása ügyvédi irodánként eltérı eredményre vezet. Szem elıtt tartva azt, hogy az ügyvédi iroda legtöbb ügyfele nyilvánvalóan nem követ el pénzmosást illetve nem finanszírozza a terrorizmust, fel kell mérni az ügyvédi irodát érintı kockázati szintet és ehhez mérten kell a kockázatcsökkentési eljárásokat (belsı ellenırzı és információs rendszert, alkalmazottak képzésére vonatkozó intézkedéseket) megállapítani. Tudomásul kell venni azonban azt is, hogy az ügyvéd/iroda precíz és tökéletes kockázatfelmérése és az ennek alapján bevezetett eljárások ellenére megtörténhet, hogy jogellenes célokra használják az ügyvédi tevékenységet. Azonban a hatékony kockázat alapú szemléletmód és a jól dokumentált, egyéni kockázatokra is tekintettel felvett ügyfél azonosítás révén az ügyvéd/ iroda a felügyeleti szervek és a jogszabályok által elıírt követelményeknek képes lesz eleget tenni és természetesen jelentısebb mértékben csökkentheti a pénzmosási kockázatot is. 7

8 2. Az ügyvédi iroda kockázati profiljának felmérésénél irányadó szempontok Az ügyvédi iroda kockázati profilját alapvetıen az ügyfélköre és az iroda által gyakorolt ügyvédi tevékenység jellege határozza meg Az ügyfélkörhöz kapcsolódó kockázat Az ügyfélkör alapvetıen hatással van az ügyvédi irodát érintı pénzmosás és terrorizmus finanszírozási kockázatra. A következı tényezık lehetnek hatással az ügyfélkörbıl adódó kockázat szintjére: - folyamatosan változó, nem állandósult ügyfélkör, - politikai közszereplık részére végzett ügyvédi tevékenység, - személyesen meg nem jelenı ügyfelek részére végzett tevékenység, - a bőnözıi aktivitás miatt veszélyeztetettebb térségekben nagyobb a valószínősége annak, hogy a már korábban már büntetıjogilag is felelısségre vont ügyfél vagyona bőncselekménybıl származik, - olyan ügyfelek részére végzett tevékenység, akik kapcsolatban vannak korrupció és szervezett bőnözés szempontjából különösen fertızött országokkal, - átláthatatlan vagy nehezen megállapítható tulajdonosi szerkezető gazdasági alanyok részére végzett tevékenység, - a tényleges tulajdonosokról nem vagy csak hiányos információkat szolgáltató ügyfélkör Az ügyvédi iroda által végzett tevékenységekkel kapcsolatos kockázat Néhány ügyvédi tevékenység veszélyeztetettebb a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának szempontjából. Ezeket a jogalkotó a Pmt. szabályozási körébe tartozó ügyvédi tevékenységként nevesíti, kockázat értékelési szempontból azonban a következı tevékenységeket is ajánlott számításba venni: bonyolultabb kereskedelmi és ingatlan ügyletek jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek olyan tulajdonosi szerkezetének kialakításában való közremőködés, amely alkalmas a tényleges tulajdonos, alapító személyének elleplezésére harmadik személytıl fogadott vagy harmadik személy részére történı teljesítés a letéti számlán készpénzes teljesítés akár az ügyfél akár harmadik személy részérıl határokon átnyúló átutalásokat is tartalmazó tıkemozgást magában foglaló ügyletek 2.3. Az ügyféllel és az ügyleti megbízással kapcsolatos kockázat Az ügyféllel és az általa adott megbízással kapcsolatos kockázat felmérésénél a következıkre kell figyelemmel lenni: - együttmőködik-e mindenben az ügyfél azonosítás során, az átadott iratok hitelesen igazolják-e a személyazonosságot, - átlátható és okszerő-e az ügyleti megbízásban kialakítani kért tulajdonosi szerkezet, - felmerül-e a megbízás során olyan ügyvédi tevékenység, amely magasabb kockázatot jelenthet, - kiterjed-e az ügyleti megbízás olyan vagyon kezelésére, amely a megbízással nem hozható összefüggésbe Az ügyfél képviselıjével kapcsolatos kockázat Számos esetben az ügyleti megbízás teljesítésére képviselı eljárásával kerül sor. A képviselet során felmerülı kockázatokkal kapcsolatban a kockázat értékelést a képviselı és az ügyfél személyére, valamint az ügyleti megbízást szem elıtt tartva kell elvégezni. Amennyiben például az ügyfél azonosításának eredménye kielégítı, de a képviseletében eljáró személy vonatkozásában a kockázat magasnak mutatkozik, úgy az ügyleti megbízás fokozott figyelemmel kísérése jelenthet megoldást a 8

9 fokozott ügyfél azonosítás helyett. Abban az esetben viszont, ha a képviselı alacsony kockázati kategóriába esik ám az ügyfél személyének azonosítása nem meggyızı, úgy az ügyleti megbízás helyett az ügyfél azonosításra kell több figyelmet fordítani. 9

10 III. rész Az ügyvéd kötelezettségei a Pmt. szerint I. Az ügyfél átvilágítás általános kérdései Mikor kell az ügyfél átvilágítást elvégezni? Ki minısül ügyfélnek? Kinek kell elvégeznie az ügyfél átvilágítást? - Ügyvéd által végzett ügyfél átvilágítás - Eljárás társügyintézés esetén - Alkalmazott által végzett ügyfél átvilágítás A más szolgáltató által végzett ügyfél átvilágítás eredményének elfogadása Az ügyfél átvilágítás eredményének továbbítása más szolgáltató részére Sikertelen ügyfél átvilágítás A sikertelen ügyfél átvilágítás következménye 1. Az ügyfél azonosítása Mit jelent az ügyfél azonosítása? A tényleges tulajdonos meghatározása Hogyan történik az ügyfél azonosítása? - Kötelezı adatok természetes személy ügyfél esetén - Kötelezı adatok jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ügyfél esetén - Szükség szerinti adatok természetes személy ügyfél esetén - Szükség szerinti adatok jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ügyfél esetén Az ügyfél azonosítás idızítése - Új ügyfél azonosítása - Ügyfél azonosítás a tartós megbízás fennállása alatt - Ügyfél azonosítás ugyanazon ügyféltıl származó ismételt megbízás esetén 2. Hogyan történik a tényleges tulajdonos azonosítása? Hogyan történik a meghatalmazott azonosítása? 3. Személyazonosság igazoló ellenırzése Természetes személy személyazonosság igazolójának ellenırzése Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ellenırzése A személyazonosság igazoló ellenırzésének idızítése 4. Az ügylet azonosítása 5. Az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, adatváltozások követése (monitoring) Mit jelent a naprakész nyilvántartás? Az ügyfél átvilágítás speciális formái - Egyszerősített ügyfél átvilágítás - Fokozott ügyfél átvilágítás - Elfogadható-e megbízás olyan ügyféltıl, aki nem jelent meg személyesen? II. Bejelentési kötelezettség 1. A bejelentésre kötelezettek köre 10

11 Az ügyvéd titoktartási és bejelentési kötelezettsége 2. A bejelentési kötelezettség alóli kivételek 3. A bejelentés megtétele, a kijelölt személy eljárása Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek? Intézkedések a bejelentés alapján 4. A bejelentéssel kapcsolatban keletkezett adatok kezelése, megırzése és védelme (a felfedés tilalma) III. Nyilvántartási és iratmegırzési kötelezettség 1. Milyen formában kell a Pmt. szerinti nyilvántartást vezetni? 2. A nyilvántartások közös szabályai 3. Elektronikus nyilvántartások 4. Papír alapú nyilvántartások 5. Az ügyfél átvilágítás során feljegyzést kell készíteni IV. Az ügyvéd belsı szabályozási kötelezettségei (a kockázatcsökkentés eszközei) 1. A pénzmosás elleni szabályzat elfogadása Mit kell tartalmaznia a pénzmosás elleni szabályzatnak? Milyen esetben kötelezı a Mintaszabályzatot kiegészíteni? 2. A belsı ellenırzı és információs rendszer Milyen esetben szükséges az irodában belsı ellenırzı és információs rendszert mőködtetni? 3. A bejelentés megtételére jogosult személy kijelölése 4. Az alkalmazottak képzése és tájékoztatása A PMT. SZERINTI ÜGYVÉDI KÖTELEZETTSÉGEK TARTALMA ÜGYFÉL ÁTVILÁGÍTÁS - ÜGYFÉL AZONOSÍTÁSA - TÉNYLEGES TULAJDONOS AZONOSÍTÁSA - SZEMÉLYAZONOSSÁG IGAZOLÓ ELLENİRZÉSE - ÜGYLET AZONOSÍTÁSA - ÜGYLETI KAPCSOLAT FOLYAMATOS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, ADATVÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE BEJELENTÉS NYILVÁNTARTÁS ÉS IRATMEGİRZÉS 11

12 BELSİ SZABÁLYOZÁS (KOCKÁZATCSÖKKENTÉS) - PÉNZMOSÁS ELLENI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA - BELSİ ELLENİRZİ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER MŐKÖDTETÉSE - BEJELENTÉS MEGTÉTELÉRE JOGOSULT SZEMÉLY KIJELÖLÉSE - ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE I. Az ügyfél átvilágítás általános kérdései Az ügyfél átvilágítási kötelezettség valamennyi, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára kötelezı, amennyiben a szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott tevékenységet végez. Az ügyvéd akkor köteles az ügyfél átvilágítására, ha pénzmosás elleni szabályozással érintett tevékenységet lát el. A szabályozással érintett ügyvédi tevékenységek nagyobb pénzmosási kockázatot jelentenek, ezért szükséges gyakorlásuk során az ügyfél adatainak az ügyvédi gyakorlatban már megszokott rögzítésén kívül a Pmt. szerinti ügyfél átvilágítást is elvégezni. Tekintettel azonban hivatásuk speciális jogi és etikai szabályaira, az ügyvédi hivatás gyakorlói az ügyfél Pmt. szerinti átvilágítása és esetleges bejelentés megtétele alól a jogalkotó által meghatározott körben felmentésben részesülnek. Az ügyfél átvilágítás során az ügyvédnek illetve alkalmazottjának körültekintıen, udvariasan valamint az egyéb szakmai elıírások szem elıtt tartásával kell eljárnia. Az ügyfél átvilágítás az a folyamat, amelynek során az ügyvéd az ügyfelet és - amennyiben van - a tényleges tulajdonost azonosítja, elvégzi a személyazonosság igazoló ellenırzését, azonosítja az ügyletet, figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot és szükség esetén rögzíti az adatváltozásokat. Mikor kell az ügyfél átvilágítást elvégezni? Ügyfél átvilágítást akkor kell elvégezni, ha - pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy - a következı jogügyletek elıkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üt. 5. (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet 1. gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévı vagyonrész (részesedés) vétele, eladása; 2. ingatlan vétele, eladása; 3. gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, mőködtetése, megszőnése. Az Üt. 5. (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenység, amikor az ügyvéd a) képviseli az ügyfelét, b) büntetıügyben védelmet lát el, c) jogi tanácsot ad, d) szerzıdést, beadványt, más iratot készít, e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. A hivatkozott ügyvédi tevékenységek közül az Üt. 5. (1) bekezdés b) és az e) pont szerinti tevékenységek figyelmen kívül maradnak, hiszen - a büntetıügyben ellátott védelem a szabályozással érintett ügyvédi tevékenységek gyakorlása során egyrészt nem releváns, másrészt a Pmt. hatálya alól kivett ügyvédi tevékenység, - a pénz és értéktárgy letéti kezelése pedig a Pmt.-ben külön nevesített ügyvédi tevékenység. 12

13 Amennyiben a felsorolt jogügyletekkel összefüggésben képviselet ellátására kerül sor, úgy a bíróság elıtti képviseletre - a cégbíróság elıtti képviselet kivételével - szintén nem vonatkozik a Pmt. szerinti ügyfél átvilágítási és a bejelentési kötelezettség, mert a bíróság elıtti képviselet ellátása és az azzal kapcsolatos jogi tanácsadás szintén a Pmt. hatálya alól kivett ügyvédi tevékenység. A Pmt.-ben írt kötelezettségek szempontjából tehát a képviselet ellátása a cégbíróság elıtti, valamint hatósági eljárásokban (pl. földhivatali eljárás) ellátott ügyvédi képviseletet jelent. A szabályozással érintett ügyvédi tevékenységek gyakorlása elsıdlegesen az okirat szerkesztési tevékenység során fordulhatnak elı, ezért ennek során különös figyelemmel kell eljárni. A jogi tanácsadás során figyelembe kell venni azt is, hogy az ügyfél átvilágítást a szabályozással érintett ügyvédi tevékenységek gyakorlása esetén és akkor kell elvégezni, ha a tanácsadás nem terjed ki bíróság elıtti képviselet - ide nem értve a cégbíróság elıtti képviseletet- vagy védelem ellátásával összefüggı kérdésre illetve nem tekinthetı bíróság elıtti peres eljárás vagy büntetıeljárás megindításának szükségessége tárgyában végzett tanácsadásnak. Amennyiben a fentiek valamelyikével kapcsolatos a tanácsadás, a Pmt. szerinti ügyfél átvilágítási és bejelentési kötelezettség nem terheli az ügyvédet és az ügyfél azonosítása az általános szabályok szerint történik. Összegezve a fentieket, az ügyvéd köteles ügyfél átvilágítást végezni a Pmt. szerint, amennyiben I. pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy II. gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévı vagyonrész (részesedés) vétele, eladása; ingatlan vétele, eladása; gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, mőködtetése, megszőnése vonatkozásában 1. képviseli az ügyfelét nem bíróság elıtti eljárásban, kivéve a cégbíróság elıtti képviseletet, 2. szerzıdést, beadványt, más iratot készít, 3. jogi tanácsot ad, amely nincs összefüggésben bíróság elıtti képviselettel illetve védelem ellátásával valamint ezek alapját képezı eljárás megindításának szükségességével. Ki minısül ügyfélnek? Az ügyfél átvilágítás szempontjából ügyfél az a személy, aki - az ügyvéddel a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerzıdést köt, illetve az ügyvéd részére megbízást ad, - az ügyvéddel a Pmt. hatályba lépését megelızıen (2007. december 15.) tartós megbízást létesített és azonosítására még nem került sor, - korlátozottan cselekvıképes illetve cselekvıképtelen személy valamint szervezet törvényes képviselıje, - meghatalmazott, rendelkezésre jogosult, képviselı, amennyiben az ügyfél vagy törvényes képviselıje nem személyesen jár el. Látható tehát, hogy az ügyfél azonosítása és a személyazonosság igazoló ellenırzése az ügyfél átvilágítási folyamat elsı lépései. A szabályozással érintett ügyvédi tevékenységet gyakorló ügyvédet terhelı, Pmt.-ben írt kötelezettségek közül egyedül a bejelentési kötelezettség nem feltétlen, erre kizárólag a pénzmosás gyanújára okot adó körülmények fennállása és észlelése esetén és a bejelentés lehetıségét kizáró körülmények hiányában kerülhet sor. Az ügyfél átvilágításról az ügyvédnek feljegyzést kell készíteni az elvégzett kötelezettségeknek megfelelıen. Kinek kell elvégeznie az ügyfél átvilágítást? - Ügyvéd által végzett ügyfél átvilágítás 13

14 Az ügyfél átvilágítási kötelezettség fıszabály szerint azt az ügyvédet terheli, aki a megbízást elfogadja. Az ügyfél átvilágítás eredményérıl az ügyvédnek feljegyzést kell készítenie. - Eljárás társügyintézés esetén Társügyintézés esetén a megbízást elfogadó ügyvédnek azt kell tekinteni, aki a megbízást elsıként aláírta, kétség esetén azt, aki az elsıhelyi aláíró. A társügyintézı ügyvédnek ellenıriznie kell, hogy az ügyfél átvilágítás megtörtént és ezt külön feljegyzésen célszerő rögzítenie. - Alkalmazott által végzett ügyfél átvilágítás Az ügyfél azonosítását, a személyazonosság igazoló ellenırzését valamint az ügyfél átvilágítás eredményérıl szóló feljegyzés készítését az ügyvéd alkalmazottja is elvégezheti. Ha az ügyvéd a szabályozással érintett gyakorlása során alkalmazottat foglalkoztat az iroda szervezeti struktúrájához illeszkedı belsı ellenırzı és információs rendszer mőködtetésérıl kell gondoskodni. Az alkalmazott által végzett ügyfél átvilágításról készült feljegyzést az alkalmazottnak és az ügyvédnek is aláírásával kell ellátnia. Az alkalmazott köteles a tudomására jutott gyanús körülményt az ügyvéddel haladéktalanul közölni, az ügyvéd pedig az alkalmazott jelzésérıl feljegyzést készíteni. Az alkalmazott ügyfél átvilágítási tevékenységét évente legalább egy alkalommal ellenırizni kell. A más szolgáltató által végzett ügyfél átvilágítás eredményének elfogadása A Pmt. lehetıvé teszi, hogy az ügyvéd más ügyvéd vagy a törvényben meghatározott más szolgáltató által végzett ügyfél átvilágítás eredményét elfogadja az alábbi feltételek esetén. Rendkívül fontos szabály azonban, hogy a más szolgáltató által elvégzett ügyfél átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli a felelısség az ügyfél átvilágítási követelmények teljesítése miatt. Az ügyfél átvilágítást eredménye elfogadható, amennyiben az ügyfél átvilágítást olyan - könyvvizsgáló, - könyvelı, - adószakértı, okleveles adószakértı, - adótanácsadó, - ügyvéd, - közjegyzı végezte el, amely tevékenységét - a Magyar Köztársaság területén, vagy - az Európai Unió más tagállamában folytatja. Amennyiben az ügyfél átvilágítás eredménye a fenti tevékenységeket nem EU tagállamban folytató szolgáltatótól származik, az elfogadás feltétele, hogy - a tevékenység gyakorlása szerinti ország 28/2008. (X.10.) PM rendelet szerinti, a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket alkalmazó harmadik országnak minısüljön és - a szolgáltató kötelezı szakmai nyilvántartásban szerepeljen. Utóbbiról javasolt az érintett szolgáltató vezetıjének nyilatkozatát beszerezni és az ügyfél átvilágítás során keletkezett iratokhoz csatolni. Ajánlott továbbá az elfogadott ügyfél átvilágítás alapjául szolgáló intézkedések idıpontját is beszerezni a változások figyelemmel kísérése érdekében. 14

15 Az ügyfél átvilágítás eredmények továbbítása más szolgáltató részére Más szolgáltató által igényelt adatok kizárólag az érintett ügyfél írásbeli hozzájárulása esetén és az igénylı szolgáltató írásbeli kérésére továbbíthatók. A továbbított adat az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása, személyazonosságának igazoló ellenırzése érdekében rögzített adat illetve dokumentáció másolata lehet. Az adatok idıközben esetlegesen bekövetkezett változásának más szolgáltató általi követése érdekében az igényelt adatok felvételének idıpontját is célszerő megjelölni. Sikertelen ügyfél átvilágítás Az ügyfél átvilágítás az a folyamat, amelynek során az ügyvéd - az ügyfelet és - amennyiben van - a tényleges tulajdonost azonosítja, - elvégzi a személyazonosság igazoló ellenırzését, - azonosítja az ügyletet, - figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot és szükség esetén rögzíti az adatváltozásokat. Sikertelennek kell tekinteni az ügyfél átvilágítást, ha az ügyvéd akár az ügyfél azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenırzése, akár ügylet azonosítása illetve az ügyleti kapcsolat figyelemmel kísérése során az alábbi körülmények valamelyikét tapasztalja vagy egyébként az ügyfél átvilágítás eredményét aggályosnak tartja: - az ügyfél nem vagy hiányosan szolgáltatja az azonosításához/adatváltozás nyilvántartásához szükséges adatait, - az ügyfél az adatok/adatváltozás rögzítéséhez nem járul hozzá, - az ügyfél a személyazonosságának ellenırzéséhez nem járul hozzá, - az ügyfél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, - az ügyvéd a személyazonosság ellenırzése során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, - az ügylet azonosítása és figyelemmel kísérése során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt észlel. A sikertelen ügyfél átvilágítás következménye Sikertelen ügyfél átvilágítás esetén az ügyvéd az érintett ügyfélre és ügyletre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyvédi közremőködést. Amennyiben a közremőködés megtagadására pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény észlelése miatt került sor, az ügyvédnek bejelentést kell tennie. 1. Az ügyfél azonosítása Mit jelent az ügyfél azonosítása? Az ügyfél azonosítása az ügyfél átvilágítási folyamat elsı lépéseként meghatározott adatok írásbeli rögzítését jelenti. Ezen túlmenıen az ügyfél azonosításnak arra is ki kell terjednie, hogy az ügyfél saját nevében vagy a tényleges tulajdonos nevében, érdekében jár el. A tényleges tulajdonos meghatározása A tényleges tulajdonos (beneficial owner) fogalmának bevezetését az indokolta, hogy számos esetben az ügyleti megbízás során a bonyolultabban kialakított tulajdonosi szerkezet révén háttérben maradnak azok a természetes személyek, akiket az adott ügylet ténylegesen érint. A Pmt. szerint tényleges tulajdonosnak kell tekinteni azt a természetes személyt, 15

16 aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékő nemzetközi elıírásokkal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetben - a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá alapítványok esetében azt a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendı kedvezményezetteket már meghatározták, akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve mőködtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelı szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Hogyan történik az ügyfél azonosítása? Az ügyfél azonosítása az ügyfél adatainak rögzítése az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az ügyvéd vagy alkalmazottja által. A rögzítendı adatok körét meghatározza egyrészt az, hogy természetes vagy jogi személy ügyfélrıl van- e szó, másrészt az, hogy az azonosítást végzı ügyvéd vagy alkalmazott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében - az ügyfél körülményei és az ügyleti megbízás jellege, összege miatt - indokoltnak tartja-e az adatok szélesebb körének felvételét (kötelezı, illetve szükség szerinti adatok). Az ügyvéd/iroda a kockázati profilnak megfelelı ügyfél kockázati szempontrendszer bevezetésével egységesítheti annak eldöntését, hogy az ügyfél körülményei, az ügyleti megbízás jellege és összege indokolnak-e kibıvített adatrögzítést. Kötelezı adatok természetes személy ügyfél esetén: családi és utónév (születési név), lakcím, állampolgárság, azonosító okmányának típusa és száma, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely; Külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyféltıl nyilatkozatot kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplınek minısül-e. Ki minısül kiemelt közszereplınek? Kiemelt közszereplı az a külföldi lakóhellyel rendelkezı természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelızı egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy a Pmt. alkalmazásában: - az államfı, a kormányfı, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, - az országgyőlési képviselı, - a legfelsıbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, - a számvevıszék elnöke, a számvevıszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, 16

17 - a nagykövet, az ügyvivı és a fegyveres szervek hivatásos állományú, fıtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, - a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelı testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplıvel közeli kapcsolatban álló személy: - bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; - bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Kiemelt közszereplı ügyféllel kapcsolatos eljárás Kiemelt közszereplıi minıségrıl kizárólag az ügyfél köteles nyilatkozni, a tényleges tulajdonos nem. Amennyiben azonban az ügyvédnek tudomása van arról, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplı, a kockázat alapú szemléletmód szerint, fokozott figyelemmel célszerő eljárnia az ügylet során. Amennyiben az ügyfél kiemelt közszereplı, az erre vonatkozó nyilatkozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a mely fontos közfeladatot lát vagy látott el, valamint - szükség esetén - a hozzátartozói minıséget és azt is célszerő rögzíteni, ha a kiemelt közszereplıvel közeli kapcsolatban álló személyrıl van szó. A Pmt. értelmében kiemelt közszereplı ügyféllel szemben fokozott ügyfél átvilágítást kell lefolytatni. A fokozott ügyfél átvilágítást követıen az ügylet figyelemmel kísérését is gyakrabban és nagyobb körültekintéssel ajánlott elvégezni. Abban az esetben, ha az ügyfél nyilatkozata kétségesnek mutatkozik, intézkedéseket kell tenni a rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı adatbázisokban történı ellenırzésre. Nincs ok azonban az ügyfél nyilatkozatát kétségbe vonni mindaddig, amíg az ügyvéd azzal ellentétes adatok birtokába nem kerül. Kötelezı adatok jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ügyfél esetén: név, rövidített név, székhelyének, külföldi székhelyő vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégbírósági nyilvántartásban szereplı jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttérıl (nyilvántartásba vételérıl, bejegyzésérıl) szóló határozat számát vagy nyilvántartási száma. Szükség szerinti adatok természetes személy ügyfél esetén: születési hely, idı, anyja neve. Szükség szerinti adatok jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ügyfél esetén: fıtevékenység, képviseletére jogosultak neve és beosztása, a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai. Az ügyfél azonosítás idızítése 17

18 Új ügyfél azonosítása Az ügyfél azonosítását, mint az ügyfél átvilágítási folyamat elsı lépését eseti megbízás vonatkozásában a (tényvázlat) felvételekor, a megbízási szerzıdés létrejötte elıtt tartós megbízás estén a tartós megbízás elfogadásakor köteles elvégezni Ügyfél azonosítás a tartós megbízás fennállása alatt Tartós megbízás esetén az ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelei adatairól vezetett nyilvántartása naprakész legyen. Ennek érdekében az ügyfél az adataiban bekövetkezett változást - az azonosítási adatlapon vállalt kötelezettsége alapján - köteles az adatváltozástól számított 5 munkanapon belül az ügyvédnek bejelenteni. Amennyiben az ügyfél azonosítási adatlapon az ügyfél adatváltozás bejelentésére vonatkozó kötelezettséget nem vállalt, úgy errıl külön okiratban kell gondoskodni. A bekövetkezett adatváltozásokat és azok kezdı idıpontját úgy kell rögzíteni, hogy az ügyfél korábbi adatai is elérhetıek maradjanak. Ügyfél azonosítás ugyanazon ügyféltıl származó ismételt megbízás esetén Amennyiben az ügyfél azonosítása korábbi ügyleti megbízás folytán már megtörtént és az ügyfél nyilatkozata szerint adataiban az azonosítás óta változás nem következett be, az újabb ügyleti megbízás során kizárólag az ügylet azonosítását kell elvégezni. Ugyanazon ügyféltıl származó ismételt megbízás esetén a bekövetkezett adatváltozásokat és azok kezdı idıpontját úgy kell rögzíteni, hogy az ügyfél korábbi adatai is elérhetıek maradjanak. 2. Hogyan történik a tényleges tulajdonos azonosítása? A tényleges tulajdonos csak természetes személy lehet, így a tényleges tulajdonos feltárását az ügyvédnek addig kellene végezni, ameddig jogi személyek egész során keresztül el nem jut ahhoz a természetes személyhez, akinek a tulajdonjoga végsı soron igazolható. Ezt elkerülendı, az ügyfélnek kell nyilatkoznia arról, hogy tényleges nevében vagy érdekében jár- e el. Ennek megfelelıen az ügyfél azonosításakor az ügyféltıl írásbeli nyilatkozatot kell kérni arról, hogy saját nevében vagy tényleges tulajdonos nevében, illetıleg érdekében jár el. Tényleges tulajdonos nevében eljáró ügyfélnek meg kell adnia a tényleges tulajdonos családi és utónevét (születési nevét), lakcímét, állampolgárságát. Ezeket az adatokat az írásbeli nyilatkozatban rögzíteni kell. Amennyiben az ügyfél által a tényleges tulajdonosról szolgáltatott adatok alapján a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, az azonosító okmány típusáról és számáról, valamint külföldi esetén a magyarországi tartózkodási helyrıl is indokolt adatokat beszerezni illetve ismételt írásbeli nyilatkozattétel kérhetı. Ha a tényleges tulajdonos személyazonossága mutatkozik kétségesnek, a rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı adatbázisokból kell az ellenırzést megkísérelni. Hogyan történik a meghatalmazott azonosítása? Amennyiben a megbízást ügyleti meghatalmazott közbejöttével kell teljesíteni, a meghatalmazást különös gonddal kell vizsgálni. 18

19 - Külfölditıl származó meghatalmazást csak közokiratba foglalva és amennyiben jogszabály eltérıen nem rendelkezik, apostillel ellátva szabad elfogadni. - Belföldi meghatalmazó esetén a meghatalmazottnak teljes bizonyító erejő magánokiratban nyilatkoznia kell, hogy a meghatalmazót személyesen ismeri, továbbá a meghatalmazó azonosításához szükséges adatokról. Belföldi vagy külföldi ügyvéd, illetve ügyvédi iroda által adott megbízás vagy helyettesítési meghatalmazás esetén a megbízó, meghatalmazó azonosítására alkalmas adatokat feljegyzésen kell rögzíteni. 3. Személyazonosság igazoló ellenırzése A személyazonosság igazoló ellenırzése az ügyfél átvilágítási folyamat második lépése, amelynek során az ügyfélnek minısülı személy, valamint a tényleges tulajdonos személyazonosságát az ügyvéd a bemutatott okiratok alapján ellenırzi, a megbízással érintett nem természetes személyt okiratok alapján azonosítja és ellenırzi, valamint a bemutatott okiratok érvényességét vizsgálja. Természetes személy személyazonosság igazolójának ellenırzése Abban az esetben, ha az ügyfél természetes személy, a személyazonosság igazoló ellenırzése alapvetıen nem különbözik a már megszokott ügyfél azonosítástól. Az ügyfél személyazonosságát az alábbi okiratok alapján kell ellenırizni a Pmt. szerint: magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa. A bemutatott okiratok érvényességének ellenırzése Természetes személy személyazonosító okmánya érvénytelen, ha az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy meghamisították, az igazolványban lévı adat megváltozott; azt a kibocsátásra jogosult szerv visszavonta; érvényességi ideje lejárt; a használatára jogosult meghalt; az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetıleg fiktív jelzéssel szerepel. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ellenırzése A Pmt. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenységek jelentıs része olyan megbízások alapján fordul elı, amelyekben gazdasági társaságok vagy más gazdálkodó szervezetek érintettek. Ilyen esetben az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenırzése mellett az érintett szervezet azonosítását és ellenırzését is el kell végezni. Ez olyan - 30 napnál nem régebbi - okirat bemutatásával történik, amely alkalmas annak igazolására, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, 19

20 - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetıleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzıhöz benyújtotta, - belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, - külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet társasági szerzıdésének (alapító okiratának, alapszabályának) bemutatása szükséges akkor, ha a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történı benyújtása már megtörtént, de a bejegyzésrıl/nyilvántartásba vételrıl még nem áll rendelkezésre okirat. Ebben az esetben az ellenırzéssel egyidejőleg, írásban ajánlott felhívni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet képviseletében eljáró személyt, hogy a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követı harminc napon belül okirattal köteles igazolni. Ezt követıen a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot az ügyvéd köteles a szervezet azonosításáról felvett adatok között rögzíteni. A bemutatott okiratok érvényességének ellenırzése Az okiratok érvényességének ellenırzése egyszerőbb, ha a bemutatott okirat közokirat, vagy a külföldi okiratról készült, felülhitelesített másolat áll az ügyvéd rendelkezésére, ilyen okiratok érvényességét ugyanis vélelmezni kell. A nem természetes személy azonosításához bemutatott okiratok érvényességének vizsgálata során fokozott figyelemmel kell eljárni akkor, ha az okirat nem minısül közokiratnak. A társasági szerzıdés, létesítı okirat, stb. érvénytelenségére a bírósági nyilvántartásba vételig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Érvénytelennek kell tekinteni a bemutatott okiratot a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó társaság esetében különösen akkor, ha az okiratból megállapítható, hogy o a társasági szerzıdés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzıi okiratba foglalására nem került sor; o a társasági szerzıdés nem tartalmazza a társaság cégnevét, fıtevékenységét, jegyzett tıkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét; o o o a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik; a társaság alapításában részt vevı valamennyi tag (részvényes) cselekvıképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevık a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi elıírásokat megsértették; a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tıke legkisebb összegére vonatkozó törvényi elıírásokat megszegték. Érvénytelennek kell tekinteni a bemutatott okiratot más szervezet esetében akkor, ha a létesítı okiratból nyilvánvalóan megállapítható, hogy nyilvántartásba bejegyzésre nem alkalmas. Szükség esetén az azonosító adatok, illetve okmányok jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásból történı lekérdezéssel ellenırizhetık. A személyazonosság igazoló ellenırzésének idızítése A személyazonosság igazoló ellenırzését fıszabály szerint az ügyfél azonosítással egyidejőleg kell elvégezni. Kivételes esetben az igazoló ellenırzés a megbízási szerzıdés alatt is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és a pénzmosás vagy terrorizmus 20