Térszerkezeti kutatások
|
|
- Ilona Orsósné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZABÓ PÁL 1 SZABÓ PÁL Térszerkezeti kutatások Fogalmi kérdések A térszerkezetet, mint fogalmat gyakran használják a területi kutatásokban, de az értelmezése bizonyos mértékben eddig hiányos, használata helytelen (felületes) volt. A hazai területpolitikában is gyakran használják, de sokáig nem volt konkrétan meghatározva maga a fogalom. A fogalmat tehát nem csak egy, hanem több tudomány is használja. Gyakran a területi egyenlőtlenségek szinonimájaként használják (pl.: egy főre jutó GDP területi egyenlőtlensége, egy főre jutó GDP térszerkezete). A térszerkezet idegen nyelvi megfelelői attól függenek, hogy milyen tartalommal ruházzuk fel a fogalmat. Az egyes kifejezések tükörfordítása nem lehetséges a különböző nyelvek között (Faragó 2001). A földrajzi szakszavak ide-oda fordítgatása óriási problémát jelent (Mészáros 2001). Angol nyelven a leggyakoribb: spatial structure, geographical structure, geographical pattern, spatial pattern, regional pattern; német nyelven: raumstruktur, raumordnung. A térszerkezet fogalom használata a hétköznapi nyelvben nem jellemző. Térszerkezet: térbeli elemek között kialakult kapcsolatok alapján lehatárolható területi egységek, amelyek valamilyen azonosságot mutatnak. (Rechnitzer 2005) Rechnitzer János megfogalmazása a régió- és a térszerkezet meghatározások között átmenetet képez, talán a régióhoz áll közelebb. Ez a meghatározás tehát a térszerkezetre nem megfelelő. A fogalom két szava közül sem a tér, sem a szerkezet nem egyszerű fogalom. A szerkezetet azonosíthatjuk a struktúra fogalmával, de a struktúra fogalma emelkedettebb, térelméletibb, míg a szerkezet inkább kötődik a konkrétumokhoz (Zoltán 1984). A teret, mint fogalmat már a szűkebb szakma is értelmezi (Korompai 1995; Nemes Nagy 1998; Benedek 2000; Mészáros 2000) Tér Az abszolutista irányzat szerint a tér saját struktúrával rendelkező objektív létező, a külön valóság és a folytonosság egysége, amely mintegy tartályként magában foglalja, hordozza a dolgokat. A relativista irányzat szerint a tér az objektív létezők közötti viszony... (Korompai 1995) Szerkezet A szerkezet elemekből (részek, alkotóelemek, alkotórészek) áll, mely elemek különböző elrendeződést mutathatnak, rendezettségük van, és az elemek egymással különböző módon összefüggnek, kapcsolódnak (mely akár leírható), és ezek mind (elem, helyzet, kapcsolódás) összessége egy egészt, egységet, együttest, rendszert ad, mely valami módon funkcionál,
2 2 TÉRSZERKEZETI KUTATÁSOK funkciója van; ez az együttes több mint a részek puszta összessége (több mint összetétel, váz); mint egész önmagában is értelmezhető, tulajdonságai (természete, jellege) vannak. Ha térszerkezetről beszélünk, van olyan aki arra helyezi a hangsúlyt, hogy elemekből áll, van aki az alkotórészek közötti kapcsolatokra, kapcsolódásra helyezi a hangsúlyt, és van aki a kettőt együtt értelmezi. A leggyakrabban használt térszerkezet fogalma a kémiának van. A kémia szerint atomok ill. atomcsoportok egymáshoz való viszonya egy molekulán belül. Azaz egy molekulán belüli atomok elhelyezkedéséről beszél. A kémiában így van egy kémiai képlet (összetétel), valamint egy szerkezeti képlet (az atomok molekulán belüli kapcsolódása). Vannak izomerek is: az azonos összegképletű, de eltérő fizikai és kémiai tulajdonságú vegyületek; a jelenség maga az izoméria. Azaz ugyanazokból az elemekből rakom össze, de más dolgok jönnek ki belőle. (Pl.: Ha építünk 500 km autópályát; nem mindegy, hogy egyben építjük, vagy 5x100 km-ben, teljesen más lesz a szerkezete). A kémia esetében tehát a térbeli elrendeződésen van a hangsúly. A térszerkezet fogalma ezen kívül még a csillagászatban, a biológiában is előkerül. A biológia szerint a struktúra:... a növényzet térbeli szerkezete, a növényi populációk mint struktúra alkotó egységek elrendeződése. (Biológiai Lexikon) A társadalomtudományban sokféle társadalmi tér létezik. A társadalom földi térhez kötött, lokalizált külső tere és az egyes társadalmi szférák belső tere (Nemes Nagy 1998). Az objektív teret fel szokták osztani külső ill. belső térre. A gazdaság belső terével a közgazdaságtan, a társadalom belső terével a szociológia foglalkozik. Ezek a belső terek megjelennek a földrajzi térben is. Akik a belső térben közel lesznek egymáshoz, azok a külső térben is egymás mellett lesznek. Horváth (1989), Asworth Bora (1999) gazdasági viszonylatban értelmezi: létezik egy absztrakt gazdasági tér (az adott társadalmi-gazdasági struktúrában elhelyezkedő, földrajzi rendszerektől független, ezáltal területi kategóriákkal nem jellemezhető gazdasági viszonyok halmaza) és a konkrét gazdasági tér. Vajon mindkettő esetében beszélhetünk térszerkezetről? Nemes Nagy (2003) szerint: a térszerkezet általános érvényű, s így mind a földi térben egyértelműen lokalizált, mind a földi lokalizációtól függetlenül is térjellemzőket mutató rendszerekben fellelhető. belső (absztrakt) tér szerkezete + külső (konkrét) tér szerkezete = térszerkezet A belső tér és a külső (földrajzi) tér vizsgálata nem nagyon kapcsolódik össze. Ennek az az oka, hogy a regionalisták a belső terek elemzését tulajdonképp nem tekintik a saját tudományukhoz tartozónak, a belső terek kutatói általában megfeledkeznek a területi dimenziókról (Nemes Nagy 1998). Ezek eredményeként a két tér (belső és külső) és a komplex térszerkezet egyidejű kutatása nagyon ritka. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző térszerkezet-kutatások gyakorlatilag földrajzi szerkezet, földrajzi térszerkezet kutatások is egyben. A földrajz a fizikai térben lokalizálja a társadalmi jelenségeket, illetőleg a különböző társadalmi jelenségeknek a fizikai térben történő fizikai terjedését elemzi, ezáltal a hely és helyzet meghatározás nem a társadalmi térben...(fodor 1985).
3 SZABÓ PÁL 3 A tér és a terület fogalma között kell-e különbséget tenni? A tér kicsit általánosabb, nem véletlenül beszélünk földrajzi térről, gazdasági térről, politikai térről, társadalmi térről. A terület pedig általában földrajzi térségekre vonatkozik. A hétköznapok valósága szerint a térszerkezet fogalma már nem cserélhető le a földrajzi terek kutatásai esetén területi szerkezetre, a szokásjog erősebbnek bizonyul minden térelméleti okfejtésnél. Az 1970-es, 1980-as években a térszerkezet fogalma alig-alig bukkan fel a különböző szakirodalmakban, inkább a területi szerkezet az, ami megjelenik. Csak néhány értekezés, tanulmány használta a fogalmat (Kovács G. 1970; Illés I. 1979). Idővel azonban kezdett kiegyenlítődni a két kifejezés használatának aránya, majd az elmúlt években a térszerkezet fogalma fokozatosan felülkerekedett. Erdősi (1985) szinonimaként használja a fogalmat mint az ingázás területi szerkezete, illetve az ingázás térszerkezete. Jelenség vs. térség térszerkezete? Napjainkban ma már a térszerkezetet parttalanul használják. (gazdaság ~e, adóbevételek ~e, mozihálózat ~e). Konkrét meghatározás azonban nincs ezekben a munkákban. Varga (2005) szerint a gazdasági térszerkezet a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlása (egyenletes, sűrűsödés). Ez alatt a tipikus külső tér szerkezetét érti. Süli-Zakar ( o.) Magyarországon hét ún. térszerkezeti szintet különít el: országos, regionális, nagytérségi, kistérségi, települési, lakókörzeti és háztartási. Végül sikerült néhány meghatározást találni a térszerkezetre (hangsúlyok): a) alkotóelemek és elrendeződésük (Nemes Nagy 1998; Mészáros 2000; Kőszegfalvi 1985; Zoltán 1984) [Inkább a tér fogalmához áll közel]. b) alkotóelemekre hívják fel a figyelmet (Benedek 2000; Baráth 1987; Krajkó 1989) c) elrendezésre hívják fel a figyelmet (Bartke 1989; Faragó 2004; Szabó 2008(?)). A kutatások és szemléletek alapján is kétféle csoport különíthető el: az egyik a földrajzi környezethez, annak elemeihez (települések, hálózatok, területhasználat illetve térségek) kötődő térszerkezet felfogás (inkább földrajzi, területrendezési, műszaki-fizikai); a másik a területi egyenlőtlenségek kutatásai során a területegységek közötti mennyiségi és minőségi differenciák feltárása révén fogalmazza meg a térszerkezetet (inkább regionalista, területfejlesztési). A két szempont akár együtt is előfordulhat egy-egy térség vizsgálatakor.... a leírtak függvényében nem egyszerű meghatározni a térszerkezet fogalmát. Ha regionális tudományi leírást kellene alkotnom, akkor a térelemek egyenlőtlensége és rendezettsége együttesen fogható fel térszerkezetként, de én a térbeli elrendeződésre helyezem a hangsúlyt. Ha a földrajzi térre kell meghatározni, akkor azt mondom, hogy a térszerkezet egy összetett térkategória, s értelmezését erősen determinálja a közelítés módja, szemlélete; alapvetően két térszerkezet-típus a meghatározó: egyrészt a földrajzi környezetben a különböző térelemek, térrészek és ezek kapcsolata, kapcsolódása és egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, elrendeződése; másrészt a különböző térrészek (leginkább régiók, országok) mennyiségi és minőségi jellemzőinek differenciáltságából eredő területi egyenlőtlenségek és ezek rajzolatai. (Szabó 2006)
4 4 TÉRSZERKEZETI KUTATÁSOK A hazai területpolitika A területrendezésnek és területfejlesztésnek eltérő szemlélete van. A társadalom és gazdaság működésének hatékonyságát nemcsak annak belső struktúrája, hanem földrajzi térszerkezete is erősen meghatározza. A fogalom használatáról már törvényhatározat is szól: évi XXI. Tv. a területfejlesztésről és területrendezésről): 2. : A területfejlesztés és a területrendezés célja: Az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; 35/1998. (III.20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról I. a területfejlesztési koncepció jövőképe A területfejlesztési koncepció jövőképe olyan térszerkezet felé törekvés, amelyben:... az ország urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szervesen kapcsolódnak az európai térszerkezetbe, dinamikus elemei a területi fejlődésnek. Ez a dokumentum kulcsfontosságú, ebben határozzák meg először a hét tervezési statisztikai régiót. Térszerkezet, területi struktúra: a térbeli objektumok és a közöttük lévő kapcsolatok, viszonyok alkotta, működőképes rendszer (területrendezés), összetett térkategória, melynek értelmezését és leírását erősen determinálja a közelítés módja, szemlélete. A regionális kutatásokban leggyakrabban a térségek lehatárolt térrészekre bontásával, s általában egy-egy kiemelt jellemző szerinti értékelésével, térképezésével feltáruló ( regionális ) egyenlőtlenségi és rendezettségi sajátosságok összessége (területfejlesztés). (OTK 2005) Struktúraterv(ezés): fizikai tervezést összekötni a társadalmi gazdasági folyamatok tervezésével (FVR 2002/1, 20.o.); a fejlesztési és rendezési tervezés között összekötő kapcsot képező tervdokumentum. A térszerkezet kutatása A kémikusok régóta foglalkoznak a térszerkezet kutatásával. A vegyészek a térszerkezetet meghatározzák, vizsgálják, analizálják, számítják, feltérképezik, modellezik, térszerkezeti típusokat határoznak meg stb., az egyensúlyi vagy éppen a legkedvezőbb térszerkezet elérése érdekében. A geográfusok térszerkezeti kutatásai alapvetően a földrajzi tér kutatására törekednek. Célunk a társadalomföldrajzi tér jobb megismerése, és az esetleges beavatkozások meghatározása. Azaz a különböző térszerkezetek ismerete egyrészt segít a térelemek működésének, kapcsolatának jobb megértéséhez, akár a beavatkozások kialakításához, másrészt hatékonyságuk függvényében segíthet más térségek esetén is például a működés optimalizálásához (vitás azonban, hogy minden hely egyedi, azaz nem biztos hogy minden mindenhol működik).
5 SZABÓ PÁL 5 A kutatások egyik szemléleti módja szerint az egyes térelemeket pontként fogjuk fel (település, repülőtér, ipari park). Vizsgáljuk a tér alkotóelemeit (belső tér pl. hierarchia-vizsgálat; európai városhierarchia), valamint azok elrendeződését (ponteloszlások). Az egyik térszerkezeti kutatási módszer a legközelebbi szomszéd analízis (NNA). Ennek egyik vizsgálati területe egy ország települései elhelyezkedésének vizsgálata, melyből a várossá nyilvánítás folyamatát, a városhálózatot vizsgálhatjuk (bővebben Czirfusz - Szabó 2008). Másik vizsgálati objektum lehet a szakasz (pl. hálózatok út, energia), mint például az autópálya-hálózat elrendeződésének vizsgálata. A fizikai vizsgálatokon túl lehet kombinálni a vizsgálatot az autópályák forgalmával, így lehet megállapítani a sűrűn, ill. ritkán járt utakat, s ez vezet el minket a forgalomszámlálásokhoz. A harmadik vizsgálati objektumok a síkrészek, alakzatok (területhasználat). Ezek általában alaktani vizsgálatok (pl. térség alakja és fejlettsége), egy jelenség területi elterjedését vizsgálják (állapot-folyamat). Több jelenség átfedése, elkülönülése, érintkezése (mint pl. etnikumok) vizsgálható ezzel a módszerrel. Ezen kutatások összekapcsolása nem igazán jelenik meg a szakirodalomban (kivétel pl. Haggett, P. et al. 1977). Ezek modellezése ma még nem annyira kiforrott. A kutatások másik szemléleti módja a térségek felőli, többnyire területi egyenlőtlenségi vizsgálat. A területi egyenlőtlenségeket megmérhetjük, térképezhetjük. Ezek alapján meg lehet mondani, hogy erősödött-e vagy gyengült-e a területi egyenlőtlenség, a számszerűsítés azonban hiányzik (területi autokorreláció, egy térség szomszédos térségeinek átlagával való összefüggés). Ezeken kívül még sok minden más vizsgálható: a térszerkezet felépülése, morfológiai jellemzői stb. Az időt is belevihetjük a rendszerbe, s így a statika-dinamika végiggondolására (mobil és immobil térelemek, térszerkezet változása stb.) Vizsgálható még a térszerkezetek egymásmellettisége, egymásba illeszkedése ( Magyarország térszerkezete része Európa térszerkezetének ). A területi egyenlőtlenségek vizsgálata könnyen (gyakorta) modellbe torkollhat. Térszerkezeti modellek (földrajzi térszerkezeti modell, területszerkezeti modell) Modell: A modellek egyik fő funkciója...lehetővé teszi, hogy elképzeljünk és megértsünk olyan jelenségcsoportokat, amelyek esetében ez nagyságrendjük és bonyolultságuk folytán másként nem lenne érthető. (Chorley Haggett 1967) A nagy kérdés az, hogy a szelektálás az információk között vajon hatásos-e. A földrajzi térszerkezet modellezése a földrajzi kép egyszerűbb képeként fogható fel. Ennek többféle típusa van, az egyik ilyen a verbális típus (pl. Észak-Dél Olaszország). Ez egy szóban kifejezhető modell, ugyanakkor tudjuk, hogy Olaszország esete azért ennél bonyolultabb. Ezt grafikus úton is ábrázolhatjuk egy konkrét földrajzi térre (konkrét; pl. Chicago), valamint több földrajzi térre (általános). Az induktív gondolkodás a földrajzban egy megfigyelés-sorozattól egy olyan összefüggés felfedezése felé halad, amely bizonyos fokig rendet teremt az adott esetek között (pl. földrajz).
6 6 TÉRSZERKEZETI KUTATÁSOK Ezzel szemben a deduktív okfejtés az általánostól halad a specifikus felé, a logikailag vagy elméletileg feltételezett összefüggéstől halad a megfigyelések felé (pl. közgazdaságtan). A térszerkezet általános modellje az egyes térszerkezeti elemek törvényszerű elhelyezkedésének, elrendeződésének felismerése, leírása (Thünen, Lösch, Weber, Christaller, chicagói iskola...) Ezzel szemben egy térség konkrét térszerkezeti modellje az egyes konkrét térszerkezeti elemek leírásával (lerajzolásával), szelektálásával, fő jegyeinek kiemelésével foglalkozik. Térszerkezeti konkrét modellek: grafikus forma, háttérkép (kontinens, ország, régió...kontúrvonalai). Egy térszerkezeti modell előállhat kétféle módon: az egyik a kutatás végén szintézisként, a területi kép egyszerűsített verziójaként létrejövő modell, a másik az ötletelve rajzolgatunk. A terület mozgóátlagnál a térséghez nem egy másik térségét, hanem a térség és egy bizonyos sugáron belüli szomszédos térségek átlagát rendelem (általánosítás, generalizálás). Területi vizsgálatok és grafikus modellek Európára Az európai szakirodalom spatial metaphore-ként emlegeti a térszerkezeti modelleket, hazánkban azonban a modell szó az elfogadott. Fontos egyes ilyen eredményű folyamatnál (térszerkezeti modell keletkezésének folyamata és eredménye), hogy mi célból készült (tudományos kutatás eredménye, megrendelésre), milyen szemlélet alapján készült, milyen alapokon nyugszik, illetve hogy ki csinálta (urbanisztikus, regionalista...német, francia...). Fontos tudni, hogy milyen kutatásokon alapul (városföldrajzi, regionális), hogyan áll elő a modell (pl. hogyan történik az egyszerűsítés, meddig megy el a leegyszerűsítés), hogy néz ki milyen jeleket, szimbólumokat használ, illetve fontos az elnevezés is (a modell neve, a grafikus elemek nevei). Európa esetében lényeges, hogy egy-egy térszerkezeti ábra drasztikusan meg tud változni (társadalmi-gazdasági jelenség váltja ki). A különböző korokban máshol leljük fel Európa magterületét, a centrumtérség időről időre áthelyeződött. A magterület Európa esetében mindig a korábbi centrum szomszédságába helyeződött át (Sárfalvi). A legutóbbi nagy váltások a fordista, posztfordista gazdasággal, a szocialista blokk felbomlásával kerültek előtérbe. Azt, hogy a területi modellek mennyiben követték ezeket a folyamatokat, azt újabb és újabb vizsgálatokkal lehet feltárni. A térszerkezeti modellek evolúciós fejlődéséről annyit elmondhatunk, hogy vagy az adott szerző változtat a térszerkezeti modelljén, vagy tényleges változás történik, és a térszerkezet változik meg az idő múlásával. Rendszerezés I. CENTRUM-PERIFÉRIA háromszög négyszög ötszög II. BŐVÍTMÉNYEK ÉS MÁS CENTRUMTÉRSÉGEK
7 SZABÓ PÁL 7 III. POLICENTRIKUS TÉRSZERKEZET IV. ÖSSZETETT MODELL zónák és centrumok többféle modell egyszerre V. NINCS MODELL I. Centrum-periféria Háromszög Gottmann (1962) egy Amszterdam Párizs Ruhr-vidék háromszöget állapított meg, 1954-ben azonban még nem említette. Gottmann után sok háromszöget csináltak. Hall (1992) könyvében egy London Frankfurt Párizs centrumtérséget ír le, ám korábbi művében (Hall 1977) egy Birmingham Párizs Milánó és egy Birmingham Párizs Dortmund háromszöget állapított meg. Érdekesség, hogy Hall 1977-ben vonta be a déli (Milánó) területeket, míg a többi kutató inkább később helyezte a déli területekre a hangsúlyt. Négyszög Négyszögből összesen két modellt lehetett találni (Lever 1995; Horváth 2006). Előző egy London Amszterdam Frankfurt Párizs, utóbbi egy Leeds Lyon Hamburg Milánó négyszöget határozott meg. Ötszög Más néven Pentagonként is emlegetik. Az Európai Unióban ez a modell a legelterjedtebb, leírja hogy az európai magterületet egy pentagonnal lehet összekötni. Az ESDP 1999-es dokumentuma említi a pentagont, de az ábra nem jelenik meg benne. Az ESPON 2006-os kutatásában is megjelenik az ötszög, sőt néha megkapja a Pentagon elnevezést is. Alakzatok Keeble (1988) potenciálszámításokat végzett Európában. Európa centrum-térsége felé haladva az látható, hogy a gazdasági potenciálértékek egyre magasabbak lesznek. Keeble a modelljét platónak nevezte, ám vizsgálata nem futott be nagy sikert a szakirodalomban. Talán a legismertebb modell a jól ismert Kék Banán (Brunet, R. 1989). Brunet a francia Reclus kutatócsoport tagja volt (hasonló, mint nálunk a VÁTI), ez a csoport végzett ilyen regionális kutatásokat Európában. A Reclus-t a DATAR (francia területfejlesztési hivatal) bízta meg ezzel a kutatással. A centrumtérséget már Brunet-ék előtt is létezett, történészek, földrajzosok már korábban leírták ezt a gerincet. II. Bővítmények és más centrumtérségek Ezek a modellek a jövőképet próbálják felvázolni. A centrumtérséghez a jövőben felzárkózó európai zónákat, a gyorsan fejlődő területeket próbálják beazonosítani. A
8 8 TÉRSZERKEZETI KUTATÁSOK franciák francia banánnak nevezték el a bővítményüket (DATAR 1992). A németek sem maradtak adósak a bővítgetéssel, ő német púpnak, uborkának nevezte el a modellt (Kunzmann 1992). Ezek a nemzetközi szakirodalomban nem futott be. Sokkal ismertebb Gorzelak lengyel kutató eredménye, aki szerint létezik egy Kelet-Közép Európai bumeráng Gdansktól Prágán keresztül Bécs, majd Budapest irányába (Gorzelak 1996). Kevésbé ismert modell a Sárga Banán (Yellow Banana), mely Párizstól Kölnön és Berlinen át Varsóig húzódik, sőt akár bővíthető még keletebbre is. Ez a sárga banán úgymond metszi a kék banánt, ezért ennek a németek a keresztbanán nevet is adták (Kreuzbanane). Az Arany Banánt Lever (1999) alkotta meg, mely Barcelonától az Észak-Alpokig (Lombardia, Bécs) húzódik. Baudelle és Guy (2002) e zónát az Európai Kaliforniának nevezték el, mivel az többféle, természetföldrajzi alapú övezetből tevődik össze. Brunet egy Napfény-övezetet is létrehozott, amelyet Dél Északjának nevezett el. HIVATKOZÁSOK Asworth, G. Bora Gy. (1999) Fogalmi meghatározások: vállalat, tér, szervezet. In: Asworth, G. Bora Gy. szerk. Térbeli elrendezés és vállalat I o. Baráth E. (1987) Egy térszerkezeti modell. Tér és Társadalom, 1. évf. 2.sz o. Bartke I. (1989) A társadalom és a gazdaság területi szerkezetének alapvonásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. Baudelle, G. Guy, C. (2003) The Peripheral Areas of Western Europe and EU Regional Policy. Prospective Scenarios. Benedek J. (2000) A társadalom térbelisége és térszervezése. Risoprint, Kolozsvár. Brunet, R. (1989) Les villes Européenes. DATAR/RECLUS, Paris. Chorley, R. Haggett, P. (1967) Models in Geography. Methuen & Co Ltd, London. Czirfusz M. Szabó P. (2008) A legközelebbi szomszéd analízis és alkalmazási lehetőségei. Területi Statisztika, 11. (48.) évf. 3.sz o. Erdősi F. (1985) Az ingázás területi rendszerének, valamint térszerkezetének viszonya a vonzáskörzetekhez a Dél-Dunántúlon. In: Rechnitzer J. szerk. Vonzáskörzetek agglomerációk II. Akadémiai Kiadó, Budapest o. Faragó L. (2001) A területfejlesztéssel és területi tervezéssel kapcsolatos uniós fogalmak tartalma és használata. Falu-Város-Régió, 8. évf. 3.sz. 3-5.o. Faragó L. (2004) A regionalizmus hajtóerői Magyarországon. Tér és Társadalom, 18. évf. 3.sz o. Fodor L. (1985) A társadalmi tér elméleti kérdései a térelmélettel foglalkozó tudományok megállapításainak tükrében. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest. Gorzelak, G. (1996) The Regional Dimension of Transformation in Central Europe. Regional Studies Association, London. Gottmann, J. (1962) A Geography of Europe. Holt, Rinehart and Winston Inc., New York. Hall, P. (1977) Urban and Regional planning. Penguin Books, Harmondsworth. Hall, P. (1992) Urban and Regional planning. Routledge, London.
9 SZABÓ PÁL 9 Horváth Gy. (1989) A regionális gazdaságszervezés fejlődése és intézményei. Területi és települési kutatások 4. Akadémiai Kiadó, Budapest. Horváth Gy. (2006) Regionális versenyképesség Európában. In: Horváth Gy. szerk. Régiók és települések versenyképessége. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs o. Keeble, D. Offord, J. Walker, S. (1988) Core periphery disparities in a Community of twelve Member States. Report for the CEC. Korompai A. (1995) Regionális stratégiák jövőkutatási megalapozása. Regionális Tudományi Tanulmányok 1. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest. Kőszegfalvi Gy. (1985) A magyarországi településrendszer strukturális változása. In: Rechnitzer J. szerk. Vonzáskörzetek agglomerációk II. Akadémiai Kiadó, Budapest o. Krajkó Gy. (1989) A gazdasági térszerkezetek és a közigazgatás összefüggései. Tér és Társadalom, 3. évf. 3.sz o. Kunzmann, K. R. (1992) Zur Entwicklung der Stadtsysteme in Europa. In: Stiglbauer, K. ed. Mitteilungen der Österreichischen geograpischen Gesellschaft. Band 134, Wien. pp Lever, W. (1995) The European Regional Dimension. In: Lever, W. Bailly, A. eds. The spatial impact of economic changes in Europe. Avebury, Ashgate, Vermont. pp Lever, W. (1999) Competitive cities in Europe. Urban Studies Vol pp Mészáros R. (2000) A társadalomföldrajz gondolatvilága. Szeged, SZTE. Mészáros R. (2001) Vitaindító. Földrajz Regionális Tudomány kerekasztal-beszélgetés. Regionális Tudományi Tanulmányok 6.sz. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest. Nemes Nagy J. (1998) A tér a társadalomkutatásban. Bevezetés a regionális tudományba. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest. Nemes Nagy J. (2003) A regionális tudomány dualitása és paradigmái hazai tükörben. Tér és Társadalom, 17. évf. 1.sz o. Rechnitzer J. (2005) Miért élnek jobban az emberek a Dunántúlon, mint az Alföldön? Regionális különbségek és kezelési technikák. (előadás a Mindentudás Egyetemén.) Süli-Zakar I. (1997) Régiók a földrajzi térben. Comitatus, 7. évf. 3-4.sz o. Szabó P. (2006) Régió és térszerkezet az Európai Unióban. Doktori Értekezés, Budapest. Szabó P. (2008) A térszerkezet fogalma, értelmezése. Tér és Társadalom, 22. évf. 4.sz o. Varga A. (2005) Agglomeráció, technológiai haladás és gazdasági növekedés: a K+F térszerkezet makrogazdasági hatásainak vizsgálata. Akadémia Doktora Értekezés, Pécs. Zoltán Z. (1984) A dinamikus gazdaságföldrajz elmélete. Tankönyvkiadó, Budapest.
Változó területi egyenlıtlenségek Európában. Szabó Pál ELTE TTK 2008.11.08. Budapest
Változó területi egyenlıtlenségek Európában Szabó Pál ELTE TTK 2008.11.08. Budapest 1. A gazdasági fejlettség változó területi egyenlőtlensége, képe 2. Változó térszerkezeti modellek Vizsgált jelenség
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenKelet-Közép-Európa térszerkezeti képe
Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Dr. habil Szabó Pál adjunktus Farkas Máté PhD hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi tanszék Térszerkezet A kép alkotásához kell a térszerkezet
RészletesebbenMODELLEK AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLETT MAKRORÉGIÓIRA
Megjelent: Szabó P. (2007) Modellek az Európai Unió fejlett makrorégióira. In: Gulyás L. (szerk.): Régiók a Kárpát-medencén innen és túl, nemzetközi tudományos konferencia, 2007.03.23., Baja; Konferenciakötet;
RészletesebbenKelet-Közép-Európa térszerkezetének aktuális folyamatai. Dr. Tóth Géza Főszerkesztő, Területi Statisztika Egyetemi docens, Miskolci Egyetem
Kelet-Közép-Európa térszerkezetének aktuális folyamatai Dr. Tóth Géza Főszerkesztő, Területi Statisztika Egyetemi docens, Miskolci Egyetem Vázlat Térszerkezet fogalma, modellek Fajlagos GDP területi képe
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenSzabó Pál adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK Regionális Tudományi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány P. st. 1/C (paja@ludens.elte.
Megjelent: Földrajzi Közlemények 133. évf. 2. sz. pp. 121-134. Szabó Pál adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK Regionális Tudományi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány P. st. 1/C (paja@ludens.elte.hu)
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenTÉRSZERKEZET, KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN TÉRSZERKEZETI MEZŐK. Egri Zoltán PhD 1 - Tánczos Tamás PhD 2. egyetemi adjunktus, SZIE GAEK TC
TÉRSZERKEZET, TÉRSZERKEZETI MEZŐK KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN Egri Zoltán PhD 1 - Tánczos Tamás PhD 2 1 egyetemi adjunktus, SZIE GAEK TC 2 főiskola docens, tanszékvezető, EKF GTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
RészletesebbenA helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban
A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia
RészletesebbenA kelet-közép-európai régiók gazdasági-társadalmi térszerkezetének vizsgálata PLS-útelemzés segítségével
A kelet-közép-európai régiók gazdasági-társadalmi térszerkezetének vizsgálata PLS-útelemzés segítségével Egri Zoltán, főiskolai docens, SZIE AGK Bodnár Gábor, tudományos munkatárs, SZTE GTK A MAGYAR REGIONÁLIS
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan
RészletesebbenA TÉRSZERKEZET FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 4: 63-80 A TÉRSZERKEZET FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE (The Concept and the Explanation of the Spatial Structure) Kulcsszavak: SZABÓ PÁL térszerkezet területi szerkezet regionális
RészletesebbenPublikációs jegyzék Szakfolyóiratokban megjelent publikációk: Tanulmánykötetben megjelent írások:
Publikációs jegyzék Szakfolyóiratokban megjelent publikációk: Szabó Sz. (2004): A közlekedési eredetű konfliktusok csoportosítása, és előfordulása Magyarországon. Comitatus önkormányzati szemle. 2004.
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenTÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS
TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan
Felsőoktatási Szakképzés TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan Tanév: 2015/2016. II. A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan Tanszék: Közgazdasági Tanszék Tantárgyfelelős neve:
RészletesebbenA LEGKÖZELEBBI SZOMSZÉD ANALÍZISHEZ SZÜKSÉGES TERÜLETI ADATBÁZISOK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
A LEGKÖZELEBBI SZOMSZÉD ANALÍZISHEZ SZÜKSÉGES TERÜLETI ADATBÁZISOK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI Pfening Viola ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Társadalom és térinformatika Innovatív módszerek
RészletesebbenKözlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány. KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf.
Közlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf. Az elérhetőség értelmezése Többféle, általában egykomponensű definíció
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Munkahelyek: 2004-től tanársegéd, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
Név: Szabó Szabolcs Születési hely: Gyula Születési idő: 1979. február 11. Végzettségek: Általános Iskola: Középiskola: Egyetem: Doktori Iskola: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1986-1993, 4. sz. (Bay Zoltán) Általános
RészletesebbenAZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. AZ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJÁNAK JÖVŐKÉPE 2010 2015 HORVÁTH GYULA TELJESÍTMÉNYMUTATÓK
RészletesebbenI. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról. Tantárgy neve: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKÁK (választható)
BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR SZAK: PÉNZÜGY-BANK EGYETEMI ÉV 2010/2011 FÉLÉV I. FÉLÉV I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról Tantárgy
RészletesebbenA hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Korompai Attila
egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Gazdaságföldrajz és jövőkutatás Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1963-1968 ELTE TTK, Biológia-földrajz szak Tudományos fokozatok, címek:: 1971, dr. univ
RészletesebbenA REGIONÁLIS TUDOMÁNY SZEREPE A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS MÉRSÉKLÉSÉBEN KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN. Horváth Gyula
Regionális tudomány és területi kohézió Budapest, Magyar Tudományos Akadémia 2014. november 20. A REGIONÁLIS TUDOMÁNY SZEREPE A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS MÉRSÉKLÉSÉBEN KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN
RészletesebbenAz elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában
Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Tóth Géza Földi sokaságok, égi tünemények A statisztika a tudományok világában 2017. október 18. Vázlat Az elérhetőség fogalma Elérhetőség
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési
RészletesebbenA helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül Józsa Viktória elnökségi tag, MRTT doktorjelölt, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori
RészletesebbenA globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824
A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A szorgalmi időszak utolsó hetében, december 19-én írásbeli elővizsga tehető.
RészletesebbenA józan emberi elmét semmi sem élesíti annyira, mint a földrajz. /Immanuel Kant, 1802/ Dr. Lakotár Katalin
A józan emberi elmét semmi sem élesíti annyira, mint a földrajz. /Immanuel Kant, 1802/ Dr. Lakotár Katalin Nincs egyetlen olyan tudomány sem, amelynek tárgyköre szélesebb volna a földrajzénál, és amely
RészletesebbenFöldrajz 7. évfolyam
Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenEurópa térszerkezete különböző matematikai modellek tükrében*, 1 I. rész
DR. KINCSES ÁRON DR. NAGY ZOLTÁN DR. TÓTH GÉZA Európa térszerkezete különböző matematikai modellek tükrében*, 1 I. rész Európa sokszínű gazdasági-társadalmi térszerkezeti képének feltárására, a gazdasági
RészletesebbenA Centrope helye az európai térben*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIV. VÁNDORGYŰLÉSE Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. A Centrope helye az európai térben* Uszkai Andrea PhD-hallgató,
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
Részletesebben1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek
1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra
RészletesebbenA megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-
RészletesebbenTízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?
Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenHogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon
RészletesebbenREGIONÁLIS ELEMZÉSI MÓDSZEREK
ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2005 1 REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 11. REGIONÁLIS ELEMZÉSI MÓDSZEREK Appendix: REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KISLEXIKON Szerkesztette: Nemes Nagy József 2005 ELTE REGIONÁLIS
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
RészletesebbenTelepüléshálózati kapcsolatrendszerek
Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli
Részletesebbeningatlan-gazdaságtani előadások földhasználat...porból vétettünk és porrá leszünk... - de közben mi történik a porral?
ingatlan-gazdaságtani előadások földhasználat...porból vétettünk és porrá leszünk... - de közben mi történik a porral? megközelítések 3 szinten közgazdaságtan (tér és gazdaság) földérték, járadék, földpolitika
RészletesebbenA társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó
RészletesebbenKistérségeink helyzete az EU küszöbén
Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenTerületi adatbázisok összeállításának és elemzésének nehézségei az egészségföldrajzban
Területi adatbázisok összeállításának és elemzésének nehézségei az egészségföldrajzban Pál Viktor SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék TÁRSADALOM ÉS TÉRINFORMATIKA INNOVATÍV MÓDSZEREK A TÁRSADALOM
RészletesebbenRegionális gazdaságtan gyakorlat. 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek
Regionális gazdaságtan gyakorlat 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek 1 Közlekedési infrastruktúra, úthálózat IAMO: THE FUTURE OF RURAL AREAS IN THE CEE NEW MEMBER STATES, JANUARY 2004, Halle,
RészletesebbenNövekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben
Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
RészletesebbenRegionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti
Regionális gazdaságtan Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu A regionális gazdaságtan tárgya a gazdaság általános törvényszerűség
RészletesebbenMérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
RészletesebbenMéréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A LAKÓPARKOK FÖLDRAJZI VIZSGÁLATA ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KIHÍVÁSAIK
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenMinden szakirány számára közös tételek
ELTE TTK Geográfus mesterszak (MSc) szóbeli felvételi vizsgatételek (Módosítva 2012. májusában) A felvételi vizsga során 1 általános és 1 szakirány szerinti tételből kell vizsgázni. Minden szakirány számára
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenGeográfus MSc tantervi háló
Geográfus MSc tantervi háló A táblázat tartalma: Kód: a tantervi egység azonosítója Tanulmányi egység: a tantervi kurzus v. tanulmányi egység elnevezése Előfeltétel: a tantervi kurzus felvételét megelőzően
RészletesebbenOBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
RészletesebbenKÜLÖNBSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN
az Európai Unióban Jelenkori és Társadalmi és Gazdasági Folyamatok IV. évf. 3-4. sz. pp. 175-179. A GAZDASÁGI FEJLETTS NÁLIS KÜLÖNBSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN Dr. Szabó Pál adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegy.
RészletesebbenMérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
RészletesebbenÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
RészletesebbenAz új kohéziós politika és hatásvizsgálata
Az új kohéziós politika és hatásvizsgálata Varga Attila PTE KTK Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete MTA-PTE Innovációés Gazdasági Növekedés Kutatócsoport Vázlat Bevezetés Az EU új kohéziós politikája
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI
A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
Részletesebbendr. Jakobi Ákos Az információs kor Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi Tanszék
dr. Jakobi Ákos Az információs kor sajátos térbelisége Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi Tanszék Bemutatkozás ELTE Regionális Tudományi Tanszék, adjunktus ELTE Földrajz- és Földtudományi
RészletesebbenREGIONÁLIS ÉRTÉKELŐ ÉS KVANTITATÍV ANALÍZISEK
REGIONÁLIS ÉRTÉKELŐ ÉS KVANTITATÍV ANALÍZISEK REGIONÁLIS ORSZÁGELEMZÉSEK Készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Földrajzi Tanszéke alapításának 50. évfordulója alkalmából Budapest, 2002. 1.
RészletesebbenAz Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései
Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia
RészletesebbenVÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT
VÁROSFÖLDRAJZ GYAKORLAT FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK 1.
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési
RészletesebbenFÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ
FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi
RészletesebbenElőfeltétel. lh2n1005 Új irányzatok a természetföldrajzi kutatásokban TEF - 2 1ea 1 A A A A
Geográfus MSc tantervi háló A táblázat tartalma: Kód: a tantervi egység azonosítója Tanulmányi egység: a tantervi kurzus v. tanulmányi egység elnevezése : a tantervi kurzus felvételét megelőzően teljesítendő
RészletesebbenA tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia
RészletesebbenRegionális növekedés és tudáshálózatok egy függő piacgazdaságban
Regionális növekedés és tudáshálózatok egy függő piacgazdaságban Elekes Zoltán 1, 2 1 Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar. 2 Lendület Agglomeráció
RészletesebbenTóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly
Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, 2014.03.18. Kocsis Károly Tóth József életpályájának tagolása legfontosabb munkahelyei szerint
RészletesebbenA városhálózatok és térszerkezet, figyelemmel a nagyvárosokra
A városhálózatok és térszerkezet, figyelemmel a nagyvárosokra Prof. Dr. Rechnitzer János tudományos tanácsadó, egyetemi tanár MTRA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Osztály, Győr MTA, 2014. november 20. MTA
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
Részletesebben10. óra: Településhálózat és településhierarchia
10. óra: Településhálózat és településhierarchia Népesség- és településföldrajz II. (TTGBG6505-GY-01) gyakorlat 2018-2019. tanév A térbeli társadalmi rendszerek kialakulása Peter Haggett szerint: Terjedési
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenTantárgyi követelmények
Tantárgyi követelmények a 2017/2018-as tanév II. félévére Dr. Tömöri Mihály főiskolai adjunktus BFD1219L A világgazdaság történeti földrajza 1. konzultáció A történeti földrajz fogalma, tárgya, célja,
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenTerületpolitika, területi tervezés alapfogalmak. 2015. 09.18. Lunk Tamás lunk.tamas@vitalpro.hu
Területpolitika, területi tervezés alapfogalmak 2015. 09.18. Lunk Tamás lunk.tamas@vitalpro.hu Lényeges fogalmak közpolitika, területpolitika, fejlődés, területfejlesztés, területrendezés, területi tervezés,
RészletesebbenA regionális versenyképességrõl
Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (962 987. o.) LENGYEL IMRE A regionális versenyképességrõl A versenyképesség a piaci versengésre való készséget jelenti, a pozíciószerzés és tartós helytállás
Részletesebben10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK
MATEMATIK A 9. évfolyam 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 10. modul: FÜGGVÉNYEK, FÜGGVÉNYTULAJDONSÁGOK Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenObjektumorientált paradigma és a programfejlesztés
Objektumorientált paradigma és a programfejlesztés Vámossy Zoltán vamossy.zoltan@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ficsor Lajos (Miskolci Egyetem) prezentációja alapján Objektumorientált
RészletesebbenGráfelméleti alapfogalmak-1
KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára Gráfelméleti alapfogalmak Előadó: Hajnal Péter 2015 1. Egyszerű gráfok Nagyon sok helyzetben egy alaphalmaz elemei között kitűntetett
Részletesebben