Géntechnológiával módosított élelmiszerek
|
|
- Krisztián Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FORDíTÁS: Géntechnológiával módosított élelmiszerek Javasolt vitatéma Az alábbi dokumentum annak az álláspontnak a megvitatását javasolja, mely szerint a géntechnológiával módosított élelmiszerek jelentős előnyöket nyújthatnak az emberi egészségügyi állapot tekintetében. Géntechnológ iával módosított élelmiszerek A gazdálkodók hosszú évek óta folytatják a különböző növényfajták szelektív keresztezését a terméshozam növelése vagy a termények értékesíthetőségének javítása érdekében. A keresztezés célja a különböző növényfajták sajátos előnyeinek az összesítése. A folyamat során mindkét keresztezett növény génjeinek a fele kerül a keresztezett növényfajtába. Ez által a kívánt jellemzők mellett a nemkívánt jellemzőket is összekeverik, így a keresztezés eredményét nem lehet megjósolni. A géntechnológia alkalmazása tudományos szempontból sokkal fejlettebb és kiszámíthatóbb módszer. A géntechnológia (amit gyakran biotechnológiának is neveznek) lényege egy adott élőlény fajta egy bizonyos tulajdonságának átvitele egy másik fajtába, például egy már létező növényfajtába. A géntechnológiával módosított élelmiszereket (genetically modified foods GMF) géntechnológiával módosított szervezetekből (genetically modified organisms GMO) állítják elő. A géntechnológiával módosított szervezetek olyan élő szervezetek, amelyek genomját (génállományát) egy, vagy kis számú gén bevitelével módosították. A gének hordozzák a DNS-ben kódolt örökletes információkat, amelyek meghatározzák az állati és növényi szervezetek jellemzőit. A potenciálisan fogyasztásra szánt GM termények számos generációját laboratóriumokban és üvegházakban vizsgálják a genetikai módosítások esetleges káros következményeinek a kiküszöbölése érdekében. A géntechnológiával módosított élelmiszerek már az 1990-es években megjelentek. Néhány gyakori géntechnológiával módosított termény: a szója, a kukorica, a repce és a gyapot (erről még további információk olvashatók a Tények és adatok szakaszban). Géntechnológia vagy hagyományos fajkeresztezés? (Forrás: Buu 2003) Géntechnológia Egy egyedülálló, vagy kis számú gén átvitele Ismert génszekvencia Egyes fajokon vagy fajtákon belül, illetve két faj vagy fajta között Növények fajkeresztezése Gének százainak az átvitele A gének gyakran nem ismertek Egy fajon vagy fajtán belül A géntechnológiával módosított élelmiszerek termelését számos tényező ösztönzi: Nagyobb terméshozam, fokozottabb ellenállás a fagyással, a szárazsággal és a rovarokkal szemben, a gyomirtó szerek elleni tolerancia Jobb tápanyagérték, íz és megjelenés, továbbá kevesebb allergén Lehetővé teszi az olyan termékek kifejlesztését, amelyeknek 1/10
2 hosszabb a megengedett tárolási ideje (az élelmiszeráruházak számára hasznos) Lehetővé teszi a bioüzemanyagok, a lebomló műanyagok, illetve különböző gyógyszerek kifejlesztését Hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez A géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatban azonban számos etikai kérdés merül fel, amelyekről az alábbiakban lesz szó. Először áttekintjük a területen érintett feleket, valamint a géntechnológiával módosított élelmiszerekről folytatott párbeszéd szempontjából releváns főbb kulcsfogalmakat. Érintett csoportok A géntechnológiával módosított élelmiszerekről folytatott etikai vita az emberek számos csoportját érinti: a fogyasztókat, akik számára előnyös az élelmiszerek jobb tápanyagértéke, a nem allergén hatású és olcsóbb élelmiszerek elérhetősége stb.; a gazdálkodókat, akik számára anyagi előnnyel jár a terméshozam megnövekedése; az élelmiszer nagykereskedőket, vagy az élelmiszereket forgalmazó vállalatokat (élelmiszeráruházak), amelyek számára előnyös az élelmiszerek megengedett tárolási idejének a növelése; a globális vagy nemzeti kormányzatokat és a nemzeti szabályozó hatóságokat, amelyeknek figyelmet kell fordítania az egészség, a biztonság és a környezetvédelem kérdéseire; a kevésbő fejlett országokat, amelyek számára előnyös a megnövekedett terméshozam, illetve az olyan termények termesztésének a lehetősége, amelyek a kevésbé termékeny földben is megteremnek; a nemzetgazdaságokat, amelyek számára előnyös, ha globális szinten versenyképes szereplőkké válhatnak a géntechnológiával módosított élelmiszerek kutatása terén; a gyógyszerészeti és mezőgazdasági biotechnológiai vállalatokat, amelyek a géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatos szellemi tulajdonjogokat birtokolják; a tudósokat és kutatókat; az általános népességet az új gyógyszerek kifejlesztése és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenése mindenki számára előnyös. Kulcsfogalma k A géntechnológiával módosított szervezetek (genetically modified organisms GMO) olyan élő szervezetek, amelyek génállományát géntechnológiák alkalmazásával módosították. Egy egyed fenotípusának nevezzük annak tényleges fizikai jellemzőinek összességét (például egy növény magassága, gyümölcsének mérete, színe stb.), amelyet az egyed genomja határoz meg. A biodiverzitás vagy a biológiai sokféleség egyfelől az egyes fajok génjeinek, másfelől az egy ökoszisztémán belüli fajoknak a változatosságára vonatkozik. A szénmegkötés nem más, mint a szén-dioxid tartós tárolása, aminek 2/10
3 köszönhetően az nem jut a légkörbe, ahol hozzájárulhatna az üvegházhatás kialakulásához. A gének a DNS-ben kódolt örökletes információkat hordozó nukleinsavszakaszok, amelyek meghatározzák egy bizonyos élő szervezet tulajdonságait. Az üvegházhatást okozó gázok olyan gázok, amelyek hatására kialakul az üvegházhatás, amely a légkör felmelegedéséhez vezet. Ilyen gázok a szén-dioxid (CO2) és a dinitrogén-oxid (N2O, más néven kéjgáz). Az ipari forradalom óta a légkör CO2 koncentrációja hozzávetőleg 38%-kal nőtt, a and N2O koncentrációja pedig 16%-kal. Az üvegházhatást okozó gázok két legfőbb emberi tevékenység következtében létrejött forrása a fosszilis üzemanyagok (szén, benzin stb.) elégetése, amely a CO2-koncentráció megnövekedését vonja maga után, és a mezőgazdasági tevékenységek folytatása, beleértve a trágya használatát, amely a N2O-koncentráció növekedéséhez vezet. Etikai kérdések Élelmiszerbiztonság vagy hiányos táplálkozás? A fejlett ipari országokban a hiányos táplálkozás kockázata általánosságban meglehetősen alacsony, ezért ezek az országok megengedhetik maguknak a géntechnológiával módosított élelmiszerek betiltását. A világ más tájain azonban, ahol az emberek éheznek és hiányosan táplálkoznak, a géntechnológiával módosított terményekben rejlő lehetőségek jelenthetik a megoldást a sürgető problémákra. Az egyik géntechnológiával módosított termék, amelyik potenciálisan megoldást nyújthat a hiányos táplálkozás problémájára, az az úgynevezett arany rizs. Ez a termék hozzájárulhat a globálisan terjedő A-vitamin hiány elleni küzdelemhez. Az A-vitamin hiánya vaksághoz és akár korai elhalálozáshoz is vezethet (Buu 2003; l. a Tények és adatok szakaszt). Az arany rizs olyan termény, amelynek a termelése által a fejlődő országok optimalizálhatják bevételeiket, és megoldást találhatnak a helyi szintű hiányos táplálkozás problémájára is. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak ellen szól az a tény, hogy a géntechnológiával végrehajtott fajtamódosítás egyfelől pontosabb eljárás a hagyományos fajtakeresztezésnél, másfelől kevesebb genetikai anyag átvitelével jár. Ilyen feltételek mellett azt gondolhatnánk, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek biztonságosabbak a hagyományos úton keresztezett terményeknél. A géntechnológiával módosított szervezetek megjelenése azonban új fejlemény a biológiai sokszínűség evolúciójában, mivel az ilyen eljárások az (állati vagy növényi) fajokon, sőt, még a rendszertani országokon keresztül is összekeverik a géneket. Erre egy példa az egyes sarkvidéki halfajok által termelt fagyálló fehérjék használata a termények fagyás elleni ellenállásának növeléséhez. Noha ez növelheti a biológiai sokszínűséget, az is előfordulhat, hogy (egyelőre) ismeretlen következményekkel járhat. Mindezek ellenére a géntechnológiát nem alkalmazó mezőgazdasági termelés esetén is számolni kell bizonyos kockázatokkal. Például a földimogyorót és a kiwit nem vizsgálták meg, mielőtt elkezdték volna árusítani az Egyesült Királyságban, pedig ma már tudjuk, hogy ezek súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki. A géntechnológiával módosított élelmiszerek már 20 éve léteznek, és a világ népességének a fele olyan országokban él, ahol már ma is termesztenek géntechnológiával módosított terményeket. Az, hogy az esetlegesen problémás kérdések tekintetében milyen álláspontot alakítunk ki, többek 3/10
4 között attól is függ, hogy mi a véleményünk a biotechnológia tudományának az előmeneteléről. Biztonságos a környezet számára? A környezettel kapcsolatos legfőbb aggodalmak középpontjában az áll, hogy a géntechnológiával módosított növényfajták vajon megzavarják-e a természetes ökoszisztémák működését; az, hogy az ilyen növények vajon milyen hatást gyakorolnak majd a biológiai sokszínűségre; továbbá az, hogy nem fejlődnek-e ki nagyobb ellenállással rendelkező kártevők és gyomnövények. Ezek az aggodalmak azonban nem kizárólag a géntechnológiával kapcsolatban merültek csak fel. A hagyományos fajtakeresztezés esetén is mindig fennállt annak a kockázata, hogy esetleg fokozottabb ellenállással rendelkező kártevők és gyomnövények fejlődnek majd ki. Egy további lehetséges probléma az, hogy a géntechnológiával módosított termények bevezetése a természeti környezetbe visszafordíthatatlan lépés ez azonban megintcsak ugyanígy érvényes a hagyományos fajtakeresztezésre is. Az úgynevezett terminátor technológia kifejlesztése és bevezetése azonban biztosítja, hogy a géntechnológiával módosított növények ne legyenek képesek a természetes úton való szaporodásra. A géneket úgy módosítják, hogy azzal megelőzzék az esetlegesen a természeti környezetben megvalósuló további fajtakereszteződést is, ami például az úgynevezett szupergyomok kifejlődéséhez vezethetne. A fentiek fényében tehát elmondhatjuk, hogy a géntechnológiával módosított termények esetén a kockázatok jobban kezelhetők, mint a hagyományos fajtakeresztezés esetében. Másfelől azonban a természetes úton történő reprodukció képességének a hiánya azt is jelenti, hogy a géntechnológiával módosított terményeket használó fejlődő országok szűkölködő gazdálkodói nem tudnak magokat begyűjteni a következő vetéshez. (A fejlett ipari országok gazdálkodói minden évben új magokat vásárolnak.) A biológiai sokszínűséggel kapcsolatos kezdeti aggályok tudományos szempontból nem igazolhatók, mivel a géntechnológia: lehetőséget nyújt a különböző fajok és fajták génjeinek keveredésére, ami éppen a biológiai sokszínűség növekedését vonhatja maga után; hatékonyabb a hagyományos fajtakeresztezésnél, mivel az ilyen eljárások során meghatározott géneket választanak ki a fajok és fajták közötti átvitelre, míg a hagyományos fajtakeresztezés az ismételt próbálkozásokon keresztül ér el eredményeket. A géntechnológiával módosított termények határozott előnyei többek között az ilyen termények termesztésével járó alacsonyabb mértékű üzemanyagfogyasztás, a gyom- és rovarirtók ritkább alkalmazása, valamint a kisebb energiafelhasználást igénylő talajjavítás. A permetezések ritkulása és a szántás nélküli vetés (no-till) eljárásokat alkalmazó gazdaságok hozzájárulnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez. A gyomnövényirtás kevesebb gondot okoz a gazdálkodóknak, így a talajmegújítás és a vetőágy-előkészítés is kevesebb erőfeszítést igényel. Mindezek következtében a szántáshoz felhasznált traktorok üzemanyagszükséglete is csökken, a talaj minősége javul, és a talajerózió szintje is kisebb lesz. Mindemellett a szén a talajban marad (szénmegkötés), ami szintén hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csökkentéséhez (ISAAA 2009). Gazdasági vonatkozások A géntechnológiával módosított élelmiszerek témakörének számos 4/10
5 gazdasági vonatkozása van. Néhány példa: a szellemi tulajdonjogok birtoklása, a potenciálisan anyagi előnyhöz jutó érdekelt felek, a fejlődő országok gazdálkodóinak potenciális kizsákmányolása. Például a technológia többek között a megnövekedett terméshozam és a befektetések megtérülése tekintetében a jelek szerint inkább a termelők előnyére szolgál. Napjainkig a fogyasztókat érintő potenciális előnyök (az élelmiszerek tápértékének és ízének javulása) sokkal kisebb mértékben érvényesültek, ráadásul a géntechnológiával módosított élelmiszerek kereskedelmi forgalomba kerülve általában költségesebbek a hagyományos élelmiszereknél. Mivel a technológia főként a termelőknek kedvez, fennállhat annak a veszélye, hogy a nagyobb mezőgazdasági vállalatok kiszorítják a piacról a kisebb gazdálkodókat. Példaként említhetők a multinacionális vállalatok, amelyek a géntechnológia alkalmazásával előállított termékeket reklámozzák, vagy kizsákmányolják a fejlődő országok szűkölködő gazdálkodóit. Akár támogatjuk, akár ellenezzük a géntechnológiával módosított élelmiszerek gyártását, ezek a termékek már léteznek, és egy további érdekes kérdés, ami felmerül ezzel kapcsolatban, az, hogy ki birtokolja a szellemi tulajdonjogokat. Hogyan lehet biztosítani a genetikai forrásokhoz való egyenlő hozzáférési lehetőségeket, annak érdekében, hogy az ezekből származó előnyökből világszerte mindenki részesülhessen? Aggódnunk kellene a vegyiparnak a vetőmag-piacra gyakorolt növekvő befolyása miatt? Hogyan akadályozhatjuk meg a monopóliumok kialakulását? Az arany rizs esetében például körülbelül 70 szabadalom került bejegyzésre, ami harminckét vállalat és intézmény birtokában volt. Egy, a feltalálókat, fejlesztőket és a gyógyszerészeti cégeket érintő összetett eseménysorozat eredményeként egy gyógyszerészeti cég lett a szellemi tulajdonjog birtokosa, azzal a kikötéssel, hogy szabad hozzáférést biztosít a kutatók és a kevés erőforrással rendelkező gazdálkodók számára (IOTTDC 2001). A Világbank kiszámította, hogy Ázsia az arany rizs termesztésének eredményeképpen illetve a mezőgazdasági termelékenységnek az ennek köszönhető megnövekedésén és a népesség egészségügyi állapotának javulásán keresztül évi 15 milliárd dollár értékű gazdasági nyereséghez jutna (Potrykus 2005). A 2008 júliusában Japánban, Hokkaido szigetén megrendezett csúcstalálkozón részt vevő G8 tagok kiadtak egy nyilatkozatot a géntechnológiával módosított terményekről, mely a következőket tartalmazza:a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében [támogatni fogjuk] a kutatás és fejlesztés felgyorsítását, valamint az új mezőgazdasági technológiákhoz való hozzáférhetőség növelését; továbbá a tudományos alapon folytatott kockázatelemzést, beleértve a biotechnológia alkalmazásával kifejlesztett vetőmag-fajták vizsgálatát is. Ez a dokumentum ismerte el a világon az első alkalommal az élelmiszerbiztonság jelentőségét. (Foundation for Biotechnology Awareness and Education 2008) Tények és adatok Géntechnológiával módosított termények a világon Az Egyesült Királyság és Írország lakosainak a többsége már valószínűleg 5/10
6 fogyasztott olyan élelmiszert, amelynek az összetevői között géntechnológiával módosított termékek is szerepeltek. Az Egyesült Királyságba az elmúlt év során importált összesen 2,6 tonna szójának közel a kétharmada géntechnológiával módosított volt (Royal Society UK 2009). Az Egyesült Királyságban és Írországban semmilyen géntechnológiával módosított terményt nem termesztenek, kivéve kutatási célokból ban a géntechnológiával módosított terményeket termesztő országok száma elérte a történelmi mérföldkövet jelentő 25-ös számot ban következett be a (akkumulatív számolással) két milliárdodik holdnyi (800 milliomodik hektárnyi) termőföld géntechnológiával módosított terményekkel való bevetése mindössze három évvel az első egymilliárdod holdnyi termőföld géntechnológiával módosított terményekkel való bevetése (2005) után re várhatóan 40, vagy még ennél is több ország megkezdi a géntechnológiával módosított termények termesztését. A géntechnológiával módosított terményeket termesztő gazdálkodók száma 2008 során 1,3 millióval növekedett, és ezzel világszerte elérte a 13,3 millió gazdálkodót. Ezen gazdálkodók 90%-a (12,3 millió) a fejlődő országokban élő, kevés erőforrással rendelkező kistermelő volt (ISAAA 2009). A géntechnológiával módosított terményekkel beültetett termőföldek területe országonként (Forrás: James ISAAA 2008)) Ország GMF termőterület (millió hektár) Termény Amerikai Egyesült Államok 62,5 Szója, kukorica, gyapot, repce, tök, papaya, lucerna Argentína 21 Szója, kukorica, gyapot Brazília 15,8 Szója, kukorica, gyapot India 7,6 Gyapot Kanada 7,6 Repce, kukorica, szója, cukorrépa Kína 3,8 Gyapot, paradicsom, nyárfa, petúnia, papaya Paraguay 2,7 Szója Dél-Afrika 1,8 Kukorica, szója, gyapot Uruguay 0,7 Szója, kukorica Bolívia 0,6 Szója Fülöp-szigetek 0,4 Kukorica 6/10
7 Ausztrália 0,2 Gyapot, repce, szegfű Mexikó 0,1 Gyapot, szója Spanyolország 0,1 Kukorica Chile <0,1 Gyapot Kolumbia <0,1 Kukorica Honduras <0,1 Rizs Burkina Faso <0,1 Gyapot Csehország <0,1 Kukorica Románia <0,1 Kukorica Portugália <0,1 Kukorica Németország <0,1 Kukorica Lengyelország <0,1 Kukorica Szlovákia <0,1 Kukorica Egyiptom <0,1 Kukorica Hiányos táplálkozás és ételallergiák Az UNICEF becslései szerint 2007-ben a fejlődő országokban élő 5 évesnél fiatalabb gyerekek egynegyede szenvedett alultápláltságban. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization of the United Nations FAO) adatai szerint naponta több mint ember hal meg alultápláltság következtében. Az ENSZ szerint a világ élelmiszertermelésének 2030-ig 50%-kal kell megnőnie ahhoz, hogy képes legyen kielégíteni a növekvő szükségleteket. Becslések szerint évente A-vitamin hiányban szenvedő gyerek vakul meg, és ezeknek a gyerekeknek a fele a látásuk elvesztését követő 12 hónapon belül meg is hal (WHO 2009). Egy 2006-os statisztika kimutatta, hogy Írország lakosságának akár a 10%-a ( személy) is korai halált halhatna az étrendjük hiányos tápanyagtartalma miatt (Halliday 2006). Az Egyesült Királyságban a kórházakba, pszichiátriai osztályokra vagy a szociális otthonokba felvett személyek közül 4-ből 1 beteg alultápláltságban szenved. Az ételallergiákra vonatkozóan igen kevés statisztikai adat áll rendelkezésre, azonban az Egyesült Államok 1%-os előfordulási gyakoriságából kiindulva az ételallergiában szenvedő személyek írországi és egyesült királysági száma (Írország) és (Egyesült Királyság) főre becsülhető. Környezetvédelem 7/10
8 Írországban az üvegházhatas okozó gázok kibocsátása 2006-ban 69,77 millió tonna szén-dioxiddal volt egyenértékű as adatok szerint az Európai Uniót csak az Egyesült Államok előzi meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértéke tekintetében. Az Egyesült Királyság várhatóan teljesíti fogja az éghajlatváltozásról szóló Kyotoi Jegyzőkönyben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértéke tekintetében vállalt értékeket. Írország azon három európai uniós tagállam egyike, amelyekben a legmagasabb az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az egy főre jutó mértéke, és egyike azon hét tagállamnak is, amelyek várhatóan nem teljesítik a Kyotoi Jegyzőkönyvben vállalt értékeket (Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006) ben a talajban történõ szénmegkötésen keresztül elért összesített tartós és kiegészítő megtakarítások értéke 14,2 milliárd kg szén-dioxid kibocsátásának megelőzésével vagy 6,3 millió autónak az utakról való eltávolításával volt egyenértékű. ( A fosszilis tüzelőanyagok (benzin, kőszén és olaj) korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, azaz idővel el fognak fogyni. A jövőben a géntechnológiával módosított termények váltják fel a fosszilis tüzelőanyagokat, továbbá ezek a növények fogják újrahasznosítani és megkötni a szenet. A bioüzemanyagok használata nettó 65%-os megtakarítást eredményezhet az energiaforrások csökkenésében. Gazdasági szempontok Globális szinten a géntechnológiával módosított terményeket termesztő gazdálkodók 2007-ben 10,1 milliárd dollárnyi, és az 1996 és 2007 közötti 12 éves időszakban 44,1 milliárd dollárnyi nettó gazdasági hasznot termeltek. A gazdálkodók által a géntechnológiához való hozzáférésre fordított költségek értéke 2007-ben az összesített technológiai haszon 24%-ával volt egyenértékű. A géntechnológiával módosított szójabab, kukorica, gyapjú és repce terméshozama 2007-ben (a növények felsorolási sorrendjének megfelelően) +29,8%-al, +7,6%-al, +19,8%-al és +8,5%-al volt magasabb mint akkor lett volna, ha a a gazdálkodók nem géntechnológiával módosított terményeket termesztettek volna. Törvényhozás és szabályozó hatóságok A géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatos kérdéseket Európában két Európai Uniós törvény szabályozza: Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról Ez az irányelv a géntechnológiával módosított termények termesztését szabályozza. Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról Ez a rendelet az olyan élelmiszerek használatát szabályozza, amelyek géntechnológiával módosított növényeket tartalmaznak, vagy ezekből készültek. Például az olyan termékek esetében, amelyek 0,9%-nál magasabb mértékben tartalmaznak géntechnológiával módosított növényeket, az élelmiszeren ezt világosan fel kell tüntetni a fogyasztók számára. Európai szinten a géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatos ügyekért felelős szabályozó hatóság az Európai Élelmiszerbiztonsági 8/10
9 Hatóság (European Food Safety Authority EFSA). Az engedélyeztetési kérelmeket az EU tagállamok az EFSA-val együttműködésben bírálják el. Például, ha egy engedélyeztetési kérelem jóváhagyása után megkezdik egy géntechnológiával módosított szervezet termesztését, az adott tagállamnak környezetvédelmi kockázatelemzést kell végrehajtania. Nemzeti szinten az Egyesült Királyságban és Írországban a Food Safety Authority of Ireland (írországi élelmiszerbiztonsági hatóság) és az egyesült királysági Food Standards Agency (élelmiszer-szabványügyi hatóság) felelősek a releváns szabályozásokért. A Food Safety Authority of Ireland (FSAI) rendszeres vizsgálatok alá veti az Írországban árusított élelmiszereket, annak biztosítása érdekében, hogy csak európai uniós engedéllyel rendelkező és megfelelő tájékoztatóval ellátott géntechnológiával módosított élelmiszerek kerüljenek piaci forgalomba. Vallási kérdések Egyes vallások képviselői ellenzik, hogy az emberiség beavatkozzon az evolúció egyébként természetes folyamatába. Az ilyen nézeteket vallók szemében az ezen eljárásokat végző emberek Istent játszanak azzal, hogy például növényi és állati géneket kevernek össze új fajok létrehozása érdekében. A géntechnológiával módosított élelmiszerek különböző vallások követői körében egyfelől megnehezíthetik, másfelől megkönnyíthetik az adott vallás által megkövetelt étkezési szokások betartását. Például ha egy vallás megtiltja húsok és a tejtermékek egyszerre történő fogyasztását, a sajt fogyasztása problémát okozhat, hiszen a tejet a borjúgyomorból származó enzimekkel alvasztják. Erre a problémára megoldást nyújthat, ha ezen enzimek helyett géntechnológiával létrehozott baktériumokat használnak fel a tejalvasztáshoz. Másfelől azonban az állati genetikai anyag bevitele a növényekbe azon vallások követői számára lehet problémás, akik vegetáriánus étrendet követnek. Források és további információk Buu, M. (2003). Golden Rice: Genetically Modified to Reduce Vitamin A Deficiency, Benefit or Hazard? Nutrition Bytes, 9(2) Article 2. olchem/nutritionbytes Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (nincs dátum) EFSA and GMOs. 0.pdf Food Safety Authority of Ireland. (2002). Food Safety and Genetically Modified Foods. (brosúra): Halliday, J. (2006). Ireland in the grip of modern-day famine, says politician. NUTRA ingredients.com/europe. Intergovernmental Organization and Think Tank of Developing Countries 9/10
10 (IOTTDC) South Bulletin 08 Article 2. (2001). Golden Rice: The Shine in Question. ISAAA A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (2008). Executive Summary. Global status of commercialized biotech / GM crops: ISAAA Brief 39: ault.html Potrykus, I. (2005). Missing a golden rice opportunity, Campaign for Fighting Diseases Bulletin. Segelken, R. (2004). Cornell News: Malnutrition in Childinfo/Unicef (2009) Current Status Child Nutrition Foundation for Biotechnology Awareness and Education (2008). G8 Leaders Call for Increased Global Access to Agricultural Biotechnology. PG Economics (2009) Biotech crops making important contributions to sustainable farming. 20contributions%20to%20sustainable%20farming.htm FAO UN (2008) The State of Food Insecurity in the World Royal Society (2009) Reaping the benefits: Science and the sustainable intensification of global agriculture 10/10
KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke
KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk
RészletesebbenFenntartható Fejlődési Célok (SDG)
Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2. cél: az éhezés megszüntetése (Véget vetünk az éhínségnek, élelmezésbiztonságot és javuló táplálékellátást teremtünk és előmozdítjuk a fenntartható mezőgazdaságot.)
RészletesebbenTranszgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának
RészletesebbenTRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin
ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére
OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2006/0144(COD) 5.3.2008 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontja az élelmiszer-ipari
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 7. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2014. AUGUSZTUS GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles Az elmúlt évek
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenA GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály
A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat
RészletesebbenEco new farmers. 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba. 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története
Eco new farmers 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész Az ökológiai gazdálkodás története 1. Modul - Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba 1. rész - Az ökológiai gazdálkodás története www.econewfarmers.eu
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenAz elhunyt Nobel-díjas Norman Borlaug emlékének
A Kereskedelmi forgalomban lévő biotech/gm növények globális helyzete: 2009 c. rövid kivonat legfontosabb megállapításai Clive James, az ISAAA alapítója és igazgatótanácsának elnöke Az elhunyt Nobel-díjas
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2018.7.19. HU L 183/9 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1018 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. július 18.) az UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet
RészletesebbenBioetanol előállítása és felhasználása a különböző földrészeken
Bioetanol előállítása és felhasználása a különböző földrészeken Réczey Istvánné, Meleg Anna Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék II.
Részletesebben27 országban 18 millió gazdálkodó választotta a genetikailag módosított növényeket 2013-ban; 5 millió hektárral nőtt a globális vetésterület
ISAAA International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata További információ: Tamara Webb 00-1-713-513-9514 tamara.webb@fleishman.com
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenGondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.
Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenA GM növények világméretű elterjedése millió ha (1996-2014)
Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata http://www.isaaa.org/resources/publications/briefs/49/factsandfindings/default.asp A legfontosabb tények és eredmények a génnemesített növények térhódításáról:
RészletesebbenEMBER ÉS BIOSZFÉRA, KÖRNYEZETVÉDELEM A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN
EMBER ÉS BIOSZFÉRA, KÖRNYEZETVÉDELEM A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN Dr. Biacs Péter Ákos a kémiai tudományok doktora (DSc) professzor emeritus Eszterházy Károly Főiskola Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenSzerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.
Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenAz élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
RészletesebbenA GMO-mentes jelölés Magyarországon
A GMO-mentes jelölés Magyarországon Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési Főosztály A magyar GMO-mentes mezőgazdasági stratégia - Országgyűlési h. a géntechnológiai tevékenységgel,
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT
OLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT Kép EU-28 repce kínálata és forgalmazása 2017/18-ban EU repce termelése várhatóan
RészletesebbenÉlelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember
Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenA KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár
A KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár A genetikai haladás mértéke az országos termésátlag növekedés százalékában Szerző 1.
RészletesebbenMELLÉKLET I. MELLÉKLET AZ ÚJ ÉLELMISZERRÉ TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSRE IRÁNYULÓ KONZULTÁCIÓS KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉL MINTÁJA
HU MELLÉKLET I. MELLÉKLET AZ ÚJ ÉLELMISZERRÉ TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSRE IRÁNYULÓ KONZULTÁCIÓS KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉL MINTÁJA A tagállam illetékes szerve Dátum: Tárgy: Konzultációs kérelem a(z) új élelmiszerré
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL
SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37
RészletesebbenB8-0360/37. Anja Hazekamp, Curzio Maltese, Eleonora Forenza, Barbara Spinelli a GUE/NGL képviselıcsoport nevében
27.4.2015 B8-0360/37 37 A preambulumbekezdés A. mivel a 2015-ös milánói világkiállítás témája Bolygónk élelmezése: életre szóló energia, és mivel az esemény komoly ösztönzést adhat az élelmiszertermelés
RészletesebbenAz élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok. Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar november 30.
Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar 2015. november 30. Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok Az élelmiszerpazarlás
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar. Tahyné Kovács Ágnes:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar Tahyné Kovács Ágnes: A génmódosítás szabályozási lehetőségei avagy fenntartható-e a mindenható tudomány? Mik a GMO-k? olyan élő szervezetek, amelyekben
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 138.
A földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 138. szám Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.
RészletesebbenKörnyezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban
Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi
RészletesebbenA főbb növényi termékek
UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenKörnyezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig
Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál
Részletesebbent/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5
1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.
RészletesebbenJAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6
JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al
RészletesebbenMitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenAz emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai
Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenBERALMAR TECNOLOGIC S.A.
BERALMAR TECNOLOGIC S.A. A PETROL-KOKSZ HASZNÁLTÁNAK ELTERJEDÉSE FŐ ÜZEMANYAGKÉNT KÖZÉP-EURÓPÁBAN ÉS A BALKÁN TÉRSÉGBEN Balatonvilágos, 2013. október 10. A VÁLLALAT A BERALMAR berendezéseket tervez, gyárt
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
Ausztrália elősegíti a búza kivitelét GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM A tavalyi rekord termés után, Ausztrália tovább helyezi a régi termés készleteit a 2017/18 kereskedelmi év (Július-Június) első
RészletesebbenKörnyezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet
RészletesebbenX. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém
X. Energiatakarékossági vetélkedő Veszprém 011. május 19. III. feladatsor 1. oldal. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal Elért pontszám: Technikatanárok Országos Egyesületének Veszprém Megyei Területi Szervezete
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 3. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 3. (OR. en) 8540/16 DENLEG 34 AGRI 222 SAN 162 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. április 29. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz.
RészletesebbenMagyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.17. SWD(2018) 188 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenRENDELETEK. (EGT-vonatkozású szöveg)
2018.7.23. HU L 185/9 RENDELETEK A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1032 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. július 20.) a Schizochytrium sp. mikroalgából nyert olaj (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenA vegetarianizmus a jövő útja?
Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenGlobális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?
Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
Részletesebben5808/17 mlh/hk/kz 1 DGG 3B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 3. (OR. en) 5808/17 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: 5590/17 Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága/a
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenBioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai
Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Juhász Anikó - Potori Norbert Budapest, 2017. október 25. Bioüzemanyag-termelés uniós jogszabályi háttere Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Plenárisülés-dokumentum 0..03 B7-0000/03 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 88. cikkének () és (3) bekezdésével összhangban benyújtva a Lepidoptera rendbe tartozó
RészletesebbenGABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított
RészletesebbenHATÁROZATOK. (az értesítés a C(2017) számú dokumentummal történt) (Csak a német nyelvű szöveg hiteles)
2017.11.29. L 313/5 HATÁROZATOK A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2201 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2017. november 27.) az Escherichia coli BL21 törzsével előállított 2 -fukozil-laktóznak a 258/97/EK európai parlamenti
RészletesebbenFejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén
Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):
RészletesebbenKihívásdömping, avagy valós és vélt igények az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban. Éder Tamás Szeptember 8.
Kihívásdömping, avagy valós és vélt igények az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban Éder Tamás 2017. Szeptember 8. Az élelmiszer-előállítás végtelenül leegyszerűsített gazdaságtörténete Egyéni önellátás
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 29.08.2005 COM(2005) 396 végleges Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a 2002/53/EK irányelvvel összhangban a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében szereplő,
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL Argentína, Brazília, Ukrajna és az Egyesült Államok a kukorica globális exportjának majdnem 90%-át képezik. Míg a
RészletesebbenAz élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei
Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei 1 Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei Erdélyi Éva Jakuschné Kocsis Tímea Lovasné
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenT/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május
RészletesebbenA szója jövője a feldolgozóipar szempontjából. Fülöp Péter kereskedelmi igazgató UBM Feed Kft.
A szója jövője a feldolgozóipar szempontjából Fülöp Péter kereskedelmi igazgató UBM Feed Kft. Szójabab: Rekordtermés világszinten: 318 mio t (+ 8 mio t, +10% változás vs. 2013/2014), a terület 118 mio
RészletesebbenGlobális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása
Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot
RészletesebbenGénmódosítás: bioszféra
bioszféra Génmódosítás: Nagy butaság volt politikusaink részérôl az alaptalan GMO-ellenesség alaptörvényben való rögzítése. A témával foglalkozó akadémikusok véleménye külföldön és Magyarországon egészen
RészletesebbenA hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.
A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
Részletesebben