Workshop jegyzőkönyv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Workshop jegyzőkönyv"

Átírás

1 Munkaügyi Együttműködési Fórum Workshop jegyzőkönyv Szakképzési rendszerek összehasonlítása az osztrák-magyar határ két oldalán A szeminárium célja a szakképzéssel kapcsolatos szakmai tapasztalatcsere. Az előadások a két országban működő szakképzési rendszerek jó gyakorlatainak modelljeit mutatják be, a duális képzésre helyezve a hangsúlyt. IDŐPONT HELYSZÍN február :00 16:45 óra Hotel Írottkő 9730 Kőszeg, Fő tér 4. MODERÁCIÓ NYELV Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ német, magyar; szinkrontolmácsolás

2 Munkaügyi Együttműködési Fórum 2 RÉSZTVEVŐK NAME / NÉV ORGANISATION / SZERVEZET Andersch Tibor Bencsics Peter, Mag. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, képzési ügyintéző / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Győr-Moson-Sopron, Referent für Bildungsmaßnahmen AMS Burgenland, Tartományi Ügyvezetőség, Controlling és Statisztikai Osztály vezetője AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle, Abteilungsleiter Controlling und Statistik Bergmann Nadja L&R Társadalomkutató Intézet, projektvezető / L&R Sozialforschung Projektleiterin Borsos József Both Hajnalka Dallos Bertold Doktoricsné Machinek Krisztina Dominek Judit Dorner Kornél Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, igazgató / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Zala, Direktor Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Foglalkoztatási Programok Osztálya, munkaerőpiaci eszköz ügyintéző / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Zala, Abteilung für Beschäftigungsmaßnahmen, Referentin für aktive Mittel ÖGB (Osztrák Szakszervezeti Szövetség) Burgenlandi Tartományi Szervezete, IGR projektvezető / ÖGB Landesorganisation Burgenland, IGR-Projektleiter Közfoglalkoztatási és Koordinációs Osztály, pénzügyi referens/ Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Abteilung für gemeinnützige Beschäftigung und Koordination, Finanzreferentin Közfoglalkoztatási és Koordinációs Osztály, mb. osztályvezető/ Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Abteilung für gemeinnützige Beschäftigung und Koordination, beauftragte Abteilungsleiterin Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Csepreg, igazgató / Nádasdy Kálmán Fachmittelschule, Fachschule und Kollegium für Wirtschaft, Technik und Informatik in Csepreg, Direktor Dornmayr Helmut Gazdasági Szakmakutató Intézet (IBW) / Institut für Bildungsforschung der Wirtschaft Fodor István Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerület, igazgató /Schulbezirk Szombathely der Klebelsberg Schulträgerzentrale, Direktor

3 Munkaügyi Együttműködési Fórum 3 NAME / NÉV ORGANISATION / SZERVEZET Fucinné Dorner Anikó Győrfi Lászlóné Hörmann Robert Kámán István Kardos Bernadetti Kastner Günter Vas Megyei Kormányhivatal Kőszegi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, kirendeltség-vezető / Arbeitsamt-Dienststelle des Bezirksamtes Kőszeg des Regierungsamtes im Komitat Vas, Dienststellenleiterin GYMS Megyei Tankerület, szakképzési referens / Schulbezirk im Komitat Győr-Moson-Sopron, Referentin für Berufsausbildung Alsó-Ausztriai Munkáskamara, Fiatal Munkavállalok és a Szakképzési Osztály vezetője / Arbeiterkammer NÖ, Leiter des Referats Junge ArbeitnehmerInnen und Berufsausbildung Foglalkoztatási Programok Osztálya / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Abteilung für Beschäftigungsmaßnahmen Befektetés Ösztönzési Osztály / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Abteilung für Investitionsförderung Alsó-Ausztriai Munkáskamara, Iskolai, főiskolai és kultúrpolitikai osztály vezetője / Arbeiterkammer NÖ, Leiter des Referats Schule, Hochschule und Kulturpolitik Kelemen Attila Tolmács / Dolmetscher Kisházi Vaski Natália Maca Barbara Major Andrea Nagy Anita Németh Szilvia Németh Zsolt Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Foglalkoztatási Programok Osztálya, TÁMOP ügyintéző / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Zala, Abteilung für Beschäftigungsmaßnahmen, TÁMOP Referentin Regionális Szövetség Industrieviertel, projektmenedzser / Regionalverband Industrieviertel, Projektmanagerin L&R Társadalomkutató Intézet, EXPAK AT.HU projektkoordinátor / L&R Sozialforschung, EXPAK AT.HU Projektkoordinatorin Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, EURES tanácsadó / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Győr-Moson-Sopron, EURES Beraterin TÁMOP projektmenedzser / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Projektmanagerin igazgató-helyettes / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Stv.Direktor Pálfy József külső szakértő / Externer Experte Pócza Zsolt Pungor Gabriella Rodler Tamás Uniriv Kft, ügyvezető igazgató / Uniriv GmbH, Geschäftsführer TÁMOP szakreferens / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, TÁMOP Fachreferentin / igazgató / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Direktor /

4 Munkaügyi Együttműködési Fórum 4 NAME / NÉV ORGANISATION / SZERVEZET Simon Zoltán Péter Szépné Kiss Tünde Takács Veronika Tódor Gábor Török Kinga Török Zoltán Vas Megyei TIT Egyesület, igazgató / Verein TIT, Direktor projektkoordinátor / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Projektkoordinatorin Tolmács/Übersetzerin Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, nemzetközi referens, EU Programok osztály / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Zala, Referent für internationale Angelegenheiten Foglalkoztatási Programok Osztálya / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Vas, Abteilung für Beschäftigungsmaßnahmen Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, igazgató helyettes / Arbeitsamt des Regierungsamtes im Komitat Győr-Moson-Sopron, stellv. Direktor

5 Munkaügyi Együttműködési Fórum 5 Köszöntés Köszöntés és a konferencia programjának ismertetése Rodler Tamás, - a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója - köszöntötte a szeminárium résztvevőit és részletesen ismertette a szeminárium programját. Peter Bencsics, - az AMS Burgenland (Munkaerőpiaci Szolgálat) osztályvezetője köszöntője után az alábbiakkal vezette be a szeminárium témáját:. Ausztriában a szakképzés jelentős helyet foglal el a munkaerő-paci politikában. Burgenlandban az AMS támogatási költségvetésének két harmadát fordítják képzési programokra. A szakképzés két szempontból is döntő jelentőségű: egyrészt a jól képzett szakembereknek rendelkezésre kell állniuk a vállalatok számára, amelyek folyamatosan keresik a szakmunkaerőket. Emellett a régiók számára munkahelyteremtő tényezőt is jelent a szakemberek képzése, ami előfeltétele a vállalatok letelepítésének adott régióban. Másrészt a magasabb képzettség a munkaerők, illetve a munkanélküliek számára magasabb munkaerő-piaci esélyeket és kereseti lehetőségeket teremt. Ausztriában, de minden valószínűség szerint Magyarországon és az egész EU-ban is bizonyára úgy van, hogy a szakképzetlenek vagy az alacsony képzettségűek magasabb munkanélküliségi rátát mutatnak fel, mint a szakmunkások vagy más iskolai végzettséggel rendelkező személyek. A szakképzés helyzetét az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatosan vizsgálva a médiából kiderül, hogy az EU erőteljesen kíván foglalkozni a témával. Az egész Európai Unió térségére vonatkozóan az ifjúsági munkanélküliség mintegy 23%-os, azaz majdnem minden negyedik fiatal munkanélküli, de olyan országokban, mint Spanyolország vagy Görögország, minden második fiatal munkanélküli. Ausztria abban a szerencsés helyzetben van, hogy alacsony az ifjúsági munkanélküliség, de még így is 10% feletti, és így duplája a teljes munkanélküliségnek. A legutóbbi EU statisztikák Ausztriára vonatkozóan a legalacsonyabb munkanélküliséget mutatják. Nézőpontom szerint két okra vezethető vissza, hogy Ausztriában és Burgenlandban miért olyan alacsony a munkanélküliség. Ez egyrészt a duális szakképzési rendszer, amelyről ma egy előadás fog elhangzani, másrészt a fiatalok képzési garanciája, ami minden fiatal számára garantálja, hogy képzésben részesülhessen. Bár Ausztriában az ifjúsági munkanélküliség alacsony, a képzési rendszereket tovább kell fejleszteni. A mai szeminárium is lehetőséget teremt az ezzel kapcsolatos tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok példáinak bemutatására. Előadások A szakképzési rendszer áttekintése Magyarországon, különös tekintettel a duális képzésre Fodor István, Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerület A magyar oktatási rendszer a közelmúltban olyan átalakuláson ment át, amire az elmúlt 22 évben nem volt példa. Ezen változásoknak az alapja a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. A 74. -a alapján január 1-től a köznevelési alapfeladatok ellátásáról az óvodai nevelés kivételével az állam gondoskodik. Ez azt jelenti, hogy az állam átvette az önkormányzatok korábbi ez irányú szerepét, beleértve a szakképzést is. Miért volt szükség ilyen mérvű átalakításra az oktatási rendszerben, miért nem volt elegendő az eddigi rendszer korrekciója. A változás célja elsősorban az oktatási rendszerben jelenleg tapasztalható igen nagymérvű különbségek kiegyenlítése, amelynek oka az önkormányzatok eltérő szakmai és anyagi hátterében keresendő. Az állam csak akkor képes garantálni az oktatás egyenletes és megfelelő színvonalát, ha a szervezési feladatokat és a költségeket egyformán átvállalja az önkormányzatoktól. A magyar oktatási rendszer eddig önkormányzati fenntartásban működött, amihez az állam un. normatív finanszírozással járult hozzá a tanulók száma szerint. Ez a normatíva azonban az utóbbi években már csak a működtetés egy részét fedezte, amit az önkormányzatnak ki kellett egészítenie. Mivel az önkormányzatok teherbíró képességei különbözőek voltak, előfordult, hogy némely önkormányzat az állami normatívát túl tudta teljesíteni, míg a kisebb önkormányzatok szinte teljes költségvetését elvonta az iskolaműködtetés. Mindez óriási különbözőségekhez vezetett. A különbözőségek különösen élesen jelentkeztek a szakképzésben. A képzési irányok leginkább az anyagi lehetőségekhez és az iskolák kapacitásához igazodtak, ezért a szakképzés területén párhuzamosságok alakultak ki. Egy településen vagy annak km-es körzetében ugyanazokat a szakmákat oktatták, ami tovább már nem volt finanszírozható. Az állam ezért úgy döntött, hogy a szakképzés teljes irányítását átveszi, s az önkormányzatoknak meghagyja működés feltételeinek biztosítását. Erre a feladatra létrehozták a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központot. (Klebelsberg Kunó az 1930-as évek kiemelkedő oktatáspolitikusa, illetve kultuszminiszter volt.) Ez az intézmény a központi szervből, azaz a budapesti hivatalból és a területi szervezeteiből: a járási és megyeközponti tankerületekből áll. Meg kell jegyezni, hogy szintén január 1-ével hozták

6 Munkaügyi Együttműködési Fórum 6 létre a járásokat azzal a céllal, hogy az állampolgárok, hogy az állampolgárok lakóhelyükhöz közelebb tudják intézni ügyeiket. Magyarországon 175 járás jött létre, ehhez még hozzáadjuk a 23 budapesti kerületet, így 198 tankerület működik, amelynek egyike a szombathelyi tankerület. (Vas megyében 7 járás kelült kialakításra). Mit jelent a fenntartás és a működtetés szétválása? A fenntartást tekintve a tankerületek szakmai és pénzügyi feladatot látnak el. Szakmai területen ez azt jelenti, hogy döntenek az iskolák alapításáról, a képzési programokról, az induló szakokról, hozzájuk tartozik az osztálylétszámok engedélyezése, a szakmai felügyelet, a tantárgyfelosztás, az intézményi dokumentumok ellenőrzése, vezetői pályáztatás, stb. Pénzügyi oldalról nézve pedig azt jelenti, hogy gondoskodnak a pedagógusok bérének biztosításáról. A működtetés, - amin értjük a rezsi- és dologi költségek, valamint a technikai dolgozók bérének biztosítását - a lakosok számától függően önkormányzati feladat marad. A 3000 fő alatti lakosságszámú önkormányzatoknál a működtetés költségeit is az állam fedezi, míg az ennél nagyobb lélekszámú településeken ez önkormányzati feladat. Kivételek mindkét esetben lehetségesek, vannak olyan kedvező helyzetű kisebb települések, amelyek továbbra is vállalták a működtetés költségeit, de voltak 3000 lakos feletti önkormányzatok, amelyek a működtetést sem tudták finanszírozni, ez esetben az állam bizonyos részbeni hozzájárulásra kötelezte őket. Feladat- és hatáskörüket tekintve a tankerületek lehetnek járási tankerületek és megyeközponti tankerületek. A járási tankerületek koordinálják az általános iskolákat, a gimnáziumokat és az alapfokú művészeti oktatási intézményeket. A megyeközponti tankerületeket külön feladatokkal ruházták fel, hozzájuk tartoznak a megye összes szakképző iskolái, kollégiumai, valamint a pedagógiai szolgáltató intézmények. Így például a megyeközponti szombathelyi tankerület ellátja egyrészt az általános iskolákkal, gimnáziumokkal, zeneiskolákkal kapcsolatos járási feladatokat, míg a szakképzésre vonatkozó szervezésben, koordinálásban és működtetésben az egész megyére (a 6 további járásra) illetékes. A szakképzést érintő legfontosabb változások: Ezek közül a legfontosabb, hogy 2013 szeptemberétől a szakképzési törvény alapján megyénként egy, legfeljebb kettő összevont szakképző intézmény jön létre. Ezáltal egy kézbe kerül egy megye teljes szakképzési rendszere, ami lehetővé teszi az egységes irányítást, a kapacitások ésszerű kihasználását, a szakképzés helyének és irányának a gazdaság szempontjainak megfelelő kialakítását. Ez a megyeközponti tankerület feladata lesz, természetesen egyeztetve a gazdaság szereplőivel. Megjegyzendő, hogy a mezőgazdasági szakképzés ugyancsak 2013 szeptemberétől a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt fog működni. Szintén lényeges, hogy a következő években oktatható szakképesítéseket a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok döntését követően kormányrendeletben teszik közzé, és ehhez rendelik a képzési forrásokat, magyarán csak azok után a szakképesítések után lehet állami normatívát igényelni, amelyek szerepelnek az MFKB által kiadott támogatott listában. Az MFKB tagjai az intézmények mellett a gazdaság szereplői, a munkaügyi központok vezetői és a kormányhivatalok delegáltjai, akik évről évre felmérik a régió gazdaságának képzési szükségleteit, igényeit, s ennek alapján alakítják ki a képzési struktúrát. A tankerület szakképzéssel kapcsolatos feladatai nagyon széles területet ölelnek fel: mint a működtetéshez szükséges költségvetés elkészítése, a szakmaindítás meghatározása, új szakmák indításának engedélyezése, szakmai programok jóváhagyása, beiskolázás lebonyolítása, másodfokú döntések, a tanévek tervezése, ellenőrzés, tantárgyfelosztás, személyügy, munkaügy, karbantartás és javítás. Fontos az együttműködés a különböző szakmai szervezetekkel, különösképpen a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A magyar kormány 2012 decemberében döntött úgy, hogy kiemelt fejlesztési prioritásként kezeli a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ kialakítását, melyben három város, Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg vesz részt. Az ebben rejlő lehetőségek kihasználása, a szakképzés szervezésének ezen gazdasági igényekhez igazítása tankerületünk kiemelt feladata lesz a közeli jövőben. A szakképzés trendjei és perspektívái Ausztriában és más európai országokban Helmut Dornmayr, Gazdasági Szakmakutató Intézet Ausztria 2011-ben valamennyi EU tagállam közül a 25 éven aluliak körében a második legalacsonyabb munkanélküliségi rátával (8,3%) rendelkezett. Ez az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2010-ben és 2011-ben (az EU átlaggal ellentétben) hanyatló volt. A tanulmányaikat nem befejező pályakezdők (tovább nem tanuló éves fiatalok, akik nem vesznek részt semmifajta képzésben és továbbképzésben) aránya (8,3%) is 2011-ben jelentősen az EU átlag (8,3%) alatt marad. Fordítva nézve azon évesek aránya is, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, 2011-ben Ausztriában magasabb (85,4%), mint az egész EU-n belül (79,5%). Emellett a középfokú oktatáson belül a szakképzésben résztvevő tanulók aránya Ausztriában a legmagasabb az EU-ban. A fiataloknak a foglalkoztatási rendszerbe való összehasonlíthatóan jó beilleszkedésének egyik

7 Munkaügyi Együttműködési Fórum 7 alapvető és lényeges oka a viszonylag alacsony általános munkanélküliség mellett az alapszakképzés magasan fejlett rendszerének (szakmunkásképzés, szakirányú középfokú- és magasabb képzés) köszönhető Ausztriában. Emellett Ausztriában úgy az általános képzésben való részvétel, mint a szakképzésben levők aránya viszonylag magas. Empirikusan igazolható, például az osztrák tartományok összehasonlításában is, hogy különösen a szakmunkásképzésben való részvétel aránya közvetlen (negatív) összefüggésben áll az ifjúsági munkanélküliségi ráta nagyságával. Ez azt jelenti, hogy az ifjúsági munkanélküliség tendenciózusosan annál alacsonyabb, minél több fiatal fejezi be szakmai képzését adott évjáratból. Mivel ez azon évesek munkanélküliségi rátájára is igaz, akik szakképzésüket rendszerint már befejezték, ez a duális szakképzésnek a fiatalok, illetve a fiatal felnőttek munkaerő-piaci integrációjára kifejtett pozitív hatását illusztrálja. A szakmunkásképzés (duális képzés) Ausztriában két tanulóhelyen történik, a tanulóidő mintegy 80 %- ában a képző üzemben, és mintegy 20 %-ában a szakiskolában. Időben kettő évtől négy évig tart. Két speciális formája létezik: Az integratív szakképzés (a tanulóidő meghosszabbításának vagy részképzettség megszerzésének formájában) hátrányos helyzetű fiatalok részére (pl. tanulási problémákkal küzdő fiatalok, fogyatékosok stb.) Az üzemek feletti szakképzés azon fiatalok számára, akik nem találnak üzemi tanulóhelyet A szakmunkástanulók száma Ausztriában szorosan összefügg a demográfiai helyzet alakulásával (a 15 évesek számával), és ennek következményeképpen jelenleg hanyatlóban van. Mindemellett érezhetők a nemzetközi pénzügyi- és gazdasági válság hatásai is végén szakmunkástanuló volt képzésben, majdnem 7 ezerrel kevesebben, mint a 2009-es év végén ( ). A szakképzést elkezdők rátája azaz a 15 évesek közül az 1. éves szakmunkástanulók aránya a 90- es évek közepe óta viszonylag állandó maradt. Egy évjárat fiataljainak mintegy 40%-a kezdi meg szakképzését és 2012 között ez az arány még valamivel magasabb is volt (mintegy 42%), ami mindenekelőtt az AMS megbízásából (a Szakképzési Törvény 30. b. szerint) az üzemek feletti szakképzésben résztvevő tanulók erősebb statisztikai megjelenítésére vezethető vissza. Miután a szakképzést folytató üzemek száma Ausztriában a 90-es évek vége óta hosszú időre messzemenően stabilizálódott (közel 40 ezer), az utóbbi években bizonyára a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság-, valamint a 15 évesek (azaz a potenciális szakmunkástanulók) csökkenő számának hatására is, az oktató üzemek számának csökkenése figyelhető meg. Az oktató üzemek számának ez a csökkenése (a kamarai tagság szerint számba véve) 2009 óta évente majdnem 1000 üzemre terjedt ki, (a jelenlegi állapot decemberében szakképzést folytató üzem). Az összességében nagyon sikeres osztrák szakképzési rendszer kihívásának tekinthető, hogy a további szakmunkástanulók és szakmunkaerők toborzásának különös lehetőségeként a migrációs háttérrel rendelkező fiatalokat integrálja a képzési rendszerbe. A migrációs háttérrel rendelkező fiatalok aránya drasztikusan csökken a 9. iskolai osztálytól kezdődően. A migrációs háttérrel rendelkező fiatalok alulreprezentáltsága különösen szembetűnő a továbbtanulást biztosító szakképzési rendszerben. Amíg (a 2010/2011-es tanévben) a nem német anyanyelvű fiatalok aránya a politechnikai iskolában (egyébként hasonlóan, mint az elemi iskolában) 24,6% volt, a szakmunkásképző iskolában ez csak 9,4%-ot jelentett. Még az általánosan képző magasabb iskolákban (14,2%), illetve a szakközépiskolákban (12,0%) is magasabb a nem német anyanyelvű fiatalok aránya. A 2010/2011-es tanévre vonatkozó modellszámítás szerint az (üzemi) duális szakképzésre fordított összes közpénz tanulóhelyenként EUR-ra becsülhető. (Megj.: a szakmunkásképző iskolára és a tanulóhely-támogatásra fordított összegek a Szakképzési Törvény 19. c. szerint). A szakmunkásképzésben résztvevőkre fordított közpénzek jelentősen alatta maradnak a közép- és magasabb szakképző iskolák tanulónkénti költségének (EUR 8.601,-) illetve az AMS megbízásából folytatott üzemek feletti szakképzésnek. (EUR ,-). A munkanélküliségi ráta számítása (a nemzetközi definíció szerint) az iskolai végzettség szerint a következőt mutatja: 2011-ben Ausztriában azon személyek munkanélküliségi rátája, akik legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkeztek: 8,7%. Az általánosan képző magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében ez 5,2% volt. Minden más iskolai végzettség szerinti megközelítésben ez az érték maximum 4%. Az osztrák szakmunkásképzés és szakképzés jövőbeni kihívásait különösen a következők jelentik: A fenyegető szakmunkaerő-hiány (a demográfiai helyzet alakulása miatt, különösen a soron következő nyugdíjazások miatt), a szakmunkásképzés imázsa, a szakmunkástanulók és szakképző üzemek számának visszaesése (képzési hajlandóság), az alapképzés reformja, a migrációs háttérrel rendelkező fiatalok integrációja, az áteresztő képesség a felsőbb iskolák irányába.

8 Munkaügyi Együttműködési Fórum 8 Az ausztriai - üzemek feletti tanműhely-program - értékelésének eredményei Nadja Bergmann, L&R Társadalom Kutató, Bécs Az üzemek feletti tanműhelyi képzés (ÜBA) A duális képzés Ausztriában fontos szerepet tölt be, és ez az egyik oka annak, hogy Ausztriában viszonylag alacsony az ifjúsági munkanélküliség, valamint azon fiatalok és ifjú felnőttek összehasonlíthatóan csekély aránya, akik sem iskolai, sem szakmai képzésben nem vesznek részt, nem dolgoznak és nincsenek közvetlen továbbképzésben. (NEETs = Not in Education, Employment or Training). Nem utolsósorban azon tény alapján, hogy az üzemek képzési hajlandósága az elmúlt években egyre inkább csökkent, tekintettel azon tanulóhelyet keresők magas számára, akik nem találtak vállalatnál megfelelő tanulóhelyet, már 1998-ban létrehozták az ún. védőhálót a sikertelenül tanulóhelyet kereső fiatalok számára (az ifjúsági képzési törvény = JASG intézkedései alapján). Emellett célja az üzemi tanulóviszonyba való átmenet. Az üzemek feletti tanműhelyekben történő szakképzés ezen formáját 2008-ban jelentős reformnak vetették alá. A es képzési év óta az üzemek feletti tanműhelyi szakképzés egyenrangú és szabályozott alkotórésze a duális szakképzésnek. Megfelelő törvénymódosítás keretében ( 30b BAG) új képzési típust alkottak: üzemek feletti képzés = ÜBA, amely az addig támogatott tanfolyamok helyére lépett. Ezen program keretében működik az integratív szakképzés (IBA), amely részképzettség megszerzése, vagy meghosszabbított tanulóidő lehetőségét kínálja fel.. Az ÜBA-nak alapvetően két modellje van: az ÜBA 1 típus, valamint az ÜBA 2 típus. Bár mindkét modellnek az a célkitűzése, hogy a fiatalokat üzemi tanulóviszonyba közvetítse, az ÜBA 1 típus olyan tanfolyami modellt jelent, amely lehetővé teszi az egész szakképzés képző intézményben, illetve egy üzemi tanműhellyel együttműködő képző intézményben való elvégzését. Az ÜBA 2 ezzel szemben gyakorló üzemmel együttműködve valósul meg, és olyan képzési szerződéseken alapul, amelyek nem ölelik fel az egész képzési időt. Alapvetően ÜBA az alábbi elemeket foglalja magában: megelőző pályaorientáció, pályázói tréning, üzemlátogatások stb., gyakorlati képzés tanműhelyekben vagy együttműködő üzemekben, képzést kísérő támogatások a képző intézménynél és/vagy az üzemekben (a tanulás segítése, szociálpedagógiai gondozás, a gyakorlat tapasztalatainak megbeszélése), a szakiskola rendszeres látogatása. Az ÜBA (üzemek feletti tanműhelyi szakképzés) értékelésének eredményei Ezen tanulmány keretében az ÜBA mindkét első évfolyamát, azaz a 2008/2009-es és a 2009/2010-es programokat vontuk be az egész Ausztriára kiterjedő értékelésbe. Részletes résztvevői- és támogatási adatértékelésre, az AMS-szel, képző intézményekkel, szociális partnerekkel és a tartományok képviselőivel folytatott beszélgetésekre, valamint 380 vállalat megkérdezésére alapozva a következő kulcsfontosságú kérdéseket vettük górcső alá: hogyan vezették be és valósították meg az üzemek feletti tanműhelyi szakképzést az egyes tartományokban, mely célcsoportokat szólították meg, hogyan sorolhatók be az eddigi munkaerő-piaci hatások, és hogyan lehet az ÜBA-t költségvetésipénzügyi szempontból megítélni. Az ÜBA alakulása A 2008/2009-es tanévben összesen fiatal kezdett meg valamilyen programot az ÜBA/IBA keretében, a 2009/2010-es tanévben fiatal kezdte el képzését. A vizsgált napon, 2009 decemberében fiatal volt az ÜBA 1, mintegy az ÜBA 2., fiatal pedig a IBA (integrált szakképzés) képzési programban, valamint 1200 fiatal a kifutó JASG (az ifjúság szakképzése biztosításról szóló törvény) szakképzésben, ami összességében valamennyi szakmunkástanuló 7,3%-os arányának felel meg. A következő évben ez az arány enyhén emelkedett, azaz 8%-ra. Azok az üzemek, amelyek ÜBA tanulókat vettek át, nagyrészt tanulókat kerestek, és az ÜBA-t pótlólagos merítési lehetőségnek használták. Az ÜBA résztvevők összetételének jellemzői Miközben az ÜBA 1-ben a fiúk dominálnak, mindenekelőtt az ÜBA 2 nyit lehetőséget arra, hogy a lányok is nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a szakképzésbe. Feltűnő a migránsok magasabb aránya is az ÜBA tanulók között annak okán, hogy számukra az első munkaerőpiacon tanulóhelyet találni gyakran nagy nehézségbe ütközik, az ÜBA viszont bizonyos esélyeket teremt meg számukra. A kötelező iskolai végzettség nélküli fiatalok mindenekelőtt az integratív szakképzés (IBA) keretében vesznek részt képzésben.. Munkaerő-piaci hatások Az ÜBA típusok: az ÜBA 1, az ÜBA 2 és az IBA nagyon egyenlőtlen hatásokat eredményeznek. Ha a 2008/2009-es tanév, illetve a 2009/2010-es évfolyam valamennyi (egykori) résztvevőjét (2011. februári vizsgálati nap) figyelembe vesszük, látható, hogy Az ÜBA-/IBA képzésekben résztvevők 23%-a lemorzsolódott,

9 Munkaügyi Együttműködési Fórum 9 az ÜBA-/IBA képzések résztvevőinek 36%-a többnyire pozitív okok (elhelyezkedés, összefoglalóan a végzettek csoportja) miatt hagyták abba a képzést, és a résztvevők 41%-a még a képzésben volt. Az ÜBA munkaerő-piaci hatásainak értékelését csak azokra a fiatalokra fókuszálva lehet elvégezni, akik az ÜBA-t már elhagyták (lemorzsolódtak vagy végeztek). Ha csak a végzetteket tekintjük, az ÜBA nagyon pozitív eredményeket mutat. A fiatalok fele (az ÜBA/IBA formákból együttesen) fél évvel a programból való kilépést követően túlnyomórészt valamilyen tanulóhelyen szakmát tanul, további 16%- uk elhelyezkedett, és egynegyedük munkanélküli vagy státuszon kívüli (nem tanul és nem dolgozik = Out of Labour Force). Ezzel szemben a lemorzsolódók munkaerő-piaci helyzete nagyon bizonytalan: amíg a lemorzsolódók mintegy kétharmada leginkább munkanélküli vagy státusz nélküli (nem tanul és nem dolgozik), csak 6%-uk van tanulóviszonyban és 9%-uk dolgozik. Ezek a riasztó számok arra utalnak, hogy a lemorzsolódóknak hallatlanul nagy további támogatásra van szükségük. Különösen a migrációs háttérrel rendelkező fiatalokat, valamint az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőket fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, különösen Bécsben. Azon megkérdezett vállalatok részéről, amelyeknek már vannak tapasztalataik ÜBA tanulókkal (gyakorlat keretében vagy/és ÜBA tanuló üzemi tanulóhelyre való átvételével) az tűnik fel, hogy az ő szemszögükből csekély a különbség az ÜBA- és az üzemi tanulóhelyen tanulók között. Mindenekelőtt a szakmai ismereteket ítélik meg következetesen hasonlónak, más tételek (a munkához való hozzáállás, iskolai alapismeretek) esetében enyhe különbségek észlelhetők az ÜBA tanulók rovására. Hasonló képet eredményez a szakiskolai tanárok megkérdezése, akik elsősorban fegyelmi és nem szakmai különbségeket észlelnek az ÜBA- és az üzemi tanulók között. Az ÜBA- és az üzemi tanulók szakiskolai jegyeinek szúrópróbaszerű összehasonlítása hasonló osztályzati átlagokat mutat mindkét csoport esetében. Az ÜBA költség-haszon egyenlege egy alternatív forgatókönyvvel való összehasonlításban Az ÜBA részvétel forgatókönyvével- és az attól függő - későbbi munkaerő-piaci teljesítménnyel szemben alternatív szcenáriót állítottak, amelyben a fiatalok ugyanazon csoportja nem részesül képzésben. Mindkét forgatókönyvet az állami kiadásokra, valamint a közvetlen jövedelemadókból és társadalombiztosítási befizetésekből származó bevételekre gyakorolt hatásuk szempontjából vizsgáltak meg. A kidolgozott forgatókönyvek számos leegyszerűsített feltevésen alapulnak és nem vesznek figyelembe számos olyan hatást, mint például: az ÜBA programok oktató személyzetének jövedelmére és abból a befizetésekre, a szakmunkások magasabb jövedelméből keletkező magasabb általános forgalmi adóra, vagy a bizonytalan élethelyzetből fakadó egészségügyi és jogi kiadásokra kifejtett hatásokat. Ezen korlátozások ellenére az ÜBA program számára középtávon pozitív egyenleget lehet vonni az alternatív forgatókönyvvel szemben. Az esélyegyenlőség társadalmi jelentősége mellett ebben a költségelemzésben ki lehetett mutatni: várható, hogy az ÜBA programból (még ha csak a közvetlen hatásokat vesszük is figyelembe) már 2021-ig mintegy 138 milliárd eurós többletbevétel várható a résztvevők jobb munkaerő-paci integrációja és magasabb bérezése folytán ahhoz képest, mintha a programban nem vettek volna részt. Az ÜBA egyenlegét a lemorzsolódások csökkentésével tovább lehetne javítani. Végkövetkeztetés Általánosan az ÜBA olyan eszköznek tekinthető, amely egyaránt szolgálja a különböző munkaerőpiaci-, képzési- és szociálpolitikai célokat: a éves fiatalok képzésének és szakképzésének általános növelését, az ifjúsági munkanélküliség csökkentését, valamint a különböző munkaerő-piaci célcsoportok egyenlőtlen feltételeinek csökkentését a munkaerőpiacon A duális szakképzés megvalósításának jó gyakorlatai Magyarországon I. Az iskola szemszögéből Dorner Kornél,Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A mintegy 3000 lakost számláló Csepreg egy kisváros Vas megyében, nem messze az osztrák határtól. Önmagában már az is ritkaság, hogy egy ilyen kisváros középiskolával rendelkezzen, de a duális szakképzés irányába tett lépésünk teljesen egyedülálló és újszerű. Az ötlet onnan jött, hogy felkerestük városunk munkáltatóit, bemutattuk iskolánk tevékenységét és fel kívántuk mérni a képzési igényeket. Az Uniriv Kft. vezetője: Pócza úr állt elő a javaslattal, hogy fogjunk össze, hiszen a cégük szakmunkaerő-hiánnyal küzd, iskolánkban pedig egyre inkább csökken a tanulólétszám. Ez a felvetés találkozott Kőszeg város tetszésével is, hiszen iskolánk fenntartója nem Csepreg, hanem Kőszeg város volt.

10 Munkaügyi Együttműködési Fórum 10 Elképzelésünk azonban nem felelt meg az akkori törvényi szabályozásnak, hiszen a tanulók két évig csak elméletet tanulhattak, és csupán a harmadik tanévben kerülhettek a munkapadok közelébe. A 2010-es kormányváltás azonban kedvezett nekünk, hiszen célul tűzték ki a duális szakképzés bevezetését októberében rendkívüli tantestületi értekezletet tartottunk, hiszen tervünk megvalósítása azt is jelentette, hogy iskolánk gazdasági-informatikai profilját bővítenünk kell a műszaki képzéssel. Kollégáink egyöntetűen támogatták tervünket, s nekiláttunk a beiskolázás szervezésének. Erőteljes reklám- és marketingtevékenységbe kezdtünk, egy filmet is készítettünk, amit többször bemutattak a szombathelyi TV-ben is. Ennek eredményeképpen el tudtuk érni, hogy egy iskolai osztályra elegendő tanuló jelentkezett iskolánkba. Ez óriási eredmény volt, hiszen jelentkezők híján - Szombathelyen már nyolc éve nem tudtak szerszámkészítő képzést indítani. Ezzel egyidejűleg a jogszabályi környezet is számunkra kedvezően alakult. Ugyanakkor nehézséget jelentett, hogy erre az időre esett az iskolarendszer átszervezése, az állami fenntartás bevezetése. Ez az átszervezés jelentős adminisztratív munkával is járt úgy a fenntartó, mint a mi részünkre. Versenyt kellett futnunk az idővel, még az alapító okiratot is csak 2012 augusztusában kaptuk meg. A lényeg azonban az, hogy 2012 szeptemberében 30 tanulóval el tudtuk kezdeni a képzést. Érdekesen alakult a tanulók kor- és iskolai végzettség szerinti összetétele. Két harmaduk jött közvetlenül az általános iskolából (14 évesek), egyharmad részük pedig érettségizett, sőt van egy egyetemi végzettségű tanuló is. A siker titka az iskola és az üzem között fennálló bizalom volt, valami az a hit, hogy meg fogjuk tenni. Mindez biztatást adott a szülőknek és a fiataloknak is, hogy a képzés el fog indulni. Eddigi eredményeink és nehézségeink: Fél év telt el a kezdet óta, messzemenő következtetéseket ezért még nem tudunk levonni. Voltak félelmek és előítéletek, amelyek a korábbi felfogásból adódtak, hogy a képzésnek ez a formája rabszolgává teszi a tanulókat, hogy ez zsákutca a számukra. Az eddigiek bizonyították, hogy nem erről van szó. Sikerült nagyon jó elméleti és gyakorlati szakoktatókat is találnunk. Nehézséget a tanulók részére az elméleti tárgyak tanulása jelent, volt bukás is félévkor, bizonyos lemorzsolódásokkal is számolnunk kell. Már most látható, hogy jóval kevesebben fogják a képzést befejezni, mint amennyien elkezdték. A minőségi képzésre kívánunk hangsúlyt fektetni, s szakítani a fejkvóta normatív rendszerrel, azaz, hogy legyen, minél több tanuló legyen az iskolában, annál több támogatást kapunk. Probléma van a tanulók motivációjával, különösen a fiatalabbak esetében, míg a 18 évesek és afelettiiek már több felelősséget éreznek saját sorsuk alakítása iránt. Munkánkat nagyon szoros együttműködésben végezzük az Uniriv céggel nem csak szakmai vonatkozásban, hanem a fiatalokat illetően is. Külön köszönetet kell mondanunk a Vas Megyei Ipari- és Kereskedelmi Kamarának, amely nagyon gyorsan és rugalmasan reagált kéréseinkre, míg az állami intézmények eljárása gyakran túl bürokratikus volt. A kamara részéről is fontos ez a képzés, hiszen Dunántúlon csak három helyen van szerszámkészítő képzés, közte Csepregen. További problémát jelent a jogszabályok folyamatos változása, amiket már szinte lehetetlen figyelemmel kísérni. A tanuló juttatásokat illetően például egy év alatt háromszor változott meg a jogszabály. Veszélyt jelent az is, hogy hamarosan ismét új fenntartónk lesz. Úgy érezzük, ez az új fenntartói rendszer le fogja lassítani a döntéseket, és korlátozza az iskolaigazgatókat a döntésekben. Különösen nehéz lesz a személyzeti munka. Például meglevő jó szakoktatónkat nyugdíjaznunk kell, s kérdés, hogy Csepregen hogyan találunk megfelelő szakembert, és ha találunk, akkor még előttünk áll egy bonyolult engedélyeztetési eljárás. A jövőben további erőfeszítéseket kell tennünk a szakképzés népszerűsítéséért, vonzerejének növeléséért, hogy ne csak a gyenge tanulók menjenek a szakképzésbe. A duális szakképzés megvalósításának jó gyakorlatai Magyarországon II. A vállalat szemszögéből Pócza Zsolt, Uniriv Kft Az Uniriv Kft. közép Európa egyetlen kötőelem és szegecsgyára, amely az osztrák-magyar határmentén helyezkedik el, jelenleg 85 főt foglalkoztat. Egyedi, precíziós technológiával állítjuk elő termékeinket az autó-, összeszerelő- és az építőipar részére. A gyártási folyamatok nagy pontosságú szerszámokat igényelnek, így a gyorsabb és jobb minőségű kiszolgálás érdekében saját szerszámgyártó üzemet tartunk fent. A saját szerszámüzem működtetésének az előnyei mellett, néhány fontos nehézséget is meg kell említeni, amik közül az egyik és legjelentősebb a megfelelő szakemberek magyarországi hiánya. Így a duális képzés adta lehetőséget kihasználva a 2012/13-as tanévtől 30 szerszámkészítő diák 3 éves képzését kezdtük meg közösen a helyi Nádasdy Tamás Szakközépiskolával. A kontaktus a megyében, de talán országos szinten is egyedi, a jelentkezők nagy száma pedig azt bizonyítja, hogy a diákok és szüleik megértették az új idők szavát, és óhajtják a versenyképes tudást. Szerszámüzemünket átalakítottuk, gépparkját felfejlesztettük tanműhellyé, így vártuk tavaly szeptemberben az első diákokat. Nagyon fontosnak érezzük, hogy a tanulók valós ipari körülmények között, az igazi olajszagot magukba szívva sajátíthassák el a szakma rejtelmeit. Másik nagyon

11 Munkaügyi Együttműködési Fórum 11 fontos és nagy különbség az iskolai tanműhelyekkel szemben, hogy nálunk a diákok több éves szakmai tapasztalattal rendelkező mesterek között töltik gyakorlatukat. Az elmélet és gyakorlat aránya 30-70%-ban oszlik meg, amely véleményünk szerint egy egészséges arány ahhoz, hogy a tanulók szakmaorientált képzést kaphassanak. A diákok tanulószerződéssel vannak nálunk, amely a tanuló-, az iparkamara- és a cég részéről köttetett. Kialakításában igyekeztünk ösztönző rendszert is bevonni, amit tanulmányi átlaghoz kötöttünk. További ösztönzést és juttatást kínálunk a harmadik félévtől céges ösztöndíjon keresztül 3,51-es átlagtól. Összegezve a juttatásokat az utolsó évben akár ezer forintot is kereshetnek a diákok a tanulmányi átlaguktól függően. Cégünk jelentős összegeket fordít az oktatás legmagasabb színvonalon tartására, amely folyamatos eszköz és gépfejlesztést jelent. Saját erőn felül nagy segítséget nyújt a finanszírozásban a normatív rendszer és a decentralizált pályázatok. A közelmúltban egy zöldmezős beruházás keretein belül m2-es új gyártó és kiszolgáló csarnokot építettünk Csepreg határában, ahol közel 600 m2-en tanműhely és tantermek is kialakításra kerültek. Tervünk, hogy minden évben a végzősök közül 6-8 tehetséges diáknak további munkalehetőséget kínáljunk cégünknél, a többieknek pedig segítséget az elhelyezkedésben a megye, vagy megyén kívüli vállalatoknál, akik részéről hatalmas az érdeklődés a képzésünk iránt. A 24. órában jártunk, hiszen ha nem tesszük meg az első lépéseket a szakember utánpótlásban, akkor vállalatunk lendületes és progresszív fejlődését a megfelelő és szakképzett munkaerő hiánya hátráltatta volna. Az első tapasztalataink a képzéssel kapcsolatban pozitívak, jó néhány tanulóban érezzük a jövő gépészét és szerszámkészítő mesterét, így nagy lendülettel várjuk a következő osztályokat/pályakezdőket. Úgy gondoljuk, hogy egy jövőjét építő cég életében a leghatékonyabb befektetés az oktatásba való invesztíció. A termelőiskolák és tanműhelyek jó gyakorlatai Alsó-Ausztriában Günter Kastner, Alsó-Ausztriai Munkáskamara 1. Kiindulási helyzet Az ifjúság munkaerő-piaci és tanulóhelyekre vonatkozó helyzete A pénzügyi- és gazdasági válság nemcsak a globális (pénzügyi) gazdaságra és számtalan országban a nemzeti költségvetésre volt jelentős hatással, hanem a munkaerőpiacokra is, különösen az ifjúsági munkaerőpiacra jó néhány európai országban. Miközben európai országok sora különösen több válság sújtotta déli állam, mint Görögország, Spanyolország és Olaszország - az ifjúsági munkanélküliség óriási növekedésével küzd, és olyan munkanélküliségi csúcsot ért el, amely néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, az ifjúsági munkanélküliség Ausztriában és Alsó-Ausztriában ehhez képest összehasonlíthatatlanul alacsony szinten áll. (lásd 1. sz. táblázat) Mindazonáltal egész Ausztriában és valamennyi tartományban is a 2008-as válság kezdete óta az ifjúsági munkanélküliség jelentős emelkedését kellett észlelni: amíg a 25 év alatti állás- és tanulóhelykereső fiatalok száma 2008 februárjában volt, jelenleg 2013 februárjában ez az érték már főt jelent. Ez fős, illetve +24,7%-os emelkedésnek felel meg. Ezt a fejleményt a es években drámai növekedés jellemezte, és azóta ez a folyamat mindenekelőtt a politika erőteljes és átfogó beavatkozásának köszönhetően jelentősen lelassult, illetve stagnál. A fiatalok foglalkoztatását illetően Ausztria ezen európai összehasonlításban is nagyon jó teljesítményének okai az alábbi tényezőkkel magyarázhatók: a duális képzés és a szakképző iskolák gyakorlatorientált és a gazdaság szükségleteire épülő rendszere az ifjúság szakképzésére erősen fókuszáló aktív munkaerő-piaci politika: a képzési garancia keretében minden olyan fiatal számára garantált a Munkapiaci Szolgálat (AMS) által finanszírozott szakképzés üzemek feletti képző intézményekben (tanműhelyek vagy tanfolyam), akik nem találtak üzemi tanulóhelyet. a (kötelező) általános iskola és a további oktatás közti átmenet jó menedzselése (ez a terület Ausztriában jelenleg éppen tovább bővül) Mindezen tények ellenére az ifjúsági munkanélküliség Ausztriában is jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Az osztrák iskolai- és szakképzési rendszer jelenlegi fejlődésének és strukturális sajátosságainak fényében néhány trend figyelhető meg, illetve tézisként fogalmazható meg: a demográfiai csökkenés következtében kevesebb fiatal mégis növekvő ifjúsági munkanélküliség hanyatlóban vannak a fiatalok szakmai- és szociális kompetenciái (=a gazdaság nézőpontja), szemben az üzemek fiatalokkal szemben támasztott igényeinek növekedésével. tovább csökken a szakképzettséget nem igénylő és a betanított munkakörök száma, DE emelkedik az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, illetve a szakképzésüket be nem fejező fiatalok száma is. a kirekesztődéssel fenyegetett fiatalok számának általános növekedése (Early School Leavers = ESL - iskolai lemorzsolódók, NEETs = Not in Education,

12 Munkaügyi Együttműködési Fórum 12 Employment, Training képzés- és munkanélküliek) Ifjúsági munkanélküliségi ráta néhány EU tagországban: lásd FÜGGELÉK 1.sz. táblázat 2. Különleges érdekcsoportok: beilleszkedési zavarokkal veszélyeztetett fiatalok Tanulmányukban Johann Bacher (Johann Kepler Egyetem Linz) és Denis Tamesberger (Munkáskamara Felső-Ausztria) először végeztek számításokat Ausztriára és valamennyi tartományra vonatkozóan a beilleszkedési zavarokkal fenyegetett fiatalok különböző csoportjainak arányára és számára: Lásd FÜGGELÉK 2. sz. Táblázat Mivel a fiatalok esetében az iskolai végzettség/képzettségi szint és a munkaerő-piaci integráció foka, illetve a munkanélküliség kockázata között különösen szoros az összefüggés, az aktív munkaerő-piaci politikának és annak intervenciós intézkedéseinek olyan célt kell kitűzniük, amely különösen a fiatalok fentebb bemutatott csoportjai számára nyújt adekvát kínálatot. Egyrészt a kirekesztődés megelőzése tekintetében, de arra az esetre is, ha nem teremtették meg az átmenetet az általános iskola és a továbbtanulás között, illetve ha azt sikertelenül megszakították. A következőkben két ilyen példaszerű intézkedést kell bemutatni: 3. Termelőiskolák A termelőiskolákat illetően olyan ifjúsági intézményekről van szó, ahol a szakképzés/képzés és a bevétel-orientált termelés összekapcsolásával a fiatalok számára lehetővé teszik, hogy a gyakorlat oldaláról közelítsék meg a munka világát. Elsődleges célcsoport azok a éves hátrányos helyzetű fiatalok, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel, munkanélküliek, képzésüket vagy szakképzésüket megszakították, vagy az általános iskola befejezése után sem tanulóhelyet, sem munkát nem találtak. Kiscsoportokban, a tanulás és munka kombinációjával az alábbi négy alapelvet/feladatot kell megvalósítani: 1. A fiatal stabilizálása: helyzet-meghatározás, hol vannak a problémás területek? Rávezetés a szabályozott napirend kialakítására. 2. A motiváció növelése: A fiatalokat (ismét) képzésre vagy elhelyezkedésre megnyerni. 3. Egyszerű szakmai készségek elsajátíttatása, felzárkóztatás: az iskolai és szociális hiányok pótlása: Oktatók irányításával végzett munka műhelyekben/gyakorló irodákban, üzemi gyakorlatok, magánszemélyek és más üzemek fizetős megbízásainak intézése 4. Munkaerő-piaci reintegráció, illetve képzés: Segítségnyújtás önéletrajz-íráshoz, bemutatkozó beszélgetésekhez Fontos megjegyzés: Ausztriában a termelőiskola nem pótolja a duális szakképzést! A termelőiskolák mindenekelőtt a skandináv országokban (Dánia) és az (észak) német térségben terjedtek el. (Pl. Hamburgban az ismert Altona termelőiskola). Ausztriában 2001 óta vannak termelőiskolák, jelenleg 20 helyszínen üzemelnek. Példa: A termelőiskola Steyr városban: A termelőiskolát Steyr-ben 2002-ben alapították hasonló németországi és dániai intézmények mintájára. Egyidejűleg kb. 50 fiatalt látnak el, évente kb. 120 fiatal fordul meg az intézményben. Négy területen tevékenykedhetnek és tehetnek szert szakmai tapasztalatokra: Famegmunkálás/gördeszka készítés Fémmegmunkálás Vendéglátás/étkeztetés Számítógép/iroda/álláspályázás/közvetítés segítése A műhelyek kialakítása alkalmazkodik a helyi munkaerőpiac igényeihez és azokhoz a tevékenységekhez, amelyek a fiatalok részére lehetővé teszik, hogy előismereteiknek és érdeklődésüknek megfelelően belekóstoljanak a munka világába, és alapvető ismereteket és készségeket szerezzenek. A fiatalokat a munkaügyi szervezet (AMS) irányítja a termelőiskolába, és ott tartózkodásuk idejére 280 euró/hónap összegű keresetpótló támogatást kapnak. A termelőiskolában térítésmentesen ebédet biztosítanak részükre. A fiatalok többnyire 6-9 hónapig maradnak a termelőiskolában, a maximális időtartam 24 hónap. A kötelező részvétel 32 óra hetente. Miután az AMS a termelőiskolába irányította őket, eldöntik a fiatalok, hogy a fenti területek közül melyiket választják, amennyiben az sem tetszik nekik, másik szakirányba is válthatnak. Minden résztvevőnek kötelező a számítógép/iroda terület, mivel ott elsajátítják az alapvető információskommunikációs technológiai ismereteket, hogy gyakoroljanak a későbbi munkahelyi vagy képzési pályázáshoz. A steyri termelőiskolában alapvető még a fentebb ismertetett 4 lépés figyelembevétele mellett az a körülmény is, hogy a fiatalok valós megrendeléseket szerezzenek be a külvilágból (magánszemélyek, más vállalatok), azokat megvalósítsák, és ehhez megfelelő módon tervezzenek és kalkuláljanak (anyagvásárlás, eladási ár stb.) Ezáltal a műhely-és laborszituáció a gazdaság és a munkaerőpiac valóságos adottságaiból indul ki, a fiatalok betekintést kapnak, hogyan játszódnak le a vállalati folyamatok. A termelőiskola segíti a fiatalokat az üzemi gyakorlatok keresésében, illetve a munkahelyre vagy tanulóhelyre való pályázásban, de önállóan kell ezeket felkutatniuk, és saját maguknak az állást megpályázniuk. A termelőiskola után egy évvel a

13 Munkaügyi Együttműködési Fórum 13 résztvevők kb %-a talált magának tanuló- vagy munkahelyet. A steyri termelőiskolát Felső-Ausztria tartományi kormányzata és a Felső-Ausztriai AMS finanszírozza. Steyr város önkormányzata az épületet bocsátja rendelkezésre. További információk és képek: 4. Üzemek feletti tanműhelyek Üzemek feletti tanműhelyeken olyan intézményeket értünk, amelyekben azok a fiatalok, akik nem találtak üzemi tanulóhelyet, állami költségen (AMS) műszaki vagy kézműves területen szakmunkás-végzettséget szerezhetnek. A fiatalokat az AMS irányítja oda, és a képzés időtartama alatt keresetpótló juttatásban részesülnek, ami azonban lényegesen alacsonyabb, mint az üzemi szakmunkás-ösztöndíj. A szakirányok megválasztásánál figyelembe veszik, hogy mindenekelőtt a hiányszakmákban, illetve a gazdaság által igényelt szakmákban történjenek a képzések, hogy hosszú távú esélyt nyújtsanak a tartós munkaerő-piaci beilleszkedésre. Az üzemek feletti tanműhelyekben garanciát kapnak a fiatalok arra, hogy kérésükre teljes képzési idejüket egészen a záróvizsgákig az intézményben töltsék. (ez különbözteti meg ezt az intézményrendszert a képzési garancia keretében megvalósuló más intézkedésektől, az úgynevezett tanfolyamoktól). Természetesen mindvégig lehetséges, sőt kívánatos üzemi tanulóhelyre átváltani. A tanműhelyben töltött képzési idő teljes mértékben beszámít az ugyanabban a szakmában folytatott képzés időtartamába. A tanműhelyben tanuló fiatalok számára ugyanúgy, mint a normális üzemi szakmunkástanulók esetében kötelező a szakmunkásképző iskola látogatása, és évente 5 hét szabadság illeti meg őket. Az üzemi gyakorlatok kapcsolatot teremtenek az üzemi folyamatokkal, és lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, hogy megismerjék a jövőbeni potenciális munkáltatójukat. Az üzemek feletti tanműhelyekben a termelési kényszert nélkülöző képzésre való összpontosítás lehetővé teszi a fiatalok szociálpedagógiai gondozását, az iskolai és szociális hiányok pótlását, az erősségek kibontakoztatását, a tanulás segítését, szociális kompetenciák elsajátítását, a drog-prevenciót és egészségügyi megelőzést, a kiegészítő képzési lehetőségeket, mint a munkanyelvként használt angol tanulása vagy a fogyasztói ismeretek megszerzése Példa: Műszaki Képzési Akadémia Ternitz (üzemek feletti tanműhely Ternitzben): A helyszín: Ternitz város már évszázados hagyománnyal rendelkezik a vas- és acélgyártásban, illetőleg feldolgozásban. A 2. világháború végén a helyi acélmű virágkorát élte több mint 4000 dolgozóval és számos acélgyártási, acélnemesítési és feldolgozási eljárással (acélmű, vashámor, hengermű, csőgyártás, szerkezetgyártás, olajipari technológia, orvosi műszergyártás). Már az 1920-as évek óta saját tulajdonú tanműhelyben képeztek ki fiatalokat vasipari szakmákban a fontos munkakörökre. Az 1980-as évekbeli acélipari válsággal az acélmű számos területen ráfizetésessé vált, és az állam, mint többségi tulajdonos az 1990-es évek elején eladta üzletrészét. A különböző üzemrészeket felosztották, és 5 önálló társaság alakult, a dolgozói összlétszám kb. 600 főre csökkent. Sajnos akkoriban nem volt egyetértés egy tanműhely (közös) továbbfinanszírozásában, és a régió, de a vállaltok számára is oly fontos képző intézményt be kellett zárni. Az egyes üzemrészek sikeres konszolidációja után körülbelül 1996-tól a ternitzi telephelyen jelentős fellendülés következett. Hamarosan azonban egyértelművé vált, hogy a szakmunkaerő iránti megerősödött igényt egyedül az üzemi képzéssel nem lehet kielégíteni, illetve az üzemek nem voltak abban a helyzetben, hogy minden képzési igényt az elvárt minőségben lefedjenek. Az üzemek és a politika kívánalma egyre erősebb lett, hogy hozzanak létre újra egy üzemek feletti tanműhelyt. Két eredménytelen kezdeményezés után, 2 és félévi előkészítés után 2010 szeptemberében Ternitzben ismét megnyílt az üzemek feletti fémipari tanműhely. A Felső-Ausztriai AMS, Ternitz város önkormányzata, a helyi üzemek és a BFI (Munkaerőfejlesztő Központ) Felső-Ausztria együttműködésével összesen több, mint 1 millió eurós beruházásra került sor, csupán a gépek beszerzésére eurós összeget fordítottak. Ternitz város eurót fordított a telephely átalakítására, és az épületet 7 évre ingyenesen beleértve a rezsiköltségeket rendelkezésre bocsátotta. A tanműhelyt a BFI Felső- Ausztria üzemelteti. Fémipari technológiai-, forgácsolástechnikai- és gépészeti szakmákat oktatnak. Számos más fémipari szakmában kiegészítő képzéseket biztosítanak. Minden képzés moduláris formában történik, így szinte hetente lehet a képzésekbe bekapcsolódni, kiküszöbölve az időbeni és tanulási veszteségeket. A folyamatos üzemeltetés finanszírozását legnagyobbrészt az AMS végzi, mivel elsősorban üzemi tanulóhely nélküli fiatalokat képeznek ott a képzési garancia keretében. Ezt kiegészíti a helyi fémipari üzemek szakmunkástanulóinak képzése és továbbképzése az üzemek költségére. Jelenleg 9 üzemmel van együttműködés, amelyek képzési modulokat vásárolnak tanulóik részére 800 euró/fő/hónap értékben. Különösen keresettek a

14 Munkaügyi Együttműködési Fórum 14 szakmai alapkészségeket nyújtó képzések, a speciális CAD/CAM és a hegesztő képzések, valamint a szakmunkásvizsgára felkészítő tanfolyamok. Ezzel egyidejűleg az együttműködő cégek üzemi gyakorlatokat kínálnak fel a fiataloknak. Ezen az úton 17 fiatalt vettek át az üzemek feletti képzésből üzemi tanulóhelyre (28%). A Műszaki Képzési Akadémia szeptemberi újraindítása óta 64 fiatal látogatta az intézményt. Az első képzések 2013 nyarán fejeződnek be. További információ és képek: 5. Kitekintés: Európai megoldási szcenáriók Hogy az ifjúsági munkanélküliség további növekedését és megszilárdulását megakadályozzák, az Európai Uniót európai szintű megoldási forgatókönyvek foglalkoztatják. Egy - az EU költségvetéséből finanszírozott - szolidáris aktussal 15 milliárd eurós EU ifjúsági programot lehetne kezdeményezni, hogy az alábbi programokat mindenekelőtt az ifjúsági munkanélküliség által leginkább érintett országokban meg lehessen valósítani. Egyedül a magas ifjúsági munkanélküliség 21,6 milliárd eurós népgazdasági költségei messzemenően meghaladják ezen EU ifjúsági program ráfordításait. Programjavaslatok: Magasabb képzettség elsajátítása, képzésés továbbképzés, formális képzettségi- és szakmai végzettségek Átmeneti menedzsment: tanácsadás, tréning, speciális foglalkoztatási projektek (2. munkaerőpiac) Bértámogatás A szemináriumi nap zárása Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója megköszönte az előadók és résztvevők aktivitását, és meghívta a résztvevőket a következő szemináriumra. A rendezvény valamennyi referátuma, illetve jegyzőkönyve megtalálható és letölthető úgy német, mint magyar nyelven az EXPAK AT.HU honlapján:

15 Munkaügyi Együttműködési Fórum 15 Függelék 1. sz. táblázat Ifjúsági munkanélküliségi ráta néhány EU tagállamban december (szezonálisan kiigazított adatok) Görögország 57,6% Spanyolország 55,6% Portugália 38,3% Olaszország 36,6% Szlovákia 35,9% Írország 30,2% Magyarország 27,9% Euro-zóna 24,0% EU 23,4% Hollandia 10,0% Ausztria 8,5% Németország 8,0% 2. sz. táblázat A beilleszkedési zavarokkal veszélyeztetett fiatalok aránya éves átlagértékek Csoport Megnevezés Ausztria Alsó- Early School Leavers (ESL) Idő előtti lemorzsolódók Not in Education, Employment or Training (NEETs) Képzés és munka nélkül éves korcsoport, legfeljebb kötelező általános iskolai végzettség vagy egyéves szakiskola (BMS), nincs további képzésben éves korcsoport, nincsenek képzésben (iskola, szakképzés, egyetem), nincs munkájuk és a munkaügyi szervezetnél (AMS) sem regisztráltak a rendszerből kivonulók Ausztria 8,6% 7,1% 8,2% ( fiatal) 8,0% ( fiatal)

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Workshop jegyzőkönyv Kistérségi hálózatépítés tervezési és egyeztetési találkozó

Workshop jegyzőkönyv Kistérségi hálózatépítés tervezési és egyeztetési találkozó Munkaügyi Együttműködési Fórum Workshop jegyzőkönyv Kistérségi hálózatépítés tervezési és egyeztetési találkozó IDŐPONT 2011. március 9. HELYSZÍN Alpokalja Panzió Étterem Kőszeg, Szombathelyi u. 8-10.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása. 2015. április 22.

Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása. 2015. április 22. Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása 2015. április 22. Mi hozott össze bennünket? azonos tevékenység mindnyájan forgácsolással foglalkoztunk azonos probléma a szakemberek elfogytak - utánpótlás

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Kód A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 037223 KIK 178012 2015-2016. tanév A szakképesítés és OKJ szakképzettség

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola 201202 KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA a. tanév középfokú beiskolázásához A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2014. november 24. (hétfő) 15 óra 2015. január 05. (hétfő) 15 óra

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2014. november 24. (hétfő) 15 óra 2015. január 05. (hétfő) 15 óra Igazgató: Pribelszki János E-mail: ig@vejsz.sulinet.hu Honlap: www.vejsz.sulinet.hu (Aktuális információk) www.facebook.com/jendrassik-venesz Középiskola és Szakiskola Telefon: 88/567-430, 88/426-866 Telefax:

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Szakmai képzés Németországban

Szakmai képzés Németországban Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung

Részletesebben

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Munkaerő-piaci nyitás Önkéntesség a munkavállalás motorja? Aktuális okokból az idei konferenciának két súlyponti témája van: Mivel 2011. május

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11.

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11. A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11. A Foglalkoztatási Paktum Pályázat - TÁMOP 1.4.4-08/1 (2010.01.01. 2011.06.01.) Helyi és határon

Részletesebben

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Fiatalok a munkaerő-piacon Kezdeményezések a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására A 19. Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia a fiatalkori

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 05-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 05-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 05-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Iktatószám: 3502/2015. A napirend előterjesztője: Az önkormányzati

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS REFORMJA 2010 után egy átfogó köznevelési és szakképzési reform indul el: 3 éves szakképzés közismeret helyett szakmai képzés duális szakképzés

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

Projekt adatok. A projekt bemutatása

Projekt adatok. A projekt bemutatása Ausztria Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 Projekt adatok A projekt bemutatása A Savaria Szakképzés-fejlesztési és Felnőttképző Központ Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt

Részletesebben

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Tapasztalat és rutin ellenére esély nélkül? Intézkedések az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának növelésére A 2012-es év az Aktív idősödés

Részletesebben

A köznevelési intézmények projektjei a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok és tapasztalatok a fenntartóváltást követően

A köznevelési intézmények projektjei a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok és tapasztalatok a fenntartóváltást követően A köznevelési intézmények projektjei a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok és tapasztalatok a fenntartóváltást követően Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Klebelsberg

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepe Heves megyében, jövőbeni céljai

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepe Heves megyében, jövőbeni céljai A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepe Heves megyében, jövőbeni céljai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes testületi ülésére 13. számú előterjesztés ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes testületi ülésére Egyszerű többség Tárgy: Új szakok indításának engedélyezése az Apáczai

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben