a második Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtásáról szóló, az Országgyűlés részére készített jelentésről

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/376/2009. TERVEZET a második Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtásáról szóló, az Országgyűlés részére készített jelentésről /Közigazgatási egyeztetés/ Budapest, március

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A második Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) a környezetügy közötti időszakra szóló középtávú célkitűzéseit és azok végrehajtását foglalja egységes keretbe. Az előrehaladás értékeléséről a Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 41. (3) bekezdése szerint kétévenként, illetve a program lezárásakor számol be az Országgyűlésnek. Ez a jelentés az NKP-II hatéves végrehajtásának eredményeit foglalja össze és átfogó értékelést ad a környezetpolitikai célok teljesítéséről. A második Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtásáról szóló, az Országgyűlés részére készített jelentés külön dokumentumban mellékelve. A jelentés összefoglalja az NKP-II végrehajtásának nemzetközi és hazai kereteit, feltételeit, különös tekintettel hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozására, a szabályozóeszközök fejlesztésére és az intézményrendszer átalakítására. Áttekinti az NKP-II fő céljainak és célkitűzéseinek teljesülését, valamint átfogó elemzést ad a tematikus akcióprogramok keretében az adott időszakban megtett intézkedésekről, azok pénzügyi vonatkozásairól és a beavatkozások hatásairól. A jelentésben elsődlegesen a központi költségvetés által támogatott, illetve a tárcák beszámolóiban közreadott intézkedések szerepelnek. A végrehajtás nyomon követése és értékelése visszacsatolást jelent a társadalom életminőségének és a környezet állapotának javítása, valamint a fenntartható fejlődés irányába mutató társadalom- gazdaság- és környezetpolitika elérését célzó törekvések felé. Nemzetközi tényezők és folyamatok A globális környezeti problémák (pl. éghajlatváltozás időjárási szélsőségek gyakoribbá válása, a biológiai sokféleség csökkenése) elmélyülésével párhuzamosan az Egyesült Nemzetek Szervezetén és az Európai Unió intézményrendszerén belül célirányosabbá és szorosabbá vált a tagállamok együttműködése. Az Európai Unió ebben kezdeményező és élenjáró szerepet vállalt. E törekvésében Magyarország is aktívan közreműködött (pl. ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és Kiotói Jegyzőkönyv, az EU éghajlatpolitikájának kialakítása, ENSZ EGB Környezetet Európának folyamat, UNEP Kárpátok Keretegyezmény, az EU környezetpolitikájának felülvizsgálata, a Lisszaboni Stratégia végrehajtásának értékelése, EU Fenntartható Fejlődés Stratégia megújítása). Hazánk külpolitikai prioritásaival összhangban a környezetdiplomáciában az euro-atlanti és multilaterális kapcsolatok erősítése mellett még nagyobb figyelmet kapott a szubregionális és a szomszédos országokkal történő együttműködés erősítése (pl. határvízi egyezmények, környezet- és természetvédelmi célú megállapodások a szomszédos országokkal, V4). Emellett folyamatosan teljesítettük a környezet-, természetvédelmi és vízügyi célú nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeket, és több új egyezményhez, jegyzőkönyvhöz, megállapodáshoz csatlakoztunk, ill. biztosítottuk azok hazai kihirdetését. A környezetpolitikai célok és a társadalmi, gazdasági folyamatok kapcsolata Az NKP-II feladattervének gerincét a több évre áthúzódó, nagy programok képezték. A környezet-egészségüggyel és a környezettudatosság erősítésével összefüggő horizontális feladatok végrehajtása is a lehetőségekhez igazodva folyamatos volt. Az NKP-II tematikus akcióprogramjai számos olyan prioritás-területet foglaltak magukban, amelyek a konvergencia programnak is kulcsterületei, így pl. a környezeti és az életminőség javításával a társadalmi kohézió erősítése, a hátrányos helyzetű térségek természeti

3 értékeinek, erőforrásainak védelme mellett történő felzárkóztatása, az energiagazdálkodás (takarékosság és hatékonyság) fejlesztése, a gazdasági ágazatok tudás-intenzív, öko-hatékony pályára állítása, a környezetbarát közlekedés feltételeinek javítása. A két program további közös vonása, hogy ezen időszakot a beruházás-intenzitás jellemezte (a konvergencia program a GDP-nél gyorsabb ütemben növekvő beruházásokkal számol, melyek között a környezeti infrastruktúra kiépítése figyelemre méltó arányt képvisel). Az NKP-II mindemellett számos olyan célkitűzést tartalmazott, amely elsősorban az értékvédelemre, a környezettudatosság fejlesztésére irányult, és amelyekre nem a beruházási igény, sokkal inkább a folyamatos működtetés fontossága a jellemző. A környezetügyet tekintve szükséges még kiemelni a potenciális veszélyek és károk megelőzését, elhárítását vagy csökkentését szolgáló intézkedéseket. A környezeti és a gazdasági érdekek közös metszetét a környezet állapotának javításán, természeti értékeink védelmén és a korszerű környezetvédelmi infrastruktúra kiépítésén túl az EU piacokon való térnyerés is jelenti, amelynek feltétele a minőségi és a környezeti követelményeket kielégítő termékszerkezet kialakítása. Sajátos eszközeivel a Program ezt a folyamatot is ösztönözte. A Program időszakában a környezetvédelmi ipar az átlagos értéket messze meghaladó mértékben növekedett. Az EU szigorú környezeti szabályozásának átvétele következtében a termelői oldalon összességében kedvező változások zajlottak le. A Program első két évét a jogharmonizációval összefüggő eszköz- és intézményfejlesztés jellemezte; majd ezt követően a szükséges beruházások megvalósítása került előtérbe. Ennek megfelelően az összes ráfordítás döntő része is beruházás-orientált volt a központi kormányzat, a kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok ráfordításaiban, és a növekvő EU támogatásokban is. Ez egyrészt a korszerű környezeti infrastruktúra mielőbbi kiépítésére irányuló törekvéseket tükrözi, másrészt viszont azt, hogy más egyéb, EU kötelezettség alá nem tartozó, ill. a környezetbiztonságot közvetlenül nem érintő területekre a nemzetgazdaság helyzetéből következően a tervezettnél még kevesebb forrás jutott. A évben az NKP-II céljai megvalósítására felhasznált összes központi költségvetési forrás (azaz az EU támogatás és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás, valamint a központi kormányzat által biztosított források összesen) mintegy 1 202,6 milliárd Ft volt. A Program teljes időtartamára vonatkozóan az EU támogatás és hazai költségvetési társfinanszírozás, valamint a csak hazai forrásból megvalósuló központi kormányzati ráfordítások közel azonos mértékű részesedése jellemző. Az NKP-II központi költségvetési forrásból fedezendő hatéves időtartamra becsült költségigénye milliárd Ft volt (ebből 900 milliárd Ft közvetlen környezetvédelmi beruházás, 800 milliárd Ft közvetett beruházás, 400 milliárd Ft pedig a működési jellegű kiadás). A program tényleges ráfordításai a tervezett ráfordítások 50%-át teszik ki. A források közel fele két akcióprogram intézkedéseinek megvalósítását szolgálta: a Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram (27,7%, 333 milliárd Ft) és az Éghajlatváltozás akcióprogram (17,7%, 213,1 milliárd Ft). 10%-nál nagyobb volt a részesedése a Vidéki környezetminőség (14,3%), a Városi környezetminőség (13,4%) és a Környezetbiztonság (12,9%) akcióprogramoknak. A 10%-os arányt még a Hulladékgazdálkodás (7,9%) akcióprogram ráfordításai közelítették meg. A környezetvédelmi beruházások mind a beruházó alanya, mind a beruházás megvalósításának térbeli eloszlása tekintetében differenciált képet mutatnak. A kezdeményezőkészség és felkészültség magasabb szintje, az önerő mértéke, a képzett munkaerő és a szolgáltató vállalkozások számára elérhető piac miatt a produktív beruházási tevékenységek főként a Közép-Magyarországi Régióban, azon belül is döntően Budapesten koncentrálódtak.

4 A környezetügy egyes területein elért főbb eredmények o A hazai környezetpolitikában hasonlóan az Unió környezetpolitikájához - a környezeti problémák hatékonyabb megoldása érdekében előrelépés történt a hosszú távú (a globális, illetve a gazdasági és szociális szempontokat is figyelembe vevő) tervezés terén (ennek jó példáját jelenti a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megalkotása, a természetvédelem/biológiai sokféleség területén készített koncepciók és stratégiák, illetve a közreműködés a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia kialakításában). o A jogharmonizáción túlmenően új elemekkel bővült a környezetvédelem jogi és közgazdasági szabályozórendszere (pl. a környezetterhelési díj törvényi szabályozása, energiaadóról szóló törvény, a csomagolások bizonyos részét érintő, darabalapú termékdíjtétel törvényi szabályozása). A gyártói felelősség erősítését szolgálta egyes termékek (hulladékká vált gépjárművek, elektromos és elektronikai berendezések) visszavételi kötelezettségének bevezetése, mely lendületet adott a szelektív gyűjtés és a hasznosító-ipar fejlesztéséhez. o Az Energia Hatékonysági és Takarékossági Program eredményeként számottevő, de a lehetőségeket még korántsem megközelítő energiahordozó megtakarítás valósult meg. A lakosság életminőségének javítása terén számos eredményes intézkedés történt, de valamennyi megkezdett programot folytatni kell a következő Program időszakában is, sőt sok esetben a végrehajtás felgyorsítására volna szükség, amely a rendelkezésre álló források ésszerű allokációját, a felhasználás hatékonyságának további javítását teszi szükségessé. o A városi/települési környezet terheléseit tekintve egyfajta súlypont-váltás tapasztalható. Az ipari pontforrások légszennyezőanyag-kibocsátása a technológia-váltások, a bevezetett szabályozások és az ezeket követő beruházások nyomán csökkent, azonban megnövekedett a települések diffúz szennyezések - ezek közül is elsősorban a közlekedés - okozta környezeti terhelése. A közúti közlekedés vált a környezeti zajok leglényegesebb forrásává is. A megvalósult egyes intézkedések azonban nem tudják ellensúlyozni a növekvő mobilitási igényekkel, az egyéni közlekedési szokások kedvezőtlen irányú változásával együtt járó, növekvő légszennyező anyag kibocsátást. Hozzájárult ehhez a közösségi közlekedés minőségi javulásának elmaradása is. o A magyar lakosság vezetékes vízzel való ellátottsága az NKP-II időtartama alatt megközelítette a 100%-ot, azonban a szolgáltatott ivóvíz minőségi paraméterei az Észak- Alföldi, a Dél-Alföldi, valamint a Dél-Dunántúli Régió sok településén nem felelnek meg az érvényes EU és hazai határértékeknek. Noha az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtását hazai és EU-források is támogatták, a Program a tervezettnél lassabban halad (alacsony önkormányzati pályázati aktivitás, korlátozott források, nagyprojektek előkészítésének időigénye, hosszú pénzügyi, műszaki átfutási idő). o EU források társfinanszírozásával folytatódott a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtása: jelentősen nőtt a csatornázottság (2007- ben elérte a 69,8%-ot); javult a szennyvíztisztítás aránya és színvonala (a biológiailag tisztított szennyvizek aránya 2007-re 71,7%-ra emelkedett). Hiányosság, hogy nem sikerült eredményesen ösztönözni az egyedi szennyvízkezelési megoldások alkalmazását, így e területeken a szennyvizek a talajt és a felszín alatti vizeket szennyezik, és az épületek állékonyságát is veszélyeztethetik. o Hulladékkezelési közszolgáltatás csaknem valamennyi hazai településen működött, a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2006-ban elérte a 92%-ot. Az előrelépések közé sorolható az EU társfinanszírozásával megvalósuló komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű rekonstrukciója és bővítése, valamint a gyártói felelősség körébe tartozó hulladékok

5 lakossági szelektív gyűjtési rendszerének kialakítása. A szükségesnél kisebb hatékonyságúnak bizonyultak azonban a hulladékkeletkezés megelőzésére és a hasznosításra tett intézkedések. További kihívást jelent, hogy július 15-ig be kell zárni az előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakókat és gondoskodni kell a területek rekultiválásáról. Több mint 2000 már bezárt lerakó vár rekultivációra. o A komplex városrehabilitációs projektek a történelmi belváros és közvetlen környékének felújításán túl általában további elemeket is magukba foglaltak (pl. a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, a kereskedelmi és kulturális létesítmények működési feltételeinek javítása, akadálymentesítés, közösségi terek, közparkok létesítése, felújítása). o Természeti és kulturális örökségünk megőrzése érdekében folytatódott az építészeti, műemléki értékek állagmegóvása, helyreállítása, valamint az a program, amely hazai nemzeti parkokat a nemzet parkjaivá, azaz értékőrző, ismeretterjesztő, szolgáltató, a védelmet a bölcs hasznosítással ötvöző, példaértékű vagyongazdálkodású intézményekké alakítja. A környezettel összefüggő egészségi kockázatok csökkentését segítette: o A gyermekeket érő egészségkárosító hatások, az allergének és a klímaváltozás egészségi hatásainak vizsgálata. o A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal megalakulása, mely intézmény folyamatosan ellátja az élelmiszerlánc egészének a takarmányokra is kiterjedő áttekintését, nyomon követését, a tudományosan megalapozott kockázatbecslést és az élelmiszerekre és takarmányokra egyaránt vonatkozó Gyors Vészjelző Rendszer működtetését, ezzel hozzájárul az élelmiszerek egészségi kockázatának csökkentéséhez. o A múltban keletkezett, nagy környezeti és egészségi kockázatú környezetszennyezések felszámolása (pl. Metallochemia) és a jövőbeliek megelőzése (uránércbánya bezárásával összefüggő feladatok, Pécs ivóvízbázisának védelme). A természeti erőforrások megőrzése jegyében Magyarország sikeresen teljesítette az EU új vízpolitikája előírásainak ütemezett végrehajtását, ami az NKP-II időszakában a célok eléréséhez szükséges intézményi, szabályozási, monitoring feltételek megteremtését jelentette. Megkezdődött a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozása. o A felszín alatti vizek védelme stratégiai feladat, hiszen a hazai lakosság ivóvízellátása döntően e forrásból történik. A sérülékeny környezetben lévő üzemelő és távlati vízbázisok védelmét, ezzel közel 6 millió lakos ivóvízellátásának biztonságát szolgálja az Ivóvízbázis-védelmi Program. Ennek végrehajtása 2005-től a pénzügyi források csökkenése miatt a tervezettnél lassabban halad, nem volt lehetőség új beruházás megkezdésére, a beütemezett diagnosztikai munkák elhúzódtak. A végrehajtás gyorsítása a harmadik NKP időszakában feltétlenül szükséges. o Az árvízgazdálkodás új koncepciójának szellemében megkezdődött a Vásárhelyi Terv megvalósítása, amely a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése mellett, hozzájárul az érintett térség terület- és vidékfejlesztéséhez. A természetvédelem és a vidékfejlesztés ügyét is szolgálta: o A Nemzeti Erdőprogram ütemezett megvalósítása ( között ha új erdőtelepítés). o A GMO moratórium fenntartása. o Az Agrár-környezetvédelmi Program országos és zonális célprogramjainak működtetése. o A Natura 2000 hálózat felállítása.

6 o Az élőhelyrehabilitációs programok, bemutatóhelyek megvalósítása (több mint 20 rehabilitációs program valósult meg, ill. indult el). o Kedvezőnek tekinthető, hogy csökkent a hasznosítatlanul hagyott termőföldek területe, ugyanakkor jelentős mennyiségű ( ha) termőföld került véglegesen más célú hasznosításra (főként útépítési és ipari, bányászati célra), ezáltal tovább csökkent a biológiailag aktív terület. A külföldi tőkebefektetések is a környezeti szempontból kedvezőtlenebb, ún. zöldmezős beruházásokat részesítették előnyben. Az érdemi intézkedések között kell említeni a környezeti ismeretek átadását a fiatalok minden korosztálya számára (az óvodától a felsőoktatásig, az életkornak megfelelő tartalommal és módszerekkel). Hasonlóan értékes előrelépések történtek a környezetállapot mérését, megfigyelését szolgáló monitoring rendszerek kialakítása, működtetése területén. A lakossági és szakmai tájékoztatás keretében évente több tízezer érdeklődőnek ad tájékoztatást a Zöld- Pont Irodák Hálózata (40 iroda), és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (18 iroda). A környezetügy szervezet-korszerűsítése keretében - a jogállami igényeknek megfelelően - szétvált a hatósági és a vagyonkezelői intézményrendszer, és a vízügyi-, természetvédelmi- és környezetvédelmi szakhatóságokból kiépült az integrált Zöldhatóság. A környezetállapot alakulása A Program eredményességének, a végrehajtás hatékonyságának végső fokmérője a környezet minőségében, állapotában bekövetkezett javulás. A tervezési- és szabályozórendszer fejlesztésének, a környezetvédelmi-infrastrukturális beruházásoknak, valamint egyes gazdasági szektorok környezeti teljesítmény-javulásának köszönhetően Magyarország környezeti állapota több környezeti elem, illetve tényező és folyamat tekintetében a korábbi évek tendenciájához hasonlóan kedvezően változott (pl. nagy tavaink vízminősége javult, a felszín alatti vízszintsüllyedés egyes térségekben megállt, illetve visszafordult; egyes légszennyezőanyagok kibocsátása csökkent). Összegzés A program lezárásakor elmondhatjuk, hogy jelentős környezetpolitikai előrehaladást értünk el, ugyanakkor számottevő kihívás, feladat áll előttünk. A környezetügy jogi és gazdasági szabályozórendszere megújult, de az Unió elsősorban környezeti infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő - követelményeinek teljesítése még több évig nagy összegű beruházásokat tesz szükségessé. Az egészségesebb életmód elterjesztésében és a fenntartható fogyasztási szokások szélesebb körűvé válásában a szemléletváltás ösztönzése és a lakosság képzettségi színvonalának több éve tartó folyamatos emelkedése hozhat hosszabb távon kedvező változást. Az eredmények mellett nem hallgathatunk azokról a feladatokról sem, amelyekre a jövőben több figyelmet kell fordítani. Ilyen például a környezettudatosság növelése, vízbázisaink védelme, az energiatakarékosság és -hatékonyság javítása, a fenntartható termelési és fogyasztási szokások elterjesztése, a klímaváltozás hatásaira való felkészülés, valamint az öko-hatékony innováció. Az egészséges környezet nemcsak életminőségünket határozza meg, de versenyképességi előnyei is vannak. A környezetállapot javulása, természeti erőforrások bölcs hasznosítása, a környezeti szabályozás korszerűsítése kedvez a fejlett technológiák megtelepülésének. A környezetvédelem a gazdasági versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú beruházás a jövőbe. II. KAPCSOLÓDÁS A KORMÁNY-PROGRAMHOZ

7 Az NKP-II hozzájárult a Kormány programjának környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi célkitűzéseihez. III. ELŐZMÉNYEK A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 41. (3) bekezdése alapján a Kormány kétévente, illetve a Program lezárásakor összefoglaló jelentést nyújt be az Országgyűlésnek a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának helyzetéről és a környezet állapotáról. Ez a jelentés az NKP-II évi végrehajtásának főbb eredményeit foglalja össze. A jelentés összeállítása az NKP-II végrehajtásában érintett tárcák közös munkája. A kidolgozás folyamatát a KvVM koordinálta. A jelentés megvitatásában és egyeztetésében közreműködik az NKP-II Tárcaközi Bizottsága (NTB), valamint az NTB tematikus akcióprogramonként szervezett albizottságai. IV. VÁRHATÓ SZAKMAI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK Az NKP-II várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól 2003-ban részletes vizsgálati elemzés készült, mely a Jelentés megállapításaival alapvetően egybecseng. Az eredmények között említhető a környezet-állapot javulása, a gazdasági fejlődés és a környezetterhelés egyes tényezők tekintetében való szétválása (míg a gazdaság különösen a Program időtávjának első felében növekedett, a környezetterhelés relatív vagy egyes mutatók esetében abszolút értelemben is csökkent). Sok területen (pl. energia, víz) takarékosabb és hatékonyabb természeti erőforrás-gazdálkodás valósult meg. A hátrányos helyzetű térségek helyzetét némiképp javították az infrastrukturális fejlesztések (pl. szennyvízelvezetés és tisztítás, hulladékgazdálkodás). Az NKP-II hozzájárult a környezetügy társadalmasításához, azonban a környezettudatosság, egyes környezeti problémák iránti társadalmi érzékenység erősödését az egyéni környezettudatos életmód és cselekvés még nem követi kellőképpen. V. KAPCSOLÓDÁSOK A jelentésben foglalt eredmények jelentős része az ország EU tagságával kapcsolatos kötelezettség teljesítését szolgálja. VI. FENNMARADT VITÁS KÉRDÉSEK

8 VI. JAVASLAT A SAJTÓ TÁJÉKOZTATÁSÁRA Az előterjesztés kommunikációja* Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: * Az NKP-3 kapcsán célszerű kommunikálni VII. AZ ÉRINTETT TÁRSADALMI ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEKKEL, SZAKMAI TESTÜLETEKKEL, ÖNKORMÁNYZATI SZÖVETSÉGEKKEL, VALAMINT EGYÉB NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEKKEL ÉS SZÖVETSÉGEKKEL FOLYTATANDÓ EGYEZTETÉSE MENETRENDJE A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol észrevételeket lehet tenni. Továbbá a közigazgatási egyeztetés keretében a jogszabály tervezet megküldésre kerül az érintett társadalmi szervezeteknek, így többek között az érintett tudományos, civil, önkormányzati és gazdálkodói szervezeteknek (mintegy 80 szervezetnek). A tervezetet ezen kívül tárgyalja még az Országos Környezetvédelmi Tanács és az NKP-II Tárcaközi Bizottság. A tervezet tartalma közvetett módon tárgyalásra kerül a harmadik NKP párhuzamosan folyó - társadalmi és szakmai egyeztetése során is. A fentiek alapján kérem a Kormányt, hogy a második Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtásáról szóló, az Országgyűlés részére készített jelentést, illetve a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, március Szabó Imre

9 II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a második Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtásáról szóló, az Országgyűlés részére készített jelentést.