Digitális dokumentumok formátumai és az annotációk. Dr. Kovács László 1 Bednarik László 2. kovacs@iit.uni-miskolc.hu, bednarik1@fre .

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Digitális dokumentumok formátumai és az annotációk. Dr. Kovács László 1 Bednarik László 2. kovacs@iit.uni-miskolc.hu, bednarik1@freemail."

Átírás

1 Digitális dokumentumok formátumai és az annotációk Dr. Kovács László 1 Bednarik László 2 1 Miskolci Egyetem, GEIK Általános Informatikai Tanszék, 2 ME CTFK Informatikai Tanszék kovacs@iit.uni-miskolc.hu, bednarik1@fre .hu Abstract/Absztrakt A korszerű információs rendszerek egyik kulcseleme az emberközeli információ lekérdező réteg. Az absztraktabb, tartalom alapú lekérdezésekhez az adatforrások alapadatait kontextus leíró metaadatokkal kell ellátni. A szöveges dokumentumok esetében egyre nagyobb teret hódítanak az XML alapú formátumok. A cikk ezen formátumok esetére mutatja be az ontológia felépítésre alkalmas annotációk használatát egy mintapéldán keresztül. Annotációk szerepe Az információs rendszerek területén az egyik legalapvetőbb fogalom az adat fogalma. Az adatok elsődleges szerepe az információ hordozásában rejlik. Az átadandó információkat úgynevezett információ atomokra bonthatjuk fel. Az információ atomot egy hármassal reprezentálhatjuk[1], melynek elemei: szubjektum, amiről állítunk valamit; predikátum, amit állítunk; és az érték vagy objektum. Ugyan az adat, mint esetleg önálló jelsorozat jelenik meg, használatához mindig mögötte ott kell állnia a jelentésnek is. Egy önállóan álló 36-os szám nem hordoz információt, csak a kapcsolatrendszerével, kontextusával kibővített rendszer alkalmas új ismeret kódolására. A kódolás azonban többszintű folyamat, melynek egyfajta modelljét tükrözi [2] modellje. Ebben a modellben a legalacsonyabb szint az adatpéldány, a jelsorozat szintje. Például a 36 megjelenhet arab és római számjeggyel, balra vagy jobbra dőlt számokkal. Ezen jelek mindegyike egy-egy külön példányt képvisel. Az értelmezés középső szintjén az azonos kódolási rendszerhez tartozó példányokat fogjuk össze. Így például egy-egy külön elem lesz a római és az arab számot használó reprezentánsok. Az adat harmadik szintje az absztrakt jelölő érték jelölő elem, mint például a 36 mint szám, mely összefogja az összes lehetséges reprezentációs alakot. Az értelmezés következő szintjén az absztrakt elemhez társulnak a kontextusbeli kapcsolatai, megadva az információ atomot. Az elemi szemantikai szint után értelmezhetők további szintek, melyek meghatározzák a lokális, domain szintű és a globális kapcsolat rendszereket. Az értelmezés fentebbi elemei már a pragmatikai és apobetikai oldalakhoz köthetők. Az adatérték jelentésének azaz kontextusának meghatározása természetesen további adatelemeket igényel. Ezen adatelemek, mivel nem magát az alapértéket adják meg, hanem annak környezetét, metaadatoknak nevezik. A metaadat elnevezés arra utal, hogy ezen elemek adatok az adatokról, ahol teljesül, hogy - a metadatok is adatok - a metaadatok relatív szereppel bírnak - a metaadatok leíró adatok. A metaadatoknak fontos szerepe van a kontextus megadásán keresztül az intelligens, automatizált adatfeldolgozás hátterének biztosításában. A metaadatok jelenléte mindig is fontos eleme volt a különböző adattárolási rendszereknek. Az egyszerűbbnek tekinthető relációs adatkezelés esetében [3][4] az adatbázis séma elemi szolgálnak a metaadatok tárolására. Ebben a körben a kulcs, idegen kulcs, szerkezet és integritási elemek adják meg a letárolható információatomok körét. A metaadat kezelés alapvetően rejtve marad a

2 végfelhasználók előtt, habár lehetőségeiket nagyban befolyásolják ezen elemek. A relációs adatbáziskezelésen belüli metaadat kezelés további lényeges vonása, hogy az adatok és metadatok szeparáltan kezelődnek és a metaadatok felhasználása problémakör független értelmezésű, emiatt nem az információkezeléshez, hanem az adatkezeléshez kapcsolható. A relációs modell igencsak korlátozott metaadat rendszerével szemben nagy előrelépésnek tekinthető a szemi-struktúrált, XML alapú adatrendszerek metaadat kezelése. Az XML [5] adatkezelés egyik fontos jellemzője, hogy egységesen, közösen tárolja az alapadatokat és a hozzá kapcsolódó metaadata leírásokat, annotációkat. A XML formátum esetén a legnagyobb lehetőséget az adja, hogy a szerkezeti elemek alapvetően tetszőlegesen alakíthatók ki, a szerkezeti elemek azonosítása is tetszőleges névvel történhet. Ezen lehetőséget kihasználva az adatelemek jelentését a befoglaló elemek elnevezésén keresztül, vagy a hozzá kapcsolható direkt annotációkon keresztül adhatjuk meg. Az XML szabvány ugyan lehetőséget ad tetszőleges kontextus információk tárolásra, azonban nem biztosít eszközöket a magasabb szintű feldolgozási műveletekre, nem értelmezhető például automatikusan a specializáció relációja. A valós problémakörhöz, domainhez közelebb álló metaadat rendszerek elsőként a szemantikai adatmodellekben jelentek meg. Az ODL modell [6] az objektum orientált modellezési világ eszközeit építette be a metaadat rendszerébe. A kidolgozott rendszer nagyon jól kiszolgálja a szoftverfejlesztés igényeit, azonban nem biztosít kellő kifejezőerőt az általánosabb, absztraktabb problémáknál. A későbbi leíró nyelveknél a gráf alapú reprezentációs formák terjedtek el, mivel ezek alkalmasabbak a rugalmas elem és kapcsolatrendszer megadásában. A gráfban a csomópontok rendszerint a fogalmakat, az élek pedig a relációkat jelölik. Napjainkban, ezen egyed alapú modellek kiterjesztése, az ontológia modellek terjedtek el az adatok kontextusának megadásánál. Napjainkban az ontológia rendszerek tudják biztosítani a magas szintű adatkezelés ismeret hátterét [7]. Az ontológiai rendszerek fontosabb jellemzői: rugalmas kapcsolatrendszer, rugalmas fogalomrendszer, domain független eszközrendszer, logikai eszközökkel való feldolgozhatóság, formálisan ellenőrizhető ás feldolgozható adatrendszer. Az egyik legfontosabb ontológia leró nyelv az RDF nyelv [1] Az RDF feladata a problémakör fogalmainak semleges, átfogó, az automatikus feldolgozást támogató leírása. Az RDF nyelv, a korábban említett információatomokhoz hasonlóan az alábbi elemekből épülnek fel: - erőforrások (egyed vagy tulajdonság azonosító) - literálok - állítások. Az állítások egy (s,p,o) hármassal írhatók le, ahol s egy egyed erőforrás, p egy tulajdonság és o egy erőforrás vagy literál. Az állítás megfeleltethető egy információatomnak. A RDF terminológiában a állítás elemeit szubjektumnak, predikátumnak és objektumnak is nevezik. Az RDF nyelv továbbfejlesztéseként jött létre az OWL ontológia leíró nyelv [8]. Az OWL nyelv legfontosabb új eleme, hogy szélesebb körű integritási megkötés-halmazt tesz lehetővé; élesebben különbséget tesz a fogalmak különböző szintjei között (példányok bevezetése); épít a formális feldolgozásra. Az OWL keretrendszer támogatja többek között a leíró logika apparátusát [9], melyen keresztül lehetőség nyílik a felépített kontextus ellenőrzésére, új tények levezetésére. Az OWL támogató keretrendszerek között az ismertebbek közé tartozik a Protege, a Pellet és a KAON.

3 Az adataink automatikus feldolgozásának hatékonyabbá tételéhez a alaprendszert kibővítő, a kontextust megadó metaadat rendszert kell létrehozni. Az annotáció ezen feladatát napjainkban az ontológia alapú keretrendszerre támaszkodva érdemes elvégezni [10]. A DITA és Docbook keretrendszer Napjainkban az általános ontológia leírások még nem tekinthető kiforrott robosztus rendszereknek, emiatt a technológiailag robosztusabb célrendszereket használnak, melyek egyegy terület speciális igényeihez igazodnak. A szöveges dokumentum kezelés területén az XML alapú technológiák terjedése jellemzi a piaci helyzetet. A korábban alkalmazott technológiáktól eltérően ezen szabványok egyre növekvő mértékben valósítják meg a modularizálás és újrahasznosíthatóság követelményrendszerét. A tartalom és forma leírásának elkülönítése már a régebbi jelölőnyelves megoldásoknál, mint például a Latex nyelvnél, bevált megoldássá vált. Az XML alapú dokumentum reprezentációs technológiák lényegi újítása elsődlegesen a tartalom modularizálásban áll. Az XML nyelv jellegéből fakadóan a leíró dokumentum elemei nemcsak formátumozási információkat tartalmaznak, hanem a tartalom jellemzésére vonatkozó elemeket is. Ilyen elemek lehetnek többek között a Definíció, Utasítás, Kérdés elemei is. Az XML alapú általános dokumentum leíró modellek közül a DITA és DocBook szabványok tekinthetők a legelterjedtebb szabványoknak. A DITA szabvány 2001-ben jelent meg az IBM cég által, nem sokkal az XML szabvány 1999-es publikálása után. A DITA szabvány közvetlen ősének a SGML nyelv tekinthető [11]. Az SGML mint egy általános jelölő nyelv elsődlegesen a formátum szabályozására szolgál, és elsődleges célja egy általános, minden kimeneti eszközre kiterjedő formátum specifikációs nyelv definiálása. Az SGML nyelv sikertelenségét elsődlegesen az okozta, hogy elemi szinten kívánt minden ismert eszközhöz leíró nyelvet létrehozni. Mivel az elérhető eszközök köre állandóan bővül, a szabvány aktualizálása reménytelenül nagy munkát kíván az implementációt megvalósító szoftvercégektől. A DITA szabvány ezzel szemben az XML alapokra építkezik és nem kívánja az egyes kimeneti eszközök formátum elemeit teljes részletességgel specifikálni, megmarad az általánosság szintjén, ahol a részleteket az eszközspecifikus meghajtókra hagyja. A DITA modell tervezésekor az alábbi szempontokat tekintették elsődleges fontosságúnak: Téma orientáltság: jelentéssel bíró információ-egység (a célnak megfelelő specifikus tárgy) Téma granularitás: az önálló témaegységek nagyobb modulokba vonhatók össze Típusok: DTD és séma: a DITA típusok specifikus információ struktúrákat követnek Specializáció: architectúra az alaptípusok kiterjesztésére, új típusok (akár adott információkészleten belüli specifikus felhasználásra) Közös osztályok: a legfelső-szintű "generikus" alaptípusok alá csatlakoznak a specifikusak.

4 A DITA rendszerben a jelölő elemek egy fontos része a tartalom kezelésére szolgál. A legfontosabb egység a téma, mely egy önálló feldolgozási egységet is jelent. A témának alapvetően három specializációja létezik: fogalom (definíció), feladat (tevékenység, leríás) és hivatkozás (link). A témákat nagyobb formai egységek fogják össze, mint például a fejezet, könyvrész vagy könyv. A könyv mellett természetesen más dokumentum formátumok is támogatottak. A könyv felépítését a leíráshoz kapcsolt dokumentum térkép tartalmazza. A dokumentum térkép (map) megadja a témák tartalmazási és hivatkozási kapcsolatrendszerét. A fejlesztés hatékonyságának növelésére a szabvány lehetővé teszi a témák közötti származtatás, öröklés mechanizmusát is. 1. ábra. A DITA feldolgozási sémája Az OASIS szervezet által kidolgozott DocBook szabvány a DITA rendszerrel ellentétben nem elsődlegesen a feldolgozás automatizálása, a tartalom újrahasznosítására szolgál, hanem a dokumentum eszközfüggetlen reprezentálásra. A DocBook[12] szabvány, mely formátumában szintén az XML nyelvre építkezik, az alábbi főbb jelölőelemeket tartalmazza: - dokumentum hierarchia definiálása (könyv, fejezet, alfejezet,..) - egyéb információs elemek (pl. szerző adatai,..) - DTD definíciós elemek - Karakterkészlet definíciók - metainformációk A támogatott metainformációk közé tartozik többek között a szerzőt azonosító adatok (név, cím, beosztás,..), a dokumentum életét megadó adatok és a kulcsszavak indexét. A speciális tartalom orientált elemek mellett megtalálhatók a szabványban a szokásos formátum leíró parancsok is, mint például a listákat definíáló elemek. A DocBook szabvány például hét listatípust támogat: CalloutList, GlossList, ItemizedList, OrderedList, SegmentedList, SimpleList, VariableList. A DocBook rendszer sajátossága, hogy a megjelenítési elemeknél elsődlegesen a Web-es megjelentést támogatja, emiatt szűkösebb a részletes formátum specifikációt támogató elem, a szóközöket is csak egyes speciális esetekben hajlandó megőrizni a szabvány. <!DOCTYPE chapter PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook V3.1//EN"> <chapter><title>my Chapter</title> <para>... </para> <sect1><title>first Section</title> <para>... </para> <example>... </example> </sect1> </chapter> 2. ábra. minta DocBook dokumentum felépítése

5 A Web-es megjelenítésből fakadóan a szabvány a statikus elemek mellett a dinamikus viselkedést szabályozó elemekre is kitér. Így például léteznek felhasználói interakciót támogató elemek, mint például a GUIButton, GUIIcon, GUILAbel, GUIMenu, MouseButton stb. A DocBook emellett az egyes felhasználói eseményekre adandó válaszokat is definiálni tudja, erre szolgálnak többek között az Action, Function, ErrorCode, MsgTxt, Property vagy ReturnValue. A parancsok egyik további szegmentével a futtató környezetről gyűjthető be információ. A következő ábra egy minta DocBook keretet ábrázol. DocBook dokumentum annotálása Az automatizált, tartalom alapú dokumentum feldolgozáshoz a DocBook által definiált jelölő elemek nem adnak elegendő támogatást. Például egy automatikus kérdésgenerálási feladatban, a formai elemek helyett a tartalmi elemekre vonatkozó metaadatok leírására és azok automatikus értelmezésére van szükség. Ezek egyikét sem tartalmazza a DocBook szabvány. A hiányzó elemek beépítésekor az alábbi irányelveket követtük: - a metaadat leírás illeszkedjen a DocBook XML keretrendszeréhez - a metaadat leírás feldolgozható legyen a meglévő ontológia motorokkal - a DocBook kiegészítés leírásának helyessége sémával ellenőrizhető legyen - a metaadat tartalmi jelentése egy korábban megadott ontológia sémára illeszkedjen A fenti követelmények biztosítják, hogy a elkészült rendszer nyílt formátumú legyen és minél nagyobb mértékben támaszkodjon a meglévő feldolgozó rendszerekre. Az ontológia megvalósíthatósága érdekében csak domain ontológiában szabad gondolkodni. Mivel jelenleg nem áll rendelkezésre egy globális és nyílt ontológia tár, emiatt a tervezőnek alapvetően saját magának kell felépíteni ezt az ontológiát. A létrehozott osztályszintű domain ontológia fog példányosulni a vizsgált dokumentumban. Tehát egy külön OWL leírásban definiáljuk a vizsgált jelenség fogalom szintű sémáját, és a dokumentumban az egyes szövegrészeket hozzárendeljük a sémában szereplő osztályokhoz példányként. A létrehozott mintarendszerben a következő lépéseken keresztül építettük fel az ontológia alapú annotációs modult. A mintarendszer célja a definíciók kiemelése és azok kapcsolatának kezelése. A mintarendszert az alábbi eszközök felhasználásával hoztuk létre: ontológia kezelés: Protege szerkesztő, séma és XSLT kezelés: Oxygen szerkesztő, DocBook kezelés: Oxygen Author szerkesztő. 1. Az igényelt tartalom ontológia létrehozása Egy egyszerű szerkezetet feltételezve, a definíciót két részre bontjuk: a definiálandó fogalom és a definiáló leírás. A definiáló leírás tartalmazhat hivatkozásokat további definíciókra. Ezen egyszerűbb modellt az alábbi OWL definíció írja le: <owl:class rdf:id="definicio"/> <owl:objectproperty rdf:id="fogalma"> <rdf:type rdf:resource="&owl;functionalproperty"/> <rdfs:domain rdf:resource="#definicio"/> <rdfs:range rdf:resource="#fogalom"/> </owl:objectproperty> <owl:class rdf:id="fogalom"/>

6 <owl:objectproperty rdf:id="hivatkozas"> <rdfs:domain rdf:resource="#leiras"/> <rdfs:range rdf:resource="#definicio"/> </owl:objectproperty> <owl:class rdf:id="leiras"/> <owl:objectproperty rdf:id="leirasa"> <rdf:type rdf:resource="&owl;functionalproperty"/> <rdfs:domain rdf:resource="#definicio"/> <rdfs:range rdf:resource="#leiras"/> </owl:objectproperty> <owl:datatypeproperty rdf:id="szoveg"> <rdf:type rdf:resource="&owl;functionalproperty"/> <rdfs:domain> <owl:class> <owl:unionof rdf:parsetype="collection"> <owl:class rdf:about="#fogalom"/> <owl:class rdf:about="#leiras"/> </owl:unionof> </owl:class> </rdfs:domain> <rdfs:range rdf:resource="&xsd;string"/> </owl:datatypeproperty> 2. A DocBook kiterjesztés sémájának meghatározása A definíció szerkezetének megadására szolgáló XMLSchema leírás: <xs:schema xmlns:xs=" targetnamespace="ont.s" elementformdefault="qualified" xmlns:oo="ont.s" > <xs:complextype name="leiras_tipus" mixed="true"> <xs:sequence> <xs:element name="hivatkozas" type="xs:string" minoccurs="0" maxoccurs="unbounded"/> </xs:sequence> </xs:complextype> <xs:element name="definicio" > <xs:complextype mixed="true"> <xs:sequence> <xs:element name="leiras" minoccurs="0" type="oo:leiras_tipus"/> <xs:element name="fogalom" type="xs:string"/> <xs:element name="leiras" minoccurs="0" type="oo:leiras_tipus"/> </xs:sequence> </xs:complextype> </xs:element> </xs:schema> 3. A DocBook dokumentum annotálása a séma és tartalom alapján A DocBook szabvány elemei közé beszúrhatóak a kibővítésben definiált elemek.

7 <para> <definicio xmlns="ont.s" xmlns:xsi=" xsi:schemalocation="ont.s file:/c:/temp/xmlgyak/d1.xsd"> Az adatbaziskezelesben fontos fogalom a <fogalom>relacio</fogalom>, amely az <leiras> azonos szerkezetu rekordok <hivatkozas>rekord</hivatkozas> halmazat jelenti </leiras> </definicio> </para> 4. Az OWL generálása az annotáció alapján A DocBook forrásállományból egy XSLT feldolgozóval kiemelhető az ontológiához kapcsolódó részlet, majd az egyes elemek tartalma átkonvertálható az OWL szintaktikára. A kapott eredményállomány érvényes OWL dokumentumnak tekinthető, melyet az ontológiai motorok fel tudnak dolgozni. Az alábbi szövegrészben csak újonnan létrehozott leírásokat szerepeltetjük: <owl:ontology rdf:about=""/> <definicio rdf:id="def1"> <fogalma rdf:resource="#f1"/> <leirasa rdf:resource="#l1"/> </definicio> <definicio rdf:id="def2"> <fogalma rdf:resource="#f2"/> <leirasa rdf:resource="#l2"/> </definicio> <fogalom rdf:id="f1"> <szoveg rdf:datatype="&xsd;string">relacio</szoveg> </fogalom> <fogalom rdf:id="f2"> <szoveg rdf:datatype="&xsd;string">rekord</szoveg> </fogalom> <leiras rdf:id="l1"> <szoveg rdf:datatype="&xsd;string" >azonos szerkezetu rekordok halmaza</szoveg> <hivatkozas rdf:resource="#def2"/> </leiras> <leiras rdf:id="l2"> <szoveg rdf:datatype="&xsd;string">mezok egyuttese</szoveg> </leiras> 5. OWL feldolgozása A rendelkezésre álló ontológia kezelő rendszerekben tartalom alapú lekérdezéseket is feltehetünk. Természetesen a kérdések tartalmi oldala alapvetően az induló ontológiában megadott ismeretrendszerre támaszkodhat csak, a kifejezőerő a felvitt ontológia terjedelmétől és teljességétől függ. A lekérdezések egyik közvetlen parancsnyelve a

8 SPARQL nyelv, melyre a következő parancs ad egy kis példát. A példában a kapcsolódó definíciókat kérdezzük le: SELECT?xn?yn WHERE {?x :hivatkozas?y.?x :szoveg?xn.?y :fogalma?yf.?yf :szoveg?yn} A feldolgozás keretét jelentő Protege ontológia szerkesztő kezelő felületét az alábbi ábra mutatja be. Összefoglalás A cikkben bemutattuk a magasabb rendű információ lekérdezések támogatására szolgáló metaadat annotációk alapvető fejlődési tendenciát és részletesen kitértünk ezen annotációknak az XML alapú szöveges dokumentumformátumoknál történő felhasználási lehetőségeire. A kidolgozott mintarendszer bemutatja, hogy az elterjedt XML alapú technológiák, mint XMLSchema, XSLT, DocBook, OWL segítségével, hogyan bővíthető a szöveges dokumentum leíró nyelve az ontológia generálásra alkalmas elemekkel. A kidolgozott technológia az ontológiák megfelelő elterjedése esetén jelentős hatékonyságjavulást eredményezhet az információkezelés területén. References [1] O. Lassila, R.Swick Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax specification, W3C Recommodation, 1999

9 [2] T. Sieber, M. Kammerer: Sind Metadaten bessere daten? Metadaten als Mitller zwischen Daten und Prozessen, Technische Kommunikation, %., 2006, pp [3] C. Date: An Introduction to Database Systems, Addison Wiley Publisher, [4] L. Kovács, P. Barabás, T. Répási: Ontology-based Semantic Models for Databases; Handbook of Research on Innovations in Database Technologies and Applications: Current and Future Trends, IGI Global Publisher, 2009, pp [5] J. Bosak, B. Tim: XML and the Second Generation Web, Scientific American, 1999, pp [6] R. Catell (eds): Object Database Standard, Morgan Kaufmann Publisher, 1997 [7] Q. Ni, M. Sloman: An Ontology-enabled Service Oriented Architecture for Persative Computing, Publ. of ITCC 2005, Vol II, pp [8] C. Goble, R. Stevens, S. Bechhofer: The Semantic Web and Knowledge Grids, Drug Discovery Today Technologies, 2005, pp , [9] Nardi, D., Brachman R. J.(2002): An Introduction to Description Logics, In the Description Logic Handbook, edited by F. Baader, D. Calvanese, D.L. McGuinness, D. Nardi, P.F. Patel-Schneider, Cambridge University Press, pages 5-44 [10] D. Fensel, F. Harmelen, I. Horrocks, D. McGuiness: OIL, An Ontology Infrastructure for the Semantic Web, IEEE Intelligent Sytems, 2001, pp [11] B. Doyle: The History of DITA, [12] N. Walsh, L. Muellner, B.Stayton : DocBook, The Definitivee Guide, OReilly Publisher, 1999

Adatbázisok MSc. 12. téma. Ontológia és SPARQL

Adatbázisok MSc. 12. téma. Ontológia és SPARQL Adatbázisok MSc 12. téma Ontológia és SPARQL Igény az automatikus tudáskezelése Az adat és tudáskezelés szintjei adatok összesítő adatok domain leírása következtetések tudás kontexus ismerete RDBMS OLAP

Részletesebben

Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs

Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs rendszerek fejlesztését az elosztott információs környezetben.

Részletesebben

Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs

Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs rendszerek fejlesztését az elosztott információs környezetben.

Részletesebben

Név: Neptun kód: április

Név: Neptun kód: április Név: Neptun kód:.. 2019. április 2. 8.15-9.15 Integrációs és ellenőrzési technikák zárthelyi Rendelkezésre álló idő: 60 perc ZH maximális pontszám: 40 + 8 IMSC pont Megfelelt szint: 16 pont Teszt kérdések

Részletesebben

Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András

Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András Rendszerek Osztály Metaadatsémák nyilvántartása szemantikus web alapon Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András MTA SZTAKI Bemutatás A CORES az európai közösség projektje a Szemantikus Web témakörben

Részletesebben

Petőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás

Petőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás Petőfi Irodalmi Múzeum A Digitális Irodalmi Akadémia megújuló rendszere technológiaváltás II. Partnerek, feladatok Petőfi Irodalmi Múzeum Megrendelő, szakmai vezetés, kontroll Konzorcium MTA SZTAKI Internet

Részletesebben

Szemantikus világháló a BME-n

Szemantikus világháló a BME-n Szemantikus világháló a BME-n Lukácsy Gergely Szeredi Péter Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ßÐÙ Ý Þ Ö Ð º Ñ º Ù Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ Szemantikus technológiák

Részletesebben

Ontológiák és adatbázisok következtetés nyílt és zárt világokban

Ontológiák és adatbázisok következtetés nyílt és zárt világokban DL/Ontosz-1 Ontológiák és adatbázisok következtetés nyílt és zárt világokban Szeredi Péter szeredi@cs.bme.hu BME VIK Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2008. március 26. Bevezető példa: adatbázis

Részletesebben

Adatbázisok I 2012.05.11. Adatmodellek komponensei. Adatbázis modellek típusai. Adatbázisrendszer-specifikus tervezés

Adatbázisok I 2012.05.11. Adatmodellek komponensei. Adatbázis modellek típusai. Adatbázisrendszer-specifikus tervezés Adatbázisok I Szemantikai adatmodellek Szendrői Etelka PTE-PMMK Rendszer és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@pmmk.pte.hu Adatmodellek komponensei Adatmodell: matematikai formalizmus, mely a valóság

Részletesebben

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -

Részletesebben

matematikus-informatikus szemével

matematikus-informatikus szemével Ontológiák egy matematikus-informatikus szemével Szeredi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ Mi az ontológia, mire jó, hogyan csináljuk?

Részletesebben

Adatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell

Adatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,

Részletesebben

Modellinformációk szabványos cseréje. Papp Ágnes, Debreceni Egyetem EFK

Modellinformációk szabványos cseréje. Papp Ágnes, Debreceni Egyetem EFK Modellinformációk szabványos cseréje Papp Ágnes, agi@delfin.unideb.hu Debreceni Egyetem EFK Tartalom MOF, UML, XMI Az UML és az XML séma MDA - Model Driven Architecture Networkshop 2004 2 Az OMG metamodell

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Alkalmazásokban. Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft.

Alkalmazásokban. Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft. Tudásmodellezés Kereskedelmi Alkalmazásokban Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft. Tudásmenedzsment Adat -> Információ -> Tudás Intézményi tudásvagyon hatékony kezelése az üzleti célok megvalósításának

Részletesebben

Multimédiás adatbázisok

Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázis kezelő Olyan adatbázis kezelő, mely támogatja multimédiás adatok (dokumentum, kép, hang, videó) tárolását, módosítását és visszakeresését Minimális elvárás

Részletesebben

DocBook útmutató. Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu

DocBook útmutató. Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu DocBook útmutató Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.hu Mi a DocBook? (1) XML formátum műszaki dokumentációhoz Eredetileg hardver és szoftver dokumentáció készítéséhez

Részletesebben

A Java EE 5 plattform

A Java EE 5 plattform A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Dokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu. Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20.

Dokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu. Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20. XML Sass Bálint sass@digitus.itk.ppke.hu Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat 2007. szeptember 20. 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML 1 DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 2 JELÖLŐ NYELVEK 3 XML DOKUMENTUMFORMÁTUMOK

Részletesebben

A szemantikus világháló oktatása

A szemantikus világháló oktatása A szemantikus világháló oktatása Szeredi Péter Lukácsy Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ A szemantikus világháló... c. tárgy ➁ A tananyag

Részletesebben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed

Részletesebben

Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési

Részletesebben

Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben

Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben Department of Distributed Systems Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztály - Mátételki Péter matetelki@sztaki.hu

Részletesebben

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv:

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv: 5. Gyakorlat 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része NDQL, hálós lekérdező nyelv: A lekérdezés navigációs jellegű, vagyis a lekérdezés megfogalmazása során azt kell meghatározni, hogy milyen irányban

Részletesebben

TSIMMIS egy lekérdezés centrikus megközelítés. TSIMMIS célok, technikák, megoldások TSIMMIS korlátai További lehetségek

TSIMMIS egy lekérdezés centrikus megközelítés. TSIMMIS célok, technikák, megoldások TSIMMIS korlátai További lehetségek TSIMMIS egy lekérdezés centrikus megközelítés TSIMMIS célok, technikák, megoldások TSIMMIS korlátai További lehetségek 1 Információk heterogén információs forrásokban érhetk el WWW Társalgás Jegyzet papírok

Részletesebben

Pozícióinformáció. Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra

Pozícióinformáció. Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra Distributed Systems A hely nem elég MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztály - Mátételki Péter matetelki@sztaki.hu Mihez nem elég a hely? Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra Navigáció (hely + térkép

Részletesebben

Digitális dokumentumok formátumai. és s az. Bednarik LászlL. szló Miskolci Egyetem pző Főiskolai Kar

Digitális dokumentumok formátumai. és s az. Bednarik LászlL. szló Miskolci Egyetem pző Főiskolai Kar Digitális dokumentumok ai és s az XSLT-FO Bednarik LászlL szló Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképz pző Főiskolai Kar Miről l lesz szó Háttér XML nyelv Szövegfeldolgozás s dokumentum ai: TEI, DocBook DITA

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz Önálló labor feladatkiírásaim 2016. tavasz (ezekhez kapcsolódó saját témával is megkereshetnek) Mészáros Tamás http://www.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika

Részletesebben

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK Boross István MNL Veszprém Megyei Levéltára Juhász Zoltán Pannon Egyetem Budapest Főváros Levéltára, 2014. május 6. MÓDSZERTANI

Részletesebben

Adatbázis, adatbázis-kezelő

Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Szövegtár új változatáról Váradi Tamás

A Magyar Nemzeti Szövegtár új változatáról Váradi Tamás A Magyar Nemzeti Szövegtár új változatáról Váradi Tamás varadi@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály Tartalom Előzmény Motiváció Cél Fejlesztés Eredmény

Részletesebben

Tudásalapú információ integráció

Tudásalapú információ integráció Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás

Részletesebben

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika Networkshop 2014 Pécs A szemantikus web építőelemeinek számító terminológiákat (Linked Open Data ajánlásoknak) megfelelő formátumban

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében): Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans

Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans Enterprise JavaBeans Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans (EJB) server oldali komponens, amely Az üzleti

Részletesebben

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1/ 14 Tartalom -Sajátosság alapú tervezés:

Részletesebben

Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése

Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése 1 Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Természetes nyelv feldolgozás 2 Tudásalapú információ-kereső rendszerek

Részletesebben

SZEMANTIKUS WEB. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

SZEMANTIKUS WEB. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék SZEMANTIKUS WEB Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac04 1 Szolgáltatások Forrás leírás Web lapok Strukturált adatok Forrás fúzionálás/ Lekérdezés

Részletesebben

Szolgáltatási szint megállapodás

Szolgáltatási szint megállapodás Szolgáltatási szint megállapodás Verzió: 1.1 (2017. november 30.) aai@niif.hu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzésk 1 Műszaki szolgáltatások...3 1.1 Fájl-alapú metadata...3 1.1.1 Szolgáltatás URL...3 1.1.2

Részletesebben

Intervenciós röntgen berendezés teljesítményszabályozójának automatizált tesztelése

Intervenciós röntgen berendezés teljesítményszabályozójának automatizált tesztelése Intervenciós röntgen berendezés teljesítményszabályozójának automatizált tesztelése Somogyi Ferenc Attila 2016. December 07. Szoftver verifikáció és validáció kiselőadás Forrás Mathijs Schuts and Jozef

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Térinformatika (GIS) közlekedési alkalmazásai Közlekedési adatbázisok

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása

AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása AZ ELőADÁS CÉLJA a funkciók fogalmának bevezetése a funkciók azonosításának bemutatása a funkciók dokumentálásának bemutatása az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása Információrendszer fejlesztés

Részletesebben

Emerald: Integrált jogi modellező keretrendszer

Emerald: Integrált jogi modellező keretrendszer Emerald: Integrált jogi modellező keretrendszer Förhécz András Szőke Ákos Kőrösi Gábor Strausz György Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Multilogic Kft, Budapest Networkshop 2011 2011. április

Részletesebben

Közösség, projektek, IDE

Közösség, projektek, IDE Eclipse Közösség, projektek, IDE Eclipse egy nyílt forráskódú (open source) projekteken dolgozó közösség, céljuk egy kiterjeszthető fejlesztői platform és keretrendszer fejlesztése, amely megoldásokkal

Részletesebben

Parametrikus tervezés

Parametrikus tervezés 2012.03.31. Statikus modell Dinamikus modell Parametrikus tervezés Módosítások a tervezés folyamán Konstrukciós variánsok (termékcsaládok) Parametrikus Modell Parametrikus tervezés Paraméterek (változók

Részletesebben

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez

Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez Székely István Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet A rendszer felépítése szerver a komponenseket szolgáltatja Java nyelvű implementáció

Részletesebben

KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató

KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató Hasonló, mégis más Ez se rossz amíg ezt ki nem próbáltad!

Részletesebben

Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131)

Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131) Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131) Web 3.0 - szemantikus Web Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tsz. I.E.348, T:19-25, vidacs@tmit.bme.hu Tartalom Web 2.0 szoftver mint szolgáltatás Web

Részletesebben

Teszt generálás webes alkalmazásokhoz

Teszt generálás webes alkalmazásokhoz Teszt generálás webes alkalmazásokhoz Írásos összefoglaló Pan Liu, Huaikou Miao, Hongwei Zeng és Linzhi Cai An Approach to Test Generation for Web Applications [1] c. munkájáról. Készítette: Doktor Tibor

Részletesebben

A HunTéka elektronikus könyvtár modulja

A HunTéka elektronikus könyvtár modulja A HunTéka elektronikus könyvtár modulja A HunTéka integrált könyvtári rendszer 2002-ben debütált az MTA SZTAKI és az ikron Kft. több éves közös fejlesztésének eredményeként. Jelenleg több mint 44 intézményben

Részletesebben

Fogalmi modellezés. Ontológiák Alkalmazott modellező módszertan (UML)

Fogalmi modellezés. Ontológiák Alkalmazott modellező módszertan (UML) Fogalmi modellezés Ontológiák Alkalmazott modellező módszertan (UML) Fogalom képzés / kialakítás Cél: Példák: A fogalom képzés segít minket abban, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, ami lényegtelen idealizált

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz. Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Modellek

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Modellek ADATBÁZIS-KEZELÉS Modellek MODELLEZÉS Információsűrítés, egyszerűsítés Absztrakciós lépésekkel eljutunk egy egyszerűbb modellig, mely hűen tükrözi a modellezni kívánt világot. ADATMODELL Információ vagy

Részletesebben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Földmérési és Távérzékelési Intézet Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva

Részletesebben

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0)

Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans

Részletesebben

Ontológia nyelvek (Szemantikus Világhálótól...)

Ontológia nyelvek (Szemantikus Világhálótól...) Ontológia nyelvek (Szemantikus Világhálótól...) XML XML, DTD RDF Tudásreprezentáció Univerzális kifejező erő Szintaktikai interoperabilitás Szemantikai interoperabilitás RDFS DAML+OIL OWL OWL-Lite OWL-DL

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek ADATBÁZIS-KEZELÉS Adatbázis-kezelő rendszerek Adat (Data) Észlelhető, felfogható ismeret Jelsorozat Tény, közlés Valakinek vagy valaminek a jellemzője Adatbázis (Data Base, DB) Hosszú ideig évekig meglévő

Részletesebben

SZEMANTIKUS WEB. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

SZEMANTIKUS WEB. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék SZEMANTIKUS WEB Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac04 1 Szolgáltatások Forrás leírás Web lapok Strukturált adatok Forrás fúzionálás/ Lekérdezés

Részletesebben

META. a földügyi folyamatok tükrében. Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály

META. a földügyi folyamatok tükrében. Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály META a földügyi folyamatok tükrében Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály A földüggyel szembeni alapvető elvárások Államhatalmi

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

Üzleti architektúra menedzsment, a digitális integrált irányítási rendszer

Üzleti architektúra menedzsment, a digitális integrált irányítási rendszer Üzleti architektúra menedzsment, a digitális integrált irányítási rendszer XXII. MINŐSÉGSZAKEMBEREK TALÁLKOZÓJA A digitalizálás a napjaink sürgető kihívása Dr. Ányos Éva működésfejlesztési tanácsadó Magyar

Részletesebben

A Szemantikus világháló alapjai

A Szemantikus világháló alapjai A Szemantikus világháló alapjai Szeredi Péter Lukácsy Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ A szemantikus világhálóról általában ➁ Matematikai

Részletesebben

EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE

EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE Boross István MNL Veszprém Megyei Levéltára Juhász Zoltán Pannon Egyetem MNL Veszprém Megyei Levéltára, 2014. május 20. A MÓDSZERTANI

Részletesebben

UML (Unified Modelling Language)

UML (Unified Modelling Language) UML (Unified Modelling Language) UML (+ Object Constraint Language) Az objektum- modellezés egy szabványa (OMG) UML A 80-as, 90-es években egyre inkább terjedő objektum-orientált analízis és tervezés (OOA&D)

Részletesebben

Java Server Pages - JSP. Web Technológiák. Java Server Pages - JSP. JSP lapok életciklusa

Java Server Pages - JSP. Web Technológiák. Java Server Pages - JSP. JSP lapok életciklusa Web Technológiák Java Server Pages - JSP Répási Tibor egyetemi tanársegéd Miskolc Egyetem Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM) Általános Informatikai Tanszék Iroda: Inf.Int. 108. Tel: 2101

Részletesebben

Név: Neptun kód: Pontszám:

Név: Neptun kód: Pontszám: Név: Neptun kód: Pontszám: 1. Melyek a szoftver minőségi mutatói? Fejlesztési idő, architektúra, programozási paradigma. Fejlesztőcsapat összetétele, projekt mérföldkövek, fejlesztési modell. Karbantarthatóság,

Részletesebben

Modellek dokumentálása

Modellek dokumentálása előadás CAD Rendszerek II AGC2 Piros Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1 / 18 DOKUMENTÁCIÓK FELOSZTÁSA I. Felosztás felhasználás szerint: gyártási dokumentáció

Részletesebben

RADPLAN. A Mentum Planet, Mentum Ellipse az InfoVista bejegyzett védjegye, minden jog fenntartva!

RADPLAN. A Mentum Planet, Mentum Ellipse az InfoVista bejegyzett védjegye, minden jog fenntartva! RADPLAN A távközlési hálózatok teljesebb dokumentálása érdekében létrehoztuk a RadPlan rendszert, amely az optikai hálózatok elektronikus dokumentálásán kívül alkalmas még a rádiófrekvenciás hálózatok

Részletesebben

Networkshop 2009. Szemantikusan annotált tartalom létrehozása intelligens szövegfeldolgozó eszközök támogatásával. Héder Mihály MTA SZTAKI

Networkshop 2009. Szemantikusan annotált tartalom létrehozása intelligens szövegfeldolgozó eszközök támogatásával. Héder Mihály MTA SZTAKI Networkshop 2009 Szemantikusan annotált tartalom létrehozása intelligens szövegfeldolgozó eszközök támogatásával Héder Mihály MTA SZTAKI mihaly.heder@sztaki.hu Problémafelvetés RDF RDF Hármas: Alany Reláció

Részletesebben

XML alapú adatbázis-kezelés. (Katona Endre diái alapján)

XML alapú adatbázis-kezelés. (Katona Endre diái alapján) XML alapú adatbázis-kezelés Adatstruktúrák: Digitális kép, hang: teljesen strukturálatlan A web (linkek): részben strukturált Relációs: teljesen strukturált Motiváció: (Katona Endre diái alapján) Ismeretlen

Részletesebben

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata:

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: ADATSZERVEZÉS Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: fájlrendszerek (a konvencionális módszer) és adatbázis rendszerek (a haladóbb

Részletesebben

3. SZÁMÚ MELLÉKLET. Elektronikus számla - XML definíciók. a) Számla. 1. ábra Számla

3. SZÁMÚ MELLÉKLET. Elektronikus számla - XML definíciók. a) Számla. 1. ábra Számla 3. SZÁMÚ MELLÉKLET Elektronikus számla - XML definíciók a) Számla 1. ábra Számla 2. ábra Számla fejléce 3. ábra Számlatételek 4. ábra Számla összesítése DTD definíció

Részletesebben

Objektum orientált programozás Bevezetés

Objektum orientált programozás Bevezetés Objektum orientált programozás Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 03. 04. OOPALAP / 1 A program készítés Absztrakciós folyamat, amelyben a valós világban

Részletesebben

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:

Részletesebben

Enterprise extended Output Management. exom - Greendoc Systems Kft. 1

Enterprise extended Output Management. exom - Greendoc Systems Kft. 1 Enterprise extended Output Management exom - Greendoc Systems Kft. 1 exom - Greendoc Systems Kft. 2 Sokféle bementi adatformátum kezelése Adatok fogadása különböző csatornákon Előfeldolgozás: típus meghatározás,

Részletesebben

Adatmodellek komponensei

Adatmodellek komponensei Adatbázisok I Szemantikai adatmodellek Adatmodellek komponensei Adatmodell: matematikai formalizmus, mely a valóság adatorientált leírására alkalmas Komponensei: strukturális rész: a valóságban megtalálható

Részletesebben

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása Előadók: Toldi Klára Vincze Andrea 1 Előzmények 1997-2002 A nemzetközi könyvtári trendek hatására a hazai könyvtárügyben is megjelenik az informatika

Részletesebben

Debreceni Egyetem Informatikai Kar

Debreceni Egyetem Informatikai Kar Debreceni Egyetem Informatikai Kar APACHE MAVEN BŐVÍTMÉNY FEJLESZTÉS Témavezető: Jeszenszky Péter egyetemi adjunktus Készítette: Zsolczai Gergő Programtervező informatikus Debrecen 2011 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szolgáltatásintegráció (VIMIM234) tárgy bevezető

Szolgáltatásintegráció (VIMIM234) tárgy bevezető Szolgáltatásintegráció Szolgáltatásintegráció (VIMIM234) tárgy bevezető Gönczy László gonczy@mit.bme.hu A tárgyról A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a komplex informatikai rendszerek integrációs

Részletesebben

Az annotáció elvei. Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet {oravecz}@nytud.hu. MANYE vitaülés 2006. február 20.

Az annotáció elvei. Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet {oravecz}@nytud.hu. MANYE vitaülés 2006. február 20. Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet {oravecz}@nytud.hu MANYE vitaülés 2006. február 20. Bevezetés Nyelvi erőforrások, szöveges adatbázisok növekvő jelentősége. Bevezetés Nyelvi erőforrások, szöveges

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

A DALNET24 projekt aktualitásai

A DALNET24 projekt aktualitásai GISopen 2015. Székesfehérvár 2015. március 27. Doroszlai Tamás FÖMI-FFÜO ov Földmérési és Távérzékelési Intézet Digitális földhivatal Földhivatali elektronikus dokumentum kezelés Az elektronikus dokumentum

Részletesebben

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László VIR alapfogalmai Előadásvázlat dr. Kovács László Információ szerepe Információ-éhes világban élünk Mi is az információ? - újszerű ismeret - jelentés Hogyan mérhető az információ? - statisztikai - szintaktikai

Részletesebben

Komponens alapú programozás Bevezetés

Komponens alapú programozás Bevezetés Komponens alapú programozás Bevezetés Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Ez a tananyag felhasználja a TEMPUS S_JEP-12495-97 Network Computing Chapter 8 Developing of Network Computing

Részletesebben

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István Adatmodellezés, alapfogalmak Vassányi István Alapok A helyes modell az információs rendszer későbbi használhatóságánakazalapja, olyanmint a jómunkaruha: véd, de nem akadályozza a munkát Objektum-orientált

Részletesebben

modell, amiben csak bináris sok-egy kapcsolatok (link, memberowner,

modell, amiben csak bináris sok-egy kapcsolatok (link, memberowner, Informatika szigorlat 10-es tétel: Adatmodellezés Adatmodellezésnek azt az absztrakciós folyamatot nevezzük, amelyben a valós (mikró)világ tényeit, valamint a tények közötti kapcsolatokat tükröző adatokat,

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 2. Adatbáziskezelés eszközei Adatbáziskezelés feladata Adatmodell típusai Relációs adatmodell

Részletesebben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Rendeltetés: Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek, tezauruszok, taxonómiák és

Részletesebben

Térképek jelentése és elemzése

Térképek jelentése és elemzése Térképek jelentése és elemzése Ontológiák Az ontológiák termekre, csomópontokra (koncepciókra) és összeköttetésekre (kapcsolatokra) vonatkozó listák, amik importálhatóak és hozzáadhatóak a VUE térképekhez,

Részletesebben

3. SZÁMÚ MELLÉKLET. Elektronikus számla - XML definíciók. a) Számla. 1. ábra Számla

3. SZÁMÚ MELLÉKLET. Elektronikus számla - XML definíciók. a) Számla. 1. ábra Számla 3. SZÁMÚ MELLÉKLET Elektronikus számla - XML definíciók a) Számla 1. ábra Számla 1 2. ábra Számla fejléce eladó és vevő tekintetében 2 3. ábra Számla fejléce képviselő és számlainformáció tekintetében

Részletesebben