Átírás

1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék FÉNYSZENNYEZÉS ZAJSZENNYEZÉS (DIPLOMAMUNKA) Szomráki Pál, V. évfolyam Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár Budapest 2007.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ: BEVEZETÉS ᔇ則SZÓ 1. B V Z Tᔇ則 2. II. RÉSZ: A FÉNYSZENNYEZÉS ÉS A ZAJ ELLENI VÉDELEM SZÜKSÉGESSÉGE FOGA OM-M GHATÁROZÁS 3. ÉRV K- NÉRV K 4. TÖRTÉN M 6. H YZ TKÉP 9. A FÉNYT RH ÉS ÉS A ZAJT RH ÉS SZABÁ YOZÁSÁNAK SZÜKSÉG SSÉG 11. A FÉNY- ÉS ZAJSZENNYEZÉS HATÁSA AZ EMBER EGÉSZSÉGÉRE 12. HATÁSAIK AZ ÁLLATOKRA 14. HATÁSAIK A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGRA 17. HATÁSUK A TÁJRA 19. HATÁSUK A GAZDASÁGRA 20. III. RÉSZ: A FÉNYSZENNYEZÉS ÉS A ZAJ ELLENI VÉDEKEZÉS ESÉLYEI A ZAJT RH ÉS SZABÁ YOZOTTSÁGA 22. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE A ZAJRÓL 22. A KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY 27. MINISZTERTANÁCSI RENDELET A ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEMRŐL 30. ÖNKORMÁNYZATOK 33. CSENDHÁBORÍTÁS 34. A FÉNYT RH ÉS SZABÁ YOZÁSÁNAK RITKA PÉ DÁI 35. KÜLFÖLDI PÉLDÁK A FÉNYSZENNYEZÉS ELLEN 35. DÁG KÖZSÉG RENDELETE 38. A PO GÁRI JOGI ÚT ÉS ZÖKK Nᔇ則I 40. SZOMSZÉDJOGI IGÉNY ÉS BIRTOKHÁBORÍTÁS 40. KÁRTÉRÍTÉS 45. IV. RÉSZ: A KÍVÁNATOS FÉNY-SZABÁLYOZÁS ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA A KÖRNY Z TVÉD M, MINT AZ Á AM KÖT SSÉG 47. A FÉNYT RH ÉS SZABÁ YOZÁSÁNAK H Tᔇ則SÉG I MAGYARORSZÁGON 50. 1

3 GY KÍVÁNATOS FÉNYSZABÁ YOZÁSI R NDSZ R 54. BEVEZETŐ 54. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE A FÉNYSZENNYEZÉSRŐL 55. A KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY: 32/A 66. KORMÁNYRENDELET A FÉNYSZENNYEZÉS ELLENI VÉDELEMRŐL 66. ÖNKORMÁNYZATI RENDELET 76. V. RÉSZ: BEFEJEZÉS INT RJÚ CS PR GI ISTVÁNNA 78. B F J ZÉS 83. FÜGGELÉK 85. 2

4 FÉNYSZ NNY ZÉS ZAJSZ NNY ZÉS I. RÉSZ: BEVEZETÉS ᔇ則SZÓ Tudományos-technikai forradalom, gyorsuló idő, információrobbanás, az ipari civilizáció kora, és még hosszan lehetne sorolni korunk, az ezredforduló elnevezéseinek sorát. Az egyén, a család, a társadalom egyaránt nyitottá vált, egyre táguló összefüggés-rendszer részeként létezik. Mind több a közös, gyakran világméretű eredményünk, örömünk, de egyben gondunk, aggodalmunk is. Néhány világméretű ellentmondás egyre több ember figyelmét kelti fel és mind többeket kényszerít gondolkodásra közös jövőnk felől. Így az újabb világháborúk elkerülése ellenére a helyi háborúk szűnni nem akaró tragédiái, a világnépesség és a termelés növekedésének üteme közötti távolság, a jóléti társadalmak és az éhező százmilliók ellentmondása a világpolitika állandó napirendi pontjai. Mindezeket a többség azonban csak közvetve, távolról észleli. Amit a jólétben és békében élő egyének is közvetlenül és naponta átélnek, az a fullasztó levegő, a szennyezett víz, az elviselhetetlen zaj, általában az emberi környezet romlása, és az egyre újabb és újabb technikai csodák közötti ellentmondás. Az ipari társadalomban az ember kiszabadult a természeti elemektől való függőség alól, de azon az áron, hogy most saját alkotásaitól, az általa mozgásba hozott erőktől függ, amelyek ráadásul eddig nem tapasztalt mértékben (ld. globális felmelegedés) hatnak vissza a természeti elemekre. Mesterséges környezetben élünk, amely nincs teljes harmóniában azokkal a biológiai és pszichológiai vonásokkal, amelyek évezredeken keresztül végigkísérték az emberi élet fejlődését. Rendkívül nagyfokú kulturális, etikai és érzelmi kiéhezettség kíséri mindezt, talán éppen azért, mert nem is oly régen az ember természetes környezetének sokrétűségéből még folyamatos ösztönzést merített - színben, illatban, hangban, fényben és tapintásban - az élő valóság felismeréséhez, ahhoz, hogy önmagát az eleven természet részeként a teljes tudatosságig és alkotó emberségig kibontakoztassa. Ma azonban joggal merülhet fel a gondolat: vajon milyen következményekkel jár majd az emberi lét évszázados állandó alkalmazkodása a környező toronyházakhoz, betonfalakhoz, az egyéni elszigeteltséghez, a dübörgő forgalomhoz, a harsány zajokhoz, a szennyezett vízhez és 3

5 levegőhöz, a piszkos utcákhoz? Ebből a városi környezetből talán olyan emberek fognak majd származni, akiknek éppen az a képessége jelent majd degenerálódást, hogy ilyen körülmények között életben tudtak maradni? A kockázat beláthatatlan. A társadalomnak végre fel kell ismernie, hogy az egészséges környezet, a tiszta víz, a tiszta levegő, a mérgezetlen talaj és a tisztességes települési viszonyok éppen olyan közszükségletet jelentenek, éppen olyan értékkel bíró közösségi javak, mint a közrend vagy a jó közoktatás, és ezek nélkül a közösségek nem képesek fennmaradni. Az állampolgárokban is tudatosodnia kell annak, hogy olyan elsődleges szükségletekről van szó, amelyeket a természet a múltban talán ingyenesen elégített ki, de ma már kielégítésük a civilizáció életbe vágó költségvetési tétele. E tétel vállalása sem a társadalom, sem az egyén részéről nem áldozatvállalás, hanem részben kényszerítő önérdek, részben pedig a jövő generációkkal szembeni kötelezettség teljesítése akkor is, ha a fogyasztási javak bősége rovására történik. 1 B V Z Tᔇ則 A fényszennyezés iránti érdeklődésem néhány éve Budapesten kezdődött, amikor feltűnt, hogy a belvárosból nemigen látni a csillagokat. Mára már lakóhelyemen, Nagymaroson sem ragyog úgy a mennybolt, mint régebben. Köszönhető ez annak, hogy Budapest fényei vörös felhőket varázsolnak az égre, Visegrádról is hatalmas reflektorok világítják meg az emlékműveket és főleg az égboltot, valamint Nagymaros új köz- és díszvilágítása is inkább pazarlóra, mint esztétikusra sikerült. A zaj a fényszennyezésre jogi szempontból nagymértékben hasonlít, hiszen mindkettő civilizációs ártalom, mindkettő energia természetű szennyezés. A zaj szabályozásának sémáját éppen e hasonlóság miatt tartom átvehetőnek a fénykibocsátás szabályozása során. Mielőtt azonban a fénykibocsátás szabályrendszerének megalkotására tennék kísérletet, ismertetem a szükséges alapfogalmakat, bemutatom a jelenlegi helyzetet. A szabályozás szükségességét e szennyezések hatásainak bemutatásával támasztom alá. Ezután a zajkibocsátás szabályrendszerével ismerkedhetünk meg, majd a fénykibocsátás eddig elért eredményeit ismertetem. Végül a polgári jogi út zökkenőit mutatom be, mielőtt rátérnék a fénykibocsátás szabályozásának megalkotására. 1 Dr. Lenkovics Barnabás, egyetemi tanár, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: A polgári jog lehetőségei a környezetvédelemben A környezetvédelmi jogalkotás és jogalkalmazás időszerű kérdései c. konferencia előadásai december Visegrád - 4

6 II. RÉSZ: A FÉNYSZENNYEZÉS ÉS A ZAJ ELLENI VÉDELEM SZÜKSÉGESSÉGE FOGA OM-M GHATÁROZÁS ZAJ Zajként érzékeljük azokat a hanghullámokat, amelyek zavaróan, terhelően és kellemetlenül hatnak, és az egészséget károsan befolyásolhatják. A zaj hatása az emberekre kellemetlen, terhelő érzésben és a hallás objektívan kimutatható csökkenésében mutatkozik meg. Ez a következő tényezőktől függ: - a hangnyomástól - a frekvenciától - a hatás időtartamától - valamint a zajhullám időbeni lefutásától. 2 SZENNYEZŐ FÉNY Szennyező az a mesterséges fényforrásból származó fény, mely kívül jut azon a területen, amelyre szánták vagy szánhatták, különösen, ha a horizont síkja fölé irányul. Mivel a szennyezés fogalma mindig valamilyen határértékhez kapcsolódik, fényszennyezésről jogunk szerint akkor beszélhetnénk, ha a fény erőssége, a felületi fényesség, illetve más hasonló érték valamely határértéket túllépne. Ilyen határértéket a magyar jogban, egy önkormányzati rendeletet kivéve, nem találunk. Dolgozatomban e kifejezést mégis használom, bízva abban, hogy a szükséges határértékeket előbb-utóbb deklarálják

7 HANG ÉS FÉNY: KÜLÖNLEGES SZENNYEZÉSFAJTÁK Energia természetű hulladékok, tehát átmeneti jellegűek: amint megszűnik a forrásuk, például lekapcsolják a reflektort, illetve leállítják a légkalapácsot, abbamarad a szennyezés is. Hatásaik nehezen mérhetőek, az élőlényekre gyakorolt hosszú távú ártalmaik rosszul becsülhetőek. A zajról sokan tudják, hogy egészségkárosító hatása van, a fény káros hatásai azonban csak kevéssé ismertek. Mindkét területen folynak a kutatások annak megállapítására, hogy melyik szennyezésnek milyen káros következményei vannak. Különleges, a többi szennyezéstől eltérő tulajdonságaik miatt nem hasonlíthatók össze a vízbe jutott vegyszerek által okozott pusztítással, a termőföld károsításával, vagy a levegőszennyezéssel. ÉRV K NÉRV K A ZAJKELTÉS MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK - A zajt a technikai fejlődés velejárójának tartják: minden jóban van valami rossz. - Megítélése igen szubjektív: magasabb ingerküszöb esetén a lárma könnyebben elviselhető. - Sokan nem is tartják szennyezésnek. - Bizonyos szórakozóhelyeken a jó hangulat alapfeltétele. - Az utazás közbeni szórakozás módja: fülhallgatóval való hangos zenehallgatás. A FOKOZOTT FÉNYKIBOCSÁTÁS MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK - A fény biztonságérzetet kelt az emberekben. - A közlekedés biztonságához szükség van fényre. - A reklámozók érdekei a megvilágítás mellett szólnak. Érdekeltek a cégek és a reklámfelületet bérbeadók is, így az önkormányzatok, ha a fényhirdetés közterületen van, vagy a magánszemélyek, ha magánterületen. - Az emberek jelentős része szerint a város képéhez hozzátartozik a fényár. 6

8 - A legnagyobb érdek az áramszolgáltatóhoz fűződik, aki ebből hatalmas pénzeket profitál. (Egyes külföldi jogszabályjavaslatok úgy próbálnak védekezni a fényszennyezés ellen, hogy az áramszolgáltatókkal megosztanák az energiatakarékos közvilágítással megtakarítható pénzt.) A ZAJKELTÉS ELLENÉRVEI - A technikai fejlődésnek köszönhetően a gépek, berendezések és eljárási megoldások egyre csöndesebbek lehetnek. - A hangszigetelés a legtöbb helyzetben igen jól megoldható lenne. - Magasabb ingerküszöb esetén is káros hatása van a zajnak. 3 - A túl hangos zenehallgatás az önpusztítás egy módja. A FÉNYSZENNYEZÉS ELENÉRVEI - A fény nem nyújt biztonságot, legfeljebb biztonságérzetet kelt. - A közlekedés megvilágítása, a közvilágítás sokkal kevesebb fénnyel is biztonságosan megoldható, ha jobban van megtervezve. - A kivilágított reklámtáblákat a városon belül külön világítás nélkül is jól lehet látni, a városon kívül pedig, tekintettel a minimális éjszakai forgalomra, csak nagyon kevesen nézik meg, még ha ki is van világítva. - Ami az áramszolgáltatónak bevételt jelent, az az adózónak kiadást. KÖZÖS ELLENÉRVEK - Károsítja az ember testi-lelki egészségét. - Veszélyt jelent az élővilágra. - Megváltoztatja a tájat. 3 Beliczay Erzsébet: Zaj-Ember; Lélegzet december 7

9 TÖRTÉN M 4 A természetben a nappalok és éjszakák váltakozásával, a nap járásával, és az évszakok szerint is a fény erőssége sokat változik, melyhez szemünk kiválóan tud alkalmazkodni. A pupilla a fény erősségétől függően összehúzódik, illetve kitágul, míg a túl erős fénytől a szemhéj nyújt átmeneti védelmet. A zaj a természetben ismeretlen fogalom. Fülünkben nem is alakult ki semmilyen védekezési mechanizmus, mely az állandó zajtól tartósan meg tudna óvni bennünket, ugyanakkor egy-egy erősebb zaj negatív hatásaitól a kengyelreflex védi fülünket. Ilyenkor a kengyelizom összehúzódik, merevebbé válik a hallócsont-lánc, s így kevésbé vezeti a hangokat a csigába. 5 A zaj ellen már az ókori városokban is védekeztek. Athénban a Kr. e. 6. században Szolón hozott rendeletet: lakott területen a kovácsmesterség nem űzhető, annak át kell tevődnie lakott területen kívülre a zaj- és légszennyezés csökkentése végett. A Talmud is szól a zaj ellen: Nem lehet üzletet nyitni egy ház udvarában, ha a vásárlók zaja zavarja a szomszédok nyugalmát. Tosefta törvénykönyvében is olvashatunk a zajszennyezésről: a malmokat nem lehet a városok közelébe telepíteni a légszennyezés, a zaj, és a rezgés miatt; a környék lakóitól függ, hogy működhet-e a közelben nagyobb iskola, ugyanis az nagy lármával jár. 6 A mesterséges fény zavaró hatása jóval később jelentkezett, mint a zaj elleni védekezés igénye. A zaj már az ókorban is problémát okozott a városban élőknek, míg az utcák gyönge megvilágítására Párizsban 1558-ig, Budán november 9-ig kellett várni. Hatszáz olajlámpa pislákoló fénye január 1-jétől világította meg pest utcáit, de csak a holdfény nélküli éjszakákon. A szabadságharc után Pest 269 utcája közül már 112 utca volt megvilágítva 1500 olajmécsessel. Miután megépült a gázgyár, december 21-én felragyoghatott az első gázlámpasor a Kerepesi, a mai Rákóczi úton. Nagy újdonság volt ez annak ellenére, hogy a kísérleti gázvilágítással már 1816-ban megismerkedhetett a lakosság, s a 20-as évektől az otthonok világítását bőrtömlőkben vásárolt légszesszel, világítógázzal oldhatták meg a tehetősebb 4 - Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.: A közvilágítás története Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.: A Díszvilágítás története - Horváth Tamás: A világítás forradalma 5 Tarka Világ augusztus Szemelvények a környezetszennyezés történetéből különös tekintettel a levegőszennyezésre %C3%A9s+f%C3%A9ny&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=1 8

10 polgárok. Nagy ovációval ünnepelték Weber Ignác bádogosmestert is, amikor neki köszönhetően a Nemzeti Színházban felgyulladtak az előtér falikarjainak gázlángjai ben az észak-amerikai kőolaj megjelenését követően Pest utcáinak egy részét petróleummal világították meg, mert a gázlámpák kiépítése csak ott volt gazdaságos, ahol a gázvezetéket már ipari vagy lakossági célra amúgy is lefektették. Budapest megalakulása után egy évvel, 1873-tól rendelet írja elő, hogy az utcákon minden este, azaz holdfényes éjszakákon is kötelező a világítás. A vidéki városokban hasonló volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az olajlámpákról közvetlenül a villanyvilágításra tértek át. New York-ban alkalmaztak először, 1880-ban villamos közvilágítást. Egy évvel később Fővárosunkban ideiglenes jelleggel, a trónörökös-pár látogatása alkalmából, 36 ívlámpából álló közvilágítást kapcsolhattak be. Rendszeres üzemű villamos ívlámpa közvilágítási rendszer Temesvárott 1884-ben épült ki, míg Budapesten ugyanerre április 8-ig kellett várni. 41 évvel az után, hogy Goebel feltalálja a villanykörtét, 1896-ban alakul meg a Dr. Juszt féle Izzólámpa és Villamossági Gyár Részvénytársaság (a későbbi Tungsram Rt.). A Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság vezetőinek felajánlásából 1909-ben épült és 38 lámpával működtetett villamos közvilágítás 9 méter fénypontmagasságú, 37 W-os ívlámpáit öntöttvas kandelábereken helyezték el. E lámpák fénye a telihold fényénél nyolcszor nagyobb megvilágítást produkált. A nagy sikerre való tekintettel a BÁV Rt. tovább bővítette a villamos közvilágítást, majd a konkurencia, a Magyar Villamossági Részvénytársulat is kiépítette a maga közvilágítási rendszerét. Újpesten is folytak a munkálatok, így 1912-ben már 1800 darab 52,5 W-os izzólámpát üzemeltetett a Phöbus Vállalat. Az első világháború utolsó évében ideiglenes fejlesztés kezdődött a közvilágítás terén, mert a világítógáz fejlesztéséhez szükséges kokszolható szenet sokkal nehezebb volt beszerezni külföldről, mint a villamos energia előállításához szükséges hazai ipari szenet. Megjelentek az egyszerű kivitelezésű, csőből hajlított, bádogernyős, 60W-os izzóval ellátott lámpák, és a gázlámpák kandelábereit is villamos üzeműre állították át. A több mint 3000 lámpa ki- és bekapcsolását a gázművek lámpakezelő személyzete végezte ben új rendszert kezdtek kiépíteni, amelyben a lámpákat egy központból lehetett fel és lekapcsolni. Ezzel lehetővé vált a fényviszonyokhoz jól igazodó világítás, és a légoltalmi elsötétítéssel kapcsolatos előírások betartása is ban új szolgáltatást vezetett be a Budapesti Elektromos Művek: fényárba borult a Halászbástya és a Mátyás-templom tornya, majd a Szent Gellért szobor és a Citadella

11 től egyre nagyobb lendülettel építették az éjszakai város panorámájának összehangolt díszeit: az Országház, a Királyi Vár, a Lánchíd díszvilágítását. Ebben az időben a fővárosi közvilágításnak a harmadát még mindig a gázlámpák szolgáltatták. A második világháború a közvilágításban is nagy pusztítást végzett. A lámpa 40%-a megsemmisült és a többi is megrongálódott. A teljes helyreállítás 1949-ig elhúzódott ban a fénycsöves lámpák bevezetése nagy újítást jelentett. Az új lámpák változatlan áramfogyasztás mellett háromszor nagyobb fényerősséget biztosítottak, mint a korábbi izzólámpák. A fénycsöves megoldás vezető helyét a nagynyomású higanylámpa vette át, melynek rendszeres alkalmazását a főváros 1961-ben kezdte meg. A hatvanas évek közepén kezdték meg a fénytengely kiépítését az Erzsébet hídtól a Baross térig. Ehhez egymástól 36 méter távolságban álló, 13 méter fénypontmagasságú, 4x400 W-os higanylámpás világítótestet magában foglaló íves-tűzött acéloszlopos kandelábereket használtak. Ugyanekkor készült el néhány forgalmas csomópont különleges megvilágítása: a 18 méter magas kandeláberekről négy 400 W-os és négy 1000 W-os higanylámpa világít. Később az Engels téren (Erzsébet tér) felállították a mindeddig legmagasabb kandelábert. A 30 méter magas oszlopról négy 10 kw-os halogén izzó világított, a biztonsági és kiegészítő világítást pedig nyolc 1 kw-os izzó biztosította. A hetvenes évek elején elterjedt a nátriumlámpák alkalmazása, például a Budapestre bevezető utakon, de a higanylámpás rendszert is tovább fejlesztették. E korszak egyik jellemzője a közvilágítás hálózatának nagymértékű terjeszkedése, a szabványos világítás követelményeinek erősödése volt. A 90-es években a Budapesti Elektromos Művek a harminc éve fehér fénnyel világító higanylámpák egy részét korszerűbb, energiatakarékos, sárgás fénnyel világító nátriumlámpákra cserélte. H YZ TKÉP Az Európai Unióban a lakosságnak kb. 40%-a van kitéve 55dB szintű napközbeni közlekedési zajterhelésnek, míg a lakosság kb. 20%-a 65dB-es zajterhelést kénytelen elviselni. A legfőbb 10

12 szennyező források az utak, a vasúti, a légi közlekedés, az ipari tevékenység és az építkezések. 7 Bár egy felmérés szerint a környezeti ártalmak közül a magyarok leginkább az olajbalesetektől, azaz a tankerhajók felborulásától tartanak a leginkább, a valóságban a legfenyegetőbb környezetszennyezés Budapesten a zajszennyezés nyilatkozta Molnár Gyula az MSZP Budapesti Tanácsának elnöke. Az 1930-as évekhez képest harminckétszer zajosabb lett fővárosunk, tette hozzá Kolozs András szakpolitikus. 8 Magyarország a zajszennyezést tekintve előkelő helyet foglal el Európában: Fővárosunk, lemaradva Barcelona és Szófia mögött, a harmadik legzajosabb település volt e földrészen 1995-ben; a helyzet azóta sem javult, sőt 9 Magyarország, mint ahogy azt a fénytérképen is látni lehet, nagyon fényszennyezett. (Függelék: kép) A zaj elterjedt és ismert fogalom, ezzel szemben a fényszennyezés fogalma sokak számára ismeretlenül cseng. A zajról sok tudományos munka szól, és számos jogszabállyal rendezik e kérdést; a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak több akcióprogramjában is fontos szerepe van, általában külön fejezetet szánnak rá a megyei és települési környezetvédelmi programok. A fényszennyezés káros hatásait részben már bizonyították, azonban jelentős része még bizonyításra szorul. Jogszabály - Dág község önkormányzati rendeletét leszámítva - nem rendelkezik a fényterhelésről. A legjelentősebb e téren, hogy a fényszennyezésről a Nemzeti Környezetvédelmi Program is rendelkezik: A természetvédelmi kutatások címszó alatt ( ) a következőket írja: El kell indítani azokat a kutatásokat, amelyek a fényszennyezés élővilágra (például vándorló madarak, lepkék) gyakorolt káros hatásait, valamint a tájak vizuális érvényesülését negatívan befolyásoló hatásait vizsgálják. A köztudatban is a zajszennyezés fogalma terjedt el inkább, bár a két szennyezést a legtöbb tanintézmény egymással karöltve kezdi kezelni. E fogalmakkal Makádi Marian tanterve, mely a kerettantervre épül, már az általános iskola 6. osztályában megismerteti a tanulókat, majd e tudást tovább bővíti a gimnáziumi 9. osztályban 10. A közép- és felsőfokú képzésekben is több 7 Maria Passalacqa, Dr. Berki Zsuzsa, Sándor Csaba, ELMA Egyesület: Környezeti kérdések, szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon / Oktatási anyag magyarországi mikro, kis- és középvállalkozások számára 8 Dugófigyeléssel és védőfallal a zaj ellen Zajos problémák 10 Makádi Marian Tantárgyi tanterv A Föld, amelyen élünk 11

13 helyen találkozunk e fogalmak, a hozzájuk kapcsolódó probléma ismeretének követelményével. Az Oktatási Minisztérium által kiadott Energiatermelő és -hasznosító szakképesítés mélyfúró technikus szakirány központi programja 2005-ben előírja, hogy a tanulókkal ismertetni kell a zajszennyezés okozta stressz-hatásokat, és a fényszennyezés ártalmait az egészségre. 11 Hasonló, a képzés szintjének megfelelő előírást találunk a Mezőtúri Kereskedelmi Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Környezeti Nevelési Programjában, és az ELTE TTK környezettan alapszakán. Nagy eredménynek számít a túlzott fény elleni küzdelem terén, hogy a zajszennyezés elleni védelem igényének megfogalmazása mellett az Élőlánc pártprogramjába foglalta a fényszennyezés és a reklámok elleni védelmet is. 12 E szerint korlátoznák a légi közlekedést a lakott területek légterében, tilalmakkal, ellenőrzésekkel csökkentenék a közúti közlekedés zajszintjét, korlátoznák a túlzott közvilágítást, visszaszorítanák a fényreklámok, óriásplakátok uralmát. Egy ilyen program nagy szerepet játszhat a probléma széles körű megismertetésében és megoldásának megindításában. A környezet védelmét az üzleti szférába is integrálni kell. Az ellenőrzött üzemek 30%-a a megengedettnél nagyobb zajt bocsát ki. Ez a helyzet a jövőben valószínűleg javulni fog; egyrészt, mert a jogszabályok szigorodásával a bírságok összege is növekszik, másrészt, mert a cégek kezdik belátni: a zajvédelemre szánt pénz megtérül. A zajszennyezés további csökkenését eredményezheti a mikro, kis- és középvállalkozások számára készült, Környezeti kérdések az Európai Unióban és Magyarországon című oktatási anyag, mely a zaj káros hatásaira és a zaj elleni védelemre oktatja a vállalkozókat. A fényszennyezés ellen csak ritkán tesznek a vállalkozások. A budapesti telephelyű Hofeka Kft., lámpagyártó cég tagja az IDAnak (International Dark-sky Association), és síküveges közvilágítási lámpatestek gyártásával igyekszik a fényszennyezés ellen tenni. Ugyanígy a Tungsram Rt.-nek is vannak speciális, a fényszennyezést minimalizáló speciális lámpái. Szintén jó példát mutat e téren a BILK Kombiterminál Zrt. Magyarország legnagyobb kapacitással bíró és legnagyobb forgalmat lebonyolító kombináltfuvarozási terminálja: év végére új nagygépeket állít munkába, melyek kiválasztásakor nemcsak a zaj-, de a fényszennyezésre is tekintettel voltak. A két új 11 Oktatási Minisztérium megbízása alapján a Nemzeti Szakképzési Intézet munkacsoportja 2005: Energiatermelő és hasznosító szakképesítés mélyfúró technikus szakirány központi programja; általános irányelvek a szakképzés megszervezéséhez levegőszennyeződést 12 Élőlánc: város és vidéke: Védelem a zaj, a fényszennyezés, a reklámok ellen 12

14 teleszkópgémes konténeremelő targonca zajcsökkentővel van ellátva, ezáltal 20db-el kevesebb a zajkibocsátása, valamint a megfelelő világításnak köszönhetően csökkenteni lehet a terminál éjszakai világítását, csökkentve ezáltal a fényszennyezés mértékét. 13 Összességében elmondható, hogy míg a zajszennyezés súlyának megfelelően kezelt környezetszennyezés, addig a hasonló súlyú fényszennyezés problémájának széles körű megismertetése csak napjainkban kezdődik, szabályozása még várat magára. A FÉNYT RH ÉS ÉS A ZAJT RH ÉS SZABÁ YOZÁSÁNAK SZÜKSÉG SSÉG Mind a zajszennyezés, mind a fényszennyezés számos negatív hatással jár. A hirtelen nagy zaj zavaró hatása mindenki számára egyértelmű, ám a város folyamatos lármáját szinte már csak akkor vesszük észre, ha véletlenül kikeveredünk belőle. A világítás esetében is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy míg a zaj kevés kivételtől eltekintve mindig negatív megítélésben részesül, addig az emberek többsége szerint egy nagyváros képéhez hozzátartozik a fényár. A fénykibocsátást, hasonlóan a zajkeltéshez, szabályozni kell. A fénykibocsátás szabályozását igényelné a tájvédelem, a természetvédelem, a közlekedésbiztonság, csillagászattudomány, kultúrtörténeti okok (csillagos ég látványa, hagyományok, amatőr csillagászkodás) és az energiagazdálkodás. Az emberek egészségét károsító hatása miatt az államnak immár nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is a fényterhelés szabályozása, a fényszennyezés szankcionálása. Elsősorban központi jogszabályt kell alkotni, hiszen megengedhetetlen, hogy az egészséges környezethez való joga valakinek azért legyen kevésbé érvényesíthető, mert ebből a szempontból kedvezőtlen helyen lakik. A FÉNY- ÉS ZAJSZENNYEZÉS HATÁSA AZ EMBER EGÉSZSÉGÉRE Új kalmárok a BILK Kombiterminálban: 14 Köszönetet mondok Pásztor Jánosnak, aki önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta Stephen M. Pauley: Lighting for the human circadian clock: recent research indicates that lighting has become a public health issue, Medical Hypotheses (2004) 63, fordítását, miáltal az orvostudománynak a fényszennyezésről kialakult jelenlegi állásáról képet adhatok dolgozatomban. 13

15 A zajszennyezés emberre gyakorolt hatásait több felmérés próbálja feltárni. A fényszennyezéssel kapcsolatos kutatások is megkezdődtek már, melyeknek eredményeként több feltevést sikerült bizonyítani illetve valószínűsíteni. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO tanulmánya szerint a zaj hatására az ember szervezetében olyan morfológiai és fiziológiai változás következik be, mely miatt csökken a teljesítménye, a stressz-tűrő képessége, vagy más környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége. A környezeti zaj leginkább az alvást zavarja. Elsődlegesen nehéz elalvást, ébredésekkel megszakított rossz alvást, vérnyomás- és pulzusemelkedést eredményez. Legrosszabb hatása az alvási periódus első felében van. Másodlagos hatása másnap jelentkezik: fáradtság, kimerültség, rossz közérzet, teljesítőképesség csökkenése. A zavarás nagymértékben függ a zaj tulajdonságaitól, impulzus jellegétől, információ tartalmától, időtartamától, és az egyéntől, ugyanis a nők és az idősek érzékenyebbek a zajra, az impulzusszerű zajok zavaróbbak, a kevés információt tartalmazó zajok pedig kevésbé befolyásolják az alvást. Az éjszakai fény is megnehezíti az alvást, mivel felborítja bioritmusunkat. Mesterséges világunkban talán már nem magától értetődő dolog, hogy az embernek is megvan, illetve meg lenne a normális, huszonnégy órás ritmusa. A biológiai ritmus minden élő dologban kódolva van, még az algákban is. A cirkadiális óra pontossága a sötét éjszakától és a világos nappaloktól függ. A sötétben lehetővé válik a tobozmirigy számára a megfelelő mennyiségű melatonin termelése (melynek fontosságáról a későbbiekben lesz szó), a világos reggelek pedig visszaállítják óránkat egy új, 24 órás nap kezdetére. David M. Berson a recehártya idegdúcait (RGC) tanulmányozva kimutatta, hogy ez összeköttetésben áll egyfelől a látási rendszer pálcikáival és csapjaival, másfelől pedig a biológiai óraközponttal. Az RCG-k a szem recehártyájában mélyen, a pálcikák és csapok alatt találhatók. Korábban csak a fenti receptorok impulzusainak közvetítését tulajdonították nekik, de a legújabb kutatások mást bizonyítanak. Az RCG-k maguk is fotoreceptorok, melyek az emberi cirkadiális órát vezérlik, és melyek akkor gerjednek a legjobban, ha kék fénnyel, azaz 464 és 484 nm hullámhosszúságú fénnyel ingerlik őket. Tehát amikor a szemünk kék fényt érzékel, az RCGk és dendritjeik gerjedni kezdenek, és biológiai óránknak azt jelzik, hogy reggel van. A cirkadiális óra, melyet a fény az RCG-k segítségével állít be jó esetben minden reggel újra és újra, számos testfunkciónkat irányítja, például szabályozza testhőmérsékletünket, meghatározza az alvásrendet, és irányítja a tobozmirigy melatonin kiválasztását. A melatonin kiválasztását már nagyon csekély erősségű fény: 0,2 lux (azaz a telihold fényének kétszerese) is nagymértékben képes megakadályozni. 14

16 A zaj közvetlenül is befolyásolja a teljesítményt. Olvasásra, figyelemre, problémamegoldó képességre, és a tanulásra is negatív hatást gyakorol. Ezek a hatások erős munkahelyi zajnak kitett munkavállalók és gyermekek esetén jelentkeznek. Egyes megfigyelések szerint a repülőterek közelében tanulók az átlagosnál gyengébben teljesítenek bizonyos feladatokat, kevésbé kitartóak és kevésbé motiválhatók, mint hasonló korú társaik. Mivel a munkahelyi megvilágítás nem tarozik szorosan a fényszennyezéshez, ezért csak érintem a témát: A szem izomzata idő előtt fárad ki, ha a megvilágítás nem megfelelő. Túlzott igénybevétel esetén nemcsak a szem mozgatóizmai fáradnak ki, hanem a környező izmok is. Ez fejfájáshoz, idegességhez, valamint teljes szellemi és fizikai elfáradáshoz vezet, így leromlik a teljesítmény is. 15 A hangos zaj hosszantartó expozíciója magas vérnyomást és fáradságot okoz. Kísérletekkel bizonyított, hogy ha a születendő gyermeket hangos zajnak teszik ki, az a későbbiekben hatással lehet a hallására, és alacsonyabb hangfrekvenciáknál is nagyobb esélye lesz a károsodásra. A munkáltatónak fel kell mérnie a várandós munkavállaló zajnak való kitettségét, mértékét és idejét, és ha ez veszélyt jelent a terhesség lefolyására, a munkavállaló egészségére, a munkáltató köteles a munkakörülmények megváltoztatására. Az anya által használt egyéni védőeszköz a magzatot nem védi! 16 Megdöbbentő tény, hogy a több műszakban, tehát havonta legalább háromszor éjszaka is dolgozók jóval nagyobb arányban szenvednek mellrákban (36%-60%), illetve bélrákban (35%), mint a csak nappal dolgozók. További érdekesség, hogy a mellrák gyakorisága háromszor-ötször kisebb a fejlődő, éjszaka megvilágítatlan országokban, mint az iparilag fejlett világban. A fény és a rákos megbetegedések közötti összefüggést tovább erősíti az a vizsgálat, miszerint a teljesen vak, a fény érzékelésére képtelen embereknél kisebb a mellrákos esetek száma, mint azoknál a vak embereknél, akik valamiféle fényérzékelésre képesek, és jóval kisebb, mint a jól látók körében. A megoldást talán a melatonin adja, amely egy olyan hormon, mely alvásra késztető tulajdonságai mellett antioxidánsként működik, s rákellenes aktivitást is mutat. Egy kísérlet során az emberi mellrák sejtjeiből vett transzplantátumot oltottak be patkányokba, és mérték a melatonin szintjét, a linolsav 15 Hagyományos irodák ergonómiája 16 A Bizottság közleménye a várandós, gyermekágyas vagy szoptatós anyák munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető vegyi, fizikai, és biológiai tényezők, illetve ipari eljárások felmérésére vonatkozó irányelvekről (a Tanács 92/85/EGK irányelve). 15

17 felszívódását és a rákos sejtek növekedését. Az álatok egyik csoportját 12 óránként váltakozó világos-sötét körülmények között vizsgálták, míg másik csoportjukat állandó világosságban tartották. Az állandó világítás mellett a patkányok melatonin szintje jóval alacsonyabb volt, mint a sötétben is élő társaiké, rákos sejtjeik jelentősen több linolsavat tudtak felvenni, ezáltal gyorsabban is nőttek, mint a váltakozó körülmények között vizsgált patkányok beteg sejtjei. A melatonin által nyújtott védelem valószínűleg úgy működik, hogy a melatonin rátapad azokra a melatonin-receptorokra, amelyek az ember rákos daganatainak 90%-ában, a normális emberi mellszövetek 80%-ában megtalálhatóak. A melatonin rátapadása akadályozza a tumor linolsav felvételét, ezáltal táplálkozását, így fékezi a rákos sejtek növekedését. A zajszennyezés leginkább ismert hatása a halláscsökkenés. A világon összesen 120 millió ember szenved halláskárosodásban. A zaj következtében keletkező halláskárosodás Európában a leggyakoribb foglalkozási betegség, mely a munkavégzéshez kapcsolódó betegségek egyharmadát teszi ki. 17 Halláscsökkenésről a hallásküszöb megemelkedésekor beszélhetünk. Először a magas hangok ( Hz) némulnak el, majd az alsóbb frekvenciatartományok ( Hz), a beszédhangok megértésében is zavart kelt. Már kismértékű, a Hz frekvenciatartományban 10dB-es halláscsökkenés is zavart okoz a beszédértésben, de ha eléri a 30 db-t, jelentős hátrányt szenved a károsult. 18 HATÁSAIK AZ ÁLLATOKRA A zaj- és a fényszennyezés nemcsak az emberek egészségét veszélyezteti, hanem a vadon élő és a háziállatokra is káros. A Tenyésztés céljából tartott állatok védelméről című Európai Egyezmény 5. cikke tartalmazza, hogy azon a helyen, ahol állatot helyeznek el, a világításnak, hőmérsékletnek zaj intenzitásnak - figyelembe véve az állat fajtáját, fejlettségét, alkalmazkodását, háziasításának mértékét a megszerzett tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel összhangban, meg kell felelnie az állat élettani és etológiai igényének. Hasonló követelményt támasztott az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény előkészítő anyaga. Az állatkísérletekről szóló kormányrendelet kimondja, hogy az állandó világítás vagy az állandó sötétség tartósan káros az állatokra. Ezért a világos és sötét időszakokat váltogatni 17 Data to describe the link between OSH and employability, Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, 2002, ISBN Zentai Kinga és Schád Péter: A zajterhelés, mint környezetszennyezés és a növényzet szerepe a zaj csökkentésében; Független Ökológiai Központ Budapest,

18 kell. Az állattartó helyiségeket el kell szigetelni külső hanghatásoktól, és kerülni kell a mesterséges és váratlan zörejeket. 19 Laboratóriumi kísérleteket a fényszennyezésnek állatokra gyakorolt hatása terén még nem végeztek. Viszont a zaj hatását már vizsgálták kisemlősökön: fehér egéren, tengerimalacon. Halláskárosodást db (kb. a légkalapács, illetve a könnyűzenei koncert zajhatása) közötti értékeknél tapasztaltak. A zajnak hosszú távon kitett állatok vérnyomása megemelkedett, szaporodásukban zavar keletkezett, kevesebb és kisebb testtömegű utódokat hoztak világra, mint a csendes körülmények között vizsgált társaik. Az egerek esetében magas volt a fejlődési rendellenességgel született egyedek száma. Haszonállatoknál a zajszennyezés az állat viselkedését megváltoztatja, a hirtelen támadt zaj menekülési reakciót vált ki, a vér összetevőinek megváltozását eredményezi, magas vérnyomást okoz, és a tejhozam csökkenéséhez vezet. A vadon élő állatokból mind a fényszennyezés, mind a zajszennyezés menekülési reakciót vált ki. A madarak különösen érzékenyek a környezeti hatásokra. A legtöbb madárfaj költőterületének megválasztásakor kerüli a zajos kivilágított területeket, ezektől távol választ magának odút, illetve épít magának fészket. Ezzel nemcsak az életterük csökken le, hanem megnövekszik a táplálékszerző terület és a fészek közötti távolság is, így az élelem megszerzéséért többet kell repülniük, azaz ugyanazért az élelemért drágábban fizetnek. Költőterületük összeszűkülése miatt félő, hogy e madárfajok eltűnnek Magyarország területéről, aminek megakadályozását a Biológiai Sokféleség Egyezmény (1992. VI. 13. Rio de Janeiro) és az európai vadon élő növények, állatok természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény is előírja. A költözőmadarakra elsősorban a fényszennyezés jelent veszélyt. A vándormadarak éjszaka a csillagok alapján tájékozódnak, ám az égbolt megnövekedett háttérfényessége miatt a csillagok elhalványulnak, nem látszanak, így a madarak eltévedhetnek. Eltévedésük esélyeit növeli egy-egy torony világítása, mely a horizonton csillagnak látszódhat, becsapva ezzel a madarakat. Egy erősen megvilágított terület fölött, mint például a közeli cementgyár, a madarak azt hihetik, reggel van, s ösztönösen kényszerleszállást hajtanak végre. Az ilyen területek 19 A kísérletekre és egyéb tudományos célokra használt állatok elhelyezésének és gondozásának feltételei 1. számú melléklet a 243/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez 17

19 viszont nem alkalmasak a táplálékszerzésre, így a madaraknak már nem lesz erejük a továbbrepülésre. Nagy veszélyt jelentenek a vándormadarakra a megvilágított toronyházak üvegfelületei, melyekkel inkább a nagyvárosokban találkozhatunk, és a világító tornyok. A madarak a csillagokkal nem ütközhetnek, bármeddig is repülnek feléjük, ám a mesterséges fényekkel: a világítótornyokkal, és a felhőkarcolók ablakaival könnyen találkozhatnak, összeütközhetnek. Észak-Amerikában ilyen okból 4-5 millió madár pusztul el évente szeptember 20-án Wisconsinban egyetlen éjszaka madár pusztulását okozta egy TV-torony. Magyarország kötelezettséget vállalt a madarak fokozott védelmére a Natura 2000 hálózatba való bekapcsolódásával, így elvárható, hogy a madarakat minden lehetséges eszközzel, tehát a fénykibocsátás szabályozásával is védelemben részesítse. 20 A vadon élő állatok egy része a könnyebb élelemszerzés érdekében a városokba költözött. Az itt élő állatokat zavarja az állandó zaj, még inkább a sok hirtelen támadt zajhatás, és a fényár. A zajszennyezés az állatokat folytonos stresszben tartja, a fényszennyezés pedig felborítja bioritmusukat. A napsütéses világos- órák száma évszakonként változik. A városi fényben élő, nem költöző madarak a természetesnél hetekkel korábban költenek, így a fiókák kikelése kevésbé valószínű, mint a későbbi, melegebb hetekben. A vörösbegy, mely normális körülmények között csak alkonyatkor énekel, a városban egész éjjel dalol. 21 Magyarországon körülbelül 120 olyan védett, és 11 olyan szigorúan védett rovarfaj él, mely a fényre repül, és igen sok olyan fajta is, amely nagy egyedszáma miatt még nem védett ugyan, de a fényszennyezés következtében könnyen veszélyeztetetté válhat. Ilyen az iszapszúnyog, melynek kb. 85 millió egyede (38,6kg) esett egy kísérleti fénycsapda áldozatául az USA-ban. A mesterséges fény elcsábítja a rovarokat szaporodó-partnerüktől, természetes élő- és táplálkozó helyükről. A fényforrás körül keringve, nagy csoportban, megvilágítva szinte terített asztalt jelentenek a ragadozóknak: madaraknak, sünöknek, békáknak, akiket a fény a rovarok miatt közvetve vonz. Így egy kivilágított autóút nem csak a rovarokat, hanem a rájuk 20 Halmos Gergő, Csörgő Tibor: A fényszennyezés hatás a madarak viselkedésére; Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület, ELTE Állatszervezeti Tanszék 21 Szabóné Andrási Zsuzsanna: A fényszennyezés szabályozásának lehetőségei TDK dolgozat; SZTE ÁJK Agrár és Környezetvédelmi Jogi Tanszék, Szeged,

20 vadászó állatokat, és közvetetten a növények beporzását, s így az egész ökológiai rendszert is veszélyezteti. 22 Mind a zajszennyezés, mind a fényszennyezés káros hatással van egyes hüllő, kétéltű és halfajokra, valamint számos gerinctelen fajra. A fényszennyezés a tengeri teknősök néhány fajtáját fenyegette a kipusztulás veszélyével azáltal, hogy a tojásból kikelő kisteknősök nem a tenger hullámain megcsillanó holdsugár, hanem a tengerparti szórakozóhelyek fényeinek irányába indultak. Floridában ma már törvény tiltja a tengerparti világítást a teknősök kikelésének idején. A zajszennyezés ezeknek az állatoknak is halláskárosodást okoz, táplálkozási és szaporodási rendellenességhez vezet, pánik reakciót vált ki, és akár 50%-os életkorcsökkenést is eredményezhet. A tenger alatti zaj a tengeri közlekedésnek, a fúrótornyoknak, illetve a tengerpartok szórakozóhelyeinek köszönhetően évtizedenként megduplázódik. Ez zavarhatja a delfinek és a bálnák tájékozódását, kommunikációját. HATÁSAIK A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGRA A zaj balesetveszélyt növelő hatását a zajra vonatkozó kockázatértékelés során külön figyelembe kell venni. 23 A zaj és a balesetek közötti összefüggés ezáltal rendeleti szinten van deklarálva. A zaj többféleképp vezethet balesethez. Elsősorban elvonhatja a sofőr figyelmét. Hozzájárul a stresszhez, ami a szellemi terhelést, így a hibázás valószínűségét növeli. A gyalogos, illetve a biciklista a közlekedés során nagymértékben támaszkodik a fülére. Ha túl nagy a környezeti zaj, nem veszi észre a közeledő járművet, így könnyen elé kerülhet. A túl nagy zajtól nem lehet hallani a különböző figyelmeztető hangokat, így a tolatódudát és a kürtszót, valamint a különféle jelzéseket, zörejeket. A fényszennyezés a rosszul tervezett közvilágításon, a túl erős reflektorokon, az erősen megvilágított reklámtáblákon és őrlámpákon keresztül járul hozzá a balesetekhez. A közvilágítás a közterületnek a közlekedés, köz és vagyonbiztonság érdekében szükséges, 22 Csörgits Gábor: A fényszennyezés természetvédelmi ökológiai aspektusai; Konferencia a fényszennyezésről, Debrecen, Szeptember _okologiai_aspektusai.html 23 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelve a munkavállalókat érő fizikai tényezők (zaj) hatására vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről. 19