HATÁROZATOT. A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti.

Átírás

1 H-PBT-H-1901/2013. Eljárás megszüntető határozat A Pénzügyi Békéltető Testület a Dr. K.S. ügyvéd (xxx) által képviselt Á.R.A. kérelmező (yyy; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Biztosító (xyz; a továbbiakban: Pénzügyi Szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xxx ügyszám alatt nyilvántartásba vett, pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárásban, a június 3. napján megtartott meghallgatáson az alábbi hozta: HATÁROZATOT A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 93. (3) bekezdésének c) pontja alapján hozta meg. A határozat nem érinti a Kérelmező azon jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse. INDOKOLÁS A Kérelmező a április 4. napján indult eljárásban kérelemmel (a továbbiakban: Kérelem) fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez, amelyben a Pénzügyi Szolgáltatóval szemben fennálló, lakásbiztosításból fakadó igényével kapcsolatos jogvitája felülvizsgálatát kérte a Testülettől. A Kérelemben ismertetett és a becsatolt okiratokból megállapítható tényállás szerint a Kérelmező és a Pénzügyi Szolgáltató között, november 1. napi kockázatviselési kezdettel xxx lakásbiztosítási szerződés (a továbbiakban: Biztosítás) jött létre a Kérelmező yyy szám alatti található lakóingatlanára (a továbbiakban: Ingatlan) mint kockázatviselési helyre vonatkozóan, xxx mellett. A felek a Biztosítást július 23. napján yyy vagyonbiztosítási szerződésre módosították. A Kérelmező június 11. napján kárbejelentést tett a Pénzügyi Szolgáltatónál, mely szerint június 10. napján villámcsapás károsította a biztosított Ingatlanban található tévékészülékeket. A Pénzügyi Szolgáltató a készülékeket bevizsgáltatta és a kárrendezés lefolytatását követően a tévékészülékekre biztosítási szolgáltatás teljesített. A Kérelmező január 23. napján ismételten kárbejelentéssel fordult a Pénzügyi Szolgáltató felé, melyben bejelentette, hogy 2012 októberében a pincében elhelyezett fali kazán meghibásodását észlelte, amely az általa kihívott szerelő álláspontja szerint szintén a június 10-i káresemény során sérült meg. A Pénzügyi Szolgáltató megbízásából eljárt kárszakértő január 28. napján helyszíni szemle keretében rögzítette a kárképet. A kárfelvételi jegyzőkönyvben a rögzítésre került, hogy a Kérelmező a fűtési szezon indulásakor, október végén észlelte, hogy a kazán nem működik megfelelően. Ezt követően egy kazánszerelő megállapította, hogy a kazán belső szivattyúja rossz, amelyet a Kérelmező előadása szerint kicseréltek. A kazánszerelő megállapította továbbá, hogy a kazán vezérlő alaplapja is károsodott. A szakember azt állapította meg, hogy nevezett károkat villámcsapás okozta. A kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzítették, hogy előzményben 2 db TV javítását térítette meg a biztosító. A Kérelmező előadta továbbá, hogy azóta fedezték fel, hogy az elektromos bojler és egy xxx fiókos mélyhűtő is tönkrement.

2 A Pénzügyi Szolgáltató január 30. napján kelt levelével a bejelentett kárigényt elutasította. Az elutasításban tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a biztosítási feltételek értelmében a káreseményt a bekövetkezése után minél előbb, legkésőbb az észlelésétől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. Amennyiben ennek elmulasztása miatt lényeges körülmények pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be. Mivel a Kérelmező a káreseményt már 2012 októberében észlelte és azt csak január 23-án jelentette be a biztosító felé, így a káreseménnyel kapcsolatos körülmények kideríthetetlenné váltak, melynek alapján a kár a június 10-i villámcsapással összefüggésbe nem hozható a Pénzügyi Szolgáltató álláspontja szerint. A Pénzügyi Szolgáltató a Kérelmező által benyújtott panaszt azonos indokok mellett, február 18. napján kelt levelével elutasította. A Pénzügyi Szolgáltató elutasító válaszára figyelemmel a Kérelmező kérte a Pénzügyi Békéltető Testületet, hogy határozatával kötelezze a Pénzügyi Szolgáltatót az általa a Pénzügyi Szolgáltató felé bejelentett kárigény megfizetésére. A Pénzügyi Szolgáltató válasziratában fenntartotta a kárigényt elutasító leveleiben foglaltakat, mely szerint a Kérelmező igényének jogosságát nem ismeri el. Álláspontja szerint a kárigény elbírálása és elutasítása során jogszerűen járt el. Válasziratában kiemelte, hogy a Ptk (1) és (2) bekezdése szerint, a biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban megállapított idő alatt a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Kiemelte továbbá, hogy a biztosítási feltételek M) fejezete szerint, a biztosított köteles a káreseményt az észleléstől számított 2 munkanapon belül bejelenteni. Amennyiben ennek elmulasztása miatt lényeges körülmények pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be. Vitatta továbbá, hogy a kazán meghibásodása villámcsapás biztosítási eseményre vezethető vissza. A kár késedelmes bejelentése miatt a biztosítónak nem volt lehetősége ennek tisztázására, ugyanis Kérelmező a hiba észlelését követően a biztosítót csak hónapokkal később, már a fűtési szezon második felében értesítette, ez időre azonban már a kazán meghibásodott alkatrészeit is kicserélték. A Pénzügyi Szolgáltató előadta, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte, a kár és a kettő közötti okozati összefüggés bizonyítása a Kérelmezőt terheli. A fűtésszerelő Kérelmező által csatolt nyilatkozata azonban ehhez nem elegendő, ugyanis önmagában a kazán szétszerelésével nem állapítható meg a hiba oka, ennek meghatározásához különleges szakértelem és megfelelő eszközök szükségesek. A Pénzügyi Szolgáltató másodlagosan hivatkozott továbbá a Ptk (1) bekezdésében és 556. (1) és (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a Kérelmező nem tett eleget a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének azzal, hogy a káresemény bejelentett időpontjában használaton kívül lévő kazánt nem áramtalanította, amellyel megelőzhető lehetett volna a Kérelmező által hivatkozott káresemény bekövetkezése. A Pénzügyi Szolgáltató válasziratában nyilatkozott, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület döntését kötelezésként nem fogadja el, a döntésnek alávetni magát nem kívánja.

3 Az ügyben június 3. napján megtartott meghallgatáson a Kérelmező kérelmét fenntartotta. Előadta, hogy a kazán áramtalanítva volt kapcsolója le volt kapcsolva a vihar időszakában. Havonta egy alkalommal be kellett kapcsolnia a kezelési utasítás szerint. Egyebekben folyamatos karbantartás alatt állt a kazán. A szivattyúcsere után derült ki, amikor továbbra is időszakonként leállt a kazán, hogy az alaplappal van probléma. A javítás ideje alatt, amikor csere alaplap került beszerelésre, rendeltetésszerűen működött a kazán. Előadta, hogy a kazánt októberben üzemelte be, az alaplapot pedig karácsony előtt cserélték. Hosszas vizsgálat után derült ki, hogy az alaplap villámcsapás másodlagos hatására károsodott. A szivattyú hibáját leégés okozta, akkor azonban nem gondoltak arra, hogy ez is a villámcsapás hatása volt. Csak később ismerték fel, hogy a műszaki cikkek hibái a villámcsapásra vezethetőek vissza. A rossz panel lefényképezésre került, a kárszakértő azt látta, át is adták volna a részére, de ő nem kérte, így azt nem őrizte meg. Kiemelte, hogy gondos gazda módján járt el, a kárt igyekezett csökkenteni a panel javításával. Nyilatkozott, hogy a szakértői véleményt az alaplap meghibásodásáról már a kárszakértő felhívására készítette. Előadta, hogy a vihar után már nem tudták bekapcsolni a kazánt, várták a szerelőt, és csak a szivattyúcsere után kezdett el szakaszosan működni a kazán, majd ezek után derítették fel a valódi problémát. A meghallgatáson a Pénzügyi Szolgáltató képviselője fenntartotta a válasziratban foglaltakat. Álláspontja szerint a Kérelmező maga nyilatkozott, hogy áramtalanítva volt a készülék, így a villámcsapás másodlagos hatása eleve kizárt. Továbbá a szivattyú leégése is okozhatta a további hibákat. A legkisebb rendellenesség is okozhat ilyen érzékeny gépeknél meghibásodást, így az nem feltétlenül kapcsolódhat a villámcsapáshoz. Nem tud nyilatkozni arról, hogy a károsodott alkatrészeket miért nem vitte el a kárszakértő. Ennek megítéléséhez a kárszakértő meghallgatására lenne szükség. Előadta, hogy fennálló jogalap esetén a számla összegszerűségét nem vitatja. A Kérelmező Kérelmének érdemi elbírálása az alábbi indokoknál fogva lehetetlen. Az eljárás során tényként volt megállapítható, hogy a felek között, november 1. napi kockázatviselési kezdettel xxx lakásbiztosítási szerződés (a továbbiakban: Biztosítás) jött létre a Kérelmező yyy szám alatti található lakóingatlanára (a továbbiakban: Ingatlan) mint kockázatviselési helyre vonatkozóan, xxx mellett. A felek a Biztosítást július 23. napján yyy vagyonbiztosítási szerződésre módosították. Mivel a Kérelmezőt ért káresemény bejelentett időpontja június 10. napja volt, így a kárigény megítélése szempontjából a szerződésmódosítás előtti, xxx lakásbiztosítási szerződés rendelkezései az irányadók. A Kérelmező a biztosítás általános szerződési feltételeinek átvételét a biztosítási ajánlaton szereplő nyilatkozatával elismerte, ezért a Ptk (1) bekezdésében foglalt szerződési szabadság elve, és a Ptk. 205/B. (1) bekezdése alapján az xxx Otthonbiztosítás általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: Feltételek) a felek közös megállapodásukkal a biztosítási szerződés részévé tették. A Ptk alapján biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően a biztosítási szerződésben meghatározott összeg megfizetésére kötelezi magát. Azt, hogy milyen események minősülnek a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó biztosítási eseménynek, a biztosítási szerződés, jelen esetben a Feltételek tartalmazzák. Az eljáró tanácsnak ezért abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kérelmező által bejelentett káresemények vonatkozásában megvalósult-e valamely, a Feltételekben rögzített biztosítási esemény.

4 A Kérelmező Kérelmében arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint a pincében elhelyezett fali kazán meghibásodása a június 10-i villámcsapás következtében következett be, amely a Feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül. A Feltételek a villámcsapás veszélynem körében a következőket rögzíti: Villámcsapás az a kár, amely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása következtében keletkezik, valamint a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által keletkezik. A bizonyításra irányadó általános szabályok szerint a jogvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a Pénzügyi Békéltető Testület valónak fogadja el. A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. A bizonyítékok rendelkezésre bocsátása elmulasztásának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bírói gyakorlat szerint a biztosítási esemény bekövetkeztének tényét, a biztosítási esemény és a keletkezett kár közötti okozati összefüggést, valamint a kár összegszerűségét a biztosítottnak kell bizonyítania, míg a mentesülésre okot adó körülmények fennállását a biztosító köteles bizonyítani (BDT ). Az eljárás során a felek között nem volt vitás, hogy a biztosított Ingatlant június 10. napján villámcsapás érte; ezt a korábbi televízió tekintetében lefolytatott kárrendezés adatai is megerősítik. Szintén nem volt vitatott a kazánban bekövetkezett károsodás, valamint annak összegszerűsége. A felek között a jogvita alapját az képezte, hogy a Pénzügyi Szolgáltató vitatta a villámcsapás és a kazánt ért károsodás közötti okozati összefüggés bizonyítottságát. Erre figyelemmel a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsának az eljárás során elsősorban azt kellett megvizsgálni, hogy a felek által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján megállapítható-e kétséget kizáróan a villámcsapás és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés. A Kérelmező az okozati összefüggés bizonyítására becsatolta a H.G. gázvezeték- és készülékszerelő által január 29. napján kiállított szakvélemény elnevezésű okiratot, amelyben a szerelő leírja, hogy a készüléket másodlagos villámcsapás (helyesen villámcsapás másodlagos hatása által okozott kár) érte. A szerelő az általa kiállított számlán is feltüntette ezt a megállapítást. A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa álláspontja szerint a nevezett okirat nem alkalmas annak egyértelmű megállapítására és bizonyítására, hogy a kazán villámcsapás folytán károsodott. A nevezett okirat bár megállapító jelleggel tartalmazza, hogy a szerelő véleménye szerint villámcsapás okozta a károsodást, azonban semmiféle utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ezt a megállapítást milyen vizsgálat alapján és mire alapozva vonta le. A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a nyilatkozat ezen hiányossága pótolható, azonban a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás sajátosságai folytán az eljárásban sem a szerelő tanúkénti meghallgatására, sem szakértői bizonyításra nem volt lehetőség, így a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa a rendelkezésre bocsátott okirati bizonyítékok alapján hozta meg döntését.

5 Mivel a Kérelmező az eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a kazánt a fűtési szezonon kívül kikapcsolt állapotban tartották, így kérdésként merült fel, hogy a kazán kikapcsolt állapota mellett okozhatta-e egyáltalán villámcsapás a károsodást. A fenti kérdések tisztázására műszaki szakértő igénybevételével van mód, mivel a szóban forgó kérdések egyértelműen műszaki szakkérdésnek minősülnek. A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa ennek kapcsán rámutat azonban, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárásban a jogintézmény jellegére figyelemmel mivel az eljárás célja a jogviták gyors, hatékony, lehetőleg megegyezésen alapuló rendezése szakértő kirendelésére a Psztv. 78. (1) bekezdésére, 85. (3) bekezdésére, 89. (2) bekezdésére és 93. -ára tekintettel, nincs lehetőség. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján hozza meg, szakértői bizonyításra a törvény erre vonatkozó szabályozása hiányában nincs mód. A fentiek mellett a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa rá kíván mutatni, hogy nem találta megalapozottnak a Pénzügyi Szolgáltató azon hivatkozását, hogy a Kérelmező késedelmes kárbejelentése folytán lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, amely a biztosító mentesülését eredményezi. Mivel a Kérelmező nyilatkozata és a rendelkezésre álló okiratok alapján a Kérelmező csak 2013 januárjában, a szerelő vizsgálata alapján szerzett arról tudomást, hogy a bekövetkezett kárt villámcsapás okozhatta, és ezt követően bejelentette a biztosító felé, így nem egyértelműen bizonyított, hogy a bejelentésnek késedelmesen tett eleget. Mindemellett semmiképpen sem állítható, hogy emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, mivel a Pénzügyi Szolgáltató megbízásából eljárt kárszakértőnek lehetősége lett volna a meghibásodott alkatrészek vizsgálatára, amelyből a villámcsapásra vonatkozó egyértelmű következtetéseket levonhatta volna. Ennek elmulasztása semmiképpen sem róható a Kérelmező terhére. A Psztv. 93. (3) bekezdésének c) pontja alapján az eljáró tanács az eljárást megszünteti, ha az eljárás lefolytatása lehetetlen. Mivel a fentiek értelmében a jogvita elbírálásához műszaki szakkérdés elbírálása és széleskörű bizonyítás felvétele lenne szükséges, amelyre a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban nincs lehetőség, az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás eredményes lefolytatása lehetetlen. A fentiek alapján a Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Budapest, június 18. Fábián Attila s.k., eljáró tanács tagja Dr. Matovics Ruben Ferenc s.k., eljáró tanács elnöke Dr. Sebestyén Ádám s.k., eljáró tanács tagja