HATÁROZATOT INDOKOLÁS

Átírás

1 H-PBT-H-3338/2013. Eljárás megszüntető határozat A Pénzügyi Békéltető Testület a S.Z.G. kérelmező (xxx; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Biztosító (yyy; a továbbiakban: Pénzügyi Szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xxx ügyszám alatt nyilvántartásba vett, pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárásban, a október 22. napján megtartott meghallgatáson az alábbi hozta: HATÁROZATOT A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 178. (1) és (3) bekezdése alapján alkalmazott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 93. (3) bekezdésének d) pontja alapján hozta meg. A határozat nem érinti a Kérelmező azon jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse. INDOKOLÁS A Kérelmező a augusztus 29. napján indult eljárásban kérelemmel (a továbbiakban: Kérelem) fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez, amelyben a Pénzügyi Szolgáltatóval szemben fennálló, lakásbiztosításból fakadó igényével kapcsolatos jogvitája felülvizsgálatát kérte a Testülettől. A Kérelemben ismertetett és a becsatolt okiratokból megállapítható tényállás szerint a Kérelmező és a Pénzügyi Szolgáltató között október 6. napi kockázatviselési kezdettel, xxx kötvényszám alatt xxx vagyonbiztosítási szerződés jött létre a zzz szám alatti üdülőingatlanra mint kockázatviselési helyre vonatkozóan. Az ingatlanon található faházba szeptember 1. és október 29. napja között lakat lefeszítés módszerével betörtek, és onnan réz csöveket, elektromos kábeleket és csaptelepeket tulajdonítottak el, a bejárati ajtó pedig a rongálás következtében használhatatlanná vált. A Kérelmező a kárt bejelentette a Pénzügyi Szolgáltatónak, amely a kárigényt xxx kárszám alatt nyilvántartásba vette. A kárigényt a helyszíni szemle alkalmával, majd felülvizsgálatot követően ismételten elutasította, mivel a faházba lakatlevágás útján jutottak be, a zárlemezen és környezetében feszítés nyomai nem voltak láthatók. A lakat álláspontja szerint nem minősül biztonsági zárnak, ezért az ingatlan védelmi színvonala alapján nem nyújtott szolgáltatást szeptemberében az ingatlanon található tégla melléképületbe törtek be, ennek során a központi fűtés réz csővezetékeit szerelték le, megrongálták az öntöttvas kazánt, elvitték továbbá az udvaron található xxx polcokat, egy lemezkazánt és egy öntöttvas kályhát. A Pénzügyi Szolgáltató ezt a kárigényt yyy kárszám alatt vette nyilvántartásba, majd elutasította arra hivatkozással, hogy az ingóságbiztosításban foglalt betöréses lopás kockázat az épülettartozékokra nem vonatkozik. A Kérelmező a kárigények elutasítása miatt július 14. napján, illetve december 10. napján kelt leveleiben panasszal élt. A Pénzügyi Szolgáltató a Kérelmező panasza alapján, méltányosságból, kárügyenként Ft Ft kifizetéséről intézkedett január 14. napján.

2 A Pénzügyi Szolgáltató kárigényt részben elutasító válaszára figyelemmel a Kérelmező kérte a Pénzügyi Békéltető Testületet, hogy határozatával kötelezze a Pénzügyi Szolgáltatót az általa a Pénzügyi Szolgáltató felé bejelentett kárigény megfizetésére. A Kérelmező kérelmében követelését összesen Ft összegben határozta meg azzal, hogy a kifizetett Ft összeget kárelőlegnek tekinti. Előadta, hogy a biztosítása kiterjedt az épülettartozékokra is, melyet az ügyféltájékoztatóval kívánt alátámasztani. A Pénzügyi Szolgáltató válasziratában fenntartotta a panaszt elutasító leveleiben foglaltakat, mely szerint a Kérelmező igényének jogosságát nem ismeri el. Álláspontja szerint a kárigény elbírálása során jogszerűen járt el. Az első káresemény kapcsán kifejtette, hogy a zárszerkezet felfeszítésére vonatkozóan az ismételt szemle sem szolgáltatott bizonyítékot, ezért az ingatlan védelmi színvonala nem felelt meg a biztosítási feltételekben foglalt előírásoknak, így kifizetésre továbbra sem lát lehetőséget. A második káresemény vonatkozásában fenntartotta, hogy betöréses lopás veszélynem csak az ingóságbiztosítás tartalmaz, mely az épülettartozékokra nem terjed ki, e körben csak az ingóságok biztosítottak. Erre figyelemmel biztosítási szolgáltatást e káresemény kapcsán sem tud teljesíteni. A káreseményenkénti Ft Ft összeg kifizetésére méltányosságból, a Kérelmezővel hosszú ideje fennálló szerződéses kapcsolatára tekintettel került sor. Előadta, hogy az erre vonatkozó egyezségi ajánlatát a Kérelmező szóban elfogadta. A Pénzügyi Szolgáltató válasziratában nyilatkozott, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület döntését kötelezésként nem fogadja el, a döntésnek alávetni magát nem kívánja. A Kérelmező október 11. napján érkezett beadványában részletezte az egyes káresemények során eltulajdonított vagyontárgyakat, azok mennyiségét és újrabeszerzési értékét barkácsáruházak áraival kívánta alátámasztani. Ennek alapján az xxx kárszámú ügyben a keletkezett kár álláspontja szerint Ft, míg az yyy kárszám alatt nyilvántartott kárügyben Ft, illetve Ft. Egyezségi ajánlatként előadta, hogy amennyiben a Pénzügyi Szolgáltató megfizet további Ftot, úgy további tőke- és kamatkövetelésétől eltekint. Kifejtette továbbá, hogy nem felel meg a valóságnak a Pénzügyi Szolgáltató állítása arra vonatkozóan, hogy a káresemény időpontjában nem rendelkezett érvényes és hatályos biztosítási szerződéssel. Álláspontja szerint a Ft teljesítésével a Pénzügyi Szolgáltató elismerte, hogy kárigénye jogos. Előadta, hogy az első káresemény során a betörők nem csupán a lakatot feszítették le, de a kétszárnyú ajtót is feltehetőleg testtel benyomták, mert az már nem volt visszazárható. Az ügyben október 22. napján tartott meghallgatáson a Kérelmező kérelmét fenntartotta. Előadta, hogy az első káresemény során a lakatot nem levágták, hanem lefeszítették. Az ajtó, és a zárnyelv maga is deformálódott; ezek után nem is lehetett kulccsal, vagy a záró pánttal lezárni az ingatlant. Előadta, hogy az ajtóba cilinderes biztonsági zár volt beépítve. Vitatta, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv lakatlevágási hivatkozása valós lenne. Az ajtót saját maga javította meg. Nyilatkozott, hogy a számára szerződéskötéskor átadott ügyfél-tájékoztató szerint biztosítva van betörésre az ingatlan, és a díjakat mindig megfizette. Álláspontja szerint az első betörés során ellopott vagyontárgyak az ingóságbiztosítás keretében biztosítva voltak. A Pénzügyi Szolgáltató képviselője a meghallgatáson fenntartotta a válasziratban foglaltakat. Nem vitatta, hogy a káresemények időpontjában az ingatlan biztosítva volt. A biztosítást csak 2012 decemberében mondta fel a biztosító. Az első káresemény kapcsán fenntartotta, hogy a záron nem

3 volt felfedezhető behatolás nyoma, a kárfelvételi jegyzőkönyv szerint pedig a lakatot feszítették le. Álláspontja szerint fenntartással kell kezelni a Kérelmező kérelmére utólagosan módosított rendőrségi jegyzőkönyvet, melynek kiállítása során már nem ment ki szemlére a rendőrség. De még abban az esetben sem változtatna álláspontján, ha bizonyított lenne az ajtózár felfeszítése, mert ingó vagyontárgyak kerültek eltulajdonításra, amelyek nem minősülnek biztosított vagyoncsoportnak. Az épület ellopott tartozékai, mint a vezetékek, rézcsövek nem biztosítottak. Nem vitatta, hogy a as átdolgozott ajánlat tartalmaz üvegkár-biztosítást, de álláspontja szerint a méltányosságból kifizetett összeg e károkat fedezi is. A Kérelmező álláspontja szerint, ha a Pénzügyi Szolgáltató ragaszkodik fenti nyilatkozatához, akkor őt folyamatosan tévedésben tartotta, hiszen az eljáró ügynök a szerződéskötéskor azt mondta, hogy az ingatlan teljeskörűen biztosított. Erre hivatkozással élni kíván a Ptk ában foglalt megtámadás jogával, mivel a szerződéskötés során nem hangsúlyozta ki az üzletkötő, hogy az épülettartozékok nincsenek betörés ellen biztosítva. A Pénzügyi Szolgáltató képviselője a második káresemény kapcsán ugyancsak vitatta a minimális védelmi szint megvalósulását, mert csak a külső ablakpár volt zárva, a belső nem. Így nem volt lezárt az ingatlan. Továbbá a beépített tartozékok nem minősülnek biztosított ingó vagyontárgyaknak. Az udvaron lévő vagyontárgyak pedig nem biztosítottak, hiszen nincsenek lezárt helyiségben. A Kérelmező elmondta, hogy az ablak alsó szintje 2 méteres magasság alatt volt. Ebben az esetben a fűtéscsöveket lopták el, szivattyút loptak el, és jelentős rongálást végeztek. Továbbá a kertben tárolt vagyontárgyakat loptak el. Nyilatkozott, hogy amennyiben összességében az általa igényelt Ft-ot megfizeti a Pénzügyi Szolgáltató, akkor további igénnyel, tekintettel a felmerült további költségeire, nem lép fel. A Pénzügyi Szolgáltató képviselője akként nyilatkozott, hogy további egyezségi ajánlata nincs, további kifizetésre nem lát lehetőséget. A Kérelmező Kérelme az alábbi indokoknál fogva megalapozatlan. A felek között nem volt vitás, hogy a Kérelmező a káresemények időpontjában xxx kötvényszám alatt érvényes és hatályos vagyonbiztosítási szerződéssel rendelkezett a zzz szám alatti üdülőingatlanra mint kockázatviselési helyre vonatkozóan a Pénzügyi Szolgáltatónál. A felek közötti jogvita a bekövetkezett betöréses lopás és rongálás káresemények kapcsán abban a kérdésben alakult ki, hogy a káresemények kapcsán fennáll-e a biztosító szolgáltatási kötelezettsége. A rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható volt, hogy a Kérelmező eredetileg, október 5. napján tett biztosítási ajánlata szerint a biztosítás nem terjedt ki a betöréses lopásra, melyet a Kérelmező aláírásával tudomásul vett. A biztosítás azonban a szeptember 4. napján kelt biztosítási ajánlat alapján átdolgozásra, bővítésre került, és az ajánlat 2. oldalán található II. Nyilatkozat tanúsága szerint a Kérelmező vállalta, hogy részleges védelmi fokozat kialakításáról gondoskodik az ingatlanban. Erre figyelemmel a biztosítási szerződés az árvízkárok kivételével valamennyi alapfedezetbe tartozó biztosítási eseményre így az ingóságok kapcsán betöréses lopás és rongálás biztosítási eseményre is fedezetet nyújtott, valamint tartalmazott üvegbiztosítást is. Az ajánlaton továbbá a Kérelmező akként nyilatkozott, hogy a biztosítás általános és különös szerződési feltételeinek átvételét elismeri, továbbá az yyy megnevezésű mellékletet áttanulmányozás után elfogadta. Erre tekintettel a Ptk (1) bekezdésében foglalt szerződési szabadság elve, és a Ptk. 205/B. (1) bekezdése alapján az xxx Otthonbiztosítás általános és különös szerződési feltételeit

4 (a továbbiakban együttesen: Feltételek) a felek közös megállapodásukkal a biztosítási szerződés részévé tették. 1. Az xxx kárszám alatt nyilvántartásba vett, szeptember 1. és október 29. napja között bekövetkezett betöréses lopás kárügyben a Pénzügyi Szolgáltató egyrészt arra hivatkozott, hogy a biztosított ingatlan védelmi színvonala nem felelt meg az yyyban foglaltaknak, mivel a faház bejárati ajtaját csak lakat védte. Az eljáró tanács a Pénzügyi Szolgáltató álláspontjával szemben az xxx Rendőrkapitányság által xxx bü. számú határozatában, mint közokiratban foglalt tényállás alapján bizonyítottnak fogadta el, hogy az ingatlant a behatolás helyén a lakat mellett kulccsal zárt biztonsági zár is védte, melyet az elkövető a behatolás során megrongált oly módon, hogy a kétszárnyú ajtót befeszítette. A fenti körülmény azonban önmagában nem eredményezi a biztosító szolgáltatási kötelezettségének beálltát betöréses lopás esetén. A Ptk alapján biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően a biztosítási szerződésben meghatározott összeg megfizetésére kötelezi magát. Azt, hogy milyen események minősülnek a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó biztosítási eseménynek, és hogy a biztosítási szerződés az egyes biztosítási események kapcsán milyen vagyontárgyakra terjed ki, a biztosítási szerződés, jelen esetben a Feltételek tartalmazzák. Az épületben keletkezett károkra az aaa Feltételei (aaa) megnevezésű feltételek vonatkoznak. E feltételek xxx pontja meghatározza, hogy mely vagyontárgyak minősülnek biztosítottnak, így az yyy pont alapján az épületbiztosítás kiterjed azon határoló falakon belüli épület-felszerelésekre és berendezésekre, melyek a biztosított épületek lakáskénti használatát szolgálják, amennyiben ezek az épülethez tartósan rögzítettek. Nem vitás, hogy a káresemény során eltulajdonított vagy megrongált vízvezeték-csövek, csaptelepek, a falra szerelt hősugárzó, lámpatestek, villanykapcsolók ilyen, az épülethez tartósan rögzített épület-felszerelésnek, berendezésnek minősülnek. Az aaa Különös Feltételei zzz pontja felsorolja azon káreseményeket, amelyek egyben biztosítási eseménynek minősülnek. A felsorolásban a betöréses lopás nem szerepel, azaz a biztosítás nem nyújtott fedezetet az épülettartozékokban, épület-berendezésekben okozott betöréses lopás- vagy rongálási károkra. A bbb Különös Feltételei (bbb) xxx pontja ugyancsak meghatározza a biztosított vagyontárgyakat. Ebben a körben csak ingóságok kerültek megjelölésre, azaz ezen biztosítás alapján csak az épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak biztosítottak. Az xyz pont meghatározza továbbá, hogy mely káresemények minősülnek egyben biztosítási eseménynek is. Ebben a felsorolásban a betöréses lopás az aaa pont, míg a rongálás bbb pont alatt szerepel, azaz az ingóságokban bekövetkezett betöréses lopás- vagy az annak során okozott rongálási károk biztosítottnak minősülnek. A fentiekből okszerűen következik, hogy mivel a káresemény során ellopott, illetve megrongált vagyontárgyak az épületbiztosítás keretében biztosítottak, az épületbiztosítás viszont nem nyújt fedezetet a betöréses lopással okozott, vagy rongálási károkra, a Pénzügyi Szolgáltató jogszerűen tagadhatta meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését. Ezen túlmenően az yyy xxx oldalán található táblázat szerint alapfokú védelem, és nem állandóan lakott lakás esetén a kártérítési összeg felső határa kiemelt településeken 0 Ft, míg egyéb településeken Ft. A biztosított ingatlan xxxen található, mely kiemelt település. Erre figyelemmel megállapítható, hogy még ha a vagyontárgyak biztosítottnak minősültek volna is a

5 betöréses lopás biztosítási esemény vonatkozásában, az ingatlan alapfokú védelmi szintjére tekintettel a biztosító akkor sem lett volna köteles szolgáltatást teljesíteni. Az ingatlan részleges védelmi szintjének megvalósulásához az előírások szerint az lett volna szükséges, hogy az ajtót legalább két darab biztonsági zár védje, és az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek legyenek. A rendelkezésre álló adatok alapján az ajtó nem felelt meg ezeknek a követelményeknek, a lakat biztonsági zárként a Feltételek szerint nem vehető figyelembe. Az eljáró tanács megállapította ugyanakkor, hogy az Üvegbiztosítás alapján felmerülhet a szobaajtók üvegezésében keletkezett kár megtérítése, melynek költségét a Kérelmező Ft-ban határozta meg. Tekintettel arra, hogy a Pénzügyi Szolgáltató által méltányosságból kifizetett összeg erre a tételre fedezetet nyújt, az eljáró tanács ezen a jogcímen nem állapított meg további szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részére. 2. A szeptember 17. napján bejelentett, yyy kárszám alatt nyilvántartásba vett kárügy kapcsán a jogvita ugyancsak a káresemény biztosítási eseménykénti minősülése kapcsán alakult ki. Ezen káresemény során a melléképületben található, szerkezetileg beépített fűtéscsöveket, füstcsöveket, és kazánt tulajdonították el, illetve rongálták meg, melyek ugyancsak az épülethez tartósan rögzített épület-felszerelésnek, berendezésnek minősülnek. Ebből következően a határozat 1. pontjában kifejtettek ezen káreseményre is megfelelően irányadók, azaz a felsorolt vagyontárgyak csak az épületbiztosítás keretében biztosítottak, az épületbiztosítás viszont nem nyújt fedezetet a betöréses lopással okozott, vagy rongálási károkra. A biztosított ingatlan kertjéből eltulajdonított vagyontárgyak, így lapradiátorok, lemezkazán, polcelemek, kályha nem vitásan ingóságnak minősülnek, azaz rájuk kiterjed az ingóságbiztosítás fedezete. A bbb Különös Feltételei (bbb) ccc pontja szerint betöréses lopásnak minősül az a kár, amely a biztosítási szerződésben rögzített biztonsági előírások szerint lezárt kockázatviselési helyről a biztosított vagyontárgyak eltulajdonításából ered, oly módon, hogy az elkövető a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe erőszakkal betört, illetve behatolt. A biztosított ingatlan udvara, illetve kertje nem minősül lezárt helyiségnek, helyiségnek ugyanis az épület falakkal körülhatárolt része minősül a szavak általánosan elfogadott jelentése és a bírói gyakorlat szerint. Erre figyelemmel ezen ingóságok eltulajdonítása nem minősül biztosítási eseménynek. 3. A Kérelmező a meghallgatáson hivatkozott arra, hogy a biztosítási szerződést tévedés, megtévesztés jogcímén meg kívánja támadni, tekintettel arra, hogy a Pénzügyi Szolgáltató üzletkötés során eljáró képviselője nem tájékoztatta arról, hogy az épület szerkezetileg beépített berendezései lopás- és rongálási károk ellen nem védettek. A Ptk (4) bekezdése szerint, akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. A Ptk (1) bekezdése alapján a megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. A Ptk (1) bekezdése szerint a megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. Mivel a szerződés megtámadására csak bíróság előtt van lehetőség, a Kérelmezőnek a biztosítási szerződés megtévesztés címén fennálló érvénytelenségére történő hivatkozását az eljáró tanács nem bírálhatta el. Amennyiben a Kérelmező a megtévesztés vagy kényszer folytán szerződésszegéssel okozott kár címén kívánná igényét érvényesíteni a Pénzügyi Szolgáltatóval szemben, úgy az eljáró

6 tanács rámutat, hogy a tévedés, megtévesztés bizonyítására olyan bizonyítási eszközök segítségével van lehetőség, mint például a tanúbizonyítás, illetve a szembesítés. A Kérelmezőnek az általa aláírt nyilatkozatokkal, az általa átvett Feltételekkel szemben azt kellett volna bizonyítania, hogy a szerződéskötés kapcsán az írásos tájékoztatástól eltérő szóbeli tájékoztatást kapott az eljáró üzletkötőtől a betöréses lopás biztosítási esemény fedezeti körére vonatkozóan. A bizonyításra irányadó általános szabályok szerint a jogvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a Pénzügyi Békéltető Testület valónak fogadja el. A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. A bizonyítékok rendelkezésre bocsátása elmulasztásának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége a bizonyításra kötelezett felet terheli. A Kérelmező által hivatkozott téves tájékoztatás bizonyítására olyan széleskörű bizonyítási eljárást kellene lefolytatni, melynek keretében meg kellene hallgatni az üzletkötés során jelenlévő személyeket, eltérő tényelőadás esetén pedig a tanúk szembesítésre lenne szükség. Ezek a bizonyítási eszközök azonban a pénzügyi békéltető testületi eljárás kereteit meghaladják. A pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárás célja ugyanis a jogviták gyors, hatékony, lehetőleg megegyezésen alapuló rendezése, így a jogintézmény jellegére figyelemmel a pénzügyi békéltető testületi eljárásban főszabály szerint sem tanúbizonyításra, sem szembesítésre, sem szakértő kirendelésére nincs lehetőség. A Kérelmező ezen a címen fennálló igényét ezért az erre alkalmas fórum bíróság előtt jogosult érvényesíteni. Az MNB tv (1) és (3) bekezdése alapján alkalmazott Psztv. 93. (3) bekezdésének d) pontja alapján az eljáró tanács az eljárást megszünteti, ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból ideértve a kérelem megalapozatlanságát is nincs szükség. A Kérelmező a Kérelmében foglalt igényének megalapozottságát a lefolytatott eljárás során nem tudta alátámasztani, erre figyelemmel a Pénzügyi Békéltető Testület megállapította, hogy az eljárás megszüntetésének van helye. A fentiek alapján a Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Budapest, november 06. Fábián Attila s.k., eljáró tanács tagja Dr. Matovics Ruben Ferenc s.k., eljáró tanács elnöke Dr. Sebestyén Ádám s.k., eljáró tanács tagja