Globalizáció, nemzetállam, legitimitás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Globalizáció, nemzetállam, legitimitás"

Átírás

1 Orbán Gábor: Globalizáció, nemzetállam, legitimitás Bevezetés A jelenkori pénzügyi globalizáció hazai értelmezései közül feltűnően hiányzik az a nemzetközi szakirodalomban igen elterjedt megközelítés, amely az ezredforduló nemzetközi pénzügyi és politikai rendjét az első világháború előtti aranystandard rendszerével veti össze. Az első világháború előtti viktoriánus korszak, a Bretton Woods-i éra a második világháború után és az ezredfordulón megfigyelhető globalizáció kora viszonylag jól elkülöníthető gazdaságtörténeti korszakok az elemzés számára. A három korszak együttes tárgyalása a jelenlegi folyamatok megértésének egy árnyaltabb módját teszik lehetővé. Az aranystandard pénzügyi szempontból legfontosabb ismérve a teljes konvertibilitás volt, a nemzeti valutákat korlátlan mennyiségben be lehetett váltani aranyra egy bizonyos paritás mellett. Ez a rendszer egyfelől biztosította a különböző nemzetközi valuták közötti árfolyamstabilitást, másrészt lebontott minden akadályt a deviza nemzetközi áramlásának útjából. Politikai szempontból a nagyhatalmi versengés a nemzetközi színtéren és a korlátozott demokrácia a hazai viszonyok ellenőrzésében voltak a korszak legfontosabb jellemzői. Annak ellenére, hogy a fejlett országokban a lebegő árfolyamrendszerekre való áttérés általánossá vált a 70-es évektől, a jelenlegi folyamatok bizonyos értelemben az aranystandard-korabeli nemzetközi rendszer visszatérésének irányába mutatnak pénzügyi és politikai tekintetben egyaránt. A legfontosabb ilyen fejlemények a nemzetközi tőkeáramlás, azaz a tőkemérlegek gyakorlatilag teljes körű liberalizációja az elmúlt másfél-két évtizedben, illetve a Bretton Woods-i intézmények, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap hozzáállása a fizetésimérleg-egyensúlytalanságok kezeléséhez. Politikai szempontból a nemzetközi rendszer fejlődésének ezt a fázisát a gazdasági folyamatok fölötti társadalmi kontroll egyre csökkenő lehetőségei jellemzik. Az aranystandard működése és politikai feltételei A lehetetlen hármasság néven ismert pénzügyi trilemmából kiindulva jól leírhatók a különböző időszakokat jellemző nemzetközi pénzügyi rendszerek. Ez a nemzetközi gazdaságtanból ismert összefüggés (ld. pl. Krugman Obstfeld 2000) a szabad tőkeáramlás, az árfolyamrögzítés és az autonóm monetáris (kamat)politika együttes fenntarthatatlanságát mondja ki: szabad tőkeáramlás esetén, ha a jegybanknak van explicit árfolyamcélkitűzése, akkor a kamatpolitika ennek alárendelődik. Tőkekorlátozások hiányában egy negatív tőkepiaci sokk (tőkekivonás) leértékelődési nyomást helyez a rögzített valutára, amelyet a rögzített szinten ideig-óráig a tartalékok bevetésével, majd a kamatok megemelésével (monetáris restrikcióval, azaz deflációval) lehet fenntartani. Ez az 1990-es években lezajlott valutaválságok monetáris aspektusának leegyszerűsített forgatókönyve is egyben. Adódik, hogy a tartósan megbomló külső egyensúly rövid távú helyreállítására egy nyitott gazdaságban alapvetően három módszer áll rendelkezésre, és a mindenkori gazdasági és politikai alkuk rendszerének függvénye az, hogy a háromnak mely kombinációja válik dominánssá egy korszak a nemzetközi pénzügyi rendszerében. Ez a három módszer (1) a konvertibilitás korlátozása (nemcsak a tőke-, de a folyó tételek, pl. import korlátozása), (2) a valuta leértékelése és (3) a defláció, vagy másképp: restriktív gazdaságpolitika.

2 Szabad tőkeáramlás? Aranystandard Monetáris függetlenség Bretton Woods Rögzített árfolyam Az első világháború előtt, az aranystandard idején napjainkhoz mérhető, de az 1980-as évekig példátlan mértékű globális integráltság, tőkemobilitás volt jellemző. A tőkemérlegek liberalizációja azt jelenti, hogy nem rezidens befektetők bármilyen hazai értékpapírt vásárolhatnak és eladhatnak tetszőleges mennyiségben, tetszőleges lejáratra. A nemzeti valuták aranyra való korlátlan beválthatósága a lehetetlen hármasság összefüggéséből következően egyszerre jelentette a valutaleértékelés és a tőkeáramlás korlátozásának lehetetlenségét, ezért az első világháború előtt a külső alkalmazkodás szinte kizárólag a defláción keresztül történt. Ebben az időben a fizetési-mérleg kiigazítása a következő (deflációs) mechanizmus eredménye volt: ha egy ország többet importált mint amennyit exportált a relatív árakban tapasztalható egyensúlytalanság miatt, a deficit ország valutája felhalmozódott a szufficit ország kezén. Amikor ezt a valutamennyiséget aranyra váltották a deficit ország jegybankjában, a valuta fedezetéül szolgáló aranytartalék csökkenni kezdett, ezzel csökkentve a gazdaságban meglévő vásárlóértéket és árszínvonalat is. Ezzel a relatív árak egyensúlyi helyzetbe kerültek, megszüntetve a túlkeresletet, amely eredetileg a többletimportot okozta. Ebből a leírásból ugyanakkor jóval magasabb érték következik az arany áramlására, mint ami ténylegesen megvalósult. Ezt az magyarázza, hogy a monetáris politika részben elébe ment a folyamatoknak és meggyorsította azokat a váltók leszámítolásához használt kamatlábat megemelésével, és így anélkül csökkentette a hitelkínálatot, hogy aranyat kellett volna külföldre szállítani. Ezt a gyakorlatot utóbb Keynes a játékszabályok követésének nevezte el 1. A szabályok megsértése ugyanakkor viszonylag gyakori volt, mert egyrészt a központi bankok (a pénzkibocsátás jogával rendelkező bankok) ebben a korban még profitorientált magánintézményekként működtek, másrészt nem voltak teljesen elszigetelve a politikai nyomástól sem (a kamatemelés okozta likviditásszűke mint ma is az adósságszolgálat terheinek növekedését és a beruházások visszaesését hozta magával). Ezzel együtt kijelenthető, hogy a jegybanki döntés különböző szempontjai közül a konvertibilitás fenntartása egyértelműen prioritást élvezett. Az aranystandard esetében éppen ezért nem beszélhetünk a maihoz hasonlóan destabilizáló spekulációról: a tőketulajdonosok bizalma a rendszerben szilárd volt, ezért az első világháború előtt nagyon valószínűtlen volt, hogy egy spekuláns a valuta leértékelésére játsszon (rövidre vagy határidőre) eladással: a leértékelés vagy a konvertibilitás felfüggesztése szinte kizárt volt (Eichengreen 1996:28-30). 1 Hasonló játékszabályokat követ a jegybank azokban az országokban, ahol valutatanács-típusú árfolyamrendszerek vannak érvényben.

3 Ilyen feltételek mellett a külföldi tőke tartósan hajlandó volt az egyes országok kereskedelmimérleg hiányát finanszírozni. Az aranystandard működtethetősége több tényezővel magyarázható. Egyrészt a rendszer működtetésében többnyire a fejlett (centrum) országok vettek részt, amelyek szükség esetén aranytartalékokat adtak kölcsön egymásnak ( szolidaritás ). Másrészt a nemzeti politikák összehangolására sem volt szükség, mivel az állami szerepvállalás a gazdasági folyamatok szabályozásában kezdetleges szinten állt. Harmadrészt, a XX. századdal ellentétben a századfordulón nem nehezedett számottevő politikai nyomás a nemzeti kormányokra, hogy az árfolyamstabilitás szempontját alárendeljék más céloknak. Bár a monetáris restrikció rendesen a munkanélküliség növekedését okozta, általános választójog és szervezett munkavállalói érdekcsoportok hiányában nem volt lehetőség társadalmilag nyomást kifejteni a külső alkalmazkodás és a (közel) teljes foglalkoztatás szempontjainak együttes érvényesítése érdekében. A munkaerőpiac rugalmasságának következtében ezért a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal együtt járó árfolyamkockázat ebben az időben jóléti kockázattá alakult át. Az aranystandardban jellemző külső alkalmazkodási eljárások, mint azt Polányi Károly nyomán többen megállapították (Eichengreen 1996), már az 1920-as évekre konfliktusba kerültek a kialakulóban lévő állami szerepvállalással és az általános demokratizálódási folyamattal. A munkaerőpiac fokozódó rugalmatlansága jelentősen csökkentette a sokkokhoz való hagyományos alkalmazkodás képességét. Az első világháborút utáni konszolidációt követően a sterling elvesztette vezető szerepét a világ pénzügyi folyamataiban, és ezzel általában megszűnt az a világpolitikai konstelláció, amelyben az aranystandard stabil és sikeres lehetett. Az 1926-tól 1931-ig húzódó sorozatos próbálkozások kudarca az aranystandard visszaállítására ugyanezzel magyarázható. Az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági világválság elmélyülésében, kezelhetetlenségében és az azt követő időszak versengő leértékeléseiben fontos szerepe volt annak a nemzetközi helyzetnek, amelyben Anglia már nem, az Egyesült Államok pedig még nem volt képes felvállalni a vezető szerepet egy összehangolt stabilizációs folyamat végigvitelében. Globalizáció a századfordulón és ma Feltehető a kérdés, hogy amennyiben léteztek a maival összemérhető globálisan integrált áru- és tőkepiacok az első világháború előtt, akkor ez a globalizáció magával hozta-e azokat a sajátos problémákat, amelyeket az ezredfordulón tapasztalunk. Egyrészt, a globális integráció fontos kísérőjelensége mindkét korszakban a kereskedelmi feszültségek kiéleződése, illetve a nemzetközi pénzügyi válságok rendszeres jelentkezése, bár azok lefolyása egyes pontokon eltér. Másfelől, az aranystandard idején a demokrácia kezdetleges állapota viszonylagos elszigeteltséget biztosított a politikai döntéshozatal szereplői számára. Hasonló helyzet kezd kialakulni az ezredfordulón is: a viszonyok egyre távolibbak, idegenebbek, a demokrácia visszaszorul, egyre formálisabbá válik, és a jóléti rendszerek veszélyeztetettsége állandósul. Bár az első világháború előtt nem volt jellemző sem az áru- és tényezőáramlás adminisztratív korlátozása, sem az intézményi sokféleségből adódó tranzakciós költségek nem voltak jelentősek, a mai globális integráció valamivel mélyebb és kiterjedtebb, mint a száz évvel ezelőtti. Bordo et al. (1999) szerint a mai globalizáció nemcsak azért vet fel új kérdéseket a kormányzat számára, mert a mai politikai rendszerben nagyobb lehetőség van a speciális érdekek artikulálására, hanem mert maga a gazdasági jelenség is más: az integráció mélyebb és szélesebb körű, mint száz éve volt (p. 3-4.).

4 Az idézett tanulmány szerint az aggregált mutatók elfedik a világgazdasági jelenségek strukturális változásait, és a kereskedelem/gdp arány amely az aranystandard idején volt magasabb nem fejezi ki jól a világkereskedelem súlyát a két időszakban. Mivel a kereskedelmi forgalomba nem kerülő áruk termelése (elsősorban a szolgáltatások) jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben, a tradeable javak egyre kisebb részét képezik a teljes nemzeti jövedelemnek. Az a tény, hogy ennek ellenére a kereskedelembe bekapcsolható áruk tényleges forgalma alig csökkent, az integráció mélyülését mutatja. Az integráció szélesedését a szolgáltatások az eddig példa nélkül álló nemzetközi forgalma jelzi. Az árupiacok egységesülését mind a századfordulón, mind az ezredfordulón a szállítási költségek drasztikus csökkenése, a vámok nagy részének eltörlése és az információs akadályok (egy részének) megszűnése mozgatta. Az 1914 előtti pénzügyi integráció a mainál szorosabbnak tekinthető, amennyiben a tőkeáramlás volumene a GDP-hez viszonyítva magasabb volt akkor, mint ma (Bordo et al. 1999:27), az Angliából kiáramló nettó tőkevolumen átlagosan a GDP 9%-át tette ki. A tartósan magas folyó fizetési mérleg-hiány a periféria országaiban, és a nemzeti megtakarítások és beruházások közötti alacsony korreláció szoros integráltságot jeleznek. A külföldi befektetések azonban szinte kizárólag az államadósság és infrastrukturális beruházások (vasúttársaságok) finanszírozásában testesültek meg. Ez azt jelenti, hogy a viktoriánus korban a tőkeáramlásban szinte kizárólag a szuverén, illetve a kvázi-szuverén (tehát valamilyen formában állami garanciával rendelkező) kibocsátók vettek részt. Az adósok teljesítményének és hitelképességének szisztematikus értékelése a kor technikai feltételei mellett nem volt megoldható, ebből adódik az azóta a nemzetközi adósság- és kötvénypiacon rendkívül fontos szerephez jutott hitelminősítő intézmények, magánvállalatok hiánya is. Ezek csak az 1920-as évektől kezdve tettek szert bizonyos jelentőségre (Standard&Poor s, Moody s Investor Service); a második világháborúban és a Bretton Woods-i korszakban drasztikusan csökkent a forgalmuk, majd pályájuk a hetvenes évektől ívelt fel újra, és tettek szert a ma ismert piacirányító funkcióikra. A rövid távú tőkeáramlás jelentősége valószínűleg ugyancsak alacsonyabb volt az első világháború előtt, a munkaerő áramlása azonban jóval magasabb volt az aranystandard idején. A globalizációnak ezt az aspektusát rendszerint elhallgatják, bár a munkaerőpiac éppúgy igényt tarthatna a komparatív előnyök miatt aggódók figyelmére, mint a tőke piaca. Rodrik több írásában kimutatja, hogy a munkaerő szabad áramlása lényegesen nagyobb hatékonyságnövekedéssel járna a bérszínvonalak régiónként jelentősen eltérő szintje miatt, mint az ehhez képest csekély hozamkülönbségekre vadászó, azok kiegyenlítésének irányába ható nemzetközi tőkeáramlás (vö. Rodrik, 2002). Különböző, a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó intézményi és technológiai innovációk tették lehetővé a mélyebb integrációt, annak legitimitását azonban semmivel nem növelték. A telekommunikációs és informatikai találmányok csökkentették az információs aszimmetriát, amennyiben korábban nem ellenőrizhető gazdasági egységek váltak mára ellenőrizhetővé, és csökkentették a tőkeáramlás (az adásvétel) tranzakciós költségeit. Az előbbi tényező magyarázza a működőtőke-beruházások és transznacionális vállalatok elterjedését, az utóbbi a rövid távú tőkemozgások relatív súlyának növekedését. A szerződéskötés problémáinak megoldására mint a csalás kiszűrése, vagy a fedezet nyújtásának és elfogadásának korábban megoldatlan kérdései és a makrogazdasági kockázatok monitoringjára is nagyobb lehetőség nyílik ma. Ezek szerint a politikai szándék azonossága mellett a mai technológiai (információs) és strukturális (intézményi) feltételekből az 1914 előttinél valamivel intenzívebb nemzetközi gazdasági kapcsolatok következnek a jelenre nézve. Hogyan alakultak ennek fényében a két korszakban a pénzügyi válságok? Az aranystandard idején elsősorban, de nem kizárólag a periférián a maihoz hasonló problémákat okozott a valutaárfolyamok alakulásában és a

5 bankrendszerben a tőke szabad áramlása. A kampányszerű tőkeexport az akkori gyarmati és félgyarmati területekre az 1990-es évekhez hasonló pénzügyi piaci felfúvódásokhoz vezetett, amit összeomlás követett, általában valamilyen hirtelen cserearány-romlás vagy egyéb sokk következtében, amelybe a fejletlen bankrendszer belebukott és 1914 között három ilyen boom-bust ciklus épült fel Latin-Amerikában. Észak-Amerika, amely ekkor a félperifériás helyzetben volt, szintén több pénzügyi válságot szenvedett el, gyakran egy a centrumból származó reálsokk miatt, amely a pénzügyek integráltsága miatt igen gyorsan terjedt, majd visszaütött Európára is (Bordo et al. 1999:47-49). Ma az árfolyamrendszerek általános elmozdulásával az egyre rugalmasabb rezsimek irányába (és az ezáltal bővülő monetáris eszköztárral) a helyzet változott: a fejlett országok nagyobb eséllyel védik ki a perifériáról érkező válságokat, mint a viktoriánus korban. Másrészről, miközben a fejlett országok már jóval 1914 előtt rendelkeztek hazai végső hitelezőkkel, illetve létrehoztak valamilyen ad-hoc nemzetközi együttműködést, a periférián többnyire ki volt zárva a nemzetközi mentőakció lehetősége, ezért ott viselni kellett a válság összes következményét. Az akkori és a mai válságok súlyosságának és tartósságának összehasonlításakor kimutatható, hogy az 1914 előtt tipikus valutaválság-szituációban a kibocsátás-visszaesés mértéke alacsonyabb volt, a konszolidáció pedig hamarabb elkezdődött és gyorsabban lezajlott, mint az 1990-es években (Bordo et al. 1999:50-56). A válság kisebb hordereje vélhetően az integráltság alacsonyabb fokával áll összefüggésben. Másfelől, a válság rövidebb időtartama ugyanazzal indokolható, amivel a destabilizáló spekuláció hiánya is: a tőketulajdonosok akkoriban számíthattak arra, hogy az adott jegybank a konvertibilitást a korábbi paritáson állítja majd helyre, így nem kell veszteségeket elszenvedniük. Másképp fogalmazva: a nem-tőkés érdekcsoportok megszerveződése és nyomásgyakorlása elé állított egyéb akadályok lehetővé tették, hogy ne a tőkemenekítés legyen a költségek áthárításának egyetlen eszköze. A bankválságok ezzel szemben ma rendeződnek gyorsabban, aminek egy valószínű magyarázata a végső hitelező hiánya 1914 előtt (jellemzően a periférián). Általánosabban azt lehet mondani, hogy azóta létrehozott intézményi struktúrák miatt nemzeti szinten a szociális biztonság intézményei, a betétbiztosítási rendszerek, az automatikus stabilizátorok; nemzetközi szinten a Nemzetközi Valutaalap és a nyomokban létező, bár elégtelen multilaterális pénzügyi együttműködés az ezredforduló globalizációja nem vezetett a viktoriánus korhoz képest jóval nagyobb horderejű válságokhoz, sőt a bankválságok lefolyása pl. enyhébb, a tőkepiacok szorosabb integráltsága és az időközben lezajlott demokratizáció ellenére is. Ebből viszont az is következik, hogy a nemzetközi szervezetek szerepe nem lehet az, hogy aktívan hajtsák előre a globalizációs folyamatot, hanem inkább hogy a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés kikövezze előtte az utat az anomáliák kiküszöbölése révén. Ennek belátása jellemezte az 1944-es Bretton Woods-i tárgyalásokat, és nyomta rá a bélyegét a kapitalizmusnak arra a modelljére, amely a második világháborút követő évtizedekben fennállt. Az aranydevizarendszer és a Bretton Woods-i modell A nemzetközi pénzügyi rendszer egészének fejlődése többnyire nem tudatosan irányított folyamat volt, hanem inkább derivátuma a nagyhatalmi erőviszonyoknak és a technológiai fejleményeknek. Sorra vallottak kudarcot a nemzetközi pénzügyek összehangolására tett tárgyalásos kísérletek az 1870-es, 1920-as és végül 1970-es években. Üdítő kivételt jelent az 1944-ben Bretton Woods-ban létrehozott aranydevizarendszer, amelyben a nemzetközi gazdasági integráltságot, mindenekelőtt a szabad tőkeáramlást áldozták fel a nemzetállami szintű monetáris- és árfolyampolitikai célok érdekében. A rendszer alapját a dollár aranyra való átválthatósága, illetve a többi valuta dollárhoz való kiigazítható rögzítése jelentette.

6 A kiigazíthatóan rögzített árfolyamok rendszere fontos eleme volt a háború utáni nemzetközi kereskedelem fellendítésének, amely mint kívánatos cél, egyben engedmény is volt a nemzetközi gazdasági integráltság iránti igénnyel szemben. A Nemzetközi Valutaalapot éppen abból a célból hozták létre, hogy az újjáépítés során érthető módon kialakuló külkereskedelmi-mérleg hiányok finanszírozása megoldható legyen. Ebben a rendszerben az alkalmazkodás fő eszköze a nemzetközi szinten politikailag egyeztetett leértékelés volt, amely a tőkeáramlás korlátozottsága miatt rendezett formában pánikok kialakulása nélkül meg is történhetett. A versengő leértékelések gyakorlatát, amely a két világháború között komoly károkat okozott, a központi ellenőrzés eredményesen akadályozta meg. Másrészt, a korlátozott tőkeáramlásnak köszönhetően az IMF ebben az időszakban korlátozott eszközei ellenére is képes volt a mainál hatékonyabban kezelni a külső egyensúlytalanságokat. A Bretton Woods-i rendszert ezért átmeneti időszakként tartják számon a tőkepiacok történetében. A nemzetközi kereskedelem újraélesztése szempontjából fontos szerepe volt a folyó fizetési mérlegek konvertibilissé tételének, amely azonban korántsem volt magától értetődő lépés ben Anglia megpróbálta önállóan bevezetni a konvertibilitást a fizetésimérleg folyó tételeire, azonban a kísérlet mintegy hat hét alatt válságba torkollott (Eichengreen 1996). A konvertibilitás helyreállításához vezető út a második világháború utáni újjáépítési időszakot jellemző általános dollárhiány és az Egyesült Államok tartósan magas külkereskedelmi többlete miatt hosszabb és göröngyösebbnek bizonyult, mint arra számítottak. Az IMF nem rendelkezett elegendő forrással ahhoz, hogy megfelelő nagyságú készenléti hitelekkel álljon a konvertibilitásra való áttéréssel próbálkozó országok mögé. A font esetéből tanulva 1950-ben létrehozták az Európai Fizetési Uniót (EPU), amelynek lényege az európai nemzeti valuták konvertibilitásának fokozatos helyreállítása volt a folyó tételekre. Az EPU a Valutaalap feladatát látta el regionális szinten, amennyiben az USA-t kizárva először az európai országok körében állította vissza a konvertibilitást, és csak azt követően kapcsolta be egyszerre a régiót a nemzetközi kereskedelembe 1959-ben. Az IMF tehát folyó fizetési mérleg liberalizációját nem tudta levezényelni, csak a regionális együttműködés révén már kialakult állapot igazgatásának feladatát töltötte be. A folyó tételek liberalizációjának késése miatt bizonyos értelemben a Bretton Woods-i rendszer tényleges létrejötte 1959-re tehető. A korszak végét az jelentette, hogy 1971-ben az árfolyamrögzítést feladták, 1973-ban pedig Nixon elnök megszüntette a dollár aranyra való beválthatóságát. A lépéseket siettette a katonai és egyéb költekezések, illetve az olajpiaci sokk miatt felerősödő inflációs nyomás az Egyesült Államokban, és ebből következően az arany piaci árának növekedése (az USA magas fizetésimérleg-hiánya dollárbőség a dollár értékének erodálódása). A Bretton Woods-i érában a demokratikus szempont visszavétele történt az integráció rovására, a megmaradó nemzetközi gazdasági kapcsolatok mellé pedig nemzetközi szintű politikai intézmények jöttek létre (elsősorban az ENSZ és szakosított szervezetei). Eichengreen (1996) is utal rá, hogy a második világháború utáni tőkekorlátozások azért lehettek hatékonyak, mert részeit képezték egy átfogóbb kormányzati szabályozásnak. A demokratikus nemzetállamok egyrészt adminisztratív eszközökkel fékezték a gazdasági folyamatok nemzetköziesedését, másrészt viszont a különböző gazdasági-társadalmi berendezkedésekből adódó tranzakciós költségek szabtak korlátot a határt átlépő gazdasági tevékenységeknek. Az országonként eltérő jogi 2, pénzügyi, szociális adó-és vámrendszerek, vagyis a piaci koordinációs mechanizmus beágyazódásának (kialakításának, szabályozásának, stabilizálásának és legitimálásának) eltérő formái, az állami szerepvállalás különböző módjai 2 A szerződések betartatásának költségei jelentik az egyik legfontosabb tranzakciós költséget a tőkeáramlás szempontjából, ami egyben előrevetíti egy független nemzetközi csődbíróság létrehozásának szükségességét is.

7 szegmentálták a nemzetközi piacokat a második világháború utáni évtizedekben (Rodrik 2002:3). A második világháború után kialakult gazdasági-társadalmi modell egy erőltetett, és már ezért is instabil kompromisszum eredménye volt, amelyben az európai országok jóléti rendszereket működtettek, és a pénzügyi folyamatokat (a kamatokat, a tőkeáramlást és részben az árakat) központilag szabályozták. A jóléti rendszerek kialakulása egyben előfeltételét jelentette a későbbi nemzetközi gazdasági integráció előmozdításának is. Mint arra Rieger és Leibfried (1998) rámutat, a globális gazdasági integráció mai formája éppen azért vált lehetségessé, mert a gazdasági biztonságérzetet belső szociális háló volt képes nyújtani, így a protekcionizmus, a korábban ugyanehhez a célhoz rendelt eszköz fölöslegessé vált, és megnyílhatott az út a gazdasági határok lebontása előtt. A szerzők a két világháború közötti protekcionizmus melletti érveket három pontba szedik: (1) nyitottság által kikényszerített alkalmazkodási folyamat állandó egyensúlytalanságot eredményez; így (átmenetileg) egész szektorok és az abban foglalkoztatottak kerülhetnek a társadalom peremére. A liberalizáció feltételezett előnyei a másik oldalon kevésbé látványosak, és csak hosszabb távon érvényesülhetnek. (2) A szabad kereskedelem növeli a külső feltételektől való függést, és ezzel megjelenik a gazdasági hadviselés (embargó, stb.) lehetősége mint politikai célok eszköze. Végül, (3) a piacokért folyó nemzetközi versenyben nem egyenlő feltételekkel indulnak különböző országok (időnként a fejlettek rovására, pl. a munkaerő egységköltségének növekedése). A felsorolt szociális és politikai kockázatok az első világháború után konfliktusok forrásaivá válhattak, mert a választójog kiterjesztése miatt azok a csoportok, amelyeket a világgazdasági folyamatok kedvezőtlenül érintettek, képesek voltak érdekeiknek érvényt szerezni. A jóléti intézmények kiépítésével azonban fokozatosan lehetővé vált az ilyen érdekek becsatornázása, a leszakadó csoportok kompenzációja, illetve a gazdaság- és szociálpolitikán keresztül az alkalmazkodási folyamat költségeinek csökkentése, a kockázatok szétterítése. Ilyen értelemben a jóléti rendszer a külső (kényszerítő erejű és előre nehezen kiszámítható) gazdasági hatások elleni társadalom-biztosításként (sic!) működött, és a nemzetközi gazdasági folyamatok integrációjának politikai alapját jelentette. Az ezredfordulóra az a paradox helyzet állt elő, amelyben a mélyülő globális integráció saját politikai alapját támadja meg. Szabad tőkeáramlás és a Nemzetközi Valutaalap Az angolszász országokban lezajlott neokonzervatív fordulattal közel egyidőben, az 1986-os Single European Act érvénybe léptetésével az OECD-országok többségében lezajlott a tőkeáramlás teljes liberalizációja. Annak ellenére, hogy a perifériához képest ez az átmenet a fejlett országokban viszonylag fokozatosan történt, visszatekintve mindenképpen korszakhatárt jelent a nemzetközi pénzügyek történetében. A banki hitelezés helyett az értékpapír-kibocsátással történő forrásbevonás vált egyre inkább elterjedtté. A jelenséget dezintermediációnak (a hagyományos banki közvetítés kikapcsolása) nevezik (Tarafás 2001), és bár a folyamat még nem zárult le, egyértelműen a pénzügyi rendszerek angolszász modelljének előretörését jelenti. Az 1987-ben kezdődő Brady-terv keretében a feltörekvő gazdaságok körében az adósságtömeg kötvényre váltásával szintén lezajlott az értékpapírosodás (legalábbis a nemzetközi hitelpiacon), illetve nagy részben politikai (IMF-) nyomásra a fizetési mérleg egyre nagyobb része vált konvertibilissé az átalakuló (posztszocialista) és fejlődő országokban. A pénzügyi liberalizációt siettette a pénzügyi instrumentumok és technológiai fejlesztések (telekommunikáció, stb.) gyorsuló fejlődése: az előbbi lehetővé tette a korábban alkalmazott tőkekorlátozások megkerülését, az utóbbi pedig nagymértékben csökkentette az ügyletek lebonyolításához és az információ beszerzéséhez

8 kapcsolódó tranzakciós költségeket. A tőkeáramlás liberalizációja annyiban irreverzibilis, amennyiben a folyamatot a pénzügyi és távközlési innovációk megjelenése hajtja; ami a másik jelentős tényezőt, a politikai nyomást illeti, annyiban nem szükségszerű folyamat. A defláción keresztül történő külső alkalmazkodás általános volt az első világháború előtt, és igen markáns jellemvonása volt a 90-es években a feltörekvő gazdaságokban lezajlott valutaválságoknak is 3, annak ellenére, hogy az időközben létrejött Nemzetközi Valutaalapnak eredetileg ezt a deflációs alkalmazkodást kellene kiiktatni. A tőkeáramlás előtti álló adminisztratív akadályok lebontásával összefüggésben ugyanis szükségképpen megváltozott az IMF hozzáállása a nemzetközi fizetésimérleg-kiigazítás menedzseléséhez is. A Keynes-féle IMF még egy olyan politikai intézmény volt, amelyet a globális szintű piaci kudarcok létezésének felismerése hívott életre, és célja azok globális kollektív akciókon keresztül történő kezelése lett. Mivel azonban a hivatalos hitelezés nagysága ma már eltörpül a nemzetközi tőkeáramlás volumene mellett, az IMF nem képes a korábban tervezett módon működni ebben az új világgazdasági környezetben. Az aranydevizarendszer felbomlása után a 70-es évek közepén sikertelenül próbáltak Bretton Woods-hoz hasonló nemzetközi tárgyalásokon egy újabb nemzetközi pénzügy rend, illetve azon belül az IMF számára egy új küldetés kidolgozásában dűlőre jutni. Az azóta tartó ad-hoc alkalmazkodási folyamat során az IMF küldetése egyre ellentmondásosabbá vált, a mai pénzügyi rend pedig egyre inkább emlékeztet az aranystandardbelire, többek között a külső egyensúlytalanság következményeinek szempontjából is. A ma működő IMF egy olyan elméletileg inkoherens szereptudattal rendelkező, de továbbra is politikai intézmény amely a piaci kudarcok létezésében nem hisz, vagy legalábbis a kormányzati kudarcokat súlyosabbnak tekinti, és ezért az állami beavatkozás és szabályozás redukálására használja politikai erejét. A paradox helyzet egyik legjellemzőbb példája, hogy az IMF, miközben a politikai beavatkozásokat a Washingtoni Konszenzus elvei alapján általában elítéli, a tőkeáramlás korlátainak világméretű eltörlésében, mint egy politikai döntés gyakorlati megvalósításában fontos szerepet játszik (vö. Rodrik 1998). A 90-es évek folyamán az IMF óriási és egyre növekvő hitelkereteket hozott létre a normális piaci működés helyreállítására, próbálva lépést tartani a nemzetközi tőkeáramlás növekvő volumenével, de ezek mellé olyan feltételeket szabott, amelyeket a piac magától is kikényszerítene az IMF hiányában (Meltzer 2000:11), illetve ki is kényszerített az aranystandard idején: nevezetesen keresletszűkítést mind a monetáris, mind a fiskális oldalon. Ez azt jelenti, hogy az IMF a fizetésimérleg-alkalmazkodásban növekvő mértékben támaszkodik a deflációs alkalmazkodásra és csak kevésbé a hitelezésre, azaz nem hajlandó, illetve jelenlegi formájában nem is képes arra, hogy a nemzetközi pénzügyi folyamatok globális integrációját legitimálják. Ha ugyanis a valuta árfolyamát szinten tartják, és a tartalékok elszivárognak a tőkekiáramlás következtében, deflációs folyamatok indulnak meg, és az alkalmazkodás kibocsátási veszteség mellett zajlik le, amint ez Mexikóban, Délkelet- Ázsiában, Brazíliában és másutt megtörtént. Egyfajta kritika úgy próbálja meg feloldani ezt az ellentmondásos helyzetet, hogy a piaci kudarcokat nemlétezőnek tekinti, ekkor viszont logikus, hogy az IMF megszüntetésében kell látnia a megoldást. A progresszív kritikák a Valutaalap bezárása, illetve szerepének csökkentése helyett annak szemléletét próbálják meg visszaigazítani a Bretton Woods-i tárgyalások idején domináns multilaterális, keynesiánus elképzelésekhez. Eszerint az ezredforduló pénzügyi globalizációjának legnagyobb problémája, hogy a piaci koordinációs és elosztási elveket megszelídítő nemzetállami szintű közösségi beavatkozást ellehetetlenítik 3 Fontos kivétel az 1998 őszén Malajziában bekövetkezett válság kezelése, amely átmenetileg bevezetett kötött devizagazdálkodás (a konvertibilitás felfüggesztése, a tőkekiáramlás adminisztratív eszközökkel történő korlátozása) segítségével alacsonyabb társadalmi áldozatok mellett zajlott le. (A válságkezelési folyamat korrekt értékelését adja Kaplan és Rodrik 2001-es tanulmánya.)

9 a nemzetközi folyamatok, miközben mindeddig nem tudott nemzetközi szinten megszerveződni hasonló feladatok betöltésére alkalmas intézményrendszer. Ebben a megközelítésben a feladat a nemzetközi pénzügyi integráltság olyan fokának megcélzása, amelyben az IMF lehetőleg a magánszektor minél nagyobb mértékű bevonása mellett még képes úrrá lenni a válságokon anélkül, hogy ahhoz a válság-sújtotta országokban deflációs és recessziós folyamatokat kellene kikényszerítenie 4. A nemzetközi rendszer politikai trilemmája A nemzetközi rendszer politikai trilemmája (Rodrik 2002) egy séma, amely a globalizáció, a nemzetállam és a demokrácia között ad meg egy összefüggést. A modellben azonosíthatók az elmúlt százharminc év különböző korszakai, így alkalmas eszköze az eddig elmondottak rendszerezésének. Rodrik globalizáción a gazdasági folyamatok nemzetköziesedését; nemzetállamon a nemzeti szintű önrendelkezést, a globális szintű döntéshozatal ellentétét; demokrácián pedig alapvetően a legitimációt, a gazdasági tevékenység kereteinek kijelölését, a különböző érdekcsoportok szempontjainak érvényesítését érti. A tézis szerint a három cél egyszerre nem követhető, ezek közül fel kell áldozni egyet a másik kettő érdekében. A nemzetközi gazdasági és pénzügyi integráltság fokozódásával ugyanis létrejön egy nemzetek feletti érdekcsoport, amely a hazaiakkal rendszerint konfliktusba kerül, és az oszd meg és uralkodj elv alapján képes ezeket arra kényszeríteni, hogy egymás alá licitáljanak érdekeik érvényesítésében. Globalizáció? Aranystandard Legitimáció Nemzetállam Bretton Woods A nemzetközi rendszer politikai trilemmáját a következő alapvető megfigyelés támasztja alá. Egy tökéletesen integrált világgazdaság hipotetikus esetét alapul véve az tűnik fel, hogy az a világ, amelyben az intézményi különbözőségekből eredő tranzakciós költségek a nullához közeliek, csak úgy egyeztethető össze a nemzetállami szuverenitással, ha annak egyetlen törekvése a nemzetközi piacoknak való megfelelés. A gyarmati rendszer például az a szélsőséges eset, amelyben a jogi és kereskedelmi harmonizáció kifejezetten erőszakos úton történt. A három korszak az alábbiak szerint helyezhető el a sémán belül. Az aranystandard Thomas Friedman kifejezésével az arany kényszerzubbony idején a demokrácia nem érvényesülhetett a versengő nemzetállamok nemzetközi gazdasági kapcsolatainak 4 Egy ilyen stratégiának a részleges kidolgozását adja a CFR-jelentés (1999), illetve radikálisabb formában, de jóval vázlatosabban Stiglitz (2002).

10 fellendülésével egyidőben. Az alacsony szintű, de azért létező nemzetközi együttműködésnek és a nemzetközi piacok szegmentáltságának elismerése mint a kizárólagos nemzetállamiság és a totális globális integráltság relativizálása kell hogy árnyalják a képet. Az országok közötti intézményi sokféleség mára jelentősen csökkent 5, de továbbra is tetten érhető a nemzetközi piacok inhomogenitása abban, ahogyan a ténylegesen megfigyelhető áru- és tényezőáramlás alatta marad a tényezőellátottságra és a komparatív előnyökre alapozott elméletekből következő szintnek (pl.: hiányzó kereskedelem, vagy a tőkeáramlásokban megjelenő home bias ). Összefoglalva, a nemzeti határok útjában állnak a mélyülő gazdasági integrációnak éppen azért, mert egyben intézményi határvonalakat is kijelölnek (Rodrik 2002:13). Egyfajta megközelítésben korunkban éppen a rossz intézményi berendezkedés okoz egyes országok számára problémákat a világgazdaságba történő mind szervesebb integráció során. Ez a nézet a globalizáció minden negatív aspektusáért például a fizetésimérleg-válságok kialakulásáért a kormányzatokat és az intézményi különbözőséget marasztalja el, következésképpen egy meghatározott, egyedül sikeresnek tekintett mintázat átvételét szorgalmazza az egész világon 6. Ennyiben ez az ideológia rokon a történelem végét és az alternatívák megszűnését hirdető Fukuyama-tézissel. A trilemmából az következik, hogy ha a Bretton Woods-i kompromisszumból a szorosabb gazdasági és pénzügyi integráció felé akarunk elmozdulni, akkor ahhoz két út vezet: több globális kormányzás vagy kevesebb demokrácia. Az előbbi esetben a politikai érdekérvényesítés fokozott mértékben kell hogy nemzetközi szintre emelkedjen, amelynek fő letéteményesei a multilaterális szervezetek és a kialakulóban lévő nemzetközi civil társadalom lehetnek. Rodrik szerint viszont jelenleg az utóbbi megoldás felé tartunk: [a] mai globális politikát a mélyülő [gazdasági] integráció agresszív programja dominálja Az eredmény problematikus, mind gazdasági teljesítmény, mind politikai legitimáció tekintetében (p. 2.). A gazdasági teljesítmény ügyében Rodrik nem elég körültekintő: bár a második világháborút követő aranykor növekedési ráta valóban jóval meghaladta az 1980-as évek óta a fejlett országokban mérteket, az akkori növekedés főleg azért lehetett viszonylag gyors, mert az a növekedés alapvetően rekonstrukciós növekedés volt, azaz a háború előtti növekedési pályákhoz való gyors ütemű konvergenciával függ össze. Általában is igaz, hogy a Bretton Woods-i korszak tanulmányozása az ezredvég globalizációjának megértésében nem azért fontos, mert lehetséges vagy kívánatos annak visszaállítása, hanem mert az akkori kapitalizmus jellegzetes vonásai több szempontból és nem elsősorban a növekedési ütem szempontjából ellenpontot képeznek mind az 1914 előtti, mind a mai modellel, így annak vizsgálata a mai viszonyok egy távolságtartóbb elemzésének lehetőségét teremti meg. Az eddigiekből következik, hogy a politikai legitimáció kérdése jóval élesebben vetődik fel a gazdasági teljesítmény problematikájánál, ha a Bretton Woods-i kapitalizmust hasonlítjuk össze a maival. A fokozódó az ezredfordulón elsősorban pénzügyi integráció azzal támadja meg a demokráciát és erodálja a saját legitimitását, hogy igyekszik a gazdaságirányítást visszavenni a politikától, a viktoriánus korszakhoz hasonlóan elszigetelni azt a demokratikus nyomástól 7, és így a nemzeti szuverenitás megtartásának az ára külső és adottnak tekintett gazdasági feltételek uralma lesz a politikai közösség fölött. Ezek azok a megfontolások, amelyek figyelembevételével célszerűen és megalapozott módon lehet a 5 Lányi Kamilla (2000) pl. a homogén rendszer problémájaként hivatkozik a jelenségre. 6 Az IMF küldetésének meghatározásánál ez a szemlélet a hitelkeretek készen tartásához kapcsolt feltételesség hatáskörének mind szélesebb kiterjesztése mellett száll síkra. 7 Erre jó példa a jegybanki függetlenség követelménye (Rodrik 2002:15), fontos azonban látni, hogy a függetlenség korlátozása önmagában, globális szinten összehangolt irányítás nélkül csak instabil állapothoz vezet.

11 nemzetközi gazdasági folyamatok és az azok kezelésére hivatott nemzetek feletti politikai és társadalmi szervezetek bírálatát kifejteni, illetve átformálásuk lehetőségeit mérlegelni. Irodalomjegyzék Bordo, Michael Eichengreen, Barry Irwin, Douglas, A. (1999) Is globalization today really different than globalization a hundred years ago? NBER Working Paper No CFR (Council on Foreign Relations Independent Task Force) (1999) Safeguarding Prosperity in a Global Financial System: The Future International Financial Architecture, Washington D.C., Institute for International Economics Eichengreen, Barry (1996) Globalizing capital: the history of the international monetary system, Princeton University Press, Princeton, New Jersey Kaplan, Ethan Rodrik, Dani (2001) Did the Malaysian capital controls work? Harvard University, February 2001 Krugman, Paul - Obstfeld, Maurice (2000) International Economics: Theory and Policy, Addison-Wesley Lányi Kamilla (2000) Válság táplálta globalizáció, Külgazdaság, XLIV. évfolyam, 2000/4-5 Leibfrid, Stephan Rieger, Elmar (1998) Welfare state limits to globalization, Politics&Society, September 1998, Vol. 26, Issue 3, p363. Meltzer, Allan et al. (2000) Report of the International Financial Institutions Advisory Commission, Washington D.C. Rodrik, Dani (2002) Feasible globalizations, Harvard University, July 2002 Rodrik, Dani (1998) Who needs capital account convertibility? Essay in International Finance, Harvard University Stiglitz, Joseph E. (2002) Globalization and its discontents, W.W. Norton and Company, New York Tarafás Imre (2001) A monetáris politika a nagy válságtól az ingatag pénzpiacokig, Aula, BKÁE

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG

A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG 2004. HARMADIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1 CSIKÓS-NAGY BÉLA A MONETÁRIS POLITIKA A NAGY VÁLSÁGTÓL AZ INGATAG PÉNZPIACOKIG Az MTA Doktori Tanácsa 2004. október 26-án nyilvános vitára bocsátotta Tarafás Imre MTA

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A globalizáció és pénzügyi rendszer. Dr. Vigvári András egyetemi docens vigvaria@inext.hu

A globalizáció és pénzügyi rendszer. Dr. Vigvári András egyetemi docens vigvaria@inext.hu A globalizáció és pénzügyi rendszer Dr. Vigvári András egyetemi docens vigvaria@inext.hu Tudnivalók a kurzusról Szintetizáló funkció, átfogó témákról előadások. Vizsga írásban. Tananyag: Előadások+ Vigvári

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Nemzetközi pénzügyek. 1. Az alapok áttekintése

Nemzetközi pénzügyek. 1. Az alapok áttekintése Nemzetközi pénzügyek 1. Az alapok áttekintése Tananyag Félév menete 1) P.R. Krugmann - M.Obstfeld : Nemzetközi Gazdaságtan IV. rész 18-22. fejezet, Panem, 2003 + előadásokon kijelölt további részek 2)

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer 1 Fő témakörök A nemzetközi fizetési mérleg A devizagazdálkodás A konvertibilitás A devizaárfolyam Devizaárfolyam-rendszerek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan

Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan FEJLŐDŐ ORSZÁGOK: NÖVEKEDÉS, VÁLSÁGOK ÉS REFORMOK A vázlat alapjául szolgált: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 22-1

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig*

A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Hitelintézeti Szemle, 14. évf., Különszám, 2015. november, 220 230. o. A török bankrendszer: A reorganizációtól a túlfűtöttségig* Csortos Orsolya Dancsik Bálint Molnár György A török bankrendszer a 2000-es

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus pzbozsi@uni-miskolc.hu A4/414. szoba 1 Tantárgy célja Makroszinten: nemzetgazdaságok közötti együttműködés és az árfolyammozgások főbb jellemzői,

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben