ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI KÖRNYEZETTAN szakirányú továbbképzési szak. Szak vezetője: Prof. Dr. Bukovics István DSc tanszékvezető egyetemi tanár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI KÖRNYEZETTAN szakirányú továbbképzési szak. Szak vezetője: Prof. Dr. Bukovics István DSc tanszékvezető egyetemi tanár"

Átírás

1 W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI KÖRNYEZETTAN szakirányú továbbképzési szak Szak vezetője: Prof. Dr. Bukovics István DSc tanszékvezető egyetemi tanár Budapest, 2011.

2 ERDŐ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI KÖRNYEZETTAN szakirányú továbbképzési szak I. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Erdő-és Mezőgazdasági Környezettan II. III. A létesítő intézmény neve: Wesley János Lelkészképző Főiskola A szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneteli követelménye: 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Erdő- és Mezőgazdasági Környezettan szakirányú továbbképzési szak 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Erdő- és Mezőgazdasági Környezetbiztonsági Menedzser 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Természettudomány 4. A felvétel feltétele, melyre a szakirányú továbbképzési szak épül: BA szintű végzettség. Nem természettudományi végzettségűek részére kiegészítő modul. 5. A képzési idő: 4 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben és tevékenységrendszerben: A társadalom teljes környezete az alkotó természeti, illetve társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezeti alrendszerek szoros kölcsönhatásán és kölcsönös meghatározottságán alapuló komplex, térben és időben dinamikusan változó rendszer. Ezen komplex dinamikai rendszer természeti értékeinek egyidejű megőrzése melletti fenntartható fejlődésének megteremtésének és hosszútávú biztosításának nélkülözhetetlen előfeltétele a környezeti komplex folyamatokat lokális, regionális és globális szinten értő, dolgozó, a célirányos csoportmunkákat irányítani tudó szociális érzékenységű és átfogó szemléletű, többek között környezet, erdő- és mezőgazdasági biztonsági és védelmi menedzser szakember jelenléte, alkotó közreműködése. Eddig ez az inter- és multidiszciplináris megközelítés, valamint a hatásos együttműködés a problémamegoldásban a komplex rendszert értő és felkészültségű szakemberek és kutatók hiánya miatt teljes körűen nem valósulhatott meg.

3 A képzés célja a társadalom valós igényei alapján az egységes, korszerű, fenntarthatósági szemléleten és magas szintű társadalmi ismereteken, valamint a gyakorlaton alapuló, az egyes szakterületek speciális feladataira rávilágító és felkészítő, kreatív tervezési, szervezési, irányítási és operatív munkavégzésre való képzés. Tekintettel arra, hogy az erdő és mezőgazdasági feladatok és azok környezetbiztonsági összefüggései, kihívásainak menedzselése multi- és interdiszciplináris szemléletet követel, szinte egyedüli megoldásként a vonatkozó tudományos eredményeket és a tudományos módszereket, valamint a korszerű irányítás- és vezetéselméleteket, ismerő, azt alkalmazni képes szakember tud megfelelni ezen széles körű elvárásoknak. Ilyen szakemberek képzése valósul meg a szakirányú továbbképzési szak indításával. A munkaerőpiacon való gyakorlati szakemberként való közvetlen részvételen túl cél a hallgatók felkészítése a megfelelő mesterképzésben való részvételre. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek: - a társadalom teljes környezetben, a földfelszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fizikai, kémiai, biológiai, táji és környezeti folyamatok megértése, kezelése; - erdő és mezőgazdasági elméletek, azok védelmi kérdései, paradigmák, elvek megértése és tudatos gyakorlati alkalmazása; - célorientált ágazati projektek kidolgozása, a megvalósulás folyamatának irányítása, a fenntarthatóság folyamatos érvényesítése; - környezetbiztonsági, erdő és mezőgazdasági problémák felismerése és kommunikálása; - erdő, mezőgazdasági és környezetbiztonsági irányultságú kutatások tervezése, lebonyolítása; - a szakterületekre hatással lévő jogi és biztonsági szabályozások érvényesülésében való szerepvállalás és azok hatékonyságának kontrollálása és a szükséges visszajelzések megfogalmazása; - a vezetés és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment korszerű követelményeinek gyakorlati alkalmazása; - a korszerű és hatékony környezettudatossági, és vidékfejlesztési ismeretek, eredmények köztudatban való elterjesztésének és meghonosodásának az elősegítése. Személyes adottságok, készségek: - önismeret, kreativitás, kreatív önkifejezési, verbális és nonverbális kommunikációs készség; - irányítási és döntéshozási készség és képesség, - stressztűrő-képesség, - szocializáció és fejlett közösségi érzés; - rugalmas gondolkozás és problémafelismerő, problémamegoldó készség; - minőség iránti igény, felelősségtudat; - idegen nyelvtudás.

4 8. A képzés során elsajátítandó ismeretkörök és a hozzájuk rendelt kreditértékek: Elméleti blokk: 50 kredit Természettudományos ismeretek (kémia, biológia, hidrológia, talajtan, földrajz, meteorológia, környezettan,), Minőségirányítás, Jogi alapismeretek, Agrárpolitika és vidékfejlesztés, Kockázatelemzés, Vezetési, irányítási és szervezési ismeretek, Alkalmazott pszichológiai ismeretek, Szociológiai ismeretek környezet- és vidékszociológia, Vállalkozói és marketing ismeretek, Agrárgazdaságtan, Mezőgazdasági piacgazdaságtan, Kommunikáció kríziskommunikáció verbális és nonverbális kommunikáció, EU ismeretek, Nemzetközi ágazati kapcsolatok. Szakmai, gyakorlati blokk: 50 kredit Környezet- és agrár jogi és szakigazgatási ismeretek, Élőhely-védelem, Környezetés tájgazdálkodás, Környezet-, erdészeti, hal- és vadgazdálkodás, Környezetegészségtan, Közigazgatás - közigazgatási eljárás, Globális környezeti módosulások, Kertészeti termesztés, Állattenyésztési és takarmánygazdálkodási ismeretek, Szőlő- és gyümölcstermesztés, Szántóföldi növénytermesztés, Növényvédelmi ismeretek, Ezen ágazatok környezetbiztonsági kérdései, Projektmenedzser ismeretek. Erdő- és mezőgazdasági környezetbiztonsági terepgyakorlat: 10 kredit 9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit TANTÁRGYI LEÍRÁSOK 1. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPISMERETEK (fizika, kémia, biológia, hidrológia, talajtan, földrajz, meteorológia, környezettan,) Az anyag kettős természete, hullámok és korpuszkulák. A teljes elektromágneses színkép és főbb jellemzőik (mikrohullámok; hőmérsékleti sugárzás; infra-, látható és uv. fény; röntgen és gamma sugarak). Részecskesugárzások, radioaktivitás. Sugárzások gyakorlati alkalmazása, dozimetriai alapfogalmak. Anyag-fény kölcsönhatások. Anyagvizsgálati műszerek és módszerek fizikai alapjai. Energiatermelés, és termodinamikai problémái. Energiahordozók, energiatárolás, energiagazdálkodás. Alternatív energiaforrások jelenlegi helyzete. A természeti környezetben, mint nyitott rendszerben lejátszódó alapvető kémiai reakciók, biogeokémiai ciklusok ismertetése, továbbá ezen folyamotok reakciómechanizmusával, termodinamikájával, kinetikájával összefüggő ismeretek nyújtása. A víz szennyezői. Szervetlen és szerves szennyező anyagok a talajban. A légkör fotokémiai és kémiai reakciói. Ionok és gyökök a légkörben. A légköri oxigén reakciói. A légkör szervetlen szennyezői - CO 2, SO 2, NO x, stb. A savas eső. A fotokémiai szmog képződése és hatása. Az elemek környezeti kémiája. Laboratóriumi felszerelés. Tömeg- és térfogatmérés. Laboratóriumi

5 alapműveletek: melegítés, bepárlás, szárítás, oldás, szűrés, ülepítés. Különböző töménységű oldatok készítése. Homogén és heterogén anyagi rendszerek vizsgálata. Határfelületi jelenségek, adszorpció. A ph mérése. Sók hidrolízise. Pufferoldatok vizsgálata. Csapadékképződéssel járó kémiai reakciók. Komplexképződéssel járó kémiai reakciók. A környezetvédelem szempontjából szükséges alapvet biológiai ismeretek nyújtása, az embert, mint biológiai fajt és környezetét érőhatások által kiváltott reakciók biológiai alapjainak megismertetése.az élővilág szerveződésének sajátosságai és környezeti következményei. A prokariota szervezetek és a környezeti tényezők kapcsolatának megismertetése, az élőrendszerek viselkedésének, működésének és szabályozásának megértetése. A prokarioták felépítése, anyagcseréjük típusai, asszimilációs és disszimilációs anyagcsere-utak kiépülése, energetikai hatékonyságuk sajátosságai. A mikroorganizmusok szaporodásbiológiája, tenyészfeltételeinek befolyásolása a környezetvédelem szempontjából (a mikroorganizmusok anyagcsere-közösségei). A genetikai információk átvitele, megváltoztatása és ennek ökológiai következményei, jelentősége (génsebészeti eljárások, transzgenikus élőlények). Az élőszervezetek és a környezeti tényezők kapcsolatának megismertetése, az életműködések szabályozásában szerepet játszó rendszerek, valamint az élő rendszerek viselkedésének, működésének megértetése. Közvetlen kölcsönhatások a mikroorganizmusok, a növények, és állatok, valamint az emberi tevékenység között. Az időjárás és az éghajlat. A légkör jellemzői. A levegő nedvességtartalma, felhők. A levegő mozgása, szél. A levegő nyomása, sűrűsége. Légtömegek, időjárási jelenségek. A légkör termikus viszonyai, a légköri stabilitást befolyásoló tényezők. Meteorológiai viszonyok hatása a légszennyező anyagok terjedésére. Légszennyezési modellek jellemzése. Baleseti légszennyeződések kialakulásának általános jellemzői. A hidrobiológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében. A víz, mint közeg és környezeti elem. Vízmozgások. A vízi élőlények előfordulását befolyásoló fizikai és kémiai tulajdonságok. A vízterek tipológiája: vízforgalmi, habituális és hasznosítási típusok. A víztér, mint élőhely: élettájak és életformatípusok. A hidrobiológia fő témaköreinek áttekintése (tudománytörténet, a vízi élőlények jellemzői és előfordulásukat befolyásoló tényezők, gyakorlati hidrobiológia), különös tekintettel a legújabb kutatási eredményekre. Vízi és vizes élőhelyek. A víz és az üledék. Az üledék keletkezése, fajtái, minősége. Az üledék élővilága. Anyagforgalom és energiaáramlás a vízben és az üledékben. A táj fogalma. A táj különböző definíciói. A földrajzi táj felépülése, alkotó anyagi és energetikai komponensei. A táj térbeli és funkcionális szerkezete. A táj tér- és időbeli dinamikája, stabilitása, invariáns rendszerei. A táj morfológiai egységei. A földrajzi táj alatti és feletti szerveződési szintek. A táj dinamikája prognosztizálásának alapjai. Tájelvek. Az epigeoszféra övezetes felépülése. Magyarország tájai, kistájai. A táji szemléletmód jelentősége a racionális környezetgazdálkodás tudományos megalapozásában. Földünk és kozmikus környezetünk. A környezet, a környezetvédelem, a környezettudomány és az ökológia fogalma. A táj fogalma, morfológiai egységei. Ember és a természet közötti kapcsolat a kezdetektől napjainkig. Az emberi tevékenység káros hatásai. A talaj, a víz és a levegő szennyeződése. Globális környezeti problémák: üvegházhatás, ózonréteg vékonyodása, savas esők, füstköd. A megváltozott környezeti feltételek hatása az emberi egészségre. Biológiai sokféleség megtartásának szükségessége, az emberiség felelőssége és feladatai. Hulladékgazdálkodási értékrend. Környezet és társadalom. Fenntartható fejlődés.

6 Újfaludi L.: Környezeti problémák természettudományos alapjai Nyilas I. - Varga Klára: Mérések a környezetvédelem fizikai alapjai c. tárgyhoz Kiss F. Vallner J: Környezeti kémia (Segédlet) Papp S. Rolf K.: Környezeti kémia Gál B.: Biológia. A sejt és az ember biológiája. Mozaik Kiadó, Szeged Halász László: ÁBV meteorológia. ZMNE kézirat, Felföldy L.: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Galambos J.: Tájökológia. Egyetemi jegyzet. Kertészeti Egyetem Marosi S. - Somogyi S. (szerk): Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest, I-II. köt. p. 1023, Kiss Ferenc Vallner Judit: Környezettudományi alapismeretek, a Természettudományi alapismeretek tankönyvben (Iszály Ferenc szerk.) MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI A minőség fogalma és értelmezése. A minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalom és kapcsolatrendszere. A minőségirányítási rendszerek alapszabványai. A minőségirányítás dokumentációs rendszere, a rendszer auditálása, akkreditálás. A TQM és az EFQM modell főbb jellemzői. A minőségfejlesztés és megvalósítás területén használatos eljárások és módszerek: problémamegoldó technikák (brainstorming, NCM, 635, Delphi módszer,kaizen, PDC, 5S, stb.), minőségfejlesztéshez használatos technikák (adatgyűjtés és elemzés, Ishikawa diagram, Pareto analízis, korrelációs diagramok, fa-diagram, benchmarking, SPC, stb.), hibamegelőzési módszerek (QFD, FMEA, Poka-yoke, stb.). A HACCP fogalma és alkalmazása az élelmiszergazdaságban. A minőségügy jogi kérdései: fogyasztóvédelem, termékfelelősség, jogharmonizáció, az új megközelítés EU irányelvei. Minőségi díjak, áru és védjegyek. Dr. Szigeti F. - Dr. Végső K.: A minőségirányítás alapjai., Egységes jegyzet. NYF január 19. Dr. Bálint Julianna: Minőség tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg. TERC KFT., Budapest, Dr. Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése. TÜV Rheinland Akadémia, Budapest, Győri Z.: Minőségirányítás az élelmiszergazdaságban. Primom, Nyíregyháza, Dr. Juhász Csaba: Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, JOGI ALAPISMERETEK A jog fogalma, szerepe, a jogforrások. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. A helyi önkormányzatok. A közigazgatási hatósági eljárás. A jogképesség és a cselekvőképesség. A jogi személy. Az alapvető emberi és állampolgári jogok. A tulajdonjog. A haszonélvezeti jog. A kártérítés. A szerződés. Néhány nevesített szerződéstípus. A szociális intézményrendszer jogi kereteinek vázlata. Az Európai Unió.

7 Az alapképzés ismereteire valamint a környezetvédelmi általános képzésre építve a környezet és gazdaság kapcsolatának bemutatása. A környezetvédelmi szabályozás elméleti és gyakorlati összefüggései. Környezeti hatások és kockázatok. Környezetpolitika. Ezen ismeretekre alapozva a hallgató legyen képes eligazodni, a tételes szakmai tudás, az általános elvek, a szabályozási formák, az anyagi jog, és az eljárási jog területén egyaránt évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Tóth Judit: Jog és közigazgatás. Wesley János Kiadó, Budapest, Dr. Balás István: Jogi alapismeretek. Wesley János Kiadó Bp Bódig Szabadfalvi P. Szabó - Szabó M. H. Szilágyi Takács Ződi: Bevezetés a jog- és államtudományokba Bándi Gyula: Környezetvédelmi jog Szabó M.: Tudomány jogtudomány joggyakorlat 4. AGRÁRPOLITIKA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS Ágazati politikai és gazdaságtani ismeretek. Agrárpolitika, agrárprotekcionizmus. Az agrárszabályozás célja és eszközrendszere. A gazdasági integráció. A közös agrárpolitika rendszere: Az EU agrárpolitikájának változása a kezdetektől napjainkig. Az EU üzemosztályozási rendszere. A friss zöldség- és gyümölcspiac szabályozása. A TÉSz-ek szerepe a friss zöldség és gyümölcsértékesítésben. A feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének szabályozása. Az EU agrárpolitikájának és strukturális politikájának kapcsolata, strukturális alapok. Agrárkörnyezetvédelem és támogatása. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv kapcsolódása az uniós politikákhoz. A vidékfejlesztés elméleti kérdései. A vidéki gazdaság és társadalom működése. A vidék természeti erőforrásai és kulturális öröksége. A földhöz kapcsolódó társadalmi és gazdasági kérdések. Többfunkciós mezőgazdálkodás és erdészet. Alternatív (fenntartható) gazdálkodás. Mezőgazdasági termékek feldolgozása. Az agrárpiac és a szövetkezetek. Vidéki turizmus. Vidéki kisipar és szolgáltatások. Vidéki vállalkozások. Vidéki infrastruktúra, közszolgáltatások szervezése. Faluépítészet, falumegújítás. Vidéki népesség, foglalkoztatás és esélyegyenlőség. Vidéki társadalom, közösségek és önszerveződés. Innovációk a vidékfejlesztésben. Vidékpolitikák. A vidékpolitika értelmezése és tartalma. Az Európai Unió vidékpolitikája. Vidékfejlesztési politikák különbözőségei. A magyar vidékpolitika jellemzői. Aprófalvak és tanyák sajátos fejlesztési feladatai. Halmai P. (Szerk): Az Európai Unió agrárrendszere - Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2004 Buday Sántha A.: Agrárpolitika vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Kovács Teréz: Vidékfejlesztés. Dialóg Campus Pécs, 2003.

8 5. KOCKÁZATELEMZÉS A tantárgy célja olyan módszerekkel és eljárásokkal megismertetni a tárgy hallgatóját, amelyekkel bármely környezetbiztonsági kockázati jelenség, kockázati rendszer kockázatának értékelésében, szabályozásában és irányításában tevékenyen és kezdeményezően részt tud venni. A kockázat fogalma. Kockázat és társadalom. Valószínűségi és nemvalószínűségi kockázat. Intuitív magyarázat és logikai értelmezés. A nemkívánatos esemény. Alapfogalmak. A hibafa. Az esemény kockázatelméleti fogalma. Indexek. Eseménytartalom. Eseményosztály. Logikai, szomszédsági, megbízhatósági és prímattribútumok. Franklin paraméterek. Állapotrendszer. Kritikus pont fogalma és meghatározása. Kockázatkezelési stratégiák. A Shannon-modell. Környezetbiztonsági szemlélet. Katasztrófamodellek. Klimatikus adaptáció. Sejtautomatamodell. Számítástechnikai vonatkozások. Varga Tamás: Matematikai logika kezdőknek I. II. Kötet. Tankönyvkiadó Budapest, Havas Ádám: Kockázatelemzés: mágia vagy tudomány? Iskolakultúra: 1993/ old. Bukovics István: Klímapolitikai döntések katasztrófavédelmi problematikája és kockázatelméleti alapjai. Magyar Tudomány. 2005/7, old. Himmelblau, D. M.: Hibafelismerés vegyi üzemekben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, VEZETÉSI, IRÁNYÍTÁSI ÉS SZERVEZÉSI ISMERETEK Az alapvető szervezési és vezetési ismeretekre építve a hallgatók képesek legyenek elsajátítani napjaink leginkább használt eljárásait, melyek a vezetővé válás során szükségesek és azokat a környezetbiztonsági struktúrákban alkalmazni. Szervezés- és vezetéselméleti irányzatok történeti áttekintése. A vezetés és irányítás, mint folyamat. A vezetés, mint emberi tevékenység. Az egyes szintekhez tartozó feladatok, jellegzetes helyzetek a környezetbiztonság területén. Munkamegosztás, együttműködés a szervezetekben. A tervezés, a vezetői információs rendszerek és a vezetői döntéshozatal. Korszerű vezetési formák, stílusok, módszerek. Normatív szabályozás, koordinatív vezetés, cél- és teljesítményorientáltság, vezetői alkalmasság. A civil szféra módszereinek alkalmazása a környezetbiztonság területén. A szervezet, szervezeti átalakulások, szervezeti életutak. Tudásmenedzsment, folyamatmenedzsment, krízismenedzsment. Leadership és menedzsment. Szervezetelméleti irányzatok. Szervezeti formák és sajátosságok. Egyén és csoport a szervezetben. Vezetői feladatok, funkciók és képességek. Vezetési stílusok és eszközök. Vezetés és tervezés (SM). Szervezeti változások vezetése (VM). Konfliktusok kezelése (KM) Bögel-Ható-Huszti-Keresztes-Zárda: Szervezési és vezetési ismeretek. Elmélet és gyakorlat informatikusoknak. Számalk Kiadó, Budapest, Közigazgatási és integrált rendészeti vezetési ismeretek II. kötet: Integrált rendészeti vezetési ismeretek. Rendészeti Szakvizsga Bizottság, Budapest, RTF, 2005.

9 2004. évi törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. Nemes Ferenc: Vezetési ismeretek és módszerek. BKE Vezetőképző Intézet, Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula, Budapest, Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés. Akadémiai Kiadó, Budapest, PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK A pszichológia egyes részterületeinek bemutatása, az ismeretek gyakorlati felhasználhatóságának szemléltetése. A következő évben oktatott pszichológiai tárgyak (Személyiséglélektan, Szociálpszichológia) megalapozása. A lelki jelenségek általános ismérveinek elsajátítása. A katasztrófahelyzetek definíciója, közös jellemzői, ezek hatása a pszichikum működésére. A szorongás, a félelem, a megijedés differenciált pszichológiai ismérvei. A félelem természete, a pánikmagatartás kialakulásának fejlődés-lélektana, a pánikállapotra való hajlam. A megelőzés, a kezelés és a rehabilitáció klinikai ismérvei. A tömegpánik kialakulásának idői, faktorai és környezeti feltételei. A felkészülés főbb területei és formái. Pszichológia. Szerk: Dr. Geréb György D.O. Hebb: A pszichológia alapkérdései Florence Littauer: Személyiség plussz. Kéménczy Iván: Tömegkatasztrófák pszichológiai hatásai. Zrínyi Kiadó, Budapest, Barlai R. Kővágó Gy.: Válság (katasztrófa) kommunikáció. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, SZOCIOLÓGIAI ISMERETEK KÖRNYEZETSZOCIOLÓGIA A szociológia helye és szerepe a társadalomtudományokban, a szociológia kialakulása, interdiszciplináris kapcsolatai. A kurzus során a tanuló ismereteket szerez a szociológiában alkalmazott szakszerű empirikus vizsgálati módszerekről, a magyar társadalom szerkezetéről, rétegződési és egyenlőtlenségi kérdésekről. A kurzuson szó van a történeti változások a társadalom szerkezetében; a társadalmi mobilitás, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek, a kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, gyermekek, fiatalok szociológiájáról. A kurzus tárgykörébe tartoznak még a falu és város, a család, családtípusok, az életmód, normák, értékek; az életmód változásai és a deviancia kérdései. A környezetszociológia fogalma, tárgya és módszerei. A környezetszociológia helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más tudományokkal. A környezetszociológia kutatási módszerei. A környezetszociológia nemzetközi trendje, kutatásai, kutatási eredményei. A környezetszociológia hazai vonatkozásai. Gazdaság és társadalom kölcsönhatásának jellegzetességei, folyamata, változásai, ezek hatása a természeti környezetre. A környezetügyi feladatmegosztás. Társadalmi aktivitások a környezetvédelemben. A társadalmi környezetszennyezés. Környezettudatosság. A környezeti tudat szükségessége. A környezeti tudat formáló programok és technikák a civil társadalomban. A médiumok szerepe és felelőssége a környezeti tudat alakításában. Az EU és a környezeti tudat változásának alternatívái.

10 Csepeli György: Szociálpszichológia, Osiris, Budapest, Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, Farkas Péter: Település és környezetszociológia, Budapest, Pázmány P. Tud. Egy Albert József Farkas János: Környezetszociológia, Veszprém, VEK, VÁLLALKOZÓI ÉS MENEDZSMENT ISMERETEK A gazdasági és társadalmi élet alapfogalmai, szükséglet, gazdálkodás, újratermelés. A szükséglet kielégítés szintjei és mechanizmusa. Jövedelmek és szükségletek, árutermelés és a piacgazdaság kialakulása. Munka, munkamegosztás, a gazdasági élet szektorai. Mérés a gazdaságban. A pénz kialakulásának mechanizmusa. A klasszikus és modern pénz. A piac törvényszerűségei. Árutermelés és piacgazdaság. A gazdaság mikrorendszere, háztartás, nonprofit szervezetek, közüzemek. A vállalkozás, a mikrorendszer integrációja. A gazdaság makrorendszere. Az állam szerepe a gazdaságban. Az ágazati rendszer. A gazdaság nemzetközi kapcsolódása. Ár és pénz a modern gazdaságban. Árelméletek, pénzelméletek. Infláció. Pénzforgalom szabályozása. A bankrendszer. Bér, profit, jövedelmek. Az állam szerepe, adórendszere. Az állam támogatási rendszere. Üzleti vállalkozások. Monopóliumok. Nemzetközi vállalatok és a globalizáció. Szervezeti alapismeretek, non-profit és profit orientált szervezetek fejlődése és működése. Menedzsment ismeretek. A menedzsment rendszer fejlődése: tulajdonosi menedzsment, stratégiai menedzsment, termelésmenedzsment, pénzügyi menedzsment, marketing menedzsment, humánmenedzsment, szakmenedzsmentek, csődmenedzsment. A gazdaság nemzetközi integrációja. Globalizáció a világgazdaságban. Az Európai Unió gazdasági céljai és gazdasági mechanizmusa. A nemzetgazdaság minősített időszaki teljesítőképességének és a gazdaságmozgósítás tervezésének módszerei. A marketing meghatározó szerepének értelmezése. A marketinggondolkodás és kialakulása. A piaci lehetőségek mérlegelése. A piaci környezet elemzése. A fogyasztói és a szervezeti piac jellemzői. Tervek és a tervezés információbázisa. Célok és tervek. A kínálatdifferenciálás tervezése. A tervezést támogató információs rendszer. A marketingprogram megvalósítása. Termékpolitika. Árpolitika. Az értékesítés rendszere. Elektronikus kereskedelem. Marketingkommunikáció. Működési keretek. A marketingtevékenység vezetése és szervezése. Vállalati magatartásszabályozók. Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan I-II-III. KJK, Budapest, Egri Imre Hegedűs László: Gazdasági alapismeretek (Jegyzet és munkafüzet). Stúdium, Egri Imre: Vállalkozási ismeretek (Könyv és munkafüzet). Debreceni Egyetem, Hegedűs László: Marketing ismeretek. Stúdium, Egri Imre: Menedzsment ismeretek. Stúdium, AGRÁRGAZDASÁGTAN Az agrárgazdaság nemzetgazdasági helye és főbb kapcsolatai. Az agrárgazdaság nemzetgazdasági helyét meghatározó tényezők vizsgálata, az élelmiszer-termelés kibocsátási és ráfordítási kapcsolatainak elemzése (ÁKM), a mezőgazdasági termelés sajátosságai. Az

11 agrárgazdaságtan közgazdasági alapösszefüggései, piacgazdaság főbb elemei a mezőgazdaságban A kereslet és a kínálat értelmezése a mezőgazdaságban, fogyasztó magatartás, az Engel törvény. A rugalmasságok jelentősége és felhasználhatósága az agrárium kereslet-kínálati viszonyainak elemzésében. A termékpiacok szereplői. Erőforrások a mezőgazdaságban. A termőföld nemzetgazdasági jelentősége. A földértékelés. A munka és a munkaerő mezőgazdaságban betöltött szerepeinek, összefüggéseinek elemzése, közgazdasági hatásuk vizsgálata. Foglalkoztatási helyzet a vidéki térségekben. Erőforrások a mezőgazdaságban. A műszaki fejlesztés fontosságának és összetevőinek hatása, elemzése. A gépesítés, mg. energiagazdálkodás, mg. építészet, genetikai munka és a kemizálás jellemzői. A műszaki fejlesztés komplexitása. Innováció a mezőgazdaságban. A termékpálya egyes elemeinek értelmezése, a kapcsolatrendszer vizsgálata. Az agrobiznisz jelentősége. Az agrárpiac közgazdasági szabályozása. Az ár és a piaci viszonyok vizsgálata, az élelmiszertermelés közgazdasági szabályozása. A pókháló tétel. Agrárpolitikai alapvetések, agrárpolitikai stratégiák. Az agrárpolitikák általános vonásai, cél- és eszközrendszere. Agrárpolitikai stratégiák. A magyar és a külföldi agrárpolitikák bemutatása, a hasonlóságok és a differenciák elemzése. Alkalmazott agrárpolitika. A struktúrapolitika, a piacpolitika és az árpolitika összefüggései. A termékárakat befolyásoló árpolitikai beavatkozások elemzése (függvényanalízis). Az ütközőkészletek elvének jelentősége, alkalmazása. Az agrárpiaci rendtartás. Az agrárpiaci rendtartás EU és hazai intézményrendszere, a működési mechanizmus bemutatása. Külkereskedelmi szabályozás. A komplex vidékfejlesztési programok támogatási háttere. A versenyképesség értelmezése mezőgazdaságban. Szénay L. Villányi L. : Agrárgazdaságtan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, Villányi L. Vasa L. (szerk) : Agrárgazdaságtani fogalmak. Tantárgyi segédlet Halmai P. (szerk.): Az Európai Unió agrárrendszere. Mezőgazda Kiadó. Budapest Buday-Sántha A.: Agrárpolitika vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs MEZŐGAZDASÁGI PIACGAZDASÁGTAN A mezőgazdasági piac lényege, piaci mechanizmusai. A mezőgazdasági kereslet kínálat alapvető összetevői, részpiacok, részpiacok közötti összefüggések, piaci formák. A mezőgazdasági vállalkozások, vállalkozások formái, termelési költségek, tökéletes és tökéletlen verseny. Teljesítményének mérése, ciklikus növekedés, egyensúlyi zavarok, közösségi tevékenységek, közösségi finanszírozás, az állam mint piaci szereplő, a kormányzat gazdasági feladatai, a gazdaságpolitika eszközrendszerei. A pénz lényege, a pénzügyi közvetítés szerepe, a monetáris irányítás rendszere, a hitelpiac mechanizmus, pénzügyi piacok működése, értékpapírok, értékpapír piacok működése, az államháztartási rendszer költségvetési politika, devizagazdálkodás, devizapolitika. A mezőgazdaságim politika változásai Magyarországon. Az EU mezőgazdasági politikája.

12 Kurtán L.: Piacgazdaságtan. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, Honvári J.: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Budapest, Aula Kiadó, Kurtán L.: Közgazdaságtan. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, KOMMUNIKÁCIÓ KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ - NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Ismerjék meg a hallgatók azokat a pszichológiai, verbális és nonverbális kommunikációs törvényszerűségeket, melyek alapján eredményesen elsajátíthatják a veszélyhelyzetekben célszerű viselkedési, közlési, befolyásolási mintákat, módszereket. A verbális kommunikáció. Kommunikációs kódrendszerek. A kommunikáció szintjei és célrendszere. Kommunikációs alapfunkciók, információs funkció, érzelmi funkció, motivációs funkció, ellenőrzési funkció. Nonverbális kommunikáció. Arcolvasás, arcelemzés. Az arc morfológiai jegyei. Arcüzenetek értelmezése. A testbeszéd főbb megnyilvánulási formái különböző élethelyzetekben. A nonverbális kommunikáció tudatos alkalmazása A stressz fogalma, jelentősége, nonverbális vonatkozásai. A stressz-kezelés. Arc- és testüzenetek a mindennapi gyakorlatban. A krízis, a válság, a veszélyhelyzet fogalma és jellemzői. A krízis kommunikáció fogalma, célja, alapfeladatai és fő területei. A célközösségek felosztása : korosztályos és sajátos célcsoportok, családok veszélyhelyzetben. A túlprodukciós célközösség, tömeg, tömegpánik, a megelőzés kommunikációs módszerei. A kríziskommunikáció eszközei, az információáramlás irányai, tartalma. Kommunikációs formák. A kommunikációs zaj, a rémhír és terjedésének mechanizmusa, a globalizált informatika, mint kommunikációs veszélyforrás. Módszerek, ajánlások kríziskommunikációs eljárásokra. Siklaki István: A szóbeli befolyásolás alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 2.kiadás, Aronson E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Dr. Barlai Róbert és Kővágó György: Válság (katasztrófa) kommunikáció. Petit Real Könyvkiadó, Budapest, dr Zellei Gábor: Katasztrófapszichológia. CEDIT Kft, Zsebők Lajos: Válságkommunikáció a víziközmű-szolgáltatásban. Fejérvíz Rt., Székesfehérvár Dr. Zellei Gábor et al.: Munkahelyi tűzvédelem, fejezet. Verlag Dashöfer, Csapatpszichológia. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, (ZMNE könyvtár) Fekete Ferenc Sándor Imre: Válságkezelés és kríziskommunikáció. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kiadása, Szabó K.: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest, 2001.

13 13. EU ISMERETEK Az egységes Európa gondolat politikai, gazdasági gyökerei, az egységesülés kezdeti lépései. Az Európai Közösségek kialakulása, a továbbfejlődés útjai. A Párizsi és Római Szerződések. Az Egyesülési Szerződés és az Egységes Európai Okmány; Nemzetközi gazdasági szervezetből nemzetközi politikai szervezettté válás folyamata Maastricht, az Európai Uniós Szerződés elfogadása, majd ratifikálása, az Európai Unió létrejötte. A három pillérre épülő Európai Unió modellje. Az Amszterdami Szerződés; Az Európai Unió intézményrendszere. Az Európai Tanács a tagállamok legmagasabb szintű találkozójából a közösség legfőbb döntéshozó szervévé válásának folyamata, az Európai Tanács politikai szerepe. Az Európai Unió Tanácsának funkcionálisan rétegződő modellje. Eljárási módok, szavazási módok a Tanácsban; A szupranacionális bürokráciára épülő kormányközi együttműködést biztosító Európai Bizottság felépítése és összetétele. Az európai biztosok és az európai bizottsági apparátus működési modellje, funkciók és hatáskörök a Bizottságban; Az Európai Parlament vitafórumból felelős döntéshozó szervvé válásának útja, a hatáskörök bővítésének folyamata. A Parlament hatáskörei. A parlamenti képviselők jogállása. Európai politikai pártok parlamenti csoportjai, csoportközi csoportok. Az európai érdekcsoportok rendszere; Az autonóm jogrendszerként létező közösségi jog, mint a jogszabályok szervezett és strukturált rendje, amelynek saját forrásai, intézményei és eljárási módjai vannak. A luxemburgi Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Főügyészi Hivatal szerepe, felépítése, módszerei, eljárási módjai. A közösségi jog közvetlen hatálya, elsőbbsége, az előfoglalás és a jogharmonizáció kérdései; Egyéb Uniós szervezetek. Az Európai Közösségek Számvevőszéke. Az Uniós Szerződés által fő szervvé vált Számvevőszék feladat-és hatásköre. Az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank A Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó, véleményező, konzultatív szerepe. A Régiók Bizottságának feladatköre, az Európai Unió regionális politikája; Gazdasági és Monetáris Unió. A monetáris integráció kialakulása, a közös pénz előnyei. Az Európai Unió költségvetése. Az Uniós intézmények szerepe a költségvetés előkészítésében, elfogadásában és ellenőrzésében; Közös politikák és közösségi tevékenységek az Európai Unióban. Kereskedelem és versenypolitika. Mezőgazdasági és halászati politika. Közös közlekedési politika és transzeurópai hálózatok. Foglalkoztatás-és szociálpolitika. Ipar-, energia-, és kutatás-fejlesztési politikák. Környezetvédelem, fogyasztóvédelem és egészségügyi politikák. Oktatási és kulturális politikák. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, Budapest, Navracsics Tibor : Európai belpolitika. Korona, Kende Tamás : Európai közjog és politika. Osiris-Századvég, Az Európai Bizottság éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé. 1997,1998,1999, Európa A-tól Z-ig. Az Európai Integráció Kézikönyve. Európai Bizottság, NEMZETKÖZI ÁGAZATI KAPCSOLATOK Alapfogalmak. A külgazdasági kapcsolatok általános kérdései. A nemzetközi kereskedelem elméletei. Külgazdasági nyitottság. A nemzetgazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága. A kiterjesztett nyitottság-elmélet. A kereskedelempolitika eszközrendszere (vám, szubvenció, nem tarifális korlátozások, mennyiségi korlátozások, közvetett exportösztönzés).

14 Az áruforgalmi export és import folyamatok változása. Külgazdasági pénzügyek. Valuta és deviza fajtái. Valutaárfolyam, az árfolyam hatásai. A pénz- és tőkepiacok kialakulása és tagozódása. A pénz- és tőkepiaci ügyletek fő típusai. Az értéktőzsde és a devizatőzsde. A valutáris likviditás. Külgazdasági mérlegek. Ágazati Kapcsolatok mérlege. A külgazdasági kapcsolatok államközi szabályozása. Centrum, periféria, félperiféria. A kitörés feltételei a félperifériális helyzetből. A külgazdaság komplex elemzésének módszertana. A magyar külkereskedelmi termékforgalom statisztikai módszertana. Dr. Lakos I. Dr. Szivi J.: Külgazdaságtan; Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ; Chikán Attila, et.al.: Vállalatgazdaságtan. Aula, Czakó Erzsébet: Vállalati stratégia, stratégiai menedzsment. Vezetéstudomány, sz. P. A. Samuelson W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan. I-III. kötet. KJK, Bp Solt K.: Makroökonómia. Tri Mester kiadó, Tatabánya, (KÖRNYEZET- AGRÁR) JOGI, SZAKIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK A jog fogalma, szerepe, a jogforrások. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. A helyi önkormányzatok. A közigazgatási hatósági eljárás. A jogképesség és a cselekvőképesség. A jogi személy. Az alapvető emberi és állampolgári jogok. A tulajdonjog. A haszonélvezeti jog. A kártérítés. A szerződés. Néhány nevesített szerződéstípus. A szociális intézményrendszer jogi kereteinek vázlata. Az Európai Unió. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése, az Alkotmány. Az alapvető jogok és kötelezettségek, ezek érvényesülésének garanciái. Az államhatalmi szervek rendszere, jellegük, egymáshoz való viszonyuk. Az Országgyűlés, a Kormány, a Köztársasági elnök, jogvédelmi szervek, ÁSZ és az önkormányzatok. A közigazgatás az állami funkciók rendszerében, a közigazgatás rendeltetése és feladatai. A közigazgatás szervezetrendszere. Önkormányzati igazgatás. Köztestületi igazgatás. A közigazgatás működése. A védelmi igazgatás kialakulása, fejlődése, főbb területei, szervezeti rendszer és feladatai. Az alapképzés ismereteire valamint a környezetvédelmi általános képzésre építve a környezet és gazdaság kapcsolatának bemutatása. A környezetvédelmi szabályozás elméleti és gyakorlati összefüggései. Környezeti hatások és kockázatok. Környezetpolitika. Ezen belül agrárjog feladata mindazon szerződések kidolgozása, rendszerezése és oktatása, melyek a termőföld hasznosítás, a földművelés és állattenyésztés, mezőgazdasági termékértékesítés és a termelési, feldolgozási, valamint értékesítő szervezeti struktúra szabályozása alkalmas. Ilyenformán agrárjog feladata a mezőgazdasági tevékenység támogatásával, a mezőgazdasági termelési és feldolgozási tevékenység hitelezésével és a mezőgazdasági termelés biztosításával összefüggő jogintézmények és jogviszonyok tárgyalása is. Ezen ismeretekre alapozva a hallgató legyen képes eligazodni, a tételes szakmai tudás, az általános elvek, a szabályozási formák, az anyagi jog, és az eljárási jog területén egyaránt évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Tóth Judit: Jog és közigazgatás. Wesley János Kiadó, Budapest, Dr. Balás István: Jogi alapismeretek. Wesley János Kiadó Bp

15 Bódig Szabadfalvi P. Szabó - Szabó M. H. Szilágyi Takács Ződi: Bevezetés a jog- és államtudományokba Bándi Gyula: Környezetvédelmi jog Novotni Zoltán: A magyar agrárjog fejlődésének vázlata Magyar Közigazgatás 1991./ o. Általános közigazgatási ismeretek. KSZK, Budapest, Lőrincz Lajos Takács Albert: A közigazgatás-tudomány alapjai. Rejtjel Kiadó Kft, Budapest, ÉLŐHELY-VÉDELEM Az élõhely, élettér és életközösség fogalma; a természetes, természetközeli és mesterséges élõhelyek csoportosítási lehetõségei. A magyarországi természetes élõhelyek bemutatása. Leromlási folyamatok a magyarországi természeti területeken. A hemeróbia fogalma, becslési lehetõségei. Regenerációs folyamatok a magyarországi természeti területeken, a regeneráció mérési lehetõségei. Természetvédelmi feladatok a természetes élõhelyeken. A nem természetes élõhelyek védelmének szükségessége. Az élõhelyvédelem, mint az állatvédelem és a vadgazdálkodás alapja. Mezei élõhelyek védelme és fejlesztése. Vízi élõhelyek védelme és fejlesztése. Erdei élõhelyek védelme és fejlesztése. Szmorad F. - Tímár G. (szerk.): Növénytársulástani és ökológiai tanulmányok. - TILIA Vol. I., Sopron, Faragó S.: Élõhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban. - Mezõgazda Kiadó, Budapest, Csapody I. - Halupa L. - Keszthelyi I.: Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdõk kezelésére. - KTM, Budapest, Borhidi A. et al.: Vörös Könyv. Magyarország veszélyeztetett növénytársulásai. - Akadémiai Kiadó, Budapest, Láng E. (szerk.): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer I-X. - MTA ÖBKI - MTM, Budapest, KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem, környezetgazdálkodás, a fenntartható táj- és környezetgazdálkodás fogalma, kialakulása. A fenntartható táj- és környezetgazdálkodás megteremtéséhez alapvetően szükséges természeti erőforrások állapotának, minőségének jellemzői az erőforrásokkal való racionális gazdálkodás. Meg nem újítható erőforrások (fosszilis) hatása a környezetre, a megújuló erőforrások szerepe a környezet állapotát illetően. A biomassza energiaforrások lehetőségei. Az ökológia által feltárt természettörvények alkalmazása a gazdálkodásban. Az anyagáramlást és anyaggazdálkodást biztosító folyamatok. Az anyagszerveződés általános törvényei. Erőforrás fogyasztás, erőforrás rekonstrukció, erőforrás védelem. Az árutermelés hatása a természeti erőforrások állapotára, minőségére. Az Agrárkörnyezetgazdálkodás meghatározása. Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete az EU-ban és Magyarországon. Magyarország természeti adottságainak rövid ismertetése. Magyarország zónarendszerének bemutatása. A környezetvédelem és a mezőgazdaság kapcsolata. Fenntartható mezőgazdálkodás. Mezőgazdasági termelési alternatívák. A mezőgazdaság környezetkárosító hatásainak ismertetése. Környezetvédelmi programok az EU-ban és

16 Magyarországon. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) ismertetése. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) ismertetése. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése. Országos NAKP programok ismertetése. Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása. A NAKP térségi programjainak ismertetése ÉTT területek és tájközpontok, mintagazdaságok bemutatása. Ökológiai gyepgazdálkodás és az ökológiai szőlő és gyümölcstermesztés és borászat ismertetése. A természetvédelem és a mezőgazdaság kapcsolata. Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. A NAKP információs feladatai. Üzemtervek és táblatörzskönyvek készítése. Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) ismertetése. A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. Műtrágyák és a környezet, peszticidek és a környezet, a környezet erősödő savasodása és az erőforrások állapota. A környezeti problémák megjelenése a közgazdaságtanban. Közgazdaságtani irányzatok: ökológiai közgazdaságtan és a környezetgazdaságtan. Zöldülő nemzeti elszámolások. Különféle szabályozási mechanizmusok a környezeti állapot megfelelő minőségben való fennmaradásáért: közvetlen vagy normatív szabályozás, közvetett vagy gazdasági szabályozás (adó, szubvenció, piacteremtés). A környezetgazdálkodás mikrogazdasági szintjei. A vállalat(ok) és környezete. Társadalmi és vállalati érdekek közötti ellentmondás feloldásának lehetséges módjai. A vállalat (a vállalatvezető) környezeti felelőssége. A vállalat, mint ökológiai alrendszer. A fenntartható táj- és környezetgazdálkodás lokális, regionális és globális környezetbiztonsági vonatkozásai. Bándi Gy. (sorozat szerk.): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása - KJK, Bp Fodor L.: Integratív környezetjog - Bíbor Kiadó, Bp Kerekes S. - Szlávik J.: Környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - KJK, Bp Sántha A.: Környezetgazdálkodás I. - Akadémia Kiadó, Bp Sántha A.: Környezetgazdálkodás II. - Nemzeti Könyvkiadó, Bp ERDŐGAZDASÁGI ISMERETEK Az erdészeti ismeretek enciklopédikus összefoglalása, az alapok megismertetése. A tárgy szintetizálja az alapozó tárgyak ismereteit, rávilágít az erdő fogalmára, az erdei életközösségre, a szakmai tevékenységre, valamint alapot ad egyes későbbi környezetvédelmi, környezetgazdálkodási tantárgyaknak. Az erdő fogalma. Az erdő mint ökoszisztéma (abiotikus és biotikus tényezők). Erdőtársulások, erdőtípusok. A fenntartható erdő- és vadgazdálkodás fogalma, kritériumai. Erdőtípusok. Maggazdálkodás, csemetetermesztés. Erdősítés, fásítás. Erdőnevelés. Erdőbecslés. Erdővédelem. Fahasználat. Erdőművelés (erdősítés, erdőnevelés). Az erdő és a vad kapcsolata. Erdőhasználat. Erdőbecslés, erdőrendezés. Varga Szabolcs: Erdészeti ismeretek. Egyetemi jegyzet. Sopron, Danszky I. szerk.: Erdőművelés I.-II. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, Solymos R.: Erdőfelújítás- és nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. Mezőg. Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000.

17 19. HAL- és VADGAZDÁLKODÁS A halgazdálkodás fogalma, története. A halászat és haltenyésztés világélelmezési és hazai szerepe. Fogási tendenciák, értékek. Legfontosabb fogott és tenyésztett halfajaink. A halak környezetének jellemzése. Víztípusok. A vizek fizikai és kémiai jellemzői. Halastavak típusai. Természetes halpopulációk jellemzése. A halak növekedése, viselkedése. Halászati módok, eszközök. Fenntartható halászat. Halszaporítás I. Pisztráng, csuka, tokfélék, sügérfélék. Halszaporítás II. Pontyfélék, harcsafélék. Haltenyésztési stratégiák. Extenzív, intenzív nevelés, polikultúra, monokultúra. A természetes táplálék szervezetek és azok megtermelése tavakban. Tóelőkészítés, trágyázás, levegőztetés, vízcsere. Lehalászás, teleltetés, válogatás, szállítás. Intenzív, zártrendszerű haltenyésztés, elfolyóvizek tisztítása, újrahasználata Sokhasznú (multifunkciós) tógazdaság kialakítása, üzemeltetése. Halegészségügyi alapismeretek. Engedélyezett kezelési módszerek. A halászat természetvédelmi vonatkozásai. A halászati törvény. A vadgazdálkodás hazai története, és szervezeti formái. A vadászat és a vadgazdálkodás jogi szabályozása. A gímszarvas vadgazdálkodási jelentősége, állománydinamikája, etológiája. A dám és az őz hazai elterjedése, táplálkozás és szaporodásbiológiája. A vaddisznó és a muflon vadgazdálkodási és természetvédelmi megítélése. A fácán és a fogoly állományviszonyai hazánkban. A mezei nyúl populációbiológiai jellemzői, hasznosításának lehetőségei. A vízivadfajok állományviszonyai, hasznosításuk természetvédelmi vonatkozásai. Zárttéri apróvadtenyésztés. Vaddisznóskertek létesítése. Vadgazdálkodási berendezések. Lőfegyver és lőszerismeret. Vadászati módok és módszerek. A vadgazdálkodás természetvédelmi vonatkozásai. A vadgazdálkodás törvényi szabályozása. Hal-és vadgazdálkodás az EU-ban. Horváth L. (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés, Mezőgazda Kiadó, Bíró P.: Vizsgálati módszerek és értékelő eljárások a halbiológiában (KLTE Debrecen, kézirat, 128 old.) Faragó, S.: Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó. Budapest, Faragó, S.: Magyar vadászenciklopédia. Totem Kiadó. Budapest, Csányi, S.: Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó. Budapest, KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTAN A népesség és a környezet kapcsolata. Fizikai hatások és az egészség kapcsolata: az ionizáló és nem ionizáló sugárzás hatásai, a zaj hatása. A környezet kémiai anyagainak hatása az egészségre: a levegő a víz és a talajok szervetlen és szerves szennyezőinek hatásai, hatásmechanizmusok. A biológiai szennyezők: a vírusok és a baktériumok, patogén mikroorganizmusok. A toxikus anyagok csoportosításának szempontjai. A mérgek bejutása, felszívódása és transzportja a szervezetben. A detoxikáció lehetséges mechanizmusai, a mérgek transzformációs reakciói. A környezetszennyezők toxikológiai tesztelése. A biológiai tesztmódszerek alkalmazhatósága és kritériumai. Rövid és hosszú lejáratú módszerek. A mutagén anyagok hatásai, kimutatásuk. Korai figyelmeztető rendszerek és alkalmazási lehetőségei. Az egészséges környezet és annak biztosítása. Természetes környezet, a levegő, a víz és a talaj egészségtana. Mesterséges környezet, falvak, városok, lakások. Személyi gondozás, szokások, egészséges életmód kialakítása. Az ember életmódjának hatása az egészségre: a

18 dohányzás, a stressz, az alkohol és a kábítószerek hatása. Az allergia, mint napjaink egyik népbetegsége. Az egészséges öltözködés és táplálkozás. A mentálhigiéne fogalma és jelentősége. Katasztrófa során bekövetkezett sérüléstípusok és betegségek jellemzése, a kárhelyen történő egészségügyi ellátás szabályai. Ön- és kölcsönös segélynyújtás. Dr. Bombay Lászlóné: Egészségtani és gondozási ismeretek. OKKER Oktatási Iroda, Dr. Gion Gábor: Egészségvédelem. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Nagy István, Dr. Nyilas Károly: Az ember biológiája és egészségtana (egységes jegyzet, kézirat). Nemzeti Tankönyvkiadó, St. John Ambulance, St. Andrew s Ambulance Association, Brit Vöröskereszt Az eslősegély alapkönyve. Mérték Kiadó, Budapest, KÖZIGAZGATÁS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS Közigazgatási alapfogalmak, alapelvek. A KET hatálya. Joghatóság, hatáskör, illetékesség. Alapeljárás. A hatóság döntései. Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás. Jogorvoslatok. Végrehajtás. Az eljárási költség. Az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás. A védelmi tevékenység fogalmai, céljai, feladatai, szervei és intézményei. A rendészet jogszabályi alapjai, a rendészeti igazgatás. Az érdekelt és közreműködő szervek kapcsolata, feladata a biztonsági igazgatásban. Hagyományos feladatok és új kihívások a környezetbiztonság területén. A környezetbiztonság szervezeti és irányítási rendszere. Dr. Bukovics István: Katasztrófavédelmi igazgatás. Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Kar jegyzete, Budapest, Közigazgatás-tudományi Antológia I., ELTE, Budapest, Józsa Fábián: KET Kérdezz Felelek. Opten Informatikai Kft, Budapest, GLOBÁLIS KÖRNYEZETI MÓDOSULÁSOK A globalizáció lényege, sajátosságai. A globalizálódó világgazdaság. A globális problémák felismerése, világkonferenciák. Világmodellek (Medows és társai, Tinbergen-modell, Gábpor- Colombo jelentés, Leontief-modell, Somogyi-modell). A globális környezeti problémák fontosabb nemzetközi és hazai vonatkozásai. A légkör globlis problémái, az üvegházhatás várható következményei. A Vahava-program. Globális vízproblémák, vízszennyezés, édesvízvédelem, elsivatagosodás, aszályhajlam erősödése. Az erdőirtás mint globális probléma. Az esőerdők pusztítása. A savas ülepedés hatásai. Az emberiség energiagondjai, lehetséges megoldások. Az atomnergia és nurleáris hulladékok. A hulladék mint globális probléma. A műanyagok jövőbeni szerepe. A kemizáció és a mezőgazdaság. A zöldforradalom és a világélelmezés. A népességrobbanás és az urbanizáció. Egyéb urbanizációs problémák (szmog, zsúfoltság, stressz jelenség, stb.). Az ökonómia csapdájában. Termelés és fogyasztás. A fenntartható fejlődés kérdőjelei. A globális gondolkodás a földi környezetről. Jövőképek, modellek.

19 Rakonczai J.: Globális környezeti kihívások. Universitas Szeged Kiadó, Szeged Kerényi A.: Általános környezetvédelem. Globális gondok lehetséges megoldások. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, Al Gore: Mérlegen a Föld. Ökológia és az emberi lélek. Föld Napja Alapítvány, Vida G.: Helyünk a bioszférában, Tipotex Elektronikus Kiadó Kft., KERTÉSZETI TERMESZTÉS A kertészeti termesztés fogalma feladata, jelentősége, felosztása. A zöldségtermesztés története. A zöldségnövények rendszerezése, származása és csoportosítása. Szaporító- és termesztő berendezések. A zöldségfélék szaporítása. Növényváltás (vetésforgó), tápanyagellátás, növényápolási munkák és öntözés. A zöldségnövények betakarítása, előkészítése értékesítésre és tárolásra. A gyümölcstermesztés története és helyzete. Magyarország gyümölcstermő tájai. A gyümölcstermő növények rendszertana és gyakorlati csoportjai. Gyümölcs-termő növények alaktana, élettani sajátosságai és szaporítási módjai. Gyümölcstermő ültetvények létesítésének ökológia és gazdasági feltételei. Ültetvények létesítése, termőfelület kialakítása és fenntartása. Talajerő-gazdálkodás a gyümölcsökben. Termés betakarítás és gyümölcstárolás. A szőlőtermesztés kialakulása, története, valamint jelenlegi nemzetközi és hazai helyzete. A szőlő rendszertani besorolása és morfológiája. A szőlőtermesztés környezetei feltételei. A szőlő életszakaszai, évi biológiai ciklusa és vegetációs fázisai. Szőlő fajtaismeret. Dísznövények csoportosítása és termesztése. A kertészeti termesztés hazai és nemzetközi jelentősége és perspektívái. Cselőtei L., Nyujto S., Csáky A.: Kertészet. Mezőgazda Kiadó. Budapest, Géczy L.- Polyák D.- Szabó M.: Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. Nyíregy-házi Főiskola MMFK (főiskolai jegyzet), Géczy L. : Zöldségtermesztés I. Nyíregyházi Főiskola MMFK (főiskolai jegyzet) Soltész M.: Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, ÁLLATTENYÉSZTÉSI és TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK Az állattenyésztés jelentősége, helyzete, gazdasági állataink eredete, rendszerezése. Általános állattenyésztés (környezetvédelmi vonatkozások, takarmányozási-, állathigiéniai- és járványügyi ismeretek). Gazdasági állataink küllemi sajátosságai, növekedése fejlődése. Genetikai módszerek alkalmazása, tenyésztési eljárások. Értékmérő tulajdonságok. Környezeti tényezők, gazdasági állatok elhelyezése. Gazdasági állataink szaporítása, ápolása és gondozása, védelme. Az állati termékelőállítás takarmányozási alapjai, takarmányértékelési rendszerek. Monogasztrikus és kérődző állatok takarmányozásának sajátosságai, gazdasági állataink takarmányai. A szarvas-marhatenyésztés jelentősége, helyzete, fajtaismeret. Tejtermelő tehenészet, húsmarhatartás, borjú és növendéknevelés, marhahizlalás. A juhtenyésztés jelentősége, helyzete, juhfajták. Anyajuhtartás, tej-, és gyapjútermelés, bárányhizlalás, vágás és minősítés. A sertéstenyésztés jelentősége helyzete, fajtaismeret. Koca- és kantartás, malac- és tenyészsüldő nevelés, sertéshizlalás. A baromfitenyésztés

20 jelentősége helyzete, fajták és hibridek. Keltetés, nevelés, tojástermelés, vágóbaromfi, baromfihús, máj és tolltermelés. Szabó F. (szerk.): Állattenyésztéstan (BSc tankönyv), Mezőgazda Kiadó, Horn P. (szerk.): Állattenyésztés I. Mezőgazda Kiadó, Budapest, Horn P. (szerk.): Állattenyésztés II. Mezőgazda Kiadó, Budapest, SZŐLŐ- és GYÜMÜLCSTERMESZTÉS A képzésben elméleti ismereteket adunk át általános szőlészeti és gyümölcstermesztési témakörökben: foglalkozunk a szőlő- és gyümölcstermesztés szerepével, jelentőségével, jelenlegi helyzetével, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztés történeti -, biológiai - és ökológiai alapjaival. A szőlő- és gyümölcstermesztés jelentősége a fenntartható környezetgazdálkodásban. Bemutatjuk továbbá a szőlő- és gyümölcstermesztés gyakorlatát, kitérünk a szőlő- és gyümölcsültetvények létesítésének, s a szőlő és gyümölcs termesztéstechnológiájának sajátosságaira; ismertetjük a fiatal és a már termőre fordult ültetvényekben végzendő az agro- és fitotechnikai műveletek lényegét, s tárgyaljuk a szőlőfajta és gyümölcsfajta ismeret és használat alapjait. Cél, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a szőlészet és gyümölcstermesztés elméleti alapjairól, s a termesztés gyakorlati fogásairól. Magyarország szőlő- és gyümölcstermesztésének története. A szőlő és gyümölcsfélék környezeti igénye. A szőlő és gyümölcsfélék növekedése, fejlődése. Szőlő- és gyümölcsültetvények létesítése. A szőlő és gyümölcsfélék metszése. A szőlő és gyümölcsfélék zöldmunkái. Tápanyag-gazdálkodás. Talajművelés. Öntözés, növényvédelem, szüret. Szabó F. (szerk.): Bényei F. Lőrincz A. Sz. Nagy L.: Szőlőtermesztés. 3. kiadás, Mezőgazda Kiadó, Budapest, Kozma P.: A Szőlő és termesztése I. - II. Akadémiai Kiadó, Budapest, Hofmann U. Köpfer P. Werner A.: Ökológiai szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, Papp J. (szerk.): Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest, Papp J. (szerk.): A gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest, SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS A növénytermesztéstan fogalma, fejlődésének fontosabb korszakai a világon és hazánkban. A növénytermesztés fejlesztésének alapelvei a múltban, a jelenben és jövőben. A növénytermesztés ökológiai, biológiai és agrotechnikai elemei. A fenntartható, multifunkcionális növénytermesztés jellemzése, ex situ és in situ környezetvédelem jellemzői a növénytermesztésben. A termőhely és fajtaspecifikus növénytermesztési modellek fontosabb jellemzői. A hazai mezőgazdaság művelési ágainak szerkezete, a fontosabb termesztett szántóföldi növények vetésterülete és termésátlaga. A szántóföldi növénytermesztési biológiai alapjai, a genotípus, a vetőmag használata, a fajtamegválasztás tényezői. Az öntermékenyülő és idegen termékenyülő növények vetőmag szaporítása. A GMO

KÖRNYEZET- ÉS TÁJVÉDELMI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak. Szak vezetője: Prof. Dr. Bukovics István DSc tanszékvezető egyetemi tanár

KÖRNYEZET- ÉS TÁJVÉDELMI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak. Szak vezetője: Prof. Dr. Bukovics István DSc tanszékvezető egyetemi tanár W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A KÖRNYEZET- ÉS TÁJVÉDELMI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Szak vezetője: Prof. Dr. Bukovics István DSc tanszékvezető egyetemi tanár

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki 2. Az alapképzési szakon

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc szak

Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc szak Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc szak A képzés célja olyan szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek a termeléssel, szolgáltatással

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK A Debreceni Egyetem képzési programja 2007 GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK Indított szakirányok: o Agrárgazdasági o Regionális és vidékfejlesztési Képzési terület, képzési ág: Agrár

Részletesebben

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment szakmérnök levelező szakirányú továbbképzés képzési- és kimeneti követelményei Budapest, 2012. Vállalkozásmenedzsment szakmérnök szakirányú

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET Kreditelismeréssel beszámítható alapképzési

Részletesebben

INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK

INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK Indított szakirányok: Szakigazgatási, Informatikai Képzési terület, képzési ág: Agrár képzési terület; Gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki

Részletesebben

Tantárgyfelelős oktató neve. Félévi köv. Kredit pont

Tantárgyfelelős oktató neve. Félévi köv. Kredit pont II. Szakmai törzstárgyak 2. Körny.tud. al.ism. modul I. Alapozó tárgyak 1. Természettudományi és informatikai alapismeretek modul A törzsanyag tantárgyainak megnevezése (alapozó és szakmai törzstárgyak)

Részletesebben

MINTATANTERV ÉVFOLYAMONKÉNT (félévenként) ŐSZTŐL (LEVELEZŐSÖK)

MINTATANTERV ÉVFOLYAMONKÉNT (félévenként) ŐSZTŐL (LEVELEZŐSÖK) MINTATANTERV ÉVFOLYAMONKÉNT (félévenként) 2011-20. ŐSZTŐL (LEVELEZŐSÖK) Félév Kredit Követelmény Oktatók 1. I. ÉVF. 1. FÉLÉV 2011-20. ŐSZTŐL Biológiai alapismeretek 3 vizsga KTAK103 Galambos József Kémiai

Részletesebben

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ /fax: 222-4584 : 383-8491/172 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 Távoktatási Központ ÉVFOLYAM II. évf. vállalkozás szervező TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés az EU tanulmányokba 2007/2008 I. félév 1 A Tantárgyi útmutató

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Agrár és Vidékfejlesztési Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA (JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE) 1086 Budapest, Dankó utca 11.

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA (JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE) 1086 Budapest, Dankó utca 11. (JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE) 1086 Budapest, Dankó utca 11. A Wesley János Lelkészképző Főiskolát a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapította 1987-ben, amelyet a kormány a 1059/1991. (XII.6.)

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.

A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6. A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,

Részletesebben

1. A mesterképzési szak megnevezése: takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki

1. A mesterképzési szak megnevezése: takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki 1. A mesterképzési szak megnevezése: takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A SZENT ISTVÁN EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A SZENT ISTVÁN EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A SZENT ISTVÁN EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Mesterszak Teljes kreditértékkel beszámítható alapképzési szak GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Marketing Nemzetközi

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest, 2013. CSOMAGOLÁSTECHNOLÓGUS

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

NYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék mezőgazdasági gépészmérnöki szak III. évfolyam

NYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék mezőgazdasági gépészmérnöki szak III. évfolyam ALKALMAZOTT SZÁMÍTÁSTECHNIKA MG2613 Meghirdetés féléve: 6. 6. 11 1 1 11 11 Összesen: 11 11 Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős beosztása: MG1108; MG1207 Dr. Végső Károly főiskolai docens A tantárgy

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

I. Adatlap. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA 7 Fizika BSc

I. Adatlap. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA 7 Fizika BSc I. Adatlap 3. Az indítandó alapszak megnevezése fizika alapszak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése fizikus 5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése tanári alkalmazott környezetfizikai

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:

Részletesebben

Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára. A tételsor

Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára. A tételsor Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára A tételsor 1/A Az emberi erőforrás, mint komplex tudományelméleti probléma. Gáspár L. (2000): 11-20; 71-125. o. 2/A Stratégiai

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Féléves. Típus KÖZGAZDASÁGTANI, MÓDSZERTANI ÉS ÜZLETI ALAPOZÓ ISMERETEK. Gy 10 2 1 K technológiák (IKT) Tanulás- és kutatásmódszertan, LBG_GI878G3

Féléves. Típus KÖZGAZDASÁGTANI, MÓDSZERTANI ÉS ÜZLETI ALAPOZÓ ISMERETEK. Gy 10 2 1 K technológiák (IKT) Tanulás- és kutatásmódszertan, LBG_GI878G3 Szak megnevezése: TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Közgazdász turizmus-vendéglátás Tagozat: Levelező 2015 A tanegység Féléves Ajánlott Köv. előfeltétel Kredit

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Mérés-értékelés pedagógus szakvizsga

Mérés-értékelés pedagógus szakvizsga Mérés-értékelés pedagógus szakvizsga KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés 2. A szakirányú továbbképzésben

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

A szakirányú továbbképzés megnevezése: VÁLTOZÁS- ÉS VÁLSÁGMENEDZSMENT. Jelentkezési feltételek: bármilyen végzettséget adó alapszakon szerzett oklevél

A szakirányú továbbképzés megnevezése: VÁLTOZÁS- ÉS VÁLSÁGMENEDZSMENT. Jelentkezési feltételek: bármilyen végzettséget adó alapszakon szerzett oklevél A szakirányú továbbképzés megnevezése: VÁLTOZÁS- ÉS VÁLSÁGMENEDZSMENT Szakképzettség: változás- és válságmenedzser Képzési terület: gazdaságtudományok Jelentkezési feltételek: bármilyen végzettséget adó

Részletesebben

Szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Tankerület-igazgatási vezető pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak Szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezés

Részletesebben

(A nappali tagozatos tantervekben az óraszámok hetente, a levelezőn szemeszterenként értendőek.)

(A nappali tagozatos tantervekben az óraszámok hetente, a levelezőn szemeszterenként értendőek.) Tantervek A képzés meghatározott képzési idő (alapképzésben 7 szemeszter, felsőfokú szakképzésben 4 szemeszter) alatti elvégzéséhez, a szakmai indokok alapján nem kötelezően előírt, de a tantárgyi előfeltételek

Részletesebben

Kertészmérnöki MSc szak mintatanterve

Kertészmérnöki MSc szak mintatanterve Sorszám I. ALAPOZÓ ISMERETEK Kertészmérnöki MSc szak mintatanterve 1. félév 2. félév Elmélet Gyakorlat Kr. Elmélet Gyakorlat Kr. Elmélet Gyakorlat Kr. Elmélet Gyakorlat Kr. Elmélet Gyakorlat Kr. 1. Természeti

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Diplomás szakreferens

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye

ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM 122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe

Részletesebben

Élelmiszerlánc minőségügyi szakmérnöki szak

Élelmiszerlánc minőségügyi szakmérnöki szak Élelmiszerlánc Minőségügyi és Élelmiszerlánc Minőségirányítási szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzésben résztvevők megismerik és elsajátítják: A két képzés törzstárgyai azonosak, amelyek, egyrészt

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV. érvényes a. 2011/2012. tanévtől. felmenő rendszerben MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BSC.

SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV. érvényes a. 2011/2012. tanévtől. felmenő rendszerben MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BSC. SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV érvényes a 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BSC.) LEVELEZŐ TAGOZAT Szakirányok GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNY KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Nemzetközi Gazdálkodás Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési

Részletesebben

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014.

GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014. GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014. 1. AZ ALAPSZAK MEGNEVEZÉSE: Gazdálkodási és menedzsment szak (Gazdaságtudományi képzési terület, üzleti képzési ág) 2. AZ OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Köv. LBG_GI878G3 Tanulás- és kutatásmódszertan, prezentáció Gy 12 3 1 K

Köv. LBG_GI878G3 Tanulás- és kutatásmódszertan, prezentáció Gy 12 3 1 K Szak megzése: Az oklevélben szereplő szakképzettség megzése: Tagozat: TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező KÖZGAZDASÁGTANI, MÓDSZERTANI ÉS ÜZLETI ALAPOZÓ

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben