Bevezető fejezet. Mi a szociális gazdaság? fejezet. Hogyan elemezzük a szociális gazdaságot többetnikumú közösségekben?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezető 3. 1. fejezet. Mi a szociális gazdaság? 5. 2. fejezet. Hogyan elemezzük a szociális gazdaságot többetnikumú közösségekben?"

Átírás

1

2 Tartalom Bevezető 3. fejezet. Mi a szociális gazdaság? 5 2. fejezet. Hogyan elemezzük a szociális gazdaságot többetnikumú közösségekben? 3 3. fejezet. Az elemzés eredményei Kérdőíves felmérés Interjúk fejezet. Következtetések fejezet. Mellékletek 48. Melléklet. A szociális gazdaság körébe tartozó, jövedelmi forrást biztosító tevékenységek törvényes keretei Melléklet. Különböző szakképesítések feltételei és megszerzésük időtartama Melléklet. Kutatott települések névsora 55

3 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által az Európai Szociális Alap, Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program társfinanszírozásával lebonyolított, A szociális gazdaság fejlesztése Románia Északnyugati és Középrégiójának többetnikumú közösségeiben című projekt keretében készült kiadvány. Társszerzők: ÁDÁM Gábor, Mircea COMȘA, Amelia GORCEA, KOVÁCS Zsuzsanna, Olimpia MOȘTEANU, Constantin SLAVE Köszönet a 24 kérdezőbiztosnak: Mihaela-Aurelia ACHIM, BALLA Zoltán, Teodora-Aurora BREBENARU, Titel-Gheorghe CAOŞAN, Aurora-Gianina CHIRILĂ, DEZSŐ Iuliana, Adina-Viorica FĂRCAȘ, Marius-Emil FĂRCAȘ, GÁS- PÁR Cristina, GLATZ Beáta, Péter-Florin HAJNAL, KEREKES Kinga, LÁZÁR László, MÁGORI István, Emilia-Carmen MITRICIOIU, Daniel-Eugen POGĂCEAN, Adina POP, Carmen-Mihaela POP, Rodica POP, Vasile POPOVICI, Alin Costel PRUNEAN, SZABÓ KŐVÁRI Roberta-Ileana, SZABÓ István, George-Claudiu TOGOR. Köszönjük az adatgyűjtési folyamatban résztvevő 48 település lakosainak szíves hozzájárulását a helyszíni kérdőíves felmérés, illetve az interjúk elkészítéséhez. Fordítás: LÁSZLÓ Noémi Szövegszerkesztés és design: IDEA DESIGN & PRINT SRL Kiadványunk a következő címen ingyenesen hozzáférhető: Kolozsvár, 20 februárja ISBN

4 Bevezető Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezdeményezésének eredményeként a 200. június 203. május időszakban megvalósításra kerül az Európai Szociális Alap által a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program révén társfinanszírozott, A szociális gazdaság fejlesztése Románia Északnyugati és Középrégiójának többetnikumú közösségeiben című projekt. A projekt fő célkitűzése a társadalmi integráció előmozdítása az északnyugati és középrégióban található hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piachoz való hozzáférésének biztosítása által. A projekt az alábbi specifikus célkitűzéseket kívánja megvalósítani:. Az Északnyugati és Középrégióban fellelhető szükségletek, források és lehetőségek a szociális gazdaságnak a célcsoport szintjén megvalósuló támogatását szolgáló elemzése; működőképes kezdeményező csoport létrehozatala az Északnyugati és Középrégió 36 többetnikumú településén; 3. Képzési lehetőségekhez és a munkaerő-piachoz való hozzáférés javítása a célcsoporthoz tartozó 720 személy részére, a létrehozott csoportok tagjainak nyújtott képzések, engedély-kibocsátás, tanácsadás és támogatás révén; 4. Helyi szintű, a köz- és magánszférának a szociális gazdaság területén megvalósuló együttműködését bátorító integrációs környezet támogatása, a 36 Polgármesteri Hivatal szociális dolgozóinak (szociális gondozó szolgá la tainak) mozgósítása továbbképző tanfolyamok illetve a célcsoportok tagjainak és a magánszféra képviselőinek részvételével szervezett munkabeszélgetések révén; 5. Etnikumközi kommunikáció javítása a 36 településen, romák, románok és magyarok a tervezett tevékenységekben való, a projekt időtartamára szóló részvételének elősegítésével. A felsorolt célkitűzések sorában a szociológiai kutatás túlnyomórészt az első célkitűzéssel, nevezetesen az Északnyugati és Középrégióban fellelhető szükségletek, források és lehetőségek a szociális gazdaságnak a célcsoport szintjén megvalósuló támogatását szolgáló elemzésével kapcsolatos. E célkitűzés megvalósítása érdekében összetett, az adatok szekundér elemzését interjúkkal és kérdőíves felméréssel ötvöző kutatási metodológiát alkalmaztunk. Az első módszer korábbi kutatások során összegyűlt statisztikai adatok elemzésében áll, célja, hogy különféle kritériumok figyelembevételével összeállítsa azon települések névsorát, ahol a projekt fő célkitűzése megvalósítható. A kérdőíves felmérés a lakosság egészére, de különösen a projekt célcsoportját képező kategóriákra vonatkozó specifikus statisztikai adatokkal egészíti ki a közösségek kiválasztásához szükséges információ-csomagot, egyben diagnosztizálja az érintett tele- 3

5 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN pülések lakosainak szociális- és gazdasági helyzetét. A helyi vezetőkkel készített interjúk feladata a kvantitatív kutatás eredményeinek részletezése, egyes települések szükségleteinek, forrásainak és lehetőségeinek a helyi vezetők szempontjából történő felmérése illetve a jövedelmet biztosító tevékenységekre vonatkozó tanácsadásnak, képzési tanácsadásnak, segítségnyújtásnak színhelyéül szolgáló települések névsorának szűkítése volt. Kiadványunk 5 fejezetre tagolódik. Célunk a szociális gazdaság kifejezés használatának közérthetőbbé tétele a romániai társadalom kontextusában, illetve a korábban említett kutatás eredményeinek bemutatása. Az első fejezet munkatársaink tapasztalatából vett gyakorlati példákkal illusztrált elméleti felvezető. A második fejezet a szociális gazdaság elemzésére alkalmazott módszer, illetve annak Románia északnyugati és közép fejlesztési régióiban mutatkozó fejlődési potenciálját mutatja be. A harmadik fejezet a kutatás eredményeit tartalmazza, a kérdőíves felmérés és az interjúk révén begyűjtött adatok megkülönböztetésével. A negyedik fejezet a levont következtetéseket tartalmazza, míg az ötödik fejezet melléklet formájában azok számára nyújt hasznos adatokat, akik szociális gazdasági entitást kívánnak létrehozni vagy a munkaerő-piachoz való hozzáférést megkönnyítő képzést keresnek. 4

6 . fejezet. Mi a szociális gazdaság? Az európai államok többsége a negatív gazdasági fejleményeknek, a növekvő munkanélküliségnek és a hátrányos helyzetű csoportok számára létesített munkahelyek hiányának tulajdonítható gondokkal küszködik. A társadalmi kirekesztés kockázatával küzdő személyek (hátrányos helyzetű, kisebbségi, kockázatos helyzetben lévő nő, oktatási rendszerből kikerült fiatal) a munkaerőpiacon megvalósuló beilleszkedéséhez hozzájáruló bármely megoldás a szociális gazdaság körébe tartozik. A kifejezés meghatározásainak java része mutatja, hogy a szociális gazdaság fogalmához társítható kezdeményezések gazdasági eszközökkel szociális célokat valósítanak meg. A szociális gazdaság elveinek Chartája (2002) szerint a szociális gazdaság körébe tartoznak a szövetkezetek, a kölcsönös segítségen alapuló társulások, az egyesületek és alapítványok. Az ilyen típusú vállalkozások a szociális ellátás, szociális szolgáltatások, egészségügy, banki szféra, biztosítás, mezőgazdasági termelés, oktatás, kultúra, sport és szabadidős tevékenységek területén fejtik ki tevékenységüket. Az alábbi gondolatok alapját a Chartában a szociális gazdaságra jellemző elemekként felsorolt tényezők képezik: Az egyén és a szociális kérdések elsőbbsége a tőkével szemben; Fontos a nyílt és önkéntes részvétel; A szociális gazdaság területén végzett tevékenység minden résztvevőjének legyen abba beleszólása; Az ilyen jellegű tevékenység elengedhetetlen velejárója a szolidaritás és a felelősségérzet; A résztvevők érdekei a közös érdekekre is támaszkodjanak; A szociális gazdaság szellemében alapított entitások önállóak, a közigazgatási hatóságoktól függetlenek; A gazdasági tevékenységgel megvalósított anyagi jövedelmet a résztvevők javára illetve a közösség tartós fejlődésére kell felhasználni. Bizonyos szerzők véleménye szerint a szociális vállalkozás egyszerre cég, szociális intézmény és civil szervezet. Cégi minőségében javakat és szolgáltatásokat termel, függ a piactól, szüksége van állandó és változó tőkére. E tényezők üzleti hozzáállást feltételeznek. Ugyanakkor azonban szociális intézmény, tekintve, hogy a közéleti szolgáltatásnyújtásban való részvállalással szociális felelősséget is vállal. A civil szervezeti jelleg a demokratikus működésből, a tagok döntéshozatalban való részvételéből, illetve önkéntesek bevonásából adódik. Csoba Judit, Mária Frey, Éva G. Fekete, Márta Lévai, Anikó Soltész, The Social Economy Handbook (A szociális gazdaság kézikönyve), p. 6, elérhető a handbook.pdf (letöltve ). 5

7 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN Kik a szociális gazdaság támogatói? Civil szervezetek és közintézmények számos projekttel támogatják hátrányos helyzetű közösségek gazdasági fejlődéséhez hozzájáruló szociális vállalkozások növekedését. Romániában, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (www.fseromania.ro) keretében, az Európai Szociális Alap támogatásával, mely az Európai Unió hátrányos helyzetű csoportok szociális beilleszkedését és munkaerő-piaci integrációját célzó legfontosabb mechanizmusainak egyike, projektek egész sora hivatott a szociális gazdaság fejlődését támogatni (www. fonduri-ue.ro). A projektek témái változatosak, az oktatás és foglalkoztatás ügyétől a szociális vállalkozások kutatásáig és a vállalkozói szellem fejlesztéséig terjednek. A szociális gazdaság területén lebonyolított projektek célja, hogy hátrányos helyzetű kategóriákhoz tartozó személyek által igazgatott szociális vállalkozások vagy az említetteknek munkahelyet biztosító szerveződések létrejöttét elősegítsék. Milyen a szociális gazdaság? Vidéki közösségekben a jövedelemforrásként szolgáló tevékenységek sorában előkelő helyet foglal el az erdei gyümölcs és gomba gyűjtése, értékesítése, hagyományos szakmák, mesterségek gyakorlása (vesszőfonás vagy nádfonás, például), a seprűkötés és a vályogvetés. Erdei gyümölcs gyűjtő és feldolgozó központok, kézműves műhelyek alapítása, az ott nyert termékek piacának felkutatása előmozdítaná a szóban forgó vidéki települések javára szolgáló vállalkozások fejlődését. A szociális gazdaságra jellemző tevékenységi forma kifejlesztésének gondolata egy kezdeményező csoport tagjaiban merült fel annak kapcsán, hogy a környéken sok az erdő és a helyi roma közösség körében nagy a gyümölcsszedés hagyománya. Csakúgy, mint egyéb jövedelemforrásként szolgáló tevékenységek esetében, a kevésbé formális (leginkább magánúton végzett) tevékenységről kellett a minden résztvevő számára üdvös formális szervezésre áttérni. A bevételi forrásként szolgáló tevékenységet megszervező közösségi társulás megjelenése előtt a közösség tagjai saját szakállukra gyűjtötték és az országút mellett árulták, igen alacsony áron, az erdő gyümölcseit. A nehéz munkához viszonyítva elenyészőnek tűnt az ár. A bevételi forrásként szolgáló tevékenység társult formában történt megszervezését követően növelni lehetett az eladási egységárat. Ezáltal fél éven át biztosított a gyümölcsszedők hozzávetőleg állandó jövedelme. 6

8 A bevételi forrásként szolgáló tevékenységbe bevont személyek száma a szezontól és az emberek munkavégzési lehetőségeitől függ. Átlagosan a roma közösség 00 tagja szedi napi rendszerességgel az erdei gyümölcsöt az érési időszakban. A civil társulás keretében végzett, bevételi forrásként szolgáló tevékenység munkapont formájában működik. A kezdeményezőknek szándékában áll idővel korlátolt felelősségű társaságot alapítani, tekintve, hogy ez szélesebb piacot biztosítana a termékeknek. Az egyesület jelenleg tárolja, csomagolja és forgalmazza az erdei gyümölcsöt. A bevételi forrásként szolgáló tevékenység fő gondja a készpénz, amit a napi munka nyomán a gyümölcsszedőknek ki kell fizetni. A tevékenység elindításához az alapító tagok egyikétől kért kölcsön tőkét a társaság, amit a majdani bevételből kell majd visszatéríteni. Az erdei gyümölcs tárolására használt rakteret a Polgármesteri Hivatal bocsátotta az egyesület rendelkezésére és a helyiség berendezéséhez szükséges pénzösszeget is biztosította. A helyiség berendezése a közösség tagjainak egy hónapig tartó önkéntes munkájával történt. Az erdei gyümölcsöt alapanyagként müzli típusú élelmiszer-keveréket, gyümölcstea-keveréket, édességet gyártó termelőknek és különféle receptjeikben száraz gyümölcsöt felhasználó pékségeknek szállítják. A kialkudott ár a mennyiség illetve a minőség függvényében változik. A nagy mennyiségű gyümölcs ugyanakkor lehetővé teszi a több vevővel való tárgyalást és a magasabb ár kiharcolását. A bevételi forrásként szolgáló tevékenység jelenlegi fő motivációja az, hogy a közösség gyümölcsgyűjtő tagjait megóvják a gyümölcsöt nagy mennyiségben felvásároló és annak kilójára nevetséges árat fizetőktől. A társaság a gyümölcsök forgalmazásából nyert fölös jövedelmet jelenleg a raktér korszerűsítésére és csomagoló berendezés megvásárlására fordítja. A kereskedelmi társaság alapítása várhatóan a közösség néhány tagja számára állandó munkahelyet teremt. A bevételi forrásként szolgáló tevékenység fejlődőképes, de a tevékenység idénymunka jellege gondot jelent. Amikor a gyümölcsgyűjtés lehetetlen, az alkalmazottak kénytelenek otthon ülni. A remények szerint 2 év múlva, a bevételek növekedésével a társaság gyümölcsszárító részleget létesít, illetve nagy teljesítményű csomagoló berendezést szerez be, ez megengedi majd a tevékenység állandósítását, legalábbis az alkalmazottak egy része esetében. A közösség jövedelemforrásként szolgáló tevé- 7

9 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN kenységbe bevont tagjai jelenleg elégedettek a helyzettel és együttműködésük az egyesülettel kiváló. A hagyományos mesterségekre tekinthetünk olyan üzleti tevékenységként, amely összefogja az egyébként magányosan, szervezetlenül, jól meghatározott piac híján dolgozó és így kevéssé versenyképes munkaerőt. Ebbe a tevékenységbe bevonhatók azok, akik különböző okokból kifolyólag nem nyertek vagy nem nyerhetnek semmiféle szakképesítést. A hátrányos helyzetűek például gyakorta képtelenek a munkaerőpiacon keresett foglalkozásokat megtanulni. E kategória foglalkoztatását biztosítják az óvott műhelyek, a 2006/448. sz. törvény alapján engedélyezett munkaegységek. Ide tartoznak a barkácsműhelyek, szerelőműhelyek, dísztárgyakkal, fénymásolással foglalkozó műhelyek, pékségek. A nyírfaágból, mogyorófa vesszőből készülő vesszőseprűk gyártása bizonyos, különösen nyírfaerdők közelében élő, roma etnikumú közösségekben hagyományos mesterségnek számít. A terméket jelenleg kis mennyiségben értékesítik (amennyit egy ember elbír, annyit forgalmaz), eladása házalással történik, a vevők vidéki háztartásban élő magánszemélyek. Egy Kovászna megyei faluban 0-30, a vesszőseprű-készítéshez értő személy él, akik képesek azonos méretű és minőségű seprűket készíteni. Egyeseket rokoni szálak fűznek össze, ugyanabban a faluszéli negyedben laknak, szomszédok. A tevékenység egyelőre mindenféle törvényes kereten kívül folyik, a közösségnek nincs semmiféle bejegyzett vállalkozási formája. Az eddig befektetett források a seprűkészítésre fordított munka illetve a seprűk házról házra történő eladása (egyéni házalás). A jogi személyiséggel rendelkező vevőket, például a köztisztaságot biztosító takarító cégeket, a takarítást saját erőből végző polgármesteri hivatalokat, a saját területüket maguk takarító kereskedelmi társaságokat esetleg érdekelné a vesszőseprűk nagybani felvásárlása. Minden terméknek van gyártási értéke, minden kézműves az általa készített áru függvényében kap fizetséget. Ebből a tevékenységből nem származik profit jellegű bevétel. Vesszőseprűket készítő emberek társulása illetve a munka megfelelő szervezettsége bővíthetné és változatosabbá tehetné a vevők körét, akik lehetnének köztisztasági vállalatok, polgármesteri hivatalok, természetes személyek vagy kereskedelmi társaságok, növelhetné az eladott seprű- 8

10 mennyiséget és ez által a bevételi forrásként szolgáló tevékenységbe bekapcsolódó személyek számát. A vesszőfonással készülő termékek gyártása és értékesítése (kerti székek és asztalok, kisbútor, különféle típusú kosarak, stb.) a Középrégió több településén élő roma közösség tagjai számára jelent komoly bevételi forrást. E személyek legfőbb gondja az, hogy szervezettség és a mesterség megfelelő képviselete híján, illetve a termékek értékesítésében részt vevő viszonteladók hosszú sorának köszönhetően is éppen az említett tárgyakat készítő kézművesek keresnek a legkevesebbet tevékenységük nyomán. Ennek ellenére bizonyos szerencsés esetekben néhány kézművesnek sikerül állandó együttműködést kialakítani és termékeiket rendszeresen szállítani az Unió különböző országaiba, ez biztosítja tevékenységük biztonságát és fenntarthatóságát. Az ilyen típusú üzlet is a szociális gazdaság körébe tartozik. Konkrét példa erre egy kézműves csapat esete, akik állandó kapcsolatban állnak egy angliai alapítvánnyal. Az alapítvány a becsületes ár (fair trade) elve alapján rendszeresen felvásárolja a csapat készítette fonott termékeket (www.fairtradedbaskets.co.uk). A tevékenység formailag a törvényesség határán folyik, tekintve, hogy az angliai alapítvánnyal kapcsolatot tartó személy magánvállalkozást jegyzett be, ám az együtt dolgozó személyek közül ennek csak néhányan tagjai, a többiek egyéni munkaszerződéssel sem rendelkeznek. A magánvállalkozás bejegyzésének oka főleg az volt, hogy a társulás jogi személyek számára számlát bocsáthasson ki illetve, hogy a folytatott kereskedelmi tevékenység jogi hátterét biztosítsa. A termékekre kialkudott ár nem engedné meg az esetleges alkalmazottak után fizetendő teljes szociális hozzájárulás és adó kifizetését. A befektetett források között első a kézi megmunkálás, de nem feledkezhetünk meg a vásárlókkal kialakított kapcsolatról sem (az angol ügyféllel például angol nyelven értekezik a társulás, telefonon vagy ben kommunikálnak, a család legfiatalabb tagja beszél angolul). A tevékenység alig jövedelmező, így a nagyobb megrendelések esetében maga a megrendelő biztosítja, előleg formájában, a nyersanyag megvásárlásához szükséges összeget. Tevékenysége során a csapatnak még nem sikerült a bevételből forgótőkét kovácsolnia. A vesszőből font termékeknek van piaca és vevők is akadnak, annak ellenére is, hogy a csapat az utóbbi időben kevesebb terméket tudott eladni, ami egyrészt a gazdasági válságnak, másrészt a termékhez hasonló és annál jelentősen olcsóbb kínai termékek piacra lépésének tulajdonítható. Ahhoz, hogy a tevékenység minél nagyobb számú hátrányos helyzetben 9

11 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN lévő személy számára biztosítson bevételi forrást, () minden egyes kézműves esetében növelni kellene a termelési árat illetve (2) meg kellene találni az értékesítési folyamatban részt vevő viszonteladók kiküszöbölésének lehetőségét. A viszonteladók kiküszöbölésének és közvetve a jövedelem növelésének egy lehetséges módozata lenne, ha a csapat virtuális, online boltot nyitna, ahol a vesszőfonással készült termékeket szállítással foglalkozó cégek segítségével nagybani vagy kiskereskedelmi kiszerelésben Európa-szerte forgalmazhatná. Vidéki környezetben a mezőgazdasági területek hatékony kezelésének egyik módozata a társulás. A Civil szféra profil, irányzatok, kihívások című jelentés szerint a 2008-as esztendőben 906 erdőtulajdonosi társulás működött. Az érvényes jogszabály 2 értelmében az erdőtulajdonosi társulások célja gazdasági, környezetvédelmi és tartós erdőkezelési célkitűzések megvalósítása, továbbá a tulajdon megerősítése illetve az erdős területből nyert termékek jövedelmező értékesítése. A társulás másik lehetséges formája a közbirtokosság 3, amely falusi közösségek esetében működött és működik. A közbirtokosság rendkívüli gazdasági erőt képvisel, tekintve, hogy kiterjedt és összefüggő területek birtoklásáról van szó. Sajnálatos módon a jelenlegi közbirtokossági formák túlnyomó hányada rosszul szervezett, így a közbirtokossági források kihasználása cseppet sem hatékony. Jobb szervezés esetén sokkal hatékonyabb volna a faanyag feldolgozásának és megmunkálásának folyamata, ami bevételt biztosítana, illetve a közösség tagjai számára munkahelyet teremtene. Ugyanakkor, ezeken a területeken hatalmas lehetőségek nyugszanak a falusi turizmusban. A területek egy részén lovardák, tavak, pisztrángosok, sípályák létesíthetők. Vakációs táborhelyeket, agroturizmussal foglalkozó panziókat lehetne kiépíteni. Mindemellett a műanyag, a vastartalmú és egyéb anyagok gyűjtése, az újrafelhasználásból származó jövedelem is a szociális gazdasági tevékenységek körébe sorolható. A vastartalmú és egyéb hulladék gyűjtése valóságos vállalkozás kialakításának ötletét adta egy olyan roma közösség esetében, melynek tagjai előzőleg is hasonló tevékenységet folytattak. A kezdeményező csoporttal folytatott kezdeti beszélgetés nyomán kiderült, hogy a létező tevékenység megszervezésével a közösség legalább két dolgot nyerne: együttes 0 2 Románia Erdészeti Szabályzata, 46/2008. sz. törvény, II. Fejezet Erdőtulajdonosok társulásának formái, megjelent Románia Hivatalos Közlönyében, I. rész, 238/27. sz., március. 3 A közbirtokosság társuláson alapuló tulajdoni forma, az /2000. és 247/2005. sz. törvények alapján létesített, a székhely körzetében található törvényszék által engedélyezett és annak Társasági Nyilvántartásába bejegyzett jogi személy.

12 erővel lehetővé válna valamiféle szállítási alkalmatosság beszerzése, ami könnyítené a hulladékgyűjtés folyamatát és biztosítaná a nagyobb menynyiségben értékesített hulladékért kialkudható magasabb árat. Nagyobb mennyiségű hulladék esetén ugyanakkor a hulladékot átvevő cég hajlandó a szállítást megoldani. A bevételi forrásként szolgáló tevékenységbe bevont személyek száma jelenleg 30 körüli, a munkában nők és férfiak egyaránt részt vesznek. A csapat egy része vastartalmú és egyéb hulladék gyűjtése terén már jelentős tapasztalattal rendelkezik. A bevételi forrásként szolgáló tevékenység eredetileg egy közösségi fejlesztés eredményeként létrehozott civil társulás kereteiben folyt, ám miután a munka nagyobb méreteket öltött, a civil társulás egyedüli tulajdonosi minőségben korlátolt felelősségű társaságot hozott létre. A cég fő feladata a közösség minél több tagja számára munkahelyet teremteni, ebből kifolyólag a megvalósított nyereséget minden alkalommal a cégbe visszaforgatták. A cég induló tőkéje 200 RON volt, amit teljes mértékben a társulás jegyzett. Mindaddig, amíg a cég nem engedhetett meg magának egy jelentősebb befektetést (azaz az első 0 hónapnyi tevékenységi idő alatt) a gyűjtést az alkalmazottak tulajdonában lévő szállító eszközökkel hajtották végre. Az első 6 hónapban a cég vezetését és könyvelését a civil szervezet által biztosított alapokból finanszírozták. A vastartalmú és egyéb hulladékot a környéken működő kohászati üzem veszi át, amellyel a cég 3 évre szóló szerződést kötött. A tevékenység fő gondját nem a hulladék értékesítése, hanem annak begyűjtése jelenti. A szállítók kezdetben a közeli lakosok voltak. A bevételi forrásként szolgáló tevékenység fejlődése során a cég felkereste a környéken található hulladékot termelő magánvállalkozásokat is. A vállalkozás fő célja a roma etnikumú személyek számára minél több munkahelyet teremteni. Az eddigiekben a nem túl nagy mértékű nyereséget a vállalkozás teljes egészében új munkahelyek teremtése érdekében visszaforgatta. A vállalkozás 2 éve működik, ez idő alatt állandóan fejlődött. A vállalkozás sajnos nem ölthet akkora méreteket, hogy a közösség minden tagja számára munkahelyet biztosíthatna. A cél az, hogy a közösség minden családjának legalább egy tagja a cég alkalmazottja legyen. A hulladék kilónkénti ára azonban az elmúlt egy évben zuhant, ami a vállalkozás forgal-

13 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN mának csökkenését eredményezte és fizetéscsökkentéshez is vezetett. Mindezek ellenére az alkalmazottak megértéssel viszonyultak a helyzethez és nem volt negatív reakció. Az ilyen típusú kezdeményezések sokat segíthetnek a peremre szorult csoportok életén, megkönnyítik tagjaik számára a munkaerőpiachoz való hozzáférést és hozzájárulnak szociális integrációjukhoz. A fent bemutatott példákra jellemzőek mindazok a szociális vállalkozásokat meghatározó tulajdonságok, melyek alapján ezek olyan önfinanszírozó stratégiák, amelyek 4 : valamely termék vagy szolgáltatás rendszeres, felelősségteljesen és szakértelemmel végzett értékesítését feltételezik; a szervezési forma szociális beavatkozásának eredményét és/ vagy a szervezet küldetését népszerűsítő, tartós jövedelmeket hivatottak növelni; a vállalkozás szakértelemmel végzett tervezését és kiértékelését követelik. A jövedelemteremtő képességre vonatkozó gazdasági stratégiák figyelembevétele mellett a szociális gazdaság a szolidaritás és fenntarthatóság elve alapján építhető. A szociális gazdaságra jellemző tevékenységeknek az alábbi kritériumokat kell tiszteletben tartaniuk 5 :. a szóban forgó tevékenységekből származó jövedelem a tevékenységben részt vállaló személyeket illesse meg; 2. próbáljanak a hátrányos helyzetű csoportok szükségleteinek megfelelni; 3. a bevont személyeket önsegélyezésre ösztönözzék; 4. a másoktól való függést önbizalommal helyettesítsék; 5. erősítsék a közösségben létező kapcsolatokat. Mint szociális problémák megoldásának lehetséges módozata, a szociális gazdaság nem rendelkezik minden esetben megfelelő jogszabályi kerettel, hiányzik a pontos szabályozás, hiányoznak a közpolitikák, és nem utolsó sorban hiányzik a hátrányos helyzetben lévő rétegek képessége, hajlandósága arra, hogy saját boldogulásának, csoportjának vagy közösségének ügyében tevékenykedjék. Mindezek ellenére akadnak arra mutató példák, hogy a szociális gazdaság, mint módszer, képesnek bizonyulhat arra, hogy a romániai munkaerő-piacról gyakran kirekesztett csoportokhoz, rétegekhez tartozó személyeket szociálisan integráljon Moulaert Frank, Oana Ailenei Social economy, third sector and solidarity relations: A conceptual synthesis from history to present (Szociális gazdaság, a harmadik szektor és a szolidaritásra épülő kapcsolatok. Fogalmi áttekintés a kezdetektől napjainkig), Urban Studies, 42():

14 2. fejezet. Hogyan elemezzük a szociális gazdaságot többetnikumú közösségekben? Az alább bemutatott módszer A szociális gazdaság fejlesztése Románia Északnyugati és Középrégiójának többetnikumú közösségeiben című projektben (www. edrc.ro) szereplő 48 településre jellemző adatok begyűjtésének célját szolgálta. A helyi igények, erőforrások és lehetőségek valós és teljeskörű felmérése érdekében a helyi szereplők két fő kategóriájának szempontjait kellett egybefogni: () a projekt célcsoportjainak, illetve (2) a helyi vezetők kategóriáját. A strukturált kérdőíves lekérdezés bizonyult legcélszerűbb módszernek arra, hogy minél nagyobb számú megkérdezettől gyűjthessünk be adatokat. A helyi vezetők esetében alkalmazott módszer az interjúzás volt, ami lehetőséget nyújtott arra, hogy a kérdőíves felmérések során gyakran jelentkező korlátozásokat elkerüljük az adatgyűjtés alatt. A vezetőtőktől szerzett információk rendkívül fontosak a helyi sajátosságok, a kényszerítő körülmények és lehetőségek megragadása szempontjából. A kutatási eszközök terepen történő tesztelése, még mielőtt azokat széleskörűen alkalmaztuk volna kutatási céljainkra, lehetőséget nyújtott a kérdések módosítására és arra, hogy érthetővé (adekváttá) tegyük őket a megkérdezettek számára. A település adatlapja Minden kiválasztott településre elkészítettünk egy leíró jellegű adatlapot. Az ehhez használt indikátorokat a projekt célcsoportjának összes kategóriájához tartozó személyek/háztartások számához viszonyítottuk. A helyi vezetők segítségével begyűjtött adatok a községekhez tartozó összes falura vonatkoztak. A települések adatlapjait használtuk fel később azoknak a falvaknak a kiválasztására, amelyben legnagyobb arányú roma lakosság él (azaz a célcsoporton belül ez a legnagyobb arányú kategória) és ahol ezt követően a terepmunka folyt, továbbá arra, hogy azt a 36 települést tartalmazó listát összeállítsuk, ahol a projekt további tevékenységei megvalósulnak majd. Az interjú Az interjús módszerrel történő adatgyűjtés során a következő szempontokat vettük figyelembe: célcsoport: 48 település helyi vezetői (akik legalább 5 éve a településen laknak): o polgármester/polgármesteri titkár/szociális dolgozó; o roma informális vezető; o üzletember/vállalkozó/cégtulajdonos; o tanár/tanító/pap. mennyiség: 240 interjú. témák: o a közösség fő problémái; o a lakosság fő problémái; o a lakosság megélhetési forrásainak azonosítása (formális és főleg informális források); o o a fejlesztés helyi szintű forrásai és lehetőségei; a szociális gazdaság körébe tartozó lehetséges tevékenységek beazo nosítása (amire léteznek erőforrások, és amely termékekre lenne kereslet); 3

15 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN o a szociális gazdaság körébe tartozó tevékenységeket akadályozó tényezők azonosítása (adminisztratív akadályok és a lakosság szintjén megnyilvánuló ellenállás: bizalmatlanság, társulási szándék hiánya, pénzügyi források, humánerőforrás hiánya, stb.) eredmények: az igények, az erőforrások és a lehetőségek felmérése közösségi szinten, a helyi vezetők szempontjából. 4 Kérdőíves felmérés célcsoport: o nem dolgozó romák; o foglalkozás nélküliek, akik a garantált minimál-jövedelemből élnek; o 3 vagy többgyerekes családok; o nők. mennyiség: o minden kiválasztott településen a célkategóriákba tartozó felnőtt lakosságra alkalmazott ún. besorolási (screening) kérdőív kitöltése után véletlenszerűen kiválasztottunk 50 főt a célcsoportból; az így nyert adatokat egy olyan válaszívre rögzítettük, amelyen a besorolási kérdőívekre válaszoló összes alany szerepelt; o az előzően kiválasztott 50 személy esetében alkalmaztuk a kérdőívet; o a kiválasztott 50 személyből átlagosan roma etnikumú volt, a többi megkérdezett pedig a projekt további célcsoportjainak tagja volt. témák / indikátorok: o képzésre/átképzésre/szakmai továbbképzésre való hajlandóság, tanfolyamokon való részvételi hajlandóság; o más településre való utazási hajlandóság képzés/átképzés/szakmai továbbképzés céljából; o tanfolyamokon való részvételt akadályozó tényezők (kisgyermek, férj/ feleség, állattartás, stb.) o iskolázottsági szint, oklevelek, befejezett képzések/átképzések/szakmai továbbképzések, megszerzett diplomák vagy folyamatban levő képzések; o azon tevékenységek, amelyeket jelenleg elvégez vagy képes azok elvégzésére, formális vagy informális képesítése van rá; o hajlandó kezdeményezőként fellépni egy szociális szervezet létrehozása érdekében; o szövetkezési hajlandóság szociális szervezet létrehozása esetén; o utazott-e az elmúlt 2 évben más (falusi vagy városi) településre; o költözött-e az elmúlt 2 évben más településre; o saját egészségi állapotának a felmérése; o rendelkezik-e személyazonossági igazolványokkal (személy azonossági kártya, születési bizonyítvány); o egyéb. eredmények: o a kérdőíves felmérésbe foglalt populáció jellemzőinek elemzése; o a célrégiók szükségleteinek, erőforrásainak és lehetőségeinek felbecsülése.

16 3. fejezet. Az elemzés eredményei 3. Kérdőíves felmérés A jelenlegi romániai gazdasági válság látszólag nagymértékben meghatározza a közösségek fontos kérdéseinek lakossági megítélését. Ezen általános hatáson túlmenően, az a tény, hogy felmérésünk alanyainak kiválasztásánál figyeltünk arra, hogy minden megkérdezettünk a projektnek legalább egy célcsoportjához tartozzon (közös jellemzőjük az, hogy jelenleg nincs munkahelyük), a munkahely-hiány jelentősége átlagosnál nagyobb volt a megkérdezettek körében. Nem kevesebb, mint 66%-uk említette meg problémaként. Az infrastruktúra vagy a szegénységben élők számára biztosított szociális segélyek megemlítése jóval alacsonyabb arányú, ezeket a kérdőíves felmérésben szereplőknek csupán 5, illetve 2%-a említette.. ábra: A község legégetőbb problémája az utakkal, víz- és gázhálózattal, hidakkal stb. kapcsolatos probléma 5 munkahelyek hiánya 66 az, hogy a szegények nem kapnak szociális segélyt 2 nincsenek megfelelő szociális szolgáltatások a rászorultak (szegények, idősek) számára egyéb 3 4 NT NV 0 Az alábbi problémák közül melyik a legégetőbb az Ön községében? Az országos szintű adatokhoz hasonlóan, felmérésünk eredményei is azt mutatják, hogy a felnőtt lakosság körében igen erős a személyes életszínvonallal szembeni elégedetlenség. A megkérdezetteknek szinte egyharmada teljesen elégedetlen, majdnem fele részben elégedetlen, ami azt jelenti, hogy négyből három megkérdezett általában véve elégedetlen. Ugyanakkor elmondható, hogy az elégedettek a vizsgált populációnak körülbelül egynegyedét teszik ki, és többségük a saját életszínvonalával részben elégedett kategóriába tartozik. 5

17 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN 2. ábra: Személyes életszínvonallal való elégedettség teljesen elégedett 3 NT NV 2 részben elégedett 2 teljesen elégedetlen 29 Mennyire elégedett azzal, ahogyan Ön él? részben elégedetlen 45 Az életszínvonallal való elégedettség általános értékelése azonban nem mutatja meg egyértelműen, mire gondolnak az emberek akkor, amikor erre a kérdésre válaszolnak. Azt sem tudjuk meg, elsősorban mire alapozzák a kijelentésüket. Az alábbi ábra azt sejteti: az életszínvonal értékelése nagymértékben egybeesik a személyes anyagi jólét felbecsülésével. Emiatt az általános elégedettséggel és a pénzzel, illetve a lakhatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok közötti megegyezés igen jelentős. Másképp fogalmazva: az életszínvonalukkal elégedetlen személyek ugyanakkor pénzügyeikkel (vagy lakhatási körülményeikkel) is elégedetlenek, illetve akik életszínvonalukkal elégedettek, azok általában az anyagiakkal és lakásukkal is elégedettek. Az egészségi állapottal szintén, de jóval kisebb mértékben összefügg az általános elégedettség. Az adatok továbbá azt is feltárják, hogy a megkérdezettek jelentős része (77%-a) általában elégedett a saját egészségi állapotával, a saját lakással való elégedettség közepesnek mondható (53% elégedetlen és 45% elégedett), viszont nagyon erős az anyagiakkal kapcsolatos elégedetlenség (90% elégedetlen). 6

18 3. ábra: Az élet különböző aspektusaival való elégedettség teljesen elégedetlen részben elégedetlen részben elégedett teljesen elégedett egészségével pénzével lakásával Mennyire elégedett Ön a(z)...? * az 00%-ig terjedő arányok a NT/NV válaszok A megkérdezettek kiválasztását megszabó kritériumokból is következik, hogy az alanyaink iskolázottsági szintje meglehetősen alacsony: a megkérdezettek egyharmada csupán az elemi iskolát fejezte be, a vizsgálati populáció fele járt legalább néhány évig általános iskolába és csupán egyötödük végzett el az általános iskolát követően valamilyen középfokú képzést. 4. ábra: A válaszolók iskolázottsági szintje elemi iskola 29 elkezdett középiskola 7 elvégzett középiskola 36 mesteriskola, szakiskola, gimnázium 8 Melyik az Ön által elvégzett legmagasabb utolsó iskolai szint? / Hány évet járt iskolába? 7

19 A SZOCIÁLIS GAZDASÁG TÖBBETNIKUMÚ KÖZÖSSÉGEKBEN Az alapvetően alacsony iskolai végzettséggel természetesen együtt jár a szakképzettség hiánya is. Ráadásul azoknak a megkérdezetteknek az egynegyede, aki legalább a mesteriskolát, szakiskolát vagy a gimnáziumot elvégezte, azt nyilatkozta, hogy nincs szakképesítése. Akik azt állították, hogy rendelkeznek szakképesítéssel, leggyakrabban a következő mesterségeket említették: gépész, asztalos, szabó, hegesztő, kőműves, lakatos, pincér/szakács. 5. ábra: Szakképesítés/formális iskolai képzésben szerzett diploma elméleti oklevél/szakképesítés nélküli gépész (autószerelő/mezőgazdasági) asztalos szabó esztergályos építő munkás/kőműves lakatos pincér/szakács szövő fémforgácsoló más (4 említésnél kevesebb) Milyen szakképesítést/diplomát kapott az iskola elvégzése után? A legalább a mesteriskolát elvégezettek számához viszonyított arány (%) Munkatapasztalat, gyakorolt mesterségek és munkahelykeresés A felmérés során megkérdezettek kis százaléka (25%) nyilatkozta, hogy jelenleg van jövedelmet hozó munkahelye 6. Ezek a személyek leggyakrabban egyéni vállalkozók, (46%, amihez hozzáadódik a nemválaszolók 25%-a), napszámosok (47%), vagy nem bejelentett (nem munkakönyves) alkalmazottként dolgoznak (57%). A foglalkoztatottak legnagyobb része természetesen napszámosként dolgozik (25%). A fennmaradók elsősorban építőiparban a kőművesség a leggyakrabban előforduló foglalkozás (%), mezőgazdaságban (8%) vagy szakképzetlen munkásként dolgoznak. 8 6 Az a feltétel, hogy foglalkoztatás nélkülieket válasszunk ki célcsoportként, nem terjedt ki azokra, akiknek legalább 3 eltartott gyerekük van. Továbbá azon megkérdezettek egy része, akik azt nyilatkozták, hogy van munkahelyük, a valóságban napszámosként vagy nem bejelentett (vagy munkakönyves) alkalmazottként dolgoztak.

20 6 ábra: A jövedelmet hozó munkahellyel rendelkező válaszadók aránya és jellemzői IGEN NEM NT NV alkalmazott egyéni NV Jelenleg rendelkezik-e Ön jövedelmet (pénzt) hozó munkahellyel, akár alkalmazottként vagy önálló foglalkoztatottként, akár munkakönyves, akár nem bejelentett állásban, esetleg mezőgazdasági munkásként? Milyen a foglalkoztatás típusa ezen a munkahelyen? A fizetett munkahellyel rendelkezők csoportján belüli % 7 ábra: A munkahellyel rendelkezők jelenlegi foglalkozása napszámos 24 építőmunkás/kőműves mezőgazdász 8 szakképzetlen munkás 6 szociális munkás eladó 2 2 egyéb (4 említés alatt) 33 NV 4 Hogy nevezik a munkát, amit Ön ezen a munkahelyen végez? A fizetett munkahellyel rendelkezők csoportján belüli százalék A kérdőívezés során megkérdezettek 40%-a nyilatkozta, hogy rendelkezett már 6 hónapnál tovább tartó, jövedelmet hozó munkahellyel (alkalmazottként vagy egyéni vállalkozóként, munkakönyves vagy be nem jelentett állásban, vagy 9

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV

MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍV VÁLASZLAPFÜZET (6. HULLÁM) 1.0 VERZIÓ 2012.10.30. Kérdés(ek): A1, A2 KÁRTYA 1 Semennyit Kevesebb, mint fél órát Maximum 1 órát Maximum 1 és fél órát Maximum 2 órát Maximum 2 és fél

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

ESS KÁRTYAFÜZET 2010

ESS KÁRTYAFÜZET 2010 ESS KÁRTYAFÜZET 2010 1. KÁRTYALAP Semennyit Kevesebbet, mint fél órát Maximum 1 órát Maximum 1 és fél órát Maximum 2 órát Maximum 2 és fél órát Maximum 3 órát 3 óránál többet 2. KÁRTYALAP Milyen gyakran

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A minőségszakemberek elégedettsége, fizetésük és továbbképzési terveik az USA-ban

A minőségszakemberek elégedettsége, fizetésük és továbbképzési terveik az USA-ban A MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS EMBERI TÉNYEZÕI, SZAKKÉPZÉS 3.1 A minőségszakemberek elégedettsége, fizetésük és továbbképzési terveik az USA-ban Tárgyszavak: minőségszakember; munkafeltételek; elégedettség; javadalmazás;

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. 1/9 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt kivitelére létrejött partnerség azzal a céllal alakult, hogy a szállodaipari szakképzés

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

KE éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK

KE éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK CEKÉKE KE Cigányok éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK pviselőegyesület HEFOP/2004/2.3.1.-1. ȞHátr trányos helyzetűemberek emberek alternatív v munkaerő- piaci képzk pzése éss foglalkoztatása ˇ

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél Készítette: Marosvölgyi Ágnes A készítés dátuma: Budapest, 2011.07.08. Jóváhagyás dátuma: Budapest, 2011.07.11. Némedi

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 Tel/fax: 27-302-893 Mobil: 30-29 33 657 E-mail: eletut @eletutvac.hu

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata A siker útj tján 2012.04.26. Vállalkoz llalkozónők k Képvisel pviselőinek inek Hálózata MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt SEED Kisvállalkozás-fejlesztési

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Integrált keretrendszer

Integrált keretrendszer Integrált keretrendszer Példa SAP R/3 Humán erőforrás gazdálkodás, személyügy Referencia modell 1 Humánerőforrás Személyzeti ügyek 2 Humánerőforrás Rendszerszervezése Üzleti Költség elszámolási Üzem Könyvelési

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS

KÖZÉPTÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS - VÁLLALKOZÁS Dátum: 2004.06.23. SORSZÁM:. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

1998 Senior menedzser Hálózati értékesítés MLM rendszerben

1998 Senior menedzser Hálózati értékesítés MLM rendszerben Önéletrajz Név: Derzsi Sámuel Születési adatok: Barót, 1960. október 25. Lakhely: Barót Foglalkozás: menedzser Munkahelyek: 1995 Tulajdonos EX LIBRIS KFT. Barót Újság-kiadás, építkezés, épületrestaurálás

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Demográfiai háttér

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Demográfiai háttér Demográfiai háttér Demográfiai háttér Erdélyi Magyar Adatbank A kérdezett e: férfi 43.6% nő 56.4% férfi nő 219. ábra. A megkérdezett e. Mi az Ön családi állapota? nőtlen, hajadon, egyedül él 15.7 házas,

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben