A NATO TÁVKÖZLÉSI- ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE A 21. SZÁZAD KÜSZÖBÉN
|
|
- Irma Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 CZANK LÁSZLÓ A NATO TÁVKÖZLÉSI- ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE A 21. SZÁZAD KÜSZÖBÉN Ezen cikk Thomas Wirsching alezredes, vezérkari tiszt írását 1 felhasználva ismerteti és áttekinti a NATO vezethetőségének biztosítása érdekében működtetett TÁVKÖZLÉSI- ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERT (CIS). Az eredeti cikk szakmai megfontolásból a különböző adatfeldolgozó- és továbbító rendszerek megnevezését angol nyelven közli, a szakmai körökben általánosan elfogadott és használt rövidítésekkel együtt. Törekedve arra, hogy ezek a szakkifejezések a magyar nyelvben is meghonosodjanak, a szövegben a magyar megnevezés és az angol rövidítés olvasható, míg a cikk végén egy szószedetben megtalálható mind az angol mind a magyar elnevezés, valamint mellette zárójelben látható az angol nyelvű rövidítés is. Az 1999-es washingtoni csúcstalálkozó döntései alapján a NATO feladatrendszerében beleértve a jelenlegi és a jövőbeni kihívásokra adandó válaszokat is egy minőségi és mennyiségi változás várható, amely nem valósítható meg a távközlési- és információs rendszer fejlesztése nélkül. A NATO haderő IRÁNYÍTÁSI ÉS VEZETÉSI FOLYAMATA (C2) mellett egyre növekvő súllyal van jelen a KATONAPOLITIKAI KONZULTÁCIÓS FOLYAMAT (C3, amely jelentősége egyre meghatározóbb a különböző NATO műveletek lefolyása szempontjából, és lényegéből fakadóan nemzeti területeket is érint. Ezen feltételeket is figyelembe véve napjainkban az információs- és vezetési rendszerrel szemben az alábbi követelmények fogalmazódnak meg: az állandó telepítésű és mobil mesterséges holdas kommunikációs eszközök együttes jelenléte; a valósidejű és széles sávú adatátvitel; az információs rendszer megbízható és folyamatos működőképessége a csapatok alkalmazásakor. A NATO az 1970-es években fejlesztette ki azt a széles körben alkalmazott FM infrastruktúrát, amely a NATO INTEGRÁLT HÍRADÓ RENDSZER (NICS) nevet viseli. Ezen kommunikációs rendszer a NATO tulajdonában van, és túlnyomó többségében telepített harcálláspontokon üzemeltetik. A rendszer a hidegháború éveiben korszerűnek számított és megfelelt a NATO akkori feladatainak. Működésének lényege, hogy a telepített elemek segítségével kapcsolatot teremt a hadászati szint és a magasabb egységek harcászati mélysége között. A mai modern 1 Oberstleutnant i. G. Thomas Wirsching: NATO-Fernmelde- und Informationssysteme. Soldat und Technik 8/
2 kor kihívásai között azonban esetenként már nem tudja teljesíteni a követelményeket, ennek ellenére amint az írás további részeiből is kitűnik még évekig szolgálatban marad. A szolgálatban tartás attól függ, hogy mennyire lesznek képesek a szakemberek megtalálni az összhangot és a kompromisszumot a régi rendszer üzemeltetése, alkalmazása és az új eszközök és technológia együttes működése között. A továbbiakban részletesen ismertetem a távközlési és kommunikációs rendszer egyes elemeit. A mesterséges hold távközlés A SATCOM egy, a mesterséges holdak alkalmazásán nyugvó távközlési rendszer. Az erre a célra használt mesterséges holdak elnevezése IVA és IVB. A két mesterséges hold geoszinkron pályán kering és lehetőséget biztosít a NATO Nyugat-Európai fővárosai számára a katonapolitikai konzultációs folyamat működtetésére is. Ez a rendszer a szövetség földrajzi és harcászati határait átlépve valós idejű és jó minőségű adatátvitelt biztosít, amelyre a KFOR/SFOR bevetés vezetése is jó példa. A rendszer alapját 19 db műholdas távközlési rendszer fix telepítésű földi terminál (SGT) képezi, amelyek egyenként mint illesztő fokozat működnek a kommunikációs mesterséges holdak, valamint a felhasználói hálózat egyes elemei között. A mesterséges holdak és az illesztő elemek között olyan folyamatos rádiókapcsolat működik, amely képes adásra és vételre is. A jelenleg üzemelő NATO mesterséges holdak 2004-ben elérik üzemidejük felső határát. A mesterséges holdak fejlesztésére a SATCOM-POST-2000 Projekt jelenleg tervezési stádiumban van, és új SATCOM kapacitásnak a jelenlegi műholdakat 2004-től kellene felváltania. Amennyiben ennek a rendszerbeállítása késne, akkor NATO számára kínálkozik egy másik lehetőség is, ami a jelenleg üzemelő, hagyományos mesterséges holdak kapacitásának bérlete lenne. Az SFOR és a KFOR kötelékek vezetésében már éltek ezzel a lehetőséggel, azonban ez a megoldás új problémákat vet fel. Többek között a NATO mint az egyik bérlő nem rendelkezik a mesterséges holdak ellenőrzési joga fölött, ami viszont válsághelyzetben gondot jelenthet. Ezért mindenképpen szükséges a NATO számára saját mesterséges hold kapacitás kiépítése és üzemeltetése. Az 1. sz. ábra mutatja a kapcsolatot a mesterséges holdak és a többi NATO kommunikációs rendszer között. Mobil rendszerű mesterséges hold kommunikáció Az állandóan telepített üzemben működő illesztő rendszerek mellett a NATO igaz csekély számban rendelkezik MŰHOLDAS TÁVKÖZLÉSI RENDSZER SZÁL- LÍTHATÓ FÖLDI TERMINÁLLAL (TSGT) is. Ezen mobil és többcsatornás rendsze- 169
3 rek jelentősége és használhatósága az IFOR//FOR misszió kezdete óta egyértelmű, amikor csak ezen eszközökkel tudtak összeköttetést teremteni a NATO integrált távközlési rendszer és az IFOR/SFOR harcálláspontok között. A résztvevő nemzetek a rendszer működtetését ismerik és jól tudják alkalmazni a gyakorlatban. A tervezett fejlesztésben, ami a TÁVKÖZLÉSI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER TELEPÍTHETŐ MODULJAI (DCM) nevet viseli, már számolnak a tagországok ezen tapasztalatával is. Egyébként a tervezett rendszer 40 db TSGT modullal számol, amelyekből minden második DCM rendszerű lesz. Nemzetközi haditengerészeti mesterséges hold terminálok A NATO tulajdonában lévő NEMZETKÖZI HADITENGERÉSZETI MESTERSÉGES HOLD TERMINÁLOKAT (INMARSAT) mint önálló rendszert vészhelyzetben használják, ezek nem tartoznak a NATO integrált távközlési rendszeréhez, ebből következően nincsenek hálózatba kötve. Jelenleg a különböző műveletek során a meglévő 31-ből 30 darabot használnak. UHF harcászati mesterséges hold távközlés Ezen UHF hálózatot használja többek között a haderő a terepen, a különböző katonai és polgári csoportok, a különleges kötelékek, valamint mindenki más, akinek feladatai végrehajtásához szükség van titkosított, valamint mobil, vagy állandó telepítésű híradó összeköttetésre. Jelenleg ezekből 280 darab van, bár ez jelentős számnak tűnik a megfelelő csatornák felhasználhatósága kritikus tényező. Pillanatnyilag csak az US EUROCOMD kapacitásai állnak rendelkezésre. A tervezett fejlesztés során az új eszközök üzembe helyezésénél figyelembe kell venni, hogy az új technikai eszközök által lehetővé tett többszörös hasznosítású csatornákkal elérhető-e a SATCOM csatornák optimális kihasználtsága. MAXIMA A MAXIMA egy intelligens, digitális multiplex- és forgalmazó rendszer, amely csomópontok létrehozásán alapul. Ez is, mint minden új rendszer ELŐRE LE- GYÁRTOTT KÉSZLETBŐL KIVÁLASZTHATÓ (COTS) termék, amely kizárólag SATCOM multiplex rendszernek felel meg. A 2. sz. ábrán a mesterséges hold földi terminálok és a hozzájuk tartozó MAXIMA csomópontok láthatók, amiből az következik, hogy minden harcálláspontnak, amely ezt a rendszert használni akarja, rendelkeznie kell egy MAXIMA csomóponttal. Azért fejlesztették ki, mert az IFOR művelet kezdetén az ACE területén nem állt rendelkezésre a VEZETÉSI, IRÁNYÍTÁSI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER (CCIS), és gyakorlatilag egy éjszaka alatt üzemelték be. Mindezt azzal a céllal, hogy op- 170
4 timalizálják a SATCOM működtetését. Napjainkban személyi számítógép által támogatott, digitalizált rendszerré fejlesztik a MAXIMA rendszert. Automatikus üzenetátvivő berendezés (TARE) Az automatikus üzenetátvivő berendezés (TARE) eredeti hálózatát 1971-ben a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága (SHAPE) technikai központján (STC, a mai NC3A Hollandiában) keresztül fejlesztették ki és 1976-tól kezdve állították rendszerbe. A TARE egy számítógép által ellenőrzött rendszer, amely szabvány szövegek automatikus továbbítását végzi. A hálózat 18 csomópontból áll, amelyek a TARE ÜZENET ELOSZTÓ KÖZPONT (TARE MDC) nevet viselik. A rendszer tárolja az adatokat, és amint szabad kapacitás van továbbítja azokat. Az információkat egy TARE közvetítőn fogadják, tárolják, majd a szükséges formázás elvégzése után a címzettek részére továbbítják. Azon jelentéseket, amelyek nem felelnek meg az ACP 127 előírásainak, egy operátor megkísérli korrigálni, majd továbbítja a címzettnek. A TARE hálózat jelenleg 10 adattovábbítóból áll, és csak csekély átviteli kapacitással rendelkezik, ami a nagyobb átviteli központokban jelentős személy- és eszközigénnyel párosul. Ennek köszönhetően a rendszer üzemeltetése magas fenntartási költséggel jár, azonban mindezen hátrányok ellenére a TARE rendszert a NATO integrált távközlési rendszere nem nélkülözheti. A TARE egy tervezett továbbfejlesztése az úgynevezett KATONAI ÜZENET- KEZELŐ RENDSZER (MMHS) finanszírozási problémák miatt jelenleg be van fagyasztva. Hang továbbítására szolgáló kapcsolt hálózat A NATO titkos és nyílt telefonforgalmát az IVSN biztosítja, amely jelenleg a NATO integrált távközlési rendszerének legnagyobb eleme. Ahhoz, hogy ez az üzenet továbbító rendszer a mai és a jövőbeni követelményeknek megfeleljen, szükség van egy modern, digitalizált ÁLTALÁNOS CÉLÚ SZEGMENS RENDSZERRE (GPS). Az új rendszert az IVSN kiváltására tervezik beállítani, és megfelelő GATEWAYS és INTERFACE illesztő elemekkel interoperábilis lesz a NATO CIS és a Network- Service-Management kapacitások közötti kapcsolattartásban. A TERVEK SZERINT a régi IVSN rendszer feladatait az ISDN elven alapuló NATO törzs hálózat veszi át. A titkosított beszédátvitel a NATO KESKENYSÁVÚ TITKOSÍTOTT HANGÁTVI- TELI RENDSZER (NBSV) rendszeren keresztül bonyolódik. Az eredeti beszédátviteli rendszer az NBSV I. néven ismert, amely három különböző termináltípust használt. Az amerikai Secure Telephone Unit II-t, a holland Spendex 40-et és a német Elcrovox 1-et. 171
5 A tervek szerint az új és modern rendszer három interoperábilis eszközből fog állni, amely szintén a fenti három ország gyártmánya. Ezekből az amerikai Secure Telephone Unit 2B típusból jelenleg az SFOR-nál több eszköz működik. Ezen eszközök biztosítják majd az adatok megőrzését és azon hibák helyreállítását, amelyek az esetleges hardware hibák miatt keletkezhetnek. NATO alap adatátviteli szolgáltatás Az új technikai generáció első hivatalosan beszerzett hálózata a NATO ALAP A- DATÁTVITELI SZOLGÁLTATÁS (NIDTS) volt. Ez egy TERÜLETI ÚTVÁLASZTÓ (ARN) vagy NAGY KITERJEDÉSŰ HÁLÓZAT (WAN), amely 12 darab csomópontból áll. Az új rendszer szolgálatba állítása után a NATO integrált távközlési rendszerének teljesítménye megsokszorozódott. A CRONOS WAN egy illesztő fokozaton keresztül, míg az új CRONOS LAN közvetlenül van összekötve a NIDTS hálózattal. A 3. sz. ábrán a NIDTS hálózat látható a következő terület csatlakozópontjaival együtt. Integrált digitális hálózati kapcsoló központ Az INTEGRÁLT DIGITÁLIS HÁLÓZATI KAPCSOLÓ KÖZPONT (IDNX) egy intelligens multiplex átviteli rendszer, amely alapvetően az IFOR / SFOR harcászati követelményeinek felel meg. Lehetővé teszi a digitális átviteli rendszer hatékony működését, és rendelkezik egy önellenőrző képességgel is. A rendszer felhasználói oldala folyamatosan fejleszthető. PROMINA A PROMINA az IDNX működtetésének támogatására létrehozott digitális rendszer, amely szintén COTS termék, és rövid idő alatt beszerezték és üzembeállították. A MAXIMA-val együtt lehetővé teszi a NATO integrált távközlési rendszer digitális elemeinek optimális hasznosítását. A videó távkommunikációs rendszer A VIDEÓ TÁVKONFERENCIA RENDSZERT (VTC) a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Főparancsnokság gyorsreagálású hadtestjének vezetésében alkalmazták először 1996-ban. A PTARMIGAN rendszerrel kiegészítve létrehozták a HAR- CÁSZATI TITKOSÍTOTT BESZÉDÁTVITELI RENDSZERT (TSVS), amely lehetővé tette a bevetések közben végrehajtható konferencia lehetőségét. Azóta a VTC egyedülálló lehetőség az SFOR parancsnokai számára az alárendelt harcálláspontokkal történő titkosított kapcsolattartásra. 172
6 Ezzel a NATO nem akar a CNN-nel és más televízió csatornákkal versenyezni, de ez az eszköz egy teljesen új minőséget jelent a kapcsolattartásban és az információcserében. Eleinte a video konferenciát sokan úgy tekintették, mint valami luxust, és szükségtelen eszköznek minősítették. A gyakorlat azonban bebizonyította ennek az ellenkezőjét, mert ezzel a módszerrel a parancsnok számára egy személyes kapcsolat fenntartására és információcserére van lehetőség egy időben több alárendelttel is. Felhasználható ez a kapcsolat többek között a hadműveleti tervezésben, a feladat végrehajtás áttekintésére, valamint lehetőség van rövid idő alatt az összes alárendelttel konferenciát szervezni anélkül, hogy azok elhagynák harcálláspontjaikat. Ez felbecsülhetetlen jelentőségű az idő és a biztonság szempontjából. A NATO jelenleg azt vizsgálja, vajon szükséges-e a video kapcsolat kiépítése a dandárok szintjétől lefelé is. Az átvitel minősége még nem olyan, mint amilyet szeretnének, azonban az alkalmazott technológia gyors javulásával folyamatosan jobb minőség érhető el. Jelenleg 2 darab szinkronizált 64 kbit/s teljesítményű vonal szükséges a video összeköttetés megfelelő működtetéséhez. A 4. sz. ábrán látható a VTC rendszerének hálózati vázlata, amely 3 telepített és 1 MOBIL FŐ ELLENŐRZŐ EGYSÉGET (MCU), valamint a hozzákapcsolt létesítményeket mutatja be. Egyéb átviteli rendszerek. Ezen átviteli rendszerek, mint a CIP 67, elsősorban Közép-Európában működött, egy részét már megszüntették, a fennmaradó elemeket digatilizálják és tovább használják. A ma még használt elemek közül kiemelkedik a NICS szélessávú hagyományos összeköttetést biztosító rendszer. Ezt akkor alkalmazzák, ha bővíteni kell a NATO meglévő kapacitását, vagy ez a megoldás a költségkímélőbb. Jelenleg 4000 ilyen vonal áll rendelkezésre. A jövőben a NATO, a core switches és a hozzá tartozó IDNX használatával a bérelt hagyományos 2 - MB/s vonalakon és a békelétesítményekben javuló költség hatékony megoldást kíván elérni. A RÁDIÓÖSSZEKÖTTETÉST napjainkban legtöbbször a haditengerészeti kötelékeknél és a légierő haderőnemnél alkalmazzák a csapatok vezetésében. Az IFOR/SFOR bevetés kezdete, valamint a KFOR felállítása óta újból világossá vált, hogy a szárazföldi haderő nem mondhat le a rádiókapcsolatról. A HF rádióösszeköttetést akkor alkalmazzák, ha a többi átviteli lehetőség nem áll rendelkezésre. Ezen kívül a rádió jelentette az első és néha az egyetlen összeköttetést, amikor nem NATO tagországok kötelékei jelentek meg a hadszíntéren. A VÁLSÁGKEZELŐ MŰVELETEK NYITOTT INFORMÁCIÓS RENDSZERE (CRONOS) gondoskodik a felhasználók számára zárt lehetőség, professzionális irodarendszer, valamint a SHAPE számára World Wide WEB működtetéséről. A felhasználók a SHAPE törzs, az SFOR csapatok, más NATO törzsek, valamint 173
7 nem NATO tagállamok melyek egy alacsony szintű, túlnyomórészt intelligens, multiplex eszközökön keresztül vannak hálózatba kötve. A felhasználók számának bővülésével nemzeti modulok alkalmazásával a hálózat folyamatosan bővíthető. A CRONOS COTS termékekből áll, amelyek NATO és Internet szabványok szerint működnek, és rendelkeznek egy titkosított üzemmóddal is. Az ACE INFORMÁCIÓ-ÁRAMLÁSI RENDSZER (AIFS) mint illesztő fokozat kapcsolódik a TARE és a NATO titkos rendszere közé. Az AIFS úgy használja az automatikus üzenetátvivő berendezést, mint egy átviteli lehetőséget a személyi számítógép használók számára. Az itt alkalmazott programcsomag jelentette az első lépést, az automatikus üzenetátvivő berendezés hiányosságait megszüntetésére. Az AUTOMATIZÁLT ÜZENET FELDOLGOZÓ RENDSZER (AMPS) lehetővé teszi a CRONOS munkahelyeken, hogy az ACP követelményei szerint formázott TARE információkat elküldjék és fogadják. A rendszer fejlesztése és üzembeállítása az automatizált vezetési, ellenőrzési és információs rendszer projekten belül történik. A Norfolkban működő Atlanti Hadászati Parancsnokság a haditengerészeti erők vezetésére már egy ideje használja vezetési- és információs rendszert. A tervekben szerepel, hogy 2004-ig a NATO katonai parancsnoki struktúrája számára rendelkezésre bocsátják a fenti vezetési- és információs rendszert, amely a három haderőnem vezetésében a C2 funkcióját tölti be. Ezzel lehetővé válik az információ csere a specifikus felhasználók logisztika, OPS, INTEL különböző funkcionális területi alrendszerei között. A HADITENGERÉSZETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÁJÉKOZTATÓ RENDSZER (MCCIS) a szárazföldi erők parancsnoki központjaiban, valamint a hadihajók fedélzetén van telepítve. Ezt a rendszert a hadászati parancsnoki szinttől lefelé a szövetséges fegyveres erők atlanti-óceáni legfelsőbb parancsnoka a vegyes összetételű összhaderőnemi alkalmi harci kötelékek (CJTF) törzsekig bezárólag alkalmazzák. A munkahelyek a LOCAL-AREA-NETWORK (LAN) rendszerbe vannak bekötve, amelyek a NATO Alap Adatátviteli Szolgáltatáson (NIDTS) keresztül WIDE- AREA-NETWORK RENDSZERT (WAN) képeznek. A LAN rendszer 3-25 munkahelyből áll, amelyek száma a parancsnoki központ nagyságától függ. A haditengerészeti vezetési és irányítási tájékoztató rendszeren keresztül biztosítanak normál irodai funkciókat, valamint különböző egyéb lehetőségeket. A felhasználók az úgynevezett CLIENT munkaállomásokon keresztül kapják az adatokat, használhatják a különböző funkciókat. A munka támogatására a nagyteljesítményű UNIX-systemtől a személyi számítógépig a teljes eszközpark rendelkezésre áll, mégpedig Windows N/T Standard támogatással. Összhangban a harctéri vezetési és irányítási tájékoztató rendszer kifejlesztésével és üzembeállításával meg kell vizsgálni, hogy ez a rendszer átalakítható-e a C2 rendszer követelményeinek megfelelően. 174
8 Néhány évvel ezelőtt az INTERNET katonai felhasználását nem engedélyezték, mert nem volt meg a lehetőség az információk titkosítására. Napjainkban az Internet mint a szegény ember megoldása szerepel a CRONOS mellett. Azonban számolni kell azzal, hogy a nem NATO tagországok részvétele esetén, valamint a nem kormányzati szervezetek alkalmazásakor az Internet fontos eszköz a hadműveleti vezetésben. Erre jó példa SFOR és a KFOR jelenlegi helyzete, mivel nincs minden résztvevő tagország kontingensének hozzáférési lehetősége a CRONOS munkaállomásaihoz. A minősített információk kivételével az Internet a legjobb lehetőség az adatok cseréjére. Az ehhez szükséges hardware és software termékek viszonylag kedvező áron beszerezhetők a piacon, vagy a tagállamok kötelékei eleve magukkal viszik ezen eszközöket. A NATO a maga részéről biztosítja, hogy az Internet kapcsolatot létesítők valamint a WAN és a LAN munkahelyek között az információáramlást megfelelően szabályozza. A harctéri információk feldolgozása és cseréje Az ACE INTEL RENDSZER PROTOTÍPUSA (PAIS) az Intel adatok kezelésére, ábrázolására, cseréjére, valamint helyzetmegítélésre szolgáló rendszer, a HARCTÉRI INFORMÁCIÓGYŰJTŐ- ÉS FELDOLGOZÓ (BICES) rendszerrel együtt. A jövőben az adatok cseréje a nemzeti harcterületi információgyűjtő- és feldolgozó rendszerekkel is meg fog valósulni. A rendszer alapfeladatai a vörös erőkkel kapcsolatosan az alábbiak: a támogató harcálláspontok adatbankjainak folyamatos karbantartása; geográfiai helyzetképek és formázott táblázatos jelentések összeállítása; támogatni a bevetési parancsok eljuttatását a három haderőnemhez; adatokat szolgáltatni a bevetés szempontjából fontos eszközök állapotáról. A VÁLSÁGKEZELÉST TÁMOGATÓ ESZKÖZ PROTOTÍPUSA (CRESP) egy eszköz a harcmező valós idejű real-time megfigyelésére, a kék és a semleges erők adatainak feldolgozására. Fontosabb funkciói az alábbiak: a különböző információforrásból származó adatok elemzése és előkészítése; az adatok feldolgozása és továbbítása; lekérdező és jelentő lehetőség biztosítása; a valós idejű helyzet ábrázolása a CRESP, vagy egyéb terminálokon. Ezen feladatok végrehajtásához a CRESP rendelkezik a PAIS rendszerhez történő csatlakozáshoz megfelelő illesztő funkcióval is óta a CRESP és a PAIS funkcióit párhuzamosan fejlesztették azzal a céllal, hogy az összes lehetséges és szükséges információt egy képernyőn jelenítsék meg. 175
9 A SZÖVETSÉGI CSAPATTELEPÍTÉST ÉS MOZGÁST TÁMOGATÓ RENDSZER (ADAMS) feladata egy többnemzetiségű harci kötelék manőverének támogatása a szállítókapacitások, a logisztikai tervezési adatok biztosításával. A manőver előtt álló alkalmi harci kötelék rendelkezésére áll egy megfelelő hálózat és software annak érdekében, hogy az adatcserét, a tervezést, a szimulációt és az ellenőrzést végre tudja hajtani. A művelethez egy központi adatbankot hoztak létre, amely az alábbi szükséges adatokat tartalmazza: a gépjárművek száma; a gépjárművek szállítókapacitása és egyéb adatai; a személyi állomány létszáma; logisztikai kapacitáshoz az átszámítási adatok. Összefoglalás, a következtetések levonása A mai információ dömping jellemezte körülmények között az információ akkor fontos, amely pillanatban rendelkezésre áll. Ezen követelmény megvalósításához modern, nagy teljesítményű információ feldolgozó- és továbbító rendszerekre van szükség. Az eddig leírtakból látható, hogy a NATO nagyszámú és különböző eszközöket állított rendszerbe, hogy a részben titkosított és nem titkosított adathalmazt képes legyen kezelni. A NATO távközlési- és információs rendszerének üzemeltetési tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlesztések befejezéséig a régi és az új rendszereknek párhuzamosan kell üzemelniük, ami viszont már sokáig nem viselhető el. Ezen eszközgenerációk között egyre nehezebb biztosítani az interoperabilitást. A jelenlegi létszámcsökkentési tendenciák mellett már egyre nehezebb lesz biztosítani a régi és az új rendszerek párhuzamos üzemeltetéséhez szükséges személyi feltételeket. Mivel ez a felismerés a tagállamok körében nem újdonság, egyetértés tapasztalható köztük abban, hogy a C3 és az új kommunikációs rendszer illeszthető legyen a C2 területén már működő technikaitechnológiai színvonalhoz. Tovább emelkedhet az új rendszer kiépítésének költsége, amennyiben az egyes tagországok elemenként és nem összehangoltan és kompletten hajtják végre a szükséges fejlesztést. Ha a NATO 2004-tól is a kor színvonalán akarja biztosítani a távközlési- és információs rendszer működőképességét, mégpedig úgy, hogy az lefedje a várható alkalmazások teljes területét, nem odázható el néhány alábbi projekt megvalósítása: 1. A SATCOM POST 2000 projektet 2000 júniusáig el kellett fogadni ahhoz, hogy a tender kiírása, valamint a tényleges fejlesztés megvalósítása 2004-ig megtörténjen. Csak ezzel a fejlesztéssel lehet 2004 után az információs rendszer valamennyi területét megfelelően használni. 176
10 2. A fenti fejlesztéssel párhuzamosan a Deployable CIS tervezett kapacitásához szükséges eszközök mennyiségét szintén 2000 júniusáig jóvá kellett hagyni a nemzetközi tender eredményessége érdekében. Ezen eszközöknek 2004-ben üzemelniük kell ahhoz, hogy az egyesített CJTF kötelékek a CCIS oldaláról biztosítva legyenek. 3. A BI-SC CCIS rendszer fejlesztését és rendszerbeállítását 2004/2005-ben be kell fejezni annak érdekében, hogy a NATO első ízben rendelkezzen olyan vezetési és irányítási tájékoztató rendszerrel, amely teljesen lefedi a bevetéseket a hadászati szinttől a harcászati szintig. A fenti fejlesztések ilyen szűk határidőn belüli megvalósítása mindenekelőtt a 19 tagállam akaratától, de elsősorban finanszírozási lehetőségeitől függ. Ha nem születnek meg időben a szükséges döntések a vezetési és irányítási tájékoztató rendszer fejlesztéséről, akkor a NATO a tömegesen meglévő régi eszközök üzemeltetési problémáival, és az ehhez szükséges elégtelen személyi feltételek között lesz kénytelen továbbra is biztosítani a vezetést. Kommunikációs mesterséges holdak TARE IVSN MAXIMA NIDTS IDNX SGT SGT TARE IVSN MAXIMA NIDTS IDNX NATO tagországok NTTS/NDN PTT/ISDN 1. sz. ábra. Kapcsolatrendszer a kommunikációs mesterséges holdak és kommunikációs rendszer elemei között 177
11 Oakhanger F4 Northwood Balado Bridge F17 Bjerkvik F Norfolk Chesapeake Eggemoer F5 AFNW Folly Lake F18 Kester F1 Euskirchen F2 Brunssum AFCENT Monsanto Costa Da Caparica F Keflavik F15 SHAPE Ankara F Oeiras Izmir F13 Verona F14 mesterséges hold kapcsolat földi kapcsolat 2. sz. ábra. A MAXIMA hálózat 178
12 MOD CA 64 k 64 k 64 k AFNW JHQ NORTH JHQ NORTHEAST 64 k 128 k 64 k 128 k 128 k 128 k SACLANT SHAPE NATO RHQ AFNORTH 128 k 128 k 64 k CRONOS RHQ SOUTHLANT 64 k RHQ AFSOUTH 64 k MOD GR 64 k MOD TU CRONOS 3. sz. ábra. A NATO alap adatátviteli hálózata a 12 darab fő csomóponttal, illetve a következő terület első szintjének kapcsolódási pontjaival 179
13 O'GAU CIBER- LANT NC3A (BE) MCU Roclant HQ NATO NC3A (NL) SHAPE MCU SHAPE AFNW AFCENT NAVNW ARCC RHEIN- DAHLEN NORT- WOOD MCU AFSOUTH MCU ILIDZA AFSOUTH CAOC TAC HQ LADCENT PHQ MND (N) MND (SE) MND (SW) SPLIT RESIDENCY SFOR SC ZAGREB 4. sz. ábra. A NATO video távkonferencia kapcsolat rendszere 180
14 A szövegben található angol nyelvű szakkifejezések magyar megfelelője NATO INTEGRATED COMMUNICATIONS SYSTEM (NICS) NATO integrált távközlési rendszer SATCOM mesterséges hold távközlés STATIC SATELLITE GROUND TERMINALS (SGT) műholdas távközlési rendszer fix telepítésű földi terminál TRANSPORTABLE SATELLITE GROUND TERMINAL (TSGT) műholdas távközlési rendszer szállítható földi terminál DEPLOYABLE CIS MODULES (DCM) távközlési és információs rendszer telepíthető moduljai INTERNATIONAL MARITIME SATELLITE TERMINAL (INMARSAT) nemzetközi haditengerészeti mesterséges hold terminal COMMAND, CONTROLL AND INFORMATION SYSTEM (CCIS) vezetési, irányítási és információs rendszer TELEGRAPH AUTOMATIC RELAY EQUIPMENT (TARE) automatikus üzenetátvivő rendszer MILITARY MESSAGE HANDLING SYSTEM (MMHS) katonai üzenetkezelési rendszer INITIAL VOICE SWITCHED NETWORK (IVSN) hang továbbítására szolgáló kapcsolt hálózat NARROW BAND SECURE VOICE SYSTEM (NBSV) keskenysávú titkosított hangátviteli rendszer AREA ROUTER NETWORK (ARN) területi útválasztó hálózat WIDE AREA NETWORK (WAN) nagy kiterjedésű hálózat CORE ROUTER NODES fő útválasztó csomópontok INTEGRATED DIGITAL NETWORK EXCHANGE (IDNX) integrált digitális hálózati kapcsoló központ NATO INITIAL DATA TRANSFER SERVICE (NIDTS) NATO alap adatátviteli szolgáltatás VIDEO TELE CONFERENCE (VTC) videó távkommunikáció TACTICAL SECURE VOICE SYSTEM (TSVS) harcászati titkosított beszédátviteli rendszer MAIN CONTROLL UNIT (MCU) fő vezérlő egység CRISIS RESPONSE OPERATIONS IN NATO OPEN SYSTEM (CRONOS) válságkezelő műveletek a NATO nyitott rendszerekben ACE INFORMATION FLOW SYSTEM (AIFS) információ áramlási rendszer AUTOMATED MESSAGE PROCESSING SYSTEM (AMPS) automatizált üzenet feldolgozó rendszer 181
15 MARITIME COMMAND, CONTROLL AND INFORMATION SYSTEM (MCCIS) haditengerészeti vezetési és irányítási információs rendszer PROTOTYPE ACE INTEL SYSTEM (PAIS) ACE intel rendszer prototípusa BATTLEFIELD INFORMATOIN COLLECTION AND EXPLOITATION (BICES) harcterületi információ gyűjtő- és feldolgozó rendszer CRISIS RESPONCE SUPPORT PROTOTYPE (CRESP) válságkezelést támogató eszköz prototípusa ALLIED DEPLOYMENT AND MOVEMENT SYSTEM (ADAMS) szövetségi csapattelepítést és mozgást támogató rendszer FELHASZNÁLT IRODALOM. NATO Információs és Sajtóiroda Brüsszel. NATO kézikönyv. Jubileumi kiadás, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest. Oberstleutnant i. G. THOMAS WIRSCHING: NATO Fernmelde und Informations-systeme. Soldat und Technik 8/2000., 493. o. 182
A Magyarországra települt NATO CIS Group 3. NATO Signal Battalion Deployable CIS Module E szervezet
A Magyarországra települt NATO CIS Group 3. NATO Signal Battalion Deployable CIS Module E szervezet Dózsa László mérnök őrnagy Budapest, 2012. november 15. Az előadás felépítése Előzmények DCM-E alárendeltsége,
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenMAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy
MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG 2008.04.11. SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy 1 A KÖZELMÚLT 20 ÉVE 1987.07.01- től. 1991.11. 01-től. 1997.09. 01-től. 2007.01. 01-től. MN LÉRE PSÁG
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenSzámítógép-hálózat fogalma (Network)
Hálózati ismeretek Két vagy több számítógép, melyek összeköttetésben állnak és kommunikálni tudnak egymással. Számítógép-hálózat fogalma (Network) A gyors adatátvitel, illetve összteljesítmény elérése
RészletesebbenAGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB
AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával
RészletesebbenA HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását
RészletesebbenPrax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és
Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar
RészletesebbenHálózatok I. A tárgy célkitűzése
Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI. BALOGH IMRE vezérőrnagy 1
BALOGH IMRE vezérőrnagy 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI A Magyar Honvédség légierő feladatait a 61/2000. (VI. 21.)
RészletesebbenADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN
9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli
RészletesebbenA TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK BERNARD BOURHY alezredes 1 A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 Tisztelt Tüzér Tudományos Konferencia! Örömmel teszek eleget a konferencia szervező
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenKét típusú összeköttetés PVC Permanent Virtual Circuits Szolgáltató hozza létre Operátor manuálisan hozza létre a végpontok között (PVI,PCI)
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenMultiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577) - IETF LAN Emulation (LANE) - ATM Forum Multiprotocol over ATM (MPOA) -
lab Adathálózatok ATM-en Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Megvalósítások Multiprotocol encapsulation (RFC1483) - IETF Classical IP over ATM (RFC1577)
RészletesebbenH A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
A TÜZÉRSÉG HARCI ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI ÉJSZAKA SPECIFICITIES OF COMBAT APPLICATION OF THE ARTILLERY AT NIGHT A tüzérségnek készen kell lenni arra, hogy a műveletekben folyamatos támogatást nyújtson
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN
KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Mogyorósi József ezredes MH Katonai Közlekedési Központ központparancsnok FELHASZNÁLT IRODALOM HM KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLAT FŐNÖKSÉG: Az MN. Közlekedési Szolgálat
RészletesebbenSzámítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 8. Gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok 2016.04.07. Számítógép hálózatok gyakorlat 1 Vezeték nélküli adatátvitel Infravörös technológia Még mindig sok helyen alkalmazzák
RészletesebbenSITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.
SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek
RészletesebbenIDEIGLENES KIKÖTŐI LÉTESÍTMÉNYEK ALKALMAZÁSA NATO MŰVELETEKBEN, MULTINACIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖRNYEZETBEN
IDEIGLENES KIKÖTŐI LÉTESÍTMÉNYEK ALKALMAZÁSA NATO MŰVELETEKBEN, MULTINACIONÁLIS LOGISZTIKAI KÖRNYEZETBEN Réti Tamás 1 NATO csatlakozásunk óta, a megnövekedett nemzetközi katonai szerepvállalásunkkal összefüggésben,
RészletesebbenMIKADO MIKROMÉRETŰ, TÁVIRÁNYÍTÁSÚ FELDERÍTŐ RENDSZER
MIKADO MIKROMÉRETŰ, TÁVIRÁNYÍTÁSÚ FELDERÍTŐ RENDSZER Vincze Gyula 1 A Bundeswehr szakmai folyóirata a Strategie und Technik 2007. májusi számában bemutattak egy új, mikroméretű, távirányítású felderítő
RészletesebbenVárosi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása
Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG STACIONER KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA
V. Évfolyam 1. szám - 2010. március Töreki Ákos akos.toreki@gmail.com A MAGYAR HONVÉDSÉG STACIONER KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Absztrakt Napjaink társadalmi és gazdasági fejlődésének húzó ágazatává
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától
RészletesebbenA Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatóságának 110/2003. számú határozata
A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatóságának 110/2003. számú határozata A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Igazgatósága A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Szabályzata a Távkereskedés
RészletesebbenIntelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet
Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.
RészletesebbenNATO ERŐKET INTEGRÁLÓ ELEM MAGYARORSZÁG
NATO ERŐKET INTEGRÁLÓ ELEM MAGYARORSZÁG A Magyar Honvédség NATO feladatai TOPOR István ezredes parancsnok 1 Topor István ezredes Személyi információk: Születési hely, idő: Körmend, 1965. 04. 04. Családi
RészletesebbenTÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK MÉRTÉKADÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI
TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK MÉRTÉKADÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI MK-B4.11. KÖZCÉLÚ DIGITÁLIS CSOMAGKAPCSOLT ADATHÁLÓZATOK INTERFÉSZEI B4.11..25 típusú adathálózat előfizetői if. B4.11.1..25 típusú adathálózat hálózati
RészletesebbenA KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM
A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM A repülőtér kezdetben a fel- és leszállópályát jelentette. Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret. Elég volt egy viszonylag nagyobb
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2012/2013. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI NÉV:... Tudnivalók A feladatlap 4 feladatból áll, melyeket tetszőleges
RészletesebbenHotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork.
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Hotspot környezetek T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Sándor Tamás főmérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.
RészletesebbenSzáguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013
Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia
RészletesebbenSITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006
Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Áttekintés (1) A CANTO elnevezés a következő kifejezés rövidítése: Communication in Advanced New Technology for Outstations.
RészletesebbenVideokonferencia szolgáltatás az NIIF hálózatán
Videokonferencia szolgáltatás az NIIF hálózatán Fehér Ede, Kovács András, Máray Tamás, Mohácsi János IIF Iroda 1 Tartalom Az NIIF Videokonferencia projekt célkitőzései Mit nyújthat a videokonferencia?
RészletesebbenIP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)
IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
RészletesebbenSegédlet Hálózatok. Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti.
Segédlet Hálózatok Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti. 2. A hálózat célja - Erőforrások megosztása ami azt jelenti, hogy
RészletesebbenASIST Kft. a forgalmi redrendszerek automatizációjának úttörője
ASIST Kft. a forgalmi redrendszerek automatizációjának úttörője Az Asist Kft. 1997-ben alakult közlekedés-automatizációs eszközök és rendszerek fejlesztési szándékával. Azóta vezérlő irányító és ellenőrző
RészletesebbenÁttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás
Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról
RészletesebbenPantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra
Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó
Részletesebben1. Az internet használata
1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető
RészletesebbenIoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok
IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok 2016.05.19. Szilágyi Róbert Tóth Mihály Debreceni Egyetem Az IoT Eszközök és más fizikai objektumok elektronikával, vezérléssel,
RészletesebbenGONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak
RészletesebbenA NATO meteorológiai támogatása
A NATO meteorológiai támogatása Előadó: : KOVÁCS László Budapest, 2008. november 21. Tartalom Előzmények Unity of Efforts Szabványosítás Unified Weather Forecast TDA NAMIS IMETOC koncepció Képességfejlesztési
RészletesebbenA gyártási rendszerek áttekintése
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen
RészletesebbenBMD Rendszerkövetelmények
BMD Rendszerkövetelmények Rendszerkövetelmények BMD 1. SZERVER Az alábbiakban áttekintést nyerhet azokról a szerver rendszerkövetelményekről, melyek szükségesek a BMD zavartalan működéséhez. Ezen felül
Részletesebbenvbar (Vemsoft banki BAR rendszer)
vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag
Részletesebben2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )
IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája
RészletesebbenAz IEC PRP & HSR protokollok használata IEC61850 kommunikációjú védelmi automatika hálózatokban
Az IEC 62439 PRP & HSR protokollok használata IEC61850 kommunikációjú védelmi automatika hálózatokban Nagy Róbert Védelmes értekezlet 2014 2014. Június 5. Ethernet az energiaelosztó hálózatokhoz Az Ethernet
RészletesebbenInformációs szupersztráda Informatika. Információrobbanás. Információpolitika. Hálózatok ICT (IKT) Kibertér. Információs- és tudás társadalom
IR IT AZ INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (Bevezetés) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 2 Információs szupersztráda Informatika Információrobbanás Információpolitika Kibertér Hálózatok
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenAz OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható
Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése
RészletesebbenAlacsony fogyasztású IoT rádiós technológiák
Alacsony fogyasztású IoT rádiós technológiák Fehér Gábor - BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék 4. Magyar Jövő Internet Konferencia és Okos Város Kiállítás 2017. november 8. Miről is lesz szó? Miért
RészletesebbenMűszaki Melléklet. METRO Kereskedelmi Kft... Elektronikus adatcsere (EDI) rendszer alkalmazásával való számlatovábbításról 1.
Műszaki Melléklet METRO Kereskedelmi Kft... Elektronikus adatcsere (EDI) rendszer alkalmazásával való számlatovábbításról 1.2 verzió Tartalom 1.) Az EDI működtetési követelményei... 3 2.) Az EDI üzenetek
RészletesebbenA NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében
A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai
RészletesebbenIntelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások
Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési
RészletesebbenNemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenHíradástechnika I. 5.ea
} Híradástechnika I. 5.ea Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ] magába foglalja
RészletesebbenBevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati
Részletesebben6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.
6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. Csoportosítás kiterjedés szerint PAN (Personal Area
RészletesebbenA honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem
RészletesebbenÚj generációs GSM-R vasútüzemi kommunikáció
Új generációs GSM-R vasútüzemi kommunikáció A fejlődés TDM-től a SIP infrastrukturáig Alexander Hil File: Next generation operational communication_hu.pptx Author: FRQ Page: 1 Termék Portfólio Fixed terminal
RészletesebbenKongsberg XP Auto: 24/7 folyamatos működés
Kongsberg XP Auto: 24/7 folyamatos működés A Kongsberg XP Auto teljesen automatizált, kivágó szerszám nélkül működő kivágó asztal, amit a csomagoló és a POP display ipar számára fejlesztettek ki. A sikeres
RészletesebbenTudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)
Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenAZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL
AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL A XX. század utolsó két évtizedének fordulóján a bipoláris világrend
RészletesebbenIrányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13
Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13 GSM-R Flottamenedzsment Mobil fizetési lehetőségek Parkolási díj Útdíj A GSM közlekedési felhasználása Valós idejű információs szolgáltatás Közlekedési
RészletesebbenA csapatvezetési rendszerek automatizálásának első eredményei az USA fegyveres erőinél I. DOI 10.17047/HADTUD.2015.25.E.139
Négyesi Imre A csapatvezetési rendszerek automatizálásának első eredményei az USA fegyveres erőinél I. DOI 10.17047/HADTUD.2015.25.E.139 Rezümé: Ez a cikk egy hosszú időre tervezett kutatás részeredménye.
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKatonai műholdas távközlés új igények és lehetőségek
Katonai műholdas távközlés új igények és lehetőségek Horváth Attila őrnagy MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár MH Híradó és Informatikai Rendszerfőközpont Távközlési Főközpont Nagytávolságú
RészletesebbenA LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM TAPASZTALATAI A TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
1 Dr. Jakab László Phd. alezredes Egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülőműszaki Intézet Sárkányhajtómű Tanszék A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM
RészletesebbenInformációs szupersztráda Informatika. Hálózatok. Információ- és tudásipar Globalizáció
IR IT AZ INFORMÁCI CIÓGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (Bevezetés) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 2 Információs szupersztráda Informatika Információrobbanás Információpolitika Kibertér Hálózatok
Részletesebben2. munkacsoport 1. fejezet (elektronikus banki szolgáltatások)
Elektronikus banki szolgáltatások 2. munkacsoport 1. fejezet (elektronikus banki szolgáltatások) Elektronikus csatornákon azonosítást követően, meghatározott jogosultság szerint nyújtott banki szolgáltatások
RészletesebbenSávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.
Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége
Részletesebben1. tételsor. Információtartalom vázlata
1. Cége fejleszteni szeretné alaptevékenységeit a hatékony információáramlás segítségével, s ennek kidolgozásában Ön is részt vesz. Foglalja össze részletesen a logisztikai információs rendszert, s ezen
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenÚj Siemens Megoldások a Vasúti Automatizálásban
Új Siemens Megoldások a Vasúti Automatizálásban XVIII. Közlekedésfejlesztési XVIII. Közlekedésfejlesztési Beruházási Konferencia, és Beruházási Bükfürd, Konferencia, 2017. április Bükfürd, 27. Mérföldkövek
RészletesebbenEnabling and Capitalising of Urban Technologies
PILOT TEVÉKENYSÉG Pilot tevékenység neve Laborok megvalósítása a Pinkafeld Campuson Projektirányító / Projekt partner Burgenland GmbH Főiskola Motiváció és Célok / Célcsoport A legjelentősebb villamos
RészletesebbenVÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor
VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Debrenti Attila Sándor Információs rendszer 2 Információs rendszer: az adatok megszerzésére, tárolására és a tárolt adatok különböző szempontok szerinti feldolgozására,
RészletesebbenSAMSUNG SSM-8000 szoftvercsomag
SAMSUNG SSM-8000 szoftvercsomag A Samsung SSM-8000 szoftvercsomag a Samsung által forgalmazott IP kamerák, digitális rögzítők, hálózati rögzítők, encoderek közös grafikai felületen történő megjelenítését
RészletesebbenE mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket?
E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? Egy email szövegében elhelyezet információ annyira biztonságos, mintha ugyanazt az információt
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN
1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.13. C(2018) 3697 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az 1301/2014/EU rendeletnek és az 1302/2014/EU rendeletnek
RészletesebbenInvitel Technocom Távközlési Kft. Általános Szerződési Feltételek. elektronikus hírközlési szolgáltatásokra
Invitel Technocom Távközlési Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek elektronikus hírközlési szolgáltatásokra 1. számú melléklet Jelen módosítás hatályba lépésének napja:
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 4 Helymeghatározás 5 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 6 Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik A LEO [Low Earth Orbiter ]
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv. Verzió: 1.01
Felhasználói kézikönyv Verzió: 1.01 Tartalomjegyzék Általános áttekintés 3 A DocGP rendszer célja 3 A rendszer által biztosított szolgáltatások 3 A felhasználói felület elérése 3 JAVA JRE telepítése 3
RészletesebbenHogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában?
Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Kórász Tamás igazgató, KPMG Tanácsadó Kft. 2013.11.12. Tartalom 1. Mit vár el egy KKV-vezető az informatikától? 2. A buzzword felhő
Részletesebben13. óra op. rendszer ECDL alapok
13. óra op. rendszer ECDL alapok 1. Mire szolgál az asztal? a) Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. b) A telepített alkalmazások tárolására. c) A telepített alkalmazások ikonok általi gyors elérésére.
RészletesebbenA NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN
ELŐADÁSOK LADOCSI JENŐ A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN Ladocsi Jenő őrnagy, mint a Magyar Műszaki Kontingens összekötő
RészletesebbenMűholdas infokommunikációs rendszerek
Mobil Informatika Műholdas infokommunikációs rendszerek Dr. Kutor László OE-NIK, Dr.Kutor László MoI 4/24/1 Műholdas távközlési rendszerek GEO (Geostationary Earth Orbit Satellite) Geostacionáris pályán
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. NÉV: TOMOLYA János. SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Miskolc, 1960. április 23.
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NÉV: TOMOLYA János SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Miskolc, 1960. április 23. CSALÁDI ÁLLAPOT: Nős, két gyerek: Tamás (1982.) és Beatrix (1993.) HADERŐNEM/FEGYVERNEM JELENLEGI BEOSZTÁS Mérnök ezredes
Részletesebben3 1.250.000.- 3 840.000.- 1 57.183.048.- 1 30.000.000.-
1. Konzuli KHA 2008/3.5.7. sz projekt keretében konzuli tankönyv (oktatási segédlet) nyomdai előkészítési munkálatai 3 1.250.000.- takarékossági szempontok miatt lebonyolításra. 2. Konzuli 3. 4. Nemzetközi
RészletesebbenA honvédség tervezett kommunikációs hálózata
A honvédség tervezett kommunikációs hálózata Farkas Tibor hadnagy A digitális jelfeldolgozás megjelenésével, a digitális technika fejlõdésével egyre magasabb szintû szolgáltatásokkal lehet kiszolgálni
Részletesebben