A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban
|
|
- Eszter Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Négyesi Gábor A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban Bevezetés A Hajdúság földrajzi szempontú vizsgálata szorosan hozzátartozik a debreceni földrajzi iskola tevékenységéhez. Ezen belül a tájegység természetföldrajzi jellegű feltárása az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor is Kádár László professzor ösztönzésére a még egyetemi hallgató Szabó József szakdolgozatot készített a területről, majd eredményeit tanulmányban is megjelentette (Szabó. J. 1964). Habár ezután a Tanár Úr figyelme más tájak felé fordult, a Hajdúság azért mindig a tanszék látókörén belül maradt, és időnként újabb eredmények jelentek meg a Hajdúságra vonatkozóan (Szabó, J. et al.1999). Ebben a tanulmányban a területet nem kifejezetten geomorfológiai aspektusból vizsgálom, hanem annak hidrogeográfiai viszonyait, azon belül is a talajvízviszonyokat próbálom bemutatni. A Hajdúság talajvízszintjének változásával korábban már több tanulmány is foglalkozott (Rónai, A. 1954; Lóki, J.-Csordás, L. 1989; Horváth, Z. 1998). Ezek azonban egyrészt kevesebb észlelő kút adatsorával dolgoztak, másrészt pedig mivel a talajvízjárásra ható (elsősorban az antropogén) tényezők állandóan változnak, ezért a talajvízviszonyokat időnként célszerű újra értékelni. A terület általános bemutatása A Hajdúság Nyírség és a Hortobágy között kilométer hosszan és maximum 20 kilométer szélesességben északról délre húzódó, környezetétől tájképileg is elkülönülő területsáv, mely domborzatát tekintve két részre osztható: északi, kiemeltebb része a Hajdúhát, a déli része pedig a szűkebb értelemben vett Hajdúság. Borsy Z. (1969) a terület magasabb északi és keleti részét nevezi Hajdúhátnak, amit nyugaton és délen keskeny, mindössze néhány kilométeres sávban az alacsonyabb Hajdúság övez. Magyarország kistájainak katasztere viszont az északi, hajdúháti rész déli oldalán, kb. a Debrecen- Hajdúszoboszló vasútvonaltól délre Dél-Hajdúságról beszél (Pécsi, et al. 1990). Szabó J. (1965) szerint a Hajdúhát az a Nyírség nyugati oldalán, döntően lösszel vagy homokos lösszel (kisebb foltokon löszös homokkal) borított, többségében csernozjom talajú terület, amelynek felszínén a pleisztocén utolsó szakasza óta nem volt folyóvízi elöntés, tehát folyóvizekkel járt nyugati (Hortobágy) és déli (Berettyó környéki sík terület) szomszédjánál magasabban fekszik. A határt a szomszédos területek felé nagyjából a méteres szintvonalak között húzzák meg, legmagasabb részei (Józsa és Hajdúböszörmény térségében) pedig a 150 m-t is elérik. A Hajdúság déli területeinek felszínét iszapos lösz, valamint szikes löszképződmények borítják, emiatt itt a talajtani adottságok is eltérőek: elsősorban vízhatás alatt álló, hidromorf talajok alakultak ki (réti csernozjomok, réti szolonyecek).
2 Éghajlatát tekintve a meleg, mérsékelten száraz- meleg, száraz éghajlati körzetbe tartozik. Az évi középhőmérséklet C, a júliusi középhőmérséklet 21-21,5 C (a hőmérsékleti adatokból az utóbbi néhány évben a nyarak melegedését lehet kiolvasni), a január átlagos hőmérséklete -3 C alá esik. Az évi csapadékmennyiség mm között változik, a legtöbb csapadék júniusban (70-80 mm), a legkevesebb márciusban (25-35 mm) hullik. Anyag és módszer 1. ábra A Hajdúság általános térképe A vizsgálatokhoz a Hajdúság, illetve az azzal közvetlenül határos területek talajvízkútjainak adatsorait használtam fel (összesen 51 db-ot) (1. ábra). Sajnos ezek idősora meglehetősen eltérő, ezért a vizsgálatokat le kellett szűkíteni egy olyan időintervallumra, amely alatt a kutak többsége mérési adatot szolgáltatott. A választott 47 éves intervallum is alkalmas lehet a talajvíz hosszútávú váltakozásának vizsgálatára, illetve a mély és magas talajvizű területek kijelölésére. Ennek a feltételnek 23 kút adatsora felelt meg (1. táblázat). A mérési adatokat havi átlagokba rendeztem, ezekből átlagos évi,
3 valamit évtizedes közepes vízszinteket képeztem, valamint ötéves átlagsorozatokat is kialakítottam, amivel lehetővé vált a talajvízszint hosszútávú mozgásának vizsgálata. 1. táblázat A vizsgált talajvízkutak fontosabb adatai Talajvízkutak Átlagos évi középes vízszint (cm) Átlagos évi ingadozás (cm) Maximum hónap Minimum hónap Balmazújváros ,34 44,76 június november Báránd ,05 110,28 május október Berettyóújfalu ,59 70,63 április október Debrecen ,49 47,16 június január Debrecen ,07 33,37 április október Derecske ,83 99,01 április október Ebes ,86 69,66 május december Hajdúböszörmény ,65 48,00 május november Hajdúhadház ,23 61,89 május november Bocskaikert ,42 63,63 június november Hajdúnánás ,79 96,97 április november Hajdúnánás ,50 80,41 április november Hajdúszoboszló ,61 59,62 június november Hajdúszovát ,70 86,84 május november Hajdúvid ,17 107,50 április október Hosszúpályi ,46 103,51 április október Józsa ,60 40,58 április október Kaba ,66 87,97 május október Nádudvar ,73 74,61 április november Nádudvar ,38 115,39 április október Püspökladány ,18 110,22 április október Tiszalök ,68 63,50 május november Tiszanagyfalu ,55 51,94 május november Meghatároztam az egyes észlelő kutak éven belüli ingadozását is, valamint az adatsorok alapján kutakat vízjárásuk alapján csoportokba rendeztem. Eredmények A talajvíz mélysége A Hajdúságban Hajdúböszörmény, Balmazújváros valamint Debrecen között jelölhető ki az a terület, ahol a talajvízszint a felszínhez képest a legmélyebben helyezkedik el.
4 Hajdúböszörménytől délre eléri a 13 métert, innen folyamatosan emelkedik, de Balmazújváros-Nagyhát, valamint Debrecen Pallag nevű részén sem emelkedik 7 méter fölé (2. ábra). Ezt az igen mély talajvízszintet a geológusok azzal a harmadidőszaki (pannon) kiemelkedéssel hozzák összefüggésbe, amelyet mélyföldtani kutatófúrások segítségével sikerült kimutatni Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló és Macs települések alatt (Ferenczi, I. 1941). Ezek a fúrások méter mélységben kemény vörösagyagot tártak fel két rétegben, egymástól 2-3 méter vastagságban. A vörösagyag rétegek felett, valamint azok között sárga és barna kötött agyag van (Ferenczi, I. 1942; Rónai, A. 1955) és ezek erős vízzáró réteget képeznek. Itt a pleisztocén rétegsor is vékonyabb ( méter), mint az Alföld többi részén Ez a pannon hátság foltokban, egy keskeny, 6-8 kilométeres sávban található meg az Alföld felszíne alatt. Erre utalhat az is, hogy mélyen elhelyezkedő talajvizet lehet kimutatni a Hajdúháttól északkeletre, Gávavencsellő térségében, ahol 8-11 méter mélyen van a talajvíz, valamint a Hajdúháttól keletre Nagycserkesz körzetében is. A Hajdúság déli részén a talajvízszint a felszínhez közelebb, 2-3 méterre helyezkedik el, az egykori ártéri peremterületeken pedig 1-2 méterre emelkedik (Derecske, Hajdúszovát, Kaba, Püspökladány, Nádudvar). A talajvízszint évi ingadozásának vizsgálata A talajvízszint változásában éves, valamint hosszútávú periódusokat lehet kimutatni, amelyeket az éghajlati, domborzati, talajtani, valamint antropogén hatások alakítanak ki, illetve befolyásolnak. Az évi ciklust tekintve a talajvízszint tavasszal (március-május) emelkedik a legmagasabbra, majd októberben-novemberben éri el a mélypontját. A tavaszi emelkedést az őszi esőzések és a tél végi hóolvadás okozza, valamint az, hogy ilyenkor a növények vízfogyasztása az alacsonyabb hőmérséklet miatt kisebb. A tenyészidőszak kezdetétől a növekvő párolgás miatt a talajvízszint újra süllyedésnek indul az őszi minimumig. A közepes talajvízszint mélysége és a maximum beállásának ideje között szoros összefüggés ismerhető fel: ott ahol a talajvízszint a felszínhez közelebb helyezkedik el, a maximum értékek is hamarabb következnek be. Ennek oka a rövidebb beszivárgási időben keresendő. A talajvízjárás évi menetében jelentős változásokat okozhat az antropogén hatás (öntözés, tározók, halastavak kialakítása), hiszen az állandó vízutánpótlás hatására az évi periodicitás elsimulhat.
5 2. ábra A talajvíz elhelyezkedése a felszín alatt a Hajdúságban Az évi ingadozás tekintetében három kategóriát különítettem el: 0-34 cm között kis, cm között közepes, 71 cm felett nagy ingásról beszélünk. Az adatokból megállapítható, hogy az egyes területek között nagy eltérések vannak: a legkisebb vízszintingadozás Hajdúböszörménytől délre, valamint a Hajdúháttól keletre, Gávavencsellőn mutatható ki. E két terület közös jellemzője, hogy a talajvízszint 10 méter mélyen helyezkedik el. Ilyen mélységben a felszín alatt pedig az éghajlati hatások eltompulnak, hiszen a csapadékvíz már nem szivárog le, különösen, ha vízzáró rétegek iktatódnak közbe, ugyanakkor a párolgás hatása is kevésbé érvényesül. Kicsi a vízszint ingadozása a Debrecen belvárosában elhelyezkedő észlelő kútnak is. Ezt a jó csatornázottsággal, illetve a beépített és bitumennel fedett területek nagy arányával magyarázzák. (Csordás, L.- Lóki, J. 1989) A nagy ingadozású kutak két típusterületen vannak: egyrészt a Hajdúság keleti és déli alacsony ártéri síkságokkal érintkező területein (Hortobágy, Sárrétek, Bihari-síkság), másrészt pedig a Hajdúság nagyobb laposaiban
6 (Hajdúvid, Hajdúdorogtól keletre eső részek). Ezeknél a talajvízszint éven belüli ingadozása gyakran a 100 cm-t is eléri. Ennek oka, hogy a felszínhez közelebb elhelyezkedő talajvíz esetén az éghajlati hatások jobban érvényesülnek. Ha az egyes kutak teljes idősorában előforduló maximális és minimális vízszintek különbségeit vizsgáljuk, akkor is nagy különbségeket vehetünk észre: a vizsgált kutak között nyolc olyan van ahol a két érték különbsége meghaladja a 300 cm-t. Ezek a kutak meglehetősen változatos területi elrendeződést mutatnak: a Hajdúság központi részén, valamint az azt övező területeken egyaránt megtalálhatjuk őket. Közös jellemzőjük, hogy két kút kivételével ez a változás nagyon lassú, folyamatosan csökkenő ütemben ment végbe az 1980-as évek elejétől, egészen az 1990-es évek közepéig. Mivel a megfigyelő kutak szántóföldeken vannak, így az antropogén hatás kizárható, elsősorban azért mert az öntözés fordított irányú változást okozott volna. A másik két kút közül az egyik Hajdúböszörmény központjában található; ott a talajvízszint folyamatos emelkedése figyelhető meg már az 1960-as évek közepe óta. A másik kivétel a derecskei észlelőkút: ott a talajvíz igen nagy amplitúdóval mozog a felszín alatt. Ott a több mint 3 méteres vízszintkülönbség nem egy egymást követő időszak eredménye: a legmélyebbre 1973-ban süllyedt a talajvíz, a legmagasabb szintet pedig 2005-ben érte el, de a két időszak között több emelkedő-süllyedő fázis volt cm között van a hosszútávú ingadozás különbsége a hortobágyi kutaknál is, a Hajdúhát belső részein ennél kisebb. A több évtized alatt nagy ingadozást mutató kutak között olyanok is vannak, amelyeknek vízszintje nagy mélységben helyezkedik el (Balmazújváros 2603, Debrecen 2606); ezek egy hosszabb emelkedési szakasz után indultak süllyedésnek. Jelenleg még nem rendelkezünk elegendő mérési idősorral, hogy eldönthessük, hogy ez az emelkedősüllyedő szakasz egy ciklus része (amely visszatükrözi az éghajlati elemekben bekövetkező változásokat), vagy a süllyedési fázis az 1980-as években bekövetkezett szárazabb periódus eredménye? (Az utóbbit támasztja alá a Duna Tisza közén bekövetkezett talajvízszint süllyedés, de a talajvízjárást befolyásoló tényezők a két területen eltérőek.) Annak megválaszolása is további vizsgálatok eredménye lehet, hogy a többi kútnál ilyen jelentős süllyedés miért nem mutatható ki? Elképzelhető, hogy a válasz az egyes kutak környékének rétegtani viszonyaiban rejlik: ott ahol több vízzáró réteg helyezkedik el egymás fölött, kisebb az ingadozás, mivel az agyagos rétegek nem teszik lehetővé a nagy kilengéseket. A talajvízgörbék futása alapján az alábbi csoportokat különítettem el: I. csoport: Idetartozik a Hajdúdorog 2581-es, a Tiszalök 2567-es, a Tiszanagyfalu 2568-as, a Bocskaikert 2610-es a Balmazújváros 2602-es, Balmazújváros 2603-as, a Debrecen 2606-os és a Nagycserkesz 1603-as-kút. Ezek vízszintje között folyamatosan emelkedett, majd ezután jelentős süllyedésnek indult az 1990-es évek végéig, majd azóta ismételten emelkedő tendenciát mutatnak. Ezek azok a kutak, amelyeknek járását az éghajlat, főként a csapadék szabályozza. A maximális talajvízszintek a csapadékos évek után, azok összegződéseként jelentkeznek, a minimális vízszintek pedig az aszályos időszakok végén.
7 II. csoport: Debrecen 2642-es, Hajdúvid 2605-ös, Hajdúszovát 2632-es, Hajdúszoboszló 2631-es kút tartozik ide ig emelkedő tendenciát mutatnak, majd 1994-ig csökken a vízszint, ezután ismét emelkedni kezd. Az 1990-es évek elején az észlelő kutakban minden korábbinál mélyebbre süllyedt a talajvíz szintje. Ezen kutak vízjárása hasonló a fentebbi csoportéhoz, de itt az 1990-es években hamarabb megindult a növekedés. Hogy ennek a hamarabb bekövetkező emelkedésnek mi volt az oka az nem eldönthető, mivel az 1990-es évek elején átlag alatti csapadékmennyiség hullott, így ez nem vezethetett emelkedő talajvízszinthez. Mivel mindegyik kút településen helyezkedik el, elképzelhető, hogy ebben az időszakban a helyi vízgazdálkodásban következhettek be olyan események, amelyek ezt a változást okozták. III. csoport: Báránd 2628-as és a Nádudvar 2627-es kutak tartoznak ide között a vízszintjük folyamatos emelkedést mutat, ezután egy rövid ideig csökken, 1994 után ismét növekszik. Ennél a két észlelő kútnál az es évek elején bekövetkező vízszintcsökkenés hatására a talajvízszint nem érte el az abszolút minimumát, vagyis ezeknél nem következett be olyan mértékű IV. süllyedés, mint a II. csoport kútjainál. csoport: Kaba 2629-es és a Püspökladány 2625-ös kút tartozik ide. Ezek vízjárása egy fordított háromszöget formáz: egy nagy emelkedési periódust ugyanakkora arányú vízszintsüllyedés követ. Ennél a két kútnál a közötti évek során a talajvíz csökkenő tendenciát mutat. V. csoport: Ebbe a csoportba tartozik a Hajdúböszörmény 2601-es és 2604-es, a Berettyóújfalu 2658-as és a Hajdúnánás 2577-es és a Nádudvar 2626-os kút. Ezek vízszintje a mérés indulása óta vagy folytonosan növekvő, vagy csökkenő tendenciát mutat. Feltételezhető, hogy a kutak vízszintjét antropogén hatások szabályozzák. Külön kiemelendő, a Hajdúböszörmény 2604-es kút, mert annak vízszintje, mintahogyan azt fentebb már említettem 30 év alatt 5 métert emelkedett. Ennek oka, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése nem tart lépést az ivóvízhálózat kialakításával, emiatt a szennyvizet a talajban elszikkasztják. Ugyanez magyarázza a Debrecen 2609-es és a józsai kút emelkedését. A Hajdúböszörmény 2601-es kút vízszintemelkedését, majd állandó szintre beállását a mellette elhelyezkedő halastó okozza. A Hajdúnánás 2577-es és a Nádudvar 2626-os kút vízszintje 1-1,5 métert süllyedt folyamatosan az 1970-es évek eleje óta. Összefoglalás A Hajdúság talajvíz észlelő kútjai adatsorának feldolgozásával vizsgáltam a terület talajvízszintjeinek időbeli változását. Ennek során a talajvíz kutakat csoportokba soroltam. Megállapítottam, hogy a Hajdúságban számos olyan terület van, ahol a talajvízszint mélységét antropogén hatások alakították ki. Ugyanakkor az 1980-as évek szárazabb periódusa valamennyi kút adatsorában kimutatható. Az adatsorok elemzésével az is nyilvánvalóvá vált, hogy a terület meglehetősen kétarcú: a központi területeken a mélyen
8 elhelyezkedő talajvíz akadályozhatja a mezőgazdasági művelést, mivel 6-10 méteres mélységből a növények számára már nehéz, vagy egyáltalán nem lehetséges a vízfelvétel. A mélyebben elhelyezkedő peremi részeken pedig ahol a talajvíz a felszínhez közel helyezkedik el, vízbőség gátolja a növénytermelést. Ezeken a területeken a csapadékos időszakok során gyakran kell belvízveszéllyel számolni. Borsy, Z. (1969): Hajdúság. A domborzat kialakulása és mai képe. In.: A tiszai Alföld. (szerkesztette: Marosi Sándor Szilárd Jenő) Akadémiai Kiadó, Budapest, pp Csordás, L.-Lóki, J. (1989): A talajvízszint változásának vizsgálata a Nagykunságban és a Hajdúságban. Alföldi Tanulmányok 13. pp Ferenczi, I. (1941): Hajdúböszörmény környékének földtani felépítése. Magyar Állami földtani Intézet évi jelentése évről. II. pp Horváth, Z. (1998): A Hajdúhát talajvízszint változásának vizsgálata matematikai módszerekkel. KLTE Természeti Földrajzi Tanszék, Debrecen, p. 69. Szabó, J. (1964): Geomorfológiai megfigyelések a Hajdúháton. Acta Geographica Debrecina 10/3. pp Szabó, J.-Lóki, J.-Félegyházi, E. (1999): Újabb adatok a Hajdúhát geomorfológiájához. Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk.: Kovács Ágnes, Debrecen. KLTE Történelmi Intézet pp ISBN x Megjelent a Multiplex Media - Debrecen University Press gondozásában Pécsi, M.- Marosi, S.-Somogyi, S. (1990): Magyarország kistájainak katesztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, Budapest, pp Rónai, A. (1955): A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajvízviszonyai. Hidrológiai Közlemények 35. (7-8.) pp
BUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 1. Meteorológiai értékelés 2016. Január Az év első hónapján a szokásos csapadék kétszerese hullott le az Igazgatóság területén. A csapadék jelentős része hó formájában
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
Részletesebben2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
218.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlaghoz képest jelentősen
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai értékelés
Éves hidrometeorológiai értékelés A 2015-ös évben igazgatóságunk területén leesett csapadék területi átlaga 507,3 mm, ami a sokéves átlag 98%-a. Az elmúlt évben a csapadék havi eloszlása igen változatos
Részletesebben2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés
Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
Részletesebben2015. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
Részletesebben2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Május hónap időjárását a sokévi átlagot meghaladó csapadék
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató július
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.
Részletesebben2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
213. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagtól jóval több csapadék,
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2007. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
Részletesebben2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
Részletesebben2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenA DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
Részletesebben2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG
212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
Részletesebben2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
8. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé melegebb, és csapadékosabb időjárású hónap volt április.
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagot megközelítő csapadék,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenUjabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez
Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenCSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN*
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 103-108 CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* Dr.h.c.mult. Dr. Kovács Ferenc az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia
Szalai József 11 IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK HATÁSA A DUNA-TISZA KÖZE TALAJVÍZJÁRÁSÁNAK ALAKULÁSÁRA BEVEZETÉS A Duna-Tisza köze nemcsak vízháztartási helyzete, hanem földrajzi szempontból is sajátos helyzetű
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: A -es év során az ország területére kevesebb csapadék hullott, mint az elmúlt évben bármikor Ugyanakkor ez már egymás után a második rekorddöntő év
Részletesebben2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. Június Meteorológiai értékelés Júniusban a havi átlaghőmérséklet jelentősen, mintegy 3-4 C-al volt magasabb az átlagtól. A gyakori és intenzív zivatar tevékenyég
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. augusztus - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
Részletesebben