Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz.

Átírás

1 Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I /2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: február 25-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő, Dr. Csicsely Ilona, Dr. Fábián Ágnes, Dr. Ferenczi Attila, Futaki Sándor, Herczeg Tamás, Dr. Kerekes Attila, Kiss Tibor, Köles István, Kutyej Pál, Tímár Ella, Zelenyánszky Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, képviselő. Igazoltan távol: Miklós Attila képviselő Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző. Meghívottként jelen volt: Opauszki Zoltán kabinetvezető, Dr. Deák Zoltán, a Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Titkársági Osztály Személyzeti Csoport csoportvezetője, Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezetője, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyettese, Dr. Berczi Norbert szakértő, Csernus István, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály osztályvezető-helyettese, Dr. Sódar Anita, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Vass Csaba, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály ügyintézője, Krizsán Miklós könyvvizsgáló, Varga Tamás, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály osztályvezető-helyettese, Sztankó Ilona, a PIU vezetője, Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója, Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 17 fő képviselő van jelen. Miklós Attila képviselő távolmaradását korábban jelezte. Az ülést megnyitotta. Kérte, hogy a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja alkalmából egy perces néma felállással adózzanak emléküknek. A meghívóban a zárt ülésre tervezett napirendeket a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni.

2 2 Javasolta, hogy a napirendek közé 5.2. jelzéssel kerüljön felvételre a Vasúttisztaságiidegenforgalmi közmunkaprogram önrészének biztosítása tárgyú előterjesztés. (Kazetta 1/ ) Striffler Attila képviselő: Jelezte, hogy a nyilvános ülés elején napirend előtti hozzászólásra kér lehetőséget. (Kazetta 1/ ) Takács Péter képviselő: Bejelentette, hogy a nyilvános ülés keretében képviselői kérdést kíván intézni. (Kazetta 1/ ) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy Takács Péter képviselő a nyilvános ülés Bejelentések napirend keretében intézhet képviselői kérdést. (Kazetta 1/ ) Hrabovszki György képviselő: Kezdeményezte a 6.2 jelzésű előterjesztés napirendről történő levételét, hiszen a téma tárgyalását a konkrét számok ismeretében csak márciusban tárgyalja a testület. (Kazetta 1/ ) Kiss Tibor alpolgármester: Nem javasolta a téma napirendről történő levételét. Jelenleg a szándéknyilatkozat elfogadásáról dönt a testület. (Kazetta 1/ ) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Hrabovszki György képviselő módosító javaslatát. - Megállapította, hogy a közgyűlés 4 igen, 13 nem szavazattal, a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta a napirendet. - Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: (Kazetta ) NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.) Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 2.) Gyógyszertámogatás iránti kérelem Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

3 3 3.) Békéscsaba Tűzvédelméért kitüntetés évi adományozása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Nyilvános ülés: 1.) A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2.) Pénzügyi, költségvetési ügyek: Külső bizottsági tag eskütétele 1. Javaslat a évi költségvetési rendelet módosítására Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2. A évi költségvetési rendelet megalkotása Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 3.) Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1. Vállalkozási szerződés parkgondozási, játszótér karbantartási és egyéb növénygondozási munkák ellátására Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat közigazgatási területén tárgyú közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő kiválasztása Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő főként oktatási intézmények épületeinek felújítási munkái tárgyú keretmegállapodásos közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevők kiválasztása Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 3. Döntési jogkör átruházása Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 4. Az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. felügyelőbizottságának ügyrendje és a évre vonatkozó munkaterve Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

4 4 5. A Békéscsabai Városfejlesztési Kft. felügyelőbizottságának ügyrendje és a évre vonatkozó munkaterve Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 6. ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt évi üzleti terve Előkészítő: Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Pacza József igazgatóság elnöke 7. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Felügyelő Bizottsága ügyrendjének jóváhagyása Előkészítő: Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Előterjesztő: Sztankó János ügyvezető 8. Tag delegálása a DAREH Önkormányzati Társulás elnökségébe Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 9. Hozzájárulás a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület Turisztikai célú kerékpárút-hálózat tervezése a Körösök völgyében című pályázatának benyújtásához (Pályázat kódszáma: HURO/1001) Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 10. Hozzájárulás a Közép-Békési Területfejlesztési Társulás ökoturisztikai természeti és környezeti szemléletformáló kiadvány készítésére vonatkozó pályázatának benyújtásához (Pályázat kódszáma: HURO/1001) Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 11. Településrendezési Eszközök módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 12. Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekthez kapcsolódó infiltráció csökkentési terv készítése (tervezés) vállalkozási szerződés alapján tárgyú nyílt közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő kiválasztása Előkészítő: PIU Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 4.) gázév közös földgázbeszerzés Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5 5 5.) 1. Pályázat benyújtása rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatására Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 2. Vasúttisztasági-idegenforgalmi közmunkaprogram önrészének biztosítása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 6.) Oktatási, közművelődési, sportügyek: 1. Telekgerendás Község Önkormányzatával kötött közoktatási együttműködési megállapodás módosítására vonatkozó szándéknyilvánítás Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester 2. Közoktatási intézmények tervezett integrációját követő névváltoztatással kapcsolatos szándéknyilvánítás Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester 3. Sportszakmai tanácsadó testület tagjainak megválasztása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester 4. A sporttámogatási rendszer módosítása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester 5. Közalkalmazotti létszámváltozások engedélyezése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester 6. A Kórház utcai tornacsarnok elnevezése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport Bizottság elnöke 7.) A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (2. forduló) Előkészítő: Közigazgatási Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 8.) A helyi kitüntetésekről szóló 20/2005. (VII. 14.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

6 6 9.) Tájékoztató a kisebbségi önkormányzatok évi működéséről Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 10.) A Gyermekélelmezési Intézmény magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése, továbbá pályázat kiírása az intézmény magasabb vezetői munkakörének betöltésére Előkészítő: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 11.) Munkaügyi tanács tagjának megválasztása Előkészítő: Titkársági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 12.) BEJELENTÉSEK Vantara Gyula polgármester: 9 óra 20 perckor zárt ülést rendelt el. (Kazetta 1/ ) Technikai megjegyzés: A zárt ülést követően a testület nyilvános ülésen folytatja munkáját. Napirend előtti hozzászólás Strifler Attila képviselő: A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőiként szeretnék, ha az önkormányzat rendeletmódosítást hajtana végre a vagyon védelme érdekében. Az önkormányzat tulajdonában lévő föld-, illetve közmű vagyon tekintetében elidegenítési tilalmat jegyezzenek be a kislángi önkormányzat példáját követve. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a magyar földeket meg tudják védeni. A rendeletmódosítás egyben szándéknyilatkozat, amely a mindenkori többség által bármikor módosítható, azonban mégis fontosnak tartják meglépni. Bizottsági ülésen próbált lépéseket tenni a téma napirendre vétele érdekében, azonban nem kapott megfelelő támogatást. Vantara Gyula polgármesternél pozitív visszhangra talált javaslata, ezért szeretné, ha a következő testületi ülésen napirendre tűznék annak tárgyalását. A rendelet megfelelő módon történő előterjesztése érdekében számít a jegyző asszony segítségére is. (Kazetta 1/ ) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a személyes egyeztetést követően a javaslatot továbbította Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony felé. A pontosítás érdekében további egyeztetés szükséges, csak azt követően kerülhet előterjesztésre. (Kazetta 1/ ) Napirend tárgya: A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosítása Hrabovszki György képviselő: A jegyző asszony felé továbbított levélben jelezték, hogy Dr. Barta Kálmán a Kórház Felügyelőbizottságában működne közre. Közgyűlési jóváhagyás szükséges, vagy elegendő a bejelentés? Amennyiben a testület jóváhagyása szükséges, kérte, hogy jelen ülésen döntsenek.

7 7 Az új testület megalakulását követően tekintettel a változásokra, a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzata értelemszerűen átdolgozásra kell, hogy kerüljön. Személyét elsősorban a kisebbségi jogok védelméhez kötött kérdéskörök érdeklik. (hány főhöz kötött a frakció létesítése, hány fő kérhet névszerinti szavazást, milyen előterjesztési, vagy kommentálási jog illeti meg adott frakciót, stb.) Az előző testület 28 tagú volt, három főben limitálták a frakció létrejöttét. A jelenlegi testület lényegesen szűkebb, 18 tagú, de az SzMSz ugyan úgy három főhöz köti a frakció létrejöttét. Kérdését Vantara Gyula polgármesterhez intézte: mikor fogják az SzMSz módosítását ebben az értelemben tárgyalni? (Kazetta 1/ ) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatának 29.. (1) bekezdésével kapcsolatban kívánt jelzést tenni. Csatlakozva Hrabovszki György képviselőhöz úgy gondolja, a jelenlegi összetétel ismeretében két főre kellene csökkenteni a frakció létrejöttéhez szükséges limitet. Alapvető revízióra szorul maga az SzMSz is. Javaslatában kezdeményezte az eseti bizottság létrehozását, amelyben valamennyi párt képviseltetné magát, ezért együtt tekinthetik át a jelenlegi szabályzatot a szükséges módosítások megtétele érdekében. (Kazetta 1/ ) Vantara Gyula polgármester: Az októberi alakuló közgyűléshez viszonyítva hat hónapon belül kell a gazdasági programot és az SzMSz-t felülvizsgálni. Ennek határideje a március 25-i testületi ülés. Kérte, írásban terjesszék jegyző asszony felé a módosításra javasolt kérdésköröket. (Kazetta 1/ ) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Hrabovszki György képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy Dr. Barta Kálmán esetében a felügyelőbizottsági tagságról dönteni kell. Előterjesztőként kérte a módosításra vonatkozó határozat meghozatalát. (Kazetta 1/ ) Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető mikrofonon kívül: Már felügyelő bizottsági tag, a decemberi közgyűlés hagyta jóvá. (Kazetta 1/ ) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Ebben az esetben szükségtelen a szavazás, marad az előterjesztés szerinti határozati javaslat. (Kazetta 1/ ) Vantara Gyula polgármester: A jövőben az Egészségügyi Bizottságba Dr. Barta Kálmán helyett Galisz Gézát delegálja a testület. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 1/ ) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 4/A. (2) bekezdésében meghatározott eredeti

8 8 jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 4/A. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint módosítja: 1. Az SZMSZ 3. sz. mellékletének 1. pontjában a Dr. Barta Kálmán szövegrész helyébe a Galisz Géza szövegrész lép. 2. Ez a rendelet március 1. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző Vantara Gyula polgármester: Megkérte Galisz Géza, megválasztott külső bizottsági tagot, fáradjon a mikrofonhoz és tegyen esküt. Az eskü utolsó mondatát meggyőződése szerint mondja, vagy ne mondja. (Kazetta 1/ ) Galisz Géza külső bizottsági tag: "Én Galisz Géza esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; külső bizottsági tag tisztségemből eredő feladataimat Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (Kazetta 1/ ) Vantara Gyula polgármester: Megválasztásához gratulált, jó munkát kívánt! (Kazetta 1/ ) Napirend tárgya: Pénzügyi, költségvetési ügyek Tárgy: Javaslat a évi költségvetési rendelet módosítására Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 1/ ) A közgyűlés 14 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét:

9 9 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 3/2011. (II. 28.) önk. rendelete a évi költségvetésről szóló 1/2010. (I. 25.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 74. -ában kapott felhatalmazás alapján a évi költségvetésről szóló 1/2010. (I. 25.) önk. rendelet módosításáról a következő rendeletet alkotja: A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 1. A évi költségvetésről szóló 1/2010. (I. 25.) önk. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. (1) bekezdésében a Közgyűlés a évi költségvetést az alábbiak szerint módosítja: Változás Módosított ezer Ft ezer Ft kiadási főösszeg bevételi főösszeg fejlesztési célú hitelfelvétel KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 2. (1) A rendelet 3. (1) bekezdésében foglalt évi összes bevétel ezer Ft-tal nő, ezer Ft-ra módosul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A rendelet 3. (5) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti főösszegből az intézmények és a Polgármesteri Hivatal bevételei együttesen, a 2/a. számú és a 3/a. számú mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás ezer Ft Módosított ezer Ft Intézményi működési bevételek Önkormányzat sajátos működési bevétele Felhalmozási és tőkejellegű bevétel Támogatásértékű bevétel Ebből OEP-től átvett pénzeszköz Véglegesen átvett pénzeszköz Előző évi pénzmaradvány Támogatás kölcsön visszatérülése

10 10 (4) A rendelet 3. (7) bekezdésében az intézmények költségvetési támogatási bevétele ezer Ft-tal nő, így az ezer Ft-ra módosul. (5) A rendelet 2./c. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 2./c. számú melléklete lép. (6) A rendelet 3. (8) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei ezer Ft-tal emelkednek, így az ezer Ft-ra módosul. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 3. (1) A rendelet 4. (1) bekezdésében foglalt évi összes kiadás ezer Ft-tal nő, így az ezer Ft-ra módosul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) A rendelet 1. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép. (4) A rendelet 4. (3) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti főösszegből az intézmények és a Polgármesteri Hivatal kiadásai együttesen, a 2. számú és a 3. számú mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás ezer Ft Módosított ezer Ft a) személyi jellegű kiadások b) munkaadót terhelő járulékok c) dologi jellegű kiadások d) ellátottak pénzbeli juttatása e) szociálpolitikai ellátások f) támogatás értékű kiadás g) véglegesen átadott pénzeszköz h) felújítási kiadás i) fejlesztési kiadás j) támogatási kölcsönnyújtás (5) A rendelet 4. (4) bekezdésében az önkormányzatnál foglalkoztatottak létszáma a 2/b. számú melléklet szerint 8,75 fővel csökken, így az 3.411,95 főre módosul, a Közép- Békési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás létszáma 1,0 főben, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 509,0 főben kerül megállapításra.

11 11 INTÉZMÉNYI KIADÁSOK (1) A rendelet 5. (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadási főösszege ezer Ft-tal nő, így az ezer Ft-ra módosul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadások intézményenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza. 4. (3) A rendelet 2., 2/a. számú mellékleteinek helyébe jelen rendelet 2., 2/a. számú mellékletei lépnek. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A KÖZPONTI KEZELÉS KIADÁSAI 5. (1) A rendelet 6. (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje ezer Ft-tal nő, így az ezer Ft-ra módosul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (3) A rendelet 3. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 3. számú melléklete lép. (4) A rendelet 6. (5) bekezdésében foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege ezer Ft-tal csökken, így az ezer Ftra módosul, amelyet e rendelet 3. számú mellékletének 24. cím 1. alcíme részletez. FEJLESZTÉSI KIADÁSOK 6. (1) A rendelet 7. -ában foglalt önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege ezer Ft-tal nő, ezer Ft-ra módosul, amelynek részletezését e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (2) A rendelet 4. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 4. számú melléklete lép. FELÚJÍTÁSI KIADÁSOK 7. (1) A rendelet 8. -ában foglalt önkormányzat tulajdonában lévő tárgyi eszközök felújítási előirányzata összege 0 ezer Ft-tal változik, ezer Ft marad az 5. számú melléklet részletezése alapján. (2) A rendelet 5. számú melléklete helyébe jelen rendelet 5. számú melléklete lép.

12 12 TARTALÉKOK 8. (1) A rendelet 10. (1) bekezdésében foglalt tartalékok összege ezer Ft-tal nő, így az ezer Ft-ra módosul. (2) A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza. VEGYES RENDELKEZÉSEK 9. (1) A rendelet 11. (1) bekezdésében foglalt Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei és kiadásai a 4/a. számú melléklet szerint változnak. (2) A rendelet 4/a. számú melléklete helyébe jelen rendelet 4/a. számú melléklete lép. (3) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, hogy a II. félévet érintő központi költségvetésből kapott támogatások vonatkozásában a Magyar Államkincstárral történő egyeztetés után jelentkező eltéréseket a II. féléves költségvetési beszámolóban átvezesse. 10. (1) Ez a rendelet február 28-án lép hatályba, rendelkezéseit december 31. napjával kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a évi költségvetésről szóló 1/2010. (I. 25.) önk. rendelet 2. (1) bekezdése, 3. (1), (5), (7) és (8) bekezdése, 4. (1), (3) és (4) bekezdése, 5. (1) bekezdése, 6. (1) és (5) bekezdése, 7. -a, 8. -a, 10. (1) bekezdése, valamint 11. (1) bekezdése. Vantara Gyula sk. polgármester Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző Tárgy: A évi költségvetési rendelet megalkotása Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. A bizottságok határozata az előterjesztés mellékletét képezi. Időközben február 22-én a Városi Érdekegyeztető Fórum is nyilvános ülést tartott a évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet tervezetének véleményezése tárgyában. A fórum 10 igen szavazattal, 1 tartózkodással a évi költségvetéséről szóló rendelet tervezetet megismerte és a közgyűlés részére elfogadásra javasolta. Ugyancsak elfogadásra javasolták a kisebbségi önkormányzatok. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, módosításokkal, de elfogadásra javasolta.

13 13 Megkérdezte Krizsán Miklós könyvvizsgálót, kíván-e a évi költségvetéshez kiegészítést tenni. (Kazetta 1/ ) Krizsán Miklós könyvvizsgáló: Jelezte, nem kíván kiegészítést tenni. (Kazetta 1/ ) Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzat évi költségvetésével kapcsolatban az alábbiakat kívánta elmondani: A költségvetés a külső körülményektől nem mentesítheti magát, ez évben is így van évben 1 milliárd forint elvonás történt az önkormányzattól, amit nem tudott pótolni. Az előterjesztésben részletesen kimutatásra került, hogy jelentős probléma a helyi adók és illetékbevételek csökkenése. A pótlólagos külső források megszűntek Invitel támogatás tudomásul kell venni, hogy a város több, nem kötelező önkormányzati feladatot is teljesít. Az előterjesztés óvatosan fogalmaz, de talán már erején felül is, mint ahogy az a számokból látszik. Néhány gondolat az alapelvekről: az önkormányzat nem hárít terheket a lakosságra, nem vezet be új adófajtákat, nem emeli az eddig alkalmazott adókat. 1 millió forintos árbevételig adómentességet nyújt, ezzel is a mikró,- kis-, és középvállalkozásokat támogatja, életben maradásukat továbbra is segíti, ami 1700 vállalkozást érint. Továbbra is él a vállalkozásfejlesztési célelőirányzat, amely szintén a mikro-, kis- és középvállalkozások működését, infrastrukturális fejlődését, létszámbővítési céljait segíti, kiegészítve az új Széchenyi-terv ilyen irányú pályázataival. Erre a célra 46 milliárd forintos pályázati támogatás szerepel a költségvetésben. Intézményi támogatásra (óvodák, oktatási intézmények, kollégiumok részére) 1,8 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, ami a évi működésükhöz biztonságot, stabilitást, alapot jelent. Az intézményvezetőkkel történt egyeztetés során megállapodtak abban, hogy a költségvetésben szerepeltetett számok betartása kötelező jellegű. Ezt az intézményvezetők tudomásul vették, aláírásukkal hitelesítették. Az attól való eltérés, többletköltekezés fegyelmi következményeket von maga után. További intézkedésként megtartják az előző évben is megtett intézkedést, miszerint az élelmezési térítési díjak nem emelkednek. A költségvetés egyik alapelve: nem hárít terhet a lakosságra. Fejlesztésekre felsorolásszerűen 10, 5 milliárdot irányoztak elő. A prioritások között mindenképpen első helyen szerepel a szennyvíztisztítási és csatornahálózat fejlesztési program befejezése, a 2. számú Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése és befejezése, az Északi Ipartelep infrastruktúra és üzemcsarnok befejezése, az AGÓRA projekt megvalósítása. Kommunális területen számos pályázat van folyamatban, példaként említette az út- és kerékpárút-építést, amelynek egy része évben megvalósul. A Réthy Pál Kórház beruházásai továbbra is kiemelt jelentőségűek. A belváros rehabilitáció kapcsán várnak a támogatási szerződés aláírására, a Kalandpark esetében új kiírás megjelenésére, kiemelt állami beruházásként történő megvalósítására. Az önkormányzatnak működési hitel felvételére lesz szüksége. Ennek oka a bevezetőben is említett külső források, központi intézkedés hatására a kommunális adó megszűnése. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy a működési költségeket a lehető legalacsonyabb szintre szorítsa. Úgy gondolja, hogy átmeneti intézkedésről van szó, amelyet a beinduló, működő gazdaság illeték- és adóbevételei, a helyi adóbevételek évben enyhíteni fogják. A jel figyelmeztető, amennyiben szükséges évben további drasztikus lépésekkel kell tenni. A fennmaradó fejlesztési hiány miatt rövidesen dönteni kell milyen formájú és nagyságú hitel felvétele szükséges ahhoz, hogy a beruházásokat befejezzék. Át

14 14 kell tekintetni a beruházások jegyzékét, hiszen ahogy a 4. sz. mellékletben is látható, valamennyi fejlesztés közgyűlési határozattal alátámasztott. Korábban az volt a stratégia, hogy valamennyi pályázaton amit a testület szükségesnek tart vegyen részt az önkormányzat. Most jött el az a lépés, ami szükségessé teszi a mérlegelést. Dönteni kell, melyek azok a fontosabb beruházások, amelyek megvalósítása szükséges, azokhoz a forrást biztosítani kell. Figyelembe kell venni azt is, hogy évben lejár az Európai Uniós költségvetés hét éves ciklusa. Valószínű, hogy az uniós fejlesztési források is szűkülnek. Ennek azért van jelentősége, mert az uniós forrás 6-8,- Ft-ot hozott az önkormányzat 1,- Ft-ja mellé. Legjellemzőbb erre a szennyvízberuházás, ami volumenében is a legnagyobb. Ha a lehetőséggel élni kíván az önkormányzat annak ellenére, hogy sem kormányzati, sem uniós fejlesztési források nem állnak bőven rendelkezésre, meg kell fontolja az egyensúly keresése mellett a lehetősége kihasználását utáni időszakot követően sem várható jelentős forrás. Összességében a évi költségvetés tervezete szerint a nehézségek ellenére az önkormányzat továbbra is arra törekszik, hogy helyi szinten a gazdasági programjában szereplő várospolitikai célokat megvalósítsa. Számos kötelező és önként vállalt feladat finanszírozásában vesz részt, amely a kisvállalkozásokat segíti. Némileg csökkentett mértékben, de fenntartja a civil szervezetek, sportegyesületek támogatását. A lakosság széles rétegét érintő kommunális feladatokat a pénzügyi lehetőségekhez igazodóan kezeli. Meghatározó szerepel vállal erején felül is a szociális problémák kezelésében. Biztosítani fogja a jelenlegi költségvetési tervezet, hogy az abban foglalt feladatokat forrásokkal támasszák alá. Az intézményhálózat, és az egészségügyi rendszer továbbra is működőképes maradjon és fejlődjön. Valamennyi terület felelős vezetőjétől az előírt kereteken belüli gazdálkodást vár. Tudomásul kell venni, hogy nincs tartalék, ezért nem biztosított az indokolatlan többletkiadások finanszírozása. A költségvetésben tervezett bevételek teljesítése érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tenni. A évi költségvetés egyensúlyának biztosítása és fenntartása érdekében számos területen takarékossági intézkedések megtételére kényszerül az önkormányzat. Kihangsúlyozta, óriási eredmény, hogy az önkormányzat eleget tesz folyamatos működési kötelezettségének, nagyon sok fejlesztést és felújítást valósít meg azon keretek között, amelyekről bevezetőjében szólt. (Kazetta 1/ ) Hrabovszki György képviselő: 1990 óta - amióta Békéscsaba város önkormányzata megalakult - először érte el a hitelfelvételi plafont. Ez az összeg önmagában nem lenne sok, ha a 2,3 milliárd forintot termelő, visszatérülő beruházásokra fordítanának. Ez azonban messze nem így van. A 2,3 milliárd forintból 1,850 millió forint a fejlesztési célú, és 450 millió forint a működési hitel. A működési hitel felvételével Békéscsaba működésképtelenné válhat. A költségvetés tervezete nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek a jövőre nézve a es év hiányát próbálja csökkenteni. Nem tartalmaz a gazdaságának fellendítésére vonatkozó intézkedéseket. A 2,3 milliárd forint fő esetében, fejenként ,- Ft feletti összeg. Túl azon, hogy Békéscsaba egyéb hitelei egyébként is horrorisztikus mértéket értek el, meggyőződése, nagyon rossz példát mutat. Azt mutatja, hogy a jövő évben legalább ekkora vagy ennél még magasabb hiánnyal kell küszködni. Kíváncsi, a hitelfelvételi plafon elérése esetén miből akarják finanszírozni? Vantara Gyula polgármester szerint most jött el az a lépés, hogy a beruházásokat be kell sorolni. A felelős városvezetés számára nem most kellett eljönnie ennek a lépésnek, arra négy évvel korábban lehetett számítani. A luxusberuházások helyett érdemi, valós városvezetéssel kellett volna foglalkozni. Tény, hogy az önkormányzatok költségvetése ki van

15 15 téve a mindenkori hatalom játékszabályainak. Ez mindig is így volt 1990 óta. Dr. Kerekes Attila képviselő szólását alkalmazva, az áldott emlékű Antal kormány óta minden egyes kormány megsarcolta az önkormányzatokat. Ez most is így van, a különbség talán annyi, hogy nehéz felfelé mutogatni. Békéscsaba költségvetését azok is befolyásolják, akik előterjesztik. Vantara Gyula polgármester és Hanó Miklós alpolgármester, mint országgyűlési képviselő hallathatja hangját és megpróbálhatja érvényesíteni azokat az önkormányzati érdekeket, amelyek esetében okkal a kormányra és a parlamentre mutogat. Már előre tudja, mi lesz a válasz. El lett lopva az egész ország. Miért nem említette korábban?. Fel kellene nőni a feladathoz, négy év után jó lenne elkezdeni dolgozni, ha eddig nem sikerült. Tart attól, hogy Békéscsaba a jelenlegi irányításnak köszönhetően olyan pályára kerül, ami hosszú távon nemhogy felzárkóztató, hanem egy következetes lemaradó programot eredményez. A problémát abban látja, hogy nem lesz lehetőség olyan pályázatokba, fejlesztésekbe bekapcsolódni, amelyek önkormányzati forrást igényelnek. Konkrétan meg kell vizsgálni, hogy évben mekkora adósságállománnyal vette át a várost a jelenlegi vezetés, illetve jelenleg mekkora az adósságállomány. Vajon a 4 milliárdos kötvény kibocsátásnak mekkora a valós értéke? A hitel felvételével négyszeres lett Békéscsaba hitelállománya a évhez képest. Amennyiben ez a felelős gazdálkodás, csak gratulálni tud. Véleménye szerint nem ez az irány a helyes, nem kell folyamatosan felélni a vagyont. Éppen ezért a költségvetés elfogadását a szocialista frakció részéről elutasítja. (Kazetta 1/ /2. 034) Takács Péter képviselő: Az első ciklusban nem volt tagja a testületnek, de tudomása szerint ez az első alkalom, amikor a működésre is hitelt kell felvennie az önkormányzatnak. Nagy vita folyt a testületben az Árpád Fürdő átvételével kapcsolatban. Ellenérvek megfogalmazásakor az is motiválta az ellenzőket, hogy a 100 millió forintos támogatás maradjon a vízmű vállalatnál. Elég magas vízdíjat fizetnek a városban élők ahhoz, hogy a vállalat ezt a problémát megoldja. A járda program ellen nagyon nehéz érvelni. Őszintén megvallja, nagyon nehéz ellenérvet megfogalmazni a 17 db európai uniós játszótér létrehozásával kapcsolatban is. Ennek hiteleit még ma is fizetni az önkormányzat. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a járdaépítési programhoz nem kapcsolódott pályázati támogatás. Biztos, hogy szükség volt rá, de nem 200 millió forint értékben éves szinten. A jövő évben is ekkora összeget különítenek el járdaépítésre. Az INVITEL pénz esetében említést tett a munkahelyteremtésre. Az előző ciklusnak talán voltak olyan döntései, amelyek ennek a helyzetnek az előállását segítették, de természetesen nem az oka. A valódi ok a gazdasági válságban, a központi finanszírozásban keresendő. Azt is tényszerűen meg kell állapítani, hihetetlenül nehéz helyzetet örököltek meg, nagy adósságszolgáltatást kell teljesítenie az országnak. Ettől azonban a tény, tény marad. Az önkormányzatok finanszírozása az előző évhez képest gyakorlatilag semmit nem változott. Még az infláció mértékével sem támogatták az önkormányzatokat. Amennyiben a támogatásra sor kerül, fele ekkora működési támogatást kell felvenni, mint amekkora a tervezetben szerepel. Az előterjesztés szerint a költségvetési koncepcióban elfogadott irányelveknek megfelelően állították össze a költségvetést. Az elveket tekintve ez valójában így is történt. A koncepció második pontja szerint át kell tekinteni és a finanszírozási feltételekhez kell igazítani a korábban vállalt pénzügyi kötelezettségeket, beleértve a folyamatban lévő beruházási és

16 16 felújítási feladatokat is. A költségvetést áttekintve nem talált olyan elemet, amelyben az előterjesztő szerint az áttekintést követően visszalépés szükséges. Megkerülhetetlen, hogy a nyertes pályázatokat át kell tekinteni, néhányra ki kell mondani, hogy nem bírja a város költségvetése annak megvalósítását. Tart attól, ha jövőre sem változik pozitív értelemben az önkormányzatok központi támogatása, akkor a város rendkívül nehéz anyagi helyzetbe kerül. Látható, hogy a válság a következő évben nem megy át fellendülésbe, a helyi bevételek nem emelkednek jelentősen. Amennyiben a központi támogatás nagysága nem változik, a város rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Pozitívumként értékelendő, hogy a jelenlegi intézményrendszer működését még hitelfelvétel árán is próbálja biztosítani. Fontos érték, hogy Békéscsaba a megye legfontosabb és legnagyobb intézményt fenntartó egysége. Ennek érdekében a lehetőségekhez mérten mindent meg kell tenni. Azt is pozitívumként értékeli, hogy valóban át kell tekinteni a fejlesztéseket és beruházásokat. Mindenképpen mérlegelni szükséges, hogy nem vállalja-e túl magát a város. A beruházásokat áttekintve kimagaslóan legnagyobb tétel a szennyvízcsatorna beruházás, amelyre óta várt a lakosság. Teljesen mindegy, hogy ki a polgármester, milyen összetételű a testület, a szennyvízcsatorna beruházás előbb vagy utóbb megérkezett volna a városba, amit meg kell valósítani, ki kell fizetni. Nem tudott részt venni a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén, ezért az alábbi kérdéseket vetette fel: A költségvetési koncepció szerint a polgármesteri hivatal esetében 5% a dologi kiadás. Számszerűsítve nem szerepel a felvezető szövegben. 46 millió forint erejéig támogatja a kisvállalkozásokat. Mi indokolja a 30 millió forintos városmarketing költséget? Személy szerint nem találkozott komolyabb városmarketingre utaló kiadvánnyal. A hivatal informatikai feladatainak ellátására 48,5 millió forintot irányoz elő, illetve 9 millió forint számítógép beszerzés is szerepel. Mit takar a feladat, ami közel 50 millió forintba kerül? Ingatlanértékesítéshez kapcsolódó kiadás a 3. számú melléklet szerint 55 millió forint. Szintén a 3. sz. melléklet 5. oldalán kötvénykibocsátás címszó alatt szerepel 140 millió forint, amelyből 38 millió forint a személyi kiadás. Ez sikerdíj, vagy a következő időszakban kiadásra kerülő kötvény költsége? 3. sz. melléklet 10. oldalán médiakapcsolat címszó alatt 24 millió forint lett előirányozva, ami a Csaba Tv közvetítési díját foglalja magába? Megjegyezte, van, amikor két óra hosszat közvetítik a testületi ülést, de előfordul, hogy 14 órától 19 óráig. Véleménye szerint érdemes lenne az érvényben lévő szerződést áttekinteni. (Kazetta 1/ ) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy a 4. számú mellékletben minden beruházás feltüntetésre került, amelyekre az önkormányzat pályázatot nyújtott be. A támogatási szerződést azonban még írták alá. Az általa felsorolt beruházások esetében viszont aláírt támogatási szerződéssel rendelkeznek, pl: Agóra, szennyvízprogram, ipari csarnok megépítése. Azok közül a pályázatok közül kell majd válogatni, amelyek esetében még nem került aláírásra a támogatási szerződés. Dönteni szükséges a közgyűlés által jóváhagyott fejlesztések további sorsáról. A Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet esetében jelentős pályázat vár elbírálásra (II. ütem, SBO fejlesztés). Szükséges dönteni arról is, hogy a beruházások finanszírozására további hitelt vesznek igénybe, vagy elállnak azok megvalósításától. Békéscsaba a hitel felvételével még mindig működőképes, a törvényi előírások szerint nem érte el a hitelplafont. (Kazetta 1/ )

17 17 Hanó Miklós alpolgármester: Vantara Gyula polgármester részletesen elemezte év költségvetés tervezetét. Hrabovszki György és Takács Péter képviselő hozzászólásaival kapcsolatban az alábbiakat reagálta: Hrabovszki György képviselő tudja, hogy az önkormányzatok támogatása gazdaságfüggő. Ez a meglátás nagyon helyes. Békéscsaba, mint minden önkormányzat bevételének jelentős része a helyben működő gazdasági szerepelőktől és a központi normatíváktól függ. Sajnos nyolc év alatt a gazdaság erősen lefelé tendált. Az említett ,- Ft személyenkénti adósságteher mellé országos szinten lakosonként 2,3 millió forintot kell hozzátenni. Az országon 80 %-os adósságteher van. Ebben az évben jár le a 2, 800 milliárd forint AMF visszafizetés mellett azoknak a kötvényeknek a visszafizetése is, amelyet az előző kormány bocsátott ki. Ebben az évben ennek a terhe 1, 200 milliárd forint, a meglévő 2,800 milliárd forint mellé. Vantara Gyula polgármesterrel közösen teszik feladatukat. Próbálnak az országgyűlésben a város számára kedvező lehetőségeket elérni akár pénzügyi, akár fejlesztési témákban. Április hónapra agrárstratégia készül. Szeretnék elérni, hogy az élelmiszer feldolgozókat indítsák újra. Remélhetőleg a vidéken élők munkahely teremtését is segíteni fogja a program. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy válság van, hagyjuk magunkat vegetálni, vagy megpróbálunk abból valamilyen módon kitörni. Az is tény, hogy az Európai Unió a fejlesztéseket 2013-ig tervezte. A Magyarországra jutó keret milliárd forint. Ebből milliárd forint adott, a többi vagy el lett költve, vagy címkézve van, ahhoz nem lehet nyúlni. A megmaradó összeg forrása a Széchenyi Terv és más gazdasági fejlesztő programok. Igen beszűkült a lehetőség. Úgy gondolja, hogy az elköltött milliárd forintból hiányzó összeget nem nagyon lehet látni a gazdaságban, hol valósult meg a fejlesztés. Mindezt tetézte a jelentős hitel felvétele. Az ország spirálba került, amelyet tovább sújtott a gazdasági válság. Ezt a város is megérezte. Nem a vezetés oka az, ha kevesebb a város bevétele. A működési hitel felvétel az előző évhez képest kieső adó- és egyéb bevételek. Mit tud tenni a város, amikor kényszerhelyzetben van? Működnie kell, szeretné, ha az intézmények működnének, szeretne fejleszteni, munkahelyeket teremteni. A helyi vállalkozások segítése közös érdek. Igen jól működnek az inkubátorházak, amelyek a helyi vállalkozásokat előbbre viszik, segítik, hozzájárulnak a vállalkozások kedvezményes működtetéséhez. Vannak kisebb élelmiszer feldolgozók, amelyek igen sikeresek. A csarnoképítés szerződött formában kerül megvalósításra, jelentős éves bevétel várható. Nem kell attól tartani, hogy vége a világnak. Azért vesz fel hitelt az önkormányzat, mert a nem kötelező feladatként ellátott tevékenységet nem kívánja egyből lefaragni. A nehéz gazdasági helyzetben pedig megtehetné, vagy csökkenthetné a szociális kiadásokat. A fejlesztések nagy részének munkahelyteremtő eleme is van. A belváros rehabilitációs pályázatot örökölte a jelenlegi testület, hosszú ideje húzódik. Most jutott abba a stádiumba, hogy lehet belőle valami. Személy szerint is szívesebben épít három üzemet, minthogy a belváros rehabilitációját megvalósítsa. Annak idején azonban arra volt támogatási forrás. Amennyiben az önkormányzat nem valósítja meg a beruházást, jelentős támogatástól esik el. Szeretnék elérni, hogy a járdaépítési program bekerüljön a támogatott körbe. A városban tartott lakossági fórumon a résztvevők igényeként merült fel életvitelük javítása. Számos idős személy, aki nehezen tud mozogni, a rossz járdán nem tud közlekedni. A nehéz gazdasági helyzet miatt némi visszalépés történt a járdaépítési programban. Próbálnak forrást találni az önerő csökkentése érdekében.

18 18 A NÁDE szerződés megkötése miatt éves szinten 70 millió forinttal kerül többe a kórház energiaszolgáltatása. Jelenleg per van folyamatban. Annak idején ígéretet tettek arra, hogy a mindenkori energia árának 90 %-áért biztosítják a hőenergiát, ezzel szemben 5.200,- Ft/MJ értéken számolnak. A kórházban folyó gyógyítás érdekében jelentős összeget áldozott az önkormányzat. Volt még annyi pénzügyi kapacitása, amit a kórház fejlesztésére fordított. Az ágyszám csökkentéssel az állami normatíva is csökkent, jelenleg ennek módosításán munkálkodnak. Egyetért Takács Péter képviselővel abban, hogy magas a fürdő működtetése. Ezen is munkálkodnak, megvizsgálják a geotermikus energia használatát, amely éves szinten várhatóan 30 millió forinttal alacsonyabb energiaköltséget eredményezhet. Jelenleg a pályáztatás van folyamatban. Amennyiben az önkormányzat nem vállalja fel a fürdő vagyonának átvételét, akkor a keresztfinanszírozás révén magasabb költséget kellett volna ráfordítani. Korábban is támogatta az önkormányzat a fürdő működését. A város vezetése stratégiailag 400 millió forint tőkeemelést hajtott végre, ellenkező esetben kimarad az aradi vízbázis által biztosított hosszú távon jó minőségű ivóvízből, vagy ahhoz csak lényegesen magasabb áron juthat hozzá. Az autópálya megléte számos munkahely teremtésére adhat lehetőséget. Sajnos Békéscsabáig nem jutott el, csak Kecskemétig, ahol már megkezdte működését a Mercedes gyár. Országgyűlési képviselőként mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jelenlegi ígéret évben teljesüljön, és megépüljön a Tiszakürt és Kondoros közötti autópálya szakasz. Remélhetőleg ezt követően a megyébe is beáramlik a fejlesztést elősegítő tőke. A város vagyona 5 milliárd forinttal emelkedett. Az Agrárkamara jelenleg is munkálkodik a termőföld védelme érdekében. Fontos a város körül lévő állami földterületek megszerzése, a korábbi években megakadályozták annak elherdálását. Jelenleg a földterület kárpótlási alapból történő kivétele van folyamatban. Hrabovszki György képviselő említette, hogy négy évvel korábban kellett volna azon gondolkodni, milyen fejlesztést hajtson végre a város. Ez biztos, de nem volt ismert, mely pályázatokkal lehet valamit elérni. Vantara Gyula polgármester arra kérte a hivatal dolgozóit, hogy számos pályázatot készítsenek elő. Azt sem szabad elfelejteni, hogy előtt csupán három pályázat megvalósítása folyt. Annak idején kezdődött meg a csatornahálózat tervezési munkálatainak pályáztatása. A jelenlegi városvezetés végezte a pályáztatással kapcsolatos feladatokat. A munkálatok folyamatban vannak. Remélhetőleg a tisztítórendszer pályáztatásával kapcsolatos feladatok is befejeződnek, és teljesen kiépül a csatornahálózat, ami a városban élők régi igénye. Valójában ez a beruházás sem jelent bevételi forrást, de nagy szükség volt rá. Ezzel a pályázati lehetőséggel 15 milliárd forint uniós támogatást ért el a város. A belvíz sem minden évben veszélyezteti az itt élők életét. Amennyiben már korábban megépülhetett volna a csatornahálózat, elkerülhető lett volna a belvíz miatt kialakult helyzet. 1,2 milliárd forint szükséges a város teljes területének belvízmentesítésére. Ehhez is pályázati forrás szükséges. Kérdésként merül fel, hogy a jövőben melyik pályázati lehetőséggel ne éljenek. Nagyon fontosnak tartja a munkahelyek teremtését, ami nem könnyű, de fontos cél. A megkezdődött csarnok építés munkahely teremtésére ad lehetőséget. A Békéscsabán gyártott kolbász 100 éve ismert termék, reklámtermék. A marketinget maga a Kolbászfesztivál hozza. A termék előállításához szükséges sertések biztosítása remélhetőleg

19 19 számos munkahely teremtésére ad lehetőséget. A Barnevált folyamatosan próbálta a város életben tartani, azonban hiányzott a 4-5 milliárdos banki forrás. A hűtőház esetében termelői csoport jelentkezett a terület hasznosítására. Tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, milyen pályázati lehetőség bevonásával lehet egy kisebb, de működő hűtőházat létrehozni. Személyesen egyeztetett Matolcsy György miniszterrel. Lehetőség van állami, vagy kormánygarancia biztosításával 10 éves megtérüléssel arra, hogy a termelők tulajdonossá válhassanak az üzemben. Véleménye szerint a város jelenlegi helyzete nem tragikus, azonban a számos fejlesztési program ellenére csak vegetálna. Az uniós támogatások, illetve a kötvény jelentős részét fejlesztésre fordítja, amely egy nehezebb gazdasági válságból előre menekülést jelent. Az előző világgazdasági válság esetén is az állami közmunka jelentett kiugrást. Remélhetőleg ez a város számára is előnyt jelent. Bízva abban, hogy a gazdaság az elkövetkezendő években élénkülni fog, az állami terhek csökkennek, önmagától helyreáll a rend, ami a bevételek növekedését eredményezi. Egyetértett azzal, hogy a fejlesztés mindig megfontolandó. (Kazetta 1/ ) Dr. Kerekes Attila képviselő: A költségvetés nemcsak az adott, hanem az elkövetkezendő évek költségvetését, illetve a város működését is meghatározza. Csak az idő múlásának folyamatában lehet igazán értékelni, hiszen az intézményi struktúra, illetve a beruházások hosszú időre meghatározó tényezők. Az idei fő szám 28,3 milliárd forint, az előző évi 26,75 milliárd forint. Az elmúlt évi költségvetési tervezetnél az előkészítők még távlati tervet is készítettek a 2011/12. évre várható adatokra vonatkozóan. Az akkori becslés 30 milliárd forint volt. Áttekintve az adatokat az elmaradás a működési és a felhalmozási kiadásokból adódik évben működési kiadásokra 16, 250 milliárd forint realizálódott, jelenleg 16,570 milliárdot irányoztak elő. A növekedés 300 millió forint, amely százalékos arányban még a 2 %-ot sem éri el. Azt lehet mondani, hogy az idei költségvetés a működési kiadásokat igen takarékosan irányozta elő, amely nem a város működőképességének rovására irányul. A költségvetés fő számai is ezt a törekvést fejezik ki. A felhalmozási kiadás történelmi magaslatba ért, a költségvetés 37 %-át képezi ez a kiadási tétel. 20 évvel korábban a város jelentős vagyont kapott. A vagyonért vagyon elv azonban nem minden esetben érvényesült. Jelenleg valamennyi önkormányzat az uniós támogatásokra számít. Óriási verseny indult az uniós források megszerzésére. Amennyiben a város ebben a versenyben nem vesz részt, azért érné kritika. Mindenképpen részt kell venni. Talán lehet, hogy kicsit túl jól szerepelt az önkormányzat. Az elkövetkezendő időszakban azonban önmérsékletet kell tanúsítania. Nagyon meg kell fontolni, mire nyújtsanak be pályázatot. Lehetőség szerint az önrész nélküli pályázatokat kell előnyben részesíteni, illetve olyan pályázatokon célszerű részt venni, ami az elkövetkezendő időben nem eredményez további működési kiadást. A könyvvizsgáló jelentése a költségvetést vitára és elfogadásra alkalmasnak ítélte. Az egyik legfeszítettebb költségvetés az elmúlt 20 év során a jelenlegi, de az egyensúlyt megtartja és biztosítja a város működését, fejlődését. Nem tekinthet el a város az országban zajló eseményektől. A személyi jövedelemadó esetében a két évvel korábbi adatok kerülnek visszaosztásra. A évi válság indokolja a hitel felvételét. A helyi lakosok keresete csökkent, vagy kevesebben dolgoztak, mivel kevesebb személyi jövedelemadó folyt be. Így az önkormányzat a visszaosztás során kevesebb támogatásban részesült. Az adóerő képesség is csökkent. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a város független a kormány előző évi teljesítményétől. A normatív támogatásokat figyelembe véve, ha fellendülés lesz az idén, az csak két év múlva jelentkezik az önkormányzat költségvetésében. Várhatóan csak lesz a fellendülés éve.

20 20 Eddig nem esett szó róla, de a normatív támogatás mértéke a városban élők létszámából is adódik gyermekkel csökkent a tanulók száma az utóbbi időben, ami jelentős normatíva csökkenést okoz. A felemelkedés fontos záloga a gyermek. Az önkormányzat a nehéz gazdasági helyzet ellenére mindent megtesz a város működése, fejlődése érdekében. A költségvetési tervezetet elfogadásra javasolta. (Kazetta 1/ /1. 024) Strifler Attila képviselő: Hanó Miklós alpolgármester hozzászólásában kifejtette, hogy minden önkormányzat költségvetését nagymértékben meghatározza a mindenkori kormányzati politika. Dr. Ferenczi Attila képviselő a költségvetéssel kapcsolatban ezt a tényt úgy szokta megfogalmazni, hogy ezt a költségvetést nem idén írták, hanem az előző években. Ezzel maga is egyetért. Az előző években a bal liberális kormányok azzal írták a költségvetést, hogy tönkretették és szétlopták az országot, a FIDESZ pedig azzal írta, hogy méltóztatott őket az első pillanatban nem megbuktatni. A Jobbik Magyarországért Mozgalom véleménye szerint a költségvetés a sodródás költségvetése. Sodródik a kormány, az Európai Unió elvárásainak megfelelően, és sodródás azért, mert a város vezetése messzemenően nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a várost kedvezőbb pénzügyi helyzetbe hozza. Gondol itt arra, hogy nem élt az általa képviselt frakció által korábban javasolt felterjesztési joggal. Az országos költségvetésben 27 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyet az önkormányzatok működésére is lehetett volna fordítani. Amennyiben a város vezetői és országgyűlési képviselői élen járnak, ebből az összegből jelentős tételeket szereznek meg a város számára, csökkentve a hitelfelvétel szükségességét. Továbbá javasolták, hogy az önkormányzat ne finanszírozza állami vállalat veszteségét. A költségvetés tételeit áttekintve számos esetben lehet megtakarításokat elérni, amelyek nem jelentenének megszorítást a város polgárai számára, illetve nem okoznának működési zavart. Példaként említette a városmarketingre fordított előirányzatot, ami véleménye szerint negyedére csökkenthető, 31 millió forint helyett 8 millió forintot tart szükségesnek. Az informatikai feladatok ellátására előirányzott 48, 5 millió forint fele is elegendő. A Csabai Mérleg című ingyenes városi lap 25 millió forintos előirányzata magas, hiszen meglátása szerint a FIDESZ a városi lapot saját pártlapjának használja. A jelenleg működtetett formában 10 millió forint támogatás is elegendő. A választókerületi előirányzat módosítására Tímár Ella képviselő tett javaslatot a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén. Kezdeményezte az előirányzat 26 millió forintra történő csökkentését. Véleménye szerint ezt a tételt nem 12-vel, hanem 17-tel kellene elosztani, hiszen ezen a ponton tesz különbséget a költségvetés a képviselők között. Hiányolta, hogy a listán mandátumot szerzett képviselők nem kapnak választókerületi pótlékot. Nem esett szó az intézmények racionalizálásáról, illetve a város oktatási intézményeivel kapcsolatos költségekről. Nagyságrendileg azonos összeget fordítanak az intézmények működtetésére, ami egyértelműen alátámasztja azt, hogy az intézmények racionalizációjával jelentős tételeket nem takarít meg az önkormányzat. Ugyanakkor 40 millió forintos tétel is szerepel a költségvetésben intézmény racionalizáció címszó alatt, amellyel az általa képviselt mozgalom nem ért egyet, ezt a tételt sokkal inkább a gyermekvállalás támogatására kell fordítani. Hitelfelvétellel kapcsolatban az alábbiakat kívánta elmondani: Gyakran hallható a város vezetőitől, hogy soha nem látott beruházások valósultak meg Békéscsabán, azonban ennek a másik oldalát is ismerni kell, miszerint soha nem látott mértékű eladósodás keletkezett ezen