Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sajóvámos Község Önkormányzata 2013.

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajóvámos Község Önkormányzata 2013.

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sajóvámos Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1 valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Sajóvámos község bemutatása Sajóvámos község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén terül el, Miskolctól alig 10 km-re észak-keletre. Községünk a Sajó-Hernád sík kistáj egyik települése. Környező községek: Szirmabesenyő, Sajópálfala, Sajósenye. A település közúton, több útvonalon közelíthető meg, illetve biztosított az autóbusz közlekedés. Saját vasútállomással nem rendelkezik. Sajóvámoson az infrastruktúra teljesen kiépített: a villamoshálózat, a vezetékes ivóvíz- és gázhálózat, a korszerű telefon és szennyvízcsatorna hálózat a közutak 100%-ban aszfaltozottak, megoldott a kommunális hulladékszállítás, a kábeltelevíziós rendszer kiépítésre került. Sajóvámos kedvelt letelepedési helye a közeli Miskolcról csendesebb, de kulturált környezetbe vágyóknak. A Polgármesteri Hivatal azért, hogy megfeleljen a saját és a helyi lakosság egyre növekvő igényeinek, valamint vonzó legyen az ide érkezők számára, nagy gondot fordított és fordít jelenleg is a falukép igénye, virágos, parkos kialakítására és annak folyamatos fejlesztésére. Az ide látogató turistáknak elsősorban a település rendezettsége tűnik fel, majd közelítve a település központja felé- felújított közintézményekben, parkokban gyönyörködhetünk. A Kossuth téren található az egyik legszebb épületünk, - a Kossuth Közösségi Ház ami szinte az egész megyében egyedül álló. Révai Tamás volt a tervezője, és 2002-ben került átadásra a nagyközönség számára. 3

4 A köztér mellett található a település nagy játszótere, ahol korszerű játékok várják a műfüves területen a kis lurkókat. A Református Templom, és a Katolikus templom gesztenye fái végig ölelik a sétánkat. A Római katolikus templom előtti II. világháborús hősi emlékmű megközelítését segíti a dekoratív térburkolat. Maga az emlékmű ahol Október 23.-án a fáklyás felvonulást követően emlékezni szoktunk az elesettekre teljes felújításra került az elmúlt évben. Az emlékmű előtti parkban az idős fák helyett kis tujákat ültetett az önkormányzat és padokat helyeztek ki, ahol megpihenhetnek az ide látogatók. Gyönyörködhetnek a napfényben tündöklő rózsa soron, mely a korszerű Szuper-Coop Áruháztól a település központig vezet. Sajóvámos egyik jellegzetessége a Rákóczi utca, mely mindkét oldalán padkával van ellátva. Az utak mentén virágszigetek lettek kialakítva, amit a közfoglalkoztatottakon kívül a helyi lakosság is locsol, attól ilyen szép! Intézményeink gondos kezek munkáját dicsérik, mert településünk polgármester asszonya Komjáthy Lajosné Iluska, kiemelt gondot fordít valamennyi alapellátást biztosító létesítményre. Napjainkban újították fel az Arany János Általános Iskolát, az elmúlt évben a Kincses Sziget Óvodát, előtte pedig a Jegyzőség épületét akadály mentesítették. Természetesen büszkélkedhetünk a háziorvosi rendelőnkkel is, melyet, sárgaakác díszit a Rákóczi utca mentén. A központi helyeken kívül Sajóvámos gyönyörű külterületekkel rendelkezik, ami igazi kikapcsolódást nyújt a természetkedvelőknek, egy séta alkalmával rengeteg őzet, fácánt, nyulat lehet látni, és előfordul a szarvassal történő találkozás is. Eljuthatunk a Kilátóig, a tanösvényig, és sétálhatunk a csörgedező Kis Sajó patak mentén, ahol gémek, és gólyák keresik táplálékukat. Sétánkat most befejezzük azzal, hogy akit sikerült elcsábítani a vidék tiszta levegőjével, a madárcsicsergéssel, azokat sok szeretettel várjuk és hívjuk egy Sajóvámosi Kirándulásra, és Hétvégére. 4

5 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén év Fő Változás % % % % % 2012 n.a. n.a n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Településünk lakónépessége, ha minimálisan is, de csökkenő tendenciát mutat, 2007-től 2011-ig 48 fővel csökkent a lakónépesség. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 46% 0-2 évesek % 27% 0-14 éves % 51% éves % 48% éves % 53% éves % 30% 65 év feletti % 5% Lakónépesség 65 eve feletti 26 % Állandó népesség - nők 0-14 éves 10 % éves 3 % g éves 23 % éves 38 % Az állandó népesség 2,2%-a tartozik az óvodás (3-5 évesek), 7,9%-a pedig az általános iskolai 6-14 évesek korosztályhoz. Az állandó népességből a év korúak a legmeghatározóbb, de a évesek, valamint a 65 év felettiek is jelentősebb az összlakossághoz viszonyítva. A 0-14 éves korúak százalékos aránya egyre csökken. Sajnos megindult egy öregedési folyamat. 5

6 120,0% 100,0% 80,0% Állandó népesség - férfiak Öregedési index (%) 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) ,4% ,1% ,8% ,9% ,1% ,1% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Az öregedési index 2001-ben 101,4%-os volt, míg évben már 109,1%-os lett. A férfiak és nők százalékos megoszlását vizsgálva látható, hogy a év korú férfiak nagyobb, 53%-os, ugyanakkor a 60-64, és a 65 év feletti férfiak kevesebb, mint a nők. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó népesség, a rendszerváltás óta lassú ütemű csökkenést mutat. Sajóvámos vonzza a beköltözőket, elsősorban Miskolcról. Külföldről nem jellemző a beköltözés a településre, de távolabbi helyekről, városokból jellemző inkább a bevándorlás. 6

7 3 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) Az elköltözés nem jellemző, ha mégis máshol telepednek le, akkor a megyeszékhelyet és a közeli településeket választják. Akik a megyeszékhelyre mennek, azok főleg felsőfokú tanulmányaikat végzők, akik nem kívánnak visszajönni a szülő falujukba, hanem máshol keresnek munkahelyet. Ez a tendencia indokolja az öregedési index mutatóit. A település lakossága ha kis mértékben is de öregszik. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) n.a. n.a n.a. n.a. 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 0-2 természetes szaporodás (fő)

8 Értékeink, küldetésünk A falukép igényes fejlesztése mellett, további meghatározó törekvése a vezetésnek színvonalas oktatási és kulturális intézmények szervezett rendszerének kialakítása és működtetése. Prioritást évez a település marketing, melynek eredményeként remélhetően a helyi fejlesztések eredményeit is egyre többen megismerik, és ennek hatásaként Sajóvámos egyre több vállalkozás számára is vonzóvá válik. A vidéki örökség megőrzése érdekében a falusias tájjelleg, a jó levegő, a virágos, szép lakókörnyezet vonzó valamennyi ide látogató részére. Miskolc város közelsége biztosítja az agglomerációs és szuburbanizációs hatások pozitív jelenségeit. A közművesítettség csaknem teljes körű. Elfogadható a humán alap infrastruktúra. Sajóvámos község jövőképében a miskolci agglomeráció organikusan fejlődő településképe jelenik meg. Vonzó virágos lakókörnyezet, a történelmi hagyományokkal együtt élő kertvárosi karakterül településsé válik. A környező településekkel együttműködve kistérségi munkamegosztás és mikro régiós központ (ikerközpont) alakul ki. A miskolci ipari park és logisztikai központ vonzatában a kertvárosi övezet és a lakóparkok fejlődnek. Erősödik a helyi identitás és a helyi közösség. Az oktatás minőségi színvonala javul. A község elsősorban azokat a fejlesztéseket fogadja be, melyek az innovációval és a fenntarthatósággal összeegyeztethetők. A település nagy hangsúlyt helyez az integrált érték védelemre. Az értékvédelem kerete az építészeti kultúra védelme. A konkrét védelem néhány népi lakóházra terjed csak ki, de a jellegzetes stílus elemek, a részletek megjelenése az épületeken és a mikro architektúrák a település sajátos arculatát és hangulatát adják. Az integrált értékvédelem magába foglalja a történeti, a kulturális és a szellemi örökség védelmét. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sajóvámos település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, A foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. 8

9 További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Kormányrendelet 2. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Tvben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikához. EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia, Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 9

10 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programokban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedés is tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kel lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Sajóvámos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Tv. (továbbiakban: Mötv.) pont és az 53.. (1) bekezdés felhatalmazása alapján az Alaptörvény 32. cikk (l) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket határoz meg. A fent említett helyi szabályozások és dokumentumok az esélyegyenlőségi szempontjainak figyelembevételével készültek. Az eddigi szabályozások: Sajóvámosi Önkormányzat Minőségirányítási programja a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció, Stratégiai és Operatív Program ( )-ban évben, a Miskolc Kistérség Többcélú Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv ( ) A tervek önkormányzatunk által megadott adatokra, továbbá a KSH statisztikai jelentéseire épültek, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, a lakosság összetételét, intézményeink szerkezeti felépítését. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal: Az önkormányzat feladat ellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladtok nagyobb részét a klasszikus értelembe vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességtől függő általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készült az önkormányzat évi költségvetési koncepciója az államháztartásról szóló évi CXCV tv Értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30.-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15.-éig benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. A költségvetési koncepcióban az intézmények teljes körű akadálymentesítésének megvalósítása, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elérhetősége szerepel, ez biztosítja valamennyi sajóvámosi lakos számára az esélyegyenlőséget. 10

11 A évekre vonatkozó Gazdasági program: - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX.tv a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Sajóvámos gazdasági programját évben fogadta el a Képviselő-testület. A programban rögzített fejlesztési elképzelések illeszkednek az esély egyenlőségi tervben szereplőintézkedési tervvel. Az öregedési index is mutatja, hogy a településen elindult egy idősödő folyamat melynek megakadályozására az önkormányzat a településfejlesztési tervében új telkek kialakítására törekedett. A évben elfogadott Sajóvámos községre vonatkozó Szolgáltatástervezési koncepció a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvény 92. -a szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készített évben. A koncepcióban rögzített támogató szolgálat, házi segítségnyújtás valamint a fogyatékkal élők megsegítésére irányuló egyházakkal kötött megállapodások segítik az itt élő rászorulók helyzetét. A év (VIII.24.) én elfogadott Településfejlesztési koncepció az évi LXXVIII. Törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerpele. A település fejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a Miskolc város és Sajóvámos település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell elkészíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek céljait, elvárásait meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítását és fenntartás módját is összefüggésben kezeli. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv a értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy, vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A helyi esély egyenlőségi program térségi társulási kapcsolódásainak bemutatása során javasolt elsősorban a társulási megállapodásban többek közt meghatározott, a társulás által ellátott. Sajóvámos Község január 1-ig a Bódva Közmű Kft. Társulat egyik tagja volt a nyolc másik település mellett. A szennyvízszolgáltatást ettől az évtől az ÉRV ZRT látja el, az ivóvíz szolgáltatása mellett. Valamennyi sajóvámosi lakos számára biztosítja a szolgáltató az egészséges ivóvizet a településen. Községünk tagja a Miskolci Kistérség Többcélú Társulásának. Elsősorban a Családsegítés, a Gyermekjóléti Szolgáltatás, valamint a Belső ellenőrzési feladatok ellátása történik a társuláson keresztül. Lényeges feladat, amit ellát továbbá a Start munkaprogram térségi szintű pályáztatása, koordinálása, és a közfoglalkoztatás. Településünk a Vámos Települések Szövetségének egyik tagja. A VTSZ Szövetségnek 20 magyarországi, romániai és szlovákiai település a tagja. 11

12 A szövetség céljai: a) a Vámos nevű településeken élő polgárok közötti kapcsolatok kialakítása /így baráti, idegenforgalmi, kulturális, sport stb./ b) az egyes települések hagyományainak, kultúrájának egymással történő megismertetése, a tapasztalatok átadása c) a települési önkormányzatok közötti segítségnyújtás /anyagi, vagy egyéb természetbeni támogatással / pl. jelentős a település nagy részét érintő elemi csapás/ E célok elérése, a kapcsolatok ápolása érdekében, minden évben megrendezik - és hagyománnyá fejlesztik a Vámos Települések Találkozóját váltakozó helyszíneken, melynek pontos időpontja mindig a rendező önkormányzat véleményének figyelembevételével kerül meghatározásra A célkitűzések megvalósítása érdekében a Szövetség feladata, hogy a) Tájékoztassa a sajtót és más hírközlő szerveket a Szövetség munkájáról. b) Kapcsolatot teremtsen és tartson mindazokkal a szervezetekkel, amelyeknek a tevékenysége kapcsolódik a Szövetség feladataihoz. c) Működtessen információs adatbankot. Testvér településünk Vámosladány. Székhelye: Kalvínske námestie 6/I, 93556, Nitra megye, Levice járás, Tekovsky región, Mytne Ludany / Szlovákia Képviselő: Olga Kollárdova Polgármester Tel , 036 / Fax. 036 / mytneludany@gmail.com Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy a két ország polgárai hagyományőrző, folklórteremtő baráti találkozókat szervezzenek. Megismerjék a kulturális, a sportéleten keresztül egymást betekintsenek önkormányzati szervezetük működésébe. Közös pályázatokat adjanak be az inter - regionális kapcsolatok erősítése érdekében. Az Európa Polgáraiért EU pályázatra már több alkalommal pályáztunk, eddig azonban még nem sikerült. Szeretnénk, ha a Családi Napokat Sajóvámoson legközelebb már uniós támogatással szervezhetnénk. A legutóbb megtartott 10. Nemzetközi Sajóvámosi Családi Napra nem sikerült nyernünk, a rendezvény költségeit a település vállalkozói, a lakosok, és az önkormányzat viselte. Az összefogásnak szép példáját láthattuk a három napos rendezvény során A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása: A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.) TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a évi adatok sok tekintetben még nem elérhetőek. Ezeket két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 12

13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegélységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mély szegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti Csapó - Orsós 2012.) Sajóvámos községben nincs cigány származású lakos, azonban mélyszegénységben élő előfordul, és számuk évről évre nő. Munkahelyek megszűnése miatt a térségben egyre nehezebb munkát találni azoknak, aki kikerülnek a munkaerő piacról. A nehézipari üzemek megszűnésével a munkanélküliségi ráta nőtt megyénkben, és folyamatosan kúszik felfelé Sajóvámoson is. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Sajóvámoson évben a HEP készítésekor 161 munkanélkülit tartanak számon, ez az állandó népesség 7,1%-a. A munkanélküliek 55,3%-a tartósan nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van, a nagyobb nehézséget a tartós munkanélküli állapot jelenti. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya számú táblázat Nyilvántartott álláskeresők és aránya, évesek év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % , , , , , , , n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A közfoglalkoztatás szervezésében a település önkormányzata élen jár. Idén 34 főt foglalkoztat a Start közmunkaprogram keretében csapadékvíz elvezetésére, közterület tisztántartására, továbbá az intézményeinél biztosít munkát (óvodai kisegítő, hivatali dolgozó, iskola titkár, stb.). A közfoglalkoztatottak évtől mintakertben is dolgoznak, mely nem csak példaértékű az 13

14 iskolások, óvodások számára, hanem az itt előállított mezőgazdasági termékeket az önkormányzati konyha fogja hasznosítani. Jelenleg Sajóvámoson 130 munkanélkülit tartanak számon, ez az állandó népesség 5,8 %-a. A munkanélküliek 55,3%-a tartósan nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van, a legnagyobb nehézséget a tartós munkanélküli állapot jelenti. Teljes körű az adat, hogy hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Az önkormányzatnál nyilván van tartva a HHH statusz, a szülői nyilatkozatok felmérése megtörtént, 100%-ban áll rendelkezésre az adat. Mindezek ismeretében az esélyegyenlőség hiányosságaira vonatkozóan megállapításokat nem tehetünk, mivel az önkormányzat eleget tett a törvényi előírásoknak számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők fő összesen 20 éves és fiatalabb fő % 2,8% 3,8% 1,8% 2,5% 0,7% év fő % 13,1% 13,4% 14,6% 13,9% 15,8% év fő % 13,8% 11,5% 14,0% 13,3% 9,4% év fő % 20,0% 12,7% 8,2% 6,3% 10,8% év fő % 6,9% 11,5% 11,1% 13,3% 7,2% év fő % 9,7% 13,4% 11,7% 13,3% 15,8% év fő % 10,3% 12,1% 12,9% 12,0% 12,9% év fő % 13,8% 13,4% 16,4% 15,2% 13,7% év fő % 9,7% 8,3% 8,8% 9,5% 13,7% 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 0,6% 0,6% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők 2010-ben volt a legtöbb, a 2012-es adatok alapján csökkenést mutat. Elsősorban a éves korosztály (pályakezdők) valamint a év közötti korosztály nem talál munkát. A település aktív korú lakossága Miskolcra jár dolgozni, elsősorban a Megyei Kórház, a Tesco, Auchan foglalkoztat sajóvámosi lakost, de munkát talál Miskolcon a buszvezető, a kamionos, és még számtalan szakmában munkanélkülivé vált aktív korú lakos. A településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, szerényebb létszámot foglalkoztatnak a mezőgazdaságban, valamint a kereskedelmi, szolgáltatói szektorban dolgozók évben az önkormányzat beruházási elképzelései között szerepel a Szőke Kastély étterem felújítása. (tetőszerkezet javítás, konyha, étterem burkolása, nyílászárók cseréje, valamint szálláshely kialakítása. A beruházás során igyekszünk foglalkoztatni a mély szegénységben élőket, a foglalkoztatási támogatásban részesülőket. 14

15 A éves korosztály számára tervezzük az angol- és a német nyelvtanfolyamok beindítását, valamint átképzéseket a BAZ. Megyei Munkaügyi Központ segítségével. A fiatalokat ezzel is szeretnénk megtartani, továbbá azzal is, hogy bevonjuk őket a helyi munkaerő piacra. Korábba működött a fiatalok számára az első lakáshoz jutók támogatása, mely ,-Ft-ot jelentett, és a kezdő házasoknak ez is nagy segítség volt. Ebben az évben már nincs lehetősége az önkormányzatnak ezt a támogatást nyújtani, tekintettel arra, hogy önhibáján kívül forráshiányos a gazdálkodás. Sajóvámos község jó kapcsolatot alakított ki a Munkaügyi Központtal. Eddig nem volt kapcsolata a TKKI-val, de miután az esélyegyenlőségi terv készítése kapcsán kapcsolat alakítására került sor, lehetőség szerint az átképzések számát is növelni fogjuk. A felnőtt képzési intézményekkel történő kapcsolatról információval nem rendelkezünk. Visszajelzések az általános iskolák részére történnek a középiskolákból. Önkormányzatunk saját intézményeiben 7 főt foglalkoztat a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők (22.800,- Ft/hó= mély szegénységben élők) közül számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi összesen n.a n.a n.a. n.a. n.a. n.a % 55 % 100 % % 54 % 100 % % 50 % 100 % 2012 n.a. n.a. na n.a. n.a. n.a. Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15

16 Sajóvámos Összesen Munkanélküliek a településen 130 Ebből tartósan munkanélküli 72 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 25 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 29 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 48 Azon gyermekek, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 13 Azon gyermekek, akinek szülei nem nyilatkoztak évi adatok. Forrás: Sajóvámos Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve ebből Ez a táblázat azt mutatja, hogy településünkön a vizsgált időszakban a munkanélküliek közül jelentős a tartósan munkanélküli. A segélyezett családok 25, tekintettel arra, hogy egy háztartásból csak egy segélyezett lehet. A rászorult családok közül 29-en kapnak rendszeres szociális segélyt, 48 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. 13 gyermek nevelkedik halmozottan hátrányos helyzetűként számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a éves népesség évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a ,8% 8 38,1% 13 28,9% ,8% 6 20,7% 14 26,9% ,8% 6 27,3% 14 31,1% 2012 n.a. N.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szeretnénk, ha a kiugróan magas pályakezdő munkanélküliség felszámolása érdekében egy olyan programot vezethetnénk be, mely ösztönzőleg hat a fiatalokra a munkaerő piacon. A bejárás költségeihez való hozzájárulással segíthetnék elhelyezkedésüket. A rendszerváltás után számtalan nagyüzem megszűnt a térségünkben. (LKM, DIGÉP, Sajóbábonyi Vegyiművek, stb.) ez szintén hozzájárult a növekvő munkanélküliséghez. A fiatalok megtartása történhetne például a Fundamenta Lakáskassza támogató rendszerén keresztül. Erről az érintett érdeklődőket felvilágosító előadásokkal szeretnénk segíteni, melyet a Kossuth Közösségi Ház konferencia termében szervezhetnénk. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 16

17 számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság általános iskolát rendelkezők 15-x évesek év összesen végzettek összes nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi en fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % , ,9% 63 7,5% 1 % n.a. 43 n.a. n.a. n.a ,8% n.a. n.a. 1 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A HEP készítésekor a évi népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 13,5%, ami meglehetősen soknak tűnik, ami azzal magyarázható, hogy 2001-ben még sok ilyen idős ember élt, aki a 6 elemi vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % n.a. n.a. n.a ,5% 21 95,5% 0,0% ,3% 22 95,7% 0,0% ,0% ,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 25 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb 17

18 számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók lét és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Községünkben az általános iskolai felnőtt oktatásban tanulók nem relevánsak, nincs ilyen számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban év felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők összesen gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % ,1 5 0,4 7 0, ,4 6 0,7 7 0, ,2 4 0, n.a. n.a. n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Településünkön évben a képzési arány főként a szakközépiskolákban nagyobb, ezt követi a szakiskola, majd pedig a gimnáziumok. Ez a korábbi években fordítva volt. A BAZ. Megyei Munkaügyi Központ, valamint a Dolgozók Iskolája számtalan képzési lehetőséget indít az egyre növekedő munkanélküliség enyhítésére a térségben. Egyenlő eséllyel indulhatnak a munkaerőpiacról kiszorultak a munkaerő piaci keresletnek megfelelő szakmák átképzésében a pályakezdőkkel. Számukra ez az egyetlen esély arra, hogy ismét munkát találjanak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők év Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest ,2 % ,0% n.a

19 A közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a vizsgált időszakban jelentősen megnövekedett. A közfoglalkoztatás szervezésében a település önkormányzata élen jár. Idén 34 főt foglalkoztat a Start közmunkaprogram keretében csapadékvíz elvezetésére, közterület tisztántartására, továbbá az intézményeinél biztosít munkát (óvodai kisegítő, hivatali dolgozó, iskola titkár, stb.). A közfoglalkoztatottak évtől mintakertben is dolgoznak, mely nem csak példaértékű az iskolások, óvodások számára, hanem az itt előállított mezőgazdasági termékeket az önkormányzati konyha fogja hasznosítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozások a településen Kiskereskedelmi üzletek vendéglátóhelyek állami szektorban foglalkoztatottak kivetett iparűzési adó (ft) befizetett iparűzési adó (ft) működő foglalkoztatási programok helyben foglalkoztatási programokban részt vevők Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai Sajóvámos vállalkozóira a családi és mikro vállalkozási forma a jellemző. Elsősorban önfenntartásra alakultak, és emiatt a befizetett iparűzési adó elenyésző számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok munkanapokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron Legközelebbi centrum Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Nem releváns Megyeszékhely 15 perc perc 9 25 perc Nem releváns Nem releváns Főváros 2 óra 12 3 óra 15 3 óra 26 perc Nem releváns Nem releváns Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A településről könnyen elérhetőek közlekedési eszközzel a környékbeli községek, városok. Mint a táblázat is mutatja a megyeszékhelyre, Miskolcra gyakran közlekedik vonat és busz is egyaránt. 19

20 Vasút állomás a községben nincs, Szirmabesenyőben és Boldván van a legközelebbi vasút állomás. A lakosság részéről a busz a legnépszerűbb, mert gyakrabban közlekedik és a város központjáig több megállóhelyen megáll. A főváros is könnyen megközelíthető. A községet kerékpárút nem köti össze a szomszédos településekkel, erre lenne lakossági igény. Összegzésként megállapítható, hogy a település területe nem olyan nagy kiterjedésű, hogy indokolt lenne helyi járat számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés van/nincs nincs van nincs van TÁMOP NFSZ - TÁMOP NFSZ TÁMOP NFSZ - TÁMOP NFSZ - Felsorolás A fiatalok foglalkoztatásának bővítésére különböző programok szervezése indult, uniós pályázati forrásból. Reméljük, hogy javulni fog az elhelyezkedési esélyük a munkaerő piacon számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő fiatalok fő fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: helyi adatgyűjtés 20