INTEGRÁL AKADÉMIA INTEGRÁL PSZICHOLÓGIA SZAK

Átírás

1 1 INTEGRÁL AKADÉMIA INTEGRÁL PSZICHOLÓGIA SZAK SZAKDOLGOZAT Integrál tanácsadói hálózat mûködési modellje Név: Bedõ Eleonóra Telefon: Konzulens: Franczia Ágnes Budapest, szeptember 1.

2 2 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. Az Integrál Szemlélet Ken Wilber Az integrál szemlélet... 8 Az integrál szó jelentése... 8 Az integrál térkép Integrál pszichológia és az öt alapelem Evolúció és holonok A négy kvadráns Tudatfejlõdés szintjei Létramodell Fejlõdésvonalak és a pszichográf Táblázat. A különféle fejlõdésvonalak, azok alapkérdései, és néhány kutatójuk Tudatállapotok A tudat típusai III. Segítõfoglalkozásúak együttmûködése Magyarországon Minták Tapasztalatok a Lea Otthonból A HoliCoach együttmûködés Tanulságos próbálkozások A Klub Holon Központ IV. Integrál Gyógyítás és Integrál Pszichológia a nagyvilágban Integrál Gyógyítás Integrál Gyógyítás Chicagóban IONS Integral Recovery Integrál Pszichológia Integral Psychology Center V. Az integrál tanácsadói hálózat alapelvei Organikus szervezet Emberek, küldetés és alapelvek

3 3 Emberek Küldetés meghatározás gyurmás gyakorlat Alapelvek Célok Szervezet, folyamatok, eszközök Szervezet Folyamatok Eszközök Business modell Jövõkép

4 4 I. Bevezetés Integrál tanácsadó képzés 2006 óta van Magyarországon, elõször a Monász, késõbb és jelenleg az Integrál Akadémia szervezésében. Megalapítója, kezdeményezõje és azóta is vezetõje Gánti Bence klinikai szakpszichológus, aki ezzel a képzéssel az integrál szemlélet hazai elterjesztését és segítõ foglalkozású szakemberek integrál szemléletû képzését tûzte ki célul. A képzés három éves, így az elsõ évfolyam 2009-ben végzett viszonylag kis létszámmal, a 2010-ben végzettek is csak maroknyian voltak, de az idei évben, 2011-ben már 25-en végeztünk integrál tanácsadóként. Az Integrál Akadémia lendületes és töretlen fejlõdését látva, azt gondolom, hogy ez a szám évrõl évre nõni fog, s néhány év alatt több százra tehetõ majd az integrál tanácsadók létszáma a segítõ foglalkozásúak piacán. Ezt a fejlõdést látva fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy mit fognak majd csinálni az integrál tanácsadók, mitõl lesznek õk vajon másmilyenek, mint más képzõintézményekben végzettek. Hogyan tud maga az integrál szemlélet segíteni nekik / nekünk abban, hogy másképpen tudjunk segíteni a hozzánk forduló, akár testi akár lelki panaszokkal küzdõ klienseknek. Hogyan tudunk többen, hálózatba fonódva, csapatban segíteni az embereknek, miközben szem elõtt tartjuk az integrál elmélet alapvetéseit, s mindezt integrál szellemiségben. Két fõ kérdés foglalkoztatott: mitõl más egy integrál szemléletben dolgozó segítõ, mint akinek ilyen rálátása, képzettsége nincs? hogyan tudnak az integrál tanácsadók segítõi hálózatban dolgozni egymás támogatásával a kliensek érdekében? Miközben magam is elkezdtem kliensekkel foglalkozni 2010 tavaszától kezdve, egyre inkább felmerült bennem az igény a másokkal való együttmûködésre. A Lótuszvirág Stúdió nevû központban bérelek keddi napokon egy szobát, ahol a másik szobában párhuzamosan más dolgozik, valamint a hét más napjain mások bérelik ugyanazt a szobát. Kezdetben nagy erõfeszítéseket tettem annak érdekében, hogy ismerkedjünk meg és segítsük egymás munkáját, de azt tapasztaltam, hogy mindenki félti a klienseit, nem meri elmondani még azt sem, hogy õ valójában mivel foglalkozik és semmilyen együttmûködésre nem nyitott. Rivalizálást éreztem az együttmûködési hajlandóság helyett. Ekkor fogalmazódott meg bennem az, hogy nem feltétlenül helyhez kell kötni az együttmûködést, hanem szemléletmódhoz és tudatszinthez. Ezt pedig az integrál világban találom meg. Így kezdtem a vizsgálódást, beszélgettem sok korábban végzett és most végzõ integrál tanácsadóval, megnéztem gyógyító és terápiás központokat, hogyan dolgoznak együtt és ezek alapján kezdett körvonalazódni bennem egy integrál tanácsadói hálózat mûködésének elméleti modellje. Nem végeztem kutatást ehhez, csupán tájékozódtam, kötetlen beszélgetések formájában. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban az lett a nem várt eredménye, hogy többen érdeklõdni kezdtek és csatlakozni szerettek volna még mielõtt a terv elkészült. Ekkor úgy láttam a legjobbnak, hogy csináljuk együtt! A viszonylag frissen alakult Integrál Intézet adott ehhez teret, a hat fõs csapat felét õk teszik ki: Oros Andi, Kun Szilvi, Rátcz Gabi. A másik 4

5 5 fele más irányból jött: Braun Katalin Integrált coach, Halász Péter labirintusvezetõ, a Sziddhárta Központ vezetõje és jómagam. (Szakmai önéletrajz mindenkirõl az Integrál Intézet honlapján található: A szakdolgozatomban leírt modell tehát nem kizárólag a saját véleményem, hanem egy több hónapos csapatmunka eredménye. A csapatot én hívtam életre, az én ötletem alapján indult be a munka, én vezetem, de mindaz, amit az V. fejezetben leírok, nem kizárólag az én érdemem, hanem a közös munka gyümölcse. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassak egy elméleti modellt integrál szemléletben dolgozó terapeuták és coachok hálózatban való együttmûködésérõl. Ahhoz, hogy az olvasó számára egyértelmûvé váljon, mitõl és miért más az integrál szemléletben dolgozó segítõk munkája, magát az integrál szemléletet, annak alapvetõ építõköveit mutatom be a szakdolgozatomban elõször, majd maga a tanácsadói hálózat mûködésének, feltételeinek bemutatása a dolgozat második részét képezi. II. Az Integrál Szemlélet 1. Ken Wilber 1. Kép. Ken Wilber Forrás: Ki õ? Író, filozófus, gondolkodó vagy tanár? Mindegyik egyszerre és még sokkal több, az integrál elmélet megalkotója vagy inkább összerakója. Nekem két féle élményem van Wilberrõl, egy személyes és egy szakmai. A személyes volt az elsõ, amikor még jóval az integrál tanácsadói képzésem megkezdése elõtt elolvastam az Áldás és állhatatosság címû könyvét. Ezen a mûvén keresztül számomra egy érzékeny, õszinte, tiszta ember képe rajzolódik ki, aki hihetetlen kitartással és odaadással küzd felesége gyógyulásáért. Nagy tanulság volt számomra e könyv a súlyos betegségek gyógyításával kapcsolatban, hiszen Ken és Treya minden lehetséges alternatív és nem alternatív gyógymódot kipróbáltak, rendszeresen meditáltak, terápiába jártak, az asszony mégis meghalt. Wilber rendkívül sok faktort említ, ami a betegségeket okozhatja, lefolyásukat befolyásolhatja: biológiai, pszichoszociális, öröklõdés, életmód, lakóhely, foglalkozás, egzisztenciális, spirituális stb. Kiemelni egyetlen tényezõt és figyelmen kívül hagyni a többit végzetes leegyszerüsítés. Honnan ered tehát a New Age azon elgondolása, hogy egyedül az 5

6 6 elme okozza és gyógyítja meg a fizikai betegséget?...és ezzel az állításukkal, véleményem szerint, nagyon ingoványos talajra tévedtek. - írja a könyv 306. oldalán. (Ursus Libris 2005). Megrázó és felkavaró olvasmány volt számomra, s azt hiszem, hogy késõbb, amikor a Mûködõ Szellem rövid történetét olvastam, már másképp is gondoltam rá, mint korunk egyik legjelentõsebb filozófiai mûvének szerzõjére. Ez utóbbi is természetesen egyéni véleményem, sokan osztják ezt és sokan nem. Ken Wilber hivatalos életrajzáról pedig a következõket találtam az Ursus Libris kiadó honlapján ( ben született Oklahoma Cityben Nebraska Államban (USA). Általános- és középiskoláit több helyen végezte, ugyanis apja katonai pályájából következõen a családja sokat költözött. Az egyetemi ismeretszerzést az orvostudománnyal kezdte, majd biokémiára váltott, de a doktori képzést már nem fejezte be, mert nem tudott egyetérteni a tudományos szemlélet anyagközpontúságával. Saját maga így vall errõl: valamit kerestem, valamit, amit a tudomány képtelen volt megadni. Megszállottként vetettem bele magam Kelet és Nyugat legnagyobb vallásainak, filozófiai és pszichológiai áramlatainak tanulmányozásába. Napi két-három könyvet olvastam el, (Wilber 2005) Saját szellemi útjára lépve önállóan kezdte olvasni, összevetni és szintézisbe foglalni a nyugati és keleti tudományos, filozófiai és pszichológiai irányzatokat. Szellemi éhségét és kapacitását jól jellemzi, hogy naponta 2-3 könyvet olvasott el, 17 éves korától rendszeresen meditált, és mindössze 23 éves volt, amikor 1977-ben megjelent elsõ, nagyszabású tudatelméleti könyve The Spectrum of Consciousness (A tudat spektruma) címen. Ezzel a mûvel nagy elismeréseket és heves kritikákat váltott ki. Tudatelmélete a nyugati tudomány, a keleti és nyugati misztika, valamint az õsi filozófia eredményeit ötvözi, és egy új világmagyarázat alapjait rakja le. Azóta húsz könyvet és számos esszét publikált ban 34 éves korában ismerte meg feleségét, Treyát, aki néhány évvel késõbb rákban elhunyt. A betegséggel kapcsolatos kálváriájukat egy megrendítõ, személyes hangulatú, ugyanakkor elméleti szempontból is figyelemreméltó könyvben (Áldás és állhatatosság) osztja meg az olvasókkal. Ken Wilbert a hatvanas években az akkoriban alakuló transzperszonális pszichológia legjelentõsebb képviselõjeként tartották számon, azonban túlnõtt annak keretein, és létrehozta saját ún. integrál pszichológiáját. Wilber mûvei napjainkban már világszerte megjelennek, sokan korunk egyik legjelentõsebb gondolkodójának tartják. Jelenleg az Egyesült Államokbeli Boulderben, Colorado államban él, ahol pezsgõ szellemi mûhely alakult ki körülötte, és az Integrál Elmélet lényegében egy új irányzattá formálódott. Ennek intézményeként Wilber 1998-ban megalapította az integrál tan elterjesztését, részletes kidolgozását, és gyakorlatba ültetését célzó Integrál Intézetet, s az ahhoz kapcsolódó elsõ, globális, online egyetemet, az Integral University-t. A Kaliforniai JFK Egyetem 2006 õszétõl kínál elõszõr M.A. végzettséget adó Integrál Elmélet képzést. Emellett az Integrál Intézet szervezésében folyamatosan zajlanak élõ workshopok, és online 6

7 7 tanfolyamok, ahol az integrál rendszert tanítják (honlap: ). Magyarországon pedig megkezdte mûködését az Integrál Akadémia. Magyar nyelven eddig Wilber négy mûve látott napvilágot: Határok nélkül (Édesvíz 2000), A Mûködõ Szellem rövid története (Európa Kiadó 2003), Áldás és állhatatosság (Ursus Libris 2005), Integrál szemlélet (Ursus Libris 2008). Ezenkívül az Ursus Libris 2006-ban kiadott Bevezetés a transzperszonális pszichológiába címû kötetében két rövidebb írás mellett helyet kapott a Transformations of Consciousness címû könyv két általa írt fejezete. A Mûködõ Szellem rövid története új kiadása az Ursus Libris gondozásában jelent meg 2009 elsõ negyedévében. A Mûködõ Szellem rövid története az Integrál Akadémia képzésében is jelentõs helyet foglal el, mert olvasmányos, jól érthetõ módon magyarázza el az integrál szemlélet alapjait, ezen belül is a 4 kvadráns elméletét és a tudatfejlõdési modellt. További fontos elemei az integrál pszichológiának a tudatfejlõdés sávjai, valamint a tudat állapotai és típusai. Az alábbi, 1.sz ábrán ez látható, majd részletesen a következõ alfejezetekben mutatom be: 1. Ábra: Az Integrál Pszichológia 5 fõ ága Készítette és engedélyezte: Gánti Bence. Az Integrál Akadémia oktatási anyagából. 7

8 8 2. Az integrál szemlélet Az integrál szó jelentése Fontos megkülönböztetni az intergál és integrált kifejezéseket, hiszen ez utóbbit nagyon sok mindenre használják manapság a globalizálódó világban. Sok irányzat, sok szakember fedezte fel, hogy a sajátjukon kívül vannak más módszerek, irányzatok is, melyeket lehet integrálni egymással, ezzel komplex rendszereket létrehozva, melyek lényegesen szélesebb látókörrel rendelkeznek vagy/ és hatékonyabban mûködtethetõk. Sok féle területen használják ezt a szót, az informatikában például arra, amikor több féle adatbázist integrálnak egy rendszerbe, így olyan keresztanalíziseket tudnak csinálni, amikre korábban nem volt lehetõség. Ennek speciális formája például az integrált vállalatirányítás, amikor a pénzügy, eszköznyilvántartás, számvitel, tárgyieszköz, anyaggazdálkodás, értékesítés stb. egy átlátható rendszerbe kerül. Az integrált szó tehát azt jelenti, átfogó, összetett, mindent magába foglaló, széles körû. Ken Wilber arra tett kísérletet, hogy a világ összes spirituális, pszichológiai, tudat fejlõdési, társadalmi növekedési elméleteit, tapasztalatait egy rendszerbe tegye, megalkotva ezzel az integrál térképet. És itt az integrál szót, már megkülönböztetésképpen minden más összetett rendszertõl, kizárólag a Ken Wiber által létre hozott rendszerre használjuk. Az Integrál Akadémia honlapján a következõ magyarázatot találtam erre: Az integrál szó egy szójáték. Az angolban léteznek az integral és az integrated szavak az elõbbi sugallja a jelenidejûséget és folyamatosságot, az utóbbi a befejezettséget, a lezártságot. A magyarban az "integrál" szó "megalkotásával", "-t" nélkül, mint egy megkülönböztetõ jelzéssel jelölni kívánjuk speciálisan a wilberi / AQAL elméletrendszert (az egyéb integrált elméletek világában), másrészt ki szeretnénk fejezni a folyamatosságot is. Ez nem egy végleges, lezárt rendszer, hanem egy élõ és fejlõdõ szemlélet. ( Az integrál térkép Mi is ez a térkép? Wilber maga errõl így ír az Integrál Szemlélet 17. oldalán (Wilber, 2008): Ez a térkép az emberi fejlõdés minden ismert rendszerét és modelljét felhasználja az õsi sámánoktól és bölcsektõl a kognitív tudományok terén tett legújabb áttörésekig-, és a fõ komponenseit leszûri öt egyszerû tényezõre, melyek a legfontosabb elemei vagy kulcsai annak, hogy feltárjuk és elõsegítsük az emberi evolúciót. A fent bemutatott 1. sz. Ábra tehát ezt az öt elemet mutatja, s késõbb a könyvben Wilber így folytatja: Ez az öt elem nemcsak elméleti fogalom, hanem a saját tapasztalataink aspektusai s a tudatunk körvonalai. Azt ne feledjük azonban, hogy egy térkép, csak egy térkép, nem maga a táj. (Wilber 2008, 213.old). Ez is azonban, mint minden térkép használható valamire, valamilyen eligazodásra, tájékozódásra. Wilber ezt így magyarázza tovább az Integrál Szemléletben: Az integrál megközelítés biztosítja, hogy erõforrásaink teljes spektrumát minden adódó helyzetben kihasználjuk, s így nagyobb sikerrel járjunk.röviden, az integrál megközelítés segít, hogy magunkat és a körülöttünk lévõ világot teljesebben és hatékonyabban lássuk.ha az integrál megközelítést használjuk, akkor képesek vagyunk a tudományterületek közötti és azokon túli tudás áramlását elõsegíteni és drámaian felgyorsítani, létrehozva a világ elsõ igazán integrált 8

9 9 tanulóközösségét: az Integrál Egyetemet. A vallás és a spiritualitás területére érve az integrál megközelítés révén létrejött az Integral Spiritual Centre (Integrál Spirituális Központ), ahol a világ összes nagy vallásaiból számos élvonalbeli tanító gyûlt össze, nemcsak meghallgatni, hanem tanítani is egymást, ami az elképzelhetõ legkülönlegesebb tanulási folyamatok egyikét eredményezte.de mindez azzal az öt alapelemmel indul, melyet megtalálhatsz a tudatod körvonalain belül. (Wilber 2008, 20.old.) Az integrál modell tehát nem más, mint egy átfogó térkép, mely keretbe, rendszerbe foglalja az emberi fejlõdés minden ismert rendszerét és modelljét. Az integrál modell egy többszörösen integrált modell, mivel integrált térben, idõben és megközelítésmódban. Mit jelent ez? Integrált a térben, mert a Föld valamennyi tudását integrálja. Nem csak a kelet és a nyugat tudásának ötvözése történik meg, hanem észak és dél is integrálódik. Vagyis a földkerekség valamennyi tudását összefoglalja, a föld valamennyi spirituális hagyományát a kereszténységtõl kezdve a keleti buddhizmuson, szufizmuson át a sámánikus kultúrákig, a független tanítókig, nyugati pszichológiát éppúgy, mint az alternatív lelki segítõk modelljeit. Az integrál modell integrált az idõben, mivel mind a premodern (a felvilágosodás elõtti világ), a modern (a felvilágosodott, tudományos-materiális világ) és posztmodern kort is felöleli. Integrált a modell a megközelítésmódban, mert integrálja a spiritualitást és a tudományt. Mindezt egy ábrába összefoglalva az integrál modell így épül fel: 2. Ábra. Az integrálás sémája. Készítette és engedélyezte: Gánti Bence. Az Integrál Akadémia oktatási anyagából. Mielõtt írásomat az öt alapelem kifejtésével folytatnám, vizsgáljuk meg a kérdést, hogy mi értelme van ezt a modellt használni! Mit ad egy ilyen átfogó térkép, hogyan segíti az eligazodást? Az integrál szemlélet egy igen fontos tényezõje, hogy elismer minden rendszert, elismer minden területet, mely tudományos alapokra helyezett, objektív kutatásokon, vagy szubjektív, hiteles élménybeszámolókon alapul. Nem állítja, hogy egyik rendszer jobb, vagy a másik kevésbé jó, minden hiteles nézõpontot önmagában érvényesnek tekint, és összerendezhetõvé és átláthatóvá teszi a különféle ismereteket. 9

10 10 Az integrált nézõpont lehetõvé teszi, hogy adott helyzetben, adott területen a valóság valamennyi fontos aspektusát figyelembe vegyük, segít eligazodni a komplex és gyorsan változó világunkban, valamint segít az önismeret mélyebb fokára jutni, mely felgyorsítja személyes növekedésünket. Az integrál megközelítés tehát segít, hogy magunkat és a körülöttünk lévõ világot teljesebben és hatékonyabban lássuk (Wilber, 2008, 18. old.) 3. Integrál pszichológia és az öt alapelem Wilber, mint a transzperszonális pszichológia egyik kiemelkedõ alakja túlnõtt a transzperszonális pszichológia keretein, és létrehozta az integrál pszichológiát. Az integrál pszichológia az integrál szemlélet egy alkalmazási területe, a legmodernebb pszichológiai irányzat. Tudományos szinten ötvözi a modern nyugati lélektan valamennyi irányzatát a spirituális tanokkal, megalkotva ezzel egy globális, teljes körûen integrált lélektant. Az öt alapelem bemutatásával folytatom írásomat: Evolúció és holonok Az integrál szemlélet öt alapeleme közül az elsõ az evolúció, a holonok és a kvadránsok témaköre. Wilber A Mûködõ Szellem rövid története címû könyvében áttekinti az evolúció folyamatát az õsrobbanástól kezdõdõen, felvázolva az evolúciót az anyagtól az életen át az elméig, mindezt úgy, hogy az emberi megismerés különféle területei mögött a közös, egységes, általános érvényû szabályszerûségekre, közös jellemzõkre koncentrál. (Wilber, 2009) E munka közben húsz olyan alapelvre bukkant, amelyek az evolúció teljes spektrumában helytállónak, igaznak bizonyultak, ezek közül a legfontosabbak a következõk: 1. A valóság holonokból áll. A napjainkban kicsit idegenül csengõ szó, holon Arthur Koestlertõl származik, jelentése részegész. Wilber tehát azt állítja, hogy a valóságban minden alkotóelem holon, azaz egyszerre valaminek a része és maga is egy elszigetelt egység. Ez éppúgy igaz egy atomra, vagy molekulára, egy fára, mint egy érzésre vagy egy élményre. 2. A holonoknak közös jellemzõik vannak. Minden holon egyszerre két késztetéssel bír, igyekszik mint egész fennmaradni megõrizve identitását és függetlenségét, ugyanakkor valaminek a részeként igyekszik beleilleszkedni egy másik holonba. Ezt a két jellemzõt nevezi Wilber a holonok horizontális képességeinek. (Wilber, 2009) 3. A holonok vertikális késztetéseit nézve azt mondhatjuk, hogy minden holon képes magasabb szintre lépni (önmeghaladás), vagy pedig amennyiben már nem rendelkezik cselekvõképességgel szétesni (felbomlás) 10

11 11 4. A holonok fejlõdése nem lineárisan következik be, hanem ugrásszerûen, vagyis az önmeghaladás során radikálisan új dolgok jelennek meg, az evolúció tehát egy önmagát folytonosan meghaladó folyamat, mely miközben az elõzõ fázist meghaladja, s mindaz, ami addig volt beépül az újba, közben újszerû elemekkel egészül ki. (Wilber, 2009.) 5. A holonok holarchikusan keletkeznek. A holarchia szintén Koestler kifejezése a természetes hierarchiára. A természetes hierarchia, vagy más néven holarchia nem más, minthogy a növekedési folyamatok során egészek rendszerei épülnek fel úgy, hogy ezek az egészek a késõbbi egésznek egyúttal a részei is. Amikor egy holon hatalomra tör, és csakis egész akar lenni, nem pedig egyúttal a része is valaminek az a patológiás vagy más néven zsarnoki hierarchia, ez történik, amikor egy rákos sejt uralomra tör a testben, vagy amikor egy zsarnok diktátor teljhatalommal bír a társadalomban. 6. A megõrizve meghaladás alapelve azt mondja ki, hogy minden holon meghaladja, és ugyanakkor magában foglalja az elõzõ szintjét. Például a molekula meghaladja és megõrzi az atomokat. Vannak új, kreatív tulajdonságai, ugyanakkor megõrzi a korábbi, atomi tulajdonságait is. Az evolúció tehát a meghaladva megõrzés szakadatlan láncolata. 7. A holarchia jellemzõje a mélység és a kiterjedés. Egy holarchia szintjeinek a száma jelenti a holarchia mélységét, a holonok száma egy adott szinten pedig a holarchia mélységét. Alapelv, hogy minél nagyobb a mélység, annál kisebb a kiterjedés. Tehát a magasabb szinteken kevesebb egyed van (pl. több állat van, mint ember). 8. Az evolúció a nagyobb komplexitás, a káoszból a rend felé haladás elve alapján mûködik. Ezért aztán minél nagyobb a mélysége a holonnak, annál nagyobb a tudatossága, a szinteken minél feljebb haladunk, annál nagyobb tudatosságot tapasztalunk. A fõemlõsök tudatossága például magasabb, mint a növényeké. A tudat és a mélység tehát ugyanaz, azt mondhatjuk, hogy az evolúció a tudat spektrumának kibontakozása. A négy kvadráns Az integrál térkép egyik legfontosabb eleme, mely segít eligazodni a szerteágazó globális világban, a négy kvadráns. Wilber az integrál modell megalkotásakor rengeteg könyvet elolvasott (ma is sokat olvas), s amikor a felhalmozott ismereteket rendszerezni akarta sokáig azt gondolta valamennyi modell, teória valamilyen módón mind egy holarchia megnyilvánulásai. Azt feltételezte, hogy a különbözõ rendszerek mögött, a sok hasonlóság mögé elrejtve létezik egy alap, melybõl valamennyi levezethetõ. Hosszú ideig próbált e mögöttes, egységes forrásra bukkanni, már majdnem fel is adta, mikor rájött, hogy a rendszerek négy eltérõ típusba sorolhatók. Ezek a modellek, rendszerek tehát nem egy csoportba tartoznak, hanem négybe. Így kapta a modell a négy kvadráns elnevezést. 11

12 12 Wilber szerint a világban bármit négy nézõpontból szemlélhetünk: Megnézhetem az én nézõpontjából és megnézhetem a mi nézõpontjából, ezzel máris két térfélre osztva a teret: EGYÉNI KÖZÖS Szemlélhetem a dolgokat belülrõl, és szemlélhetem kívülrõl, ezzel újabb két részre osztva a valóságot: BELSÕ KÜLSÕ A kettõt összevetve kapom meg a négy negyedet, melyet a 3. Ábra szemléltet. 12

13 13 3. Ábra. A négy kvadráns Készítette és engedélyezte: Gánti Bence. Az Integrál Akadémia oktatási anyagából Amikor a bal felsõ kvadráns (BF) nézõpontjából szemlélem a dolgokat, akkor abból a nézõpontból nézek, hogy adott dolog hogy néz ki az én nézõpontjából, mégpedig belülrõl nézve, vagyis az egyéni, szubjektív belsõ megélés szemszögébõl. Ide tartoznak pl. az egyén szintjén gondolataink, érzelmeink, vágyaink, fantáziáink, tudatosságunk. Továbbá ide soroljuk tehát azokat a területeket, amik az egyéni belsõvel foglalkoznak, mint például a pszichológia, pszichoterápia, meditáció, spiritualitás. Ennek a nézõpontnak az elméletalkotója többek között Freud, Jung, Piaget, vagy akár Buddha. Ez a kvadráns tehát a lélek területe. A bal alsó kvadráns (BA) még mindig a belsõ megélés szemszögébõl tekint a világra, az én nézõpontja helyett azonban a mi nézõpontját alkalmazza. Itt tehát adott dolgot szemlélünk belülrõl, a velünk egy közösségbe tartozók közös szemüvegén át, ez a negyed tehát az interszubjektív világ, szûkebb értelemben egy pár belsõ megélése, vagy tágabb értelemben egy csoport közös, belsõ értékrendje vagy még tágabb értelemben a kultúra területe. E kvadránsba soroljuk például a csoportlélektant, a család vagy párterápiát, a kulturális antropológiát. A jobb felsõ kvadráns (JF) az egyéni külsõ nézõpont, vagyis én nézem meg kívülrõl az adott dolgot, hogyan írható le szemlélõdésem tárgya kívülrõl, objektívan, empirikus módon. Ez tehát az Az területe (4. Ábra) 13

14 14 4. Ábra. Nézõpontok és a négy kvadráns Forrás: Az Integrál Akadémia oktatási anyagából Itt a külsõ, objektív világról van szó, a test világáról, például a természettudományok, a pszichiátria, az agykutatás területei vagy az elméletalkotók közül például Darvin, Watson. A jobb alsó kvadráns (JA) pedig a közös nézõpontból szemlél kívülrõl, ez a társadalom területe, a csoport külsõ normái, viselkedése. E területhez tartoznak a családi vagy társadalmi rendszerek, a szociológia, az ökológia, elméletalkotók közül például Marx. Mindezzel Wilber azt mondja, hogy minden holonnak négy arca van, minden holon rendelkezik mind a négy aspektussal. Mindezt tehát nem úgy kell elképzelnünk, hogy egy-egy holon a négy negyed valamelyikébe tartozik. (Wilber, 2009.) Spirituálisan nézve a négy negyed a Szellem négy arca. A négy kvadráns tehát bármely dolognak a négy alapvetõ nézõpontját, lehetséges szemszögét jelenti. Ezzel a térképpel adott dolgot, jelenséget megnézve a valóságot a maga teljességében látom, valamennyi aspektusát egyformán fontosnak elismerve. A négy kvadráns modell abban is segít, hogy minden egyes elméletet, tant, modellt rendszerbe foglalva lássunk, s elhelyezve a négy kvadráns valamelyikében megértsük, adott elmélet, modell milyen nézõpontból szemléli a világot. A modell segítségével megérthetjük, hogy nem kell eldöntenünk, hogy a vallás vagy a tudomány, a lélek vagy a test a valóság, hiszen mindegyiknek helye van a világban, ép csak mindegyik más-más oldaláról írja le a valóságot. A Szellem mind a négy negyedben megnyilvánul. A Szellem nem azonos sem a felsõbb Énnel, sem a Gaiával, nem azonos a tudatossággal, az élet szövedékével, az objektív jelenségek összességével és a transzcendentális tudattal sem. A Szellem jelen van mind a négy negyedben- a négy negyed tehát olyan, mint az iránytû négy fõ iránya, amelyek mindegyikére szükség van, ha sikeresen akarunk navigálni. (Wilber, 2009.) Tudatfejlõdés szintjei Létramodell 14

15 15 Wilber integrál elméletének az egyik legizgalmasabb és talán legismertebb területe a tudatfejlõdés szintjei, amit egyszerûen létramodellként emleget a világ. A négy kvadránshoz kapcsolódva meg kell még említeni, hogy mind a négy kvadráns növekszik, fejlõdik, és holarchia van bennük, egymásra épülõ és egymásba ágyazódó (az alsóbb a felsõbbe) fejlõdési szintek. Körkörös, kölcsönösen összefüggõ formában. Vagyis mind a négy kvadránsban fejlõdési szakaszok vannak, melyeket mind a négy kvadránsban létraszerû ábrázolással, a belsõ középpontból kiindulva szemléltethetünk. Az egyes szintek egyre fejlettebb állapotokat jelenítenek meg. Minden egyes szintnek megvan a maga megfelelõje mind a négy kvadránsban. 5. Ábra. A négy negyed részletesebb ábrázolása Készítette: Gánti Bence. Forrás: Wilber, K. (2009): A Mûködõ Szellem rövid története, 91.old. Budapest, Európa Kiadó. Wilber azt is vallja, hogy az evolúcióban csak akkor lehetséges a soron következõ lépés, az evolúciós ugrás megtétele, ha a fejlõdés mind a négy kvadránsban bekövetkezik, vagyis a valóság mind a négy aspektusában. Az evolúció pedig mind a négy tartományban végbemegy. Ami annyit jelent, hogy egyre jobban kibontakozik mind a négy tartomány szellemi természete, azaz mindegyik egyre jobban megvalósítja a szellemi természetében rejlõ lehetõségeket. Az evolúció betetõzése pedig az 15

16 16 lesz, amikor az Én, a Mi és az Az valódi természete végül tökéletesen áttetszõvé válik és a végsõ Alap dicsõsége árad mindbõl, hiszen végsõ soron mind azonosak vele. S amint felragyog a végsõ tudatosság, minden Én Istenné lesz, minden Mi szüntelen istentiszteletté, és minden Az Isten Pazar templomává- vallja Wilber. (Daubner, Kalo, 2005.) Mielõtt a létramodell egyes szintjeit részletesen kifejtem fontos leszögezni, hogy amikor a létra egy-egy fokáról beszélünk, akkor a tudat fejlõdésérõl beszélünk, és a bal felsõ (BF) kvadráns területén tartózkodunk. Ezek a szintek a belsõ én fejlõdését írják le, ahogyan a Szellem bontakozik ki a tudatalattitól a tudatos szinteken át a tudatfölöttiig. Ahogy korábban írtam a fejlõdés természetesen mindenkor mind a négy negyedben végbemegy, vagyis foglalkozhatnánk a belsõ én fejlõdésével párhuzamosan az agy fejõdésével (JF), a kulturális változásokkal (BA), vagy akár a társadalmi rendszerek alakulásával (6. ábra), hiszen mindezen változások kétségtelenül összefüggenek, hiszen minden holon négyarcú. A létramodell bemutatásakor azonban e három területet nem érintjük, csakis a bal felsõ negyedrõl van szó, hiszen az integrál pszichológiában elsõsorban ezzel foglalkozunk Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy bár a modell, a létrára emlékeztetõ struktúra azt sugallja, hogy itt mereven lineárisan egymásra épülõ, egymástól élesen elválló szintekrõl van szó, mégis itt is érvényesül a megõrizve meghaladás holontörvénye, a modellt tehát képileg koncentrikus körök formájában is megragadható (6. Ábra) 6. Ábra Nagyobb mélység Készítette: Gánti Bence. Forrás: Wilber, K. (2009): A Mûködõ Szellem rövid története, 51.old. 16

17 17 Ezeket a fejlõdési stációkat nem Wilber találta ki, õ összehasonlította az addigra felgyülemlett több tucat különféle fejlõdésmodellt a pszichológiából és más nyugati tudományterületekrõl, továbbá más kultúrák beszámolóiból, majd ezekbõl kiszûrte a közös mintázatokat. Azt is fontos megemlíteni, hogy a szakaszok nem fix valóságok, csupán csak fikciók. Jó, ha annak is tudatában vagyunk eközben, hogy a szintek egy folyamatos kontinuumról készített pillanatfelvételek. Igazából szintek nincsenek is! Ha van egy fatörzs, azt egy madarász lehet, hogy két részre osztja: az odú alatti és feletti rész. Egy bogarász tán három részre osztja: a fa tövében élõ bogarak, a közepén, meg a lombozat alatt élõk. Egy évgyûrû szakértõ lehet, hogy ezer részre osztja ugyanazt a fatörzset. Vagyis a fatörzs adott, a szakaszolások pedig önmagukban tetszõlegesek, önkényesek. A wilberi létra tíz szintje is egy ilyen önkényes felosztás. (Gánti, 2010) Wilber a tudat fejlõdését három nagy szakaszra osztja, a preperszonális a perszonális és a transzperszonális szakaszra. Úgy is mondhatjuk, hogy a preracionálisból fejlõdik a racionálisba, majd a transzracionálisba, vagy a tudatalattiból az öntudatoson át a tudatfelettibe. E nagy szakaszok alszakaszai a megõrizve meghaladás holontörvényéhez igazodva meghaladják, és ugyanakkor megõrzik a korábbi szinteket. Vagyis ahogy az új szintek kibontakoznak, úgy magukba is foglalják a z elõzõ szinteket. (Wilber, 2008) A preperszonális, preracionális szintek, a racionalitás elõtti szakaszhoz tartoznak, még nincs kialakult én-tudat, a személy nem tudja racionális gondolkodással felfogni a világot. Racionális szinten, belép az ego és elme világába, kialakul az öntudat, majd a szerepekszabályok elsajátításán át eljut a tudomány racionális, logikus világába. A transzracionális, vagy transzmentális szinteken a fejlõdés, a korábbi racionális tudat vívmányaira épülve, elkezdi fokozatosan meghaladni és egyben megõrizni a racionalitást, a logikát az intuitív és analógiás gondolkodás váltja fel. A tudatosság egyre tágabb köreibe lépve, elmélyülve az elmenélküliség világában, az egyén végül megtapasztalhatja létezés kettõsség nélküli valóságát. (7. Ábra) A három nagy szakasz kilenc Wilber által fordulópontnak nevezett lépcsõfokot foglal magába. Ezek a fordulópontok az emberi fejlõdés során bekövetkezõ nagy jelentõséggel bíró differenciálódási és integrációs folyamat állomásai. Útelágazások, melyeket elérve az énnek döntenie kell, hogy merre halad tovább. Minden fordulópont három fázisból áll, az azonosulás, amikor az én a tudatosság magasabb szintjére lép, a differenciálódás, amikor elkülönül a korábbi szinttõl, meghaladja azt és az integráció, amikor azonosul az új szinttel. (8. Ábra) 17

18 18 7. Ábra. A létramodell 3 fázisban. Készítette és engedélyezte: Gánti Bence. Az Integrál Akadémia oktatási anyagából. 8. Ábra. A szintek megélésének három fázisa. Készítette és engedélyezte: Gánti Bence. Az Integrál Akadémia oktatási anyagából. 18

19 19 A fejlõdés során valamennyi fordulópontnál törés következhet be, zavar keletkezhet, ez esetben az én egyes részei megsérülhetnek, vagy le is szakadhatnak, ezt disszociációnak, vagy elidegenedésnek nevezzük. Mindez olyan patológiában nyilvánul meg, mely az adott szakaszra jellemzõ, így lehet pszichózis, borderline, neurózis, egzisztenciális illetve spirituális. S ha már létrának nevezzük e tudatfejlõdési modellt, vajon ki mászik ezen a létrán? Wilber így ír a mászóról: Aki a tudatosság létrafokait mássza, az maga a szelf - vagy úgy is nevezik, hogy szelf-rendszer. Objektíven nézve ez egy szelf-rendszer, szubjektíven nézve egy személy, egy szelf, szelf-érzés. Ennek is megvannak a maga jellegzetességei, amelyek nem találhatóak meg magában a létrában - az önmagában szelf nélküli, nincs inherens szelf-érzete. A szelf azonosul az adott lépcsõfokokkal, így alakulnak ki a különféle szelf-identitások, egészen addig, amíg a szelf le nem esik a létra tetejérõl és radikálisan bele nem zuhan az ürességbe (Wilber 2009) Wiber az egyszerûség kedvéért sokszor csak a hármas felosztást használja. Én most bemutatom a teljes 10 lépcsõs modellt a lehetõ legrövidebben, mert fontosnak tartom az integrál tanácsadók munkájában. 0. szint A prenatális, születés elõtti, magzati kor tartozik ide, illetve a születés folyamata. A magzat kezdetben szimbiózisban, egységben él az anyával, majd a születés során differenciálódik az anyától, s az újszülött az anyaméhtõl független, önálló lénnyé válik. A 0. szint kutatásával a prenatális (születés elõtti) illetve perinatális (születés körüli) pszichológia foglalkozik, a szint élményvilágáról Stanislav Grof munkásságának köszönhetõen tudunk, aki eleinte LSD használatával, késõbb az általa kifejlesztett holotróp légzés segítségével hozzáférést talált a születés elõtti illetve a születés során megélt élményekhez. Kutatásai alapján Grof úgy véli, a megszületés folyamata négy szakaszra bontható, ezek alapvetõ perinatális mátrixoknak nevez (BPM). A magzatot a négy szakasz bármelyikében érheti olyan trauma, mely patológiához vezethet. 1. szint / Szenzomotoros-fizikai szint, 0,5-1 éves korig Az újszülött fokozatosan használni kezdi az érzékszerveit (szenzoros mûködés), valamint a testét, (motoros mûködés), s a szakasz végére kialakul a szenzomotoros koordináció, azaz a mozgás és az érzékszervek összehangolása. A csecsemõ megtanul különbséget tenni a testi érzetek és a külvilágból jövõ ingerek között, megtanulja a testi énje határait, ez tehát a testi én születése, a testkép kialakulása. Amennyiben a fejlõdés során az ént ebben a szakaszban éri trauma, akkor a személy nem lesz képes rá, hogy megállapítsa hol ér véget a teste és hol kezdõdik a külvilág, a legsúlyosabb pszichés betegség alakulhatnak ki (például pszichózis, skizofrénia, súlyos affektív zavarok). (Wilber, 2009) 2. szint / Fantazmikus- érzelmi szint, 0,5-1 évestõl 2-3 éves korig 19

20 20 A testi én megszületése után következik az érzelmi én megszületésének szakasza. A szakasz kezdetén az énnek még nincsenek szilárdan kialakult érzelmi határai, a csecsemõ a világot saját maga meghosszabbításának tartja (primer narcizmus). Mivel nem tudja magát megkülönböztetni a világtól, ezért azt hiszi, hogy amit õ érez, azt érzi a világ is, amit õ lát, azt látja a világ is. Egy jellemzõ játék ebben a korban, hogy a kisgyerek bújócskázik szeme elé téve a kezét. Azt hiszi, ha õ nem látja anyját, anyja sem látja õt hónapos kora körül a csecsemõ elkezd különbséget tenni önmaga és érzelmi környezete között, megszületik az érzelmi én. Ebben a szakaszban alakul ki a fantázia, az érzelmek, a kötõdés. Anya és gyermeke között összehangolódás, érzelmi ráhangolódás zajlik. Az anya szerencsés esetben nem egyszerûen utánozza a gyermekek, lemásolja a viselkedését, hanem ráhangolódik, és más modalitásban visszatükrözi azt. Ezzel megtapasztalja a gyermek a humán lelki közösség élményét, és mindez egyúttal az érzelemszabályozás eszközévé is válik. A hibás összehangolódás (az anya intenzívebben tükrözik a gyermeket, ezt felhangolásnak nevezzük, vagy más állapotot tükröz, ezt félrehangolásnak hívjuk) a gyermek érzelmi állapotainak meghamisítását, énképének torzítását illetve érzelemszabályozásának hiányosságait eredményezheti. A szakasz végére kifejlõdik a képi memória, és a tárgyállandóság. Wilber azt mondja, hogy ebben az idõszakban a gyermeknél kifejlõdnek a képzetek, a korai szimbólumokkal együtt, az én megkülönbözteti magát a világtól, de még szorosan kötõdik hozzá, egy kvázi egybeolvadt létben, ezért úgy gondolja, hogy puszta gondolataival, vágyaival mágikusan hatást gyakorolhat a világra. Amennyiben e szakasz során következik be sérülés, a személy megmarad az érzelmi egybeolvadás szakaszában (narcisztikus személyiségzavar), vagy ha a differenciálódás megkezdõdik, de nem fejezõdik be, disszociáció következhet be (borderline személyiségzavar) 3. szint / Leképezõ elme szintje, 2-3 évestõl 6-7 éves korig A beszéd kialakulása, a beszéddel együtt jelennek meg a gondolatok. A szakasz végére az ego teljességében kialakult. (testtudat, érzelmek, gondolatok) Ez a szakasz tehát arról szól, hogy a gyerek elkezd beköltözni a fejébe, kiépül a felettes én Ezt a szintet meghatározza az egocentritmus, vagyis, hogy a gyermek nem képes a dolgokat más szempontból látni, csak a sajátjából, azt hiszi, hogy amit õ lát azt látja a másik is. A szint jellemzõje még az impulzivitás, a kognitív gondolkodásban a mûveletek elõtti gondolkodás, illetve ebben az életkorban zajlik a Freud munkássága nyomán megismert ödipus korszak. Azért hívjuk ezt a szintet a leképezõ elme szintjének, mert az elme teljes apparátusában tudja leképezni a külsõ világot. Az érzelmi ént követi a mentális, fogalmi szelf születése, a reprezentációs elme. A beszéd megjelenése, a nyelv világa azt is hozza, hogy a gyerek elmélkedni tud a múltról és tervezheti a jövõt, maga szabályozhatja a testi funkcióit, képzeteket alkothat olyan dolgokról, melyek az érzékeiben jelennek meg. A jövõbe látás magával hozza a szorongást is, a múltba tekintés pedig a lelkiismeretfurdalást, bûntudatot, megbánást. Ha túl nagy a szorongás, akkor 20

21 21 az én elhárításként elnyomja, elfojtja õket, mindez az árnyék kialakulásához vezet. Az ezen a szinten történõ elakadás késõbb neurózishoz vezethet. 4. szint / Szabály-szerep elme szintje, 6-7 éves kortól -12 éves korig Ennek a szakasznak fontos történése, hogy a gyermek már nem egocentrikusan látja a világot, ami lehetõvé teszi, hogy beleélje magát mások helyzetébe, vagyis, hogy szerepeket vegyen magára. Ettõl kezdve nem az válik fontossá, hogy idomulni tudjak az ösztönzéseimhez, hanem hogy idomuljak a szerepeimhez. Ezzel megérkezünk a szabályok, szerepek világához, az én pedig az iskolába járás idõszakához. A decentralizálással, a szerepekkel az én fókusza önmagáról a csoportra tevõdik át, de annál tovább nem terjed. Az egocentrizmusból etnocentrizmus lesz. Ahogy korábban az én nézõpontom az egyetlen nézõpont a világon elv érvényesült, most ezt felváltja az én csoportom az egyetlen igaz csoport a világon elképzelése. Ez természetesen hatalmas lépés a globális gondolkozás irányába, fontos paradigmaváltás. A kognitív fejlõdésben ez a szakasz a konkrét mûveletek idõszaka. Az egyén ezen a szinten különféle forgatókönyveket, sorskönyveket igyekszik megvalósítani, melyek hasznosak, szükségesek, ezek segítségével tanul meg ugyanis kilépni az egocentrikus világából és belépni az interszubjektív világába. Amennyiben ezen a szinten történik elakadás, azt Wilber sorskönyvi patológiának nevezi, vagyis hogy a személy hamis, torz. Ez azt okozza, hogy a személy a közösségben torz szerepet vesz magára és a szerint él. ( Lúzer vagyok, mindent rosszul csinálok, én egy született vesztes vagyok. ) 5. szint / Racionális elme szintje, 12 éves kortól Az ötödik szinten jelenik meg az absztrakt gondolkozás, ami azt jelenti, hogy a kiskamasz gyermek képessé válik gondolkozni a gondolkodáson. A kognitív fejlõdésben ez a formális mûveletek szakasza. Megjelenik a hipotézis alkotás képessége, vagyis a mi van ha, a mi lenne, ha és a mintha kifejezések jelölte világ. Ezzel pedig megjelenik az olyan dolgokról való álmodozás, olyan dolgok, olyan világ elképzelése, ami még nincs. Erre épül a tudomány is, mely az 5. szint megismerési világát és kognitív stílusát testesíti meg. A gondolkodásról való gondolkodás magával hozza a valódi önmegfigyelés képességét is. Mivel gondolkodni tud a gondolkozásról ezért képes a bírálatra is, ezért felülbírálja azokat a szabályokat és szerepeket, amelyeket az elõzõ szinten feltétel nélkül elfogadott. Míg a 3. szinten csak az én létezik, a 4. szinten van az ember körül néhány, érzelmileg fontos személy, a mi a mérvadó, melyen túl a többi ember vagy nem érdeklik az illetõt vagy kifejezetten ellenszenvesnek tûnnek neki (mi-csoport / mások közötti ellentét, etnocentrikusság). Az 5. szinten kibõvül a szemlélet és a felvehetõ nézõpontok köre az összes emberre a társadalmunkban, vagyis kialakul a társadalmi tudatosság. A szint jellegzetes elakadása az identitásválság, hiszen, ha megkérdõjelezem a szerepeimet, végül eljuthatok a gyötrõ kérdésig, ha ez sem vagyok, és ez sem, akkor ki vagyok én valójában? 6. szint / Integrált tudat szintje (kentaur, víziólogika) 21

22 22 A 6. szint az önmegvalósító ember világa, amelyrõl Maslow ír részletesen. Ezen a szinten történik meg az elme és a test integrálása, ezért nevezi Wilber ezt a szintet kentaur szintnek. A személy már nem csupán az elmével azonosul, képes integrálni a testét is, és képes integrálni énje leszakadt, disszociált részeit is, így válik integrált személyiséggé. A 6. szint jellemzõ kognitív mûködése a víziólogika, amikor is a személy képes rá, hogy a részeket összerakva, integrálva meglássa a kölcsönhatásokat, képes holisztikusan, relatívan és plurálisan szemlélni a dolgokat. A dolgok itt tehát összefüggenek, kontextus függõek, és nincs egy kitüntetett látásmód, valamennyi látásmód egyaránt fontos. Ezen a szinten jellemzõ a személyre az érzelmi érzékenység, szívesen van csoportban, szívesen osztja meg a benne zajló folyamatokat másokkal. Öko- tudatosság, posztmodern értékek és univerzális erkölcs jellemzik. A szint elakadása, amikor az egyén belevész az összes látásmód aperspektívikus nézõpontjába, úgy érzi nincs többé biztos pont a lába alatt. A 6. szint patológiája a Wilber által egzisztenciális válságnak nevezett jelenség. Az egyén a transzperszonális világ küszöbén állva differenciálódik a perszonális világtól értelmetlennek érzi azt, így az élet rételmét veszti számára. 7. szint / Okkult (pszichikus) szint A 6. szint meghaladásával, a 7. szintre történõ belépéssel elhagyjuk a perszonális szinteket és belépünk a transzperszonális szintre. Ez azt jelenti, hogy az egyén meghaladja az egót. Wilber azt mondja, hogy a transzperszonális világról szóló hagyományok eltérnek abban, hogy a fejlõdés a transzperszonális szinteken hány szakaszra bontható, de az a kutatások mai állapotának ismeretében elmondható, hogy legalább négy nagy szakaszt különböztethetünk meg. (Wilber, 2009) Az evilág és a túlvilág határán állunk a határon innen. Az evilág a hat érzékszerv világa (5 érzékszerv+elme, ami a gondolatok, érzelmek és képek). Az egyén az öt érzékszervével az evilágban, és az elméjén belül mûködik, ugyanakkor képes ráérezni a spirituális világ mögöttes erõire, de azokat konkrétan még nem tapasztalja. Az egyén felismeri, hogy saját éber tudatosságának nem szab határt individuális test-elméje, kapcsolatba kezd kerülni a transzcendens lelkével. Intuitív és analógiás gondolkodás jellemzi ezt a szintet. Itt élheti meg az egyén a karakter fellazulásával, hogy feloldódik az elkülönült én érzése, megszûnik a kívül és belül különbsége, és eggyé válik a természettel. Ez a természet miszticizmus élménye. Megjelenik az egyénben a világlélek, a sámánikus, szívbõl jövõ spontán környezeti etika, amikor felelõsséggel, együttérzéssel fordul minden (látható) élõlény felé. Az alábbi tapasztalások tartoznak a 7. szinthez. Parapszichológiai jelenségek: a telepátia (gondolatok, érzések átvitele); prekogníció (elõre tudni azt, hogy mi lesz); tisztánlátás (információt szerezni távoli helyekrõl, emberekrõl); pszichokinézis (tudattal mozgatni tárgyakat); Stigma, spontán gyógyulás élménye, testen kívüliség élménye stb. Bioenergetikai érzékenység: auralátás, csakrérzékelés, radiesztézia, chi vezette harcmûvészetek (thai-chi, chikung, kundalini jóga) stb. 22

23 23 A sorsszerûség érzésével kapcsolatos jelenségek: szinkronicitás élmények, nem véletlen véletlenek, áramlással haladás. Az erõk intuitív olvasása szimbólumrendszerekkel, jóslás : asztrológia, Ji-ching, Tarot stb. Mágia: események befolyásolása szimbólumokkal történõ manipulálással, pl. Tibetimágia, afrikai-voodo, sámánaktusok. Ufó élmények. 8. szint / Szubtilis (kifinomult) szint A 8. szint az odatát világa, vagyis a hat érzékszerven túli világ, immáron nem a hat érzékszerv világában állva, hanem a közvetlen megtapasztalás élményével. Az egyén a rejtett erõket személyesen megtapasztalja. A szubtilis szó (jelentése finom) olyan folyamatokra, erõkre, energiákra utal, amelyik kifinomultabbak a hétköznapi durva világnál, ezért a hétköznapi, éber tudat nem tudja érzékelni õket. Ezen a szinten mélyebb megtapasztalás van, mint az elõzõ szint természet miszticizmusa, mivel itt a tudat teljesen elkülönül a szokásos elmétõl, és a felsõbb énnel azonosul. Így a személy a konkrét formákban megnyilvánuló finomabb dimenziókkal él át egy mélyebb egységet, melyet istenség miszticizmusnak hívunk. A szeretet és együttérzés kiterjedt állapotait tapasztalhatja meg, de patologikus jelenségekben is lehet része, megélve akár a kozmikus rettegést, vagy találkozhat az õsgonoszság érzetével is (pl. LSD terápia során). A szint korai szakaszára konkrét formák (lények, szellemek) megtapasztalása jellemzõ, majd a színek, geometriai alakok megtapasztalása, végül pedig a tiszta fény, hang élmények. A tapasztalat lehet auditív (hallomás), vizionális (képi) és kinesztetikus (testi). Ide tartoznak a következõ tapasztalások: Szubtilis fény-és hangélmények: színes fényélmények, fehér isteni fényélmény, spirituális hanghallások pl. szférák zenéje, OM. Szellemlényekkel való találkozás: jelenések, pl. Mária-jelenés; állatszellemekkel pl. indián látomáskeresés, vagy sámánrévülések során; Istenekkel, Archetipikus formákkal való találkozás. Szellemi látomás, médiumlátás: elõzõ életek látása, más dimenziók látása, halálközeli élmények (alagút, fehér fény, segítõk), tudatos álom, bardo élmények. 9. szint / Kauzális szint A kauzális szinten minden jelenség, forma megnyilvánulás megszûnik (pl. nincs fehérfény megjelenés), a tudat önmagában van jelen. A kauzális állapotot gyakran a mélyalvás állapotához hasonlítják, csak itt nem a tompa ürességet, hanem a teljes telítettséget tapasztaljuk meg. Ekkor a megfigyelõ ént egészen a gyökeréig követjük, a tiszta ürességig, mely a megfigyelõ maga. Ez a végsõ identitás, a végsõ valóság, a kozmikus, univerzális tudat. Tér, idõ, tárgyak: jönnek, mennek. De te magad vagy a Tanú, a tiszta látó, aki maga a tiszta Üresség, tiszta szabadság, tiszta nyitottság, a nagy Üresség, amelyen minden átvonul, téged 23

24 24 sohasem érintve, soha egy pillanatra meg nem kísértve, megbántva vagy vigaszt nyújtva. (Wilber, 2009) Az én megszabadulva a Szamszára létforgatagából az 1-8 szintek jelenségeitõl ezzel az ürességgel válik azonossá. Ez a forma nélküli miszticizmus, ahol nincs semmi formai, anyagi, csak maga a Tudat, a felébredett állapot, a maximum tudatosság. Wilber azért nevezi kauzális, azaz oksági szintnek, mert ez az alacsonyabb dimenziók oka, teremtõ alapja, támasza. Számos elnevezése van, mint Üresség, Nirvána, Atman, Önvaló, Allah, Brahman, Az Atya, A Szellem stb. 10. szint / Nonduális szint Nonduális azt jelenti nem kettõs. Ezen a szinten a valóság nem oszlik két részre (szamszára, 1-8. szint és nirvána 9. szint), hanem az egész realitás egy érzetté válik. Ahogyan a Tanú állapotában egyre hosszabb ideig maradunk, ahogy egyre jobban elmélyülünk az az érzés, hogy a Tanú bennünk van, megszûnik, s a Tanú lassan azonossá válik mindazzal, amelynek a Tanúja. Ez a non-duális miszticizmus. Ez a tízedik szint valójában nem egy elkülöníthetõ szakasz, hanem az összes szint és állapot egyszerre, mivel itt a tiszta üresség minden formával eggyé válik. Buddha szavaival: A forma üresség, az üresség forma. A létramodellrõl még rengeteget lehetne írni, de most az integrál tanácsadói hálózat szempontjából egy dolgot szeretnék még megemlíteni és ez a lehetséges patológiák a különbözõ szinteken. Megemlítettem ugyan egy-két patológiát már a szintek leírásakor, de Wilber összefoglaló táblázatát még szeretném bemutatni. (1.táblázat). Ennek azért van jelentõsége, mert a különbözõ szinteken lévõ elakadásokat különbözõ típusú terápiás módszerekkel lehet korrigálni, gyógyítani. Ez pedig azért fontos, mert az alsóbb szinteken lévõ leszakadt énrészeket a szelf vonszolja magával, a létrán való feljebb jutást pedig nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi. Így ennek az ismerete nagyon fontos egy olyan tanácsadói, segítõi hálózatban, ahol az a központi cél, hogy a kliensnek a lehetõ legjobb terápiás módszert ajánljuk, pont azt, amire éppen szüksége van. A következõ témakör a fejlõdésvonalak ismerete is ezen ok miatt elengedhetetlen a tanácsadói hálózatban dolgozók számára. A tudat alapvetõ struktúrái Patológiák Megfelelõ terápiák - fejlõdési szintjei 9. Kauzális Kauzális patológia Forma nélküli miszticizmus 8. Szubtilis Szubtilis patológiák Istenség-miszticizmus 7. Pszichikus (finom) pszichikai zavarok Természet-miszticizmus 6. Kentauri / vízió-logika Exisztenciális patológia Exisztenciális terápia 5. Formális mûveletek / Identitászavarok Introspekció, önismeret reflexív elme 4. Szabály- / szerep elme - Szkript patológiák Szkript analízis konkrét mûveletek szintje 3. Reprezentációs elme Pszichoneurózisok Feltáró technikák 2. fantáziák - emóciók elme Nárcisztikus-borderline Struktúra építõ technikák 24

25 25 1.Szenzofizikális Pszichózis Intenzív regressziós terápiák 0. differenciálatlan, Perinatális patológia Kezelési modalitások elsõdleges mátrix 1. Táblázat:. A tudat szinjei, az azokra jellemzõ patológiák és a megfelelõ terápiák Forrás: Wilber Gánti Bence fordítása Fejlõdésvonalak és a pszichográf Az integrál pszichológia öt alapelemébõl a harmadik: a fejlõdésvonalak és fejlõdésvonalakból álló pszichográf. Azért hívjuk õket fejlõdési vonalaknak, mert ezek az intelligenciaterületek növekedést és fejlõdést mutatnak. (Wilber, 2008) Fejlõdésvonalak Howard Gardner vezette be és tette ismertté széles körben a többtényezõs intelligencia fogalmát, ami alapján minden embernek többféle intelligenciája létezik, mint pl. kognitív, érzelmi, erkölcsi stb. Egyes területeken jobbak vagyunk, más területeken pedig kevésbé. Ezek az intelligenciaterületek is fejlõdnek, ezért hívhatjuk õket úgy is, hogy a tudatfejlõdés sávjai, vagy fejlõdésvonalak. Számos fejlõdési vonalon egyszerre, párhuzamosan fejlõdünk, egymástól viszonylag függetlenül. Elõfordul, hogy más szinten állunk például a kognitív vonalon, az esztétikai vonalon és megint máshol az erkölcsi vonalon. A többszörös intelligencia fogalmával érthetõvé válik, hogy egy ember különbözõ területeken eltérõ fejlettségi szinten áll. A fejlõdési vonalak közül az elsõ a motivációk, szükségletek fejlõdése, vagyis mi a hajtó ereje az egyes szinteken. Kognitív fejlõdés - az értelem, intellektus, megértés, megismerés szintjei. Ide tartoznak az intelligencia és a mentális képességek, az értelmi fejlõdés szakaszai a születéstõl a felnõtt kor értelmi szintjéig (Piaget). A következõ a moralitás és erkölcs területe. Minden szinten más a morál, az erkölcs, az egyes szinteken azt vizsgáljuk, hogy mik ezek és miért alakultak ki. Piaget és Kohlberg alapján vizsgálat alá kerülnek a gyerekkori szakaszok, illetõleg Wilber nyomán a teljes spektrumú szakaszok. A következõ a Szelf fejlõdés világa, melynek során a ki vagyok én? kérdés a központi, melyhez a koragyerekkort kutatók: Freud, Kernberg, Kohut, Mahler, Klein, Stern, stb., a teljes-élet spektrumát a perszonális szintig felölelõ E. Erickson, valamint az integrál és transzperszonális szinteket is magába foglaló Graves, Back, Jane Loevinger, Susanne Cook-Greuter fejlõdésmodelljei adnak útmutatót. Az értékrendhez tartozik a wilberi világnézeti modell, a szervezeti és társadalmi kultúrák világnézete szempontjából a Don Beck és a Graves-kutatócsoport (Spyral Dynamics) spiráldinamikai modellje. Az erkölcsi fejlõdés Kohlberg, a világnézeti pedig Gebser kutatásai alapján értékelhetõ. Érzelmek a különféle szinteken, továbbá a pszicho-szexuális fejlõdés, nemi identitás kialakulását, szexuális viselkedést vizsgálhatjuk Freud, Wilber és David Deida párkapcsolati modellje nyomán. A társas kapcsolatok és az, hogy hogyan kapcsolódunk egyes 25

26 26 szinteken az emberekhez, a Tranzakcióanalízis alapján, vagy a dr. Honti László szociokibernetikai 5 szintû társadalmi modell alapján figyelhetjük meg. Természetesen ez egy adott idõpillanatban összeállított modell, ami a kutatások fejlõdésével változhat, alakulhat. Amióta Wilber publikálta, már sokat fejlesztették, tettek hozzá további fejlõdésvonalakat, hiszen az emberi készségek és képességek nagyon sok rétûek. A fõ fejlõdésvonalakat az alábbi táblázat mutatja (2. táblázat) Alapkérdés Fejlõdésvonal Kutatója Minek vagyok tudatában? Kognitív Piaget Mire van szükségem? Szükségletek Maslow Ki vagyok én? Szelf (identitás) Kernberg, Stern, S. C. Greuter Miket értékelek a leginkább? Értékrend Beck-Cowan Mit helyes tennem és mit nem helyes Erkölcs Kohlberg tennem? Hogyan látom a világot? Világnézet Gebser Hogyan viszonyulok a többi emberhez? Interperszonális Honti L. Milyen a szexuális életem és a Pszichoszexuális Freud, Deida párkapcsolatom? Mit gondolok a végsõ dolgokról? Spirituális Wilber, Cowan-Beck, spirituális hagyományok Miben hiszek? Hit Fowler Mit tartok a legszebbnek, a Esztétika Housen legvonzóbbnak? 2. Táblázat. A különféle fejlõdésvonalak, azok alapkérdései, és néhány kutatójuk. Készítette és engedélyezte: Gánti Bence az Integrál Akadémia oktatási anyagából A már korábban is említett patológiák mellett itt megjelennek a különbözõ szintekhez kapcsolódó elhárító mechanizmusok is. Mivel diagnosztikai szempontból ennek is nagy jelentõsége van, ezért bemutatom az errõl szóló táblázatot is. (3. Táblázat) Wilberi szint 1. Mitõl fél a személy? Fél a világban lenni 2. Fél elkülöníteni magát a másiktól 3. Fél a másik embertõl 4. Fél az ösztönös énjétõl Mit érez veszélyes területnek? a közmegegyezéses valóság a közmegegyezéses valóság tárgykapcsolatok és lehetséges elvesztésük privát érzések és ösztönös kifejezõdések Milyen elhárításokat használ? torzítás, téveszmés projekció, hallucináció, vágyteljesítés tagadás, projekció, hasítás, devalválás, idealizálás, projektív identifikáció acting-out, passzív agresszió, disszociáció, projekció, regresszió, vágyteljesítõ fantázia elfojtás, tagadás, meg nem történtté tevés, áttolás, 26

27 27 5. Fél az integrált elmétõl 6. Fél a test-elme integrált lététõl 7. Fél az integrált testelme-lélek állapotától 8. Fél az integrált testelem-lélek- szellem állapotától privát érzések és ösztönös kifejezõdések a valóság integrálása, intim kapcsolat test és elme integrációja test-elme-lélek integráció test-elme-lélek- szellem integráció reakcióképzés, devalválás, idealizálás intellektualizálás, racionalizáció, szublimálás, humor, elnyomás, anticipáció, altruizmus, aszketizmus hiteltelenség, tompítás, félrement önmegvalósítás, rossz hit pszichikus infláció, hasadt életcélok, pránikus zavar elhibázott integráció, archetípus fragmentáció 9. félelem a nem léttõl a különálló én érzet feloszlása elhibázott differenciálás 10. fél a világban középpont nélküli szelfként részt venni üresség és forma összekötése a mindig-is-jelenlevõ tudatosságának meg nem tartása 3.Táblázat: Elhárító mechanizmusok Vaillant és Wilber alapján Készítette Bedõ Eleonóra az Integrál Akadámia oktatási anyagából Spiráldinamika A Wilber által felhasznált modellek közül, szeretném bemutatni az egyik legjelentõsebbet, melyet az integrál világban sokan használnak. Én azért tartom fontosnak az integrál tanácsadói hálózat szempontjából, mert az integrált, W6-os szintet jobban kifejti és két külön szintre bontja. Ez a modell a Cowan Beck féle Spiráldinamika, melynek színeire dolgozatom késõbbi részeiben hivatkozni fogok. Bézs A túlélés szintje. Az ösztönök és a biológiai szükségletek dominálnak. A Maslow féle piramis alja, amikor az étel, ital, hajlék és az alapvetõ biztonságérzet (legyen hol aludni, ne kelljen félni a környezeti vagy más emberektõl származó fenyegetettségek miatt) a domináns. Állandó éberség a túlélés érdekében. Itt még az egyén nem érzékeli magát külön álló egyedként. Nincsenek tervek, nincs jövõkép, csak a mai nap túlélése. Ezért nincs együttmûködés sem, nincsenek szabályok. Az ösztönök, a 27

28 28 test és az érzékszervek diktálnak, nem törõdve a jövõvel. Nincs értelem és érzelem sem. Hordákban verõdve él, ez az õsember kora, 10 ezer évvel ezelõtt kezdõdött. Amikor megszületik a kapcsolódás és biztonság igénye, akkor jön el a következõ szint, a Bíbor A szociális szükségletek megjelenésekor a biztonság igénye az elsõ. A közösség õsformája, a törzsi kultúrák szintje, kb 50 ezer éve jelent meg a Földön és még ma is elõfordul. A világot láthatatlan, misztikus szellemi lények irányítják, akik jók vagy gonoszak. Animizmus, õsök szellemének tisztelete, tabuk, totemek, babonák, sámánizmus, boszorkányság szintje ez, ahol felajánlásokkal és ritusokkal engesztelik ki az ártó szellemeket. Szociális aspektusa az ingroup/ outgroup, aki nem hozzánk tartozik, az ellenség. Amikor az emberek biztonságigénye kielégült, feléled a személyes erõ és a világ manipulálásának igénye. Az egyén elkiáltja magát: figyelem, létezem!, s ezzel megszületik a Piros Az impulzív, harcos vezetõ személyiség születik ezen a szinten, aki mások fölött akar hatalmat gyakorolni. A világot veszélyesnek éli meg, ahol folyton küzdeni kell a tekintélyért, a hatalomért. Jelmondatai: Szerezd meg magadnak, amit akarsz, ne törõdj másokkal, te vagy a legfontosabb! Egyszer élsz, használd ki! Senki sem állhat az utamba! A világ egy dzsungel, ahol az erõs életben marad, a gyenge elpusztul. Nincs megbánás, nincs lelkiismeret furdalás. A riválist elsöpri, mint bûnös vagy nem kívánatos személyt. Nincsenek társak, csak követõk. Elviselhetetlen a szégyen, annál a halál is jobb, valamint a tömegbe való beolvadás (bíbor, ahonnan jött) Az én felébredésének szintje ez, ami még vad, de felszabadító és kreatív is egyben. Pozitív aspektusa a kaland, felfedezés, szabadságvágy, kötöttségekbõl való kitörés, hõstettek. Fekete mágia, erõistenek jellemzik a spirituális aspektust. Hierarchikus, emberi tulajdonságokkal felruházott istenek rendszere (pl. görög, római mitológia) Amikor a bûntudat megjelenik és kezdi észrevenni a többi embert, akkor érkezik el a következõ szint ideje, a Kék A rend, a fegyelem, az autoritás, engedelmesség és tekintély alapú hierarchia jellemezi. A piros barbarisztikus, sokszor vérengzõ társadalmában parancsolatokkal lehet rendet teremteni. Ekkor hozza le Mózes a 10 parancsolatot a zsidó népnek, melyben egyértelmûen meg van fogalmazva, hogy mit csinálj és mit ne csinálj. Ezért cserébe jutalom illetve büntetés jár. A kék mûködésû ember megköti impulzusait, gyakran önsanyargatásban, önfeláldozásban keresi lelki nemesedést. Piros közeli szakaszban ez harciasságba is átfordulhat, másokat is meg akar tisztítani, jobb útra téríteni. A stabil kék megbékélt, örül, hogy megtalálta végre az igazi utat, el voltam veszve, de végre megtaláltam. Minden rendben! Ezek a személyek nyugodtak, békések, tudják, mi a dolguk most és egész életükön át. 28

29 29 Minden mögött van egy egységes nagy rend, melynek alá vagyunk vetve, mindennek megvan a célja és értelme. Minden kiszámítható, ez adja a biztonságot. Stabil, állandó napirend, élethosszig tartó ígéretek, a viselkedés szigorúan szabályozott. Szilárd meggyõzõdése van arról, amit követ, csak az a helyes út, a többi helytelen, elvetendõ! Két részre osztja a világot, jóra és rosszra, helyesre és helytelenre. Nincs helye kompromisszumnak, átmeneti megoldásnak. A szent írást (v törvényt) nem lehet megkérdõjelezni, az pontosan azt jelenti, ami le van írva. A kék spiritualitása az egy isten hívõ vallás. Amikor a kék egyén elkezd elõször csendben gondolkodni arról, hogy valójában mit is jelent a tan, majd elkezdenek egymás között beszélgetni róla, kinek mit jelent, esetleg errõl vitatkoznak, akkor kezd megszületni a következõ szint, a Narancs A kék emberben megszületik a szabadságvágy. A narancs szint a kötelékekbõl kiszabadult ember önérvényesítõ, függetlenségre törekvõ megnyilvánulása, mely gyakran törtetésben nyilvánul meg. A fiatal narancs meg akar szabadulni függõ kapcsolataitól, nem tûri, ha a kék korlátozni akarja. Azonban nem a piros harci módszereit használja, hanem kifinomultabb, hosszabb távra tervezett stratégiája van az önérvényesítésre. A kékben már megtanulta ehhez a kitartást, felelõsségvállalást és türelmet. Különlegesnek érzi magát, ezzel sokszor lenéz másokat. Nem szeret unatkozni, folyton új kihívásokat keres, több szálat tart kézben egyszerre. A narancs döntéshozatal pragmatikus és eredményorientált, hideg számításokon alapul, érzelem mentesen. A szakértelemben, a kutatásokban hisz és az érett narancs már nem küzd a tekintély ellen, a tapasztalati tények, a kísérleti eredmények döntik el, mi igaz és mi nem. Célja a jó életszínvonal megteremtése, a materiális gyarapodás. Versenyszellemben küzd, céljai eléréséhez manipulál, gyakran hazudik. Hatékony és eredményes, ez a siker titka. Tudja, hogy mit akar és meg is szerzi. Empátiának nem sok helye van, bár némi együttérzés megjelenik, ami a kék szinten még üres szólam volt a szószékrõl, itt narancsban elkezd érzésben is megszületni. Még nem úgy, ahogy majd a zöld szinten, de legalább, mint a szeretõ apa, aki elnézi a gyermek hibáit szemben a szigorú, poroszos apával. A narancs világban azonban az elsõ számú az, hogy kit mire lehet használni, s aki nem elég jó, azt eldobjuk. Mindezt finom, narancsos módszerekkel, nem agresszióval teszi. A narancs önképének nem tesz jót, a pirosba süllyedés. Spiritualitása vagy ateista vagy olyan hívõ, aki alkudozik istennel és megmagyarázza, miért is nem úgy van, ahogy az egyház mondja. Másik út, hogy a spiritualitásból üzletet csinál és az ezo boltjában mindent árul. Valódi önismeretre nem vágyik, legfeljebb a coaching vagy az NLP elfogadható számára. Mivel barátai sincsenek igazán, csak érdekbõl, ezért a narancs ember nagyon egyedül van. Egyszer csak belefárad az örökös versengésbe és társakra vágyik, ekkor kezd megszületni a Zöld Eleinte a narancs üzemmód dominál, de már megjelennek az érzelmek, az empátia. Miközben továbbra is a saját hasznát tartja elõtérben, oda figyel arra, hogy a másiknak is jó legyen, 29

30 30 döntéseiben tekintettel van mások érzelmeire és véleményére. Gyakran azonban csak mások manipulálására használja az érzelmek megjelenítését. A stabil zöld életében a lényeg, hogy pillanatról pillanatra megélje azt, ami van, az érzelmeket, az élményeket. Értékrendje középpontjában a közösség, az egység, a sokféleség elfogadása, az élet szentsége van. Béke és szeretet a jelmondata. Elfogadja mindenki véleményét olyannak, amilyen, egy a sok közül, megszületik a különbözõ nézõpontok toleranciája. Spirituális irányzatok közül sokat kipróbál, egyik tanfolyamról a másikra jár, tanítót, gurut keres, majd megunja és újat keres magának. Bio ételeket eszik, környezettudatosan igyekszik élni, tekintettel lenni az ökológiai következményekre. Valódi önismeretre vágyik, humanisztikus terápiákba, csoportokba jár. Õszintén meg tud nyílni mások elõtt, az itt és mostban. A szorongást feloldja a szeretet, a magányt az elfogadó közösség. Spiritualitásában a saját élmény van központban, specifikáció-független. Életvitelét, öltözködését az egyszerûség jellemzi. Elutasít minden flancot, luxust, de egyenruhát is. Vonzza a lemondás, az aszkétizmus. Ellentmondása, hogy a tolerancia nevében intoleráns az egyéni akarattal szemben. Nem tûri, ha valaki nagyon meghatározó akar lenni. Azt sem, ha valaki nem fogad el mindenki, bár hangoztatja, hogy õ elfogad mindenkit. Elítéli a zöldnél alacsonyabb szinten levõket. Zöld csoportok gyakran csúsznak szét, amiatt, hogy a vezetést elutasítják, így döntésképtelenéé, impotenssé vélik a szervezet. Amikor a zöld számára az intim, igaz kapcsolatok továbbra is fontosak maradnak, de nem ez lesz a fõ célja és elege lesz abból, hogy semmi sem történik, újra szeretné személyes erejét megélni, saját útját járni, akkor megszületik a Sárga Ez már nem csak szín, hanem emeletszint váltás is, a második emeltre lépés. Nagy változás történik ekkor, mert már nem a vagy-vagy világában, hanem az és-és világában van. Elfogadja az események alakulását, áramlását úgy, ahogy azok alakulnak és azokra rugalmasan reagál, miközben funkcionálisan gondolkodik, szakértelmét használja. Természetes számára, hogy nem egy igazság létezik, egymással ellentétes igazságok egyidõben igazak lehetnek. Benne van a teremtésben. Nem sodródik, mint a bíbor, mert irányítja is egyben a folyamatot. Ugyanakkor nem cél fixirozottan mindenen áttörtet, mint a narancs. A globális értékek, a közjó megteremtése motiválja és aggódva figyeli a körülötte lévõ világot. Az elsõ emelet összes szintjét nagyon jól tudja használni és a helyzethez igazodva használja is. A problémákat hamar átlátja és hatékonyan megoldja. Hamar talál kreatív, különleges megoldásokat. Multidimenzionális a gondolkodása, ami egy új fajta jelenség. Autonom, belsõleg vezérelt személy. Ha kell egyedül dolgozik, ha kell kér másoktól segítséget. Nem törekszik kontrollra és másoknak sem engedi, hogy irányítsák. Tisztában van saját gyengeségeivel, azokat elfogadta. Érzelmeit kifejezi tisztán, inkább intellektuális módon. 30

31 31 Másokat nem akar megváltoztatni, hanem a saját szintjükön segíteni, hogy ott jól mûködjenek. A sárga akkor lép tovább, amikor feladja az egyedüllétet. Megjelenik az igény, hogy újra mi üzemmód -ba menjen át. Ekkor jelenik meg a Türkizkék Globális világközösségben gondolkozik. Felfogja az integratív energiamezõket és ezért bárhova néz, látja az ok-okozati összefüggéseket. A helyzetekben való teljes jelenlétben dolgozik. A Gaia elmélet szerint él, a központi rendezõelv szerint. Minden ember, élõlény, faj egyetlen ökoszisztémát alkot, melyben mindannyian egy-egy sejt vagyunk. A türkiz úgy látja, hogy az univerzum bármely elemének a viselkedése azonnal hat az összes többi elemre. A türkiz nemzetközi hálózatokat alkot, lokális közösségeket, melyek globálisak az internet segítségével. Két lábbal a földön járó, de spirituális tudatossággal dolgozik globális problémák megoldásán. A misztika számára nem misztikus, a tudomány és a metafizika közötti rés megszûnik. Holisztika spiritualitás harmónia élõ egység. Számára az államközi szövetségek értelmes, globális célok érdekében lehetséges. nemzetközi hálózatokat alkot, lokális közösségeket, melyek globálisak. Valós és globális problémákon gondolkodik, két lábbal a földön járó spirituális tudatossággal. Elkerüli az olyan kapcsolatokat, ahol a másik fél dominálni akar, s õ maga bár irányt mutat, nem domináns módon teszi. Szervezetekben a türkiz mind a négy kvadránsban látja az embereket, a folyamatokat, mint egy nagy áramló rendszer. Jóval jobbféltekésebb a gondolkodása, mint a spirál alsóbb szintjein. (Forrás: Integrál Akadémia Spiráldinamika jegyzet 2010) 31

32 32 9. Ábra: A spiráldinamika szín szerinti ábrázolása és a négy kvadráns Forrás: Pszichogfáf Ha megvizsgáljuk, majd egy diagram segítségével egy ábrán összegezzük egy személy különbözõ intelligenciaterületeinek fejlettségi szintjét, akkor kapjuk meg a pszichográfot. (10. Ábra) 10. Ábra, A pszichográf Forrás: Wilber, K. (2008): Integrál szemlélet, 42.old. Budapest, Ursus Libris Könyvkiadó A pszichográf célja, hogy rálássunk, melyek azok a területek, ahol a legjobbak a képességeink, hol vagyunk jók, és melyek azok a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak. 32

33 33 Az integrál tanácsadó munkájában ez az egyik legfontosabb eszköz, melynek segítségével a terápiás célokat kitûzi. Tudatállapotok Az integrál pszichológia a személyiség fentiekben ismertetett strukturális vizsgálata mellett a tudat állapotaival (normál- módosult), illetõleg ezek zavaraival is foglalkozik. A tudatállapotoknál többféle felosztás is létezik, az egyik szerint megkülönböztetjük a normál és a módosult tudatállapotot. Egy másik, cizelláltabb felosztás szerint pedig van éber állapot, álom állapot, mélyalvás (ezek a természetes tudatállapotok), valamint meditáció és turiya 1 (ezek a tréningezett tudatállapotok). A módosult tudatállapotokon belül a módosulás irányát, szintjeit, technikáit, jellegét és útjait, illetõleg ezek jellemzõit és ezek során elõforduló esetleges csapdákat, elakadásokat is részletesen figyelembe veszi. Leírja a transzperszonális lelkiállapotok jellemzõit és kitér a transz, meditáció é a terápia viszonyára is. Normálnak nevezzük a nappali, éber állapotot. A módosult tudatállapotok közé soroljuk az alvást, az álmot, a meditatív állapotot, a transzállapotot, illetve a kórós tudatállapotot. A transz olyan módosult tudatállapot, amelyben a világ és önmagunk észlelése megváltozik (a transz szó azt jelenti, át, túl). Sokféle transzélmény létezik, eltérõ lehet az élmény ereje és tartalma is. Az mindenesetre közös vonás, hogy a transz egy átmeneti állapot, ahol átmeneti látogatást teszünk a létra magasabb szintjein, majd a transzállapot elmúltával a személyiség, a karakter viszonylag gyorsan visszarendezõdik a megszokott szintjére. A meditáció ezzel szemben a bölcsesség kifejlesztése, a végsõ valóság megismerése, vagyis nem egy átmeneti látogatás, hanem fokozatos kimûvelés. Meditáció esetén fontos a rendszeres gyakorlás, az intelligens, átgondolt ütemezés. A tudat típusai Az integrál pszichológia ötödik nagy területe a tudat típusai. A tudattípusok minden szinten és minden tudatállapotban jelen vannak. A pszichológia tudományának 150 éves fejlõdése alatt rengeteg elmélet született, sõt a legelsõ típustant már Hippokratész i.e 400 körül hozta létre, mely vérmérséklet alapján négy csoportra osztja az embereket. Ezt még a mai napig használják temperamentum szerinti felosztás néven. Elõnye, hogy könnyen tesztelhetõ és viszonylag gyors eligazítást ad. Egy másik nagyon elterjedt típustan a Myers-Briggs-féle rendszer, mely a jungi tipológián alapszik. Ez már sokkal összetettebb, 16 típust különít el, a szerint, hogy a külvilágból vagy belülrõl nyeri valaki az energiát (extravertált / introvertált), illetve, hogy gondolkodó, érzõ, érzékelõ, intuitív, megítélõ vagy észlelõ típus. A legújabb típustanok már az un. 1 turiyanak nevezzük azt az állapotot, amikor valaki mindig felébredett állapotban van, a mélyalvásban éppúgy, mint éber állapotban. 33

34 34 vonáselméleten alapszanak, miszerint az emberek inkább mennyiségileg mint minõségileg különböznek egymástól. Egyesek szerint minden vonás megtalálható minden emberben különbözõ mértékben, mások szerint ahány ember annyiféle változat s az emberek csak részleteiben hasonlíthatóak össze közös vonások alapján. Még mások nyelvi címkének tekintik a vonásokat önjellemzés és mások jellemzése hasonló címkéket eredményezett egy kísérletben. Jelenleg a leghasználatosabb ezek közül a Big 5. A pszichológiai típustanok és a vonáselméletek mellett léteznek holisztikus típustanok is. Ilyen a Ji King, asztrológiai típusok, valamint az enneagram. Az enneagram egy olyan személyiségtípus-rendszer, melynek tárgya a karakter. Ezért különbséget kell tennünk a személyiség és a karakter között. Míg a személyiség szembetûnõ részünk, hiszen egymás felé ezt mutatjuk (persona- álarc) addig a karakter egy belsõbb, rejtettebb részünk, ezt nem mutatjuk. A személyiség a tudatos, a karakter a tudatalatti. A személyiség állandóan változik, a karakter változatlan. A személyiség az, amilyenek lenni szeretnénk, a karakter pedig az, amilyenek vagyunk. (PrAkash Vörös, 2007) Az enneagram 9 típusra osztja az embereket, innen kapta nevét is, ( ennea =9, gram =jel, lenyomat, ábra). Mindegyik típus a koragyerekkorból indul, azaz az ego kialakulásától ered, az ego gyökerébõl vezeti le az egyes jellegzetes viselkedéses, érzelmi, s gondolati beragadásait, azaz karakterfixációit. Jelzi a normál tartományt, jelzi a patológiás tartományt, és jelzi az elõrehaladott, önmegvalósító, s spirituálisan felébredett tartományait is az egyes típusoknak. Így tehát vannak analitikus, pszichopatológiai és transzperszonális vonatkozásai is. (Gánti) Ezért az enneagram rendkívül jól használható önismeretre és az integrál tanácsadó munkáját a klienssel is nagyban elõsegíti. Hátránya azonban, hogy nem könnyû egy-két beszélgetés alapján megítélni, hogy ki melyik karakter. A 9 típus három csoportba osztható, vagyis 3x3 karakterfixáció van (három triász): az ösztönösök, akiknél az alapérzés a düh A düh pontosok (1-8-9) a testükkel és az autonómiájukkal vesztették el a kapcsolatot, nem érzik a saját függetlenségüket, ami dühöt vált ki belõlük. Mindhárom ide tartozó típus az akaratával akarja kontrollálni a világot és benne a másik embert, csak más-más stratégiával. Az egyes önmagára dühös, nyolcas a külvilágra, a kilences pedig tagadja haragját maga és mások elõtt. az érzelmi csoport, alapérzésük a szeretethiány, üresség, szégyen Az érzelmi triászba tartozók (2-3-4) alapvetõ érzése az, hogy õket nem lehet szeretni. Fõ kérdésük a ki vagyok én, az identitás keresése. A szeretet megszerzése érdekében három 34

35 35 különbözõ stratégiát választottak. A kettes mások odaadó szolgálatával kívánja elérni, a hármas sikerességével, a négyes pedig különcségével. a gondolkodók, alapérzésük a félelem. A félelempontosokra (5-6-7) jellemzõ, hogy az alapérzelem, a félelem elkerülése érdekében a fejükbe költöznek (gondolkodó triász), a gondolataikkal azonosulnak. Ezáltal elveszítik kapcsolatukat az érzelmeikkel, intuícióval, a szívükkel. Ez bizonytalanságot és szorongást okoz nekik, ezért belsõ útmutatásra és külsõ támogatásra vágynak leginkább, amit gondolatilag próbálnak megteremteni. (Gánti) Az ötösök visszavonulnak az élettõl, mivel azt nem tartják biztonságosnak. A hetesek nagy vehemenciával belevetik magukat az életbe, tevékenységrõl tevékenységre sietve, menekülve belsõ érzéseiktõl. A hatosok pedig tagadják félelmüket, miközben egyaránt félnek a külsõ és a belsõ dolgoktól. Az itt felsorolt rövid jellemzõk korántsem teljesek, s azt is hangsúlyozni kell, hogy az egyes típusok az egyén fejlettségétõl, tudatosságától függõen más-más intenzitással illetve módon mutatkozhat meg. 35

36 36 III. Segítõfoglalkozásúak együttmûködése Magyarországon 1. Minták Tapasztalatok a Lea Otthonból Amikor 7 évvel ezelõtt a elkezdtem önkéntesként dolgozni a Lea Alapítványban, még nem sejtettem, hogy alkalmam lesz megfigyelni és megtapasztalni, hogyan lehet hatékonyan segíteni krízisbe került nõknek mind a négy kvadránsban, figyelembe véve a kliensek adott tudatszintjét. Akkor még sem elméleti sem gyakorlati tudásom nem volt az integrál szemléletrõl, sem a krízisbe került nõk helyzetérõl a mai magyar társadalomban, sem a jogi szabályozásról, sem a pszichológiai és egyéb segítõi módszerekrõl, sem a szociális munka feltételeirõl és szabályairól. Szóval teljesen zöldfülüként, naívan kezdtem hozzá. Csupán a lelkesedés hajtott, a vágy, hogy más nõknek segíthessek, akiknek nehezebb az élete, mint nekem, hogy az õ gyermekeik már másképpen nõhessenek fel, új mintát látva. Rengeteget tanultam ez idõ alatt az emberi sorsok mélységeirõl, a segítõi munka nehézségeirõl és szépségeirõl, s végül, de nem utolsó sorban, hogy az integrál szemléletet mennyre hatékonyan lehet használni egy ilyen típusú intézményben. A Lea Otthon feladatáról a következõ áll a honlapon ( A Lea Otthon március 1-jén nyílt meg. Kiemelt feladatnak tekinti, hogy a krízisben levõ fiatal nõket anyaságukban, felnõtté válásukban és családi életre való készségükben segítse. Lea Otthon befogadja a nehéz sorsú fiatal anyákat és gyermekeiket, itt lehetõséget kapnak sorsuk rendezésére. A Lea Otthon egy olyan többfunkciós gondozási központ, amely 20 fiatal anya és babája befogadására alkalmas. Szakmai programjának megvalósulását a magasan képzett szakember-gárda (speciális fölkészültségû család- és szociális gondozók, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, jogász, pszichológusok) szavatolja. Az otthonban személyre szabott oktatás-nevelés és komplex személyiségfejlesztés zajlik. Itt a fiatal anyák - a babáik mellett -helyben szakképesítést szerezhetnek. Annak idején ennek az álomnak a megálmodásában aktív résztvevõ voltam, s bár nem tudtam még, hogy a négy kvadráns mit jelent, de azt tudtam, hogy több szintéren egyszerre van segítségre szükség. A törvényi szabályozás csupán arról rendelkezik, hogy akinek nincs hol laknia, annak Családok Átmeneti Otthonában kell elhelyezést kapnia, amennyiben kiskorú gyermek van a családban. Rengeteg ilyen CSAO mûködik az országban, megfáradt és kiégett szociális munkásokat foglalkoztatva, akik semmi reményt nem látnak a kliensek helyzetének javulására. 12 hónapig fedelet kapnak a rászorulók fejük fölé, majd visszakerülnek oda, ahonnan jöttek: a bántalmazó párjukhoz, a zsúfolt, penészes lakásba a szülõkhöz, valami új reményû pasihoz, aki ugyanúgy kihasználja, mint az elõzõ stb., vagy pedig mennek másik CSAO-ba. Mivel a Lea Alapítvány egy civil kezdeményezés, ezért szabadon dönthettünk arról, hogy kiknek szeretnék segíteni és mi a cél vele. Így fogalmazódott meg az, hogy olyan fiatal nõket szeretnénk befogadni, akik képesek és hajlandóak a változásra, szeretnének tenni valamit önmagukért és gyermekükért. Ehhez 36

37 37 nekünk pedig meg kell adni a megfelelõ segítséget, hogy 1-1,5 év alatt megerõsödjenek lelkileg, önbizalmat szerezzenek, munkalehetõséget kapjanak, képessé váljanak az anyai szerepre, egészséges mintát tudjanak adni gyermeküknek. Így állítottuk össze azt a szakmai programot, mely azóta is mûködik az intézményben. A családgondozó, aki szociális munkás és alkalmazottként dolgozik, egy fajta tyúkanyó szerepet tölt be. Õ személyesen felelõs x db kliensért, az õ kezében futnak össze a szálak, õ van a klienssel a legszorosabb kontaktusban, olyan, mint egy mentor. Azon túl, hogy a hivatalos papír ügyeit a Gyámhatósággal és a gyermekvédelem különbözõ intézményeivel õ intézi, õ felel azért, hogy személyre szabott segítséget kapjon a kliens. Õ hívja a szoptatási tanácsadót, ha úgy látja, nem jól megy a szoptatás, õ szól az ügyvédnek, ha azt látja jogi ügyet kell elintézni a kliensnek az elõrelépéshez, õ kéri meg a pszichológust vagy önkéntes segítõt, hogy beszélgessen vele. Természetesen mindez javaslat formájában hangzik el és együttmûködésben a klienssel döntenek arról, hogy milyen segítségre van szüksége. A szakképzés és az életre való felkészítés egy sarkalatos pontja a programnak. Minden évben indít az intézmény házon belül OKJ-s képzést, így lesz belõlük bolti eladó, házvezetõnõ, csecsemõgondozó. Megtanulnak fõzni, háztartáskönyvelést vezetni, számítógépet használni, önéletrajzot írni. Illemtant tanulnak és fejlõdéslélektant, helyes táplálkozást, jógát gyakorolhatnak és torna óra is van hetente kétszer. Terápiás beszélgetésre, önismereti csoportra, pránanadi kezelésre, esetenként családállításra is van lehetõségük. A gyermek ellátásában gyakorlati segítséget kapnak a gondozóktól, akik segítenek a fürdetésben, az orrszívásban, a körömvágásban és azt is ellenõrzik, hogy a gyerekek rendes táplálékot kapjanak minden nap. Tehát mind a négy kvadránsban kapnak segítséget, nem csupán lakhelyet egy idõre. természetgyógyász lakhely (meleg, biztonság) jóga egyéni terápia prána nadi táplálkozás családállítás önismereti csoport közös rendezvények (szülinap, farsang) anya-gyermek kapcsolat jogi segítség oktatás hivatalos ügyintézés (gyámügy, rendõrség, társadalombizt.) 11. Ábra: Segítõk a Lea Otthonban a négy kvadráns szerint Készítette: Bedõ Eleonóra 37

38 38 Tapasztalat útján tanultam meg azt az anyaotthonban, hogy mennyre fontos tekintettel lenni a kliensek tudatfejlõdési szintjére a különbözõ fejlõdési vonalakon. Eleinte nagy lelkesedésemben olyan módszereket, olyan trénereket akartam bevinni, amire õk nem voltak vevõk. Például Erõszakmentes Kommunikációs Tréninget. Ez kudarcba fulladt. Szerencsére a tréninget tartó pszichológus rugalmasan kezelte a helyzetet és egy klassz önismereti csoport lett belõle. Máig emlékszem szavaira: velük teljesen másképp kell dolgozni. És valóban. Ma már tudom, hogy a tiszta kommunikációra a W6-os szinten jelenik meg az igény. A Lea Otthonban az elmúlt 6 évben megfordult kb. 150 nõbõl egyetlen egyre emlékszem, akinek a súlypontja ezt a szintet elérte. Maslow szükséglet piramisát szem elõtt tartva pedig ma már világos, hogy amíg valaki létbizonytalanságban van, retteg a bántalmazó párjától, nincs olyan csoport, sõt család sem, ahova tartozónak érezheti magát, addig sem erõszakmentes kommunikációra sem valódi önismeretre nem vágyik. 2. Kép: Tanulás a Lea Otthonban Forrás: A Lea Otthonban szerzett tapasztalataimat azért írtam le részletesen, mert nagy szerepe volt abban, hogy az integrál tanácsadói hálózat ötlete megfogant bennem. Amikor az anyaotthonban folytatok segítõ beszélgetéseket a kliensekkel, akkor sokkal jobban érzem magam, mint a privát rendelõmben, ahol elszeparálva, egyedül dolgozom. Elsõ sorban a családgondozóval, de idõnként a gondozókkal is beszélgetek a kliensekrõl. Õk elmesélnek nekem eseményeket, konfliktusokat az otthon életébõl, amibõl én látom, hogy ki hogyan fejlõdött vagy milyen passzban van éppen. Egymásról is mesélnek a kliensek és a saját szememmel is látom õket élethelyzetekben, amikor kimegyek közéjük az udvarra vagy a konyhába, ahol közös fõzés van általában. Tehát az információ hozzám több irányból érkezik, nem csak azt hallom, amit a kliens a terápiás szobában elmond. Így gyorsabban egy sokkal összetettebb kép áll bennem össze egy-egy kliens aktuális állapotáról. Az igazi nagy segítség azonban az, hogy amikor kétségeim vannak vagy problémám egy klienssel, akkor azt meg tudom beszélni a családgondozóval vagy az intézmény vezetõvel vagy a pszichológussal. Õk is kapnak tõlem arra irányuló információt, hogy kinek milyen segítségre volna még szüksége. Így jutottam arra a következtetésre, hogy a kliensek érdekében az a leghatékonyabb, ha minden kvadránsban egyszerre dolgoznunk és a segítõ szakembereknek együttmûködnek vagy legalábbis információt, tapasztalatot cserélnek. 38

39 39 A HoliCoach együttmûködés Beszélgetéseim, interjúzásaim során jutottam el Arató Mónikához. Õ két irányzatban dolgozik, coachként és gyógyítóként egyaránt. A life coachingban a következõ együttmûködési formát dolgozta ki két kollegájával, Trom Kata lakberendezõvel és Mezei Elmíra táplálkozási szakértõvel: A HoliCoach csapat célja, hogy támogasson életed meghatározott területeinek megújításában, és segítsen egy sikeresebb és boldogabb élethez vezetõ átalakulásban. Mivel valódi változásra törekszünk, így azt ajánljuk, hogy együttmûködésünket kezdjük egy coaching üléssel, amely keretében tisztázzuk céljaidat és szándékaidat. A coaching ülés után tudunk neked javaslatot adni, hogy kivel és hányszor érdemes találkoznod munkatársaink közül, hogy sikeresen elérd a céljaidat! Nem kioktatni szeretnénk a saját életeddel kapcsolatban. A coaching egy olyan technika, amely azon alapszik, hogy te magad vagy saját megoldásaidnak legjobb ismerõje, és ezeket a legjobb megoldásokat segítünk megtalálni támogató kérdéseken keresztül. Miután beazonosítottuk a célokat, és azt hogy hogyan tudod õket elérni, áttekintjük életmódodat, kitérünk többek között az öltözködésre, és téged körülvevõ terek kialakítására. Ez a hatékony módszer és sorrend elõsegíti a belsõ változást, és ezzel párhuzamosan a külsõ átalakulást. (Forrás: Az õ elsõdleges céljuk is tehát a változás segítése, ahogy az anyaotthon esetében láttuk. Ehhez több életterületet kell megváltoztatni, az egyéni belsõn kívül foglalkoznak az egyéni külsõvel is: táplálkozás, külsõ megjelenés (öltözködés) és az egyént körülvevõ közvetlen környezet (lakberendezés). Ezek a jobb felsõ kvadráns területei. Õk tehát a felsõ, egyéni területen, foglalkoznak egyaránt a külsõvel és a belsõvel. Egy adott tudatfejlõdési szinten lévõ emberek a célcsoport, hiszen coaching technikával dolgoznak és nem terápiás technikával. Így megcélozva a W5-ös szint széles rétegeit. Az õ együttmûködésükben láttam elõször azt a koncepciót, hogy az együttmûködés nem helyhez kötött, nincs mögöttük egy adott stúdió vagy központ. Mindenki a saját rendelõjében dolgozik, Mónika ott a Lótuszvirágban, ahol én is, a többiek máshol. Csoportos foglalkozásokra pedig a Sziddhartában bérelnek termet. 3. Tanulságos próbálkozások Egy új modell létre hozásakor fontos megvizsgálni, hogy akik hasonló együttmûködéssel próbálkoztak korábban és ez nem sikerült vagy nem úgy sikerült, ahogy azt eredetileg elképzelték, vajon hol követtek el hibákat. Én két ilyen kezdeményezést vizsgáltam meg, az egyik egy egészség klub (a továbbiakban csak Klubnak fogom nevezni) Az egészséges öregedésért, a másik pedig személyes részvételemmel és tapasztalatommal a Holon Központ. Találtam egy közös pontot a kettõnél és ez a fizikai hely létrehozásába ölt hatalmas energia, amely a Klub esetében nagy anyagi befektetés elveszítését jelenti, a Holon esetében sok ember munkáját. A Holonban szerzett tapasztalataimat már beépítettem az új modell létre hozásába. 39

40 40 A Klub Egy korábbi alkalmazottal folytatott beszélgetésembõl illetve a szervezet honlapjáról szereztem a következõ információkat. azzal a céllal jött létre, hogy mindenkinek egészségesnek és betegségbõl lábadozónak a saját lehetõségei szerint segítsen visszatalálni a teljesebb életöröm forrásához, a testi és lelki egészséghez... átadjuk azt a tudást, amely lehetõséget ad megtalálni és járni ezt az utat, a 21. század legújabb tudományos vívmányai és az õsi évezredes, igazoltan sikeres gyógymódok ötvözésével. A világhírû Dean Ornish bevált Spektrum-módszertanát amelyet többek között egy 2009-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazott kutatás eredményei is alátámasztanak követve, a (Klub) tevékenysége összességében az élet személyre szabott gondozása. Programjainkban résztvevõ klienseink számára magas szintû, minden igényt kielégítõ, tökéletesen diszkrét szolgáltatást biztosítunk, csodálatos parkban álló villánkban. Célunk, hogy ügyfeleink élete gördülékenyebbé és kiegyensúlyozottabbá váljon, és az életöröm tartós tapasztalat legyen úgy a gyerekek, mint a felnõttek és az idõsebb generációk mindennapjaiban. Életöröm minden korra! (Forrás: a cég honlapja) A személyre szabott segítségre helyezik a hangsúlyt, s ezt elsõsorban a jobb felsõ kvadráns területeire vonatkoztatva. A hagyományos orvosi együttmûködésen túl, ami a kórházakban már régóta jelen van (a különbözõ szakorvosok konzultálnak egymással egy adott beteg állapotát illetõen), õk speciális programokat ajánlanak, célcsoportokra szétbontva. A Healthy Living Program egy átfogó, személyre szabott program az egészséges élet megõrzése céljából, szûrõ és genetikai vizsgálatok után, életmód, táplálkozási és stressz oldási tanácsot kapnak a kliensek egy orvos-természetgyógyász, életmód tanácsadó vezetésével. A programban résztvevõ szakemberek elsõ sorban különbözõ szakorvosok, de kiegészül a lista mozgásterapeutával, lifecoach-chal, pszichológussal, masszõrrel, dietetikussal és még egy szex-edukátorral is. Itt tehát a jobb felsõ kvadráns különbözõ területei mellett megjelenik a bal felsõ is, a lifecoachnig, a pszichológus, aki hipnoterápiával is foglalkozik mindenképpen erre vall. 40

41 41 Vannak más programjaik is, más célcsoportokat megcélozva, pl a Szívbarát program, a Rózsa program mellrákban szenvedõknek, a Pille program gyerekeknek, Ideális testsúly program és még Wellness program is. Minden programnak van egy vezetõje, aki specialista szakorvos és õ irányítja, vonja be a különbözõ szakembereket attól függõen, hogy az adott kliensnek mire, kire van szüksége. És ezt vajon hogyan állapítja meg? Kizárólag tudományos tényekre hagyatkozva. Bár holisztikus szemléletben dolgoznak, mégis a legfontosabb üzenet a honlapon: Dr. Dean Ornish programja jelenleg az egyetlen tudományos alapokon nyugvó komplex életmódprogram a világon. Ahogy végigtanulmányoztam minden programnak a folyamatát, azt látom, hogy mindig orvosi vizsgálatok tömkelegét végzik el legelõször, még a Wellness programban is. Amitõl más ez, mint a hagyományos orvosi kezelés, az egyrészt a vizsgálatok minõsége, mennyisége, az ahhoz használt mûszerek, s aztán a vezetõ orvos tanácsára más területek szakemberei is bekapcsolódnak a segítségnyújtásba, mint pl. a mozgásterapeuta vagy pszichológus ezzel a bal felsõ kvadráns területét érintve. 3. Kép: Fitness állapotfelmérés a Klubban. Ezzel a tudományos alapokra helyezett szemléletmóddal õk is a W5-ös tudatszinten lévõ embereket célozzák meg elsõ sorban, ráadásul a leggazdagabb réteget. Ennek a hatalmas apparátusnak a fenntartása, a csodálatos villa budai zöldövezetben ugyanis nem két fillér. Ennek a modellnek ez lett a buktatója. Amikor beköszöntött a krízis, komoly anyagi nehézségekkel kellett szembe nézniük. Nem tudtak bért fizetni az alkalmazottaknak, havi milliós veszteséggel üzemelt az intézmény. Ennek ellenére túlélte és mûködõképes ma is! Átszervezések, racionalizálás és lefaragások után sikerült továbbra is fenntartani a különleges programokat. Az épület üzemeltetésébõl adódó veszteséget a tulajdonos továbbra is finanszírozza. Holon Központ õszén egy integrál akadémiás csoporttársam megkeresett azzal az ötlettel, hogy a cége tulajdonában van egy eredetileg raktárnak szánt ingatlan, ám a válság miatt õk ezt raktárként már nem fogják használni, ezért szeretne integrál szemléletû központot csinálni belõle. A 450 nm-es alapterület, az utcáról való könnyû bejárás alkalmassá teszi erre. Megnéztem a romos raktárhelységet több csoporttársammal együtt, s mindannyian lelkesedtünk az ötletért. 41

42 42 Különösen azért, ahogy lelkesen mesélte az ötleteit, itt lesz majd jóga, egyéni és csoportos terápia, masszázs, kineziológus, asztrológus, s bármilyen módszer, amit mi integrálosok tanultunk és tudunk, teázó és könyvesbolt. Az illetõ csoporttársam tapasztalt üzletember, így hát bíztam én is és a többiek is az általa kitalált business modellben, csinált egy kalkulációt, hogy mennyi pénzbõl tartható fenn ez a központ illetve, hogy milyen befektetéssel lehet használható állapotba hozni a jelenleg romokban álló, jelentõs fejújításra szoruló ingatlant. Bár az õ kalkulációja és egy építész csoporttársunk által kalkulált felújítási költség jelentõsen eltért egymástól, az azonban egyértelmû volt, hogy nagyon sok pénzt kell bele tenni, ezért alternatív finanszírozási módszeren kezdtünk gondolkozni. Egyrészt megkerestük az akkor alakuló MagnetBankot etikus projektek finanszírozásával kapcsolatban valamint felmértük az érdeklõdõ integrálosok között, hogy ki mennyi pénzt tudna bele tenni. Konkrét felajánlások érkeztek ezzel kapcsolatban, ki ablakokat ajánlott fel, ki készpénzt, ki a szaktudását. A nagy lelkesedéstõl fûtött lendületben bennem megszólat egy óvatosságra intõ hang, amely azt sugallta, hogy elõször csapatot kell építeni, nem központot. Megkérdeztem Franczia Ágnest, aki az organikus szervezetfejlesztési módszer ismerõje, tapasztalt szervezetfejlesztõ pszichológus és coach, hogy segítene-e nekünk ebben. Ági örömmel vállalkotott önkéntes munkában a feladatra és két egész napos, elvonulós szervezetfejlesztõ napot tartottunk a Szervezetek 7 alapeleme modell alapján. (1. sz. melléklet) A 12. ábrán látható parabolán elindulva a küldetés meghatározásával kezdtük az önmeghatározás napon, február 21- én a munkát. Aztán az alapelvek lefektetésével folytattuk, de ezt már nem teljesen tudtuk befejezni aznap, ezért március 15-re tûztük ki a folytatást, amikor az alapelvek lekerekítése, a különbözõségeink egyeztetése zajlott illetve a célok konkrét meghatározása. Alapelvek K ü ldet é s C é lok Emberek Szervezet Folyamatok Eszk ö z ö k 42

43 Ábra: Szervezetek 7 alapeleme Forrás: Kerekasztal-Kör Kft.oktatási anyagából engedélyezte: Ágostházi Bence Az elsõ napon csodálatos összhangban dolgozva a következõ küldetés mondatot alkottuk meg közösen (részlet a jegyzõkönyvbõl): KÜLDETÉSÜNK Hogy létrehozzunk egy olyan közösséget, amely szívközpontúan elõsegíti az emberek, illetve az emberek között az integrál szemlélet megjelenését, a folyamatos fejlõdést, az egység megélését és fenntartását. Az alapértékek meghatározása is egyetértésben, összhangban zajlott, mindenki lelkesen és elégedetten távozott az elsõ napról. A második szervezetfejlesztési napon azonban már döcögve mentek a dolgok. Gyártottunk egy részletes listát a célokról, melyeket csoportokba szedtünk, de az a flow már nem volt jelen, ami az elsõ napon. Engem nagyon izgatott, hogy mi lehet az oka a megrekedésnek és ezért egy szervezetállításon Kövesdi Krisztina vezetésével felállítottam a helyzetet. Szereplõk jelenítették meg a Küldetést, a Célokat, a Terapeutákat (akik majd dolgozni fognak a központban), az Embereket (akikért létre hoztuk), a Vezetõt valamint a Problémát. Az állítás alapján a legfontosabb megállapítás, amit tettünk az volt, hogy a Célok nem a Küldetésrõl szólnak, ez okozza a Problémát. Amint a Célokat oda állítottuk szorosan a Küldetés mellé, a Probléma megszûnt, kiszállt a játékból. Másik fontos megállapítás, hogy a Vezetõnek olyan embernek kell lenni, aki nem akar közvetlenül az Emberekkel foglalkozni, inkább csak a szervezet irányításával. Ezek után tettem még rá egy-két kísérletet, hogy a folyamat tovább menjen, hogy kis csoportokban dolgozzunk tovább, de a lelkesedés kihûlt, a folyamat megállt, az emberek eltûntek. Az én kis csoportom még egyszer összeült, de a többieké egyszer sem, s a Holon Központ ezennel meghalt. A végleges kegyelemdöfést akkor kapta, amikor nem sokkal késõbb az APEH eltulajdonította a szóban forgó cégtõl az ingatlant az adótartozások fejében. Nagyon sok tanulság volt számomra ebbõl a folyamatból, melyek közül a legfontosabbakat emelem ki: közösséget, csapatot kell építeni elõször a közösen meghatározott küldetés és alapértékek mentén kell a közös célokat kijelölni csak a közös célok kijelölése után lehet döntést hozni beruházásokról, a szükséges eszközökrõl (pl. ingatlan) Tehát az a módszer, hogy van valamim, amit szeretnék valahogy hasznosítani és ebbe másokat is belevonni, nem mûködik. W5-ös szinten jól mûködik az, hogy üzleti alapon keresek hozzá társakat, akik akkor tesznek bele pénzt, ha ez megtérülni látszik. Amikor már W6-os szinten kezdünk dolgozni és mások segítése, az egység megélése a közös küldetés 43

44 44 alapja, más folyamatot kell választani. Erre ad remek iránymutatást az organikus szervezetfejlesztési modell. A 12. ábrán jól látszik, hogy ha a lépéseket követjük, akkor a közös célok meghatározása után még több lépcsõfok következik, mielõtt a szükséges eszközök meghatározása történik. A pénz, az ingatlan ilyen eszközök a küldetés teljesítése érdekében. A Holon Központ létrehozása közben, a buktatók megélése kapcsán körvonalazódott bennem egy olyan hálózatnak a képe, ahol különbözõ típusú szakemberek a négy kvadráns minden területérõl úgy dolgoznak együtt, hogy az a segítséget kérõ klienseket szolgálja. Ehhez nem kell feltétlenül egy adott helyen lenni mindenkinek, de szoros együttmûködésben kell lenniük egymással. S ebben az együttmûködésben a szolgálat a kulcsszó. A szolgálat az elsõdleges, ami az egyéni érdekek elõtt van. Ehhez azonban olyan emberekre van szükség, akik itt tartanak a fejlõdésben. Ezért határoztam úgy, hogy olyan társakat keresek, akiknek a súlypontja W6-on van, különös tekintettel az értékrend, a szükségletek, az interperszonális és a kognitív fejlõdésvonalakra. IV. Integrál Gyógyítás és Integrál Pszichológia a nagyvilágban Az itthoni tapasztalatok mellett kíváncsi voltam rá, hogy külföldön hol tart az integrál összefogás az emberek segítése terén. Angol nyelvû kutatásaim eredménye: 1. Integrál Gyógyítás Integrál Gyógyítás Chicagóban Alice Nixon és Judith L. Perlman honlapján, Integral Healing (Integrál Gyógyítás) címmel a következõ bevezetõt találtam: Az Integrál Gyógyítás egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott megközelítés, amelynek alapja, hogy minden ember gyógyulási folyamata teljesen egyedülálló. Ez túlmutat a holisztikus orvosláson, magába foglalva a kultúra, a környezet és a társadalom hatásait. Az integrál megközelítés több dimenziós és figyelembe veszi, hogy mindezek a változók hogyan hatnak az egyénre aztán felhasználja mindazokat a tudományos bölcsességeket, melyek különbözõ kultúrákból és tanításokból származnak, hogy a változást elõsegítsék. Így a gyógyításba benne foglaltatnak az egyéni kognitív, spirituális, érzelmi és intuíciós minõségek ugyanúgy, mint az egyén jelenlegi és korábbi tudatfejlõdési lépései a családban, a társadalomban, a világban. (Forrás: Fordította: Bedõ Eleonóra) A szerzõkrõl az derül ki, hogy pszichoterapeuták és rengeteg workshopot tartanak különbözõ témákban. Ez a bal fölsõ kvadráns olyan területeit érinti elsõ sorban, mely a hagyományos orvoslásban valóban nem használatos. Pl: Enneagram, mint az önmagunk és mások elfogadásának eszköze, vagy Forradalmi megközelítés a hosszan tartó, negatív családi 44

45 45 minták kezelésére. Ez utóbbi konkrétan Bert Hellinger családállítási módszerét jelenti. Foglalkoznak az önkorlátozó hiedelmek, a meditáció, a megbocsátás és a döntésképesség jelentõségével a gyógyulási folyamatokban. A bevezetõ szöveg minden estre arra utal, hogy azt tanítják, a gyógyulás nem csupán a jobb felsõ kvadránsos módszerekkel segíthetõ elõ, hanem ahogy az integrál elmélet tanítja a többi kvadráns és a fejlõdésvonalak figyelembe vételével. Ez eddig még az az elmélet, amit Ken Wilbertõl már tudunk. Hogy ezt a gyakorlatban hogyan valósítják meg, azon kívül, hogy workshopokon tanítják, nem derül ki. Integrál Gyógyítás Torontóban Szintén Integral Healing néven reklámozza magát egy 15 pszichoterapeutából álló csapat. Graciella Damewod kutatásaira és tapasztalatára hivatkozik a honlap ( miszerint úgy a fizikai, a lelki és a spirituális megközelítés külön-külön kevés a gyógyuláshoz. Ezeket integrálni szükséges. A leírásból egyáltalán nem a wilberi integrál szemlélet inkább egy általános integrált szemlélet tükrözõdik. Három módszer ötvözetét tartják a megoldásnak: a hagyományos pszichoterápia, a bioenergetika és az energia gyógyászat. Ezt a három modult oktatják a speciális Integrál Gyógyító képzésen. Nincs tehát itt sem szó különbözõ szakemberek együttmûködésérõl. Van azonban egy lista földrajzi hely szerinti elosztásban a integrál pszichoterapeutákról, elérhetõséggel együtt. A három modul: 1. Hagyományos pszichoterápia, ahol a terapeuta tartja a teret, figyel, hallgat, együtt van a klienssel, aki ennek segítségével jut el önmaga mélyebb megértéséhez. Ez tehát a lélek területe, bal felsõ kvadráns. 2. Bioenergetikai terápia, ahol a testet is bevonják a terápiás munkába. A test sejtjei hordozzák, tárolják azt a sok fájdalmat, elfojtott érzelmet amit az elhárító mechanizmusoknak köszönhetõen egész pici gyerekkortól kezdve nem élünk meg. Fizikai gyakorlatok, légzõ gyakorlatok adják terápiás hatást, elõsegítve a kliens önkifejezését. Itt a jobb fölsõ kvadránsban vagyunk tehát, a test területén, de nem a hagyományos értelemben vett fizikai gyógyítás módszerével. Úgy képzelem el a leírás alapján ezt a terápiát, mint ahogy a bodywork mûködik. A test segítségével vissza lehet menni a kisgyermekkori idõszak (W0-3) sérüléseit gyógyítani. 3. Energia gyógyászat, mely az energia test gyógyítását jelenti, a csakrák harmonizálását. Ez is jobb fölsõ kvadráns, az energia test is a test része, csak a szubtilisabb része. Bár nem a wilberi modellt használják, mégis integrálnak nevezik e gyógyítást, ami megtévesztõ. Ettõl eltekintve nekem azért tetszik, mert bár nem ilyen tudatos struktúrába építve, de én is ugyanezt a modellt használom a klienseim gyógyításánál. A pránanadit, ami az energia testtel dolgozik mindig együtt használom a hagyományos pszichoterápiával. Ezen kívül a jógát minden kliensemnek ajánlom, az anyaotthonban tartok jóga órákat, így õk a bioenergetikai részt is megkapják tõlem. Ez a modell azonban nem veszi figyelembe sem a különbözõ tudatszinteket sem a típusokat, az alsó kvadránsok igényeirõl nem is beszélve. 45

46 46 IONS Integrál gyógyítást hirdet az IONS honlapja is ( Errõl a kezdeményezésrõl az Integrál Akadémia januári hírlevelében már megjelent egy cikk Steigler Andrea tollából: Az IONS (Mentálfizikai Tudományos) Intézet teleszemináriumot és fórumot indított az integrál gyógyítás témakörében, amely az integrál filozófiára alapozottan a valóságunk átfogó megközelítését helyezi fókuszpontjába. Az IONS Intézetet az Apolló 14 ûrhajósa, Edgar Mitchell alapította 1973-ban az Egyesült Államokban, Petalunában, Kalifornia Államban. Az Intézet teleszemináriumot indított 2010 decemberében Dr. Lee Lipsenthal, az Intézet Igazgatótanácsa tagjának vezetésével. Dr. Lee Lipsenthal a gyógyítás új integrál modelljérõl beszélt, annak sürgetõ voltáról, és arról, hogy ez a módszer miképpen példázza az egészségmegõrzés következõ ugrását, amely magába foglalja a gyógyítás valamennyi dimenzióját a fizikaitól a spirituálisig, valamint az ökológiaitól a kozmológiaig. Elmondta, hogy ez a megközelítés miképp emeli a test-lélek gyógyszerét a következõ szintre, amely teljes mértékben integrálja a spirituális dimenziókat számunkra érthetõ módon (például: hogyan mûködik a testünk egészséges állapotban és betegen). Az integrál gyógyítás elõsegíti a tudományos dimenzió szempontjából történõ megközelítést, amely összefoglalja a legjobb modern egészségmegõrzési módszereket. Ez azt jelenti, hogy az emberi lényeket érzelmi, spirituális és kapcsolati dimenziók összességeként azonosítja. A betegség diagnosztizálása és kezelése, valamint a jól-lét gyakorlása áll a középpontjában. 4. Kép: Az Integrál Akadémia januári hírlevelébõl Az integrál gyógyítás hogyan segíti az életed fejlõdését? A három alapkutatási terület közül az egyik a tudatosság és a gyógyítás témaköre. Ez a program arra összpontosít, hogy mi a szerepe a tudatosságnak a gyógyításban, valamint támogatja az egészségmegõrzés új modelljének érvényesülését, amely megengedi, hogy mind 46

47 47 a páciens, mind a gyógyító belsõ bölcsessége összekapcsolódjon a tudományos és technológiai eszközök alkalmazásával az egészség és a jól-lét elõsegítése érdekében. Ezen a honlapon rengeteg információ van, ami inkább a kutatásokról szóló tájékoztatást szolgálja. Konkrét gyógyításról, gyógyítókról, együttmûködésrõl nem találtam semmit. Integral Recovery John Dupuy által létrehozott szervezet nem akármilyen gyógyításra, hanem függõségben szenvedõk, drogosok és alkoholisták rehabilitációjára valamint depresszióban szenvedõk gyógyítására használja az integrál filozófiát. És ez már az igazi wilberi integrál, olyannyira, hogy maga Ken Wilber is ott áll a kezdeményezés mögött. Dupuy sok éves függõkkel való tapasztalatát kamatoztatja az AQAL modellt használva ebben a különleges programban, ahol Utah csodálatos hegyei közt elvonulva gyógyulhatnak a betegek. Részben elméleti képzést kapnak a négy kvadráns jelentõségérõl a függõségek esetében, részben pedig élik is a wilber által kifejlesztett AQAL modellnek megfelelõ ILP azaz integrál életmódgyakorlatokat. Az ILP bemutatása egy külön fejezetet igényelne, ez most nem témája dolgozatomnak. Ezért csak röviden összefoglalom Wilber Az Integrál szemlélet c. könyvének 6. fejezete (2008 Ursus Libris) alapján. A négy kvadránsban most nem mind a 10 tudatfejlõdési szinten tekintünk az egyénre, hanem az egyszerûség kedvéért csupán a három emelet felosztást használjuk, az egocentrikus (W0-3), etnocentrikus (szociocentrikus) (W4) és világcentrikus (W5-10) nézõpontból. Ezt mutatja a 13. Ábra. 47

48 Ábra: AQAL és a három tudatszint Forrás: Így 12 területet kapunk, melyek mindegyikére az ILP praktikus gyakorlatokat dolgozott ki. Ez egy gyökeresen új megközelítés a személyes növekedésünk, fejlõdésünk történetében. A javaslat szerint minden modulból válasszunk ki legalább egy gyakorlatot és azt párhuzamosan végezzük. Hogy még egyszerûbb legyen 4 központi modult jelölt meg Wilber, melyek a felsõ kvadránsokat teszik ki: Test, Elme, Szellem, Árnyék. A Test azonban itt (JF) három különbözõ testet jelent, a durva fizikait, a kauzális testet és a finom testet. A négy központi modul tehát a legfontosabb gyakorolni való minden nap, s a többibõl válasszunk a javaslat szerint egy-egy kiegészítõ modult az alsó kvadránsokból. A központi modulokból most kiemelném az árnyékmunkát. A függõségben szenvedõkkel és depressziósokkal való munkában ennek kulcs szerepe van, bár ez mindenki számára nagyon fontos. Wilber így ír errõl : Az egyik kemény lecke, amelyet nagyon megtanultunk az elmúlt néhány évtizedben, az, hogy ha nem dolgozunk az árnyékunkkal, akkor az összes többi modul zátonyra futhat Az árnyék fogalma a személyes tudattalanunkat jelenti, vagyis azt a pszichológiai anyagot, melyet letagadunk, elfojtunk, lehasítunk vagy egyszerûen nem ismerjük el. Sajnos attól még, hogy letagadjuk, nem tûnik el, hanem épp ellenkezõleg, visszatér és neurotikus tünetek, kényszerek, félelmek, szorongások formájában gyötör minket. Hogy ezt az anyagot feltárjuk, megbarátkozzunk vele, és újra a sajátunknak tekintsük, az nem csak azért szükséges, mert így múlnak el szenvedést okozó tüneteink, hanem azért is, mert így tudunk egészséges és valósághû énképet kialakítani. Korábban azt hitték a keleti hagyományok követõibõl kialakult körökben, hogy a meditáció önmagában elég az árnyék feltárásához és felszámolásához. Ma már azonban tudjuk, hogy a meditáció mindent megfigyelõ ébersége nem célra vezetõ, hacsak nem tudjuk pontosan, hogy mit kell figyelni. Mivel azonban tudattalan tartalmakról van szó, ez ritkán esik meg. A 48

49 49 meditáció növeli az éberséget és érzékenységet, ezért egy depressziós például meditációban nagyon közeli kapcsolatba tud kerülni a szomorúságával, tudatos tud lenni a lehangoltságára. Azt azonban, hogy mid ezek az érzések mögött valójában elfojtott düh van, már nem fogja észrevenni. A pszichoterápia detektívmunkájára van ehhez szükség, melyek a modern nyugati tudomány fejlõdésével kerültek elõtérbe. Az ILP gyakorlatok között olyan egyszerû gyakorlatok vannak az árnyékkal, mely azonban nem igényel pszichoterápiát, magunk is megcsinálhatjuk, a lényeg a kitartó, tudatos munka. A folyamat, mintegy visszafelé haladva: 3.: Szembesülj vele! 2. Beszélj hozzá! 1. Azonosulj vele! Ezt lehet reggel felébredéskor egy álombeli negatív szereplõvel végigjátszani vagy bármikor máskor, amikor zavaró dologgal találkozunk. E rövid kitérõ után az ILP-rõl, térjünk vissza John Dupuy rehabilitációs programjához. Az elvonulás, ahol megtanulják és megtapasztalják az ILP gyakorlatokat és azok hatását fontos eleme a programnak. Dupuy azonban az élethosszig tartó gyakorlást hirdeti és kiterjeszti programját családtagokra és már gyógyult illetve szimptóma mentes függõkre. Online coachingot ajánl, melyet az interneten keresztül ki is lehet fizetni. Ezen kívül workshopokat tart és személyes konzultációkat. Cikkeket ír, könyvet írt, meditációt tart (online). Semmilyen utalást nem találtam arra, hogy kikkel dolgozik együtt, milyen csapat munkában csinálják az elvonulásokat. Pedig nyilván nem egyedül csinálja. Azt a következtetést vontam le, hogy ezek szerint nem ez a lényeg, erre nem helyez hangsúlyt. Az õ személye köré fonódik a tevékenység, az õ imázsa a védjegy. Sok mindent lehet online megrendelni és azonnal kifizetni az interneten keresztül (W5), amolyan amerikai módon. ( 2. Integrál Pszichológia Integral Psychology Center Kilenc terapeuta összefogásában mûködik ez a központ, ahova fordulhatnak egyének, párok, családok, csoportok és szervezetek is, akár betegséggel akár csak kiteljesedni szeretnének. (Forrás: Mind a 9 terapeutának hosszú listája van a szakterületeirõl, tapasztalatáról, szakképzettségérõl. Az, hogy mitõl integrál, nem derül ki. Nekem az a hozzáállás tetszett a honlapon, hogy azt ajánlja a leendõ klienseknek, hogy ha nem tudja, kihez forduljon, megtalálják neki a számára legmegfelelõbb szakembert, még ha az nem is házon belül van. A másik, ami felkeltette az érdeklõdésem, hogy online ki lehet tölteni azt a kérdõívet, amit az elsõ terápiás ülés elõtt minden kliensnek ki kell tölteni. Ebben rákérdeznek a jelenlegi családjára, korábbi házasságaira, szakképzettségére és egy nagyon részletes kérdéssor vonatkozik a mentális kórtörténetére, jelenlegi állapotára, problémáira. Integrál gyógyításra, integrál pszichológiára, integrál pszichoterápiára és integrál terápiára kerestem a web-en és rengeteg honlapot böngésztem végig. A fentieken kívül többet nem tartok érdemesnek a bemutatásra. Összességében a konklúzióm: legtöbbször nem a wilberi rendszerre használják az integrál kifejezést legtöbbször egy magányosan dolgozó terapeuta hirdeti magát 49

50 50 elvétve vannak együtt dolgozó terapeuták, leginkább egy rendelõben nem találtam egyetlen-egy olyan kezdeményezést sem, amilyet mi tervezünk most S akkor tehát lássuk, mi is készül! V. Az integrál tanácsadói hálózat alapelvei 1. Organikus szervezet Az elgondolásom legfontosabb alapvetése az integrál tanácsadói hálózattal kapcsolatban a közösség építés. Egy olyan egymással együttmûködõ segítõk hálózatát képzelem el, akik képesek egyenrangú együttmûködésben, a kliensek érdekeit elõtérben tartva dolgozni. A spiráldinamika színeit használva, nem zöld, hanem sárga szervezetet képzelek el, amely a hálózat kiteljesedésével átlép a türkiszbe. (érett W6-ból W7-be) Ehhez pedig a legjobb szervezetfejlesztési modell, amit ismerek és tanultam korábban: az organikus szervezet ban a Kerekasztal-Kör Tanácsadói Kft., Vezetõi Kerekasztal elnevezésû képzésén vettem részt Ágostházi Bence és Kõrösi Ákos vezetésével. Az ott tanultakat használtam fel alábbi munkámhoz, valamint a Kulturális Kreatívok legismertebb vezetõjének, Takáts Péternek munkáiból idézek. Az õsi idõktõl kezdve az emberek felett mindig állt valaki, egy király, egy császár, egy pártvezér, aki uralkodott népe felett, és az emberek életét, cselekedeteit uralkodójuk utasításai határozták meg sok-sok ezer éven át. Ma viszont olyan átalakulás elõtt állunk, melynek során ez a sok ezer éves megszokás egy újtudatosságból fakadóan megszûnik és valami más váltja fel, hiszen azt láttuk az elõzõekben, hogy az emberiség fejlõdésének iránya az emberi tudatosság fejlõdése irányába mutat. Ezen a fejlõdési úton most mutatkozó káoszpont pedig egy olyan tudati változás elõjele, amelynek során a hierarchikus hatalmi rendszerek felõl az önszervezõ és szabad közösségek önkéntes társulása hálózatok irányába kell az emberiségnek tovább lépnie. Ez a változás megmutatkozik már ma is számos hétköznapi és egyszerû dologban, elég ha azt nézzük, milyen mentalitású gyerekek születnek ma közénk, és ha valaki figyelmesen körülnéz a maga ismeretségi körében, azonnal látja, hogy napjainkban az öntudatára ébredõ és a szabadságra született fiatal emberek száma rohamosan nõ, miközben azoknak a száma, akiknek még szükségük van az irányításra, fokozatosan csökken. (Takáts Péter: Az új világpolgárokról. Forrás: A Takáts Péter által leírt új világpolgár, aki öntudatára ébredt és nincs szüksége irányításra, a wilberi modellben a 6. szintû, azaz integrált személyiség. Wilber így ír errõl: ebben a fejlõdési szakaszban kentaurnak nevezem az ént, mert a kentaur a test és az elme, a bioszféra és nooszféra egységét jelképezi egy viszonylag autonóm énben ami nem azt jelenti, hogy ez az én elszigetelt, atomisztikus vagy egocentrikus lenne, hiszen tökéletesen integrálódik a felelõsség és kölcsönös hasznosság hálózataiba. (Wilber 2009.) 50

51 51 Az 1. sz. mellékletben található az organikus szervezetek 7 alapeleme, amit a III. fejezetben már bemutattam. Az ábrán látható, hogy három különbözõ színt használ a felsõ, középsõ és alsó szintekhez. A piros a szellemi szférát, a zöld a szociális szférát, a kék pedig a gazdasági szférát jelképezi. A szférák és szintek megértéséhez ismét Takáts Pétert idézem: A hármas tagozódásnak nevezett kép alapja egy õskép, ami az emberi lény mindenki által jól ismert test, lélek és szellem hármasságának a kifejezõdése. Ez a három szint az ember hasonlóképen jól ismert másik háromtulajdonságában is megjelenik, hiszen az ember 1. Anyagi lény, az anyagi, a fizikai világ lakója, mert anyagi teste van. 2. Szociális lény, mert életét emberek közösségében éli le, és állandó kölcsönhatásban van a többi emberekkel, és az emberek a lelkükkel kapcsolódnak egymáshoz. 3. Szellemi lény, mert gondolkodó, alkotó lényként éli életét, és ez a szellem területe. Ha ezt a hármasságot tovább vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy ez a hármasság az embernek egy másik hármasságával hozható kapcsolatba,mégpedig: 1. az ember a fizikai világban testének segítségével fejti ki akaratát és alakítja át a világot, 2. az emberi lélek az érzések területe, amit jól megmutatkozik abban is, hogy minden emberi találkozás, minden szociális kapcsolat érzéseket vált ki bennünk, 3. az ember szellemi tevékenysége pedig gondolkodásában nyilvánul meg. Vagyis ebben a képben az ember, mint a gondolat érzés akarat egysége jelenik meg elõttünk. Egyébként ha egyszerûen csak megnézzük az embert, akkor is azt látjuk, hogy három jól elkülöníthetõ részbõl áll, mert van egyszer egy fej, majd egy hatalmas tüdõ és végül marad a négy végtag. Ezek a részek pedig az ember három egymástól jól elkülöníthetõ életfunkciójával, mûködési területével is összekapcsolhatóak, hiszen az emberi gondolkodás a fejjel és az ahhoz kapcsolódó idegrendszerrel, az érzelmi tevékenység a tüdõvel azaz a ritmikus rendszerrel, az akarati tevékenység pedig a végtagokkal és az anyagcsere rendszerrel van szoros kapcsolatban. (Takáts Péter: A teremtõ ember Forrás: : 51

52 52 Egyén szellemi érzelmek akarat Szervezet szellemi, gondolati szféra szociális szféra gazdasági szféra 14. Ábra: a hármas tagozódás szemléltetése. Készítette: Bedõ Eleonóra a Kerekasztal Kör Kft. oktatási anyaga alapján Az 1. sz. melléklet szerint most bemutatom, hogy az egyes alapelemek hogyan jelennek meg az integrál tanácsadói hálózatban. Mielõtt ezt részletezném egy fontos momentumot kell megemlítenem a hálózat elnevezésével kapcsolatban. A késõbbiekben, dolgozatom ezen pontjától kezdve nem integrál tanácsadói hálózatnak, hanem integrál mentor hálózatnak fogom nevezni a leendõ hálózatot. Ennek az az oka, hogy sok gondolkodás, megfontolás után a hat fõs csapat úgy döntött, hogy nyissuk tágabbra a lehetõséget a hálózatban való részvételhez, ne korlátozzuk csak az Integrál Akadémián végzett hallgatókra, valamint ne csak terápia központú szervezet legyen, hanem bármilyen segítõ foglalkozású, integrál szemléletû ember részt vehessen benne, így pl. aki coachinggal foglalkozik. Ezért választottuk a mentor elnevezést. A wikipedia meghatározása szerint a mentor: A mai szóhasználatban egy olyan személyt jelent, aki mint idõsebb és tapasztaltabb barát, tanár vagy tanácsadó atyailag segít jó tanácsokkal valakit. (Forrás: Ebbõl talán kiemelném a tapasztaltabb és a segít szavakat, melyek meghatározóak voltak az elnevezés megválasztásánál. 2. Emberek, küldetés és alapelvek 52

53 53 Az egykori Holon önmeghatározás mintájára, itt is elkezdtünk az organikus szervezeti modellt használva szervezetet építeni, küldetést és alapelveket meghatározni elsõ lépésként. Most azonban nem szaladtunk elõre semmivel és rászántunk annyi idõt, amennyire szükség volt. Nem gyorstalpaló két napon, hanem három hónap folyamán, minden második szerdán fél napra vagy idõnként egész napra is összeültünk. A spiráldinamika zöldjében idõztünk sokat, ami az organikus szervezetben is zöld színnel van jelölve: a szociális szférában. S bár a küldetés, alapelvek, emberek témában párhuzamosan dolgoztunk, mégis kiemelném elõször az összehangoldódás, közösségépítés szakaszt. Erre a következõ gyakorlatot végeztük el: Pasztellkrétás rajzgyakorlat (Forrás: Kerekasztal-Kör Kft. oktatási anyaga) Mindenkinek egy tortaszelet a nagy rajzlapból, úgy, hogy a közepek összeérjenek Válassz 2 színt és jelenítsd meg az épp aktuális hangulatodat. Ne rajzolj formákat, vagy szimbólumokat, csak foltokat. Játssz a színekkel és a tónussal. Csak a lap külsõ szélét használd, de azt töltsd ki egészen. Nem fontos, hogy szép legyen, itt most nincs rossz rajz, csak õszintétlen. Most tedd a rajzod a melletted ülõk rajza mellé. A középsõ sávot úgy töltsd ki, hogy szín- és formavilágában illeszkedjen a melletted ülõk rajzaihoz. Használhatod az õ színeiket is már. Végül töltsétek ki a középsõ részt új színekkel, hogy az egész csapat rajzát figyelembe veszed. Ha ez is kész van, dolgozzatok együtt úgy, hogy egy egységes, közös képet hozzatok létre. Körbe is járhattok, már nem kell a helyeteken maradnotok. Figyeld meg, milyen közös témák vannak! Hogyan lehet a különbözõ színeket, gesztusokat, motívumokat végigvezetni a közös rajzon? MEGBESZÉLÉS: mindenki különbözõ. Mi kellett ahhoz, hogy együtt tudj dolgozni a többiekkel? (jövõkép, egymásra figyelés, lemondás a saját elképzelés egy részérõl, stb) A fenti instrukciók alapján a következõ eredmény született: 53

54 54 5. Kép: A pasztellkrétás összehangolódó gyakorlat eredménye Fotó: Bedõ Eleonóra Az összehangolódás természetesen nem egy egyszeri feladat, hanem minden alkalommal szánunk rá idõt. Nyitókör és zárókör is van, ahol mindenki elmondja, hogyan érkezett, milyen lelki állapotban van, mik az elvárásai, s a végén, hogy ezekbõl mi valósult meg, ez rá hogyan hatott. Ez a fajta együttlét, bár látszólag nem hatékony, sok idõt vesz igénybe, mégis elengedhetetlen, ha w6-os szinten szeretnénk dolgozni. Spiráldinamikában ez a zöld szint, ahol megnyílik a szív és empatikusan figyelünk a másikra. Bár sárga szervezetet szeretnénk építeni, de a megõrizve meghaladni elv alapján a zöldet nem dobhatjuk ki a szemétbe, hanem megfelelõ arányban használva kell beépíteni a munkafolyamatokba. Emberek Miben vagyunk különlegesek? Milyen szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezünk? Ezek a fõ kérdések ennél a pontnál. Ezúttal nem pszichológiai teszttel, hanem asztrológiai elemzéssel dolgoztunk. Mivel egyik csapattagunk asztrológus, õ elkészítette az egész szervezet horoszkópját és mindannyiunként egyenként is. Egyesével végig beszéltük, hogy kinek milyen szerep a legmegfelelõbb a szervezetben, hol lehetnek (sõt lesznek!) konfliktusok, ki miben tudja segíteni a többieket, mire kell tudatosan odafigyelnünk, hogy elkerüljük a csapdákat, ki mivel tudja segíteni a csoportot. Aztán nem csak csoport szinten, hanem egyénenként is megbeszéltük, hogy ha XY így viselkedik, ami pl. az õ oroszlán természetébõl fakad, akkor arra a többiek hogyan fognak reagálni, abból kinek a reakciója az, ami veszélyes lehet az egész csoportra nézve. Azzal, hogy ezt tudatosítottuk, nagyon sokat segítünk egymásnak és magunknak az együttmûködésben. A házi asztrológusunk pedig velünk van mindig és figyelmeztet, ha 54

55 55 olyan energiák jelenlétét mutatják a bolygóállások, amikor érdemes egy-egy témára hangsúlyosan figyelni. Küldetés meghatározás gyurmás gyakorlat Ez egy bonyolult, több lépcsõs folyamat, amiben úgy a jobb, mint a bal agyféltekét használjuk. Röviden az a lényege, hogy elõször meditatív állapotban (sétáló meditáció) egy kis gömb gyurmával a kezében mindenki dolgozik a gyurmán, úgy hogy nem néz rá. Azután kis csoportban a többiek asszociálnak egy ember mûvére, miközben az illetõ csak jegyzetel. Végül a jegyzetekbõl kiveszi azokat a szavakat, amik többször elhangoztak vagy fontosnak érzi és minden aktív cselekedetet jelentõ szót. Ezekbõl formálja meg a mondatát. Így születik a küldetésre mindenkinek egy mondata. Ez után jön a nagy feladat: mindezt összerakni egybe úgy, hogy mindenki el tudja fogadni és magáénak érezze. 6. Kép: Az egyik gyurma - mû a gyakorlat végén Fotó: Bedõ Eleonóra Ezt több nekifutásra csináltuk meg, míg végül olyan megfogalmazás született, melyhez mindenki kapcsolódni tudott. Nagyon sok változatát, nagyon sokszor átrágva, megváltoztatva alakítgattuk, amíg ez lett a végleges: Az Integrál Mentorhálózat a világot és az embert egységben látó szakemberek egyenrangú együttmûködésén alapuló közössége. Küldetésünk, hogy egyénre szabottan kísérjük azokat az embereket, akik változtatni akarnak és keresik az utat a kiteljesedett örömteli élet felé. A küldetés meghatározásnak választ kell adni arra a kérdésre: Miért jött létre, kinek milyen igényét szolgálja a szervezet? (A szervezetek 7alapeleme munkalap, 1. sz. Melléklet). Azért fontos a pontos meghatározás, mert a mentor hálózathoz késõbb kapcsolódó mentorok a 55

56 56 küldetéshez fognak csatlakozni. Ha õk is azt lelkesedést és tettvágyat érzik a küldetés elolvasásakor, mint mi, akik létre hoztuk, akkor lesz sikeres a szervezet. Az organikus szervezeti elmélet szerint ugyanis, az ember akkor van a küldetésében, akkor tud kiteljesedett életet élni, ha a 14. Ábrán bemutatott hármas egység egyenesben van. A gondolatai, ötletei szabadon áramolhatnak, melyekért érzelmeiben lelkesedni tud, s a lelkesedét tettek is követik. Mindehhez mindenkinek van egy vezérlõcsillaga, valami felsõbb univerzális erõ, ahonnan a sugallatot kapja, mely gondolat formájában érkezik a fejbe. Innen indul el a szíven keresztül a végtagokig, a cselekedetig. Amikor több embernek a vezérlõcsillaga azonos vagy legalábbis egy csillagrendszerhez tartozik, akkor van nekik közös küldetésük. Ezt sokszor nehéz szavakba önteni, de mindenképpen szükséges, így nagyobb az esély rá, hogy megtaláljuk egymást. egy jól megfogalmazott jövõkép, küldetés, mely élõvé tud válni minden emberben, megteremti annak a lehetõségét, hogy abból a jövõ impulzusai keletkezzenek (Takáts Péter, 2007.) Alapelvek Az alapelvek megadják a közösséghez tartozó emberek számára, hogy amit tesznek, azt hogyan tegyék meg, így tulajdonképpen az értékeket és a viselkedési elveket tartalmazzák, és azt mondják meg, hogy ebben a közösségben mi az, ami fontos és mit kell betartanunk. (Takáts Péter, 2007) Az alapelvek meghatározásánál a következõ folyamaton haladtunk végig: Elõször brain storminggal kezdtük, aztán csoportosítottuk a kifejezéseket, majd definiáltuk õket, hogy egyértelmû legyen, vajon mindenki ugyanazt érti-e rajta. A végleges megfogalmazás több nekifutás után, elõször egyéni munkában, majd kis csoportos, végül teljes csoportos egyeztetéssel született meg: Egyenrangú együttmûködés Egyeztetett közös célokért, küldetésért, egymást tiszteletben tartva dolgozunk magunk és mások kiteljesedéséért. Flow Tiszta, mérhetõ célokért dolgozunk, intuitívan és éberen teret adunk az áramlásnak. Munkánkban örömet, játékos könnyedséget élünk meg. Empatikus elfogadás Mentorként együtt érzõen, elfogadóan támogatjuk magunkat, egymást és a mentorált személyeket az önismeretben, a fejlõdésben és a saját erõforrások felkutatásában. Siker Megerõsödünk, kiteljesedünk, növekszünk, ismernek és elismernek minket. nyomot hagyunk, anyagi elismerést kapunk. Holarchia Kompetencia alapon mûködünk, döntéseinket organikusan, felelõsséget vállalva hozzuk. 56

57 57 Célok A célokat három nagy csoportra osztottuk: rövid távú (3 hónapon belül) középtávú (1 éven belül) hosszútávú (1 éven túl) Pontos megfogalmazása ezeknek még nincs kész, most zajlik egyéni munkában, melyeket az alapértékek meghatározásához hasonlóan összegezni, csoportosítani fogunk. Míg a küldetés egy fajta álmodás, a célok ennek a küldetésnek a valós, fizikai világban a megnyilvánulása. Pontos lépéseket tartalmaz arról, hogy a küldetés hogyan fog megvalósulni. Néhány olyan rövid távú célt elõzetesen felsorolok, melyek az induláshoz szükségesek: mentor képzés beindítása külsõs szakember háló létrehozása gazdasági szervezet (Kft.) létrehozása 3. Szervezet, folyamatok, eszközök A gazdasági szférához tartozó, kék színnel jelölt területekhez érkeztünk. Érdekes, hogy a spiráldinamikában is kék a rend, szabályok szintje. Hogyan lehet ezt azonban sárgán végezni? És fõleg a segítõi szakmában! Ezekre a kérdésekre, a szervezet struktúrájára, a folyamatok mûködésére és az ehhez szükséges eszközökre, pénzre még nem dolgoztuk ki a részletes és megnyugtató tervet. Ezért az alább bemutatott elvek még tervek, ez most már a mûködési modell elvi része. Sem egyeztetve, sem tisztázva, sem kidolgozva nincsenek még. Szervezet A mentor hálózat 10, esetleg 12 fõs csoportok hálózata lesz. Egy csoport egy sejtként mûködik egy szervezeten belül. A csoport tagjai minden héten egy fél munkanapot együtt töltenek. Minden második héten közös esetmegbeszélést tartanak és minden második héten pedig önfejlesztõ, egymást segítõ, támogató csoport összejövetelt tartanak. A csoportoknak lesz egy vezetõje, aki a csoport koorinálásáért felel, az idõpontok, helyszín megszervezéséért illetve az esetmegbeszélések elõkészítéséért. Õ felel a tagok jelenlétének ellenõrzéséért is. A csoport összejövetelek levezetése azonban rotációs formában is elképzelhetõ. Ki lehet integrál mentor? akinek az integrál szemléletrõl alapos tudása van és ezt bizonyítani tudja (szakképzés felmutatása) akinek saját kliensei vannak, van tehát vagy terápiában vagy önismereti csoportmódszerben vagy coachingban képzettsége és némi gyakorlata 57

58 58 akinek a súlypontja W6-os szinten van aki vállalja a folyamatos továbbképzést, önismereti munkát aki megfizeti az éves tagsági díjat, ami fedezi az esetmegbeszélések, az önismereti munka és a kötelezõ továbbképzési modulok költségeit, mely önköltségi alapon lesz kiszámolva Az inegrál mentor definícióját a következõként határoztuk meg: A mentor képzett szakember, aki támogatja és kíséri a mentorált személyt fejlõdésében és céljainak megvalósításában. Elhivatott a mentorált személy haladásáért, eszközöket, megfelelõ teret, szakembert biztosít és segíti abban, hogy meghozza egyéni döntéseit. Egyelõre egy 10 fõs csoport beindítását tervezzük, azután jönnek majd létre további csoportok úgy, hogy az elsõ, magcsoport tagjaiból kerülnek ki a csoportkoordinátorok. Az a hat ember pedig, aki az egészet létre hozták és egy Kft. formájában mûködtetik majd, lesznek az egész szervezet vezetõi, mely elsõ sorban jogi és gazdasági szempontból jelent vezetést. Ezek a vezetõk indítják el, keltik életre a hálózatot, de nem õk fognak a jövõben mindent meghatározni. Az organikus modellnek megfelelõen, mindenkinek lesz lehetõsége az ötleteit elmondani, új megoldásokkal elõállni. A mentor csoportok így közösen döntenek arról, hogy mit hogyan szeretnének megvalósítani, majd egy képviselõt (aki nem a koordinátor) küldenek a legfelsõbb mentor testületbe, mely nem azonos a Kft. tulajdonosaival, de õk is képviselve vannak. Tehát egy fajta reprezentációs testület ez. A világon ma két ilyen modellt ismerek, az egyik a Holacracy az USA-ban, a másik az organikus szervezeti modell. A Holacracy-rõl nehéz információt szerezni, egy ingyenes webinaron részt vettem, minden többi info fizetõs. A webinaron kapott információ 80%-a általánosság, mely inkább a hagyományos, kézi vezérlésû szervezeti struktúra hátrányairól szól és azt ecseteli, hogyan nõ meg a hatékonyság, ha nem ezt használjuk. A maradék 20%-ban pedig azt a folyamatot mondják el, hogy a reprezentáció a döntés hozatalban hogyan mûködik. Nekem olyan benyomásom volt ezzel kapcsolatban, hogy Európában már elõrébb járunk és az organikus szervezeti modell is pont ezt mondja, ráadásul konkrét eszközöket is ad a kezünkbe. Így továbbra is ez utóbbit fogom használni A szervezethez tartoznak még, nem szorosan, de mégis meghatározó módon a szakemberek. Olyan szakembereket értünk ez alatt, akik nem feltétlenül képzettek és járatosak az integrál szemléletben, nem is akarnak csatlakozni mentorként a hálózathoz, ugyanakkor valamilyen speciális szakterület elismert szakemberei és hajlandóak, képesek az együttmûködésre. Nagyon fontos kiemelni azt, hogy amikor szakemberekrõl beszélünk, akkor mind a négy kvadránsban gondolkozunk. Visszautalnék itt az anyaotthonos példára (11.Ábra, 36.old.), ahol a segítõk mind a négy kvadránsban megtalálhatók. Tehát amikor szakemberekrõl beszélünk, akkor nem csak különbözõ terápiás módszerek szakembereit értjük alatta, hanem pl. jogászt, 58

59 59 aki válóperben segíteni tud, fitneszedzõt és dietetikust, aki egy fogyókúrás programban segíteni tud vagy lakberendezõt, aki egy átalakulási folyamatban segíteni tud. Az alábbi ábra mutatja a leendõ szervezetet, ahol a különbözõ szakemberek a négy különbözõ kvadránsban körülölelik a mentorhálózatot. A hálózatban egy-egy koordinátor vezetésével 9 mentor mûködik együtt, így 10 fõs mentorcsoportokat alkotnak. Ezek a csoportok kapcsolatban vannak egymással és mindannyian az Integrál Mentor Kft. irányítása alatt dolgoznak. Az ábrán 5 ilyen csoportot ábrázoltunk, de ez bármennyi lehet idõvel, s kezdetben nyilván kevesebb lesz. 13. Ábra: Az Integrál Mentorhálózat szervezeti ábrája Készítette: Kóródi Gábor A jelenlegi hat fõs szervezet, a leendõ vezetés strukturális felosztását illetõen úgy néz ki, hogy az a három ember, akinek van cégvezetési tapasztalata, az üzleti életben tevékenykedett korábban, õk foglalkoznak a business modell felépítésével, a pénzügyekkel és jogi természetû ügyekkel, míg a másik három ember, akik az integrál szemlélet szakmai ismeretében valamit a terápiás munkában járatosabbak, õk foglalkoznak a szakmai kérdésekkel. A döntéseket azonban közösen hozzuk, többségi szavazással. 59

60 60 Amikor a szervezetrõl beszélünk, azt is meg kell határozni, hogy ki vagy kik a célcsoport. Mivel minden mentor saját kliensekkel dolgozik a saját módszerével, ami lehet bármilyen terápiás módszer vagy coaching, ezért minden mentornak saját magának kell meghatározni a saját célcsoportját. A mentorhálózat szélesre nyitva tartja azt a kört, ahonnan a kliensek kikerülhetnek. Mindezzel együtt az elsõdleges célcsoport azok a W5-ös súlypontú emberek, akik vagy megérettek arra, hogy a W6-ra lépjenek, de ezzel még küzdenek vagy nem tudnak egészségesen mûködni a W5-ben sem leszakadt énrészeik miatt, melyek gyógyításra szorulnak. Ezen kívül azt gondolom, hogy az integrál mentorok között sokan lesznek, akik felsõbb szintû problémákkal, spirituális elakadásokkal, krízisekkel fognak foglalkozni. A pszichiátriai ellátást igénylõ W2-es szintû pszichotikus betegekkel bizonyosan nem fogunk foglalkozni, legfeljebb addig az ideg, amíg szakellátásba sikerül küldeni egy diferenciáldiagnózis után. Fontos ugyanis a spirituális krízisben lévõket megkülönböztetni a pszichotikusoktól, erre az Integrál Akadémián végzett hallgatók sokkal jobb képzést kaptak, mint a pszichiáterek jellemzõen. Folyamatok A hálózat folyamatai: a kliens útja a hálózatban a mentorok egymás közötti együttmûködése a mentorok együttmûködése a szakemberekkel a mentorok és a vezetõség együttmûködése a mentorcsoportok együttmûködése átjárhatóság a mentorcsoportok között Ezek mind nagyon pontos kidolgozást igényelnek, azonban azt gondolom, hogy a valóság fogja majd alakítani a folyamatokat. Az elsõ pont, a kliens útja a hálózatban a legfontosabb, melyre jelen pillanatban a következõ az elgondolás: 1. Lépés: a kliens érkezése Kliens két irányból érkezeket: a mentort személyesen keresi meg valamilyen ismeretség/ ajánlás alapján, ahogy az lenni szokott általában. Ebben az esetben ez a mentor találkozik a klienssel legelõször, aztán utána már a folyamat ugyanaz lesz a kliens a mentorhálózatot keresi meg a központi telefonszámon vagy címen keresztül. Ezt a központi elérhetõséget egy olyan mentor kezeli (diszpécser), aki jól ismeri a mentorok kompetenciáit, valamint hozzáférése van a központi idõnyilvántartáshoz, melyben minden mentor megjelöli azokat az idõpontokat, amikor van szabad kapacitása. Mindezek tudatában, a kliensnek javaslatot tesz egy rövid, néhány kérdéses beszélgetés után a megfelelõ mentor személyére, akihez idõpontot is egyeztet. A diszpécser feladata a mentort informálni az új kliensrõl és visszajelzést kér a megbeszélt idõpont után, hogy a kliens valóban megérkezett-e. 2. Lépés: az átvilágítás 60

61 61 Bár az átvilágítás kifejezésnek van némi negatív csengése a magyar nyelvben történelmi okok miatt, most mégis ezt a szót használom, mert ez tükrözi a legjobban, hogy mi is történik a klienssel az elsõ három ülés során. Az integrál modellnek megfelelõen, mind a négy kvadránsban, minden fontos fejlõdésvonalon, minden tudatállapotban és tudatszinten átvilágítjuk a klienst. Ehhez az átvilágításhoz egy eszközre lesz szükségünk, ez az integram. Az egyik legfontosabb része ez a munkának, mert ettõl lesz egységes és ettõl lesz integrál. Hiszen minden terapeuta és coach végez az elején valamilyen felmérést a kliensrõl, az önmagában nem újdonság. Az integram tartalmáról és a fejlesztés jelen állapotáról az eszközöknél írok majd részletesebben. 3. Lépés: esetmegbeszélés Az átvilágítás eredményét a mentor a harmadik ülés utáni elsõ esetmegbeszélésen közre adja a csoportnak, ahol segítséget kap a mentor társakról a helyes diagnózis felállításához és a terápiás cél kitûzéséhez. Itt vitatják meg azt is, hogy szükség van-e külsõ szakember bevonására, esetleg egy másik mentor alkalmasabb volna a kliens vezetésére. Ez utóbbi fõleg akkor fontos, ha a kliens a diszpécser döntése alapján került egy adott mentorhoz. Természetesen a kliens véleménye, kérése is fontos ez ügyben. A klienst nem a mentora, hanem a csoport koordionátora kérdezi meg a mentorváltásról. Az esetmegbeszéléseken van lehetõség a kliensekkel való munka során felmerült kérdések, elakadások megbeszélésére is, de bizonyos idõközönként kötelezõ beszámolni a klienssel való munka eredményeirõl, a helyzetrõl. (pl. 3 havonta) 4. Lépés: külsõ szakember bevonása Amennyiben az esetmegbeszélõ csoporton az a döntés születik, hogy egy adott szakemberhez küldi a mentora a klienst és a kliens ezt elfogadja, akkor kerül sor külsõ szakember bevonására. A mentor tájékoztatja írásban vagy szóban az illetõ szakembert arról, hogy most hol tart a terápiás folyamatban és mi az oka annak, hogy hozzá küldte, mi a konkrét kérés ha van ilyen. A folyamat végén pedig visszajelzést kap a mentor a szakembertõl. Természetesen nagy különbség van akkor, ha egy egy alkalmas segítségrõl van szó, mint pl. családállítás alkalmával vagy egy hosszabb folyamatról, mint pl. bodywork csoportba küldi. A családállítás példánál maradva bemutatom, miért is fontos ez. Amit a kliens elmesél, hogy mi történt a családállításon, biztosan nem ugyanaz, mint amit a családállító terapeuta mondana egy másik terapeutának. A családállítás azért is jó példa, mert a térbõl nagyon sok olyasmit le tud olvasni a terapeuta, amit nem oszt meg a klienssel, de az õt vezetõ mentornak nagy segítség lehet abban a tekintetben, hogy milyen irányban érdemes tovább vinni a terápiát esetleg milyen kiegészítõ módszerre lehet szüksége. Erre is mondok egy példát: szülõ-gyerek kapcsolati problémánál, jól látszik, ha megkapaszkodási sérülése van a kliensnek, amit viziterápiával lehet a 61

62 62 legjobban gyógyítani. Az õsbizalom helyreállítása nem egyszerû feladat, családállítással nem fog menni és a hagyományos terápiás módszerek sem igen alkalmasak rá. 5. Lépés: a kliens elengedése vagy átadása Több féle verzió képzelhetõ el egy olyan esetben, amikor külsõ szakemberhez küldi a mentor kliensét. Például, ha tranzakció analízisben járatos terapeutára van szüksége, akkor nyilván nem fog a mentorhoz járni párhuzamosan, hanem a másik szakember átveszi a klienst. Ha ez a szakember önmaga nem a mentor hálózat tagja, akkor a kliens kikerül a mentor hálózatból. Ebben az esetben is ajánlatos azonban valamilyen szintû kapcsolattartás a mentorral, mely azonban a kliens egyéni döntése. Amennyiben a szakember a mentor hálózat tagja, akkor a kliens bent marad a hálózatban, de ez egyúttal mentor váltást is jelent, tehát korábbi mentorával nem lesz kapcsolatban. A kliens teljes elengedése pedig jó esetben akkor történik, ha a terápiás célt elérték. Természetesen a kliens maga is dönthet a terápia megszakításáról, de ezt a klienssel való megállapodás során szabályozni kell, hogy hogyan történhet, nehogy kárt okozzon saját magának a kiugrással. Eszközök Ezzel elérkeztünk az utolsó, de egyik legfontosabb alapelemhez, az eszközökhöz, melyekre szükség van a fentiek megvalósításához. Ez az a pont, ahol jelen pillanatban a leggyengébb a modell, a finanszírozás és business modell még nem stabil. Mielõtt a business modellre rátérnék, felsorolom azokat az eszközöket, melyekre szükség van a küldetés megvalósításához: integram: az átvilágítást szolgáló egységes rendszer, melyet minden mentor használ. Ennek a fejlesztése megkezdõdött. közös, felhõ alapú szoftwer, ahol mindenki naptára (szabad idõpontjai) elérhetõ, ahova a kliensekrõl megosztandó információ feltölthetõ (esetmegbeszélésekhez) saját szerver, ahol biztonságos körülmények között tároljuk a kliensek adatait, integramjait saját honlap (a domain regisztráció megtörtént) szerzõdések a mentorok csatlakozásához és a kliensekkel külsõ szakemberek bevonásakor átadás átvételi szakmai beszámoló (egyszerûsített kivonat az integramból) Ezeken kívül, amint már említettem egy Kft. létrehozása és ennek megfinanszírozása az eszközök között a legfontosabb, mely hamarosan megtörténik. A hat alapítótag egyenlõ arányban teszi bele a pénzét és kap tulajdonrészt. 62

63 63 A fent megnevezett eszközök közül az integram az, ami magyarázatra szorul. Részletesen nem tudom bemutatni, mert egyrészt nincs még készen, másrészt ez lesz a rendszer lelke, az Integrál Mentor Kft. know- how-ja. Egy olyan eszköz lesz, mely digitálisan tárolható és feldolgozható és az integrál szemlélet minden aspektusából képet mutat a kliens jelenlegi helyzetérõl és fejlõdési lehetõségeirõl. Legfontosabb elemei a következõk: Mind a négy kvadránsban megvizsgáljuk a három fõ tudatszinten hol vannak az erõsségei és az elakadásai, ezzel segítve az árnyékmunkát. (lásd 13. Ábra). Spiráldinamikai módszerekkel a fejlõdési lehetõségeket tárjuk fel Business modell A business modell röviden összefoglalva úgy néz ki, hogy minden mentor dolgozik a saját klienseivel egyéni vagy csoportos terápiában/ coachingban és ezért a munkáért a kliensektõl kapja a fizetését. Mindenki saját magának biztosítja a munkájához szükséges feltételeket, helységet, eszközöket. Ehhez valószínûleg van egy vállalkozása, Bt. vagy egyéni vállalkozó, így saját maga fizeti az adóját és a társadalombiztosítását is. Az integrál mentor hálózathoz való csatlakozásakor bekerül egy támogató szakmai csoportba, ahol a közös esetmegbeszélések, a közös önismereti munka és a kötelezõ továbbképzések lehetõvé teszik egyéni fejlõdését, munkájának magas szintû végzését. Ennek a költségeit is neki kell megfinanszírozni éves tagdíj formájában. Ezért a tagdíjért a következõket kapja: közös marketing (honlap és egyéb online marketing) esetmegbeszélések önismereti csoport továbbképzési modulok, melybõl bizonyos mennyiség kötelezõ integram használat hozzáférés a közös szerverhez szakmai segítség a külsõs szakemberektõl egyéb szakmai eszközök, pl. ILP program A legutolsó, egyéb szakmai eszközök pontról azt érdemes megjegyezni, hogy egyelõre ilyenek nincsenek, hiszen még az integram kidolgozásával sem készültünk el. A folyamatos fejlesztés, fejlõdés azonban egy-két éven belül több ilyen integrálos eszközt ki fog termelni lehetõleg már majd a mentorok részvételével. Ebbõl a modellbõl tehát az következik, hogy minden mentor maga keresi a pénzét a saját kliensein keresztül, a hálózat azonban segít neki kliensekhez jutni és segít magas szakmai színvonalon végezni a munkáját, sõt egy fajta végjegy lesz az, ha valaki integrál mentor és nem szólóban dolgozó terap. Ha csak egyéni folyamatokban (terápia, coaching) gondolkozunk, akkor nehéz lehet heti négy napos munkarenddel fenntartani egy klientúrát úgy, hogy a mentorhálózati tagságot is meg tudja fizetni a mentor. Ez az a pont, ahol hiányzik még egy láncszem arra vonatkozóan, hogy hogyan tudunk egy olyan rendszert létre hozni, 63

64 64 hogy a benne dolgozó mentorok kényelmesen meg tudjanak élni belõle. Erre lehet válasz a kis csoportos ILP program vagy az üzleti szféra felé fordulás, mint egy célcsoport vagy egyéb tematikus csoportos terápiák. 4. Jövõkép Amióta megfogant bennem a gondolat egy integrál tanácsadói hálózat létrehozásáról, sokszor változott bennem a válasz arra a kérdésre, hogy hogyan is lehet ezt hatékonyan, kliens központúan, W6-os szintû szervezetben mûködtetni. Ahogy bevontam a folyamatba másokat, ahogy haladunk elõre egyre több kérdést és mûködési területet megvizsgálva, folyamatosan alakul, változik a mûködési modell terve. S amint a közmondás is mondja a puding próbája az evés tehát igazából a gyakorlatban fog eldõlni, hogyan fog mûködni az Integrál Mentorhálózat. Így hát ez a mû, melyet most az olvasó kezében tart egy adott idõpillanatban, augusztus végén mutatja egy együttmûködésen alapuló segítõi hálózat modelljét. Ez még egyelõre elméleti modell a tervezõasztalról, ahol már most is folyamatos alakulásban van. Ezzel indítunk útjára egy újszerû próbálkozást, mely az integrál világban még nem létezik, ugyanakkor az integlált tudatossági szintnek, a W6-os szintnek a terjedésével fontos szerepet tölthet be a segítõi piacon - reményeim szerint- már a közel jövõben. 6. Kép: A négy kvadráns az életben Készítette: Kun Szilvi Forrás: Az Integrál Intézet engedélyével 64