A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Átírás

1 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI XLIII. ÉVFOLYAM SZÁM Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása Egy lehetséges villamosenergia-modell Kvótapiaci fejlemények Funkciók és trendek a szivattyús energiatározásban

2 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI FELELÔS KIADÓ DR. KOCSIS ISTVÁN FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY FELELÔS SZERKESZTÔ TRINGER ÁGOSTON SZERKESZTÔBIZOTTSÁG DR. BACSKÓ MIHÁLY CIVIN VILMOS GAÁL GÁBOR (MAVIR ZRT.) KERÉNYI A. ÖDÖN KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR ZRT.) KREISSNÉ HARTAI GABRIELLA DR. NAGY ZOLTÁN SÁNDOR JÓZSEF SIMIG PÉTER (MAVIR ZRT.) SIMON GÁBOR (MAVIR ZRT.) DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR ZRT.) SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR (MAVIR ZRT.) VERÉB TAMÁS (MAVIR ZRT.) DR. GERSE KÁROLY XLIII. ÉVFOLYAM SZÁM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK 1 TÁMOGATÁSA LOVAS GYÔZÔ EGY LEHETSÉGES VILLAMOSENERGIA-MODELL 9 DR. BENKÓ BALÁZS A MAGYAR TSO BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI GYAKORLAT 14 TÜKRÉBEN CIVIN VILMOS KVÓTAPIACI FEJLEMÉNYEK 20 DR. HORN JÁNOS AZ ÁSVÁNYINYERSANYAG-POLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE 31 DR. SZEREDI ISTVÁN FUNKCIÓK ÉS TRENDEK A SZIVATTYÚS 35 ENERGIATÁROZÁSBAN MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN MAYER GYÖRGY KONFERENCIA-KÖRKÉP NINCS ALTERNATÍVÁJA 44 A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK MOHÁCSI MIKLÓS 100 ÉVES A DOROGI ERÔMÛ 51 ISSN (NYOMTATOTT) HU ISSN X (ONLINE) DR. NAGY ZOLTÁN ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOK FÔBB ELEMEI 54 ÉS AZOK HATÁSA A CÉGEK GAZDÁLKODÁSÁRA CÍMLAPFOTÓ ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT ÁTADTÁK A GYÔR SZOMBATHELY 400 KV-OS ÁTVITELI HÁLÓZATI ÖSSZEKÖTTETÉST GAZDASÁGI ROVAT 59 EURELECTRIC HÍREK 63 E SZÁMUNK SZERZÔI 66 SUMMARY OF ARTICLES 68

3 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK TÁMOGATÁSA NEMZETGAZDASÁGILAG OPTIMÁLIS MEGOLDÁS AZ EU ELVÁRÁSAIVAL ÖSSZHANGBAN, DE NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKBÔL IS NÖVELNI KELL MAGYARORSZÁGON A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ VILLAMOSENERGIA-TERME- LÉS ARÁNYÁT. AZ ELSÔ ÜTEMBEN, 2010-IG MAGYARORSZÁG 3,6%-OS ARÁNYT VÁLLALT. MINT AZ 1. ÁBRÁBÓL 1 LÁTHATÓ, EZT AZ ARÁNYT MÁR 2005-BEN IS TÚLTELJESÍTETTÜK. ENNEK ELLENÉRE AZ ORSZÁGGYÛLÉS A VET JÚNIUSI MÓDOSÍTÁSAKOR, KÉPVISELÔI INDÍTVÁNYRA A KÖTELEZÔ ÁTVÉTELHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS NÖVELÉSÉRÔL DÖNTÖTT. DR. GERSE KÁROLY A kötelezô átvétel körébe tartozó kiserômûvek teljesítôképessége 2005 végére meghaladta a 900 MW-ot, az összes beépített erômûvi teljesítôképesség 10%-át (2. ábra). Ezen belül a megújuló energiaforrást felhasználó erômûvek teljesítôképessége megközelíti a 180 MW-ot. Ez a nagyarányú növekedés összefüggésben van a szabályozás által a megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelés értékesítéséhez kapcsolódó kötelezô átvételi rendszerrel és a befektetéseket ösztönzô kedvezô árral. A hazai rendszer az erômûvek típusától, nagyságától függetlenül azonos kötelezô átvételi árat tartalmaz, miközben mint azt az Európai Bizottság vizsgálata is megállapította az egyes megújuló energiaforrások hosszú távú határköltsége (LRMC) és ezzel támogatási igénye lényegesen különbözô 2 (3. ábra). A mennyiségi növekedéssel együtt járt a fogyasztók által összességében fizetendô támogatás növekedése is (lásd a 4. ábrán), amely 2006-ra elérte az átlagos végfelhasználói költség 5%-át, de a nagyfogyasztóknál (a kisebb átlagár mellett) aránya lényegesen nagyobb. Miután a hazai tarifarendszerben a támogatás fedezetét biztosító díjelem a rendszerirányítási díjba került beépítésre, folyamatos növekedése, a díjelem nemzetközi összehasonlításban kiugró nagysága azt a látszatot kelti, mintha a hazai rendszerhasználati díjak indokolatlanul nagyok lennének. 1 Dr. Stróbl Alajos: A megújuló forrásokkal kapcsolatos kihívások, REC CEERES Konferencia, Budapest, II Communication from the Commission, The support of electricity from renewable energy sources, Brüsszel, 2005, COM (2005) 627 final. Ábraátvétel a FORRES report-ból. hulladék szélerômû biogáz biomassza víz 0 TÁMOGATÁSI FORMÁK kiadott villamos energia, GWh/a 2005-ben 2004-ben 2003-ban 2002-ben Részarány a bruttó villamosenergia-fogyasztásból: 2002-ben 0,6%; 2003-ban 0,7%; 2004-ben 2,4%; 2005-ben 4,2% 1. ÁBRA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS MAGYARORSZÁGON (DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI) A Magyarországon alkalmazott kötelezô átvétel mellett az Európai Unióban egyéb, a megújuló energiaforrások piacra jutását elôsegítô módszereket is alkalmaznak. Ezek régi tagállamokon belüli elterjedtségét az 5. ábra 3 mutatja. Látható, hogy az egyes támogatási formák esetenként keverednek is egymással. 3 A Quantitative Assessment of Direct Support Schemes for Renewables 2004 Januar, EURELECTRIC A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 1

4 támogatás (KÁP), Mrd Ft földgáz gázmotorral földgáz gázturbinával földgáz GT+CCGT-vel fatüzelés vízerômû hulladéktüzelés szélerômû biogáztüzelés MW 2005-ben az összes erômû: =8545 MW 2. ÁBRA KISERÔMÛVEK 2005 (BT<50 MW) (DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI) ,0% 2002 megújuló Tengeri szélerômû Szárazföldi szélerômû Apály dagály és hullám erômû Naperômû Fotovoltaikus Kis vízerômû Nagy vízerômû Földhô erômû Bioszemét szennyvíztisztítóból Szilárd biomasszából Szilárd biomassza kiegészítô tüzelés Biogáz 1,4% 4. ÁBRA KÖTELEZÔ ÁTVÉTEL TÁMOGATÁSA (DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI) 0 2,4% kb. ennyivel ;4% 2005-ben 908 MW LRMC (hosszú távú határköltség) ÁBRA AZ ELEKTROMOS ENERGIA KÖLTSÉGE (15 ÉVES MEGTÉRÜLÉSI IDÔVEL; HOSSZÚ TÁVÚ HATÁRKÖLTSÉG), a/mwh ;5% terv kapcsolt Az egyes rendszereket áttekintve mind elônyök, mind hátrányok megállapíthatók 2 : Kötelezô átvétel, szabályozott árakkal (feed in tariff) A néhány évre megállapított, rendszerint az elosztók (hálózati társaságok) által fizetett, a szolgáltatókra, vagy fogyasztókra átterhelt díjak elônyösek a beruhá- zói biztonság, a technológiánkénti finom hangolás szempontjából, de EU szinten nehezen harmonizálhatók, a jövôbeli költségalakulás pontatlan megítélésénél fennáll a túlfinanszírozás kockázata. Több tagállamban a szabályozott átvételi ár helyett a mindenkori piaci árra fizetett szabályozott prémium jelenti az ösztönzést. Zöld bizonyítvány rendszer Piaci alapú instrumentum, ahol az államigazgatás által szabályozott kereslet és a források által meghatározott kínálat határozza meg az árakat, hatékonyan allokálva a befektetéseket. Jól mûködhet EU szinten is, kisebb a túltámogatás veszélye. A leghatékonyabb megújuló technológiák alkalmazására ösztönöz, ugyanakkor adminisztrációs költségei nagyok, kockázatossá teszi a drága, de fejlôdôképes technológiák elterjedését. Pályáztatás Az átvételi árat a nyertes ajánlattevôk ajánlata határozza meg. (A többletköltségeket természetesen itt is a fogyasztók fizetik meg.) Miközben elméletileg legjobban hasznosítja a piaci erôket, a szakaszosság töredezett bôvülést eredményezhet. További kockázatot jelent az esetlegesen túl alacsony áron nyerô projektek potenciális sikertelensége. Adókedvezmények A piaci árhoz adott prémiumhoz hasonló hatású. Kiegészítô eszközként is alkalmazzák. GE Kötelezô átvétel DK IE PT GR FR ES Pályáztatás LU NL AT SE UK IT BE Engedélyrendszerek NL Zöld bizonyítvány UK FI Adókedvezmények 5. ÁBRA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK PIACRA JUTÁSÁT ELÔSEGÍTÔ MÓDSZEREK Hatékonysági jelzô % Átlagos hatékonysági jelzô 6 éves periódusban ÁBRA ÁTLAGOS HATÉKONYSÁGI JELZÔ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, BIOGÁZ 2 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2

5 Szárazföldi erômûvek átlagos hatékonysági jelzôje % AT BE DK FI FR DE GR IE IT LU NL PT ES SE UK EU 15 Kötelezô átvétel Kvóta / TGC Pályáztatás Adókedvezmények vagy beruházási segélyek 7. ÁBRA HATÉKONYSÁGI TÉNYEZÔ ÁTLAGOS ÉRTÉKE SZÁRAZFÖLDI SZÉLERÔMÛVEKRE (TGC: továbbértékesíthetô zöld bizonyítvány) Hatékonysági jelzô, % % 10 8 DK 6 FI 4 HU DE AT UK FR 2 SE BE- Flanders IT BE- 4-2 Wallonia 5 6 Várt annuitás, a Cent/kWh Kötelezô átvétel Kvóta / TGC Adókedvezmények / beruházási segély 8. ÁBRA TÁMOGATÁSOK HATÉKONYSÁGA (BIOMASSZA KAPCSOLT HÔÉRTÉKESÍTÉSSEL, 2003) (TGC: továbbértékesíthetô zöld bizonyítvány) A Bizottság megállapítása 2 szerint a támogatás nagysága a technológiáktól függetlenül is tagállamonként lényegesen eltérô és a hatékonyságban is nagy különbségek vannak. Ennek jövôbeli kiküszöbölésére a tagállamok közti kooperációt és a nemzeti támogatási rendszerek hatásainak (nagyobb szabályozási stabilitás, a befektetési kockázatok és az adminisztratív akadályok csökkentése, hálózati kérdések rendezése, technológiai diverzitás ösztönzése, a belsô villamosenergia-piaccal való kompatibilitás ösztönzése, foglalkoztatás, valamint a helyi és regionális elônyök elôsegítése, kapcsolódás az energiahatékonysági és fogyasztói igénybefolyásolási intézkedésekhez) optimalizálását tartja megfontolandónak decemberére jelentést készítenek elô, ehhez a támogatási rendszerekre vonatkozó keretjavaslat is kapcsolódhat, amelynek: hozzá kellene járulni az indikatív nemzeti célok eléréséhez, összhangban kellene lenni a belsô piac alapelveivel, figyelembe kellene venni a különféle megújuló energiák, technológiák sajátosságait és a földrajzi különbségeket, hatékony módon kellene elômozdítani a megújuló energiaforrások használatát, egyszerûnek, egyidejûleg a lehetô leghatékonyabbnak kellene lennie, különösen a költségek tekintetében, elegendô (legkevesebb hét év) átmeneti idôszakot kellene magába foglalnia a nemzeti támogatási rendszerekre, és meg kellene tartania a befektetôi bizalmat. TÁMOGATÁSOK HATÉKONYSÁGA A támogatási rendszerek hatékonyságának mérésére a Bizottság a következô kifejezést (a megújuló termelés egy adott évbeli növekedését viszonyítva a középtávon 2020-ig megmaradó potenciálhoz) használta: 2 E i G i n G i n 1 n = ADD POTn 1 i ahol: En i i megújuló technológia hatékonysági tényezôje az n-edik évre G i n i megújuló technológia villamosenergiatermelési potenciálja az n-edik évben ADD POTn i i megújuló technológia 2020-ig meglévô potenciálja az n-edik évben Vannak technológiák, országok ahol a hatékonyság közel egyenletes és elfogadhatónak tekinthetô, mint a 6. ábrán bemutatott (Egyesült Királyság, biogáz hasznosítás) esetben. Ugyanakkor a szárazföldi szélerômûvek támogatásának, régi tagállamokra ( közötti idôszak, ahol a különbözô támogatási formákat eltérô színek jelzik) elvégzett összehasonlítása nagyon egyenlôtlen képet mutat (7. ábra). Az elemzések során a hatékonyság mellett a teljes élettartamra valószínûsíthetô támogatás befektetôi szempontú értékelésére a teljes élettartam alatti bevételeket, kiadásokat diszkontáló, becsült annuitás meghatározása használható (a számítás elvégezhetô fajlagosan, termelt kilowattóránként is). Nyilván a nagyobb várható eredmény több befektetésre ösztönöz. A = i 1 (1 + i) n n t=1 bevétel t költség t (1 + i) t ahol: A annuitás i kamatláb t év n technikai élettartam A (hôszolgáltatást is biztosító) biomassza-hasznosításra elvégzett, a hazai fejlôdést, támogatást is értékelô elemzés eredményét (a fajlagos annuitás függvényében a hatékonyságot) a 8. ábra mutatja 4. Az EU dokumentum adatait nem részletezve megemlítjük még, hogy a VET által elôírt (~90 a/mwh) kötelezô átvételi ár a hazai biomassza (erdei hulladék) bázisú villamosenergia-termelés költség tartományát mintegy a/mwh közé valószínûsítve a maximum közelében, azaz a lehetôségek jelentôs hányadában busás hasznot ígérve; 4 A készítôk megjegyezték, hogy a kötelezô átvétel mellett, azt kiegészítve esetenként adókedvezmény, beruházási támogatás is megjelenik, de az optimális erdôgazdálkodás is befolyásoló tényezô lehet. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 3

6 1. TÁBLÁZAT A MEGÚJULÓ ENERGIA ELTERJESZTÉSÉVEL SZEMBENI ADMINISZTRATÍV ENGEDÉLYEK MINÔSÍTÉSE AZ EU-BAN (KIVÉVE A HÁLÓZATI ENGEDÉLYEKET) A B C C D E F F D G H I I L L L M N P P S S E S U T E Y Z K E I R E R U E T V T U T L L T K I S E K a szélerômûveknél jóval a valószínûsíthetô önköltség (~60-70 a/mwh közelében) felett (a befektetôket ugyancsak jelentôs haszonnal kecsegtetve); a mezôgazdasági biogáz hasznosításnál a becsült költségtartomány (mintegy a/mwh) felsô harmadában (csak a kedvezôbb lehetôségeknél ígérve megtérülést) került megállapításra. Utóbbihoz hasonló a helyzet a kis vízerômûveknél is, az önköltséget a/mwh nagyságrendben becsülve. Az egyes tagállamok adminisztratív eljárásrendjét az 1. táblázatban láthatók szerint minôsítik. Az elôbbieket összefoglalva a megújuló energiaforrásokkal összefüggô magyar támogatási rendszerre, szabályozásra a következôk állapíthatók meg: Túlzott, fûnyíró elvû, ugyanakkor nem hatékony támogatás Az egyes technológiák önköltsége, illetve a technológiától függetlenül megállapított egységes, parlamenti döntéssel megemelt átvételi ár alapján megállapítható, hogy a jelenlegi hazai kötelezô átvételi rendszer bizonyos technológiák esetében a költségekkel nem indokolható, túlzott támogatást biztosít. Az indokolatlan túlfinanszírozás egyben a társadalom rendelkezésére álló mindig szûkös források nem hatékony felhasználását, pazarlását, a hazai gazdaság versenyképességének rontását is jelenti. Az uniós tagállamok többségében technológiafüggô, vagy technológiától független, de a piaci áraktól függô kötelezô átvételi rendszer mûködik. Ez biztosítja az egyes technológiák életképességét, ugyanakkor a hatékonyabb fogyasztói forrás allokációt is elôsegíti. Adminisztratív akadályok A túlzott támogatásból adódó, nagyobb befektetési kedv hatásának késleltetésére a hazai engedélyezési rendszer adminisztratív fékeket alkalmaz. A szokásos építési, terület felhasználási, környezetvédelmi engedélyek, hálózatfejlesztési, csatlakozási megállapodások mellett a rendszerüzemeltetô jogszabályban elôírt rendszerbe illeszthetôséggel összefüggô nyilatkozata, beleegyezése is szükséges. A szabályozás a rendszerirányító által vizsgálható, mérlegelhetô technikai korlátok mögé kívánja bújtatni a költségnövekedéstôl való félelmét. Ez problematikus, mert mint a következôkben bemutatjuk, a hazai rendszer csak technikai eszközökkel (az igények kielégítéséhez szükséges berendezések teljesítményének változtatásával, az átmenetileg jelentkezô, fogyasztók által nem igényelt többlettermelés lenyelésével, a többlet energiamennyiség tárolásával, pl. tározós vízerômûben) nem szabályozható. A szabályozás a rendelkezésre álló technikai korlátokat meghaladóan jelenleg is kereskedelmi eszközökkel történik. A rendszerirányító esetleges hozzájáruló, befogadó nyilatkozatával bizonyos jelenlegi technológiai adottságok mellett, a rendelkezésére álló eszközökkel kiszabályozhatatlan megújuló energiát hasznosító erômûvek esetében a nem a kompetenciájába tartozó, kereskedelmi szabályozás arányának további növelésérôl dönt. A döntésbôl adódó, jelentôs kereskedelmi és ezzel fogyasztói többletköltségeket mások viselik. Ezen többletköltségek megítélésére nem a rendszerirányító a megfelelô fórum. Túlépítés Mint az elôzôekben bemutattuk, Magyarország a többi uniós tagállammal szemben a 2010-ig vállalt kötelezettségét már 2005-ben túlteljesítette, és a folyamatban lévô fejlesztések eredményeként további jelentôs növekedés várható. (A befektetôktôl érkezô bejelentések alapján 2007 végéig mintegy 1700 MW-nyi szélerômû kapacitás megvalósítását tervezik, amelybôl a jelenlegi engedélyezési információk alapján 2006 végéig ~350 MW ténylegesen megvalósulhat.) Nyilvánvaló, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia lényegesen nagyobb költsége mellett ez a fogyasztói többletköltségek indokolatlan növekedésével jár. Nem csak a megújuló energiaforrások többlet átvételi ára miatti költségnövekedésrôl van szó, hanem arról is, hogy a megújuló energiaforrások hosszú távú szerzôdésekkel lekötött hagyományos erômûvi átvételt szorítanak ki, amelyek piaci kényszerértékesítésére nyomott áron kerül sor, így az átállási költségek is növekednek. TECHNIKAI, KÖZGAZDASÁGI HÁTTÉR Az elôzôek alapján úgy tûnik, hogy a bennfentes villamos társaságok, de maguk a szabályozó hatóságok is ellenérdekeltek a megújuló energiaforrások, különösen egyes energiafajták hasznosítási arányának hazai növelésében. A következôkben a háttér bemutatásával arra kívánunk magyarázatot adni, hogy a magyar rendszerben milyen, máshol nem jelentkezô speciális körülmények befolyásolják a rendszerüzemeltetô és a kereskedôk (áttételesen a fogyasztóknak is) a megújuló források arányának növelésével kapcsolatos hozzáállását. Egyrészt bemutatjuk, hogy a várakozásokkal ellentétben bizonyos megújuló energiafajták használatának növekedése nem a várt környezetszennyezés csökkenésre, hanem ezzel ellentétesen a környezetszennyezés növekedésére vezet, másrészt a piacra lépéshez nyújtott támogatás lényegesen nagyobb a kötelezô átvételi és a piaci ár különbségénél. 4 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2

7 5 Az atomerômı visszaterhelése egy meghatározott ciklusszám elérését követôen csökkenti az élettartamot, amelyet a fogyasztói költségek és környezetkárosítás minimalizálására meg kell elôzni. Erre tekintettel a rendszer forrásösszetételét, kereskedelmi értékesítését úgy kell tervezni, hogy a viszszaterhelés tervszinten elkerülhetô legyen. Értékesítés szaldója, MW :00 6:00 12:00 Munkanap Szombat 9. ÁBRA KÖZÜZEM VERSENYPIACI ÉRTÉKESÍTÉSE 18:00 0:00 Pihenônap Teljesítmény, MW Teljesítmény, MW :15 6:15 12:15 18:15 Idô (h, ) Paks Mátra Dunamenti AES Tisza Import szaldó Egyéb erômûvek 10.a ÁBRA TERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ NÉLKÜL Teljesítmény, MW :15 6:15 12:15 18:15 Idô (h, ) Paks Mátra Dunamenti AES Tisza Import szaldó Egyéb erômûvek Szélerômû 10.b ÁBRA TERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ BEINDULÁSÁT KÖVETÔEN :15 6:15 12:15 18:15 Idô (h, ) Paks Mátra Dunamenti AES Tisza Import szaldó Egyéb erômûvek Szélerômû 10.c ÁBRA TERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ BEINDULÁSÁT KÖVETÔEN KERESKEDELMI TÖBBLETÉRTÉKESÍTÉSSEL Technikai korlátok, következmény: minden szélerômûvel több CO 2 -kibocsátás A magyar villamosenergia-rendszer már a piacnyitást megelôzôen is csak a menetrendes import szállítások igénybevételével volt szabályozható. A piacnyitást követôen döntôen atomerômûvekbôl származó regionális túlkínálat a rendszer szabályozhatóságának megôrzése érdekében völgyidôszaki (éjszakai) import kiszorítást tesz szükségessé, amely csak a völgyidôszaki piaci áraknál kisebb kínálati árak mellett lehetséges, azaz a magyar villamosenergia-rendszer szabályozása a technikai lehetôségeket (az erômûvek minimális-maximális teljesítménytartományát) meghaladó mértékben kereskedelmi eszközökkel történik. Mivel a piacnyitást követôen piaci értékesítésre csak a szokásos piaci termékek formájában (zsinór, völgy, csúcs) van lehetôség, a közüzemi nagykereskedô a Paksi Atomerômû rendszeres 5 visszaterhelésének elkerülésére, illetve a forgótartalék biztosítására még néhány órás minimumok (visszaterheléssel fenyegetô üzemállapotok) esetén is kénytelen teljes völgyidôszaki kereskedelmi értékesítést megvalósítani. Ugyanis a piacnyitást követôen csak szabványosított terméket, pl. völgyidôszaki (este 10-tôl reggel 6-ig) energiát lehet értékesíteni, és nincs mód a korábbi sokkal rövidebb idôtartamú, csak a tényleges minimum idôszakára szorítkozó értékesítésre. A helyzetet egy jellemzô hónap (2005. december) jellemzô napjainak átlagos értékesítési szerkezetével mutatjuk be (más idôszakok legfeljebb az értékesítés nagyságában különböznek) a 9. ábrán. Más lehetôségek (pl. tározós vízerômû) hiányában a Paksi Atomerômû rendszeres visszaterhelésének elkerülésére a szabályozható, megújuló energiaforrást hasznosító erômûvek esetén az ábrán is látható völgyidôszaki értékesítést a beépített megújuló kapacitással mindenképpen meg kell növelni (kivéve, ha a megújuló erôforrást hasznosító erômû üzemeltetôje minimális igény idôszakbeli teljesítményének csökkentésével közremûködik a rendszer szabályozásában, erre azonban jelenleg semmi sem kényszeríti). A nappali idôszakban a fosszilis energiahordozót használó erômûvek termelése csökkenthetô, így ezeknél is csak mintegy az üzemidô felében jelentkezik környezetvédelmi elôny. Szélerômûveknél még rosszabb a helyzet, mivel az erômûvek bármikori beindulására számítva az esetleges negatív kiszabályozás beindulást követô lehetôvé tételére a fogyasztási völgy idôszakban akkor is kell a fosszilis erômûvekben elôállított villamos energiát értékesíteni, amikor a szélerômûvek nem üzemelnek. Azaz a szélerômûvek rendszerbe állítása völgyidôszakban kereskedelmi többletértékesítést, a szélerômûvek mûködését feltételezô nappali üzemállapotoknál nagyobb forgótartalékot, az egyéb berendezéseknél visszaterhelést igényel. A szélerômûvek hatásának illusztrálására az összetartozó 10.a., 10.b és 10.c ábrán egy feltételezett példát mutatunk be december 26. napjára (de bármi- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 5

8 lyen más napot is választhattunk volna). Mint a 10.a ábrán látható, a rendszer a hazai erômûvekkel szemben támasztott minimális igény következtében 5 8 óra között olyan minimális terhelésen üzemel, ami az összes szabályozható erômû minimális terhelése mellett a Paksi Atomerômû mintegy 200 MW-os visszaterhelését is igényli. Ilyen minimumra történô visszaterhelés minden nap, esetenként többször is elôfordulhat, amit csak oly módon lehet megelôzni, hogy növeljük a hazai villamosenergia-rendszerbôl a kereskedelmi kényszerértékesítést. Ez általában meg is történik, de néhány különösen alacsony minimális terheléssel jelentkezô nap kilóg a sorból és minden kereskedôi, rendszerüzemeltetôi igyekezet ellenére sor kerül az atomerômû valamelyik egységének visszaterhelésére. Mit változtat a rendszerben a szélerômû belépése? Miután a szélerômûvek villamosenergia-termelését az idôjárási feltételek határozzák meg, üzembe lépésére bármikor számítani kell. Amennyiben a kereskedelmi értékesítésen nem változtatnánk, akkor mint azt a 10.b ábra mutatja a szélerômû völgyidôszaki (az ábrán 6 órakor kezdôdô) villamosenergia-termelése további hagyományos erômûvi visszaterhelést tenne szükségessé. Miután már minden fosszilis energiahordozót használó erômû minimumon üzemel, a visszaterhelést csak a Paksi Atomerômûnél, annak élettartamának rovására lehetne végrehajtani. Az eredeti állapot visszaállítását, az atomerômû visszaterhelésének minimalizálását csak a kereskedelmi értékesítés teljes völgyidôszakra kiterjedô növelésével lehet megoldani 6, azaz a szélerômûvek nélküli állapot csak kereskedelmi eszközökkel és nem a rendszer technikai szabályozásának beavatkozásával állítható helyre. A megnövelt kereskedelmi kényszerértékesítés (ezzel a fosszilis energiahordozót felhasználó erômûvek termelés) növelésének a következménye pedig a CO 2 -, illetve más károsanyag-kibocsátás és a fogyasztói költségek növekedése. A CO 2 - és károsanyag-kibocsátás kényszerûen nô, mert a kis kihasználási óraszámmal (az év 20-25%-ában mûködô) villamos energiát értékesítô szélerômûvek bármikori üzembelépése miatt a berendezések negatív technikai kiszabályozási feltételeinek biztosítására rendszeresen (az üzemidô több mint felében) kell hagyományos erômûvekben elôállított villamos energiát termelni, amelyet a piacon a völgyidôszaki túlkínálat miatt csak veszteséggel lehet értékesíteni. A fosszilis erômûvek külföldre értékesített többlettermelése többlet CO 2 -kvótavásárlást tesz szükségessé. Így bizonyos, hogy a magyar rendszerben a szélerômûvek üzemeltetése hagyományos erômûvi termelést nem vált ki, beépítésük technikai feltételek hiányában a magyar villamosenergia-rendszerben környezetvédelmi hátrányokkal, CO 2 és más káros anyagok kibocsátásának növekedésével jár. Sajnálatos, hogy a létesítést megelôzôen tanácsadók bevonásával elkészített hatástanulmány (Impact Study) dokumentumok errôl hallgatnak, félrevezetve a döntéshozókat. Fogyasztói többletköltségek, diszkrimináció A 2005-re elvégzett vizsgálatok szerint a mintegy 10 MW-nyi szélerômû kapacitás, ~11 GWh termelése mellett 23,7 GWh 7 fosszilis többlettermelésre 7 van szükség. Miután a fosszilis erômûvekben elôállított többlet villamos energiát az éjszakai, ún. völgyidôszakban elôállítási költségénél mintegy 2 Ft/kWh-val olcsóbban lehet eladni (amely a 11 GWh szélerômûi termelésre ~5,2 Ft/kWh), továbbá a többlettermelés érdekében az erômûvek megnövekvô CO 2 -kibocsátásának lehetôvé tételére CO 2 - kvótát kell vásárolni, amelynek többletköltsége ~15 Ft/kWh, továbbá a rendszerirányítónál többlettartalék lekötésre is szükség van, amely mintegy 7,5 Ft/kWh többletköltséget jelent, a járulékos költségek ~28 Ft/kWh-t tesznek ki. A szélerômû termeléssel kiváltott villamos energia ~11 Ft/kWh-s átlagos ellenértékét is figyelembe véve a szélerômûi villamosenergia-termelés 40 Ft/kWh-val kerül többe a fogyasztóknak. A fogyasztói többletköltségek más országokban is (nyilvánvalóan a helyi adottságoktól függô, eltérô mértékben) jelentkeznek. A hivatkozott EU dokumentum 2 alapján a kiegyenlítô energia többletköltségre a 11. ábra mutat példát. Az elôre jelzett növekedési ütem fogyasztói árakkal követhetetlen áremelési kényszert jelentene, így a fogyasztók számára elviselhetetlen terhet jelentô növekedésnek mielôbb gátat kell szabni. Az elôbbi többletköltségek mellett a kötelezô átvétel jelenleg szabályozott rendszere a közüzemi fogyasztókra további hátrányokkal is jár. Ugyanis az átvételi kötelezettség jelenleg csak a közüzemi szektorra vonatkozik, a versenypiaci fogyasztók és kereskedôk a kötelezô átvétel adminisztrációjában, szabályozásában nem vesznek részt. Kiegyenlítô költség, a/mwh 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0, P Wind,inst /P L,max [%] US Studies DK Risoe UK ILEX 11 ÁBRA KIEGYENLÍTÔ ENERGIA KÖLTSÉGE A SZÉLERÔMÛVEK BEÉPÍTETT TELJESÍTMÉNYÉNEK ARÁNYÁBAN Az elôzôekben mindig az atomerômû visszaterhelésének elkerülésére, mint követendô célfüggvényre hivatkoztunk. Nyilvánvaló, hogy atomerômû nélkül még rosszabb lenne a helyzet (nagyobb lenne a kényszerértékesítés), mert hiányozna az a pótkötél amivel végszükség esetén még mindig menteni lehet a helyzetet napon keresztül napi 10 órában kell 8 MW-tal megnövelni a versenypiaci értékesítést a hajnali völgyidôszaki órákban történô kiszabályozhatóság érdekében. Feltételezve, hogy a szélerômûvek termelésének fele esik ezen idôszakra, adódik az elôbbi többlettermelés. 20 a/co 2 -kvóta ár, kj/kwh fajlagos hôfogyasztás, 113,2 t/tj fajlagos CO 2 -kibocsátás (Mátrai Erômû) figyelembevételével. 6 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2

9 A többletterhek közül az adminisztráció és a menetrendi eltérések kiegyenlítését biztosító kiegyenlítô energia szolgáltatása csak a kisebb részt jelenti. A legnagyobb többletköltséget az úgynevezett újra teherelosztás okozza. Ez alatt azt kell érteni, hogy a közüzemi nagykereskedônek a kötelezô átvétel körébe tartozó erômûvek termelésétôl függôen olcsó (kis változóköltségû) berendezéseket kell visszaterhelni, így a közüzemi rendszer nem az optimális forrásösszetételnek megfelelôen mûködik. Ugyanakkor a kötelezô átvétel többletköltséget kompenzáló KÁP rendszer csak a tényleges átvételi árak és a közüzemi nagykereskedelmi ár közötti különbséget érinti, így az olcsó egységek visszaterhelésébôl adódó többletköltségeket teljes mértékben a közüzemi nagykereskedônek, rajta keresztül a közüzemi fogyasztóknak kell viselni. Ez a többletköltség mintegy évi Mrd forintra tehetô. A diszkrimináció megelôzését egy olyan rendszer biztosíthatná, amely a kötelezô átvétel támogatását a rendszer aktuális növekményköltségeihez viszonyítva számítaná. Nyilvánvaló, hogy a teljes piacnyitással a teljes körû szocializációnak is meg kell történni és a kötelezô átvétel adminisztrációjában, teherviselésében a versenypiaci fogyasztóknak is közre kell mûködni. Erre a korábbi EU-tagállamok gyakorlatában több jó megoldás található, amely a hazai részletszabályok véglegesítésénél célszerûen figyelembe vehetô. CÉL: KÖLTSÉGHATÉKONY MEGOLDÁS Lehetséges, hogy a leírtak többek, különösen egyes megújuló energiafajták használatában érintett befektetôi, vagy környezetvédelmi lobbi csoportok számára ellenszenvesek, mégis a hazai fogyasztók, állampolgárok érdekeinek védelme érdekében nyíltan kell beszélni a hatékonyságról is, mivel a túlépítés, a kedvezôtlen összetétel, túltámogatás a magyar ipar versenyképességét, a hazai fogyasztók életszínvonalát hátrányosan befolyásolják. A jövô érdekében nem hallgathatunk a hatékonyságról. A nyílt beszéddel, egyértelmû állásfoglalással, az ezt követô hatékony szabályozással sok hiábavaló próbálkozást, felesleges pénzkiadást lehet megtakarítani. A hazai adottságok, lehetôségek figyelembevételével olyan, a fenntartható fejlôdést biztosító programot kell megalapozni, amely a jelenlegi számszerû elvárások teljesítését követôen is folytatható. Fontos szempontnak kell tekinteni, hogy a megújuló erôforrások felhasználási arányának növelésére versenypiaci környezetben kerül sor, a felhasználási arány növelését segítô állami támogatásoknak nem szabad indokolatlan piaci torzulásokat, és semmiképp sem szabad indokolatlan fogyasztói költségnövekedést eredményezni. A program összeállításához a következô alapelveket kell figyelembe venni: Az EU felé tett, nemzetközi kötelezettségvállalásokat be kell tartani 8. 8 Az EU hivatalos dokumentumai, mint például a Bizottság tájékoztatása a Tanács és Parlament részére is elismerik, hogy az eredeti célkitûzés nem lesz elérhetô, azaz nem minden tagállam tartja be és teljesíti határidôre az elvárásokat, miközben Magyarország már túlteljesítette vállalását. A rendelkezésre álló forrásokat (állami támogatást, fogyasztói befizetéseket) a legjobban kell hasznosítani, azaz a rendelkezésre álló forrásokkal a lehetôség szerinti legnagyobb eredményt kell elérni. Az alkalmazandó technológiáknál (megújuló energiaforrás formáknál) figyelembe kell venni az EU dokumentumban is jelzett járulékos hatásokat is. Ezek körében különösen mérlegelni kell az ellátó rendszerek (pl. a villamosenergia-rendszer) mûködésére, a fogyasztói ráfordításokra, egyéb, a megújuló energiaforrások felhasználását is növelô kötelezettségek teljesítésére, a hazai gyártókapacitások kihasználására, fejlesztésére kifejtett hatásokat, továbbá azt, hogy kínálnak-e együttes szinergiákat, mint pl. a légszennyezés, vagy a nemesített energiahordozók felhasználásának egyidejû csökkenése a megújuló energiahordozók felhasználási arányának növelésével. A megújuló energiaforrások villamos energia elôállításra történô felhasználásnál, bizonyos megújuló energiaforrás típusok elônyben részesítésénél figyelembe kell venni a villamosenergia-rendszer speciális elvárásait is, mint például: rendelkezésre állás, kiszámíthatóság, jó szabályozhatóság a változó fogyasztói igények követésére. Természetesen az elôbbi kényelmi szempontokat gazdaságilag is értékelni lehet, a célfüggvényt Ft/kWh megújuló villamosenergia-termelés, vagy Ft/tCO 2 -kibocsátáscsökkenésre egyszerûsítve. A költségeknél minden járulékos költséget, hasznot is figyelembe kell venni. A villamosenergia-ipar elôbbi elvárásai (rendelkezésre állás, kiszámíthatóság, szabályozhatóság) alapján az egyes megújuló energiaforrások két csoportra oszthatók: jól tervezhetôk, szabályozhatók: vízenergia, biomassza (száraz-folyékony), depónia-, biogáz, földhô; alig tervezhetôk: szélenergia, napenergia. Az energiaforrások a fogyasztói költségek szempontjából (felhasználva, pl. az EU dokumentumban is közreadott, vagy más forrásból rendelkezésre álló, technológiafüggô önköltségeket) is sorba rendezhetôk: vízenergia, tûzifa, fahulladék, energianövény, települési szennyvízgáz, szélenergia, földhô, fotovillamosság. Az összevetésbôl egyértelmû, hogy a villamosenergia-ipar szempontjából a jól tervezhetô források egyben a költséghatékony megoldást is jelentik. Az elôbbi leegyszerûsített levezetés eredménye rövid távon iránymutató lehet, de a hosszú távon fenntartható állapot elérésére a részletes vizsgálat elvégzése nem mellôzhetô. Ennek során a gazdasági elemzés mellett a regulációval, a villamosenergia-piac teljes nyitásával összefüggô felülvizsgálatot, a szabályozási háttér szükség szerinti módosítását is el kell végezni. Ebbôl kiindulva a megújuló energiaforrások hatékony felhasználásának elôsegítésére egy rövid távú, és egy középtávú program vázolható. Rövid távon az erôforrásokat az elôbbiek szerinti legkisebb állami támogatást igénylô és egyidejûleg a villamosenergia-rendszer szempontjából is elônyösnek ítélt, megújuló energiahordozók hasznosításának nö- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 7

10 velésére (kis vízerômûvek, biomasszát felhasználó erômûvi megújítások, új biomassza erômûvek, gázdepóniák, városi szemét hasznosítása) kell felhasználni. Mivel energiaforrások bôségesen állnak rendelkezésre, az EU elvárások ezen energiafajtákkal is teljesíthetôk. Szélerômûvekre a hatékonyabban hasznosítható egyéb megújuló energiaforrások kimerülésének veszélye elôtt néhány kísérleti, demonstrációs projektet kivéve nem indokolt támogatást felhasználni. A középtávú program megalapozásához: mintaprojektek alapulvételével el kell végezni az egyes megújuló energiahasznosítási technológiák részletes költséghatékonyság-elemzését, a vizsgálat során az alapelveknél felsorolt minden szempontot számításba véve és értékelve; az elôbbi elemzések felhasználásával optimalizálni kell a közvetlen fogyasztói (villamosenergia-árban térítendô) és költségvetési támogatásokat, figyelembe véve a fenntartható fejlôdéshez szükséges várható jövôbeli kiadásokat is; át kell tekinteni, módosítani kell a villamosenergiaipari szabályozást egyrészt a teljes piacnyitás, a költségek lehetôség szerinti társadalmasítása, másrészt a megújuló energiaforrásokkal fejlesztett villamos energia könnyû piacra jutása érdekében. Az elôbbiek egybevetésével elô kell készíteni a hoszszabb távon is fenntartható, optimális támogatási politikát. A várható szabályozási módosítások közzétételére már a rövid távon szükséges beruházások elôkészítéséhez is szükség van, így a felülvizsgálat megkezdése nem tûr halasztást. Megjegyezzük, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése, ennek támogatása során olyan kérdések sem mellôzhetôk, mint a Bôsi Vízerômûben elôállított villamos energiából Magyarországnak járó mennyiség sorsának rendezése, vagy a más okból szükséges vízmûvekbe építendô vízerômûvek létesítése. döntôen zsinór jellegû (állandó teljesítményû), így a meglévô, de a megnövelt import következtében átlagosan kisebb teljesítményen, kevesebb üzemben lévô erômûvi egységgel üzemeltetett hazai termelôkapacitásnak kellene a kiszabályozást ellátni. A helyzet, mint azt az elôzôekben bemutattuk, különösen a hajnali minimum terhelések idején kritikus, lefelé szabályozható erômûegység hiányában végsô soron a rendszerirányító a Paksi Atomerômû visszaterhelésére kényszerül. E mellett az erômûvek szabályozási sebessége is kisebb a fogyasztói igények változásánál, ez rendszeresen azt eredményezi, hogy a rendszerüzemeltetô nem tudja betartani az UCTE és CENTREL elôírásokban, megállapodásokban szabályozott teljesítôképesség egyensúlyra elôírt tûréseket. A szélerômûvek megjelenése további fenyegetést jelent, amelyek kereskedelmi kompenzálása hagyományos erômûvek többlettermelésével ugyan megoldható, de az indításkor, leálláskor bekövetkezô gyors teljesítményváltozások hagyományos erômûvekkel bizonyosan nem követhetôk, így a jövôben a tûrések megsértésének gyakorisága ellenintézkedések nélkül bizonyosan növekedni fog. A megoldást dr. Stróbl Alajostól átvett 12. ábrán vázlatosan bemutatott tározós vízerômû létesítése jelentené. Ez megoldaná az éjszakai többletenergia mennyiség tárolását, csúcsidôszaki értékesítését, negatív tartalékot biztosítana a szélerômûvek beindulásának idôszakára, folyamatosan lehetôvé tenné a villamosenergia-igény termelés egyensúly elôírt tûréseinek betartását. Létesítése a csúcs-völgyidôszaki árkülönbségekkel csak részben igazolható, ugyanakkor a rendszer elvárt szabályozhatóságának biztosítására nélkülözhetetlen, így mielôbbi megvalósítása szükségszerû. TÁROZÓS VÍZERÔMÛ LÉTESÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A villamosenergia-rendszerek üzemeltetése különféle típusú alap, menetrendtartó, csúcs, szabályozó erômûvek egyidejû üzemben tartását igényli. Magyarországon történelmi adottságok folytán csaknem kizárólag alaperômûvek létesítésére került sor, amelyek részben alkalmasak menetrendtartó, szabályozó feladatok ellátására is. Csúcserômûként a jelenleg szekunder tartalék feladatot ellátó nyíltciklusú gázturbinák lennének igénybe vehetôk. A rendszer naponta megjelenô, MW-nyi minimális-maximális igény közötti forrásoldali kiszabályozását korábban részben az erômûvek menetrendtartó üzemével, részben kereskedelmi módszerekkel a villamosenergia-import, -export mennyiségének változtatásával oldotta meg a rendszertervezés, rendszerirányítás. A piacnyitással miután az egyes szereplôk saját költségminimumokra optimalizálnak a villamosenergia-import 12. ÁBRA SZIVATTYÚS, TÁROZÓS VÍZERÔMÛ (DR. STRÓBL ALAJOS KÖZLEMÉNYEIBÔL) Magyarországon a Bôs Nagymarosi vízerômû rendszerhez kapcsolódóan létesült volna a Prédikálószéki Tározós Erômû, de más gazdaságos telephelyek (elsôsorban a Börzsöny-hegységben) is vannak. Az erômû létesítésére annak jelentôségébôl adódóan célszerûen a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, lehetôleg EU forrásokat is igénybe véve indokolt sort keríteni. 8 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2

11 EGY LEHETSÉGES VILLAMOSENERGIA-MODELL NAPJAINK KULCSKÉRDÉSE A VILLAMOSENERGIA-VERSENYPIACI MÛKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE. AZ ÉLÉNK SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI VITÁBAN HIVATALOK, SZAKÉRTÔK ÉS ÉRDEKELT PIACI SZEREPLÔK EGYARÁNT MEGSZÓLALNAK. E CIKK ARS POETICA-JA: OLYAN PIACI MODELLT KELL KIALAKÍTANI, AMELY ÁTLÁTHATÓ, KISZÁMÍTHATÓ, EGYSZERÛ, A SZEREPLÔK SZÁMÁRA ELFOGADHATÓ, A VILLA- MOSENERGIA-IPAR SZÁMÁRA IDEGEN ELEMEKET NEM TARTALMAZ, ÉS LEGFÔKÉPPEN NEM OKOZ INDOKOLATLAN TÖBBLETKÖLTSÉGEKET AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN. LOVAS GYÔZÔ Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK (2003. június 26.) számú, a villamos energia belsô piacának közös szabályairól és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl szóló irányelvében (Irányelv) megköveteli, hogy július 1-jétôl minden tagállam villamosenergia-piaca teljes körûen megnyitásra kerüljön. Követelmény, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a feljogosított fogyasztók ténylegesen válthassanak szolgáltatót (azaz a választás lehetôségének nem csak elméletinek kell lennie). Emellett az Irányelv (2) preambulum bekezdése azt is elôírja, hogy konkrét intézkedések szükségesek az egyenlô versenyfeltételek biztosítására a villamosenergia-termelésben; csökkenteni kell a piaci erôfölény és tisztességtelen árazási magatartás kockázatait. Ennek megfelelôen a jelenlegi magyar villamosenergia-modellt meg kell változtatni. A jelenlegi kettôs (közüzemi és versenypiaci) modellhez képest alapvetô változást jelent, hogy a közüzemi alapú, hatósági áron történô villamosenergia-ellátás (Közüzem), a jelenlegi közüzemet jellemzô értékesítési és beszerzési korlátozások, a kapacitás felajánlási kötelezettség, valamint a közüzemi nagykereskedô ellátási kötelezettsége megszûnnek. A teljes körûen megnyitott piacon a fogyasztók, a termelôk és a kereskedôk szabadpiaci körülmények között szerezhetik be, illetve értékesíthetik a villamos energiát. A háztartási fogyasztók a kisvállalkozások jogszabály által kijelölt szûk körével együtt a versenypiaci beszerzés lehetôsége mellett ún. egyetemes villamosenergia-szolgáltatásra is Ellenôrzés Termelôk Egyetemes szolgáltató(k) Háztartási fogyasztók és egyetemes szolgáltatásra jogosított kisvállalkozások 1. ÁBRA A MEH ÁLTAL JAVASOLT ÚJ MÛKÖDÉSI MODELL jogosultak lesznek, és a külön engedély alapján mûködô Egyetemes Szolgáltatóktól is vásárolhatnak villamos energiát. A hatósági árszabályozást a védelemre szoruló hátrányos helyzetû fogyasztók villamosenergia-ellátása mértékéig célszerû fenntartani. A MAGYAR ENERGIA HIVATAL ÁLTAL JAVASOLT ÚJ MÛKÖDÉSI MODELL A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2004 nyarán felkérte a Magyar Energia Hivatalt (MEH), hogy dolgozza ki az Európai Uniós elôírásokkal harmonizáló új mûködési modell kereteit. A MEH javaslatának elsô változata 2005 júniusában készült el, majd miután azt honlapján közzétette, 1 A szakmai konzultációt követô 2. sz. változat teljes terjedelmében elérhetô a MEH honlapján. 2 A villamos energiáról szóló évi CX. törvény. Villamosenergiakereskedôk Import-export Feljogosított fogyasztók (kivéve a háztartási fogyasztókat július 1-jéig) Szervezett Piac (SZP) széles körû szakmai egyeztetés keretében került megvitatásra az iparág és a fogyasztók képviselôivel. Az egyeztetés eredményeit is magában foglalja a legutóbbi, március 28-i javaslat (2. sz. változat), amely az elsô verzió egyes kérdésekben kiegészített, pontosított változata 1. A MEH által javasolt modellt az 1. ábra mutatja be. Az új modell szereplôit a MEH javaslata az alábbiak szerint határozza meg: Termelô: A Javaslat a termelôk fogalmán nem változtat, a jelenleg érvényes VET 2 -ben használt fogalmat tartja fenn, amely összhangban van az Irányelvvel. A termelôk tekinteté- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 9

12 3 HTM Hosszú távú villamosenergia-vásárlási és kapacitáslekötési megállapodások az MVM Zrt. és az erômû társaságok között. ben a fô változást kapacitásfelajánlási kötelezettségük és értékesítési korlátaik jogszabály által történô eltörlése jelenti. A termelôk az általuk termelt villamos energiát a szabadpiacon, kétoldalú (belföldi és export) szerzôdéseken keresztül, vagy a szervezett piacon értékesíthetik. A kétoldalú szerzôdéseket engedélyes kereskedôkkel, egyetemes szolgáltatókkal, valamint feljogosított fogyasztókkal köthetik, a szerzôdésekre vonatkozó általános szabályok (a Polgári Törvénykönyvrôl szóló évi IV. tv) szerint, de betartva az ágazati jogszabályok speciális elôírásait is. A termelôk szempontjából a modellváltás azt jelenti, hogy jogszabályi kötelezettségük a közcélra lekötött villamos energia közüzemi nagykereskedô részére történô felajánlására megszûnik (e kötelezettségük kizárólag a HTM 3 -ek rendelkezéseinek figyelembe véve esetleges újratárgyalásukat vagy megszüntetésüket megfelelôen él tovább). A modellváltást követôen a termelôket jogszabálynak kell feljogosítania arra, hogy az általuk megtermelt villamos energiát a HTM-ekben foglalt kötöttségek figyelembevételével belföldön (a kétoldalú megállapodások piacán és a szervezett piacon) és külföldön szabadon értékesítsék. Kereskedô: A Javaslat a kereskedôk körét jelentôsen bôvíti, jogaik és kötelezettségeik tekintetében jelentôs változtatásokat nem javasol, ellenben üzleti lehetôségeik terén vetít elôre jelentôs változásokat. Ilyen változások a fentiekben már ismertetett szabadpiaci kapacitások mennyiségének jelentôs bôvülése, a teljes fogyasztói kör felszabadítása, a közüzem és abba való visszatérés lehetôségének megszüntetése, és ezáltal a kereskedôk piacának jelentôs bôvítése. Egyetemes Szolgáltató(k): A Javaslat új engedélytípusként bevezeti az egyetemes szolgáltató (ESZ) fogalmát és új mûködési engedélytípust javasol létrehozni az egyetemes szolgáltatás nyújtására. Az ESZ engedélye alapján jogosult meghatározott mûködési területén egyetemes szolgáltatás nyújtására, azaz a háztartási fogyasztók és a kisvállalkozások késôbb meghatározandó köre részére meghatározott minôségû villamosenergia-ellátásra, piaci viszonyok alapján képzett, illetôleg politikai döntés függvényében hatóságilag ellenôrzött, vagy maximált áron. Az ESZ engedélyest illetékességi területén ezen fogyasztókkal szemben szerzôdéskötési és ellátási kötelezettség terheli. A Javaslat értelmében tehát az ESZ e speciális körben kiskereskedelmi tevékenységet végez, beszerzési lehetôségei a kereskedôi engedélyesekhez hasonlóan jogszabály által nem korlátozottak. Az ESZ-ek kiválasztása nyílt pályázat útján történik; a sikeres tender kiírásáig szükséges idô elteltéig átmeneti szabályok alkalmazását javasoljuk Fogyasztó: A Javaslat megszünteti a közüzemi és feljogosított fogyasztói kategóriákat, hiszen az új modell bevezetése idôben nagyjából egybeesik az Irányelv és annak alapján a VET által is elôírt teljes piacliberalizáció bevezetésének idôpontjával (2007. július 1.). Ezt követôen valamennyi fogyasztó feljogosítottá válik. A fogyasztók fogyasztóvédelmi szempontból kategorizálhatók háztartási és nem háztartási fogyasztókra. TSO: Ez az engedélyes az átviteli rendszer irányításának funkciója mellett az átviteli rendszer üzemeltetéséért, fejlesztéséért, karbantartásának és hosszú távú rendelkezésre állásának biztosításáért felel (beleértve a más átviteli rendszerekkel való kapcsolatokat is). A TSO mûködteti a rendszerszintû szolgáltatások piacát DSO: Az elosztórendszer üzemeltetéséért, irányításáért, fejlesztéséért, karbantartásának és hosszú távú rendelkezésre állásának biztosításáért felel (beleértve a más elosztó és átviteli rendszerekkel való kapcsolatokat). A mai jogszabályi környezetben ezt a szerepkört az elosztóhálózati engedélyes látja el. Ennek feladatai és hatáskörei azonosak az Irányelv által megköveteltekkel. A szervezet teljesen hasonlatos az átvitel tekintetében feladattal és hatáskörrel rendelkezô TSO szerephez, azzal a különbséggel, hogy itt nyilván nem jelennek meg a teljes villamosenergia-rendszerrel öszszefüggô jogosítványok. SZPÜ: A szervezettpiac-üzemeltetô a villamosenergia-piacot mûködtetô engedélyes, amelynek és az általa üzemeltetett szervezett villamosenergia-piacnak ( energia tôzsdének ) e Javaslat kiemelkedô szerepet szán az új versenypiaci modellben. A versenypiac számára elérhetô villamosenergia-mennyiség rendelkezésre állásának hiánya miatt eddig a magán (energetikai és pénzügyi) befektetôk nem voltak érdekeltek abban, hogy egy várhatóan kis forgalmú szervezett piacot létrehozzanak és ennek érdekében SZPÜ engedélyt kérjenek. Amennyiben az új piaci struktúrára, ill. mûködési modellre vonatkozó javaslat ismeretében sem lesz eredményes hazai, vagy regionális magánkezdeményezés a szervezett piac megalakítására, akkor az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában kell a szervezettpiac-üzemeltetôt létrehozni. Az SZPÜ által létrehozott és mûködtetett szervezett piac legfontosabb feladata a különbözô idôtávú (köztük napi) kereskedési platform biztosítása mellett az indikatív, jelzés értékû nagykereskedelmi piaci árinformáció közvetítése az összes piaci szereplô és az erômûvi befektetôk felé. Az új modell sikeres mûködése érdekében a MEH javaslata szerint: A hosszú távú villamosenergia-vásárlási és kapacitáslekötési megállapodások (HTM) és a hosszú távú villamosenergia-adásvételi szerzôdések (VEASZ) 4 jelentôsen módosulnak, vagy teljesen megszûnnek. A hatékony verseny feltételeinek megteremtése és mûködésének biztosítása érdekében a Javaslat bevezeti a villamosenergia-iparági szabályozásban új, de a versenyjogban és más iparági jogszabályokban nem ismeretlen jogintézmény, a jelentôs piaci erôfölény (a továbbiakban: JPE) fogalmát és azon szabályrendszer legfôbb elemeit, amelyek biztosítják a garanciális feltételeit annak, hogy versenypiaci körülmények között az egyes piaci szereplôk már meglévô vagy a késôbbiekben esetlegesen kialakuló piaci dominanciája ne korlátozza a szabad versenyt. EGY LEHETSÉGES ALTERNATÍV MÛKÖDÉSI MODELL Kétségtelen, hogy a MEH által javasolt új mûködési modell megfelel az Irányelvben rögzített feltételeknek, 4 VEASZ Villamosenergia-eladási és -vásárlási szerzôdések az MVM Zrt. és a szolgáltató társaságok (ÁSZ-ok) között. 10 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2

13 Termelôk HTM-ek MVM Villamosenergiakereskedô Egyetemes szolgáltatók Egyetemes Szolgáltatás Fogyasztói 2. ÁBRA ALTERNATÍV MÛKÖDÉSI MODELL Regionális kereskedés Határ-metszékek elismerés illeti a kidolgozásban részt vevô szakértôket és tanácsadókat. Külön kiemelendô a széleskörû konzultációra való törekvés. A villamosenergia-piacnyitás eddigi tapasztalatait és a magyar sajátosságokat is figyelembe véve célszerû alternatív lehetôség (Alternatív Modell) vizsgálata is, amellyel szemben további elvárásokat támasztunk. Az új magyar villamosenergia-modellnek, az Irányelvnek való megfelelés mellett, figyelembe kellene vennie: a magyar rendszer sajátosságait, nem okozhatja a végfelhasználói árak indokolatlan növekedését, nem csökkentheti az ellátás biztonságot és nem eredményezheti a nemzetgazdaság versenyképességének csökkenését. További nem kevésbé lényeges szempontok: átláthatóság, egyszerûség, a villamosenergia-ipar szereplôi számára legyen elfogadható és ne okozzon számukra indokolatlan többletköltségeket, nem kell megjavítani azt, ami jól mûködik, mellôzze a magyar rendszer és a régió számára idegen, felesleges divatos elemeket. Az 1. ábrán bemutatott MEH modell a szereplôkre és a közöttük lévô kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Az Alternatív Modell (2. ábra) középpontjában a Nagykereskedelmi Piac Határkeresztezô Kapacitásaukciók Nagykereskedelmi Piac MVM MAVIR E.ON MÁSZ ESZ D-Energia Feljogosított Fogyasztók Termelôk MAVIR Kiegyenlítô Energia, Rendszerérdek Szolgáltatások Piaca Kereskedôk Termelôk Fogyasztók Egyetemes Szolgáltatók áll, amelynek keretei között tevékenykednek a szereplôk, és amelynek része, illetve amellyel optimálisan együttmûködik a TSO által üzemeltetett Kiegyenlítô Energia és Rendszerérdekû Szolgáltatások Piaca. Az optimális együttmûködést feltétlenül szükséges kihangsúlyozni, elkerülendô a piacok egymás közötti versengése, egymás hatékonyságának rontása. Ezen a piacon elférhet egy olyan eszközrendszer is, mint az Áramtôzsde, amelynek kielégítô mûködése és gazdasági létjogosultsága a hazai piac mérete és likviditása miatt ma még kétséges (vélhetôen a regionális piac kialakulását követôen fogják igényelni a piaci szereplôk), reguláció által történô bevezetése és erôszakolt mûködtetése, mûködési költségeinek fogyasztókra hárítása nem szolgálja a piac élénkülését és helyes mûködését. A MEH javaslatában kiemelt indikatív, jelzés értékû nagykereskedelmi piaci árinformáció közvetítése más eszközökkel is biztosítható. A népszerû és folyamatosan fejlôdô MVM Piactér és a Magyar Villamosenergia Kereskedôk Egyesülete (MKE) együttmûködésének eredményeként hamarosan üzembe lép az MKE Internetes Adatszolgáltató Rendszer, amely napi árindexeket fog publikálni és elérhetô lesz az MVM Piactéren is. Az új mûködési modell sarkalatos kérdése a HTM-ek és a VEASZ-ok jövôképe. A VEASZ-OK JÖVÔJE Nyilvánvaló, hogy a közüzemi nagykereskedôi és a közüzemi szolgáltatói engedélyek megszûnésével a VE- ASZ-ok nem tarthatók fenn, megszûnnek (megszûnik a közüzem és a közüzemi nagykereskedô ellátási kötelezettsége, a VEASZ-okat a nagykereskedelmi piacon kötött szerzôdések váltják fel, új szerzôdéses feltételekkel, beleértve a szerzôdések idôhorizontját is, a hatósági árak helyébe szerzôdéses, piaci árak lépnek). Az áramszolgáltató társaságoknál különválnak a tevékenységek villamosenergia-kereskedôi engedélyesek (a ma már mûködô E.ON Kereskedô, MÁSZ, D-Energia), elosztó hálózati engedélyesek és egyetemes szolgáltatók. Fontos körülmény, hogy ezen tevékenységek ellátására az áramszolgáltató társaságok rendelkeznek a szükséges eszközrendszerekkel és infrastruktúrával. A területi monopóliummal és a velejáró kötelezettségekkel bíró elosztó hálózati engedélyesekkel szemben a kereskedôk a nagykereskedelmi piacon, versenypiaci körülmények között, az eddigitôl eltérô kockázati struktúra mellett mûködnek majd, élénkülô feljogosított-fogyasztói kereslet mellett. A bevezetésre kerülô egyetemes szolgáltatók tekintetében ésszerû, költségkímélô és az ellátásbiztonság szempontjából megbízható megoldás az áramszolgáltató társaságok kinevezése lehet jelenlegi mûködési területükön, független beszerzési lehetôséggel és szabályozott értékesítési tarifákkal. Ez utóbbi körülmény biztosítaná a kormányzati beavatkozás lehetôségét (pl. szociális megfontolásokból). Az Egyetemes Szolgáltatók versengése és ezzel egyidejû ellátási kötelezettsége nehezen képzelhetô el. Figyelemre méltó a DÉMÁSZ MEH modellhez tett észrevétele: Amennyiben az ESZ-k kiválasztása pályáztatás alapján történik, akkor a nem nyertes korábbi szolgáltató felszámolja azt a személyi, intézményi hátterét, amely alkalmassá teszi ôt a következô pályáztatáson indulásra és így végül nem marad lehetséges versenytárs. Ugyanakkor elkerülendô, hogy az egyetemes szolgáltatók rendszere a jelenlegi közüzem átmenekítésévé váljon. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 11

14 A HTM-EK JÖVÔJE Összetettebb és nehezebb kérdés a HTM-ek jövôképének az új mûködési modellhez történô illesztése. Ehhez figyelembe kell venni nemzeti sajátosságainkat és a történelmileg kialakult helyzetet is. A MEH javaslatban található leírás reálisan tükrözi a magyar erômûvek szerzôdéses viszonyainak kialakulását és indoklását: A 90-es évek elején a hazai villamosenergia-ipar fontos szempontja volt az ellátásbiztonság fenntartása mellett a legkisebb költség elvének több területen való érvényesítése (pl. ne legyen többlet erômû kapacitás, csak annyi, amennyi az igények biztonságos és a villamosenergia-rendszer szabályozhatósági szempontjait is figyelembevevô kielégítéséhez szükséges), a fogyasztók mérsékelt teherviselô-képességének figyelembe vétele, valamint a magántôke bevonása az új erômûvi kapacitások létesítésébe, erômûvek környezetvédelmi felújításába és az energetikai infrastruktúra korszerûsített fenntartásába, fejlesztésébe. Ehhez fôként a befektetések vonzóvá tétele, a helyi adottságok, az erôsen eltérô erômûvi életkorok és az eltérô tüzelôanyagszerkezet miatt felmerülô eltérô költségszintek intézményes kiegyenlítése érdekében választási lehetôségnek tûnt az egyvásárlós modellt megvalósító szerzôdéses rendszer létrehozása. Ez a modell a nagykereskedelmi piac áralakító szerepe helyett az állami tulajdonban tartott nagykereskedô MVM feladatául tette az eltérô erômûvi árakkal rendelkezô szerzôdéses portfolió átlagár kialakítását, amelyet piaci viszonyok hiányában hatósági ár rögzít. A törvény (mûködési modell) az MVM-re a nagykereskedôi árkiegyenlítô funkció mellett kapacitás-egyensúlyt biztosító szerepet is ruházott, az állam pedig a létesítési terv jóváhagyási eljárásán keresztül kívánta kontrollálni, hogy ne legyen felesleges, a fogyasztók által fizetendô többlet erômûvi kapacitás. Mindezek a maguk idejében jól biztosították az egyvásárlós modell révén a szükséges kapacitások szerzôdésben lekötött rendelkezésre állását és egyben azok hatósági árral szabályozott szintjét, vagyis az ellátás biztonságát ellenôrzött (szabályozott) áron. Ezek a szerzôdések egyúttal a magánosításra került erômûvi eszközöknek fontos elemei voltak. Ezt a leírást célszerû kiegészíteni a magyar erômûvek néhány meghatározó jellemzôjével, amelyek figyelembevétele nélkül hibás következtetésekre jutnánk. A hazai lignitbázist (Mátrai Erômû) kivéve nem rendelkezünk számottevô primerenergia-hordozóval, vízenergiahasznosítási lehetôségeink nincsenek. Termelôi árainkat az import tüzelôanyag, fôleg a földgázárak, valamint a megvalósított erômûvi technológiák határozzák meg. Óvatosan kell ezért bánni más országok termelôi áraival, azok benchmark-ként való alkalmazásával. Az erômûvek nehezen kiszámítható versenypiaci körülmények között, tetemes és hosszú átfutású, kockázatos beruházások nélkül nem képesek hatásfokukat növelni vagy tüzelôanyagot váltani, s ezáltal termelésfüggô, ún. változó költségeiket csökkenteni. Regulációs eszközökkel, pl. a HTM-ek felbontásának elôírásával nem lehet csökkenteni a villamosenergia-termelés változó költségeit, a földgázárak növekedése továbbra is a villamosenergia-árak növekedését fogja okozni. A termelési költségek másik kisebb összetevôje az állandó költségek, amelyek a beruházási, finanszírozási, bér és állóeszköz fenntartási költségeket, továbbá a befektetô (tulajdonos) hasznát tükrözik. A hazai erômû társaságok a 90-es évek privatizációját követôen növelték hatékonyságukat, a dolgozók létszámát a szükséges mértékûre, a fenntartási költségeket az ésszerû minimumra csökkentették. Ugyanakkor a környezeti kibocsátások csökkentése, hatásfokuk javítása és a megbízhatóság növelése érdekében költséges, ún. retrofit programokat is végrehajtottak (ezen intézkedésekre a privatizációs szerzôdések is kötelezték ôket). Ezen megújító beruházások és az utóbbi 10 évben belépett új termelô kapacitások banki finanszírozással valósultak meg, a felvett fejlesztési hiteleket ma is törlesztik. Így lehetséges, hogy az erômû társaságok adózás utáni eredménye a saját tôkére vetítve magas arányszámot mutat, de az adózás utáni eredmény (lehetséges osztalék) nagy részét elviszi a fejlesztésekre felvett hitelek törlesztése. Regulációs eszközökkel, pl. a HTM-ek felbontásának elôírásával nem lehet csökkenteni a bér- és a fenntartási költségeket, a felvett hitelek törlesztését, a teljes piacnyitás okán a bankok nem engedik el az adósságszolgálatot. A hazai adottságokat mérlegelve következik, hogy a környezô országokból importált, a hazainál olcsóbb villamos energia behozatalával célszerû csökkenteni a beszerzési költségeket. A januári részleges piacnyitást követôen a villamos energia importja számottevôen növekedett. Az import növekedése csak részben magyarázható az import áram árával. Valójában az történt, hogy a versenypiacon megjelenô kereskedôk a zsinór nagyfogyasztók számára import base-load áramot tudtak vásárolni külföldön, amelynek ára alacsonyabb volt az MVM mix-árnál 5. Az import base-load áramnak nem volt és ma sem alakult ki hazai konkurenciája (nem beszélhetünk hazai zsinór, base load, peak load stb. árakról). Ezt a helyzetet a piac magától kiszabályozta a határkeresztezô aukciókon folyó versengés során. (Természetes, hogy az import árak, kiegészülve a határkeresztezô kapacitás aukciókon kialakuló árakkal elérték a hazai beszerzési árakat, az MVM mix-árat.) A történetbôl további következtetéseket lehet levonni. A HTM-ek felbontásának elôírása a villamosenergia-beszerzési árak lényeges növekedését okozhatja, ha a piaci mechanizmusok megfelelôen mûködnek. A szezonális, heti és napi fogyasztási igényeknek megfelelô mennyiségben termelt, illetve szállított villamos energia ára (hazai vagy külföldi forrásból) az éppen még igénybe vett legdrágább forrás árához közelít majd, amely ár jelentôsen meghaladja a HTM-ek által biztosított MVM mix-árat. Ugyanis a források (termelôi vagy kereskedô által nyújtott szállítás) versengése nem kizárólag az eladási mennyiség növelésére, hanem a nagyobb profit megszerzésére fog irányulni. (Nagyobb profitot akár kisebb mennyiségekkel, de nagyobb árréssel is el lehet érni.) Transzparensen mûködô és árreferenciákat biztosító piac esetében az olcsó villanyt is annyiért adják el, amennyiért még el- 5 MVM mix-ár: a különbözô árakat rögzítô HTM-ek átlagára 12 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2

15 adható, ez pedig nem más, mint az éppen még igénybe vett legdrágább termelôi vagy kereskedôi ár. A HTM-ek felbontásával a fogyasztók nagy valószínûséggel veszíteni fognak (az árak növekednek), az ellátásbiztonság csökkenhet, a javadalmak átrendezôdése mellett kétséges, hogy a nemzetgazdaság versenyképessége nôni fog. Az MVM jelenlegi HTM portfoliója stabilan és kiszámíthatóan mûködik. Megférnek egymás mellett a különbözô költségû, technológiájú és tüzelôanyagú erômûvek. Igaz, hogy az Irányelvek szemszögébôl ezek a hosszú távú szerzôdések nem kívánatosak, de csakis a létezésük okán nem szükséges a felbontásuk, vagy jelentôs átalakításuk. A szerzôdések résztvevôi nem törekednek felbontásukra és a fogyasztók sem kizárólag a felbontásukat szeretnék elérni, törekvésük az olcsó villanyhoz való hozzáférésre irányul. Ellentétben a kereskedôk érdekeivel, akik növekedésük akadályát nyilvánvalóan az MVM szerzôdéseinek megszüntetésével kívánják elhárítani. Az alternatív piaci modellben a HTM-ek jövôje felmondásukkal vagy fedezeti szerzôdéssé alakításukkal szemben a HTM-ek egyben tartása, biztosítva a termelôi kapacitások optimális kihasználásának lehetôségét, egy részletesen kidolgozott, a piac számára kívánatos termékeket tartalmazó, nyilvános és átlátható értékesítési rendszer bevezetésével az MVM-nél hasonlóan a CEZ 6 szivárvány értékesítéséhez, ami egyben figyelembe veszi a TSO kiegyenlítô energia és rendszerérdekû szolgáltatás igényeit is. Ezen HTM-értékesítések szabályozása érdekében olyan nyereségkorlátozást célszerû bevezetni a nagykereskedô MVM-nél, amely a gazdaságos HTM-ek elônyét a fogyasztókhoz juttatja. Az MVM értékesítési rendszerében kialakuló árak egyben alapul szolgálhatnak az egyetemes szolgáltatói árak számára is. Az alternatív piaci modell a fogyasztók érdekeit szolgálja. Nem számol a szerzôdésbontásokból eredô kártérítésekkel és átállási költségekkel sem, kizárva ezzel az EU által tiltott állami támogatás lehetôségét. 6 CEZ Energetická Skupina CEZ Cseh Villamos Társaság KIEGYENLÍTÔ ENERGIA, RENDSZERÉRDEKÛ SZOLGÁLTATÁSOK PIACA Az MVM értékesítési rendszerében kialakuló árakat kiegészítve hatékonyságnövelô additív elemmel lehetne az alapja a TSO által szolgáltatott kiegyenlítô energiának. Ez lehetôvé tenné, hogy a nagykereskedelmi piac és a TSO kiegyenlítôenergia-beszerzései ne versenyezzenek, hanem egymást segítsék, növeljék a villamosenergiarendszer hatékonyságát és megbízhatóságát, elkerülendô, hogy a piaci szereplôk kihasználják a két piac árkülönbözetébôl adódó lehetôségeket. A kiegyenlítô energiát a TSO a többi szereplôhöz hasonlóan elsôsorban a nagykereskedelmi piacon szerzi be. VILLAMOSENERGIA-ÁRAK ÁTLÁTHATÓSÁGA A HTM-ek alternatív modellben javasolt egyben tartása az MVM értékesítési rendszerének transzparenciája és az árak rendszeres publikációja mellett képzelhetô el. A fogyasztók az energia beszerzési (termelési) költségein túl az átviteli és elosztási költségeket is megfizetik. A hatóságilag szabályozott rendszerhasználati tarifákon belül a fogyasztók számára ismertté kellene tenni azt is, hogy az általuk fizetett díjakon belül milyen részt képviselnek a rendszerirányítási szolgáltatások (pl. az ellátásbiztonság érdekében lekötött tartalékkapacitások költségei), a támogatott termelések (a szélenergia, a biomassza tüzelés, a kapcsolt hô- és villamosenergia-termelés, a széntüzelés stb.), az átviteli hálózat és az elosztói hálózat költségei. A JELENTÔS PIACI ERÔFÖLÉNY KÉRDÉSE Az alternatív modell számára elfogadhatatlan a villamosenergia-iparági szabályozásban ismeretlen jogintézmény, a jelentôs piaci erôfölény (JPE) fogalmának és szabályrendszerének bevezetése (a MEH modell javaslatában szereplô igen részletes és bonyolult JPE szabály rendszer a MEH honlapján olvasható). A hazai villamosenergia-rendszerben a korábbi szabályozás eredményeként nem alakulhatott ki olyan túlkínálat, amely jelentôs kihasználatlan olcsó energiával rendelkezik és egy esetleges piaci erôfölénnyel rendelkezô szereplô megakadályozná hogy azokhoz a fogyasztók hozzáférjenek. A versenyfeltételek ellenôrzése és szankcionálása jogilag rendezett, a MEH által javasolt megelôzô intézkedések jogszabályban történô elôírása minden jóhiszemû piaci szereplôben ellenérzést, a megbélyegzés, a diszkrimináció lehetôségét váltja ki. Arról nem is beszélve, hogy a piaci erôfölény elôzetes, hatóság által történô azonosítása és intézkedések meghozatala jogilag szinte kivitelezhetetlen. A jó iparági gyakorlat szellemében a szabályok megszegése általában elítélendô és szankcionálandó. A hazai villamosenergia-ipar eddigi gyakorlatában nem találunk olyan szabályszegéseket, amelyek hasonló szabályrendszer bevezetésének igényét váltaná ki. Abban mindenki egyetért, ha egy sikeres társaság jelentôs piaci részesedést ér el és erôfölényével visszaél, alkalmazni kell a versenyjogi szabályok által biztosított szankciókat. AZ ÚJ MODELL BEVEZETÉSE A több mint egy éve folyó mûhelymunka és konzultációk, a különbözô fórumok keretében elegendô idôt szántak az új modell megfogalmazására. A különbözô szempontok és vélemények összeálltak, elérkezett az egyeztetések lezárásának, a döntéshozatalnak az ideje ôszén el kell kezdeni a szabályok részletes és idôigényes megfogalmazását, amelyet január 1-jéig kellene befejezni. Ellenkezô esetben a szereplôknek nem áll elegendô idô rendelkezésre ahhoz, hogy meghatározzák helyüket és szerepüket az új modellben, elemezzék lehetôségeiket, kitûzzék céljaikat, létrehozzák vagy módosítsák szerzôdéses feltételeiket vagyis idôben felkészüljenek. Ugyancsak idôigényes feladat az új engedélyek elôkészítése, beszerzése, MEH által történô kiadása. Az idô szorítása az új mûködési modell mielôbbi megjelenését igényli. Olyan piaci modell bevezetését, ami átlátható, kiszámítható, egyszerû, a szereplôk számára elfogadható, nem okoz indokolatlan többletköltségeket és mellôzi a villamosenergiaipar számára idegen elemeket. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 13

16 A MAGYAR TSO BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN AZ EURÓPAI UNIÓBAN AZ EGYIK LEGFONTOSABB KÉRDÉS A KÖZÖSSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉHEZ ÉS AZ EMBEREK MEGFELELÔ ÉLETKÖRÜLMÉNYEIHEZ SZÜKSÉGES ENERGIA BIZTOSÍTÁSA. ENNEK ÉRDEKÉBEN HATÁROZOTT CÉL AZ EGYSÉGES BELSÔ ENERGIAPIAC MEGTEREMTÉSE. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS VILLAMOS ENERGIÁRA ÉS FÖLDGÁZRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEIT A TAG- ÁLLAMOK TÖRVÉNYALKOTÁSÁBAN IS ALKALMAZNI KELL. EZEN ALAPUL AZ EU-TAG MAGYAR KÖZ- TÁRSASÁG ENERGIASZABÁLYOZÁSA IS, MEGHATÁROZVA TÖBBEK KÖZÖTT A VILLAMOSENERGIA- RENDSZER IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPELVEIT. DR. BENKÓ BALÁZS Az Európai Bizottság zöld könyve a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátásról is tartalmaz ajánlásokat az energiarendszerek irányítására és üzemeltetésére. Ezek konkrét megvalósítása a szakmai szervezetek munkaprogramjában szerepel. Az EU belsô villamosenergia-piac szabályozásáról szóló 2003/54/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv megfogalmazása szerint az átviteli rendszerirányító (TRANSMISSION SYSTEM OPERATOR, TSO) egy természetes vagy jogi személy, aki egy adott (szabályozási) területen felelôs az átviteli rendszer üzemeltetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért, annak összeköttetéseiért más rendszerekkel, és a rendszer hosszú távú alkalmasságának biztosításáért a villamosenergia-átvitel indokolt igényeinek kielégítésére. A 2003/54/EK IRÁNYELV TSO-KRA VONATKOZÓ FÔBB ELÔÍRÁSAI A Tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több átviteli rendszerirányítót, és biztosítaniuk kell, hogy ezek az Irányelvben foglaltakkal összhangban mûködjenek. Minden átviteli rendszerirányító felelôs kell legyen azért, hogy a rendszer hosszú távon kielégítse a villamosenergia-átvitel indokolt igényeit; a rendszer megfelelô átviteli kapacitásával és megbízhatóságával járuljon hozzá az ellátásbiztonsághoz; kezelje az energiaáramlásokat, figyelembe véve az energiacseréket más együttmûködô rendszerekkel is. Biztosítsa a villamosenergia-rendszer biztonságos, megbízható és hatékony mûködését, és minden szükséges rendszerszintû szolgáltatás rendelkezésre állását; megfelelô tájékoztatást nyújtson a vele összeköttetésben álló rendszerek irányító-üzemeltetôinek, a biztonságos és hatékony üzemvitel, az összehangolt fejlesztés és az együttmûködô rendszer együttmûködési képességének biztosítása érdekében; biztosítsa a rendszerhasználók közötti diszkriminációmentességet, különösen saját érintett vállalkozásait illetôen; a rendszerhasználók számára a rendszerhez való hatékony hozzáférésükhöz szükséges tájékoztatást nyújtson. Amennyiben az átviteli rendszerirányító egy vertikálisan integrált vállalkozás része, legalább jogi, szervezeti és döntéshozatali formájában függetlennek kell lennie az átvitellel össze nem függô egyéb tevékenységektôl. Ezen elôírások nem teremthetnek olyan kötelezettséget, hogy az átviteli hálózat vagyontárgyainak tulajdonosi jogát el kell választani a vertikálisan integrált vállalkozástól. A függetlenség biztosításához többek között a rendszerirányító-üzemeltetônek az integrált villamosenergia-vállalkozástól független, hatékony döntéshozatali jogokkal kell rendelkeznie a hálózat irányításüzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges vagyontárgyak tekintetében. Ez nem akadályozhatja a megfelelô koordinációs mechanizmusok meglétét annak biztosítására, hogy az anyavállalat gazdasági és vezetésfelügyeleti jogai a leányvállalatban a tôkehozamot tekintve védve legyenek. Az anyavállalat hagyhatja jóvá az átviteli rendszerirányító éves pénzügyi tervét, és meghatározhatja az eladósodás mértékét. Ugyanakkor ez nem engedheti meg az anyavállalatnak, hogy utasításokat adjon a mindennapi mûködésre, vagy az átviteli hálózati elemek létesítését vagy korszerûsítését illetô olyan egyedi döntésekre vonatkozóan, amelyek nem ha- 14 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2

17 ladják meg a jóváhagyott pénzügyi terv keretét. Az átviteli rendszerirányítónak megfelelôségi programot kell kidolgoznia, amely meghatározza a diszkriminatív ügyintézés kizárását biztosító intézkedéseket, és biztosítja, hogy annak betartását megfelelôen nyomon kövessék. A programban szükséges meghatározni az alkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeket is e cél elérése érdekében. A megtett intézkedéseket ismertetô éves jelentést a megfelelôségi programért felelôs személynek vagy szervnek be kell nyújtania az illetékes szabályozó hatóságnak, és azt nyilvánosságra kell hoznia. Terheléselosztás és kiegyenlítés Az átviteli rendszerirányító felelôs kell, hogy legyen a területén lévô termelô berendezések teherelosztásáért és a más rendszerekkel való rendszer-összeköttetések használatának meghatározásáért. A termelô berendezések teherelosztását és a rendszer-összeköttetések használatát olyan kritériumok alapján kell meghatározni, amelyeket a tagállam jóváhagy, amelyek objektívak, közzétettek és diszkriminációmentes módon alkalmazottak, és biztosítják a villamos energia belsô piacának megfelelô mûködését. Figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló termelô berendezésekbôl vagy rendszer-összeköttetéseken történô szállításokból származó villamos energia gazdasági elsôbbségét és a rendszeren jelentkezô mûszaki korlátokat. Egy tagállam megkövetelheti az átviteli rendszerirányítótól, hogy teherelosztási tevékenysége során a megújuló energiaforrásokat vagy hulladékot felhasználó, illetôleg kapcsolt hôt és energiát elôállító termelô berendezéseknek adjon elsôbbséget. Egy tagállam az ellátásbiztonság indokaiból kifolyólag utasítást adhat, hogy olyan termelô berendezéseknek adjanak elsôbbséget, amelyek hazai primer energia tüzelôanyag forrásokat használnak, oly mértékig, ami nem haladja meg az illetô tagállamban felhasznált villamos energia termeléséhez szükséges összes primer energia 15%-át egy naptári évben. A tagállamok megkövetelhetik az átviteli rendszerirányítóktól, hogy tegyenek eleget az átviteli rendszer ideértve a rendszerösszekötô kapacitást is karbantartására és fejlesztésére vonatkozó minimális elôírásoknak. Az átviteli rendszerirányítóknak amennyiben az feladatuk rendszerükben a hálózatveszteségek és a tartalékkapacitások fedezésére szolgáló és a kiegyenlítéshez szükséges energiát átlátható, diszkriminációmentes és piacalapú eljárások szerint kell megvásárolniuk. Az átviteli rendszerirányítók által a villamosenergia-rendszer kiegyenlítésére hozott szabályoknak ideértve a hálózataik rendszerhasználói felé az energia egyensúlyhiány miatt kiszabandó díjak szabályait objektívnek, átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lenniük. A kikötéseket és feltételeket ideértve a szabályokat és tarifákat az átviteli rendszerirányítók által nyújtott szolgáltatásokra diszkriminációmentes és költségtükrözô módon kell meghatározni és közzétenni. Az átviteli rendszerirányítónak meg kell ôriznie a feladata végrehajtása során szerzett kereskedelmileg érzékeny információ bizalmasságát. A saját tevékenységeire vonatkozó azon információk nyilvánosságra hozatalát, amelyek kereskedelmi elônyöket eredményezhetnek, diszkriminációmentes módon kell végezni. AZ EURÓPAI UNIÓ VILLAMOS ENERGIA BELSÔ PIACÁN, ILLETÔLEG AZ ÖSSZEKAPCSOLT ENERGIARENDSZERBEN MÛKÖDÔ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK A HAZAI TSO IS TAGJA UCTE: az európai kontinensen párhuzamosan üzemelô rendszer TSO-inak szervezete, legfontosabb feladata az összekapcsolt rendszerek biztonságát és megbízhatóságát szolgáló koordináció és együttmûködés biztosítása. Az elmúlt években bekövetkezett üzemzavarok felhívták a figyelmet arra, hogy a villamosenergia-rendszer számára a piaci környezet olyan igénybevételt jelent, ami teljesítôképességének határán történô üzemeltetést, néha rizikóvállalást kíván meg, ezért a rendszer biztonságának kérdései nagy súlyt kaptak. ETSO: az Európai Unió tagországai, valamint Svájc, Norvégia, és Románia villamosenergia-rendszereit irányító és üzemeltetô társaságok szövetsége. Az Európai Bizottság felkérésére 1999-ben létrejött szervezet, a politikai döntéshozókkal való kapcsolattartás céljából. Egyik fô feladata a TSO-k közötti elszámolási kérdések megoldása. AZ EURÓPAI GYAKORLAT ALKALMAZÁSA A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-REND- SZERBEN A MAVIR ZRT., A HAZAI TSO MÛKÖDÉSI KÖRNYEZET, FELTÉTELEK A MAVIR Rt. a villamos energiáról szóló évi CX. törvény rendelkezéseinek megfelelôen január 1-jétôl, mint független rendszerirányító végezte tevékenységét január 1-jétôl, mint villamosenergiaipari átviteli rendszerirányító (TSO) társaság mûködik. Tevékenységének legfontosabb jogszabályi kereteit a VET, a VET Vhr., a kapcsolódó jogszabályok, ellátási szabályzatok, a Magyar Energia Hivatal (MEH) részérôl az engedélyesi tevékenységekre kiadott mûködési engedélyek, a Hivatal által jóváhagyott Megfelelési Szabályzat rögzíti. A MAVIR TSO január 1-jei mûködésének elôkészítését és feltételrendszerét az 1070/2005. (VII. 8.) sz. Kormányhatározat a Villamosenergia-ipari átviteli hálózati rendszerirányító magyarországi kialakításáról és ezzel összefüggésben történt végrehajtási folyamatok alapoz- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 15

18 ták meg. A kormányhatározat a 2003/54/EK Irányelv szerinti átviteli rendszerirányítóvá a MAVIR ZRt.-t jelölte ki, amely társaság a kijelölés idején rendszerirányítási mûködési engedéllyel rendelkezett. A hivatkozott jogszabályi elôírások és tulajdonosi döntések értelmében január 1-jétôl az MVM Zrt. jogutódjaként a MAVIR ZRt. végzi a villamosenergia-átviteli engedélyesi tevékenységet is, amelyhez a szükséges villamosenergia-átviteli mûködési engedélyt a Magyar Energia Hivatal a 497/2005. számú határozatával megadta. Az így létrejött új szervezet megfelel az EU belsô villamosenergia-piac szabályozásáról szóló 2003/54/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv rendelkezéseinek. Az átviteli tevékenység MVM részérôl történô átadása, illetve az OVIT üzemviteli tevékenységének átadása a január 1-jei fordulónapnak megfelelôen az érintett eszközök, létszám, követelés kötelezettség állomány, szerzôdésállomány átszármaztatását jelentette. A MAVIR ZRt. szerzôdéses kötelezettségeinek alapvetô növekedését az átviteli tevékenység átvétele jelenti. Ezen átvétellel eszközállománya jelentôsen megnövekedett, a kötelezettség növekedés jelentôs részét teszi ki az átvett hitelállomány. Árbevételét alapvetôen a hatósági áras hálózathasználati tarifák jelentik. Az átviteli díjban elismert amortizációban és tôkeköltségben képzôdik az átviteli engedélyesi tevékenység ellátásához, az ellátásbiztonság szinten tartásához, illetve lehetôség szerinti emeléséhez szükséges fejlesztések forrása. A MAVIR ZRt. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásként mûködô MVM társaságcsoport tagja, részvényei egy darab forintos szavazatelsôbbségi részvény kivételével MVM Zrt. tulajdonban vannak. A MAVIR ZRt. így vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minôsül. A hálózathoz történô diszkriminációmentes hozzáférés és az egyenlô bánásmód biztosítása végett a vertikálisan integrált vállalkozásokban a rendszerirányítási és átviteli hálózati tevékenységet (természetes monopólium) el kell különíteni a villamosenergia-termelési, -ellátási és -kereskedelmi tevékenységektôl (szétválasztás). A szétválasztás elemei: a jogi, a számviteli, az informatikai, valamint a funkcionális (döntéshozatali és mûködésbeli) szétválasztás. A MAVIR ZRt., mint a rendszerirányítói és átviteli hálózati tevékenységet ellátó zártkörû társaság, jogi formájában, szervezetében, valamint a tevékenységek elvégzése és az ehhez szükséges feltételek megléte szempontjából döntéshozatali eljárása során a vertikálisan integrált vállalkozás egyéb tevékenységeitôl független. Kereskedelmi, üzleti és üzemi tevékenységeinek végzése során köteles betartani a diszkriminációmentesség és az egyenlô bánásmód követelményeit. Ezen tevékenységeit a MAVIR ZRt. a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Kereskedelmi Szabályzat, Üzemi Szabályzat és a MAVIR ZRt. Üzletszabályzatának rendelkezései szerint látja el. A szabályzatokban foglaltak betartását a Magyar Energia Hivatal rendszeresen ellenôrzi. A TÁRSASÁG KÜLDETÉSE A MAVIR ZRt. mint független átviteli rendszerirányító küldetése, hogy a magyar villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos mûködtetése, az átviteli hálózat üzemeltetése és fejlesztése mellett segítse a villamosenergia-ipari liberalizáció eredményességét a piaci szereplôk versenysemleges kiszolgálásával. A TÁRSASÁG JÖVÔKÉPE A MAVIR ZRt. felelôsségébôl adódóan erôs, mûködésében független, jól szervezett, önálló energetikai társaság, amely az ellátásbiztonságot, versenysemlegességet és a villamosenergia-piac kiszolgálását helyezi tevékenysége fókuszába és értéket teremt. A MAVIR ZRt. a rendszerirányításban, a hálózat üzemeltetésben és fejlesztésben, valamint a liberalizált villamosenergia-piac mûködtetésében semleges, de meghatározó szerepet vállal, annak infrastrukturális és információs igényét biztosítja. Hatékony gazdálkodáson alapuló, nyereséges mûködésével a szükséges fejlesztési források rendelkezésre állásának biztosításán felül megfelelô jövedelmezôséget biztosít a tulajdonosok számára. Mûködése során munkatársai megelégedettségét is szem elôtt tartva, a tulajdonosokkal a törvények által megszabott határokon belül együttmûködve növeli a magyar villamosenergia-ipar presztízsét. Az elvek megvalósításának részleteit a társasági stratégia határozza meg. A MAVIR ZRT. LEGFONTOSABB STRATÉGIAI IRÁNYAI A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának mindenkori biztosítása, a rendelkezésére bízott hálózat operatív üzemirányítása. Az átviteli hálózat magas színvonalú, megbízható üzemeltetése. Az átviteli hálózat szükséges és indokolt fejlesztése a rendszerhasználók számára a törvényben, a szabályzatokban meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése, biztosítása, valamint az európai villamosenergia-rendszerrel való együttmûködô képesség fenntartása érdekében. A piaci verseny elkötelezettjeként aktív, átlátható, diszkriminációmentes piacmûködtetési, -irányítási tevékenység végzése. A TSO mûködési függetlenségének teljes körû biztosítása, függetlenség a tulajdonosoktól, a kereskedelem szereplôitôl, a forrásokhoz és a hálózatokhoz való szabad, transzparens hozzáférés biztosítása, valamint a fogyasztók piaci alapon kialakuló legalacsonyabb árú ellátása érdekében. Aktív szerep a nemzetközi kooperációban, a magyar VER képviselete a nemzetközi szervezetekben. Erôs, jól szervezett, önálló társaság, amely megfelelô jogosítványokkal, képességekkel, erôforrásokkal és eszközökkel rendelkezik. A legkisebb költség elvének is megfelelô, hatékony gazdálkodáson alapuló nyereséges mûködés. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A szervezeti felépítés meghatározó elve, hogy a társaság valamennyi hazai és nemzetközi kötelezettségét jó minôségben teljesíthesse, feleljen meg a 16 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2

19 rendszerirányítási és átviteli engedélynek, ugyanakkor ne legyenek párhuzamosan végzett, vagy nem egyértelmûen meghatározott feladatok. A szervezet öt igazgatóságra (rendszerirányítási, hálózati, üzemviteli, informatikai, illetve gazdasági), valamint a vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó területre tagolódik. A MAVIR ZRt. szervezeti alapegységei az osztályok, amelyeken belül alárendelt szervezeti egységek lehetnek. A fô szervezeti egységek és legfontosabb feladataik A vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó területek: a vállalatirányítási tevékenységet segítô szervezeti egységek. Ezek a Titkárság, a Jogi és Szabályozási Osztály, Nemzetközi Együttmûködési Osztály, Kommunikációs Osztály, Minôségügyi Osztály. A Rendszerirányítási Igazgatóság feladata három pilléren nyugszik: Az igazgató közvetlen irányítása alatt a villamosenergia-rendszer biztonságos, jó minôségû mûködtetését, rövid távon (hónap, hét, nap, óra stb.) a rendszerszintû üzemirányítást az Országos Diszpécser Szolgálat, a Hálózati Operatív Szolgálat és a Forrástervezési Szolgálat végzi. Közép- és hosszú távon a VER egyensúlyban tartása, a hálózat fejlesztések tervezése, a hosszú távú kapacitástervezés a Rendszerszintû Hálózattervezési és Elemzési Osztály, valamint a Kapacitástervezési Osztály feladata. A Piacszervezési Osztály és az Elszámolási Mérési Osztály biztosítja az elszámolási mérési rendszer mûködtetését, a rendszerszintû szolgáltatások beszerzését és elszámolását, a mérlegkör rendszer mûködtetését és elszámolását, a nemzetközi ügyletek, a rendszerhasználat elszámolását, valamint a piac mûködési feltételeinek biztosítását és fejlesztését, a határkapacitások piaci alapú, átlátható, megkülönböztetés mentes elosztását. A Hálózati Igazgatóság fô feladata a társaság átviteli hálózati tevékenységének irányítása, az átviteli hálózat üzembiztonságának megôrzése, a mûködôképesség folyamatos fenntartása érdekében szükséges fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok meghatározása, tervezése és megvalósítása. A létesítményi szakterület tevékenységét létesítmény állapotfelmérési, tervezési, fejlesztési-karbantartási és dokumentációs feladatok a Hálózati Állapotismeretei és Diagnosztikai Osztály, valamint a Hálózat Fejlesztési, Tervezési és Karbantartási Osztály látja el. Az igazgatósághoz tartozik továbbá az OTUSZ Túlfeszültség Védelmi és Szigetelés Ellenôrzési Osztály, amely a létesítményi szakterület és az Üzemviteli Igazgatóság részére nyújt túlfeszültség védelmi szolgáltatásokat. Ezen felül a Hálózati Igazgatóság része a Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztály, amely a MAVIR ZRt. valamennyi szervezeti egységére kiterjedôen irányítja a biztonságtechnikai és környezetvédelmi feladatok végrehajtását. Az Üzemviteli Igazgatóság alapvetô feladata a helyszíni alállomási és távvezetéki üzemeltetési tevékenységek végzése és ellenôrzése, az átviteli hálózaton történô beavatkozások során az üzemeltetô képviselete, amelyet az Üzemeltetés Irányítási Osztály lát el. A helyszíni üzemeltetési tevékenységet az osztály alá tartozó, területi tagozódással (Albertirsa, Gyôr, Sajószöged, Toponár, Zugló telephellyel) szervezett, alállomási és távvezetéki szakterületi erôforrásokat összefogó Üzemviteli Regionális Központok végzik. A relévédelmi és alállomási szekunder feladatokat az OVRAM Szakszolgálati Osztály látja el. Az igazgatóság része továbbá az Üzemviteli Gazdálkodási Osztály, amely üzemgazdasági szolgáltatásokkal támogatja a feladatok végrehajtását. Az Informatikai Igazgatóság fô feladata és felelôssége a társaság alaptevékenységét közvetlenül támogató informatikai, távközlési és telemechanikai rendszerek fejlesztése és mûködtetése. Szervezeti egységei: Folyamatirányítási Informatikai Osztály, Általános Informatikai Osztály, Távközlési és Telemechanikai Osztály. A Gazdasági Igazgatóság a társaság pénzügyi, gazdasági és humánerôforrás-gazdálkodási tevékenységének irányítását végzi. Felelôs a gazdálkodás tulajdonosi elvárásoknak megfelelô tervezéséért, elszámolásáért, koordinálásáért, irányításáért. Feladatai közé tartozik továbbá a társaság közbeszerzéseinek, Beruházási Szabályzatának, Szerzôdéskötési Szabályzatának és Versenyszabályzatának hatálya alá tartozó beszerzéseinek, valamint beruházási és eszközgazdálkodási tevékenységének tervezése, koordinálása, irányítása, illetve a MAVIR ZRt. hosszú távú elhelyezésének biztosítása. Szervezeti egységei: Számviteli és Ügyviteli Osztály, Humánerôforrás Gazdálkodási Osztály, Terv és Kontrolling Osztály, Pénzügyi Osztály, Közbeszerzési, beruházási és Eszközgazdálkodási Osztály, Mûszaki Szolgáltató Osztály. A társaság szervezeti felépítését az 1. ábra mutatja. A MAVIR ZRT. MÛKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ, A SZABÁLYOZÓ HATÓSÁG ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT ÉS A HONLAPON IS MEGTEKINTHETÔ SZABÁLYZATOK Az UCTE Üzemviteli Kézikönyve: meghatározza az összekapcsolt európai villamosenergia-rendszerben kötelezôen betartandó mûködtetési szabályokat, a teljes rendszer (n-1) biztonságának betartását. A szervezet a valós igényekhez igyekszik alkalmazkodni a mindenkor érvényes szabályozással, de nem minden problémára lehet azonnal jó és minden fél számára elfogadható megoldást találni. Rendszerirányítói és átviteli engedély: a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedélyek rögzítik az Engedélyes jogait és kötelezettségeit az engedélyezett tevékenységekre. Kereskedelmi Szabályzat: rögzíti a kereskedelmi, elszámolási-mérési, és adatforgalmi megállapodások mini- A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2 17

20 Rendszerirányítási Igazgatóság Országos Diszpécser Szolgálat Piacszervezési Osztály Hálózati Operatív Szolgálat Elszámolási Mérési Osztály Forrástervezési Szolgálat Rendszerszintû Hálózattervezési Osztály Kapacitástervezési Osztály 1. ÁBRA A MAVIR ZRT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Közgyûlés Felügyelô Bizottság Könyvvizsgáló Igazgatóság Belsô ellenôr Vezérigazgató Titkárság Kommunikációs Osztály Jogi és Szabályozási Osztály Minôségügyi Osztály Nemzetközi Együttmûködési Osztály Üzemviteli Igazgatóság Hálózati Igazgatóság Informatikai Igazgatóság OVRAM Szakszolgálati Osztály Biztonságtechnikai és Környezetvédelmi Osztály Folyamatirányítási Informatikai Osztály Üzemviteli Gazdálkodási Osztály OTUSZ Túlfeszültségvédelmi és Szigetelésellenôrzési Osztály Általános Informatikai Osztály Üzemeltetésirányítási Osztály Hálózati Állapotismereti és Diagnosztikai Osztály Távközlési és Telemechanikai Osztály Albertirsa ÜRK Hálózatfejlesztési, Tervezési és Karbantartási Osztály Üzemviteli Regionális Központok Gyôr ÜRK Sajószöged ÜRK Toponár ÜRK Zugló ÜRK Gazdasági Igazgatóság Pénzügyi Osztály Számviteli és Ügyviteli Osztály Terv és Kontrolling Osztály Humánerôforrás-gazdálkodási Osztály Közbeszerzési, Beruházási és Eszközgazdálkodási Osztály Mûszaki Szolgáltató Osztály 18 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI 2006/1 2