Aktuális kérelmek benyújtási időszakai Tartalom: 2012/7. szám (július) Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele

Átírás

1 Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2012/7. szám (július) Tartalom: Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1. oldal Tájékoztató az építési beruházásokhoz tartozó követelményekről a helyszíni vizsgálathoz 2. oldal Őszi takarmánykeverékek 3. oldal A trágyázás hatékonyságát befolyásoló talajtényezők 5. oldal Gazdálkodói kérdések és válaszok 7. oldal Lemken Solitair 9/600 KA-DS vontatott pneumatikus vetőgép Módosuló Agrárhitelek 8. oldal 9. oldal Növénybiztosítások - iratbenyújtási kötelezettség 10. oldal Személyes hírszolgáltatásaink napi témái 11. oldal További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevelek" menüpontunkban megtalálhatják korábbi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat ezentúl megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. hírszolgáltatás" menüben. Aktuális kérelmek benyújtási időszakai Aktuális kifizetési kérelmek Az augusztus 1-től december 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők: Megújuló energiaforrások (Kazáncsere); Önálló, építéssel nem járó gépek; Kertészeti gépek; Erdészeti gépek; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Baromfitelepek korszerűsítése; Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz, nyersolaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése (Szárító); Mezőgazdasági utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség; Falumegújítás és - fejlesztés; Tanyabusz; LEADER További kifizetési kérelmek: Halászati Operatív Program 2011.; Integrált közösségi és szolgáltató tér; Fiatal gazda (90%) július Gazdaságátadás augusztus Aktuális támogatási kérelmek Méhészeti támogatások Méhcsaládok számának szinten tartása (2011. október augusztus 3.) Kaptárak jelölése; Rendezvények és elméleti ismeretterjesztés; Mézkinyeréshez és vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés (2011. október szeptember 5.) Borászati melléktermékek lepárlásának támogatása (2011. október július 5.) Anyatehéntartás termeléshez kötött támogatása (2012. június 1 - július 31.) Turisztikai tevékenységek ösztönzése (2012. július 1-31.) Tanyafejlesztési pályázatok (2012. július 9 - augusztus 31.) Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás (2012. július 15 - augusztus 15.) Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása (2012. július 16 - augusztus 16.) Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK) (2012. augusztus 1-31.) Halastavi Környezetgazdálkodási Program (2012. augusztus 1-31.) Juhok és kecskék elektronikus jelölése (2012. augusztus 1-31.) Ahol az időszak utolsó napja hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása! Folyamatos támogatási kérelmek A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások; Intervenciós sovány tejpor és vaj tárolása, a vaj magán-tárolási támogatása; A borászati termékek alkoholtartalmának növelése További határidőkről, honlapunk "Határidők" menüpontjában tájékozódhatnak! - 1 -

2 Tájékoztató az építési beruházásokhoz tartozó követelményekről a helyszíni vizsgálathoz Azon termelőknek, akik az EMVA-ból finanszírozott építési beruházást valósítanak meg, különös tekintettel kell lenniük az alábbi fontos előírásokra, melyekről szeretnénk ezúton is tájékoztatást nyújtani Önöknek. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 30. (7) bekezdése alapján: Építési beruházás esetén építési műszaki ellenőr alkalmazása, valamint építési napló vezetése akkor is kötelező, ha a beruházás nem építési engedély köteles. Amennyiben az építési napló nem tartalmazza a támogatás felhasználásának jogszerűsége megállapításához szükséges adatokat, az MVH a felmérési napló benyújtására hívhatja fel az ügyfelet. Építéssel járó műveletet érintő kifizetési kérelem esetén az MVH felszólítására be kell nyújtani a kifizetési kérelemhez kapcsolódó építési napló(rész) és felmérési napló(rész) másolatát. Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait. A 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 26. (6) d) pontja alapján az építési napló mellékletei felsorolása között megtalálható a felmérési napló. Nem kell felmérési naplót vezetni, ha az elvégzett munkák mennyisége az építési napló bejegyzéseiből megfelelően megállapítható. Tekintve, hogy a kifizetési kérelmek a már elkészült munkák elszámolásait rögzítik, ezért az eltakart munkarészek mennyiségeiről felmérési napló szükséges. Az elszámolások hitelességének biztosítása érdekében a felmérési naplót (annak minden oldalát) az eltakart munkarészek beépítését és felmérését végző felelős műszaki vezető (FMV), valamint a munkákat ellenőrző műszaki ellenőr (MűE) köteles aláírni, azaz ellenjegyezni. Az elszámolni kívánt tételeknek szerepelniük kell az építési naplóban. A 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 24. (2) rögzíti, hogy az építési naplónak tartalmaznia kell az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Mivel az ügyfél építészeti beruházás teljesítésének alapja a 23/2007. FVM rendeletben meghatározott kötelezően vezetendő építési napló, ezért az építési naplóban minden esetben rögzíteni kell azokat a munkafolyamatokat (építési tételek MVH kódjához tartozó pontos megnevezéssel), melyeket az ügyfél a kifizetési kérelmeiben el kíván számolni. Az MVH felszólítására beküldendő építési napló másolati példányán a napló bejegyzések mellett fel kell tüntetni az elszámolni kívánt építési tételek (kifizetési kérelem ÉNGY betétlap szerinti) MVH kódját. Ez a tételek beazonosítására szolgál. Azért szükséges az építési tételek MVH kódjának feltüntetése, hogy a helyszíni vizsgálat során az építési naplóban (a kifizetési kérelemben csak építési tételek MVH kódjai vannak feltüntetve) történő beazonosítás a lehető legegyszerűbb legyen. Ha a másolaton a kódok feltüntetésére nincs elegendő hely, akkor a naplóbejegyzéseket naponkénti megbontásban külön összesítőn kell feltüntetni az elszámolni kívánt tételek ÉNGY szerinti MVH kódjával együtt. Építési napló (MINTA) és Felmérési napló (MINTA) Az Építési napló (MINTA) és a Felmérési napló (MINTA) dokumentumok azt mutatják be, hogy a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 30. (7) bekezdésben jelzett építési naplónak és felmérési naplónak milyen alaki és tartalmi követelményekkel kell rendelkeznie. Építési napló minta letölthető innen. Felmérési napló minta letölthető innen. A minták tartalmi elemei csak tájékoztató jellegűek. A két dokumentumban szereplő cégek és személyek kitaláltak, a valóságban nem létezőek. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a palyazat@eurofarm.hu címen! Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - 2 -

3 Őszi takarmánykeverékek A kérődző állatok takarmányozásában korábban fontos szerepet játszottak a különböző őszi és tavaszi takarmánykeverékek. A nagyüzemek úgynevezett zöld futószalag -ot állítottak össze belőlük. A különböző vetési- és betakarítási idejű társítások segítségével próbálták a nagyüzemi és a háztáji kérődző állományt friss, biológiailag értékes zöldtakarmánnyal ellátni. A zöld futószalag időben egymást követő növényei, társításai azonban csak bizonyos szoktatási idő után jó hatásúak. A takarmányozási céllal termesztett növénytársítások máig fennmaradtak, sőt a természetszerű takarmányozás, a környezetkímélő technológiák előtérbe kerülésével, a kisüzemek, családi gazdaságok számának növekedésével a takarmánykeverékek termesztési volumene is várhatóan növekedni fog. Az idei évben kimondottan nagy jelentősége lehet a zöldtakarmány keverékeknek. Sok helyen ugyanis a tavaszi aszály miatt, az állatok takarmányozására vetett növényeket a talajba kellett forgatni. Ezen kívül az áttelelő (őszi vetésű) zöldtakarmány keverékeknek különösen a legelőterület szűkében lévő erdős, dombos vidékeken lenne jelentőségük, ahol a talajvédelem miatt is fontosak. A legtöbb talajtípuson jól termeszthetők, könnyen beilleszthetők a vetésszerkezetbe. Jó hatásúak a talajtermékenységre, jó gyomelnyomók, a kórokozók, kártevők ellen ritkán kell védekezni, így területükön a túlzott peszticid terhelésről sem kell tartani. Jó elővetemények. Maradéktalanul kielégítik az ökogazdálkodás követelményeit, mint társítások, jobban kihasználják az adott terület ökológiai lehetőségeit, hiszen az eltérő ökológiai igényű növények valamelyikének az időjárás biztosan kedvez. Agrotechnikájuk egyszerű és energiatakarékos, nem igényel pótlólagos gépberuházást. Többségük után sikeres lehet a másodnövény-termesztés, illetve a landsbergi keverék helyettesítheti is a másodvetést. Takarmányértékük a komponensek fejlettségétől, tömegarányától függ, a nyersfehérje koncentrációjuk az optimális időszakban betakarítva 13-15%, szárazanyagra számítva. Őszi búzás/rozsos/őszi árpás borsós/bükkönyös keverék Ebben a takarmánykeverékben a tömeget adó és támasztónövény egyaránt lehet a rozs vagy az őszi búza, illetve őszi árpa, de az őszi árpa a kisebb tömegénél és gyengébb száránál fogva nemigen javasolható. Lazább, gyengébb táperejű talajon inkább a rozs szerepeljen, míg jobb talajon a búza legyen a támasztónövény. Borsóból feltétlenül a vegetatív típusú és jó áttelelő képességű mezei borsó őszi változatát válasszuk (Pisum sativum spp. speciosum). Május harmadik dekádjától tervezhetjük a keverék betakarítását, ha rozzsal társítottuk a borsót, akkor pár nappal még korábban. A búzás társítás lassabban vénül el, jobb minőségű takarmány nyerhető belőle. Az elérhető hozam és a minőség a borsó vagy bükköny részarányától függ t/ha zöldanyagnál nagyobb termést ne tervezzünk! Legány-féle keverék A csapadékos, jobb kultúrállapotú talajokra való hármas növénytársítás. A takarmánykeverékben szereplő fajok megválasztása a terület adottságaitól függően rozs (vagy őszi búza), szöszös bükköny (vagy pannon bükköny) és bíborhere. A Legány-féle keverék agrotechnikáját a bíborhere igényeihez igazítsuk. Ha elegendő csapadék hullott ősztől tavaszig, nem volt zord a tél, akkor nagy termésre és kiváló minőségre számíthatunk. Betakarítása többnyire május között kezdhető meg. Tervezhető termés t/ha. Landsbergi keverék Németország keleti területein alakult ki ez az őszi takarmánykeverék. Nálunk csak a csapadékosabb dunántúli területekre javasolható. A keverék tulajdonképpen hármas növénytársítás. Érdekessége, hogy benne a tömeget - 3 -

4 adó és támasztónövény szerepét az olasz perje (Lolium multiflorum) tölti be. A keverék alkalmas arra, hogy az anyanövedék betakarítása után az olasz perje még egy kielégítő sarjútermést is adjon. A tavaszi időjárás alakulásától függően április végén többnyire megkezdhetjük a keverék etetését. Viszonylag hosszú időn keresztül egyenletes minőségre számíthatunk, mert az olasz perje lassan vénül el. Mintegy t/ha zöldtömegre számíthatunk és az olasz perje sarjúja egy hónap elteltével 7-10 t/ha zöldtermést is adhat. Keszthelyi keverék Az őszi káposztarepce és a rozs keveréke. Ez a legkorábban kaszálható őszi keverék. A keszthelyi keverék igényes, termesztése csak jobb talajokon gazdaságos. Trágyázása és talaj-előkészítése, azonos az őszi káposztarepcéével. Vetés: őszi takarmányozásra augusztus első felében, tavaszi takarmányozásra szeptember elején kell vetni. Vetőmagszükséglete kg/ha rozs, és erre keresztben kg/ha repce. A legkorábban etethető (április közepétől) áttelelő egyéves zöldtakarmány-keverék. Optimális betakarítási ideje a repce szárba indulásától a rozs kalászolásának kezdetéig tart, március 25. és április 20. között. Várható zöld termése t/ha. Kaszálással, vagy szecskázva takarítjuk be. Az őszi takarmánykeverékek áttekintő táblázatai A táblázatban szereplő takarmánykeverékek vetőmagjai megrendelhetők az alábbi elérhetőségeken: - szaktanacsadas@eurofarm.hu - Telefon: 06-30/ (Bieber Melinda) Az árakkal kapcsolatban fenti kollégánktól kérhet tájékoztatást! További információkért írjon t a szaktanacsadas@eurofarm.hu címre! - 4 -

5 A trágyázás hatékonyságát befolyásoló talajtényezők Az aratási időszaknak lassan vége és elkezdődhetnek az őszi talajápolási, tápanyagpótlási munkák. Ezért ideje egy kicsit behatóbban foglalkoznunk a tápanyagpótlással, amely nagymértékben meghatározza az elérhető termésmennyiséget. Mit is nevezünk trágyának? Tágabb értelmezésben trágyának nevezünk minden olyan anyagot, amely a talaj termőképességét növelni képes. Szűkebb értelmezésben azonban már csak azon anyagokat nevezhetjük trágyának, amelyek a növényt és a vele együtt előforduló mikroorganizmusokat táplálják. Milyen elemeket kell ahhoz pótolnunk, hogy a fent megnevezett szűkebb értelmezésnek megfeleljünk? Az elemeket három csoportba sorolhatjuk: A makroelemek a növényekben 0,01 %-ot meghaladó mennyiségben fordulnak elő. Ezek a következők: nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium, kén, vas, oxigén, hidrogén, szén, szilícium, nátrium, klór és alumínium. A mikroelemek (nyomelemek) a növényekben 0,01-0,00001 %- ban fordulnak elő. Ide a következő elemeket soroljuk: mangán, bór, stroncium, réz, titán, cink, bárium, bróm, fluor, cirkónium, nióbium, rubídium, ón és nikkel. Az ultramikroelemek a fentieknél kisebb arányban találhatóak meg a növényekben. Ezek az elemek a legfrissebb kutatási eredmények alapján szintén fontos szerepet játszanak növényeink egyedfejlődésében, azonban ez idáig csak a molibdén és a kobalt biokémiai szerepét sikerült tisztázni. A növényfajok és fajták különböző mértékben veszik igénybe a talaj tápelemkészletét. A tápanyagok felvehetőségét a növények számára mindig a minimumban lévő tápelem szabályozza (Liebig törvény), ezért elsősorban azt kell pótolni, mindig az adott kultúra tápelemigényének megfelelően. Ezért kiemelten fontos a megfelelő tápanyagpótlási terv elkészítése az eredményes termesztéshez. Azonban mindez nem elegendő a sikeres növénytermesztéshez! Minden esetben figyelembe kell vennünk a termőhelyi tényezőket, hiszen ezek meghatározzák lehetőségeinket. Természetesen szerves és műtrágyázással a tápanyagokat megfelelő szintre lehet hozni, a talajadottságokat jelentősen javíthatjuk talajjavító anyagokkal és technológiákkal (meszezés, drénezés, stb.), biodinamikájának javításával (a talajban található szerves anyagot lebontó baktériumok, stb.). Milyen tényezők befolyásolhatják alapvetően a trágyák érvényesülését? Nyilvánvalóan az időjárási, klimatikus és egyéb hatások is jelentős hatást gyakorolnak a trágyázás hatékonyságára, azonban ezeket a tényezőket megfelelő agrotechnikával könnyen számunkra kedvező irányban befolyásolhatjuk. A számunkra kifejezetten fontos tényezők a következők: a talaj tápanyagtartalma, kémhatása, adszorbeáló (megkötő) képessége

6 A talaj tápanyagtartalma A gyenge szerkezetű talajok (homok, váz és egyéb talajok), kisebb iszap és agyagfrakció tartalmuk miatt kevesebb tápanyagot tartalmaznak, mint egy kötöttebb talaj (réti talajok, erdőtalajok, csernozjomok, stb.). Ismeretes az is, hogy a savanyú talajok (ph 6,8-nál kisebb) általában szegényebbek tápanyagban, mint egy gyengén lúgos talaj (ph 7,2-8,5). Tehát a talaj kötöttségéből és annak kémhatásából már következtethetünk tápanyagkészletére. Itt két fogalmat kell pontosan meghatároznunk, amelyeket gyakran helytelenül használnak: a talaj tápanyagtőkéjét és a hasznosítható vagy más néven felvehető tápanyagtartalmat. A talaj tápanyagtőkéje a talajban található tápanyagok teljes mennyiségét jelenti. A hasznosítható tápanyagtartalom a növények által hozzáférhető, felvehető tápanyagok mennyiségét jelenti. (Ezt határozzák meg a laboratóriumi vizsgálatok során). Ezek a tápanyagtartalmak növekedhetnek és csökkenhetnek, annak megfelelően, hogy milyen hatások érik a talajt. A tápanyagtőke növekedhet biológiai felhalmozódás vagy trágyázás útján. Csökkenhet kilúgzás, kimosódás vagy erózió következtében, és természetesen a növények általi tápelem felvétellel. A hasznosítható tápelemtartalom növekedhet biológiai felhalmozódással és trágyázással, valamint oldódás és feltáródás hatására. Csökkenhet a tápanyagok megkötődésével, valamint a tápanyagok talajszelvények közötti mozgásának köszönhetően (lemosódás, kimosódás, stb.). Növénytermesztés szempontjából az a lényeges, hogy a választott kultúra számára folyamatosan biztosítsa a talaj a megfelelő tápanyagokat, és hogyan, milyen minőségben tudja növényeinket ellátni a szükséges elemekkel. Ezt nevezzük a talaj tápanyag-szolgáltató képességének. Számunkra a talaj tápanyagszolgáltató képessége akkor kedvező, ha kevés tápanyagtartalom mellett is képes kielégíteni növényeinket (hazánkban a csernozjom talajok a legkedvezőbbek ebből a szempontból). A talaj három illetve négyfázisú polidiszperz rendszer. Ez annyit jelent, hogy megfelelő arányban találhatunk benne szervetlen és szerves anyagokat, vizet és levegőt. Előfordulhat, hogy tápanyagban gazdag talajon nem tudunk megfelelő terméseredményeket elérni, mert a talaj tápanyag-szolgáltató képessége nem megfelelő. Ez akkor is előfordulhat, ha nem megfelelő az agrotechnika, és a rendszer egyensúlya felborul a levegő, vagy víz nagyarányú előfordulása miatt (eketalp kialakulása, belvíz, stb.). Azonban, a fent említett eset akkor is előfordulhat, ha talajunknak nem megfelelő a szerves anyag ellátottsága. A megfelelő mennyiségű szerves anyag ellátottság a növények számára könnyen felvehető tápanyagok mennyiségét kedvező irányban befolyásolja. A talaj kémhatása A talaj kémhatás megváltoztatja a tápanyagok felvehetőségét, másrészt elősegítheti bizonyos káros ionok talajoldatba jutását. A mikroorganizmusok életfeltételeit is jelentősen befolyásolja. Meghatározza a talajjavítás szükségességét, a termeszthető kultúrákat, a trágyázás módját és a trágyaszereket. A műtrágyák savanyú, semleges és lúgos hatásúak lehetnek. A különbség arra vezethető vissza, hogy a hatóanyagot anion (a talajt savanyítja: ammónium-szulfát, ammónium-klorid, kálium-szulfát, kálium-klorid) vagy kation (a talajt lúgosítja: kalcium-nitrát, nátrium-nitrát) formájában tartalmazzák-e, illetve milyen - 6 -

7 kísérőanyagok maradnak vissza. Tehát a műtrágyák jelentősen módosíthatják a talaj kémhatását. A növények fejlődése szempontjából lényeges, hogy a talaj kémhatása ne ingadozzon túlságosan, ne legyen szélsőséges, a talaj ellenálljon az eltolódási folyamatoknak. Ennek megfelelően kell trágyát választani. A magas pufferkapacitású (a ph eltolódásának ellenálló) talajok minden esetben a kötöttebb, több kolloidot (magasabb agyag és iszapfrakciót) tartalmazó talajok. Ezek nagyobb adagú mű és szerves trágyával trágyázhatóak. A kis kötöttségű, gyenge szerkezetű talajokat (pl.: homoktalajok) ajánlott több menetben, kis adagokban trágyázni. Az adszorbeáló képesség A különböző tápanyagok a talaj alkotórészein és a talajoldatban megkötődnek (adszorpció), a növények a vízben oldott tápanyagokat veszik fel. Amennyiben megfelelő a talaj állapota a tápanyagok egy része olyan lazán kötődik le, hogy az adszorbeált ionokat (a talajoldatban lévő sók kationjait) a növények és baktériumok könnyen felvehetik. A lekötődött és a talajoldatban felvehető tápanyagok között folyamatos dinamikus egyensúly van, amely lehetővé teszi a tápelemek raktározódását, de megakadályozza a talajoldatban a tápelemek túlzott feldúsulását is. A tápanyagfelvétel akkor lesz gyors és kedvező a számunkra, illetve növényeink számára, ha valamennyi szükséges tápanyag rendelkezésre áll, a fény-, a hő-, a levegő- és vízgazdálkodás zavartalan. A kellő mennyiségű tápanyag visszahat a talaj vízkészletének megfelelő alakulására, annak kedvezőbb kihasználási lehetőségeire. Kedvező tápanyagellátás esetén egységnyi zöldtömeg felépítéséhez kevesebb vízre van szükség, mint ellenkező esetben. Azonban az adszorpció hátrányos is lehet! Az erősen kötött talajok esetében a megkötődés olyan erővel történhet, hogy a szükséges tápanyagokhoz a növények már nem férnek hozzá. Ez a folyamat a nagy agyagfrakció tartalmú talajokon megy igen gyakran végbe, kifejezetten a foszfát és káliumion megkötődésével kell számolni. A talaj lekötő képessége nem csak kolloidkémiai, hanem mechanikai (pl.: talajszemcsék nagysága), biológiai és kémiai folyamat is. Tatárvári Károly környezetgazdálkodási agrármérnök Gazdálkodói kérdések és válaszok Nyertes NFA pályázóknál mi a határideje az első előrehaladási jelentés beküldésének? A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tájékoztatása szerint az első előrehaladási jelentés megküldésére - a szerződés megkötésének napjától eltelt időszakra vonatkozóan - legkésőbb október 31. napjáig van lehetőség. Az ezt követő években a jelentés beküldésének határideje évente május 31. napja. Kinek kell jelenteni, ha vadkárt észlelek a területemen? A vadkár észlelését követően 30 napon belül jelezni kell a kárt a területen működő vadásztársaságnak. Mekkora lehet az állattenyésztési bírság legmagasabb értéke? Az állattenyésztési bírság összege ,- Ft-tól ,- Ft-ig, természetes személy esetében ,- Ft-ig terjedhet. A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli. Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét. Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege ,- Ft-nál, természetes személy esetében ,- Ft-nál alacsonyabb nem lehet

8 Lemken Solitair 9/600 KA-DS vontatott pneumatikus vetőgép Akciós felszereltség: Sortávolság: 12,5 cm Sorok száma: 48 Magtartály térfogata: l Hidraulikus ventillátor meghajtás Magtartály tartályrostával, előre nyitható fedéllel Elektronikus tartálytöltöttség jelző Magtartályon kívül elhelyezett magelosztók Jeladó kerék, légszűrő Digitális mérleg szállító dobozzal Duplatárcsás csoroszlyák soronkénti tömörítő kerékkel Fokozatmentes hidraulikus csoroszlyanyomás-állítás és csoroszlya kiemelés Solitronic vezérlőegység (hektárszámlálás, automatikus leforgatási próba, kijuttatott vetőmag mennyiségének változtatása) 2x2 sor művelőnyom automatika Vonórudas alváz gumizással 1 pár VS 33 nyomlazító Hidraulikus nyomjelző Világításkészlet hátul További információ: Akciós ár: ,- EUR + ÁFA* *Az akciós ár a szállítási költséget nem tartalmazza, amely függ a vevő székhelyétől. Az akciós ár a készlet erejéig érvényes. Lőkös Gábor (ÉK Magyarország): 30/ ; lokosg@eurofarm.hu Szélpál Gusztáv (DK Magyarország): 30/ ; szelpalg@eurofarm.hu Csáki Miklós (Dunántúl): 30/ ; csakim@eurofarm.hu Dr. Szabados Tamás (Dunántúl): 30/ ; szabadost@eurofarm.hu Kérjen referenciát! További letölthető prospektus ide kattintva érhető el! - 8 -

9 Módosuló Agrárhitelek Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram a 1085/2011 (IV.12.) Korm. határozat módosítása alapján átalakításra került. Az átalakítás során a hitelprogram feltételei az alábbiak szerint módosultak: a hitel célja kiegészítésre került, az állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelő és halgazdálkodó vállalkozások számára a hitel - forgóeszköz finanszírozás mellett a beruházásnak minősülő tenyészállat vásárlásra is felhasználható; a hitelfelvevők köre kibővült a KKV-nak nem minősülő vállalkozásokkal; az MFB ezentúl 0,4 %/év mértékű rendelkezésre tartási jutalékot számít fel, így ez a díj továbbhárításra kerül az Ügyfelek részére (korábban nem került rendelkezésre tartási díj felszámításra); a Hitelprogram keretében hitelszerződés megkötésére ig van lehetőség. Kiegészítésre kerül az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram, lehetővé válik a termőföldvétel finanszírozása. A kormány június közepén döntött a Magyar Fejlesztési Bank által működtetett hitelkonstrukció finanszírozási körének kibővítéséről: a hitelt termőföldvásárlásra is fel lehet majd használni. Az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogramban még mintegy 9,5 milliárd forintos hitelkeret áll a gazdálkodók rendelkezésére. A hitelprogramban a termelők a szabad mezőgazdasági de minimis keretüknek, valamint a hitelbírálati szempontoknak megfelelően legfeljebb 25 millió forint, a fiatal gazdálkodók 1-50 millió forint közötti, kedvező kamatozású hitelt vehetnek igénybe projektjeik finanszírozására. A kamat mérték jelenleg mintegy 8,5 százalék, amely több százalékpontos kamatelőnyt jelent a piaci kamatozású forinthitelekhez képest. A hitel futamideje legfeljebb 15 év lehet. A kedvezményes hitellel segített projektek finanszírozását 15 százalékban önerőből kell biztosítani. Az önerő saját forrásból és vissza nem térítendő állami támogatásból is állhat. A fiatal gazdák termőföldvásárlásához nyújtott támogatáshoz az Európai Bizottság jóváhagyása is kell még, de ez várhatóan hamarosan megszületik. Azok a fiatal gazdák, akik a Darányi Ignác Terv keretében már támogatásban részesültek, egyelőre nem vehetnek fel kedvezményes hitelt termőföldvásárláshoz, támogatáshalmozódás miatt. A hitelprogramban a termőföldvásárláshoz felvett hitelügyletekhez automatikusan kapcsolódik majd az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kedvezményes készfizető kezességvállalása. A Hitelprogram átalakítása a Magyar Fejlesztési Banknál (bankon belüli és kívüli egyeztetések, engedélyeztetések) folyamatban vannak. Amennyiben további kérdései merültek fel, amire szeretne választ kapni, hívjon bennünket. Elérhetőségek: EURO-ÖKO Farm Projekt Kft Mosonmagyaróvár, Kossuth L. u. 99. Cseh Jenő Tel.: / csehj@eurofarm.hu - 9 -

10 Növénybiztosítások - iratbenyújtási kötelezettség Díjtámogatott növénybiztosítási szerződést kötött gazdálkodóknak a biztosítási szerződésükkel kapcsolatosan iratbenyújtási kötelezettségnek kell eleget tenni. Az alábbiakban felsorolt dokumentumok másolatait kell elküldeni az megyei MVH kirendeltség részére: Mezőgazdasági Növénybiztosítás - Általános Szerződési Feltételei; Mezőgazdasági Növénybiztosítás - Különös Feltételei; Ügyfél-tájékoztató; Mezőgazdasági növénybiztosítás - aláírt ajánlat és kötvény; Területi részletező; Kármentességi engedmény; Záradékok. Az MVH az összes záradékot kéri leadni, még akkor is, ha az adott szerződésre nem vonatkozik! A postai feladás utolsó napja: július 30. napja! Javasoljuk a szükséges dokumentumok postai úton való tértivevényes feladását. Alkuszi szerződéssel rendelkező ügyfeleinket automatikusan értesítjük, részükre személyre szólóan megküldtük az MVH felé továbbítandó összes dokumentumot! Kapcsolódó dokumentumokat tölthetnek le honlapunk Biztosítások - Támogatott növénybiztosítás menüpontjából. Amennyiben kérdésük merülne fel a témával kapcsolatban, küldjék meg a biztositas@eurofarm.hu címre

11 Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2012. július) Tisztelt Partnereink! Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk ( "V.I.P. Hírszolgáltatás" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás témája Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a szaktanacsadas@eurofarm.hu címünkre! Kiküldés dátuma héten megjelent jogszabályok, közlemények június 29. (péntek) Júliusi kérelmek július 2. (hétfő) 26. heti termőföld kifüggesztések településlistája július 2. (hétfő) AgrárKredit hitelkeret Az idő pénz! július 3. (kedd) Az agrárkár-enyhítési díjra vonatkozó szabályokról július 3. (kedd) Az aratási munkák alatt betartandó tűzvédelmi szabályokról július 3. (kedd) Állattartó telepek korszerűsítése július 4. (szerda) Tűzgyújtási tilalom július 4. (szerda) A közúti áruszállítás szabályairól július 4. (szerda) A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek július 5. (csütörtök) Felszámolások, csődeljárások hét július 5. (csütörtök) LEMKEN pneumatikus vetőgép akció július 5. (csütörtök) 27. heti termőföld kifüggesztések településlistája július 6. (péntek) héten megjelent jogszabályok, közlemények július 6. (péntek) Indul a GAZDANet! július 9. (hétfő) Tájékoztató a vadkárokról július 9. (hétfő) EMVA beruházási támogatások befejezése július 10. (kedd) AgrárKredit hitelkeret - Nem kérünk, adunk! július 10. (kedd) Pályázatok, támogatások - vállalt kötelezettségek teljesítése július 11. (szerda) Díjtámogatott növénybiztosítás - szerződés beküldése, díjbefizetés július 11. (szerda) Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram - a megkezdett beruházás fogalma július 11. (szerda) Felszámolások, csődeljárások hét július 12. (csütörtök) NFA-s pályázatok éves jelentésének beküldése július 12. (csütörtök) A munkaszerződés megváltozott tartalmi elemei július 13. (péntek) 28. heti termőföld kifüggesztések településlistája július 13. (péntek) héten megjelent jogszabályok, közlemények július 13. (péntek) Júliusi kérelmek július 16. (hétfő) Juhok és kecskék jelölése (chip) - újabb támogatási lehetőség július 16. (hétfő) Biztosítások - hiányzó dokumentumok július 16. (hétfő) Az állattenyésztési bírság befizetése július 17. (kedd) AKG-s ellenőrzések tapasztalatai július 17. (kedd) Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat július 18. (szerda) AgrárKredit hitelkeret - legfőbb előnyök július 18. (szerda) Felszámolások, csődeljárások hét július 19. (csütörtök) Élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetés: lejáró határidő! július 19. (csütörtök) A pirított napraforgómag és a pattogatni való kukorica megítélése a fordított adózás szempontjából július 20. (péntek) 29. heti termőföld kifüggesztések településlistája július 20. (péntek) héten megjelent jogszabályok, közlemények július 20. (péntek) Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP) - jogkövetkezmények július 23. (hétfő) Díjtámogatott növénybiztosítás - lejáró határidő! július 23. (hétfő) Vetésváltási- és agrotechnikai szabályok július 24. (kedd) Halastavi Környezetgazdálkodási Program - ismét igényelhető a támogatás július 24. (kedd) Ismertető a Központi Hitelinformációs Rendszerről július 25. (szerda) A közúti áruszállítás szabályainak módosulása július 25. (szerda) Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat július 26. (csütörtök) Felszámolások, csődeljárások hét július 26. (csütörtök)

12