ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf /11. november.
|
|
- Ábel Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf /11. november
2 Agrárium - A Magyar Agrárkamarák Lapja 20. évf. 2010/10. október, old. A GM-növények ügye a Micsurin-Liszenko korszakot idézi A mai globalizált, az élelmiszereinket jórészt ipari körülmények között előállító világban a fogyasztók jogos elvárása, hogy ezek az élelmiszerek az elérhető legnagyobb biztonságot nyújtsák számunkra, illetve hogy termelésük a lehető legkevésbé károsítsa a környezetünket. Ennek az elvárásnak sokak szerint a génmódosított (GM) növények felelnek meg leginkább, míg mások éppen ezekben látják a modern agrártermelés egyik nagy veszedelmét. A patthelyzet értékelésére Dr. Dudits Dénes akadémikust, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnökét kértük fel. A fajta-előállító növénynemesítés egyike a tudományos eredményeket hasznosító intuitív tevékenységeknek. E fejlesztői munka sikeressége minden időkben a módszerek tökéletesítésének eredményességétől függött. A növények nemesítője mind hatékonyabban manipulálja a növények génállományát, legyen az keresztezés, kromoszómák megsokszorozása vagy sugárzás okozta DNS-módosítás. Napjainkban ez a metodikai háttér bővült ki a gének izolálásával, mérnöki átalakításával és a növénybe történő génbeépítéssel. Ez a műveletsor vezet el a GM-növények születéséhez, amelyek többlet agronómiai értéket képviselnek. Látva a tudományos megismerés eredményeit, az innováció sikerét, megdöbbentő az az ideológiai és politikai mesterkedés, ami arra kényszeríti a kortárs szakembereket, hogy korlátozzák a nemesítési munkájuk során használt módszerek körét. Koncepciózus elutasítás A legfrissebb adatok szerint tavaly a világon a kis- és nagygazdaságokban összesen 134 millió hektáron termeltek GM-növényeket. Ez a termőterület 1996 óta 80-szoros emelkedést mutat! Az egyik legelterjedtebb GM-növény a szója, amelynek termesztése ma már eléri a 80%-os részesedést, így hosszú ideje nélkülözhetetlen takarmány és élelmiszer kezdi az áttekintést Dr. Dudits Dénes elnök. Magyarországon azonban dacára annak, hogy az agrárinnováció meghatározó hajtóereje a géntechnológia, az emberek 75 százaléka politikusi megerősítéssel ellenzi a génsebészeti módszerekkel nemesített GM-növények termesztését. Ennek az oka a biológiai, genetikai ismeretek hiányossága, illetve a politikai és ideológiai indíttatású félretájékoztatás, amiben, érthetetlen módon, igen aktív partner a média. Nem példa nélküli ez a helyzet a növénynemesítés történetében, hiszen a múlt század közepén a Szovjetunióban, majd a szocialista országokban pártakarat erőszakolta ki bizonyos módszerek, mint a vegetatív hibridizáció, a jarovizáció kizárólagos használatát új tenyészanyagok előállítására. Ideológiává merevedett a gének létezésének cáfolata és tanácsos volt a Micsurin-Liszenko elméleteire alapozott eljárásokat alkalmazni. A szakmai dilettantizmus nyert politikai támogatottságot, akár erőszak alkalmazásával is. Trofim Gyenyiszovics Liszenko 1
3 gazdák számára szinte semmilyen gazdasági jelentőséggel nem bírnak. A nagy kérdés az, miként sikerül az ideológiai bástyákat lebontani majd, amikor az Európai Unió engedélyezi a számunkra is fontos kukoricabogár- vagy aszályrezisztens hibridek termesztését. Ráadásul nem árt tudni, hogy a bogárellenálló GMhibridet a hazai ökológiai vizsgálatok már megfelelőnek találták. Hazánkban jelenleg a gazdák évi 4 milliárd forintot költenek a kukoricabogár elleni kémiai növényvédelemre. Így kettős érdek is szól az új hibridek mellett, hiszen csökkenthető a termesztés önköltsége, és lehetővé válik a környezetkímélő termesztés, a fenntartható gazdálkodás. Ha a GMO-ügy mögött meghúzódó lényeget keressük, bizonyos koncepcionális hasonlóság sejlik fel az akkori és a mostani történések között. Mindkét esetben a tudományos tények mellőzése ad bő teret egy hibás ideológiai rendszer erőltetett érvényesítésére és a következmények elhallgatására. A GM-növények kiátkozását pártprogramként megjelenítő döntéshozók nincsenek tekintettel sem az agrárinnováció világtendenciáira, sem a magyar nemesítők és gazdák hosszú távú érdekeire. Régen a megalkuvásra nem hajlandó kutatókat száműzték, napjainkban a kísérleti növények az ökológia nevével visszaélő vandalizmus elszenvedői. A rekombináns DNS-módszerek használata ma már mindennapos eszköz a növénytudományok területén. Nincs olyan tulajdonság, növényi funkció, amit ne vizsgálnának, módosítanának a kutatók. A géntechnológiai kutatás kormányzati támogatásának megszüntetése egyben a hazai növénykutatások ellehetetlenítését jelentené. Természetes folyamat, hogy a- mennyiben hasznosítható eredményt hoznak a vizsgálatok, akkor kialakul az innovációs lánc, még abban az esetben is, ha GM-növényekről van szó. A technológia ellenzői elhallgatják a géntechnológia kínálta végtelen számú lehetőséget, sőt az általuk megfogalmazott bírálatok leragadnak egyetlen, fejlesztési szempontból idejétmúlt GM-növény kárhoztatásánál. A klímaváltozás hatásainak nyilvánvalóvá válása nemzetközi és kormányzati intézkedések sorát foganatosította a fejlődés fenntarthatósága érdekében. A célok realizálása valószínűtlen, ha nem támaszkodunk a tudomány nyújtotta lehetőségekre. Így az agrártudományok és a géntechnológiára alapozott növénynemesítés szerepe felértékelődik, hiszen a mezőgazdasági tevékenység 10-12%-ban felelős az üvegházi gázok kibocsátásáért, ezért a növénytermesztési technológiák optimalizálása és a korszerű fajták fontos szerephez jutnak a kedvezőtlen éghajlati folyamatok elkerülésében. A fenntarthatóság egyik kényszere, hogy 2050-re meg kell duplázni a világ élelmiszertermelését. Ehhez folyamatosan javítani kell a kultúrnövények termőképességét, ami feltételezi a betegség- és kártevőellenállóságot, a jobb víz- és tápanyag-hasznosítást. Ezen tulajdonságok genetikai bázisának kialakításában a géntechnológia szerepe meghatározó. Mind nagyobb Elvitathatatlan gazdasági előnyök Az elutasító magyar kormányzati álláspont annál is indokolatlanabb, mivel eddig két olyan növénnyel kapcsolatosan merült fel, amelyek a magyar A kukoricabogár okozta gazdasági veszteségek és környezeti károk mérséklését teszi lehetővé a GM hibrid (jobb oldali kép) fejlett gyökérzete révén 2
4 termőföldet használunk a zöld, megújuló energiák előállításához. A biomasszahozamot kialakító gének, anyagcsereutak ismeretében van reális alapja annak, hogy gazdaságossá lehessen tenni akár az etanol, akár a cellulóz alapú energia-előállítást. Meddig lehet ellenállni? Agrárpolitikánk érthetetlen ellentmondása, hogy akkor, amikor a tudomány eredményei mind világosabbá teszik a géntechnológiára épülő növénynemesítés fontosságát, akkor idehaza mindent megteszünk annak érdekében, hogy kizárjuk a magyar gazdatársadalmat a technológia megválasztásának szabadságából. Mind a politikusaink, mind a fogyasztók félretájékoztatása, megfélemlítése minden eszközzel, igen sikeresen zajlik. A vásárlókat a veszélyeket sulykolva szakmaiatlan történetekkel riogatjuk. Egyrészt teljesen kockázatmentes élelmiszer nincs, gondoljunk csak a gyakori fuzáriumfertőzésre, amely épp a teljes kiőrlésű és a biotermékekben okozott toxinfelhalmozódást. A szándék önmagában tehát nem garancia! Egy növény veszélyessége vagy veszélytelensége nem abból fakad, hogy génállományát milyen nemesítési eljárással alakították ki: az egészségügyi hatásokat beépített génenként, gazdanövényenként és végtermékenként kell vizsgálni. Engedélyezési procedúra Az engedélyezési folyamat maga is többlépcsős és többszereplős. Első körben a nemesítőnek kell bizonyítania, hogy a terméke semmilyen kockázatot nem jelent sem a fogyasztókra, sem a környezetre néz- ve. Második körben az EU-ban az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) vizsgálja meg az adott terméket, és adhatja meg az engedélyt akár a forgalomba hozatalra, akár a termesztésre. Harmadik lépcsőben pedig meg kell felelnie a tagországok fajtaminősítési rendszereinek is. Jelenleg az EU-ban emberi fogyasztásra vagy takarmánynak 41 GM-fajtát engedélyeztek, köztük a már említett szójákat. Az egyoldalú félretájékoztatásnak igen nagy veszélye az a káros hatás, amit a GM-növények eleve elutasítása a hazai agrártermelés jövőbeni technológiai színvonalára gyakorol. Nem is olyan sokára elérkezik az az idő hazánkban is, amikor a gazdaságok, az agrárnagyvállalatok, de még a kisebb családi vállalkozások versenyképessége is attól függ, hogy használják-e a GM-növényeket. Eddig Magyarországon az agrártermelők is többnyire érdektelenül követték az ideológiai vitákat, hiszen az uniós feltételek csak kevés fajta kipróbálását tették lehetővé, s a hazai környezetvédő hatóságok is elsősorban korlátozói voltak a szabadföldi kísérleteknek. A témában rendezett konferenciákon, fórumokon az tapasztalható, hogy a növénytermesztők immár igénylik az objektív tájékoztatást, meg szeretnék ismerni a legújabb kutatási eredményeket, a hazai állásponttól eltérő világtendenciákat és az EU kockázatértékelési rendszerét. Dr. Dudits Dénes akadémikus A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke 3
5 GM növények szerepe a tudományban és az agráriumban Tanártovábbképző Konferencia, július 6-8., MTA SZBK, Szeged Környezeti kockázatvizsgálatok GM kukoricákkal Kiss József, Szénási Ágnes, Pálinkás Zoltán, Dorner Zita, Zalai Mihály, Balogh Adalbert és Kádár Ferenc 1 2 Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézet, Gödöllő; Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, 3 Kolozsvár; MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Budapest A géntechnológiával módosított (GM) növények környezeti kockázatelemzése Gyakran elhangzó vélemény, hogy még nem ismerjük a GM növények környezeti hatását, amely nem felel meg a valóságnak. Természetesen, a GM növényekkel és azok kibocsátásának környezeti kockázatával kapcsolatos ismereteink, tudásunk és tapasztalatunk nem teljes, hiszen azt lépésről lépésre szerezzük meg, de elegendőek ahhoz, hogy tudományos tények alapján megalapozott Közösségi döntések születhessenek kereskedelmi forgalomba hozatalukról. Az Európai Unióban géntechnológiával módosított (GM) növények kizárólag megfelelő engedélyezés után kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. A környezetbe történő, kereskedelmi célú kibocsátást (takarmány, élelmiszer és feldolgozási, valamit a környezeti hatások szempontjából fontosabb termesztési célokra) Közösségi rendelet és irányelv (EC Regulation No. 1829/2003 és Directive 2001/18/EC) szabályozza. A környezetbe történő szándékos (így például termesztési célú) kibocsátás az ún. elővigyázatosság elvén alapszik. Ennek lényege, hogy egy GM növény környezetbe történő kibocsátásakor az engedélyezés alapja, előfeltétele az adott genetikai esemény és növény környezeti és humán egészségügyi kockázatelemzésén alapuló döntés. Az engedélyezési eljárás másik elve, hogy a kibocsátás fokozatosan (lépésről lépésre) történhet meg, azaz annak mértéke akkor növekedhet, ha a korábbi szinten elvégzett kockázatbecslés eredménye ezt lehetővé teszi. A továbbiakban csak a termesztési célú szándékos kibocsátás kockázatelemzésével foglalkozunk. A kibocsátási engedélyt kérőnek kötelezően benyújtandó dokumentáció tartalmát az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA, European Food Safety Authority) által kiadott Guidence Document határozza meg (részletesebben lásd 'Guidance Document for the Risk Assessment of GM Plants and Derived Food and Feed' of May 2006, EFSA, 2006). A környezeti kockázatelemzés ún. lépcsőzetes módon történik a veszély x kitettség = kockázat elvet követve (Wilkinson, Sweet és Poppy, 2003, módosítva): - első lépcső: a veszély meghatározása (GM növény, vagy általa megtermelt toxikus anyagok különböző nem célszervezet élőlényekre gyakorolt potenciális káros hatásának tesztelése alapján általában laboratóriumi, üvegházi körülmények között), - második lépcső: táplálkozási (trofikus) szinteken keresztül gyakorolt hatás (GM növények direkt és indirekt potenciális kedvezőtlen hatásainak vizsgálata olyan élőlényekre is, amelyek nem állnak trofikus kapcsolatban a növénnyel, de a táplálék- 4
6 láncon keresztül érintettek lehetnek, pl. növényevő rovarokat fogyasztó ragadozó rovarok, általában laboratóriumi, üvegházi körülmények között), - harmadik lépcső: szabadföldi kitettség vizsgálatok, amelyek a GM növény termesztését szimulálva, adott biotikus és abiotikus viszonyok között további információkat adnak a GM növény esetleges nemkívánatos hatásáról, annak kezelési lehetőségeiről. A szabadföldi vizsgálatok rendszerint a GM növénynek megfelelő nem GM növénnyel történő összehasonlításokban folynak. A környezeti kockázatelemzés szerves része a kibocsátás utáni megfigyelés (post-market monitoring), hiszen a kockázatelemzés először a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján történik. Ezen eredmények időben hosszabb és térben nagyobb mértékű (változatos, egymástól eltérő környezeti körülmények közötti) kibocsátással folyamatosan bővülnek, és szolgálják bármely nem várt kedvezőtlen hatás észlelését és a folyamatos visszacsatolást a kockázatelemzés módszereinek javítására. A kibocsátási kérelem dokumentációjának tartalmaznia kell a környezeti kockázatelemzéshez szükséges, elvégzett vizsgálatok alapján rendelkezésre álló eredményeket a befogadó szervezetről (pl. növény), a genetikai változásról, az előállított GM növényről, a génbevitellel járó változásokról, tulajdonságok, pl. az inzert genetikai stabilitása, lehetséges toxikus és allergén hatásokról, beltartalmi összetevőkről, stb., amelyekre itt nem térünk ki (részletesen lásd EFSA, 2006). Környezeti kockázatelemzés szempontjából egy GM növény termesztési célú kibocsátásánál a kérelemnek tartalmaznia kell a jellemző európai termesztési viszonyokra vonatkozó hatástani vizsgálatok eredményeit. Azaz, a befogadó környezet szempontjából fontos, az általános kockázatelemzéshez használható eredményeket. A környezeti kockázatelemzés szempontjából, leegyszerűsítve, az alábbi fontosabb hatásokat emeljük ki (Kiss et al. 2007): Térben: GM növény táblája - táblaszegély mint élőhely - környező táblák, más élőhelyek; Időben: GM növény termesztésének éve - következő év(ek), árvakelés, tartamhatás; Funkcionálisan: GM növény rokon vad- és kultúrnövény fajok, célszervezet(ek) (pl. kártevők, gyomnövények) nem célszervezetek (herbivorok, predátorok, beporzók, lebontók, stb.) Hatás tekintetében: GM növény direkt hatás: célszervezet(ek)re hatékonyság, rezisztencia kockázata? másodlagos kártevők gyérítése? nem célszervezetekre kedvezőtlen hatás? GM növény és toxin lebomlása vagy perzisztenciája a talajban? talajfauna, mikrobiális aktivitás, lebontó szervezetek? vad- és rokon növényfajok: átporzás, hibridképződés? indirekt hatás: megváltozott anyagcsere összetétel (metabolitok), nem célszervezetek (zsákmány és gazda révén), megváltozott termesztési gyakorlat. 5
7 A Bt kukoricák A géntechnológiával módosított rovarrezisztens növények közül globálisan jelenleg az ún. Bt kukoricaés Bt gyapothibridek vannak kereskedelmi forgalomban, termesztésben. Miután ezek közül termesztését és felhasználását tekintve Európában és Magyarországon is a kukorica legfontosabb növény, így ennek környezeti kockázatelemzésére, illetve annak egy részterületére (nem célszervezetek) térünk ki. Az ún. Bt kukorica (ami egy összefoglaló név) a talajban élő Bacillus thuringiensis baktériumfaj valamely törzsének inszekticid fehérje (Cry fehérje) termelésért felelős génjének kukoricanövénybe történő beviteléből kapta nevét. Termesztésbe először (1996) az Egyesült Államokban a kukorica egyik kártevő lepkefaja, a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) ellen hatékony Cry1Ab toxint termelő GM kukorica került. A kártevő lepkefaj hernyója táplálkozik a növény levelén, majd annak szárába hatol be, ott károsít, de megrághatja a szemeket, illetve a csutkát is. A növény sejtjeiben termelődő Cry1Ab toxin az elfogyasztott táplálékkal bejutva a hernyó emésztőrendszerébe, a középbélben lévő receptorokhoz kötődik, majd a hámsejtek membránjának károsításával a hernyó pusztulását okozza. A Cry1Ab toxin nagymértékű szelektivitást mutat, eddigi ismereteink szerint kizárólag Lepidoptera-lárvák ellen hat. Különböző B. thuringiensis törzsek által termelt fehérjék más-más rovarcsoport ellen hatékonyak. Termesztésben jelenleg egyes Lepidoptera-kártevők ellen hatékony Cry9F, Cry1F és Cry1Ac toxint és Coleoptera (Diabrotica) kártevők ellen hatékony Cry3A, Cry3Bb1, Cry34/35Ab1 toxint termelő kukoricahibridek találhatók meg. A Cry1 fehérjékről a közelmúltban jelent meg összefoglalás (Bartsch et al., 2010). A rovarrezisztens kukoricahibridekkel szemben az egyik fenntartás, hogy a nem célszervezet rovarokra, ízeltlábúakra is lehet nemkívánatos mellékhatásuk, egyes fajok, csoportok egyedeit elpusztíthatják, vagy reprodukcióját csökkenti, veszélyeztetve az ízeltlábú együttes sokszínűségét, fajgazdagságát. Ezért munkacsoportunk a kockázatelemzés széles spektrumán belül a kukorica növényállományának ízeltlábú (elsősorban a talajfelszínen mozgó, vagy a talajfelszín feletti növényevő és ragadozó) együttesére végzett el hatásvizsgálatot. (Az ilyen jellegű elemzések felelnek meg a kockázatbecslés harmadik lépcsőjének). A Bt kukoricahibridek hatásvizsgálatainak egyik fontos része az adott transzgénikus növény és az általa termelt toxin(ok) hatása nem célszervezet ízeltlábúakra, ezen belül is az integrált védelemben kiemelt szerepet játszó ragadozóegyüttesekre. A kukoricában aktív predátoregyüttesek egyes fajai táplálékspecialisták mint a túlnyomórészt levéltetveket fogyasztó afidofág katicabogarak, zöld- és barnafátyolkák, illetve zengőlegyek, valamint az atkákat fogyasztó atkászböde (Kiss et al., 2007). A levéltetvek a floémból táplálkoznak, így a Cry1Ab fehérjéket (amelyek a sejtben termelődnek és maradnak), nem veszik fel, így mellékhatásuk nem várható az afidofág katicabogarak abundanciájára. Bár ismert, hogy az atkák (pl. közönséges takácsatka) szervezetében nagyobb mennyiségben kimutatható a toxin jelenléte (Yunhe et al., 2009), a bélrendszerükben végbemenő deaktiválási, illetve lebontó folyamatok befolyásolhatják az atkászbödék abundanciájára gyakorolt esetleges negatív hatást (Dutton et al., 2002). Más fajok táplálék-generalistaként nem részesítenek előnyben kizárólagos táplálékforrásként egy-egy ízeltlábú csoportot, hanem válogatás nélkül elfogyasztanak minden kisebb méretű, puhább testű egyedet. Ezek közé tartoznak a futóbogarak, holyvák, tolvajpoloskák, illetve a levéltetvekkel és tripszekkel is táplálkozó virágpoloskák, ragadozó tripszek. A kukorica állományának lombszintjén aktív predá- 6
8 toregyüttesek legnagyobb részét a kizárólag levéltetveket fogyasztó afidofág fajok, míg a talajfelszínen a generalista fajok teszik ki. (Kiss et al., 2007). A hatásvizsgálat a herbivor ízeltlábúakra is kiterjed, melyek táplálkozásuk során felvehetik a Bt-toxint. Ezek közül a kukoricamoly és az amerikai kukoricabogár célszervezet, esetükben direkt hatásról beszélhetünk, hasonlóan a kártevő gyapottok-bagolylepkéhez. A citoplazmából táplálkozó fitofág ízeltlábúak (takácsatkák, poloskák, kabócák) közvetlen kapcsolatba kerülnek a Cry fehérjékkel, míg a levéltetvek nem. A kukoricabogár-rezisztens kukorica más bogárfajokra is kifejthet esetleges nemkívánatos hatást. A Szent István Egyetem Növényvédelemi Intézete 2001 óta végez környezeti hatásvizsgálatokat géntechnológiával módosított kukoricahibridekkel szabadföldön. Először kukoricamoly-rezisztens kukoricahibrid (EU-5 K+F Bt-BioNoTa projekt Bt transzgének hatása nem célszervezet rovarok: beporzók, növényevők és ragadozók biodiverzitására ), majd később gyomirtószer-tűréssel rendelkező és/ vagy lepke- és bogárkártevőkkel szemben rezisztens kukoricahibridek környezeti hatásvizsgálatát céloztuk meg. NÖVÉNY NÖVÉNYEVŐK Levéltetvek (In)direkt hatás: Ragadozók Kabócák Földibolhák Diabrotica-rezisztens Bt kukorica Tripszek, poloskák MINTÁZÁSI MÓDSZEREK Egyedi növényvizsgálat: A növényen előforduló herbivor és ragadozó ízeltlábúak felvételezése történhet egyedi növényvizsgálattal. Ennek során véletlenszerűen választunk ki meghatározott számú növényt, melynek teljes felületét (címer, szár, levél mindkét oldala, bibe, cső, csuhélevelek alatti rész) alulról felfelé haladva átvizsgáljuk. A vizsgálatot célszerű a vegetációs időszak folyamán több alkalommal, a kukorica fenológiájához igazítva elvégezni, pl. első felvételezés a kukorica 8-10 leveles állapotában, második a pollenszórás előtt, harmadik pollenszóráskor, negyedik tejes éréskor, ötödik viaszéréskor. A növényevő rovarok közül az amerikai kukoricabogarat, a gyapottok-bagolylepke lárvákat, levéltetveket, földibolhákat és tripszeket, a ragadozó ízeltlábúak közül a katicabogár-lárvákat és imágókat, zengőlégylárvákat, fátyolkatojásokat, -lárvákat és -imágókat, ragadozó tripszeket, ragadozó poloskákat és pókokat érdemes felvételezni ezzel a módszerrel. 7
9 Eddigi sokéves szabadföldi vizsgálataink alapján a különböző (Cry1Ab, Cry1F, Cry34/ 35Ab1) toxinokat termelő Bt kukoricahibridek ízeltlábúrovar-együttesei összevetve a nem Bt hibridek állományában mintázott rovar együttesekkel, fajspektrum, abundancia, aktivitás, diverzitás stb. paraméterekkel jellemezve nem okoztak kedvezőtlen változásokat (eltekintve a célszervezet kártevőkre kívánatos csökkentő hatástól) (Kiss et al., 2003, Tóth et al., 2004, Szekeres et al., 2006, Balogh et al., 2009). Pherocon AM sárga ragadós lapcsapda A Pherocon AM sárga ragadós lapcsapda a sárga színvonzó hatásának (vizuális inger) köszönhetően a repülő rovarok mintázására alkalmas. A sárga ragadós lapcsapdákat eleinte a legmagasabb kibomló levél magasságában, a csövek megjelenése után pedig a csövek magasságában helyeztük ki. Talajcsapda Talajon mozgó és/vagy talajban élő ízeltlábúak mintázására számos ismert, elfogadott és használt módszer van. A talajcsapdázás mint hatékony, egyszerű és olcsó, amellett szabványos, mértékadó módszer elterjedt a talajfelszínen mozgó ízeltlábúak (Southwood, 1978) tapasztalatunk alapján elsősorban (Chilopoda, Diplopoda, Collembola, Carabidae, Staphylinidae, Araneae) felvételezésére. Litter-bag mintázási módszer A talajcsapdás mintázás mint egyedüli módszer nem elegendő a talajban lévő és a talajfelszínen mozgó ízeltlábúcsoportok vizsgálatához. A litter bag alkalmasabb eszköz pl. a nedves helyeken élő ízeltlábúak (százlábúak, rovarlárvák, stb) mintázására (Prasifka, 2007), ezért a fenti módszereket kiegészítettük litter-bag dekompozíciós vizsgálati módszerrel a következő ízeltlábúcsoportokra koncentrálva: Chilopoda, Diplopoda, Collembola, Carabidae, Staphylinidae, Araneae, Acarina. Lepidoptera-rezisztens Bt kukoricák és nem célszervezet Lepidoptera fajok Célszervezet számos Bt kukorica esetében a károsító kukoricamoly. Kérdés, hogy a kukorica állományában jelen vannak-e és táplálkoznak-e más Lepidoptera fajok, amelyekre a növény által megtermelt toxin (pl. Cry1Ab, Cry1F) hatása nem kívánatos? Más, nem kukorica növényen táplálkozó Lepidoptera fajok lárváira akkor lehet hatással pl. a Cry1Ab toxin, ha azok szervezetébe, pl. a kukorica gyomnövényeire címerhányás időszakában lehulló pollennel az bejut. Magyarországon ez a kockázat csak a táblaszegélyen előforduló pl. nagy csalán (Urtica dioica) levelét fogyasztó 2 faj (nappali pávaszem, Inachis io, és az atalanta lepke, Vanessa atalanta) esetében jelentkezhet (Darvas et al., 2004). A szerzők eredményei szerint a Bt táblák címerezett szegélysorai jelentős védelmet jelentenek a pollenszóródással szemben. Például 3 címerezett szegélysorral, vagy uralkodó szélirányban 5-10 méteres címerezett sávval a kritikus szint alá csökkenthető a Bt kukorica pollenszórásának mértéke. Perry et al. (2010) matematikai modelljében, MON810 (Cry1Ab toxin) eseményre különböző európai régiókban (Németország nyugati része, Olaszország, Po völgye, Magyarország, Tolna megye, Spanyol- A litter bag egy kb. 100 g steril (élő ízeltlábúaktól mentes) búzaszalmával megtöltött, 1 cm lyukméretű műanyag háló, amelyet adott időszakra (pl. 1 hónapra) a mintázandó talaj felszínére és/vagy a talajba helyezünk, majd ezt a mintázási időszak végén kiemelve Berlese-futtatókban elhelyezve kinyerjük az abban lévő ízeltlábúakat. 8
10 ország Ebro völgye) elvégzett elemzésében a pollenszórás miatti mortalitás I. io és V. atalanta nappali lepkék lárváinál legrosszabb esetben is (worst case scenario) rendkívül alacsony, azaz 1 hernyó 1572 közül. Ez alapján reálisan lehet a kockázatot kezelni (izogénes szegélysor, stb.). Herbicidtoleráns kukorica A herbicidtolerancia eléréséhez a növénybe olyan gént építenek be, melynek segítségével különböző mechanizmusokon keresztül a kultúrnövény képes tolerálni egyes herbicid-hatóanyagokat. Így például a glifozát a növények EPSP szintáz enziméhez kötődik, amely enzim a növények aromás aminosav-szintéziséért felelős, és inaktiválja azt. A genetikai módosítás során egy módosított EPSP szintáz enzim kódját építik be a genomba, melyet nem inaktivál a glifozát-hatóanyag. Ezzel az eljárással lehetővé válik a glifozáttartalmú készítmények posztemergens gyomirtó szerként való alkalmazása a kukorica növényállományában annak károsodása nélkül. Azaz ebben az esetben GM, de nem Bt kukoricáról beszélhetünk. A glifozát nem egy új hatóanyag, több mint 30 éve került kereskedelmi forgalomba. Azóta több célból is alkalmazzák a termesztésbe vont területeken, főleg évelő gyomfajok ellen a kultúrnövény betakarítása után tarlón és a 3 évesnél idősebb gyümölcs- és szőlő ültetvényekben, de napraforgóban, kukoricában, őszi káposztarepcében állományszárításra is több glifozáthatóanyag tartalmú herbicidet alkalmaznak. A glifozátot tartalmazó herbicidek levélen keresztül szívódnak fel, hatásspektrumuk széles, mind az évelő mind a magról kelő egy- és kétszikű növényekre hatnak. A gyomnövény által felvett glifozát mozgása lassú (tünetek csak 2-3 hét múlva jelennek meg), de jól transzlokálódik a gyökerekbe, tarackokba és a rizó- mákba, ezért az évelő gyomfajok irtására is alkalmas. Talajon keresztül azonban nincs hatása, így nem hat a talajban lévő a kezelés időpontjában még ki nem kelt gyomnövényekre. A herbicidtoleráns növények nagy területen, egymás után folyamatosan történő termesztésének egyik potenciális kockázata a kultúrnövény tábla gyomfajspektrumának és gyomborításának olyan mértékű csökkenése, amely (közvetlen hatásként) a ráépülő ízeltlábúak, és ezen keresztül az azokkal táplálkozó madarak sokszínűségét csökkentheti (Firbank et al. 2003). Eddigi vizsgálataink alapján a glifozát alkalmazása 3 egymást követő évben nem csökkentette a gyomdiverzitást a felvételezett területen. E mellett előfordulhat, hogy adott esetben a glifozát-toleráns kukoricában alkalmazott totális gyomirtó szer hatására növekedhet a gyomdiverzitás, hiszen ha sikerül az általában nagyobb borításban, esetleg foltokban jelen lévő évelő gyomfajokat (pl. mezei aszat - Cirsium arvense) visszaszorítani, tér nyílik egyéb magról kelő gyomfajoknak a fejlődésre, betelepedésre. A talajban lévő gyommagkészlet seed bank állandó utánpótlást biztosít. Ma már számos ún. stacked events (több eseményt tartalmazó és így több Cry fehérjét is termelő és herbicidtoleranciát biztosító) hibridek vannak termesztésben globálisan. Összegezve, kutatásaink alapján a GM növények egy új növényvédelmi lehetőséget, módszert, egy új termék-előállítási lehetőséget és egyben új kihívást is jelentenek. Fel kell arra készülnünk, hogy ha felhasználásuk gazdaságilag indokolt, környezetileg elfogadható, akkor éljünk azzal. De ehhez tapasztalatokat kell szereznünk, meg kell tanulnunk egy új kihívásra választ találni, amely tanulási folyamat a környezeti kockázatelemzésre, kockázatkezelésre is vonatkozik. 9
11 Irodalom Balogh, A., J. Kiss, D. Szekeres, A. Szenasi and V. Marko (2009): Rove beetle (Coleoptera: Staphylinidae) communities in transgenic Bt (MON810) and near isogenic maize. Crop Protection (doi: /j.cropro ) Bartsch, D., Y. Devos, R. Hails, J. Kiss, P.H. Krogh, S. Mestdagh, M. Nuti, A. Sessitsch, J. Sweet, A. Gathmann (2010): Environmental impact of genetically modified maize expressing Cry1 proteins. In: F. Kempken and C. Jung (eds.), Genetic Modification of Plants, Biotechnology in Agriculture and Forestry 64, doi / _27, # Springer-Verlag Berlin Heidelberg Darvas, B. Csóti, A. Adel, G. Peregovits, L. Ronkay, L. Lauber, É. Polgár, L. (2004): Adatok a Btkukoricapollen és védett lepkefajok magyarországi rizikóanaliziséhez. Növényvédelem, 40(9): Dutton, A. - Klein, H. - Romeis, J. - Bigler, F. (2002): Uptake of Bt-toxin by herbivores feeding on transgenic corn and consequences for the predator Chrysoperla carnea. Ecological Entomology, 27: EFSA (2006): Guidance document of the Scientific Panel on Genetically Modified Organisms for the Risk Assessment of Genetically Modified Plants and Derived Food and Feed The EFSA Journal 99: EFSA (2009): Scientific report of EFSA prepared by the GMO Unit on Public Consultation on the Updated Guidance Document of the Scientific Panel on Genetically Modified Organisms (GMO) for the risk assessment of genetically modified plants and derived food and feed. The EFSA Scientific Report 293: J. Kiss, F. Szentkirályi, F. Tóth, Á. Szénási, F. Kádár, K. Árpás, D. Szekeres and C.R. Edwards (2003): Bt Corn: Impact on Non-Targets and Adjusting to Local IPM Systems. In: T. Lelley, E. Balázs, M. Tepfer (Editors): Ecological Impact of GMO Dissemination in Agro-ecosystems. Facultas Verlagsund Buchhandels AG. Wien p. Kiss J. Szekeres D. Tóth F. Szénási Á. és Kádár F. (2007): Genetikailag módosított növények és környezeti kockázatok: A Bt kukorica példája. Magyar Tudomány 4. pp J.N. Perry, Y. Devos, S. Arpaia, D. Bartsch, A. Gathmann, R.S. Hails, J. Kiss, K. Lheureux, B. Manachini, S. Mestdagh, G. Neemann, F. Ortego, J. Schiemann and J.B. Sweet (2010): A mathematical model of exposure of non-target Lepidoptera to Btmaize pollen expressing Cry1Ab within Europe. Proceedings of the Royal Society B (doi: /rspb ) Prasifka, R. L. Lopez, D. M., Hellmich, L. R., Lewis, C. L. and Dively, P. G. (2007): Comparison of pittfall traps and litter bags for sampling ground-dwelling arthropods, J. Appl. Entomol. 131(2): Sanvido, O. Stark, M. Romeis, J. Bigler, F. (2006): Ecological impacts of genetically modified crops: Experiences from ten years of experimental field research and commercial cultivation. Art Schriftenreihe 1. Agroscope Reckenholz-Tanikon Research Station ART, Zurich Southwood TRE (1978): Ecological methods, with particular reference to the study of insect populations. Chapman and Hall, London, 524p Szekeres, D., F. Kádár and J. Kiss (2006): Activity density, diversity and seasonal dynamics of ground beetles (Coleoptera: Carabidae) in Bt- (MON810) and in isogenic maize stands. Entomologica Fennica Vol. 17. pp Tóth F. K. Árpás, D. Szekeres, F. Kádár, F. Szentkirályi, Á. Szénási and J. Kiss (2004): Spider Web Survey or Whole Plant Visual Sampling? Impact Assessment of Bt Corn on Non-Target Predatory Insects with Two Concurrent Methods. Environmental Biosafety Research 3(4): Wilkinson, M.J. Sweet, J.B. Poppy, G. (2003): Preventing the regulatory log jam; the tiered approach to risk assessments. Trends in Plant Science, 8:
12 Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület Green Biotechnology Europe (GBE)
HÍRLEVÉL. ZöldGMO. I. évfolyam 3. szám DECEMBER
ZöldGMO HÍRLEVÉL I. évfolyam 3. szám 2009. DECEMBER A kiadvány a TÁMOP-4.2.3-08/1-2009-0009 projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Rezisztencianemesítés alapja Rezisztencianemesítés fajtái Rezisztencianemesítés lépései Herbicidrezisztens
RészletesebbenA transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian
RészletesebbenAktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben
Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly
RészletesebbenII. Géntechnológia növény- és környezetvédelem szimpózium az 52. Növényvédelmi Tudományos Napok szatellit rendezvénye
Abs. II. GNK szimpózium (2006) 1 II. Géntechnológia növény- és környezetvédelem szimpózium az 52. Növényvédelmi Tudományos Napok szatellit rendezvénye A szimpózium helye: Budapest, II. kerület, Herman
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
. SZENT ISTVÁN EGYETEM Diabrotica-rezisztens (Cry34/35Ab1, Cry34/35Ab1 x Cry1F fehérjét termelő) kukorica hibridek környezeti kockázatelemzése egyes ízeltlábú csoportokra Doktori (PhD) értekezés tézisei
RészletesebbenGENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN
ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN Szerkesztette: Bánáti Diána Gelencsér Éva Budapest, 2007. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. Genetikailag módosított
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Plenárisülés-dokumentum 0..03 B7-0000/03 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 88. cikkének () és (3) bekezdésével összhangban benyújtva a Lepidoptera rendbe tartozó
RészletesebbenA transzgénikus (GM) fajták termesztésbiztonsági kockázatai (2): rizikótényezők a technológia egyes fázisaiban
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-fajtákkal kapcsolatos összes kockázat közül beleértve az élelmiszer-biztonságit is a termesztésbiztonsági kockázatok jelentik az igazi
RészletesebbenHeszky László Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme?
Heszky László Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme? I. Tudományos alapok I. 1. Amit a földi élet titkáról tudunk 1. ábra Nyolc éves voltam, amikor 1953. február 28-án, egy szombat
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
. SZENT ISTVÁN EGYETEM Diabrotica-rezisztens (Cry34/35Ab1, Cry34/35Ab1 x Cry1F fehérjét termelő) kukorica hibridek környezeti kockázatelemzése egyes ízeltlábú csoportokra Doktori (PhD) értekezés PÁLINKÁS
RészletesebbenTranszgénikus (GM) fajták termesztésének tapasztalatai az Egyesült Államokban
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző, 18. részben bemutattuk a GM-növények termesztésének globális történetét 1994-től napjainkig. A jelenleg is termesztésben lévő GM-kukorica,
Részletesebben17. GMO-Kerekasztal ülésén elhangzott hozzászólásokból
OKB, 2008. 06. 18. 1 Részletek az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának 562-es számú tárgyalótermében, 2008. június 18-án 13 órakor tartott 17. GMO-Kerekasztal ülésén elhangzott hozzászólásokból
RészletesebbenELFOGADOTT SZÖVEGEK. P8_TA(2016)0388 A géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek engedélyének megújítása
Európai Parlament 04-09 ELFOGADOTT SZÖVEGEK P8_TA(06)0388 A géntechnológiával módosított MON 80 kukoricaszemek engedélyének megújítása Az Európai Parlament 06. október 6-i állásfoglalása a géntechnológiával
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
RészletesebbenKIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke
KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk
Részletesebben2. évf. - 2006/2. szám
Bevezetés A világ agrárgazdaságát átformáló globalizáció, illetve Magyarország Európai Uniós tagsága alapjaiban új kihívások elé állítja a magyar agráriumot, amikor mind a határokon belül, mind kívül biztosítani
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenFelelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése
Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése #VeleVagyNelkule Szalkai Gábor / Dr. László Péter TISZ tanácsadók szakmai képzése, 2017 Növényvédelmi Szövetség Alapítás: 2004 Képviseli
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
RészletesebbenBioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás
RészletesebbenÉLELMISZERBIZTONSÁG 9.
ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9. Genetikailag módosított élelmiszerek táplálkozástani hatásai Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) A molekuláris biológia
RészletesebbenÁrutőzsdei hírek. Pioneer sajtófigyelő. Időjáráselőrejelzés. Agrometeorológia. Ha segítségre, szaktanácsadásra van szüksége
2013.01.11. AKTUALITÁSOK Minden magnak csak egy esélye van! HASZNOS INFORMÁCIÓK Pioneer.com/hungary Árutőzsdei hírek Pioneer sajtófigyelő Időjáráselőrejelzés Agrometeorológia Ha segítségre, szaktanácsadásra
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1086/2016 3.10.2016 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 106. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban benyújtva a géntechnológiával
RészletesebbenIII. GÉNTECHNOLÓGIA NÖVÉNY- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM SZIMPÓZIUM
1 Meghívó és program III. GÉNTECHNOLÓGIA NÖVÉNY- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM SZIMPÓZIUM amely az 56. Növényvédelmi Tudományos Napok 1 szatellit rendezvénye A szimpózium helye: Országgyűlés Irodaházának VII. emeleti
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenEGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT
ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT
RészletesebbenHelyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági
RészletesebbenGénmódosítás: bioszféra
bioszféra Génmódosítás: Nagy butaság volt politikusaink részérôl az alaptalan GMO-ellenesség alaptörvényben való rögzítése. A témával foglalkozó akadémikusok véleménye külföldön és Magyarországon egészen
RészletesebbenA KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár
A KUKORICA ROVAR-REZISZTENCIA JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Marton L. Csaba MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár A genetikai haladás mértéke az országos termésátlag növekedés százalékában Szerző 1.
RészletesebbenA nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára
A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék
RészletesebbenO I A GMO-növényekről tárgyilagosan
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A II./2. A transzgén és funkciói című fejezetben három kérdést tettünk fel: A transzgén milyen elemekből áll és mi a funkciójuk? Hogyan lehet
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
RészletesebbenTranszgénikus növények előállítása
Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása
RészletesebbenAz ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar. Tahyné Kovács Ágnes:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar Tahyné Kovács Ágnes: A génmódosítás szabályozási lehetőségei avagy fenntartható-e a mindenható tudomány? Mik a GMO-k? olyan élő szervezetek, amelyekben
RészletesebbenSzéchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenA GM-fajták termesztésének helyzete az Európai Unióban
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A sorozat előző, 20. részében bemutattuk a tartós (15 éves) termesztés tapasztalatait az Egyesült Államokban, ahol a kukorica, a szója és a
RészletesebbenZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
RészletesebbenAGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
A MAGYAR TOXIKOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK KONFERENCIÁJA TOX 2018 Konferencia - Lillafüred, 2018. október 17-19. AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA
RészletesebbenÚj könyvek a SZIE AGK (Tessedik Campus) Könyvtárában NÖVÉNYTERMESZTÉS. Csili és társai Fajták, termesztés, receptek Cser Kiadó, pld.
Új könyvek a SZIE AGK (Tessedik Campus) Könyvtárában NÖVÉNYTERMESZTÉS A hagyományos szántóföldi növénytermesztés a moldvai csángó magyaroknál Halász Péter General Press. 2015 Csili és társai Fajták, termesztés,
RészletesebbenZÖLD BIOTECHNOLÓGIA. 6. évf. - 2010/2. február. http://www.zoldbiotech.hu
ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/2. február http://www.zoldbiotech.hu Transzgenikus növények a jövõ biofermentorai? Oszvald Mária Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, ELTE, Budapest
RészletesebbenA genetikailag módosított növények termesztésének környezeti kérdései
A genetikailag módosított növények termesztésének környezeti kérdései Készítette: Guttyán Piroska Környezettan BSc Témavezető: Dr. Pethő Ágnes NÉBIH növényvédő szer engedélyeztetési szakértő Konzulens:
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048947/06 számú dokumentumot.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 24. (OR. en) 11470/17 AGRILEG 145 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. július 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D048947/06
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenRovarrezisztens GM-fajták és termesztésük előnyei, kockázatai
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben részletesen ismertettük azokat a fajokat, melyekből napjainkig rovarrezisztens GM-fajtákat állítottak elő. Bemutattuk azokat
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Növénynemesítés fogalma és célja Növénynemesítés feladatai Növénynemesítés társtudományai A
RészletesebbenMAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet. Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe
MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe Hajdú-Bihar megye növény-egészségügyi helyzetének alakulásáról
RészletesebbenA GM-élelmiszerekre vonatkozó véleményünk sertésen és lazacon
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága A GM-élelmiszerekre vonatkozó véleményünk sertésen és lazacon Gelencsér Éva NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet 1022. Budapest, Herman O. 15. gelencser.eva@naik.eki.com
RészletesebbenTRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
RészletesebbenA MON 810 Bt-kukorica Cry1-toxintartalma és pollenjének hatása a hazai védett lepkékre
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A MON 810 Bt-kukorica Cry1-toxintartalma és pollenjének hatása a hazai védett lepkékre Lauber Éva MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai
RészletesebbenA GMO és a növényvédelem helyzete 2016-ban az USA-ban
A GMO és a növényvédelem helyzete 2016-ban az USA-ban (Egy amerikai tanulmányút tapasztalatai) MNT Növényvédelmi Klub 2016. november 7. Nagy Sándor Tartalom Az USA mezőgazdasága napjainkban A GMO termesztésének
RészletesebbenBánáti Hajnalka. GM-növények mellékhatás-vizsgálata
Bánáti Hajnalka GM-növények mellékhatás-vizsgálata Cry-toxint termelő, kukoricamoly-rezisztens kukoricák mellékhatását vizsgáltuk: gyapottok-bagolylepke és kukoricamoly csőfuzariózis kapcsolatában GM-növények
RészletesebbenPeszticidek helyett biológiai növényvédő szerek
MEZÕGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGIÁK Peszticidek helyett biológiai növényvédő szerek Tárgyszavak: növényvédő szer; biológiai védekezés; kártevő-antagonisták; kártevő-patogének; rezisztens növény; szabadalmaztatás.
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA
ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenGelencsér Tímea. Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei. Készítette: Budapest, 2004
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei Készítette: Gelencsér Tímea Budapest, 2004 BEVEZETÉS Kártevők elleni védekezés
RészletesebbenNÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYVÉDELEM Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Alapvető ellentmondás a célfelület heterogén a kezelés homogén Történeti áttekintés Kezdet 60-70-es évek USA (hadiipar)
RészletesebbenA versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság
Részletesebbenh a t á r o z a t o t:
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Európai Parlament 04-09 Plenárisülés-dokumentum B8-036/07 9.3.07 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 06. cikkének () és (3) bekezdésével összhangban benyújtva a géntechnológiával módosított
RészletesebbenFöldminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés
RészletesebbenToxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok
Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:
RészletesebbenSzeretettel köszöntöm. Az osli. Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár. minden résztvevőjét
Szeretettel köszöntöm Az osli Rábamenti Agrárnapok kiállítás és vásár minden résztvevőjét Osli, 2011. szeptember 2. GMO-s kukorica és hatásai Előadó: Dr. Roszík Péter c. docens A Gy-M-S Megyei Agrárkamara
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenDr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens. Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály január 28.
Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály 2016. január 28. AGROmash EXPO 1 1996 - Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) 1998
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenKlónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
RészletesebbenÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin
ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási
RészletesebbenCry-génekre alapozott rovarrezisztens génkonstrukciók a világon és az EU-ban
BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben ismertettük a Bacillus thuringiensis rovarölő baktérium életciklusát és azt a módot, ahogyan ez a kis prokariota élőlény elpusztítja
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 7. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2014. AUGUSZTUS GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles Az elmúlt évek
Részletesebben4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai
4.4 BIOPESZTICIDEK A mezőgazdasági termelésnél a kártevők irtásával, távoltartásával növelik a hozamokat. Erre kémiai szereket alkalmaztak, a környezeti hatásokkal nem törődve. pl. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
Részletesebbenwww.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme
www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok
RészletesebbenIII. Géntechnológia növény- és környezetvédelem szimpózium az 56. Növényvédelmi Tudományos Napok szatellit rendezvénye
Abs. III. GNK szimpózium (2010) 1 III. Géntechnológia növény- és környezetvédelem szimpózium az 56. Növényvédelmi Tudományos Napok szatellit rendezvénye A szimpózium helye: Országgyűlés Irodaházának VII.
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2018.7.19. HU L 183/9 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1018 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. július 18.) az UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet
RészletesebbenJavaslat az elsőgenerációs GM-növények hazai engedélyezés előtti vizsgálataihoz (H) A GMO-Kerekasztal állásfoglalásai
2006. november 2. 1 Javaslat az elsőgenerációs GM-növények hazai engedélyezés előtti vizsgálataihoz (H) A GMO-Kerekasztal állásfoglalásai Javaslattevők: Ángyán József, Bakonyi Gábor, Bardócz Zsuzsa, Békési
RészletesebbenMikotoxinok és növényvédőszerek az élelmiszerekben: mire figyeljünk?
Ésszel a kosárba!- Laboratóriumi tanácsok fogyasztóknak, gyártóknak Mikotoxinok és növényvédőszerek az élelmiszerekben: mire figyeljünk? Gorka Ágnes Király Gábor Dátum OMÉK 2019.09.26. Mikotoxin-definíció
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenSikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben
Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenEngedjék meg, hogy a következőkben sajátosságról is említést tegyek a témához kapcsolódóan.
Fenntartható élelmiszer-rendszerek az egészséges táplálkozásért Európában és Közép-Ázsiában FAO-WHO regionális szimpózium megnyitó Budapest, 2017. december 4. 9:00-9:30 Tisztelt FAO Főigazgató-helyettes
RészletesebbenLégi növényvédelem és növénytáplálás drónokkal. - Tények és tervek -
Légi növényvédelem és növénytáplálás drónokkal. - Tények és tervek - Növényvédelmi Intézet, Gödöllő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Nemzeti
RészletesebbenKémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában. Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende
Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende Bemutatkozás Pest megyében, Sülysáp és Úri község közötti területen található Sűrűpuszta, ahol két mezőgazdasági
RészletesebbenREZISZTENCIA A HERBICIDEKKEL SZEMBEN
REZISZTENCIA A HERBICIDEKKEL SZEMBEN A tolerancia fogalma: Egész fajra jellemző tulajdonság. Adott faj egyedei képesek elviselni a herbicidet valamilyen morfológiai, élettani tulajdonságuknak köszönhetően.
RészletesebbenA paradicsom védelme
A paradicsom védelme Rovarkártevôk elleni védelem A paradicsom növényvédelmi szempontból az egyik legigényesebb kultúrnövény. A magvetéstôl a betakarításig-szedésig a károkozók egész sora veszélyeztet
RészletesebbenBálványfa, művelési ágak, herbicidek
Bálványfa, művelési ágak, herbicidek 2013. október hó 14-15. napja BUGYI Ki minek nem mestere, hóhéra az annak! Szabó Roland Növényvédelmi szakmérnök, gyombiológus Szakmai és termék manager 30/407-9415
RészletesebbenTisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing
Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
Részletesebben