Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés A bejelentés benyújtása... 5

Átírás

1 A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS B. RÉSZ VIZSGÁLAT 2. SZAKASZ ALAKI KÖVETELMÉNYEK 1. oldal

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A bejelentés benyújtása Bejelentők Hol lehet benyújtani a közösségi védjegybejelentést? A díjak Általános díjak Az alapdíj elmaradása Az osztályonkénti díj elmaradása Díjvisszatérítés visszavonás esetén A bejelentés időpontja A bejelentés időpontjára vonatkozó követelmények Elektronikusan benyújtott védjegybejelentések A nemzeti hivatalokon (egy tagállam szellemitulajdon-védelmi hivatalán vagy a Benelux Hivatalon) keresztül benyújtott bejelentések Közvetlenül a BPHH-hoz beérkező bejelentések Az áruk és szolgáltatások jegyzéke Aláírás Nyelvek/fordítások Első és második nyelv A levelezési nyelv A fordításokhoz használt referencianyelv A többnyelvű elemek fordítása Áruk és szolgáltatások korlátozása Jogosult, képviselő és levelezési cím Bejelentő Képviselő Név/cím módosítása Tulajdonjog átruházása A védjegy fajtája Egyedi védjegyek Együttes védjegyek Az együttes védjegyek jellege oldal

3 Az együttes védjegyek bejelentői Benyújtandó dokumentumok Az együttes védjegyekre vonatkozó alaki követelmények vizsgálata A használatról rendelkező szabályzatot nem nyújtották be A használatról rendelkező szabályzatot benyújtották, de hiányos A védjegy fajtájának módosítása (együttesről egyedire) Védjegytípus Szóvédjegyek Ábrás védjegyek Térbeli védjegyek Hangvédjegyek Elektronikus hangfájl Zenei kotta Szonogramok Önmagában vett színvédjegy Hologramok Szag- / illatvédjegyek Egyéb védjegyek Animált védjegyek (mozgás) Pozíciós védjegyek Végigfutó védjegyek Mintázatvédjegyek A védjegytípus helyesbítése Általános szabályok A védjegyek visszatérő hiányosságainak példái Szóvédjegyek Ábrás védjegyek Sorozatvédjegyek Több ábrás megjelenítés Szín megjelölése Védjegyleírások Lemondó nyilatkozat (Az egyezmény szerinti) Elsőbbség Az első bejelentés elve Hármas azonosság A védjegyek azonossága Áruk és szolgáltatások azonossága A jogosult azonossága Az elsőbbséggel kapcsolatos követelmények nem teljesülése oldal

4 14.4. Az elsőbbséget bizonyító iratok benyújtásának elmaradása A korábbi bejelentés nyelve Az elsőbbség időpontjának ellenőrzése a bejelentés napjának megváltozását követően Az elsőbbség vizsgálata során talált hiányosságok kezelése Az elsőbbségi igény példái Első bejelentés A védjegyek összehasonlítása Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása A sorozatvédjegyen alapuló elsőbbségi igények Elsőbbség igénylése térbeli vagy egyéb védjegyek tekintetében Együttes védjegyeket érintő elsőbbségi igények Kiállítási elsőbbség Szenioritás Szenioritás bevezetése A szenioritás vizsgálata Megjelölések azonossága Áruk és szolgáltatások A szenioritási vizsgálat során talált hiányosságok kezelése A szenioritási igények példái Átalakítás A közösségi védjegybejelentés módosítása Módosítások a védjegy megjelenítésében Átalakítás oldal

5 1. Bevezetés Minden közösségi védjegybejelentésnek eleget kell tennie bizonyos alaki szabályoknak. Ezen Iránymutatás célja, hogy meghatározza a Hivatal gyakorlatát a közösségi védjegybejelentésekre vonatkozó alaki szabályok terén. 2. A bejelentés benyújtása 2.1. Bejelentők A KVR 5. cikke Közösségi védjegyoltalmat bármely természetes vagy jogi személy bejelenthet, a közjogi társulásokat is ideértve, állampolgárságtól vagy székhelytől függetlenül Hol lehet benyújtani a közösségi védjegybejelentést? A KVR 25. cikkének (1) bekezdése A KV Vhr. 82. szabálya A Hivatal elnökének EX-05-3 és EX-11-3 határozata A bejelentő a közösségi védjegybejelentést közvetlenül a BPHH-nál, a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Hivatalnál nyújthatja be. A közösségi védjegybejelentéseket elektronikus úton (elektronikus bejelentéssel), faxon, hagyományos postai úton vagy futárszolgálat útján lehet elküldeni a BPHH-hoz, de a Hivatal recepcióján személyesen is leadhatók. 3. A díjak A CTMFR 2., 7. és 8. cikke A KVR 27. cikke A KV Vhr. 4. szabálya és 9. szabályának (5) bekezdése A Hivatal elnökének 1996-ban, 2003-ban és 2006-ban módosított EX-96-1 határozata; a Hivatal elnökének EX-11-3 határozata 3.1. Általános díjak A közösségi védjegybejelentésre a következő díjak vonatkoznak: 5. oldal

6 Védjegy Alapdíj legfeljebb 3 osztályra További osztályonkénti díj Elektronikus bejelentés 900 EUR 150 EUR Papíralapú bejelentés EUR 150 EUR Együttes EUR 300 EUR A díjat euróban kell megfizetni. A más pénznemben történő fizetés érvénytelen, és a jogok elvesztésével jár. Az együttes védjegy elektronikus bejelentéséért nem jár díjkedvezmény. A díjakról bővebb információ itt található: Iránymutatás, A. rész, Általános szabályok, 3. szakasz, A díjak, költségek és terhek megfizetése Az alapdíj elmaradása Amennyiben az alapdíj a bejelentés Hivatalhoz történő beérkezésétől számított egy hónapon belül nem kerül befizetésre, az ideiglenes bejelentési időpont elvész (lásd az alábbi 4. bekezdést, A bejelentés napja ). A bejelentés napját mindazonáltal fenn lehet tartani, ha a bejelentő bizonyítani tudja, hogy az egy hónapos határidőn belül, az egyik tagállam egy bankjában teljesítette a befizetést, vagy átutalási megbízást adott, valamint ha tíz százalékos pótdíjat fizet. A pótdíjat nem kell megfizetni abban az esetben, ha a bejelentő bizonyítékkal tudja igazolni, hogy a befizetést több mint tíz nappal az egy hónapos határidő lejárta előtt indította el Az osztályonkénti díj elmaradása Ha a bejelentéshez több mint három áru- és/vagy szolgáltatásosztály tartozik, akkor minden újabb osztály után további osztályonkénti díjat kell fizetni. Ha a megfizetett díjak vagy a folyószámla által fedezett összeg kevesebb az űrlapon kiválasztott osztályok után fizetendő díjak teljes összegénél, az elmaradásról értesítő levelet küldenek ki, amely két hónapos fizetési határidőt ír elő. Ha a befizetés a megadott határidőn belül nem érkezik be, úgy kell tekinteni, hogy a megfizetett díj által nem fedezett osztályok esetében a bejelentést visszavonták. Ha nincsenek más szempontok annak eldöntésére, hogy a befizetett összeget melyik osztályokra szánták, a Hivatal az osztályozási sorrend szerint veszi azokat figyelembe (a legalacsonyabbtól kezdve); a bejelentést azon osztályok esetében kell visszavontnak tekinteni, amelyek után az osztályonkénti díjat nem (teljesen) fizették meg. Ha egy osztályozási hiányosság helyesbítését követően további osztályonkénti díjakat kell fizetni, az elmaradásról értesítő levelet küldenek ki, amely két hónapos fizetési határidőt ír elő. Ha a befizetés a megadott határidőn belül nem érkezik be, úgy kell tekinteni, hogy a ténylegesen megfizetett díjak által nem fedezett újraosztályozásból eredő osztályok esetében a bejelentést visszavonták. Ha nincsenek más szempontok annak eldöntésére, hogy a befizetett összeget 6. oldal

7 melyik osztályokra szánták, a Hivatal az osztályozási sorrend szerint veszi azokat figyelembe (a legalacsonyabbtól kezdve); a bejelentést azon osztályok esetében kell visszavontnak tekinteni, amelyek után az osztályonkénti díjat nem (teljesen) fizették meg Díjvisszatérítés visszavonás esetén A bejelentés alapdíját csak abban az esetben térítik vissza, ha a visszavonásról szóló nyilatkozat beérkezik a Hivatalhoz: hitelkártyával történő fizetés esetén a hitelkártya utasításokat/adatokat tartalmazó kérelem beérkezésének napján; banki átutalással történő fizetés esetén mielőtt az összeget ténylegesen jóváírnák a Hivatal bankszámláján; vagy folyószámláról történő befizetés esetén az alapdíj megfizetésének egy hónapos határidején belül; vagy folyószámla azonnali megterhelésére kiadott írásbeli utasítás esetén az említett utasítás kézhezvétele előtti napon vagy legkésőbb aznap. Ha a bejelentés alapdíját vissza kell téríteni, az esetlegesen befizetett további osztályonkénti díjak is visszatérítésre kerülnek. A további osztályonkénti díjak visszatérítése csak akkor fordulhat elő, ha a bejelentő által a közösségi védjegybejelentésben feltüntetett osztályokhoz képest túlfizetés történt. 4. A bejelentés időpontja A KVR 25., 26. és 27. cikke A KV Vhr. 9. szabályának (1) bekezdése 4.1. A bejelentés időpontjára vonatkozó követelmények Amennyiben a bejelentés nem elektronikus bejelentés útján érkezik be a Hivatalba, egy ideiglenes bejelentési napot rendelnek hozzá, és a Hivatal azonnal kiállít egy átvételi elismervényt ezzel az ideiglenes bejelentési nappal. Egy hónap elteltével, a díj befizetése után elismerik a bejelentés napját, amennyiben a bejelentés eleget tesz a következő követelményeknek: a bejelentés egy közösségi védjegy lajstromozása iránti kérelem; a bejelentés a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat tartalmaz; 7. oldal

8 a bejelentés tartalmazza a védjegy megjelenítését; a bejelentés tartalmazza az áruk/szolgáltatások jegyzékét. Amennyiben a fenti követelmények bármelyike nem teljesül, a hiányosságról értesítő levelet küldenek, amelyben felkérik a bejelentőt, hogy az értesítő levél kézhezvételétől számított két hónapon belül pótolja a hiányzó elemet. A határidő meghosszabbítására nincs lehetőség. Ha a hiányosságot nem orvosolják, a közösségi védjegybejelentést benyújtatlannak minősítik, a már megfizetett díjakat visszatérítik, és az ügyet lezárják. Ha az értesítő levélben megadott határidőn belül közlik a hiányzó információt, a bejelentés napját arra a napra módosítják, amelyen minden kötelező információ közlése megtörtént, a befizetést is beleértve. A bejelentők esetenként a védjegy több megjelenítését is benyújtják (ezzel kapcsolatban lásd: bekezdés, Térbeli védjegyek és 10. bekezdés, Sorozatvédjegyek ). Mivel a bejelentés ilyen esetben tartalmazza a védjegy megjelenítését, a bejelentés napjának meghatározása szempontjából ez nem tekinthető hiányosságnak. A bejelentőnek viszont jeleznie kell, hogy a benyújtott megjelenítések közül melyiket kívánja használni a közösségi védjegybejelentés megjelölésére; ezt hiányosságot pótló levél útján teheti meg, a Hivatal két hónapos határidőt ír elő a bejelentő számára a helyes megjelenítés meghatározására Elektronikusan benyújtott védjegybejelentések Az elektronikusan benyújtott közösségi védjegybejelentések esetében a rendszer azonnal kiállít egy automatikus benyújtási elismervényt, és ez megjelenik annak a számítógépnek a képernyőjén, ahonnan a bejelentést elküldték. A bejelentőnek el kell mentenie vagy ki kell nyomtatnia az automatikus elismervényt; a Hivatal további elismervényt nem küld. Az elektronikusan benyújtott bejelentések elismervényein már szerepel az ideiglenes bejelentési dátum A nemzeti hivatalokon (egy tagállam szellemitulajdon-védelmi hivatalán vagy a Benelux Hivatalon) keresztül benyújtott bejelentések Ha a közösségi védjegybejelentést egy tagállam központi szellemitulajdon-védelmi hivatalánál vagy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál nyújtják be, ugyanolyan hatálya van, mintha ugyanazon a napon a BPHH-nál nyújtották volna be, feltéve, hogy a nemzeti hivatalnál történt benyújtástól számított két hónapon belül beérkezik a BPHH-hoz. Ha a közösségi védjegybejelentés két hónapon belül nem érkezik be a BPHH-hoz, azt a napot tekintik a bejelentés napjának, amikor a BPHH-hoz beérkezik Közvetlenül a BPHH-hoz beérkező bejelentések Ha a bejelentő a BPHH-nál nyújtja be a közösségi védjegybejelentést, a bejelentés napja az átvétel napja lesz, feltéve, hogy a bejelentés teljes. 8. oldal

9 4.5. Az áruk és szolgáltatások jegyzéke A KVR 26. cikke és 43. cikkének (2) bekezdése A bejelentés napjának elismeréséhez az egyik követelmény az áruk és szolgáltatások jegyzékének jelenléte. A közösségi védjegybejelentési űrlap korábbi közösségi védjegyre vonatkozó mezőjében feltüntethető az áruk és szolgáltatások listája. Az áruk és szolgáltatások osztályozásáról bővebb információ itt található: Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 3. szakasz, Osztályozás. Az oltalom eredeti áruk és szolgáltatások jegyzéke által meghatározott terjedelme nem bővíthető. Ha a bejelentő a benyújtás után további árukat vagy szolgáltatásokat szeretne oltalom alá vonni, új bejelentést kell benyújtania. 5. Aláírás A KV Vhr. 80. szabályának (3) bekezdése és 82. szabályának (3) bekezdése A faxon, postai úton, futárszolgálat vagy személyes kézbesítés útján benyújtott űrlapokat aláírással kell ellátni, vagy magán az űrlapon, vagy egy kísérőlevélben. Az aláírás a bejelentő vagy annak képviselőjének aláírása lehet. Ha a Hivatallal közölt bejelentésről hiányzik az aláírás, a Hivatal felkéri az érintett felet, hogy két hónapos határidőn belül javítsa ki a szabálytalanságot. Ha a hiányosságot a határidőn belül nem orvosolják, a bejelentés elutasításra kerül. Ha a bejelentést elektronikus úton nyújtják be, a feladó nevének feltüntetését az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni. 6. Nyelvek/fordítások A KVR 119., 120. cikke és 43. cikkének (2) bekezdése A Hivatal elnökének 4/04 közleménye A közösségi védjegybejelentést az Európai Unió hivatalos nyelveinek bármelyikén be lehet nyújtani. Az űrlapon egy második nyelvet is meg kell adni a Hivatal öt nyelve közül (angol, francia, német, olasz vagy spanyol). A bejelentési űrlapnak az első nyelvtől eltérő nyelvű változata is használható. Az űrlapot mindazonáltal az említett első nyelven kell kitölteni, beleértve az áruk és szolgáltatások jegyzékét, a szín(ek) megjelölését, a védjegy leírását és adott esetben a lemondó nyilatkozatot Első és második nyelv Az űrlapon megadott összes információt az első nyelven kell feltüntetni, ellenkező esetben értesítő levelet küldenek a hiányosságról. Ha a hiányosságot két hónapon belül nem orvosolják, a bejelentés elutasításra kerül. 9. oldal

10 A második nyelv a felszólalási és törlési eljárások lehetséges nyelveként szolgál. A második nyelvnek különböznie kell az elsőnek kiválasztott nyelvtől. Az első és a második nyelv megválasztását a benyújtás után semmilyen esetben sem lehet módosítani A levelezési nyelv A levelezési nyelv a védjegy lajstromozásáig tartó vizsgálati eljárása során a Hivatal és a bejelentő közötti levelezéshez használt nyelv. Amennyiben a bejelentő által választott első nyelv a Hivatal által használt öt nyelv egyike, akkor ezt használják levelezési nyelvként. Olyan esetekben, amikor a bejelentő a Hivatal által használt öt nyelv egyikét választja első nyelvnek, de utána jelzi, hogy a második nyelv legyen a levelezési nyelv, a Hivatal az első nyelvet fogja levelezési nyelvnek tekinteni, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Példa Választott első nyelv Választott második nyelv Választott levelezési nyelv francia angol angol A levelezési nyelv a francia lesz. A nyelvekről bővebb információ itt található: Iránymutatás, A. rész, Általános szabályok, 4. szakasz, Az eljárások nyelve A fordításokhoz használt referencianyelv Az áruk és szolgáltatások jegyzéke és a bejelentésben szereplő összes többnyelvű elem lefordításra kerül az EU hivatalos nyelveire. A fordítások forrásnyelvét referencianyelvnek nevezzük. Amennyiben a bejelentés első nyelve a Hivatal által használt öt nyelv egyike, mindig ez lesz a referencianyelv. Ha a bejelentés első nyelve nem a Hivatal öt nyelvének valamelyike, és a bejelentő benyújtotta az áruk és szolgáltatások jegyzékének második nyelvre történt fordítását, a referencianyelv a második nyelv lesz. Ha nem közölt fordítást, az első nyelv lesz a referencianyelv. Ha az áruk és szolgáltatások fordítását a második nyelven közlik, a Hivatal ellenőrzi, hogy az összes többnyelvű elem (a védjegyleírás, a szín megjelölése, a lemondó nyilatkozat; részletesebben lásd az alábbi 6.4. bekezdést) le van-e fordítva, és a fordítás megfelel-e az első nyelvnek. Amennyiben ez nem teljesül, a hiányosságról értesítő levelet küld a bejelentőnek. Az egyszerű színek fordítását a Hivatal pótolja A többnyelvű elemek fordítása A többnyelvű elemek olyan információkat tartalmaznak a bejelentésről, amelyeket elvben le kell fordítani. Ezek az elemek a védjegyleírások, a színmegjelölések és a lemondó nyilatkozatok. Mielőtt a Hivatal elküldené a bejelentést fordításra, ellenőrzi, hogy a többnyelvű elemekben szereplő információ helyes és elfogadható legyen. A 10. oldal

11 részletek az alábbiakban a színmegjelölésről, a védjegyleírásról és a lemondó nyilatkozatról szóló megfelelő bekezdésekben találhatók (11., 12., illetve 13. bekezdés). A bejelentés fordításának igénylése előtt a nem lefordítandó elemeket úgy jelölik meg, hogy idézőjelbe ( ) teszik őket, az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjával (CdT) egyeztetett szerkesztési szabálynak megfelelően. A következő elemeket nem szabad lefordítani, ezért idézőjelbe kell tenni őket: 1. védjegyleírás: ha az elfogadható védjegyleírásban szerepel a védjegy szöveges eleme, ezt az elemet nem szabad lefordítani: Védjegyleírás Védjegy CTM Rombusz alakú, árnyékolással ellátott háttéren a Rishta szó stilizált írásmóddal, valamint a Rishta szó felett, és a rombusz alakzat felső csúcsa alatt elhelyezett téglalapon, kisebb betűmérettel szedett Premium Quality szavak. (A védjegyleírások vizsgálatáról szóló információért lásd az alábbi 12. bekezdést.) 2. színmegjelölés: ha a színmegjelölés egy nemzetközi kódrendszerre (pl. Pantone ) való hivatkozást is tartalmaz, ezt idézőjellel kell megjelölni, mivel nem szabad lefordítani: Színmegjelölés Védjegy CTM Blå ( Pantone 3115 ), Grå ( Cool Grey 9 ). (A színmegjelölések vizsgálatáról szóló információért lásd az alábbi 11. bekezdést.) 3. lemondó nyilatkozatok: ha a védjegy szóelemére lemondó nyilatkozat vonatkozik, ezt a szóelemet idézőjellel kell megjelölni, mivel nem szabad lefordítani: Lemondó nyilatkozat socks Védjegy DOODAH SOCKS (A lemondó nyilatkozatok vizsgálatáról szóló információért lásd az alábbi 13. bekezdést.) 11. oldal

12 6.5. Áruk és szolgáltatások korlátozása A KV Vhr. 95. szabályának a) pontja Amennyiben a közösségi védjegybejelentés első nyelve a Hivatal által használt nyelvek egyike, korlátozást csak a bejelentés első nyelvén lehet elfogadni. Azokban az esetekben, amikor a bejelentés első nyelve nem a Hivatal által használt nyelvek egyike, korlátozást csak a második nyelven lehet elfogadni, ha a második nyelvet jelölték meg levelezési nyelvnek. Első nyelv: NL Példa a korlátozás iránti elfogadható kérelemre Második nyelv: EN A Hivatalhoz angolul beküldött korlátozást el lehet fogadni, feltéve, hogy a bejelentésben az angolt jelölték meg levelezési nyelvnek. Példa a korlátozás iránti nem elfogadható kérelemre Első nyelv: IT Második nyelv: EN A Hivatalhoz angolul beküldött korlátozást nem lehet elfogadni, mivel ebben az esetben az olasz a Hivatal által használt öt nyelv egyike, ezért ez az egyetlen nyelv, amelyen a korlátozás elfogadható. 7. Jogosult, képviselő és levelezési cím 7.1. Bejelentő A KVR 3., 5. és 92. cikke A KV Vhr. 1. szabálya (1) bekezdésének b) pontja, 26. és 76. szabálya Közösségi védjegyoltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy, a közjogi társulásokat (pl. egyetemeket) is ideértve. A bejelentést olyan jogi személy nevében is el lehet fogadni, amelynek megalapítása folyamatban van. A közösségi védjegybejelentésben a bejelentőnek fel kell tüntetnie nevét, címét és állampolgárságát, valamint azt az államot, amelyben a bejelentő lakóhelye, székhelye vagy telephelye található. Természetes személyek esetén fel kell tüntetni a személy családnevét és utónevét. Jogi személyek esetén a teljes nevet fel kell tüntetni, és csak a jogi formát szabad a szokásos módon rövidíteni (pl. kft., bt.). Ha a jogi formát nem jelölik meg vagy helytelenül tüntetik fel, értesítő levelet küldenek erről a hiányosságról. Ha a hiányzó vagy helyes jogi formát nem adják meg, a bejelentés elutasításra kerül. A címnek lehetőség szerint tartalmaznia kell az utcanevet, a házszámot, a város vagy az állam/megye nevét, az irányítószámot és az országot. A bejelentőnek csak egy címet kell feltüntetnie, de ha több is szerepel, csak az első helyen feltüntetettet fogják rögzíteni szolgálati címként, kivéve, ha a bejelentő kifejezetten egy másikat jelöl meg erre a célra. 12. oldal

13 Ha a bejelentő egy korábbi ügyben már kapott azonosító számot a Hivataltól, elegendő ezt az azonosító számot feltüntetni. A Hivatallal való kommunikációról bővebb információ itt található: Iránymutatás, A. rész, Általános szabályok, 1. szakasz, Kommunikációs módok, határidők Képviselő Ha a bejelentő székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye az Európai Unió területén belül található, nem köteles képviseltetni magát. Ha a bejelentő lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az Európai Unió területén található, állampolgárságától függetlenül képviseletre van szüksége valamennyi eljáráshoz, a bejelentés benyújtását és a bejelentési díj megfizetését kivéve. A képviseletről bővebb információ itt található: Iránymutatás, A. rész, Általános szabályok, 5. szakasz, Hivatásos képviselet Név/cím módosítása A bejelentő vagy a képviselő neve és címe díjmentesen módosítható. A bejelentő nevének módosítása olyan módosítás, amely nem érinti a bejelentő azonosságát, ezzel szemben az átruházás a bejelentő azonosságának módosítása. A képviselő nevének módosítása olyan módosításra korlátozódik, amely nem érinti a megbízott képviselő azonosságát Tulajdonjog átruházása A KVR 17. cikkének (5) bekezdése, 24. és 87. cikke A KV Vhr. 31. szabályának (8) bekezdése és 84. szabálya (3) bekezdésének g) pontja A közösségi védjegybejelentéseket és lajstromozásokat a korábbi jogosultról/bejelentőről új jogosultra/bejelentőre lehet átruházni, elsősorban átruházás vagy jogutódlás útján. Az átruházás korlátozódhat azon áruk és/vagy szolgáltatások egy részére, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták vagy bejelentették (részleges átruházás). Az átruházásokat kérésre rögzítik a védjegylajstromban, vagy közösségi védjegybejelentések esetén az ügyiratokban. A tulajdonjog átruházásáról bővebb információ itt található: Iránymutatás, E. rész, A lajstrommal kapcsolatos műveletek, 3. szakasz, A közösségi védjegyoltalom mint a vagyoni forgalom tárgya, 1. fejezet, Átruházás. 8. A védjegy fajtája A KVR kétfajta védjegyet különböztet meg: az egyedi és az együttes védjegyet. 13. oldal

14 8.1. Egyedi védjegyek A KVR 5. cikke Egyedi közösségi védjegyoltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy, vagy a rájuk alkalmazandó nemzeti jog szerint ezekhez a személyekhez hasonló személy, állampolgárságától függetlenül, a közjogi társulásokat is beleértve Együttes védjegyek A KVR cikke A KV Vhr. 3. és 43. szabálya Az együttes védjegyek jellege Az együttes védjegy a védjegyek egy külön típusa, amely azt jelzi, hogy a védjeggyel ellátott áruk vagy szolgáltatások nem csak egy kereskedőtől, hanem inkább egy társulás tagjaitól származnak. Az együttes védjegyeket fel lehet használni egy bizonyos régióra jellemző termékek hirdetésére, és egy adott áru gyártójának egyedi védjegyével együtt is használhatók. A társulás tagjai ezáltal meg tudják különböztetni termékeiket versenytársaik termékeitől. Az együttes közösségi védjegyek alapvető követelményeiről bővebb információ itt található: Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 4. szakasz, Feltétlen kizáró okok és együttes védjegyek. Az együttes nem jelenti azt, hogy a védjegy sok személyhez tartozik (társbejelentők/társtulajdonosok), sem azt, hogy egynél több országot jelöl meg/fed le. A közösségi védjegyszabályozás szerint külön rendelkezések vonatkoznak az együttes védjegyek oltalmára Az együttes védjegyek bejelentői Együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést nyújthat be a gyártók, az előállítók, a szolgáltatást nyújtók vagy a forgalmazók olyan társulása, amely a rá irányadó jogszabályok szerint saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződést vagy más jogügyletet köthet, perelhet és perelhető, továbbá a jogi személyiséggel rendelkező közjogi társulás. Alapvetően két kritériumnak kell eleget tenni. A bejelentőnek először is egy társulásnak vagy közszektorbeli szervnek kell lennie, másodszor pedig önálló jogi személyiséggel kell rendelkeznie. Az együttes közösségi védjegyek alapvető követelményeiről bővebb információ itt található: Iránymutatás, B. rész, Vizsgálat, 4. szakasz, Feltétlen kizáró okok és együttes védjegyek. 14. oldal

15 Benyújtandó dokumentumok Az egyedi védjegy bejelentése esetén benyújtandó dokumentumok mellett az együttes közösségi védjegy bejelentéséhez a védjegy használatáról rendelkező szabályzatra is szükség van. Ennek a szabályzatnak tartalmaznia kell: 1. a bejelentő nevét és üzleti címét; 2. a társulás célját, illetve azokat a célokat, amelyekre tekintettel a jogi személyiséggel rendelkező közjogi társulást létrehozták; 3. a társulás, illetve a jogi személyiséggel rendelkező közjogi társulás képviseletére felhatalmazott testületeket; 4. a tagság feltételeit; 5. a védjegy használatára jogosult személyeket; 6. adott esetben a védjegy használatának feltételeit, ideértve a szankciókat is; 7. ha a védjegy az áruk vagy szolgáltatások földrajzi származását jelöli, engedélyt mindazok csatlakozására a védjegyjogosult társuláshoz, akiknek az árui vagy szolgáltatásai az érintett földrajzi helyről származnak Az együttes védjegyekre vonatkozó alaki követelmények vizsgálata A használatról rendelkező szabályzatot nem nyújtották be Ha a szabályzatot nem nyújtják be a bejelentéssel együtt, a hiányosságról értesítő levelet küldenek, amely két hónapos határidőt jelöl ki ennek közlésére. Ha a szabályzatot a két hónapos határidőn belül nem nyújtják be, a bejelentés elutasításra kerül A használatról rendelkező szabályzatot benyújtották, de hiányos Ha a szabályzatot benyújtották, de nem tartalmazza a fenti bekezdésben felsorolt kötelező információkat, a hiányosságról értesítő levelet küldenek, amely két hónapos határidőt jelöl ki a hiányzó információk közlésére. Ha a hiányosságot a két hónapos határidőn belül nem orvosolják, a bejelentés elutasításra kerül A védjegy fajtájának módosítása (együttesről egyedire) Ha egy természetes személy tévedésből együttes védjegyet jelentett be, azaz az űrlapon tévesen az együttes típust jelölte meg/választotta ki a védjegy fajtájának, együttesről egyedire módosíthatja a védjegyet, mivel együttes védjegyet csak társulásoknak lehet adni. Ilyen esetben a díjtöbbletet is vissza kell téríteni. Ha egy jogi személy tévedésből együttes védjegyet jelentett be, szintén lehetővé kell tenni a módosítást, és vissza kell téríteni a díjtöbbletet. Az együttes védjegy benyújtása ilyenkor azonban nem minősül nyilvánvaló hibának, ezért a módosítási kérelmet el kell 15. oldal

16 utasítani, ha bizonyítható, hogy a bejelentő ilyenfajta védjegyet akart bejelenteni, például ha: a védjegy megjelenítésében szerepel az együttes védjegy megnevezés; a bejelentő nevéből kiderül, hogy egy társulásról van szó; benyújtásra kerül az együttes védjegy használatáról rendelkező szabályzat. 9. Védjegytípus A KVR 4. és 26. cikke, 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja A KV Vhr. 3. szabálya A védjegyek kategorizálása több funkciót lát el. Először is, előírja azt a jogi követelményt, hogy a védjegy megjeleníthető legyen; másodszor, segítheti a Hivatalt annak megértésében, hogy a bejelentő mit szeretne lajstromoztatni; végül pedig megkönnyíti a BPHH adatbázisában való keresést. A védjegy tárgya bármilyen, grafikailag ábrázolható megjelölés lehet. A bejelentés egyik feltétele, hogy a védjegy megjelenítése szerepeljen a bejelentő űrlapon. A védjegyet grafikailag ábrázolni kell, és ezt a megjelenítést nem helyettesítheti a védjegy leírása. Ha a bejelentő elmulasztja a védjegy grafikus ábrázolását, a hiányosságról értesítő levelet küldenek, és a bejelentés napja nem kerül rögzítésre (lásd a fenti 3. bekezdésben, A bejelentés napja ). A bejelentés néhány esetben tartalmazza a védjegy megjelenítését, viszont nem határozza meg a kívánt védjegy típusát. A Hivatal ilyen esetben a megadott megjelenítés és a védjegy leírása alapján hozzárendeli a megfelelő védjegytípust, és erről írásban tájékoztatja a bejelentőt, aki az esetleges észrevételeit két hónapos határidőn belül teheti meg. Ha nem érkeznek észrevételek, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő elfogadta a védjegytípus módosítását. Más esetben, ha a védjegy megjelenítése és a bejelentésben a védjegyről közölt további információk között nyilvánvaló ellentmondás áll fenn, a védjegy típusát ki kell javítani, A védjegytípus helyesbítése című 9.9. bekezdésben előírtak szerint. Az Iránymutatásban szereplő védjegytípusok példáit csak az alaki követelmények ellenőrzésével összefüggésben mutatjuk be, a vizsgálati eljárás kimenetelének sérelme nélkül Szóvédjegyek A szóvédjegy nyomtatott/gépelt formában, egyetlen sorban megjelenített, betűket (kisvagy nagybetűket), szavakat (kisbetűs vagy nagybetűs szavakat), számokat, billentyűzetjeleket vagy írásjeleket tartalmazó védjegy. A Hivatal szóvédjegyként az EU bármely hivatalos nyelvének ábécéjét elfogadja. A több sorba írt szövegből álló védjegyet ábrás védjegyként kell besorolni. Az elfogadható szóvédjegyek példái CTM europadruck24 CTM TS oldal

17 CTM CTM CTM CTM CTM CTM you ESSENTIALFLOSS DON T DREAM IT, DRIVE IT?WHAT IF! ΕΙΔ ΕΛΛΗΝΙΚΟ ΙΝΣΤΙΤΟΥΤΟ ΔΙΑΤΡΟΦΗΣ (görög) Долината на тракийските царе (cirill) 9.2. Ábrás védjegyek Az ábrás védjegy a következő elemekből álló védjegy: kizárólag ábrás elemek, szöveges és ábrás elemek vagy más grafikai elemek kombinációja, nem szabvány betűkészletet használó szöveges elemek, színes szöveges elemek, szóelemek, több sorban megjelenő szöveges elemek, szóelemek, nem az EU hivatalos nyelveinek ábécéjéből származó betűk, olyan megjelölések, amelyek billentyűzettel nem jeleníthetők meg, a fentiek kombinációi. Az ábrás védjegyek példái CTM Tisztán grafikai elem, szín nélkül CTM Tisztán grafikai elem, színes CTM Grafikai elem és szabvány betűkészletet használó szöveges elem kombinációja, szín nélkül CTM Stilizált betűkészlet és ábrás elem kombinációja, szín nélkül 17. oldal

18 Az ábrás védjegyek példái CTM Stilizált betűkészlet és ábrás elem kombinációja, színes CTM Stilizált betűkészletet használó szöveges elem, szín nélkül CTM Stilizált betűkészletet használó szöveges elemek, szín nélkül CTM Eltérő betűkészletet használó szöveges elemek, színes CTM Több sorban megjelenő, csak szöveges elemek CTM Két különböző betűkészletet és eltérő betűméreteket használó, több sorban megjelenő szlogen, színes CTM Nem uniós ábécébe tartozó szöveges elem (kínai) 9.3. Térbeli védjegyek A KVR 43. cikkének (2) bekezdése A KV Vhr. 3. szabályának (4) bekezdése A Hivatal elnökének 2/98. közleménye A térbeli védjegy egy térbeli alakzat (beleértve a hordozó/tároló eszközt, a csomagolást és magát a terméket is). A fényképes vagy grafikus ábrázolás az alakzat legfeljebb hatnézetű képéből állhat, és ezeket elektronikusan benyújtott bejelentések esetében egyetlen JPEG fájlban, papíralapú bejelentések esetében egyetlen A4-es lapon kell benyújtani. Bár legfeljebb hat nézetet lehet benyújtani, az alakzat egyetlen nézete is elegendő, ha az oltalom alá vonni kívánt alakzatot abból az egyetlen nézetből meg lehet határozni. 18. oldal

19 Esetenként előfordul, hogy a bejelentők a térbeli tárgy különböző nézeteit több lapon nyújtják be (pl. képenként/nézetenként egy oldal). Ilyen esetben ezt hiányosságnak kell minősíteni, és a bejelentőnek két hónapos határidőt kell adni annak jelzésére, hogy a benyújtott megjelenítések közül melyiket szeretné a közösségi védjegybejelentés megjelenítéseként használni. A térbeli védjegyek lajstromoztatásáért folyamodó bejelentőknek ezt megfelelően jelezniük kell a bejelentésben. Amennyiben a védjegy típusát nem tüntetik fel, a tárgyról csak egy nézet szerepel és a védjegy leírásában ha van sem jelzik, hogy a benyújtott védjegy térbeli, akkor a Hivatal ábrás védjegyként fogja kezelni. Példa Ehhez a megjelöléshez nem választottak védjegytípust, és védjegyleírást sem csatoltak. A Hivatal a megjelölést ábrás védjegyként fogja kezelni. A térbeli védjegyek elfogadható megjelenítéseinek példái CTM Négy különböző rajz ugyanarról a tárgyról CTM Hat fénykép ugyanarról a tárgyról más nézetből, szöveggel CTM Két színes fénykép ugyanarról a tárgyról, más nézetből 19. oldal

20 A térbeli védjegyek elfogadható megjelenítéseinek példái CTM Hat színes kép ugyanarról a tárgyról, hat különböző nézetből Példák térbeli védjegyként nem elfogadható védjegyekre CTM Öt nézet, de nem ugyanazt a tárgyat ábrázolják CTM A védjegy megjelenítése mellett nem szerepelhet szöveg (a palack fényképe alatti szöveg) CTM Az első és a harmadik palack ugyanazon palack két nézete, mindkettőnek szürke a kupakja. A második palackon kék kupak van, ezért ez a tárgy nem azonos az első és a harmadik fényképen szereplő palackkal. A negyedik kép teljesen más, két üvegfedő és egy címke látható rajta. A négy nézet közül csak az első és a harmadik tekinthető ugyanazon tárgy két nézetének. Ha egy térbeli közösségi védjegy bejelentéséhez egy A4-es lapon vagy egy JPEG fájlban különböző tárgyak nézeteit nyújtják be, a hiányosságot nem lehet orvosolni, 20. oldal

21 mert ha egyet vagy többet törölnek a különböző tárgyak közül, ezzel jelentős mértékben megváltoztatják a védjegy megjelenítését (lásd az alábbi 17. bekezdést, A közösségi védjegybejelentés módosítása ). A bejelentést ilyen esetben el kell utasítani, mivel a megjelenítés nem csak egy térbeli alakzatot ábrázol Hangvédjegyek A KVR 4. cikke; a Hivatal elnökének EX-05-3 határozata A hangvédjegyet grafikusan kell ábrázolni, a hangok grafikus ábrázolásának szokásos módszereivel, különösen a zenei kottázással. A hangok szöveges leírása nem elegendő (lásd az R 708/ sz., szeptember 27-i TARZAN YELL határozatot). Egy dalszöveg hangjegyekkel és tempójelzéssel kombinálva elfogadható. Önmagában egy szonogram nem elfogadható módja a hangvédjegy grafikus ábrázolásának, ha nem tartozik hozzá a hangot tartalmazó elektronikus fájl. Amennyiben a bejelenteni kívánt hangot nem lehet hagyományos zenei kottával leírni, például az oroszlánbőgés esetében, akkor a védjegy megjelenítésének egyetlen módszere a szonogram egy hangfájllal együtt Elektronikus hangfájl Ha a zenei kottát megadták, az MP3 hangfájl csatolása opcionális, és csak elektronikus benyújtás esetén lehetséges. A Hivatal az önmagában benyújtott elektronikus hangfájlt nem fogadja el, mivel szükséges egy grafikus ábrázolás is, zenei kotta vagy szonogram formájában. A hangfájlnak MP3 formátumban kell lennie, és a fájlméret nem haladhatja meg a két megabyte-ot. A Hivatal előírásai nem engedik meg a hangfolyam és hanghurok használatát. Minden más mellékletet, vagy a fentieknek nem megfelelő mellékleteket nem benyújtottnak kell tekinteni Zenei kotta A bejelentő megteheti, hogy csak zenei kottát nyújt be. Ezzel eleget tesz a védjegy grafikus megjelenítésére vonatkozó követelménynek. Ilyen esetekben elektronikus hangfájlt is lehet csatolni, de ez nem kötelező Szonogramok A bejelentő szonogramot önmagában nem nyújthat be (lásd az R 708/ sz. TARZAN YELL -ügyben szeptember 27-én hozott határozatot). Ilyen esetekben kötelező az elektronikus hangfájl, mivel a Hivatal egymagában a szonogramból nem tudja visszavezetni a hangot. A szonogramon használt színek nem részei a védjegynek, mivel a bejelentő hangvédjegyet jelent be. Színmegjelölést ezért nem kell rögzíteni, de ha mégis megadnak ilyen jelölést, azt a Hivatal törli. 21. oldal

22 Az elfogadható hangvédjegyek példái CTM Hangfájllal együtt benyújtott szonogram CTM Hangfájllal együtt benyújtott szonogram CTM Zenei kotta CTM Zenei kotta zenei utasításokkal 9.5. Önmagában vett színvédjegy Az önmagában vett (per se) színvédjegy azt jelenti, hogy egy vagy több önmagában vett szín számára kérnek oltalmat, alaktól vagy összeállítástól függetlenül. Ilyen esetben az oltalom tárgya a szín(ek) árnyalata, és ha egynél több színről van szó, a színek elosztási aránya is oltalom alá esik. A szín(eke)t a Színmegjelölés mezőben, szövegesen kell megadni. Az önmagában vett szín megjelenítésének a szín(ek) körvonal nélküli megjelenítéséből kell állnia. Ha több szín is szerepel, a védjegy leírása mezőben meg kell határozni az egyes színek arányát. Ha a bejelentésben ezt nem tüntetik fel, a Hivatal értesítést küld a hiányosságról. Ha a megjelenítés más elemet, például szavakat vagy képeket is tartalmaz, akkor ez nem önmagában vett színvédjegy, hanem ábrás védjegy. Ha a védjegyet tévedésből színvédjegyként jelentik be, de valójában ábrás, a Hivatal megváltoztatja a védjegy típusát, erről tájékoztatja a bejelentőt és két hónapos határidőt ad észrevételek benyújtására. Ha nem érkeznek észrevételek, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő elfogadta a védjegytípus módosítását. 22. oldal

23 A szín megjelölésében kiegészítő információként a nemzetközi színkódok elfogadhatók, de ezek nem helyettesíthetik a szín szöveges leírását. Az önmagában vett színvédjegyek elfogadható példái Megjelölt szín: barna CTM Megjelölt szín: lila/ibolya CTM Leírás: Lila/ibolya, egyszínű, ahogy az ábrán látható. A jelen védjegyre vonatkozó értékek (konkrét koordinátái a színtérben): L => 53,58 /- 08; A => 15,78 /- 05; B => 31,04 /- 05. A védjegyet a Pantone színskálán az E és az E árnyalat között lehet elhelyezni. CTM Megjelölt színek: zöld, Pantone 368 C, antracit, Pantone 425 C, narancs, Pantone 021 C Leírás: A védjegy a következő színekből áll: zöld: Pantone 368 C; antracit: Pantone 425 C; narancs: Pantone 021 C, mint az ábrán látható; a színek a járművek szervizállomásainak (töltőállomások) külső alapelemén találhatók 60% zöld, 30% antracit és 10% narancs arányban, ezáltal a töltőállomás zöld és antracit színű lesz (túlnyomórészt zöld), egy kevés narancs árnyalattal. CTM Megjelölt színek: kék (Pantone 2747 C) és ezüst (Pantone 877 C) Leírás: Az oltalom tárgya a kék (Pantone 2747 C) és ezüst (Pantone 877 C) szín, a bejelentett színvédjegy megjelenítésén látható módon egymás mellé helyezve. A színek aránya hozzávetőlegesen 50-50% Hologramok A hologramokat különösen nehéz grafikusan ábrázolni, mivel a papíron történő megjelenítés nem teszi lehetővé a kép változását, ahogyan az a hologramos papíron történne. Világos védjegyleírással és a védjegyről készült kellő számú nézettel azonban hologramot is lehet lajstromoztatni. Ezért ha valaki hologramot szeretne lajstromoztatni közösségi védjegyként, a védjegy több megjelenítését is benyújthatja, 23. oldal

24 feltéve, hogy az összes különböző nézet egy A4-es lapon található papíralapú benyújtás esetén, illetve egy JPEG fájlban található elektronikus benyújtás esetén Szag- / illatvédjegyek Szag- vagy illatvédjegy elfogadására jelenleg nincs mód. Ennek oka, hogy a grafikus ábrázolásnak világosnak, pontosnak, önállónak, könnyen hozzáférhetőnek, érthetőnek, tartósnak és tárgyilagosnak kell lennie (lásd a C-273/00. sz. Sieckmann -ügyben december 12-én hozott ítéletet). Más védjegytípusokhoz hasonlóan a védjegy leírása itt sem helyettesítheti a grafikus ábrázolást. Bár a leírás lehet szemléletes, egy illat leírása sem világos, sem pontos vagy tárgyilagos nem lehet, ezért bejelentési napot sem lehet kijelölni, mert a védjegy grafikusan nem ábrázolható. Ilyen esetekben (lásd még az R 120/ The taste of artificial strawberry flavour -ügyben augusztus 4-én hozott határozatot) a bejelentést nem utasítják el, hanem nem benyújtottnak tekintik Egyéb védjegyek Az egyéb védjegyeknek a védjegy leírásában tartalmazniuk kell annak megjelölését, hogy mit jelent az egyéb. Egyéb védjegy lehet például az animált védjegy (mozgó védjegy), a pozíciós védjegy vagy a végigfutó védjegy (színes sávok vagy fonalak bizonyos termékeken) Animált védjegyek (mozgás) A védjegy megjelenítéseinek száma gyakorlatilag korlátlan mindaddig, amíg elférnek egy A4-es lapon (papíralapú benyújtás esetén) vagy egy JPEG fájlban (elektronikus benyújtás esetén). A védjegy megjelenítését a védjegy leírásának kell kísérnie, amely ismerteti az animációt. A megjelenítéseknek a védjegy leírásával együtt világosan le kell írniuk az oltalom tárgyát képező mozgást. Amennyiben a mozgás nem érzékelhető (pl. a megjelenítések nincsenek sorrendben), vagy a védjegy leírása nem igazodik a megjelenítések sorrendjéhez, a Hivatal értesítést küld a hiányosságról, és ebben két hónapos határidőt ad a megjelenítések és/vagy a leírás pontosítására. Ha a hiányosságot a határidőn belül nem orvosolják, a bejelentés elutasításra kerül. Ha a megjelenítés színt is tartalmaz, az alkalmazott szín(eke)t szövegesen fel kell tüntetni. 24. oldal

25 CTM Leírás: A védjegy egy animált képsor két, lefelé szélesedő szegmenssel, amelyek a védjegy jobb felső részében összeérnek. Az animált mozgássor közben egy geometrikus objektum elindul felfelé az első szegmens mentén, majd lefelé a második szegmens mellett, miközben az egyes szegmenseken belül a húrok sötétről világosra változnak. A védjegy rovátkázása csak az árnyékolás céljára szolgál. Az animált képsor teljes hossza egy és két másodperc között van. Az elfogadható animált (mozgó) védjegyek példái Megjelenítések: A védjegy fekete-fehér megjelenítése szürke árnyékokkal; szín nincs megjelölve. CTM Leírás: A védjegy egy mozgókép, amelyen egy fogkefe közelít egy paradicsom felé, rányomódik a paradicsomra, de a héját nem sérti fel, majd eltávolodik a paradicsomtól. Megjelenítések: Nem elfogadható animált (mozgó) védjegyek példája CTM Leírás: A védjegy egy mozgókép, egy animált képsorból áll, amelyen különböző méretű képernyők láthatók, némelyiken kivehető képekkel. A képernyők forgószélhez hasonlóan repülnek befelé, a néző felé, a képernyő közepe irányába, ahol egy szóvá állnak össze. A védjegyen a mozgás a képek alapján nem érthető, és ezen a leírás sem változtat Pozíciós védjegyek A pozíciós védjegy a termék meghatározott részén elhelyezett, állandó méretű, vagy a termék arányában meghatározott méretű megjelölés. A megjelölésnek grafikailag megjeleníthetőnek kell lennie. Mivel a bejelentő a védjegy elhelyezkedését vagy pozícióját kívánja oltalom alá helyezni, a védjegy elhelyezkedését részletező leírás is alaki követelmény. A védjegy leírásának azt is tartalmaznia kell, hogy ez egy pozíciós védjegy, és ha színes megjelenítést nyújtanak be, az alkalmazott színeket szövegesen is fel kell tüntetni. 25. oldal

26 Amennyiben a pozíciós védjegy lefed olyan árucikkeket, amelyeknél az elhelyezkedés egyértelmű, illetve olyan egyéb árucikkeket is, amelyeknél az elhelyezkedés nem egyértelmű, az alaki követelmények hiányosságáról értesítést küldenek azon árucikkek tekintetében, amelyeken a védjegyet nem lehet (egyértelműen) elhelyezni a védjegy leírásában megadottak szerint. A bejelentő két hónapot kap a bejelentés helyesbítésére. Ha a bejelentés nem korlátozódik azokra az árucikkekre, amelyeken a védjegy elhelyezkedése egyértelmű, a bejelentést el kell utasítani azon árucikkek és/vagy szolgáltatások tekintetében, amelyeken annak elhelyezése kétséges/nem lehetséges. Az elfogadható pozíciós védjegyek példái Színmegjelölés: piros CTM Leírás: 2 mm széles piros szegély, amely végigfut a bokanyílás mentén és a fűzős részen. CTM Színmegjelölés: zöld (Pantone 347 C) Leírás: Az izzó alján található elektromos érintkezők közé helyezett zöld gyűrű. CTM Megjelölt színek: piros, fekete és szürke Leírás: A védjegy a piros, fekete és szürke szín kombinációjából áll, egy traktor külső felületén, mégpedig úgy, hogy piros a motorházfedél, a tető és a sárvédők; a motorházfedélen egy vízszintes sávban világos- és sötétszürke sáv fut keresztül; az első hűtőrács, az alváz és a függőleges oszlopok pedig feketék, mint az a bejelentéshez csatolt szemléltető ábrán látható. 26. oldal

27 CTM Leírás: Két íves tűzés egy zseben, amelyek egy ponton metszik egymást; a védjegy egy zseben látható két íves dísztűzésből áll; az ívek egyike egy lefelé haladó körív, halványan tűzve, a második szinusz-görbéhez hasonló alakú, vastagabb tűzéssel; az egyenetlenül szaggatott vonalak a zseb külső szélét jelzik, amelyre vonatkozóan a bejelentőnek nincs igénye, ezek csak a védjegynek a zseben való elhelyezkedését hivatottak jelezni. CTM Leírás: A védjegy egy pozíciós védjegy. A védjegy két párhuzamos sávból áll, amelyek egy cipő felsőrészének külső felületén helyezkednek el. Az első sáv a cipő közepétől indul, és visszakanyarodik a cipő belseje felé. A második sáv az első sávval párhuzamosan fut, majd a cipő kérge mentén visszahajló ívben folytatódik a cipő sarka felé, és a cipő sarkánál ér véget. A szaggatott vonal a védjegy elhelyezkedését mutatja, nem képezi a védjegy részét. Az elfogadható pozíciós védjegyek példái A pozíciós védjegyek nem elfogadhatóak olyan esetben, melyben a leírás azt mutatja, hogy a pozíció változó lehet pl. A védjegy egy [eszköz leírása], amely az áruk külső részén jelenik meg. A védjegy elhelyezkedését világosan meg kell határozni, és a megjelenítésből és a leírásból egyértelműnek kell lennie. A nem elfogadható pozíciós védjegyek / leírások példái CTM Leírás: A védjegyoltalmat egy földfúró rakéta (más néven útátfúró) burkolatán elhelyezett sávra igényelték. Ez a sáv a földfúró méretarányos teljes nézetén egy fekete, körbefutó sávként jelenik meg, amelyet a kiegészítő nézetben látható minta választ el a burkolat többi részétől. A kiegészítő nézet nagyításban mutatja ennek a sávnak egy (félkör alakú) nézetét, a földfúró rakéta oldalnézetéből. A mintát sok köríves barázda alkotja. A sáv a burkolat egy olyan szakaszán helyezkedik el, amely a földfúró rakéta hegyétől nézve a teljes hossz második negyedének felel meg; a megjelenítésben látható más formák és/vagy elrendezések nem képezik a védjegy részét. A megjelenítés és a leírás együttesen sem határozza meg egyértelműen, hogy mi a megjelölés, és az hogyan helyezkedik el az árun: (A megjelenítésből nem derül ki, hogy a félkör alakú részlet milyen nézetből látható.) 27. oldal

28 A nem elfogadható pozíciós védjegyek / leírások példái Konkrét árukhoz képest meghatározott megjelölés a megjelölés más áruk esetében kifogásolható, ha annak említett más árukon való elhelyezése nem egyértelmű. CTM Leírás: A védjegy egy pozíciós védjegy, amelynek értelmében egy vékony, rézből készült rézgyűrű kerül látható módon elhelyezésre két fémréteg közé, a lábos vagy serpenyő felső pereménél. (A megjelölés a főzőedények esetében kifogásolható, mivel ezek alakja különböző lehet, és az elhelyezés a lábos vagy serpenyő kivételével nem egyértelmű.) Végigfutó védjegyek A végigfutó védjegyek bizonyos termékeken alkalmazott színes vonalak vagy szálak. Ezek a védjegyek a textiliparban népszerűek. Szintén erre a védjegytípusra példa színes szálak tömlőkön vagy kábeleken történő elhelyezése. A védjegy leírásában lehetőség szerint szerepelnie kell a végigfutó védjegy kifejezésnek, a színeket pedig ha vannak szövegesen kell meghatározni. CTM Leírás: A védjegy egy olyan csőből vagy extrudált profilból áll, amelynek külső részén folyamatos, vékony, vízszintes fekete vonalak láthatók egymástól egyenlő távolságra, a cső vagy extrudált profil hosszában futó két párhuzamos piros vonal között. Az elfogadható végigfutó védjegyek példái CTM Megjelölt színek: aranyszín világos háttérrel Leírás: Világos színű, funkcionális zsinórba, különösen vezetőzsinórba beépített arany szalag függönyökhöz, drapériákhoz, asztalterítőkhöz és hasonló árukhoz, mint azonosító jelölés. 28. oldal

29 Mintázatvédjegyek A mintázatot meghatározó védjegyek nem minősülnek/nem fogadhatók el egyéb védjegyként. A Hivatal gyakorlata szerint ezek ábrás védjegyek. Az elfogadható mintázatvédjegyek példái CTM CTM A védjegytípus helyesbítése Általános szabályok Amennyiben a bejelentésben szereplő védjegytípus megjelölése egyértelműen téves, a Hivatal általában kijavítja azt, és erről tájékoztatja a bejelentőt, akinek két hónapos határidőt ad észrevételeinek megtételére. Ha nem érkezik válasz, a Hivatal úgy tekinti, hogy a bejelentő elfogadta a helyesbítést. Amennyiben a bejelentő nem ért egyet a módosítással, a Hivatal visszaállítja a védjegytípus eredeti megjelölését. A bejelentés viszont ezt követően elutasításra kerül. Ha a védjegy megjelenítése és a bejelentésben a védjegyről közölt további információk között nyilvánvaló ellentmondás áll fenn, és ennek következményeként a kívánt védjegy típusa nem egyértelmű, a hiányosságról értesítő levelet kell küldeni, és a védjegy típusát a bejelentőtől kapott pontosításnak megfelelően meg kell változtatni. Ha a bejelentő nem válaszol, vagy ragaszkodik a bejelentés ellentmondásos tartalmának fenntartásához, akkor a védjegyet el kell utasítani (lásd az alábbi 3. példát) A védjegyek visszatérő hiányosságainak példái Szóvédjegyek Ha a választott védjegytípus a szóvédjegy, de valójában ábrás védjegyről van szó, mint a fenti 9.2. bekezdés példái (több sorban megjelenő ábrázolás, stilizált betűkészlet stb.), a Hivatal kijavítja a védjegy típusát, és frissíti az ábrás képet a rendszerben. A Hivatal levélben tájékoztatja a bejelentőt a módosításról, és két hónapos határidőt ad 29. oldal