Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés: a törlési eljárások általános áttekintése Törlésre irányuló kérelem... 4

Átírás

1 A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS D. RÉSZ TÖRLÉS 1. SZAKASZ ELJÁRÁSOK 1. oldal

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés: a törlési eljárások általános áttekintése Törlésre irányuló kérelem A törlésre irányuló kérelem benyújtására jogosult személyek Írásbeli kérelem A díj megfizetése Az elfogadhatóság ellenőrzése Viszonylagos elfogadhatósági követelmények (a KV Vhr. 37. szabálya) A támadott közösségi védjegy lajstromszáma, valamint a jogosult neve és címe (a KV Vhr. 37. szabálya a) pontjának i. és ii. alpontja) A törlési kérelem hatóköre (a KV Vhr. 37. szabálya a) pontjának iii. alpontja) A törlési kérelem okai, valamint az ezen okok alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és érvek (a KV Vhr. 37. szabályának b) pontja) A kérelmező azonosítása (a KV Vhr. 37. szabályának c) pontja) Felhívás hiánypótlásra A közösségi védjegy jogosultjának értesítése a kérelemről és a felek közötti további eljárási cselekmények A törlési eljárás során használt nyelvek A törlési kérelem fordítása A kérelem alátámasztására a kérelmező által benyújtott bizonyítékok fordítása A felek által az eljárás során benyújtott észrevételek fordítása A közösségi védjegy jogosultja által az eljárás során benyújtott bizonyítékok fordítása A használat igazolásának fordítása Egyéb kérdések Az eljárás folytatása Felfüggesztés Lemondás és visszavonás Az összes támadott árura és/vagy szolgáltatásra kiterjedő lemondás A támadott áruknak és/vagy szolgáltatásoknak csak egy részére kiterjedő lemondás Visszavonás Egyazon védjegyoltalom megszűnésének megállapítására és védjegy törlésére irányuló kérelem Az EU-t megjelölő támadott nemzetközi lajstromozások oldal

3 1. Bevezetés: a törlési eljárások általános áttekintése A Hivatal lajstromozott közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy védjegy törlésére irányuló eljárásai a törlési eljárások általános megnevezés alatt szerepelnek, és első fokon a Törlési Osztály hatáskörébe tartoznak. Az említett eljárásokra vonatkozó alapvető szabályokat elsősorban a KVR 56. és 57. cikke, valamint a KV Vhr szabálya tartalmazza. Törlési eljárások védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem (a továbbiakban: törlési kérelem) benyújtásával kezdeményezhetők. Egy még nem lajstromozott közösségi védjeggyel szembeni törlési kérelem nem elfogadható. A törlési kérelem kézhezvétele után a Hivatal ellenőrzi, hogy a megfelelő törlési díj befizetésre került-e. (Amennyiben a díjat nem fizették be, a kérelem úgy tekintendő, mintha azt be sem nyújtották volna.) Ezután a Hivatal előzetesen értékeli az elfogadhatósági követelményeknek való megfelelést, amelyeket különösen a KV Vhr. 37. szabálya ír elő. A Hivatal a közösségi védjegy jogosultját is értesíti a kérelemről. Ha a Hivatal a viszonylagos elfogadhatósági követelmények tekintetében hiányosságokat talál, a kérelmezőt meghatározott határidőn belüli hiánypótlásra szólítja fel. Az elfogadhatósági ellenőrzést követően a Hivatal a támadott közösségi védjegyre vonatkozó, folyamatban lévő törlési eljárásokat bejegyzi a lajstromba [a KV Vhr. 84. szabálya (3) bekezdésének n) pontja], amely harmadik személyek tájékoztatására szolgál. Ezzel párhuzamosan megindul az eljárás kontradiktórius szakasza és a feleket felkérik észrevételeik benyújtására (valamint adott esetben a védjegy használatának igazolására). Az észrevételek általában két körben (fordulóban) tehetők meg, majd a kontradiktórius szakasz lezárul, és a kérelem (akta) készen áll a határozathozatalra. A határozat jogerőssé válását követően (vagyis ha az előírt határidőn belül nem nyújtanak be fellebbezést, vagy a fellebbezési eljárás lezárult), a KVR 57. cikkének (6) bekezdése értelmében a Hivatal a határozatot bejegyzi a lajstromba. A törlési eljárások sok tekintetben a felszólalási eljárásokra megállapítottakkal azonos, vagy azokhoz hasonló eljárási szabályok szerint zajlanak (pl. békés rendezés/egyezségkötés, a támadott közösségi védjegy korlátozása és a törlési kérelem visszavonása, hibahelyesbítés és védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, határidők, többes törlés, a felek megváltozása, restitutio stb.). Mindezek vonatkozásában lásd ezen Iránymutatás vonatkozó szakaszait, különösen a C. rész ( Felszólalás ) 1. szakaszát ( Eljárási kérdések ). Az Iránymutatás ezen része ezért a törlési eljárásoknak csak azokra a szempontjaira összpontosít, amelyek a felszólalási eljárástól különböznek. 3. oldal

4 2. Törlésre irányuló kérelem 2.1. A törlésre irányuló kérelem benyújtására jogosult személyek A KVR 41. cikkének (1) bekezdése és 56. cikkének (1) bekezdése A Hivatal hivatalból nem indíthat törlési eljárást; törlési eljárás csak egy harmadik személy által benyújtott kérelem beérkezését követően indítható. Közösségi védjegyoltalom feltétlen okokon alapuló megszűnésének megállapítására, illetve védjegy törlésére irányuló kérelmeket (a KVR 51. és 52. cikke) a következő személyek nyújthatnak be: 1. bármely természetes vagy jogi személy, vagy 2. a gyártók, előállítók, szolgáltatást nyújtók, forgalmazók vagy fogyasztók érdekeinek képviseletére létrejött bármely csoport vagy szervezet, amely a rá irányadó jogszabályok szerint saját nevében perelhet és perelhető. A közösségi védjegyoltalom feltétlen okokon alapuló megszűnésének megállapítására, illetve védjegy törlésére irányuló kérelmek esetében a kérelmezőnek nem kell az eljárás megindításához fűződő egyéni érdekét igazolnia (lásd a T-160/07. sz. COLOR EDITION -ügyben július 8-án hozott ítélet pontját, amelyet a C-408/08 P. sz. COLOR EDITION -ügyben február 25-én hozott ítélet pontjaiban megerősített). Ez azzal magyarázható, hogy míg a viszonylagos kizáró okok bizonyos korábbi jogok jogosultjainak érdekeit védik, a feltétlen kizáró- és megszűnésmegállapítási okok a közérdek védelmét szolgálják (ideértve a védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnése esetében az arra irányuló közérdeket is, hogy megszűnjön azon védjegyek lajstromozása, amelyek nem felelnek meg a védjegyhasználat követelményének). A viszonylagos okokon (a KVR 53. cikke) alapuló törlési kérelmeket ezzel szemben csak a KVR 41. cikkének (1) bekezdésében említett személyek [a KVR 53. cikkének (1) bekezdésén alapuló kérelmek esetében], vagy azon személyek nyújthatnak be, akik az érintett tagállam jogszabályai szerint a szóban forgó jogokat gyakorolhatják [a KVR 53. cikkének (2) bekezdésén alapuló kérelmek esetében]. A KVR 73. vagy 74. cikke alapján a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve védjegy törlésére irányuló kérelmek tekintetében (védjegyoltalom sajátos, egyedi megszűnése és együttes védjegyekre vonatkozó feltétlen okok) a jogosultságra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közösségi védjegyoltalom feltétlen okokon alapuló megszűnésének megállapítására, illetve védjegy törlésére irányuló kérelmekre [a KVR 66. cikkének (3) bekezdése] Írásbeli kérelem A KVR 56. cikkének (2) bekezdése A törlési kérelmet írásban kell benyújtani. A Hivatal által rendelkezésre bocsátott űrlapok használata nem kötelező, amennyiben a kérelem megfelel az elfogadhatósági követelményeknek. A hivatalos űrlapok használata azonban fokozottan ajánlott. 4. oldal

5 3. A díj megfizetése A CTMFR 8. cikkének (3) bekezdése és 56. cikkének (2) bekezdése A KV Vhr. 39. szabályának (1) bekezdése A fizetésre vonatkozó általános szabályokat lásd ezen Iránymutatás A. részének ( Általános rendelkezések ) 3. szakaszában ( Díjak és költségek megfizetése ). A törlési kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a díj befizetésre nem kerül. Ezért a kérelem elfogadhatósági vizsgálata előtt a Hivatal először azt ellenőrzi, hogy a díj beérkezett-e. Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy a díjat nem fizették meg, felszólítja a kérelmezőt, hogy adott határidőn - a gyakorlatban általában egy hónapon - belül tegyen ennek eleget. Ha az előírt díj a megjelölt határidőn belül nem kerül befizetésre, a Hivatal tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a törlési kérelmet nem benyújtottnak tekinti, és (amennyiben a díjat megfizették, de a megjelölt határidőn túl) a díjat pedig visszatéríti a kérelmezőnek. Amennyiben a díj a Hivatal által megjelölt határidő lejárta után érkezik be, de a kérelmező igazolja, hogy a megadott határidőn belül egy tagországban a fizetendő összeg tekintetében szabályszerű átutalási megbízást adott egy bankfióknak az összeg teljesítésére, a CTMFR 8. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, ideértve adott esetben a pótdíj megfizetését is [lásd ezen Iránymutatás A. részének ( Általános rendelkezések ) 3. szakaszát ( Díjak és költségek megfizetése )]. A törlési kérelem benyújtásának napját a díj megfizetésének napja nem érinti, mivel a KVR 56. cikkének (2) bekezdése a törlési eljárással összefüggő előírás, és a kérelem benyújtásának napjára semmilyen jogkövetkezményt nem keletkeztet. Ezért ha a díjat a KV Vhr. 39. szabályának (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt megfizetik, a kérelmet benyújtottnak kell tekinteni, és a benyújtás napja az a nap lesz, amikor az írásbeli nyilatkozat beérkezett a Hivatalhoz. A törlési díj főszabályként egy kérelmezési díj, amelyet a kérelem benyújtása címén, az eljárás kimenetelétől függetlenül kell megfizetni. Ezért elfogadhatatlanság esetén a díj visszatérítésére nincs mód. A törlési díj akkor sem kerül visszatérítésre, ha a törlési kérelmet az elfogadhatóság ellenőrzése előtt visszavonják. Ebben a vonatkozásban a törlési díj visszatérítéséről szóló egyetlen rendelkezés a KV Vhr. 39. szabályának (1) bekezdése, amely kizárólag akkor alkalmazandó, ha a kérelem késedelmes fizetés miatt be nem nyújtottnak tekintendő. 5. oldal

6 4. Az elfogadhatóság ellenőrzése A KVR 51. cikke, 53. cikkének (4) bekezdése és 56. cikkének (3) bekezdése A KV Vhr. 37. szabályának és 38. szabályának (1) bekezdése Miután a Hivatal megállapította, hogy a megfelelő díj megfizetésére szabályszerűen sor került, ellenőrzi a kérelem elfogadhatóságát. A felszólalási eljárással ellentétben a törlési eljárásban nincs gondolkodási idő ( cooling-off ), és nincs az igazolásra vonatkozó ezt követő időkorlát sem. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a viszonylagos okokon alapuló törlés iránti kérelem esetében minden olyan igazolást, amely a korábbi jog oltalmának fennállására, érvényességére és terjedelmére vonatkozik, valamint annak bizonyítékát, hogy a kérelmező jogosult ezekre, a kérelemmel együtt kell benyújtani. Az elfogadhatóság ellenőrzése eredményeként a Hivatal megállapíthatja, hogy a kérelemben az elfogadhatóságot kizáró feltétlen és/vagy viszonylagos hiányosságok állnak fenn. A feltétlen elfogadhatatlansági hiányosságok azok a hiányosságok, amelyeket a kérelmező nem tud pótolni, és amelyek következtében a kérelmet automatikusan elfogadhatatlannak kell tekinteni. Ilyen hiányosságok például a következők: A kérelmet egy olyan közösségi védjeggyel szemben nyújtották be, amely még nem került lajstromozásra. Törlési kérelmet csak lajstromozott közösségi védjeggyel szemben lehet benyújtani. A még nem lajstromozott bejelentéssel szembeni kérelem túl korai, és elfogadhatatlanként el kell utasítani (lásd az R 0284/ sz. VISION -ügyben október 22-én hozott határozatot). Res iudicata áll fenn [a KVR 56. cikkének (3) bekezdése alapján], azaz ugyanazon felek között, ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott viszontkereset tárgyában a Hivatal vagy valamely tagállami bíróság korábban már jogerős határozatot hozott. A viszonylagos okokon alapuló törlés eseteiben, ha a kérelmező több korábbi jog jogosultja, és az egyik korábbi jog alapján korábban már kérelmezte ugyanazon közösségi védjegy törlését (beleértve a viszontkereseteket) [a KVR 53. cikkének (4) bekezdése]. A védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló kérelmet olyan védjegy ellen nyújtották be, amely nem került lajstromozásra a kérelem napját megelőző öt éven belül (a KVR 51. cikke). A törlési kérelmet nem a hivatalos űrlap használatával, és nem is a KVR 119. cikkében előírt megfelelő nyelven nyújtották be, vagy a törlési kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül nem is fordították le az előírt nyelvre [a KV Vhr. 38. szabályának (1) bekezdése]. Ha a Hivatal feltétlen elfogadhatatlansági hiányosságot talál, felszólítja a kérelmezőt, hogy két hónapon belül tegye meg észrevételeit az elfogadhatatlansággal kapcsolatban. Amennyiben a kérelmező meghallgatása után a Hivatal továbbra is fenntartja a feltétlen elfogadhatatlansági hiányosságra vonatkozó álláspontját, határozatot hoz, amelyben a törlési kérelmet elfogadhatatlanként elutasítja. 6. oldal

7 A viszonylagos elfogadhatatlansági hiányosságok azok, amelyeket a kérelmező elvileg pótolhat. Ide tartozik a KV Vhr. 37. szabálya szerinti (az alábbi 4.1. pontban részletezett) egy vagy több viszonylagos elfogadhatósági követelménynek való meg nem felelés. Ezekben az esetekben a KV Vhr. 39. szabályának (3) bekezdésével összhangban a Hivatal felszólítja a kérelmezőt, hogy két hónapon belül pótolja a hiányosságot (lásd az alábbi 4.2. pontot). Ha a Hivatal egy vagy több viszonylagos elfogadhatatlansági hiányosságot talál, és ezeket a kérelmező a megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal határozatot bocsát ki, amelyben a törlési kérelmet (vagy annak hiányos részét) elfogadhatatlanként elutasítja. A törlési kérelem egészét elfogadhatatlanként elutasító döntést közlik a kérelmezővel és a közösségi védjegy jogosultjával [a KV Vhr. 39. szabályának (4) bekezdése], amelyet a kérelmező megfellebbezhet. Amennyiben azonban az elfogadhatóság ellenőrzése során a Hivatal azt állapítja meg, hogy a kérelmet részlegesen elfogadhatónak kell tekinteni (azaz legalább néhány olyan ok és/vagy korábbi jog miatt elfogadható, amelyeken alapul), az eljárás folytatódik. Ha valamelyik fél nem ért egyet az elfogadhatósági ellenőrzés eredményével, ezt az eljárást lezáró ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadhatja meg [a KVR 58. cikkének (2) bekezdése] Viszonylagos elfogadhatósági követelmények (a KV Vhr. 37. szabálya) Az alábbiakban a KV Vhr. 37. szabálya szerinti viszonylagos elfogadhatósági követelmények szerepelnek A támadott közösségi védjegy lajstromszáma, valamint a jogosult neve és címe (a KV Vhr. 37. szabálya a) pontjának i. és ii. alpontja) A törlési kérelemnek tartalmaznia kell a közösségi védjegy lajstromszámát, valamint jogosultjának nevét és címét [kérjük, vegye figyelembe, hogy ez eltér a felszólalási eljárástól, amely esetében a 15. szabály (2) bekezdése csak azt írja elő a felszólaló számára, hogy azonosítsa a támadott közösségi védjegyet és adja meg a kérelmező nevét, de annak címét nem kell feltüntetnie]. E rendelkezést a támadott közösségi védjegy helyes azonosításának biztosítása indokolja. A Hivatal ellenőrzi, hogy a jogosult neve és címe megfelel-e a lajstromszám alapján azonosított közösségi védjegynek. Ha a Hivatal eltérést állapít meg (vagy bármelyik fenti adat hiányzik), a kérelmezőnek hiánypótlásra felszólító levelet küld (lásd az alábbi, hiányosságokról szóló bekezdéseket) A törlési kérelem hatóköre (a KV Vhr. 37. szabálya a) pontjának iii. alpontja) A törlési kérelemben meg kell jelölni azoknak az oltalomban részesülő áruknak és szolgáltatásoknak a körét, amelyekkel kapcsolatban a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását vagy a védjegy törlését kérik. A kérelmezőnek ezért meg kell jelölnie, hogy a kérelmet a támadott lajstromban szereplő összes áru és szolgáltatás, vagy csak 7. oldal

8 az áruk és szolgáltatások egy része tekintetében nyújtja-e be. Ha a kérelmező jelzi, hogy a kérelem csak a támadott közösségi védjegy által érintett áruk és szolgáltatások egy részére vonatkozik, egyértelműen kell azonosítania az érintett árukat és szolgáltatásokat. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a felszólalási eljárásban eltérő szabály érvényesül: a felszólalási eljárásban ugyanis az elfogadhatóság érdekében a felszólalás hatókörének (terjedelmének) megjelölése opcionális (a KV Vhr. 15. szabályának 3) bekezdése) A törlési kérelem okai, valamint az ezen okok alátámasztására benyújtott tények, bizonyítékok és érvek (a KV Vhr. 37. szabályának b) pontja) A KVR és a KV Vhr. világosan megkülönbözteti a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló kérelmet a védjegy törlésére irányuló kérelemtől. A védjegyoltalom megszűnése megállapításának és a védjegy törlésének okai ezért nem szerepelhetnek egyazon kérelemben, hanem azokat külön kérelemben kell előterjeszteni, és mindegyik kérelem után külön díjat kell fizetni. Mindazonáltal a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló kérelmek alapulhatnak több megszűnési okon, és a védjegy törlésére irányuló kérelmek is alapulhatnak feltétlen és viszonylagos okok kombinációján. Amennyiben a kérelmező egyetlen, megszűnési és törlési okokon alapuló kérelmet nyújt be, a Hivatal hiánypótlásra felszólító levelet küld neki, amelyben felszólítja az egyik vagy a másik fajta ok közötti választásra, valamint tájékoztatja, hogy újabb törlési kérelmet újabb bejelentési díj megfizetésével nyújthat be. Ha a kérelmező nem jelöli meg, hogy milyen fajta okot kíván választani, a Hivatal a kérelmet elfogadhatatlanként elutasítja [a KV Vhr. 39. szabályának (3) bekezdése]. A törlési kérelemnek tartalmaznia kell azokat az okokat, amelyeken alapul, vagyis a KVR azon konkrét rendelkezéseit, amelyek a kért törlést indokolják. Az eljárás során a kérelmező korlátozhatja azokat az okokat, amelyekre kezdetben alapozta a kérelmet, de újabb okokkal nem terjesztheti ki a kérelem hatókörét. Ezen túlmenően, amennyiben a törlési kérelem viszonylagos okokon alapul (a KVR 53. cikke), a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmet megalapozó jog vagy jogok részletes adatait, szükség esetén pedig azokat az adatokat, amelyek bizonyítják, hogy a kérelmező jogosult törlési okként a korábbi jogra hivatkozni (értve ez alatt a KV Vhr. 15. szabályának b), d), e), f), g) és h) pontjában felsorolt megjelöléseket, amelyek hasonlóan alkalmazandók). A KVR 53. cikkének (2) bekezdésén alapuló kérelmek esetében meg kell jelölni azon konkrét nemzeti jogszabályi rendelkezéseket, amelyek igazolják, hogy a hatályos nemzeti jog szerint a kérelmező jogosult igényt benyújtani az adott jogra. A KV Vhr. 37. szabálya b) pontjának iv. alpontja értelmében a törlési kérelemben ezen felül meg kell jelölni a törlési okok alátámasztására benyújtott tényeket, bizonyítékokat és érveket is. Ez azt jelenti, hogy egy olyan kérelem puszta beadása, amelynek űrlapján minden vonatkozó jelölőnégyzetet megjelöltek, de amely nem tartalmaz, vagy legalább nem jelöl meg az alátámasztására benyújtott valamely tényt, bizonyítékot és érvet, rendes esetben elfogadhatósági hiányosságnak minősül. Ez alól az egyetlen kivételt a védjegyoltalom használat elmaradásán alapuló megszűnésének megállapítására irányuló kérelmek jelentik [a KVR 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja], amelyek esetében a bizonyítás a közösségi védjegy jogosultját terheli. 8. oldal

9 Végül le kell szögezni, hogy jelentős különbség van az elfogadhatósági és az igazolásra vonatkozó követelmények között. A 4. pont bevezetőjében már említettek szerint, jóllehet a viszonylagos okokon alapuló törlési eljárásban nincs időkorlát a korábbi jogok fennállásának igazolására, és az összes korábbi jog létezésének, érvényességének és oltalma terjedelmének igazolását, valamint annak bizonyítékát, hogy a kérelmező jogosult ezekre, a kérelemmel együtt kell benyújtani, ez nem azt jelenti, hogy ne lenne különbség az elfogadhatósági és az igazolásra vonatkozó követelmények között. Ha például egy kérelmező egyértelműen meghatározza azt a korábbi védjegyet, amelyen a kérelem alapul (a KV Vhr. 37. szabálya b) pontjának ii. alpontja), és megjelöli az ezen okok alátámasztására szolgáló bizonyítékot (a KV Vhr. 37. szabálya b) pontjának iv. alpontja), a kérelem elfogadható. Ha a későbbiekben a bizonyítékról kiderül, hogy nem elégséges a korábbi jog fennállásának igazolására (pl. az igazolás nem hivatalos forrásból származik, vagy nincs lefordítva az eljárás nyelvére), a kérelmet megalapozatlanként kell elutasítani [analógiaként lásd a KV Vhr. 20. szabályának (1) bekezdését], nem pedig elfogadhatatlanként. A korábbi jogok fennállásának igazolására vonatkozó időkorlát hiánya azonban azt jelenti, hogy a kérelmező az eljárás bármelyik későbbi szakaszában (de még a kontradiktórius szakasz lezárulása előtt) saját kezdeményezésére pótolhatja az igazolás tekintetében fennálló hiányosságokat. A korábbi jogok fennállásának igazolására vonatkozó követelményeket illetően lásd az Iránymutatásban szereplő, a korábbi jogok meglétének igazolásáról szóló C. rész ( Felszólalás ) 1. szakaszát ( Eljárási kérdések ), továbbá a viszonylagos okokon alapuló törlési eljárásról szóló D. rész ( Törlés ) 2. szakaszát ( Érdemi rendelkezések ) A kérelmező azonosítása (a KV Vhr. 37. szabályának c) pontja) A törlési kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint ha képviselőt jelölt ki a képviselő nevét és címét. Az a kérelmező, akinek lakóhelye, illetve székhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az Európai Unióban található, hivatásos képviselőt köteles a képviseletével megbízni [a KVR 92. cikkének (2) bekezdése]. További információkért lásd ezen Iránymutatás A. részének ( Általános rendelkezések ) 5. szakaszát ( Hivatásos képviselet ). Több kérelmező esetén a viszonylagos okokon alapuló törlés iránti kérelmekre a felszólalással azonos szabályok vonatkoznak [lásd ezen Iránymutatás C. részének ( Felszólalás ) 1. szakaszát ( Eljárási kérdések )]. E szabályok közvetlenül kapcsolódnak a KVR 56. cikkének (1) bekezdésében, valamint a KVR 41. cikkének (1) bekezdésében szereplő jogosultsági követelményekre vonatkozó rendelkezésekhez. A védjegy feltétlen okokon alapuló törlése iránti, és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló kérelmek esetében viszont több kérelmezőre vonatkozó külön előírás nincs, kivéve, hogy a kérelemben ezt a tényt egyértelműen meg kell jelölni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy valamennyi, több kérelmezőre vonatkozó esetben a KV Vhr. 75. szabálya, továbbá 94. szabálya (7) bekezdésének e) pontja alkalmazandó (közös képviselő kijelölése és a költségek megállapítása). 9. oldal

10 4.2. Felhívás hiánypótlásra A KV Vhr. 39. szabályának (3) és (4) bekezdése A KV Vhr. 39. szabályának (3) bekezdésével összhangban, amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy egy törlési kérelem nem felel meg a KV Vhr. 37. szabályának, megjelölt határidőn belüli (ez a Hivatal gyakorlatában két hónap) hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. Erre a hiányosság feltárását követően azonnal sor kerül, függetlenül attól, hogy a hiányosság feltárása az elfogadhatósági ellenőrzés keretében vagy azon kívül történt-e. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez csak az elfogadhatósági követelmények vonatkozásában megállapított hiányosságokra vonatkozik, az igazolásra vonatkozó követelményekkel kapcsolatos hiányosságokra nem, ezeket a kérelmezőnek saját kezdeményezésére kell pótolnia (lásd a fenti pontot). Amennyiben a hiánypótlásra a határidő lejárta előtt nem kerül sor, a Hivatal elutasító határozatot hoz a kérelem elfogadhatatlansága miatt. Ha a törlési kérelem több okon és/vagy korábbi jogon alapul, és a hiányosságok ezek közül csak néhány okot vagy jogot érintenek, az eljárás folytatódhat a többi azon ok vagy korábbi jog vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban elfogadhatósági hiányosságok nem állnak fenn (részleges elfogadhatóság). A kérelem okaival kapcsolatban fentebb már említettek szerint a KV Vhr. 39. szabályának (3) bekezdésével összefüggésben a kérelmező hiánypótlásra való felszólítása nem eredményezheti az eredeti kérelemben meghatározott eljárás (korábbi jogok, áruk és szolgáltatások stb.) hatókörének kiterjesztését. Például, ha a törlési kérelem azt jelöli meg, hogy a kérelem a támadott lajstromozásban foglalt áruk és szolgáltatások egy része ellen irányul, és a Hivatal KV Vhr. 39. szabályának (3) bekezdése értelmében felszólítja a kérelmezőt, hogy jelölje meg, hogy a közösségi védjegy mely konkrét árui és szolgáltatásai ellen irányul a kérelem, egy olyan értelmű válasz, miszerint a kérelem mindazon áruk és szolgáltatások ellen irányul, amelyekre a közösségi védjegyet lajstromozták, nem tekinthető megfelelő hiánypótlásnak, mivel kiterjeszti a kérelem hatókörét. A Hivatal tájékoztatja e jogi helyzetről a kérelmezőt, és felszólítja, hogy két hónapon belül olyan megjelölést adjon be, amely nem tartalmazza az összes árut és szolgáltatást. Amennyiben a kérelmező erre nem megfelelő választ ad, a Hivatal határozatot hoz, amelyben a kérelmet elfogadhatatlanként elutasítja. Végül a KV Vhr. 39. szabályának (3) bekezdése csak a KV Vhr. 37. szabálya szerinti viszonylagos elfogadhatósági követelményekre alkalmazható. A feltétlen elfogadhatósági követelményekkel összefüggő hiányosságokra [pl. a KV Vhr. 38. szabályának (1) bekezdésében előírt fordítás hiánya, res iudicata fennállása, vagy abban az esetben, ha ugyanazon jogosult előzőleg egy másik korábbi jogon alapuló törlési kérelmet nyújtott be, vagy ha a kérelem nem felel meg a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló kérelem és a támadott közösségi védjegy bejegyzése között eltelt öt éves időszak követelményének] nem terjed ki a KV Vhr. 39. szabálya (3) bekezdésének hatálya, és ezek pótlására nincs mód (azaz a szóban forgó kérelemnek mint elfogadhatatlannak az elutasítását eredményezik). 10. oldal

11 5. A közösségi védjegy jogosultjának értesítése a kérelemről és a felek közötti további eljárási cselekmények A KVR 57. cikke A KV Vhr. 40. szabálya A KV Vhr. 40. szabályának (1) bekezdése előírja, hogy a támadott közösségi védjegy jogosultját a benyújtottnak tekintendő minden törlési kérelemről értesíteni kell, és amennyiben a Hivatal elfogadhatónak ítélte a kérelmet, felkéri a jogosultat, hogy a Hivatal által megjelölt határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ezért, miután a Hivatal ellenőrizte, hogy a díj beérkezett-e (és így a kérelem benyújtottnak tekintendő), valamint elvégezte az elfogadhatósági ellenőrzést, értesíti a közösségi védjegy jogosultját a törlési kérelemről. Ha az elfogadhatósági ellenőrzés során nem derül fény hiányosságokra, a közösségi védjegy jogosultjának a törlési kérelemről való értesítésében a Hivatal egyúttal felkéri a jogosultat észrevételei előterjesztésére [a KVR 51. cikke (1) bekezdésének a) pontján alapuló megszűnés megállapítására irányuló kérelem esetén pedig felszólítja a jogosultat, hogy igazolja a védjegy tényleges használatát lásd a KV Vhr. 40. szabályának (5) bekezdését]. A gyakorlatban a Hivatal a közösségi védjegy jogosultjának három hónapot biztosít a kérelemre történő első válaszának megadására. Ha az elfogadhatósági ellenőrzés pótlásra váró hiányosságok fennállását tárja fel, a közösségi védjegy jogosultja ekkor is kap értesítést a kérelemről, valamint tájékoztatást azokról a hiányosságokról, amelyeket a kérelmezőnek pótolnia kell. Ebben az esetben azonban csak a kérelemről szóló értesítést küldik ki, és mindaddig, amíg a kérelmező nem végzi el a hiánypótlást, a Hivatal nem kéri fel a közösségi védjegy jogosultját észrevételei (vagy adott esetben a használat igazolásának) előterjesztésére. A Bíróság C 402/11.P. sz. REDTUBE -ügyben október 18-án hozott ítélete értelmében (amely a törlési eljárásokhoz hasonlóan alkalmazandó) az elfogadhatósági ellenőrzést követően a feleknek küldött értesítés - amelyben tájékoztatják őket arról, hogy a törlési kérelem a KV Vhr. 37. szabályával összhangban elfogadható - olyan határozatot jelent, amely a KVR 58. cikkének (2) bekezdése alapján az eljárást lezáró ügydöntő határozat elleni fellebbezésben megtámadható. A határozat ezért köti a Hivatalt, amely a határozatot csak az eljárás egy későbbi szakaszában vonhatja vissza, feltéve, ha a KVR 80. cikkében a határozatok visszavonására előírt követelmények teljesülnek. A KVR 57. cikkének (1) bekezdése értelmében a Hivatal olyan gyakran szólíthatja fel a feleket észrevételeik benyújtására, amilyen gyakran ezt szükségesnek ítéli. A gyakorlatban és az eljárás felesleges elhúzódásának elkerülése érdekében a Hivatal általában két körben biztosít lehetőséget az észrevételek megtételére, és az utolsó szó rendszerint a közösségi védjegy jogosultját illeti (vagyis: törlési kérelem a közösségi védjegy jogosultjának észrevételei a kérelmező észrevételei a közösségi védjegy jogosultjának észrevételei). Mindazonáltal azokban az esetekben, amelyekben az észrevételek megtételére nyitva álló határidőn belül az egyik fél nem nyújt be semmilyen bizonyítékot vagy észrevételt, és/vagy jelzi, hogy nincs több megjegyzése, a Hivatal közvetlenül lezárhatja az eljárás kontradiktórius szakaszát, és értesítheti a feleket arról, hogy készen áll a határozat meghozatalára. 11. oldal

12 Kivételes esetekben azonban lehetőség van arra, hogy a felek további fordulókban tegyék meg észrevételeiket, különösen akkor, amikor az utolsó körben olyan újabb releváns bizonyíték benyújtására kerül sor, amelyet előzőleg nem tudtak előterjeszteni. A Hivatal gyakorlata szerint a feleknek észrevételeik előterjesztésére két hónapos határidő áll rendelkezésükre (ez alól kivételt képez a közösségi védjegy jogosultja első észrevételeinek benyújtása, lásd fentebb). A viszonylagos okokon alapuló törlési kérelmeket illetően a közösségi védjegy jogosultja szintén benyújthat azon korábbi védjegyek használatának igazolására vonatkozó kérelmet, amelyeken a törlési kérelem alapul. Ha a kérelem elfogadható [a használat igazolása iránti kérelem elfogadhatóságára vonatkozó szabályokat illetően lásd ezen Iránymutatás C. részének ( Felszólalás ) 6. szakaszát ( A használat igazolása ), a Hivatal felszólítja a kérelmezőt az igazolás benyújtására [a KVR 57. cikkének (2) és (3) bekezdése, a KV Vhr. 40. szabályának (6) bekezdése]. A felszólalási eljárással ellentétben [a KV Vhr. 22. szabályának (1) bekezdése] a törlési eljárásokban a kérelmet a közösségi védjegy jogosultja a törlési kérelemre vonatkozó első válaszával együtt, vagy a későbbi észrevételi fordulók bármelyikében is benyújthatja. Ezen túlmenően, ha a KVR 53. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben a törlési kérelem a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul, nincs olyan rendelkezés, amely előírná a kérelmező számára, hogy azzal az állítással lépjen fel, hogy korábbi védjegyei használat során fokozott megkülönböztető képességet szereztek, vagy amely előírná számára a vonatkozó bizonyítékok kérelemmel együtt történő benyújtását. Ezt az igényt ezért az eljárás kontradiktórius szakaszának egy későbbi fázisában is elő lehet terjeszteni (lásd a T 424/10. sz. Représentation d éléphants dans un rectangle ügyben február 7-én hozott ítélet pontját). Ezt azonban meg kell különböztetni a KVR 8. cikkének (5) bekezdésén alapuló igénytől, amely a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában írt októl eltérő különleges ok, és amelyet KV Vhr. 37. szabálya b) pontjának ii. alpontjának értelmében (a jó hírnévre vonatkozó bizonyítékkal együtt) a törlési kérelemnek kell tartalmaznia. Miután a felek előterjesztették észrevételeiket és/vagy (adott esetben) a védjegy használatának igazolását, a kontradiktórius szakasz lezárul, és a kérelmet határozathozatalra bocsátják. Amennyiben az eljárás bármely szakaszában valamelyik fél nem a megjelölt határidőn belül teszi meg észrevételeit, a Hivatal lezárja a kontradiktórius szakaszt, és a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hozza meg határozatát [a KV Vhr. 40. szabályának (2) bekezdése, amely mindkét félre hasonlóan alkalmazandó]. Az eljárási határidőkre, az eljárás során történő kiterjesztésre, a felek értesítésére vagy megváltozására stb. vonatkozó szabályok tekintetében lásd ezen Iránymutatás eljárási kérdésekkel foglalkozó szakaszát a C. rész ( Felszólalás ) 1. szakaszában ( Eljárási kérdések ), minthogy e kérdésekre értelemszerűen az említett szabályok alkalmazandók. 12. oldal

13 6. A törlési eljárás során használt nyelvek A KVR 119. cikkének (5), (6) és (7) bekezdése A KV Vhr. 38. szabályának (1) és (3) bekezdése, 39. szabályának (2) és (3) bekezdése, 96. szabályának (1) és (2) bekezdése Az eljárásban használt nyelvekre vonatkozó részletes szabályokat lásd ezen Iránymutatás C. részének ( Felszólalás ) 1. szakaszában ( Eljárási kérdések ). Ez a rész csak a törlési eljárásra alkalmazandó különleges szabályokat tárgyalja. A KVR 119. cikkének (5) bekezdése értelmében a törlési kérelmeket a Hivatal egyik hivatalos nyelvén (azaz angol, francia, német, olasz vagy spanyol nyelven) kell benyújtani. A törlési eljárásokban részt vevő felek abban is megállapodhatnak, hogy az eljárás nyelve az Európai Unió egy, a fentiektől eltérő hivatalos nyelve legyen [a KVR119. cikkének (7) bekezdése]. A megállapodást a közösségi védjegy jogosultjának a törlési kérelemről való értesítésétől számított két hónapon belül kell közölni a Hivatallal. Ebben az esetben a kérelmezőnek attól a naptól számított egy hónapon belül, amikor a megállapodást közölték a Hivatallal, be kell nyújtania a kérelemnek a felek által közösen választott nyelvre történt fordítását (ha nem eleve ezen a nyelven nyújtotta be a kérelmet). Ha a fordítást nem, vagy későn nyújtják be, az eljárás nyelve változatlan marad [a KV Vhr. 38. szabályának (3) bekezdése] A törlési kérelem fordítása A KVR 119. cikkének (6) bekezdése A KV Vhr. 38. szabályának (1) és (3) bekezdése, 39. szabályának (2) bekezdése Ha a kérelmet a Hivatalnak azon a nyelvén nyújtják be, amely a támadott közösségi védjegy két nyelvének egyike, az eljárás nyelve automatikusan ez a nyelv lesz. Ha a kérelmet a Hivatalnak nem azon a nyelvén nyújtják be, amely a támadott közösségi védjegy két nyelvének egyike, és nem a hivatalos űrlapot használják, a törlési kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül a kérelmezőnek saját kezdeményezésére be kell nyújtania a megfelelő nyelvű fordítást (a támadott közösségi védjegy egyik nyelvére történt fordítást, amennyiben mindkét nyelv a Hivatal nyelve, vagy a támadott közösségi védjegy második nyelvére történt fordítást akkor, ha az első nyelv nem a Hivatal nyelve). Az eljárás nyelve ekkor az a nyelv lesz, amelyre a kérelmet lefordították. Ha a kérelmező határidőn belül nem nyújtja be a megfelelő nyelvre történt fordítást, a törlési kérelmet a Hivatal elfogadhatatlanként elutasítja [a KVR 119. cikkének (6) bekezdése, a KV Vhr. 38. szabályának (1) bekezdése és 39. szabályának (2) bekezdése]. A KV Vhr. 39. szabályának (3) bekezdése nem a KV Vhr. 38. szabályának (1) bekezdésére utal, ezért ezekben az esetekben a Hivatal nem küld hiánypótlásra felszólító levelet, és a törlési kérelem benyújtásától számított egy hónapig vár a fordítás benyújtására. 13. oldal

14 Ha a kérelmező a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a védjegy törlésére irányuló kérelemhez rendszeresített hivatalos űrlapot használja, és az űrlap nem a megfelelő nyelven van kitöltve, a fordítást illetve az eljárás nyelvének megjelölését illetően előfordulhatnak kivételek. A különböző forgatókönyveket illetően lásd ezen Iránymutatás oldalán található C. rész ( Felszólalás ) 1. szakaszát ( Eljárási kérdések ) A kérelem alátámasztására a kérelmező által benyújtott bizonyítékok fordítása A KV Vhr. 38. szabályának (2) bekezdése és 39. szabályának (3) bekezdése A KV Vhr. 38. szabályának (2) bekezdése értelmében, ha a kérelmet alátámasztó bizonyítékot nem a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a védjegy törlésére irányuló eljárás nyelvén nyújtják be, a kérelmezőnek a kérelmet alátámasztó bizonyíték benyújtásától számított két hónapon belül saját kezdeményezésére be kell nyújtania az erre a nyelvre történt fordítást. Ez vonatkozik a kérelmező által az eljárás során benyújtott minden bizonyítékra, akár a kérelemmel együtt, akár egy későbbi szakaszban kerül sor a bizonyíték beadására. A Hivatal nem küld hiánypótlásra felszólító levelet, és a kérelmet alátámasztó bizonyíték fordítását a kérelmezőnek saját kezdeményezésére kell beadnia. Ha a kérelmező nem nyújtja be a kérelmet alátámasztó azon bizonyíték fordítását, amely szükséges az ügy elfogadhatóságának eldöntéséhez (pl. ha nem kerültek lefordításra a kérelmet megalapozó korábbi jog részletes adatai, vagy az indokok alátámasztására szolgáló tények, bizonyítékok és érvek megjelölése), a Hivatal felhívja a kérelmezőt, hogy a KV Vhr. 39. szabályának (3) bekezdése szerint pótolja a hiányosságot (az R 0300/ sz. ACTILON kontra ACTELION -ügyben március 2-án hozott határozat). Amennyiben hiánypótlásra nem kerül sor, a Hivatal a törlési kérelmet egészében vagy részben elfogadhatatlanként elutasítja [a KVR 119. cikkének (6) bekezdése, a KV Vhr. 38. szabályának (2) bekezdése és 39. szabályának (3) bekezdése]. Amennyiben a kérelmező nem nyújt be egyéb olyan bizonyítékra vonatkozó fordítást, amely nem érintené az ügy elfogadhatóságát, bármely, a kérelem alátámasztására szolgáló olyan dokumentumot, amelyet a KV Vhr. 38. szabályának (2) bekezdésében előírt határidőn belül a kérelmező nem fordíttat le az eljárás nyelvére, a Hivatal úgy tekint, mint amelyet nem kapott meg, ezért azt nem veszi figyelembe [a KV Vhr. 98. szabályának (2) bekezdése] (lásd az R 0826/ MANUFACTURE PRIM 1949 (ÁBRÁS VÉDJEGY) -ügyben március 5-én hozott határozat 25. pontját) A felek által az eljárás során benyújtott észrevételek fordítása A KV Vhr. 96. szabályának (1) bekezdése és 98. szabályának (2) bekezdése Annak a félnek, aki a Hivatalnak az eljárás nyelvétől eltérő másik hivatalos nyelvén nyújt be észrevételeket, a benyújtás napjától számított egy hónapon belül be kell nyújtania az észrevételek fordítását [a KV Vhr. 96. szabályának (1) bekezdése]. 14. oldal

15 A Hivatal nem kéri be a fordítást, és folytatja az üggyel kapcsolatos eljárást. Az előírt fordításról az adott félnek kell gondoskodnia. Ha a fordítás benyújtására az előírt egy hónapos határidőn belül nem kerül sor, a Hivatal úgy tekinti, hogy az észrevételeket nem kapta meg, ezért ezeket nem veszi figyelembe [a KV Vhr. 98. szabályának (2) bekezdése] A közösségi védjegy jogosultja által az eljárás során benyújtott bizonyítékok fordítása A KV Vhr. 96. szabályának (2) bekezdése és 98. szabályának (2) bekezdése A közösségi védjegy jogosultja által az eljárás során benyújtott iratokra (kivéve a használat igazolására benyújtott iratokra, lásd alább) a KV Vhr. 96. szabályának (2) bekezdése vonatkozik, ezért azok az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén benyújthatók. E rendelkezéssel összhangban a közösségi védjegy jogosultja nem köteles automatikusan fordítást beadni, de a Hivatal megkövetelheti, hogy ezt egy megadott határidőn belül tegye meg. Ezzel kapcsolatos mérlegelési joga gyakorlásakor a Hivatal figyelembe veszi a bizonyíték jellegét, valamint a felek érdekeit. Abban az esetben, ha a Hivatal felszólítja a közösségi védjegy jogosultját a bizonyíték fordításának benyújtására, és ennek a közösségi védjegy jogosultja a megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, azt jelenti, hogy a le nem fordított dokumentumokat a Hivatal nem veszi figyelembe [a KV Vhr. 98. szabályának (2) bekezdése] A használat igazolásának fordítása A KV Vhr. 22. szabályának (6) bekezdése Jóllehet a KV Vhr. 40. szabályának (5) és (6) bekezdése kifejezetten csak a KV Vhr. 22. szabályának (2), (3) és (4) bekezdésére hivatkozik, a törlési eljárásokban a KV Vhr. 22. szabályának (6) bekezdése is hasonlóan alkalmazandó, mivel a belső logika ugyanaz, vagyis a bizonyíték fordítását amely a használat igazolására vonatkozóan meglehetősen hosszú lehet csak a szükségesnek tartott mértékben követelik meg [lásd az R 0167/ sz. INA kontra INA (ábrás védjegy) -ügyben március 11-én hozott határozat pontját]. Következésképpen a két fél bármelyike által benyújtott használati igazolás tekintetében a KV Vhr. 22. szabályának (6) bekezdését különös rendelkezésként ( lex specialis ) kell alkalmazni a KV Vhr. 38. szabályának (2) bekezdésében felmerülő (a kérelmező által benyújtott bizonyíték), valamint a KV Vhr. 96. szabályának (2) bekezdésében felmerülő (a közösségi védjegy jogosultja által benyújtott bizonyíték) általános rendelkezéssel (lex generalis) szemben. A KV Vhr. 22. szabálya (6) bekezdésének megfelelően, amennyiben a használat igazolására az egyik fél által benyújtott bizonyíték nem az eljárás nyelvén készült, a Hivatal előírhatja a benyújtó fél számára, hogy a bizonyítékot két hónapos határidőn belül adja be az eljárás nyelvén. Ezzel kapcsolatos mérlegelési joga gyakorlásakor a Hivatal figyelembe veszi a bizonyíték jellegét, valamint a felek érdekeit. Abban az 15. oldal

16 esetben, ha a Hivatal felkéri a közösségi védjegy jogosultját a bizonyíték fordításának benyújtására, és ennek a közösségi védjegy jogosultja a megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, azt jelenti, hogy a nem lefordított dokumentumokat a Hivatal nem veszi figyelembe (kivéve azokat, amelyeket maguktól értetődőknek ítél meg). A KV Vhr. 22. szabálya (6) bekezdésének alkalmazására vonatkozó további útmutatásért lásd ezen Iránymutatás C. részének ( Felszólalás ) 1. szakaszát ( Eljárási kérdések ), valamint C. részének ( Felszólalás ) 6. szakaszát ( A használat igazolása ). 7. Egyéb kérdések 7.1. Az eljárás folytatása A KVR 82. cikke A KVR 82. cikke (1) bekezdésének értelmében a Hivatal előtt indított eljárásban érintett azon fél, amely a Hivatallal szemben valamely határidőt elmulasztott, kérheti az eljárás folytatását, feltéve, hogy az erre irányuló kérelem benyújtásáig az elmulasztott cselekményt teljesíti. Az eljárás folytatása iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha a kérelem az elmulasztott határidő lejártától számított két hónapon belül benyújtásra kerül, és nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az eljárás folytatása után fizetendő díjat meg nem fizetik. Ez a rendelkezés alkalmazandó a Hivatal előtt folyó valamennyi eljárásra. További részletekért lásd ezen Iránymutatás A. részének ( Általános rendelkezések ) 1. szakaszát ( Kommunikációs módok, határidők ). Ennek a rendelkezésnek a törlési eljárásokkal összefüggésben történő külön említése azonban a felszólalási eljárásoktól való különbözőségének hangsúlyozását célozza. A felszólalással kapcsolatban a KVR 82. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy az eljárás folytatása nem alkalmazható többek között a KVR 41. és 42. cikkében meghatározott határidőkre (felszólalás benyújtására előírt időszak, a Hivatal által tények, bizonyítékok, érvek vagy észrevételek benyújtására megadott határidők). A törlési eljárásokban azonban a törlési eljárásokon belül megjelölt bármely határidővel kapcsolatban kérelmezhető az eljárás folytatása (kivéve a KVR 60. cikkében előírt fellebbezés benyújtására vonatkozó határidőt) Felfüggesztés A KVR 104. cikke A felfüggesztésről általánosságban lásd ezen Iránymutatás C. részének ( Felszólalás ) 1. szakaszát ( Eljárási kérdések ) [figyelembe véve azonban, hogy a törlési eljárásokban nincs gondolkodási idő ( cooling-off )]. A KV Vhr. 20. szabályának (7) bekezdése hasonlóan alkalmazandó. A törlési eljárások legfőbb sajátosságát ebben a tekintetben a közösségi védjegybíróságok előtt folyó törlési perekre vonatkozó külön szabályok alkotják. A KVR 104. cikkének (2) bekezdése szerint a Hivatal a törlési kérelem tárgyában folyó eljárás során a felek meghallgatását követően hivatalból, vagy a felek egyikének kérelmére az ellenérdekű fél meghallgatását követően felfüggeszti az eljárást, ha a támadott 16. oldal

17 közösségi védjegy érvényessége tárgyában közösségi védjegybíróság előtt előterjesztett viszontkereset alapján eljárás folyik, kivéve, ha a tárgyalást nyomós okból folytatni kell. A KVR 104. cikkének (2) bekezdése megállapítja továbbá azt is, hogy a közösségi védjegybíróság az előtte folyó eljárásban részt vevő felek bármelyikének kérelmére az eljárásban részt vevő felek meghallgatását követően felfüggesztheti az eljárást. A Hivatal ebben az esetben folytatja az előtte folyamatban lévő eljárást. A KVR 104. cikkének (2) bekezdése értelmében előterjesztett felfüggesztés iránti kérelmet releváns bizonyítékkal kell alátámasztani. A felfüggesztés iránti kérelem csak akkor tekintendő az eljárásra nézve relevánsnak, és a KVR 104. cikkének (2) bekezdése szerint akkor lehet helyt adni neki, ha a támadott közösségi védjegyre, nem pedig párhuzamos törlési eljárásokban támadott közösségi védjegyekre vonatkozik Lemondás és visszavonás A közösségi védjegyekről történő lemondásra vonatkozó hivatali gyakorlatot ezen Iránymutatás E. részének ( A lajstrommal kapcsolatos műveletek ) 1. szakasza ( Változások a lajstromozásban ) mutatja be Az összes támadott árura és/vagy szolgáltatásra kiterjedő lemondás A törlési eljárásokban főszabályként a támadott közösségi védjegyről való teljes lemondás következményei (vagy az összes olyan árura és/vagy szolgáltatásra kiterjedő részleges lemondás következményei, amelyek ellen a törlési kérelem irányul) hasonlóak a felszólalási eljárások során a közösségi védjegy lajstromozására irányuló bejelentés visszavonásának következményeihez. A közösségi védjegy lajstromozására irányuló bejelentés visszavonásának esetével ellentétben azonban egy lajstromozott közösségi védjegyről történő lemondás hatálya nem azonos a szóban forgó eljárást lezáró érdemi határozat hatályával. Míg egy közösségi védjegyről való lemondás csak bejegyzésének napjával válik hatályossá, a közösségi védjegy törlését kimondó határozat hatálya egy korábbi időponttól kezdődik, legyen ez az időpont a közösségi védjegy lajstromozásának a dátuma (törlés esetén), vagy az a dátum, amikor a törlési kérelmet benyújtották (védjegyoltalom megszűnésének megállapítása esetén). Ennek következtében, mint szabály, és a támadott közösségi védjegyről való lemondás ellenére úgy tekintendő, hogy érdemi határozat elérése érdekében a kérelmezőnek még mindig jogos érdeke fűződik a törlési eljárás folytatásához (lásd a C-552/09 P sz. TiMi KiNDERJOGHURT -ügyben március 24-én hozott ítélet 39. pontját, valamint az R 0463/ sz. MAGENTA -ügyben október 22-én hozott határozat pontját). Törlési eljárás tárgyát képező közösségi védjegyről való lemondás esetén a gyakorlatban a Hivatal felfüggeszti a lemondás bejegyzését, ezzel párhuzamosan a Törlési Osztály értesíti a kérelmezőt a lemondásról, akit felszólít, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit, továbbá közölje, hogy kívánja-e folytatni az eljárást, vagy beleegyezik az eljárás érdemi határozat nélküli lezárásába. A levélben azt is közlik a kérelmezővel, hogy amennyiben nem válaszol, az eljárás érdemi határozat nélkül lezárul. 17. oldal

18 Amennyiben a kérelmező válaszol, és kifejezetten beleegyezik az eljárás lezárásába, a lemondás bejegyzésre kerül, és úgy tekintik, hogy a törlési kérelmet visszavonták, az eljárást pedig érdemi határozat nélküli lezárják. A költségeket a kérelmező viseli [a KVR 85. cikkének (3) bekezdése]. Amennyiben a kérelmező nem nyújt be észrevételt a törlési eljárás lezárására vonatkozóan, a Törlési Osztály mindkét fél számára levelet küld a törlési eljárás lezárásáról, amelyben tájékoztatja a kérelmezőt a KV Vhr. 54. szabályának (2) bekezdésében megállapított esetleges jogvesztéséről. Ha a kérelmező az e rendelkezésben előírt határidőn belül nem kéri kifejezetten az ügy tekintetében a határozathozatalt, a lemondást bejegyzik a lajstromba. Amennyiben a kérelmező akár a Hivatal azon felhívására adott válaszában, amelyben felkérték észrevételei előterjesztésére, akár a KV Vhr. 54. szabályának (2) bekezdésében írt határozathozatal iránti kérelemben igényli a törlési eljárás folytatását, a törlési eljárás folytatódik mindaddig, amíg ügydöntő érdemi határozat nem születik. Ezekben az esetekben a KVR 85. cikkének (3) bekezdése szerint a győztes felet terhelő költségeket a pervesztes fél viseli, és nem feltétlenül az eljárást megszüntető fél. A törlést kimondó határozat jogerőre emelkedését követően a lemondást csak azon árukra és/vagy szolgáltatásokra jegyzik be, amelyek esetében a támadott közösségi védjegy nem került megszüntetésre vagy törlésre (amennyiben volt ilyen) A támadott áruknak és/vagy szolgáltatásoknak csak egy részére kiterjedő lemondás A közösségi védjegy jogosultja a támadott áruk és/vagy szolgáltatások egy részére kiterjedően is lemondhat részlegesen közösségi védjegyéről. Ilyenkor a Hivatal értesíti a törlést kérelmezőt, és felkéri, hogy közölje, fenn kívánja-e tartani törlési kérelmét. Ha a törlést kérelmező kéri az eljárás folytatását, és fenntartja törlés iránti kérelmét, a közösségi védjegy lajstromozásáról való részleges lemondás ellenére folytatódik az eljárás. Ha a törlést kérelmező nem kívánja fenntartani törlés iránti kérelmét, a Hivatal lezárja az eljárást, és határozatot hoz a költségekről, amelyben rögzíti, hogy mindegyik fél saját költségeit viseli [a KVR 85. cikkének (2) bekezdése] Visszavonás A törlést kérelmező az eljárás során bármikor visszavonhatja törlés iránti kérelmét. A Hivatal tájékoztatja a közösségi védjegy jogosultját a visszavonásról, lezárja az eljárást, és határozatot hoz a költségekről, amelyeket a közösségi védjegy jogosultja javára ítél meg (azaz a kérelmező viseli az ellenérdekű felet terhelő költségeket) [a KVR 85. cikkének (3) bekezdése], kivéve, ha a visszavonás közvetlenül a lemondás után következik be (lásd fent). A felek közölhetik, hogy a lemondás vagy a visszavonás egy általuk megkötött megállapodás következménye, és nincs szükség a költségekre vonatkozó határozat meghozatalára. Ha a felek egy mindkét fél által aláírt ilyen értelmű kérelmet a lemondás vagy visszavonás iránti kérelemmel együtt benyújtanak a Hivatalhoz, a Hivatal nem hoz határozatot a költségekről. Ilyen értelmű kérelem két külön levélben is megküldhető a Hivatal részére. Amennyiben a felek nem közlik, hogy megegyeztek-e a költségekről, a Hivatal haladéktalanul határozatot hoz ezekről. A költségekről már meghozott határozatot a Hivatal nem vizsgálja felül abban az esetben, ha a felek a határozathozatal napját követően tájékoztatják a Hivatalt a költségekre vonatkozó 18. oldal

19 megállapodásukról. A megállapodás betartása, valamint a Hivatal költségekről szóló határozatának végre nem hajtása a felek felelőssége Egyazon védjegyoltalom megszűnésének megállapítására és védjegy törlésére irányuló kérelem Ha ugyanaz a közösségi védjegy védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló és törlési eljárás tárgyát is képezi, a Hivatal mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az eljárások gazdaságossága és lebonyolítási hatékonysága elvének figyelembevételével az egyik eljárást a másik megszűnéséig felfüggeszti-e, vagy hogy az eljárásokat milyen sorrendben folytatja le. Amennyiben elsőként olyan határozat születik, amely szerint a közösségi védjegy teljes egészében (vagy részlegesen, de a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló kérelemmel érintett összes árura/szolgáltatásra vonatkozóan) érvénytelen, és a határozat jogerőre emelkedik, a párhuzamosan folyó, védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárás okafogyottság miatt automatikusan lezárul. A költségek megállapítása a Hivatal mérlegelési jogkörébe tartozik [a KVR 85. cikkének (4) bekezdése], és rendszerint úgy határoz, hogy mindegyik fél saját költségeit viseli. Mindazonáltal, figyelembe véve azt, hogy a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása és a védjegy törlése eltérő hatályú (az első esetben ex nunc, a másodikban ex tunc), amennyiben először olyan határozat születik, miszerint a közösségi védjegyet teljes egészében (vagy részlegesen, de a törlési kérelemmel érintett összes árura/szolgáltatásra vonatkozóan) meg kell szüntetni, a Hivatal erről a határozat jogerőre emelkedését követően értesíti a kérelmezőt, valamint felszólítja, hogy nyújtsa be a törlési eljárás lezárására vonatkozó észrevételeit. Ha a kérelmező elegendő jogi érdeket tud felmutatni a törlést kimondó határozat meghozatalára, az eljárás folytatódik Az EU-t megjelölő támadott nemzetközi lajstromozások A KVR 152. cikkének (2) bekezdése és 158. cikke Törlési eljárásokat az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozások ellen is lehet indítani. Az ezen esetekre vonatkozó egyedi (különösen a benyújtási határidővel, valamint a használat igazolására vonatkozó határidővel kapcsolatos) szabályok ezen Iránymutatás M. részében ( Nemzetközi védjegyek ) találhatók. Egy nemzetközi lajstromozás elleni törlési kérelmet azon időpontot követően lehet benyújtani, hogy az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozást a Közösségi Védjegyértesítő meghirdette. [M.3.1. a meghirdetésük óta módosított vagy változatlan, a KVR 152. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzetközi lajstromozások]. A támadott nemzetközi lajstromozások jogosultjainak WIPO képviselőivel a jogosult hollététől függetlenül a Hivatal általában akkor veszi fel a kapcsolatot, ha ezek megfelelnek a KVR 93. cikkében előírt feltételeknek. Amennyiben a nemzetközi lajstromozás jogosultját képviselő WIPO képviselő nem felel meg a KVR 93. cikkében előírt feltételeknek, a törlési kérelemről szóló értesítést 19. oldal

20 közvetlenül a nemzetközi lajstromozás jogosultjának küldik meg, a WIPO képviselőnek pedig tájékoztatási céllal másolatot küldenek. A törlési kérelemről szóló értesítés a nemzetközi lajstromozás jogosultját arra is felkéri, hogy a KVR 93. cikkével összhangban a kézhezvételtől számított három hónapon belül jelöljön ki hivatásos képviselőt. Kötelező képviselet esetén [a KVR 92. cikkének (2) bekezdése] az értesítésben közlik az ezen előírásnak való meg nem felelés következményeit (nevezetesen azt, hogy a nemzetközi lajstromozás jogosultja által az eljárás során küldött közléseket nem veszik figyelembe). 20. oldal