KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt Szolnok, Nagysándor J. út 24. (56) december 31.

Átírás

1 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt Szolnok, Nagysándor J. út 24. (56) december 31. Éves beszámoló Keltezés: Szolnok, március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H.

2 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt Szolnok, Nagysándor J. u. 24. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) december 31. adatok E Ft-ban Előző Sorszám módosí- év(ek) A tétel megnevezése Előző év Tárgyév tásai a b c d e 1 A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5 Vagyoni értékű jogok 6 Szellemi termékek 7 Üzleti vagy cégérték 8 Immateriális javakra adott előlegek 9 Immateriális javak értékhelyesbítése 10 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 12 Műszaki berendezések, gépek, járművek 13 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 0 14 Tenyészállatok 15 Beruházások, felújítások 16 Beruházásokra adott előlegek 17 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 18 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 21 Egyéb tartós részesedés 22 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23 Egyéb tartósan adott kölcsön 24 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 25 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Keltezés: Szolnok, március 31. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

3 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) december 31. adatok E Ft-ban Előző Sorszám módosí- év(ek) A tétel megnevezése Előző év Tárgyév tásai a b c d e 26 B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek 30 Növendék-, hízó- és egyéb állatok 31 Késztermékek 32 Áruk 33 Készletekre adott előlegek 34 II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 38 Váltókövetelések 39 Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban 42 Egyéb részesedés 43 Saját részvények, saját üzletrészek 44 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 45 IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása 50 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások 52 Eszközök összesen Keltezés: Szolnok, március 31. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

4 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma "A" MÉRLEG Források (passzívák) Sorszám A tétel megnevezése december 31. adatok E Ft-ban Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 53 D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 56 II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 57 III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 61 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre 64 Céltartalék a jövőbeni költségekre 65 Egyéb céltartalék 66 F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 69 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 70 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 71 II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 73 Átváltoztatható kötvények 74 Tartozások kötvénykibocsátásból 75 Beruházási és fejlesztési hitelek 76 Egyéb hosszú lejáratú hitelek 77 Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 78 Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 79 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Keltezés: Szolnok, március 31. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

5 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma "A" MÉRLEG Források (passzívák) december 31. adatok E Ft-ban Előző Sorszám módosí- év(ek) A tétel megnevezése Előző év Tárgyév tásai a b c d e 80 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök 82 ebből: az átváltoztatható kötvények 83 Rövid lejáratú hitelek 84 Vevőktől kapott előlegek 85 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások 87 Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 89 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása 92 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek 94 Források összesen Keltezés: Szolnok, március 31. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

6 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt Szolnok, Nagysándor J. u. 24. "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) december 31. adatok E Ft-ban Előző Sorszám módosí- év(ek) A tétel megnevezése Előző év Tárgyév tásai a b c d e 1 1 Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele 3 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása ± Saját előállítású eszközök aktivált értéke 6 II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) III. Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés 9 5 Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés 22 A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV- V-VI-VII) Keltezés: Szolnok, március 31. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

7 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) december 31. adatok E Ft-ban Előző Sorszám módosí- év(ek) A tétel megnevezése Előző év Tárgyév tásai a b c d e Kapott (járó) osztalék és részesedés 24 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 26 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 28 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 32 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 34 ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 36 ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 39 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) X. Rendkívüli bevételek 43 XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII) Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés 50 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23) Keltezés: Szolnok, március 31. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

8 statisztikai számjel cégjegyzék száma KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. a vállalkozás megnevezése 5000 Szolnok, Nagysándor József út. 24. (56) a vállalkozás címe, telefonszáma KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a december 31-i ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Szolnok, március 30. Keltezés: a vállalkozás vezetője (képviselője)

9 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A. A vállalkozás és a számviteli politika bemutatása 1. A vállalkozás ismertetése A személyszállítási szolgáltatásokról szóló évi XLI. törvény preambulumában meghatározott elvek érvényre juttatására a helyközi autóbusszal végzett közösségi közlekedési szolgáltatás rendszerének átalakítása során szolgáltatás központú, átlátható támogatási módokon keresztül ellentételezett, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer létrehozása érdekében az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter (továbbiakban: Miniszter) 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapított. A Miniszter a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 284. (2) bekezdése valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló évi CVI. tv. 19. (1) bekezdése és a 20. (8) bekezdése szerinti 29/2012. RJGY sz. határozatával a társaság Magyar Állam nevében történő megalapítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t jelölte ki. A fentiek alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mint a Magyar Állam nevében eljáró Alapító részvényes (továbbiakban: Alapító) a Gt. és az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által a Vtv. 19. (1) és 20. (8) bekezdése alapján kiadott, 41/2012. (XI.12.) RJGY határozattal módosított 29/2012. (X.10.) RJGY. határozat III. pontja alapján zártkörűen működő részvénytársaságot hozott létre, és a társaság Alapító okiratát az alábbiak szerint határozta meg: 2

10 A TÁRSASÁG NEVE ÉS SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI FORMÁJA A társaság cégneve: KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. A társaság székhelye: 5000 Szolnok, Nagysándor József út 24. A működési formája: A társaság egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A TÁRSASÁG IDŐTARTAMA A társaság határozatlan időtartamra alakult. A társaság előtársasági időszaka a megalakulás napjától (2012. november 19.) a cégbírósági bejegyzés (2013. január 8.) napjáig tartott. A további üzleti évek a naptári évekkel megegyeznek. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE A társaság főtevékenysége: Üzletvezetés A társaság tevékenységei: Vagyonkezelés (holding) Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) ,- Ft, azaz Hétmilliárdnégyszázkilencvennégymillió-kettőszázhetvenhatezer forint. A társaság alaptőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás értéke ,- Ft, azaz Százkilencvennyolcmillió-négyszázhetvenhatezer forint, nem pénzbeli vagyoni 3

11 hozzájárulás értéke ,- Ft, azaz Hétmilliárdkettőszázkilencvenötmillió-nyolcszázezer forint. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA, EGYEDÜLI TAGJA A társaság a Magyar Állam tulajdonában álló egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Államot megillető Alapítói jogköröket az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény 3. -a alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján. Az egyedüli részvényest megillető Alapítói jogköröket gyakorló szervezet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), székhelye: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56, cégjegyzékszáma: ) A RÉSZVÉNYEK TÍPUSA, SZÁMA, NÉVÉRTÉKE A társaság egy (1) darab ,- Ft, azaz Húszmillió forint névértékű és kibocsátási értékű dematerializált törzsrészvényt és Hétmilliókettőszázkilencvenötezer-nyolcszáz ( ) darab Ft, azaz Egyezer forint névértékű, Ft, azaz Egyezeregyszáznyolcvannégy forint kibocsátási értékű dematerializált törzsrészvényt, valamint Százhetvennyolcezernégyszázhetvenhat ( ) darab Ft, azaz Egyezer forint névértékű bocsátott ki. 2. A számviteli politika bemutatása A Társaság a Számviteli törvény 14. alapján, a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül elkészítette a Számviteli politikáját. a) Az elszámolás alapja A Társaság éves beszámolót készít, ennek megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. 4

12 A évi beszámoló készítésének időpontja: február 15. Az éves beszámoló a magyar Számviteli Törvénnyel összhangban, a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. A mérleget a Társaság a Számviteli Törvény 1. sz. melléklet A változata szerint készíti el, az ún. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat lejárati sorrendben mutatja be. Az eredménykimutatás a Számviteli Törvény 3. sz. melléklet A változata szerint, összköltség eljárással készül, az ún. lépcsőzetes elrendezéssel. A Társaság konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett, mivel nem valósulnak meg a Számviteli törvény 3. (2) bekezdésében rögzített feltételek. Az éves beszámoló adatai a megjegyzett kivételektől eltekintve ezer forintban értendők. b) A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése A Társaság a Számviteli Törvény és a Gazdasági Társaságokról szóló törvény előírásai szerint végzi tevékenységét. A Társaság a Számviteli Törvénnyel összhangban kialakította a pénzkezelési, leltározási, eszköz és forrás értékelési szabályzatát. A Társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, következetesség, folytonosság, összemérés, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. 5

13 Adósonként együttesen kisösszegűnek minősíti a Társaság azokat a követeléseket, amelyek nem haladják meg a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát. Az értékvesztés megállapítása tételesen, egyedi értékelés alapján történik. Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintő megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri az adott év mérleg főösszegének 2%-át, illetve ha a mérleg főösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, akkor az 1 millió Ft. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó, a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett mutatja be a Társaság, mert azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgy évi adatainak. Ezért a mérlegben is, az eredménykimutatásban is különkülön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy, aki az éves beszámolót összeállította: Kovács Erika gazdasági igazgató (könyvvizsgálói kamarai tagsági igazolvány száma: ). A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett, könyvvizsgálója: Jerkó és Társa Könyvvizsgáló Kft. természetes személy képviselőjeként: Jerkovits János (Eng. sz: ). A könyvvizsgáló díjazása az éves beszámoló jóváhagyásáért: 650 e Ft+áfa. Az éves beszámoló aláírására Uti Csaba Mihály (lakcím: 3000 Hatvan, Peresi utca 16.) jogosult. 6

14 c) A piaci értéken történő értékelés elveinek ismertetése A Társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása Az eszközök befektetett, illetve forgóeszközök csoportjába történő minősítésének elvei A befektetett eszközök csoportjába azok az eszközök tartoznak, amelyek a Társaság tevékenységét tartósan közvetlenül vagy közvetett formában szolgálják. A tartósan minősítés alatt a számviteli törvényben megfogalmazott tartósságot kell érteni, amely a vállalkozási tevékenység egy évet meghaladó szolgálatát, az egy éven túli hasznosítást, az egy évet meghaladó lekötést jelenti. Ebből következően az az eszköz, amely a tevékenységet egy évet meghaladóan szolgálja, befektetett eszköznek minősül. A tevékenységet egy évet meg nem haladóan szolgáló eszközök a forgóeszközök közé tartoznak. Az értékpapírok forgóeszközként, illetve befektetésként való számbavételének elvei A befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírok között azokat a részesedéseken kívüli pénzügyi befektetéseket kell kimutatni, amelyek hosszabb távon, legalább egy éven túl szolgálják a Társaság elképzeléseit, nem rövid távú befektetés, nem az árfolyamnyereség elérése vezetett a vásárláshoz, hanem az, hogy a befektetés után tartósan kamatot kapjon a vállalkozás, vagy más módon érvényesítse hosszú távú érdekeit. A forgóeszközök közé tartozó értékpapírok között az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek, továbbá az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon átmeneti időre megszerzett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek és egyéb értékpapírok) kerülnek kimutatásra. 7

15 A céltartalékképzés alkalmazott elvei Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Az adózás előtti eredmény terhére a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. 8 A felújítás, karbantartás elkülönítésének elvei A Társaság felújításként, tehát értéknövelő beruházásként számolja el a már összes alkatrészét tekintve elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állaga helyreállítását szolgáló munkálatokat. Járművek esetén ez magában foglalja a karosszéria teljes körű átvizsgálását és helyreállítását, valamint ezzel egyidejűleg a fődarabok cseréjét, melyek következtében a jármű alkalmassá válik arra, hogy ismételten forgalomba helyezhető legyen. Karbantartási költségként kerülnek elszámolásra azok a javítási költségek, amelyek az eszköz folyamatos üzemeltetése, rendszeres helyreállítása, állagmegóvása érdekében merülnek fel, ideértve az alkatrészek, egységek, fődarabok cseréjét is, abban az esetben, ha a működést, üzemeltetést biztosítják, ahhoz szükségesek.

16 Az értékcsökkenés elszámolásának módja, az amortizációs politika lényegének meghatározása Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, a vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Az aktiválás, üzembe helyezés időpontja a tényleges használatba vétel napja. Az értékcsökkenés az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig havonta kerül elszámolásra. Az 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben, a 200 ezer forint alatti pedig két év alatt egyenlő összegben kerül elszámolásra. Az elszámolásra kerülő tervezett értékcsökkenési leírás akkor változtatható meg, ha a Társaság szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszközöknél az évenkénti értékcsökkenési leírás meghatározásakor (tervezésekor) figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor ha, 9

17 - az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, - a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Tartósnak tekinthető, ha 1 éven túli, jelentősnek, ha az eredeti beszerzési érték 20 %-át meghaladó mértékű. Az érték csökkenését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül a terven felüli értékcsökkenés elszámolás után ki kell vezetni. Az értékvesztés elszámolásának módja A Számviteli Törvény előírásai alapján a Társaság értékvesztést számol el - a vásárolt készleteknél, - a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, - követeléseknél. Az óvatos értékelés elvének megfelelően a vásárolt készletek beszerzési árát csökkenteni kell, tehát értékvesztést kell elszámolni, - ha a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értékük (piaci áruk) alacsonyabb, mint a nyilvántartások szerinti beszerzési ár (például tartós árcsökkenés következett be), továbbá akkor, - ha azok csökkent értékűek. 10

18 Ha a vásárolt készlet (anyag,áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete jelentős, ha a könyv szerinti érték 20%-kal meghaladja a piaci értékét, tartós, ha 1 évnél tovább fennáll. Csökkent értékű a vásárolt készlet, és ezért annak beszerzési árát értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, - ha a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szakmai műszaki előírások, szállítási feltételek) nem felel meg, illetve - ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, - ha már nem felel meg eredeti rendeltetésének (például megrongálódott, feleslegessé vált). Nem felel meg eredeti rendeltetésének az a készlet, amely - megrongálódott, - a termelési profil változása vagy típusváltás következtében már nincs forgalomban, feleslegessé vált, - eredeti rendeltetésszerű felhasználásra nem alkalmas, mivel minősége, műszaki ismérvei megváltoztak, - olyan selejtezett vagy értékesített eszköz visszamaradó tartalékalkatrésze, tartalék-tartozéka, amelyet eredeti rendeltetésének megfelelően már nem lehet felhasználni (nem lehet értékesíteni). A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg - a gazdasági társaság piaci megítélése tartósan nem csökken, 11

19 - a gazdasági társaságba befektetett összeg a gazdasági társaság megszűnésekor várhatóan megtérül, - a gazdasági társaság saját tőke értékének a befektetés mértékével arányos része nem csökken a befektetés könyv szerinti értéke alá. Ha a felsorolt feltételek, vagy azok valamelyike nem teljesül, akkor a részesedés könyv szerinti értéke a névértékkel arányos saját tőke összegéig csökkenthető. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti, veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis 60 napon túli és meghaladja a követelés eredeti bekerülési értékének a 20%-át, vagy az 50 e Ft-ot. Értékvesztést számol el továbbá a Társaság olyan követelések esetén, amellyel kapcsolatban a jogi eljárás már elkezdődött (csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági per, stb.). A vevőket, az adósokat egyedileg kell értékelni, az értékvesztést tételesen kell megállapítani. Visszaírás Amennyiben az alkalmazott leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés 12

20 összegének csökkentésével). Az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni. Amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen 20%-kal meghaladja a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. Indoklás, ha az éves beszámolóban szereplő tételek nem hasonlíthatók össze az előző év megfelelő adataival A Számviteli Törvény értelmében a mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve megváltozott minősítésű eszközök és források bemutatása A Társaságnál nem fordul elő több tételben elhelyezhető eszköz illetve forrás. 13

21 d) Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és értékcsökkenési leírás szabályainak ismertetése Immateriális javak Az immateriális javak beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve az ismert piaci értéküknél nem magasabb értéken kerülnek kimutatásra. A Társaság az apportértékelés ráfordításait mutatja ki az alapítás-átszervezés aktivált értékeként. A Társaság a vagyoni értékű jogokat, a szellemi termékeket érintően nem számolt el értékhelyesbítést. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszer alkalmazásával történik, az immateriális javak várható hasznos élettartama alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Az immateriális javak várható hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: - Alapítás-átszervezés aktivált értéke 5 év - Szellemi termékek 3 év - Vagyoni értékű jogok 3 év Amennyiben üzleti vagy cégérték fordul elő, azt 5 év alatt írja le a Társaság. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök a mérlegben beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása a számítástechnikai berendezések és ügyvitel-technikai eszközök kivételével lineáris módszer alkalmazásával történik, az eszközök értékének a várható hasznos élettartam alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Az általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések, valamint az ügyvitel-technikai eszközök leírása 3 év alatt 33%-os leírási kulcs alkalmazásával történik. 14

22 Az eszközök várható hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: Épületek, építmények Gépek, berendezések Autóbuszok Járművek (autóbuszok kivételével) év 6,9 év 10 év 5 év A Társaság a bérbe adott eszközökre gyorsított leírást alkalmaz, az ingatlanok 10, a gépek, berendezések pedig 3 év alatt kerülnek leírásra. A Társaság a tárgyi eszközöket érintően nem számolt el értékhelyesbítést. Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vásárlás esetén vételi áron, alapítás esetén a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken kerülnek értékelésre mindaddig, amíg piaci értékük tartósan nem csökken a nyilvántartási érték alá. Ez esetben a mérlegkészítéskor ismert piaci áron kerülnek értékelésre. A Társaság a befektetett pénzügyi eszközöket érintő értékhelyesbítést nem számolt el. Készletek A vásárolt készletek a beszerzési költség és a nettó piaci érték közül az alacsonyabbik értéken kerülnek kimutatásra. A Társaság a évben a készletekre értékvesztést nem számolt el. Értékpapírok A forgóeszközök között szereplő értékpapírok a mérlegben beszerzési áron kerülnek kimutatásra. A Társaság a forgóeszközök közé tartozó értékpapírral nem rendelkezett évben. 15

23 Külföldi pénzeszközökben felmerülő ügyletek elszámolása A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítja át forintra a Társaság. A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó előző pontok szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni (eladási árfolyam), és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az árfolyam-különbözet elszámolása A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló év végén minősített minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó a követeléseknél leírt devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell árfolyamveszteségként elszámolni, 16

24 amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell árfolyamnyereségként elszámolni. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kerül elszámolásra a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget megszüntetjük, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. A Társaság deviza törzstőke számlával és külföldi pénzértékre fennálló követeléssel nem rendelkezik. 17

25 Árbevétel Az értékesítés nettó árbevétele a teljesítés időpontjában kerül elszámolásra és nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Céltartalékok A Társaságnál céltartalék elszámolására nem került sor. Társasági adó A társasági adó a tárgyévben érvényes adó jogszabályok alapján kerül az eredménykimutatásban elszámolásra. 18

26 II. SPECIFIKUS RÉSZ B. Szöveges és számszaki értékelés a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, a likviditásról, a fizetőképességről 1. Értékelés a) Eszközök alakulása Megnevezés BEFEKTETETT ESZKÖZÖK e Ft Előző év Megoszlás % e Ft Tárgyév Megoszlás % Index % , ,44 102,05 Immateriális javak , ,04 76,80 Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök , ,40 102,07 FORGÓESZKÖZÖK , ,47 19,56 Készletek ,01.. Követelések , ,16 127,41 Értékpapírok Pénzeszközök , ,30 13,07 AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1 0, , , ,00 100,17 19

27 b) Források alakulása Megnevezés e Ft Előző év Megoszlás % e Ft Tárgyév Megoszlás % Index % SAJÁT TŐKE , ,68 102,06 Jegyzett tőke , ,49 102,44 Tőketartalék , ,13 100,00 Eredménytartalék , ,02.. Lekötött tartalék , ,04 76,80 Mérleg szerinti eredmény ,08 2 0,00 0,03 CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTSÉGEK , ,29 13,73 Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek , ,29 13,73 PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN , ,03 114, , ,00 100,17 20

28 c) Az eredmény alakulása Megnevezés Előző év (e Ft) Tárgyév (e Ft) Index (%) Értékesítés nettó árbevétele ,96 Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ,00 Anyagjellegű ráfordítások ,35 Személyi jellegű ráfordítások ,88 Értékcsökkenési leírás ,82 Egyéb ráfordítások ,86 ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE ,62 SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY ,01 RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ,02 ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY ,03 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ,03 21

29 d) Vagyoni helyzet elemzése Befektetett eszközök aránya = Befektetett eszközök Eszközök összesen Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 97, x 100 = 99, ,89 Tárgyi eszközök aránya = Tárgyi eszközök Eszközök összesen Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = x 100 = Forgó eszközök aránya = Forgóeszközök Eszközök összesen Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 2, x 100 = 0, ,58 22

30 Befektetett eszközök fedezete = Saját tőke Befektetett eszközök Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 =100, x 100 = 100, ,00 Saját tőke aránya = Saját tőke Források összesen Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 97, x 100 = 99, ,88 Saját tőke növekedése = Saját tőke Jegyzett tőke Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 118, x 100 = 117, ,62 23

31 e) Pénzügyi, likviditási helyzet elemzése Likviditási mutató = Forgóeszközök Kötelezettségek Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x100 = 111, x 100 = 159, ,46 Rövid távú likviditás = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 111, x 100 = 159, ,46 Likviditásai gyorsráta = Forgóeszközök - készletek Rövid lejáratú kötelezettségek Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 111, x 100 = 154, ,61 24

32 Hitelfedezettségi mutató = Követelések Rövid lejáratú kötelezettségek Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 5, x 100 = 54, ,35 f) Az eladósodottság elemzése Eladósodottság mértéke = Kötelezettségek Saját tőke Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 2, x 100 = 0, ,64 Nettó eladósodottság = Kötelezettségek - követelések Saját tőke Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 2, x 100 = 0, ,76 25

33 Rövid távú eladósodottság= Rövid lejáratú kötelezettségek likvid forgóeszközök Nettó árbevétel Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = x 100 = g) Jövedelmi helyzet elemzése Árbevétel arányos adózás előtti eredmény= Adózás előtti eredmény Nettó árbevétel Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 20, x 100 = 0, Tőke arányos adózás előtti eredmény= Adózás előtti eredmény Saját tőke Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 0, x 100 = 0,

34 Eszközhatékonyság= Adózás előtti eredmény Eszközök összesen Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = 0, x 100 = 0, Élőmunka termelékenysége= Nettó árbevétel Létszám Előző év (%) Tárgyév (%) Index (%) x 100 = x 100 = ,59 2. Mérleg fordulónapja utáni változások A KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. (Cg , székhelye: 5000 Szolnok, Nagysándor József út 24.), mint Átvevő társaság, és az AGRIA VOLÁN Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság (Cg , székhelye: 3300 Eger, Mátyás király út 134., adószám: ), a HATVANI VOLÁN Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság (Cg , székhely: 3000 Hatvan, Bercsényi út 82., adószám: ), a JÁSZKUN VOLÁN Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság (Cg , székhelye:

35 Szolnok, Nagysándor József út 24., adószám: ), a MÁTRA VOLÁN Autóbusz-Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság (Cg , székhely: 3200 Gyöngyös, Pesti út 74., adószám: ), és a NÓGRÁD VOLÁN Autóbusz-Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság (Cg , székhely: 3100 Salgótarján, Rákóczi út , adószám: ), mint Beolvadó társaságok egyesültek. Az egyesülés módja: beolvadás, az egyesülés időpontja: december 31. A székhely szerint illetékes Szolnoki Törvényszék Cégbírósága december 18-án kiadott végzésében a Beolvadó társaságokat december 31. hatállyal törölte. A KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. a beolvadó Volán társaságok általános, egyetemes jogutódja. 28

36 C. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések 1. Immateriális javak Az immateriális javak bruttó értékének alakulása e Ft Bruttó érték Megnevezés Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Átsorolások Záró állomány Alapítás, átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek IMMATERIÁLIS JAVAK BRUTTÓ ÉRTÉKE ÖSSZESEN Az immateriális javak halmozott értékcsökkenésének alakulása Megnevezés Alapítás, átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Nyitó állomány Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Átsorolások e Ft Záró állomány Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek IMMATERIÁLIS JAVAK HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉSE ÖSSZESEN

37 2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök bruttó értékének alakulása e Ft Megnevezés Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Nyitó állomány Bruttó érték Záró állomány Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek TÁRGYI ESZKÖZÖK BRUTTÓ ÉRTÉKE ÖSSZESEN A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének alakulása e Ft Megnevezés Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Nyitó állomány Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Átsorolások Növekedés Csökkenés Átsorolások Záró állomány Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek TÁRGYI ESZKÖZÖK HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉSE ÖSSZESEN

38 Immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenésének bemutatása T e r v s z e r i n t i e Ft M e g n e v e z é s Alapítás, átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Lineáris Degreszszív Teljesítmény arányos 50 e Ft alatti Összesen Terven felüli Visszaírás Összesen Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javak összesen Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek Járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Beruházások Tárgyi eszközök összesen ÖSSZESEN

39 3. Befektetések A Társaság részesedéseinek alakulása december 31. Többségi tulajdonú társaságok e Ft Neve Gazdasági Társaság Székhelye Tulajdoni hányad % Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték A részesedésre jutó évi adózás utáni eredmény Járó osztalék Saját tőke Agria Volán Zrt. Eger 99, Hatvani Volán Zrt. Hatvan 100, Jászkun Volán Zrt. Szolnok 99, Mátra Volán Zrt. Gyöngyös 99, Nógrád Volán Zrt. Salgótarján 99,

40 4. Készletek A készletek alakulása A készletek között évben vásárolt, de fel nem használt nyomtatványok szerepelnek e Ft-os értékben. 5. Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból e Ft Megnevezés december december 31. Határidőn belüli követelések Határidőn túli követelések ÖSSZESEN Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Megnevezés december december 31. e Ft Többségi tulajdonú társasággal szembeni követelések áruszállításból és szolgáltatásokból ÖSSZESEN

41 Egyéb követelések e Ft Megnevezés december december 31. Következő időszaki általános forgalmi adó Társasági adó túlfizetés Iparűzési adó túlfizetés 0 2 EGYÉB KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN Értékpapírok A Társaság nem rendelkezett értékpapírral évben. 7. Pénzeszközök A Társaság a évet e Ft pénzeszközzel zárta, amely teljes egészében a bankszámláján található. 34

42 8. Saját tőke A saját tőke évben az alábbiak szerint változott: e Ft Megnevezés Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN Nyitó egyenleg Növekedés (+) Csökkenés (-) Előző évi eredmény felosztása Tárgyidőszaki eredmény Záró egyenleg

43 2014. évben a Volán társaságok részvényeiből, a magánszemélyek tulajdonában lévő részvények megvásárlásának fedezetére e Ft tőkeemelés történt, amelynek következtében a Társaság jegyzett tőkéje e Ft-ra emelkedett. A tőketartalék összege e Ft, amely évben nem változott és az apportálás miatt kibocsátott részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbözetet foglalja magában. Az eredménytartalék összege évben az átvezetett évi e Ft eredménnyel, illetve az alapítás-átszervezés aktivált értéke nettó értékének tárgyévi változásával (1.160 e Ft) növekedett. A lekötött tartalék e Ft, amely az alapítás-átszervezés aktivált értékének le nem írt összege. A Társaság a évet 2 e Ft mérleg szerinti eredménnyel (nyereséggel) zárta. 9. Céltartalékok A Társaság nem képzett céltartalékot évben. 10. Kötelezettségek Szállítói kötelezettségek e Ft Megnevezés december december 31. Vevőktől kapott előlegek 0 0 Belföldi szállítók Külföldi szállítók 0 0 Beruházási szállítók 0 0 Szállítók összesen

44 Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben e Ft Megnevezés december december 31. Be nem jegyzett tőkeemelés Szállítói kötelezettség többségi tulajdonú társasággal szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettség többségi tulajdonú társasággal szemben ÖSSZESEN Egyéb kötelezettségek e Ft Megnevezés december december 31. Társasági adó 45 0 SZJA kötelezettség Szociális hozzájárulási adó EHO 0 12 Szakképzési hozzájárulás Általános forgalmi adó Helyi adók 23 0 Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettség 0 1 Következő időszaki áfa Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összesen A Társaság nem rendelkezik zálogjoggal biztosított kötelezettséggel. A Társaság nem rendelkezik olyan kötelezettséggel, ahol a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél, illetve nincs váltótartozása. 37