Közös Agrárpolitika: mi védi meg a gazdákat? Ki védi meg a Közös Agrárpolitikát?
|
|
- Nóra Dudás
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Közös Agrárpolitika: mi védi meg a gazdákat? Ki védi meg a Közös Agrárpolitikát? A III. Magyar Agrárakadémia vitaindító kérdései Nádudvar, március 5-6. A világgazdasági válság hatása az uniós és a magyar élelmiszergazdaság jövedelmezőségének és a gazdálkodási feltételeinek alakulására 1. Milyen kihívásokat jelent a gazdasági világválság az európai és a magyar élelmiszergazdaság számára? 2. Milyen irányban mozognak rövid, közép és hosszú távon az élelmiszerárak, ennek milyen következményei lehetnek az európai és a magyar élelmiszergazdaságra? 3. Hogyan alakulnak az uniós és a magyar élelmiszergazdaság pénzügyi, gazdálkodási feltételei, jövedelemviszonyai, nemzetközi versenyképessége? 4 Milyen további válságkezelő intézkedésekre van szükség az élelmiszergazdaságban, különös tekintettel a tejágazatra? Mit tehet a válság leküzdésére az Unió, a magyar kormány, a bankok, a biztosítók, a piac különböző szereplői, illetve maguk az élelmiszergazdálkodók? I. A Közös Agrárpolitika várható alakulása 2013 után: milyen KAP- reform lenne előnyös Magyarországnak? 1
2 I/1 A következő évtizedben az európai élelmiszergazdaságnak milyen termelési, finanszírozási, versenyképességi, környezetvédelmi, szociális és egyéb kihívásokkal kell szembenéznie? I/2 Hogyan tudunk megküzdeni a mezőgazdasági piacok növekvő instabilitásával? Milyen új szabályozási formákat szükséges kialakítani? Mi a jövője a hatósági intervencióknak? A csökkenő agrárköltségvetés nem veszélyezteti-e a piacok minimális szabályozását, amelynek hiányában egész régiók - leginkább a leghátrányosabb helyzetűek - jövője kerülhet veszélybe? Miképpen szavatolható egyidejűleg az unió biztonságos élelmiszerellátása, a gazdálkodók jövedelembiztonsága és a természeti környezet fenntartása? I/3 Mi a létjogosultsága a Közös Agrárpolitika fenntartásának 2013 után? Mi lehet az európai agrárium szerepe, küldetése, hozzáadott értéke: miért éri meg közösségi keretekben fenntartani az agrárpolitikát? Mik legyenek a fő céljai a KAP-nak a megváltozott feltételek között? I/4 Az állapotfelmérésnek, az európai piacszabályozás új fejleményeinek, az exporttámogatások, az intervenciós rendszerek leépítésének (ld. kukorica intervenció), a tejkvóta rendszer 2015-ig tervezett felszámolásának milyen hatása lesz az európai és a magyar élelmiszergazdaságra? I/5 A Közös Agrárpolitika 2008-ban lezárult állapotfelmérése (health check) mennyiben jelöli ki a 2013 utáni reformok irányát? Mi tűnik abból tartós iránynak? I/6 Mire van szükség: a KAP részleges vagy radikális reformjára, vagy akár új KAP-ra? 2
3 I/7 Mik lehetnek az új KAP alapelemei? Maradjon-e a két pilléres KAP modell, vagy egyetlen támogatási pillérbe vonjuk össze a támogatásokat, vagy legyen harmadik, környezetvédelmi pillér? I/8 Hogyan szüntethető meg a jelenlegi KAP torzult, igazságtalan rendszere, az egyes szektorok, régiók közti történelmi alapokon nyugvó követhetetlen és megmagyarázhatatlan különbségtételek? Érdekünk-e a történelmi referenciák felszámolása? Körvonalazható-e a KAP reformmal kapcsolatos magyar érdek? I/9 A KAP reformjában a közvetlen kifizetések rendszerének milyen módozatai merülhetnek fel? Mi a kisebbik rossz: az uniós költségvetésből történő közvetlen kifizetések erőteljes csökkentése és fokozatos megszüntetése, vagy a kötelező nemzeti társfinanszírozás bevezetése? Ez utóbbi nem terheli-e meg a szegényebb tagállamokat, nem torzítja-e az egységes uniós piac versenyegyenlőségét? I/10 A területi általány, vagyis az egységes uniós hektáralapú támogatás (flat rate) bevezetése milyen célzott regionális kiegészítésekkel korrigálhatja a KAP jelenlegi torzulásait? Mennyiben teremthet új helyzetet a hátrányos helyzetű ágazatok, szektorok, térségek, illetve a közép- és kisméretű gazdaságok számára? Jól járhat-e ezzel Magyarország? I/11 Milyen következményekkel jár a támogatásoknak a termeléstől való teljes szétválasztása, minden esetben/szektorban jó megoldást jelent-e? Növelheti-e a társadalom ellenérzését az agráriummal szemben ("Nem is termelnek, mégis kapják a területalapú támogatást")? Nem jelenti-e bizonyos növényi kultúrák, állattartó ágazatok eltűnését, illetve a termelés további túlzott koncentrációját? II/12 Milyen kockázatkezelési mechanizmusokat lenne érdemes a jövőben alkalmazni a piaci zavarok kezelésére, megelőzésére, illetve az időjárásból fakadó veszteségek 3
4 ellensúlyozására: horizontális, vagyis minden szektort átfogó legyen-e, avagy szektorális ld. jelenlegi szőlő-bor, illetve zöldség-gyümölcs reform mechanizmusait? I/13 Ki viszi tovább az európai agráriumot? Van-e utánpótlás, lesz-e, aki év múlva megműveli az európai földeket? Mit tehet az Unió, mit tehetnek a tagállamok ennek érdekében (képzés, szaktanácsadás, fiatal gazdák fokozott támogatása)? II. A magyar élelmiszergazdaság versenyképességi, jövedelmezőségi kihívásai, a termelési-értékesítési integrációk jövője, a kis- és közepes élelmiszergazdaságok piaci esélyei. II/1 Mely magyar agrártermékek, feldolgozott élelmiszeripari termékek versenyképesek jelenleg a globális, az európai és a magyar piacon? Milyen fejlesztésekre, beruházásokra, innovációra lenne szükség? II/2 Milyen módosítások indokoltak a magyar birtokpolitikában? Van-e reális esély a magyar termőföld eladása tilalmának meghosszabítására 2011 után? Mi valójában a magyar élelmiszergazdaság érdeke? Kezelhető-e egyszerre a "földet megművelők" és a földtulajdonosok érdekellentéte (lásd SPS bevezetésének vitája)? II/3 Milyen reális alternatívák képzelhetők el legnagyobb strukturális problémánk, a gabona-kérdés megoldására, a növénytermesztés-állattenyésztés megbomlott egyensúlyának orvoslására? II/4 Mit tehetünk a magyarországi állattenyésztés visszafejlődésének megállítására? Van-e esély komplex fejlesztési program kidolgozására, a szűkebb szakmai problémákon túlmenően kitérve a szakemberellátásra, a foglalkoztatás ösztönzésére, az adó- és járulékkedvezményekre, az uniós támogatások átgondolására? 4
5 II/5 Milyen állami intézkedések jöhetnek szóba a kertészeti ágazatok természetes adottságainak jobb, piacosabb kiaknázására? (összefogás, marketing, öntözés, termálvizek felhasználása)? II/6 Hogyan alakul a horizontális és vertikális integrációk - a szövetkezetek, a TÉSZ-ek, a BÉSZ-ek, a termelői csoportok - jövője az élelmiszergazdaságban? II/7 Hogyan alakul a gazdák alkupozíciója a felvásárlókkal, a feldolgozókkal, a kereskedelmi láncokkal szemben? Milyen állami - szabályozási, törvényhozási, hatósági - önkormányzati és civil együttműködési lehetőségek állnak rendelkezésünkre az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok működésének olyan célzatú orientálására, hogy az indokoltnál erősebb árnyomás, a magyar áruk kiszorítása, a hazai munkahelyek megtartását veszélyeztető drasztikus hatás enyhüljön (direkt értékesítés segítése, élelmiszersegély-rendszer célzott bevezetése, magyar lánc kiépítése). Az Etikai Kódex és a törvényi szabályozás eddigi tapasztalatainak értékelése. II/8 Milyen pénzügyi, tulajdonosi és fejlesztési konstrukciók alakíthatók ki a hazai feldolgozóipar fejlesztésére, különös tekintettel a különleges minőségű élelmiszerek előállítására és piaci részesedésük növelésére? Hogyan támogathatnánk hatékonyabban a kis- és középvállalkozásokat? II/9 Milyen lépéseket kellene megtennünk az élelmiszergazdasági humán tőke, a szakismeretek, a képzés javítása megerősítése érdekében? III. Képes-e az uniós, benne a magyar élelmiszergazdaság teljesíteni a biztonságos élelmiszerellátásnak, az energiatermelésnek, a környezettudatosságnak és a vidék népességmegtartásának egyidejű követelményeit? 5
6 III/1 A világgazdasági válság hatására milyen mértékben "zöldülhet" tovább az élelmiszergazdaság, előtérbe kerülhetnek-e újabb környezetbarát technológiák? Hogyan járulhat hozzá az élelmiszergazdaság a klímaváltozás elleni küzdelemhez? III/2 A Közös Agrárpolitika további fennmaradásának egyik fő indoka az európai környezet fenntarthatóságának szavatolása, az élelmiszergazdaság környezettudatossága, a környezetvédelmi, állat- és növényegészségügyi, állatjóléti, foglalkoztatási közjavak termelése. Hogyan teremthető meg az élelmiszergazdaság által előállított, ma még be nem árazott közjavak piaca uniós és nemzeti szinten? Hogyan lehetne jobban tudatosítani az élelmiszergazdaság által előállított közjavak társadalmi hasznosságát? III/3 Hogyan teljesíthető egyidejűleg az élelmiszergazdálkodók környezettudatosságának erősítése és a keresztmegfelelési (cross-compliance) kritériumrendszer adminisztrációjának és ellenőrzésének egyszerűsítése? III/4 A KAP reformja, illetve az "új KAP" keretében miként lehetne a támogatások egy részét célzottan arra fordítani, hogy a gazdákat még inkább ösztönözzük a környezettudatosságra, a természeti környezet fenntarthatóságára? III/5 A KAP, az európai mezőgazdaság egyik legfőbb erénye a környezettudatosság, a környezet- és tájvédelem. Az európai környezetvédelmi, növény- és állatvédelmi kritériumrendszer teljesítése ugyanakkor globális versenyhátrány is az európai gazdálkodók számára. Hogyan lehet ezt kompenzálni? III/6 Az európai és magyar élelmiszerbiztonsági ellenőrzési rendszer hogyan tehető hatékonyabbá, a fogyasztók számára meggyőzőbbé? 6
7 III/7 Milyenek a bioenergia lehetőségei és korlátai a nemzetközi, az európai, a magyar energetikai piacokon? Nem kerül-e szembe egymással az élelmiszerellátás és az energetikai célú termelés? III/8 Az öntözés problémáinak orvoslása nélkül miként garantálható a magyar élelmiszergazdaság versenyképessége a növénytermesztés, a gyepgazdálkodás, az állattenyésztés, az energianövények termelése szempontjából? III/9 Hogyan értékelhető a KAP jelenlegi vidékfejlesztési politikája? Képes-e a régi és új tagországok eltérő fejlődési igényeit egyidejűleg kellő rugalmassággal kezelni? III/10 Az I. pillérből, a közvetlen kifizetésekből a vidékfejlesztésbe történő kötelező átcsoportosítás, a moduláció a KAP egyik törekvése. Milyen mértékben érdeke ez Magyarországnak, amely a közvetlen kifizetések terén ugyan kedvezményezett, ugyanakkor a vidékfejlesztési forrásai rendkívül szűkösek, illetve a jelenlegi támogatási rendszer hátrányos az állattenyésztés, és más ágazatok számára, illetve diszkriminálja a kis- és középbirtokokat? III/11 Hol lenne jobb helye a nem mezőgazdasági célú vidékfejlesztésnek az uniós költségvetésben: a Közös Agrárpolitika vagy a Kohéziós Politika keretében? Nem kellene-e ezeket a támogatásokat inkább a regionális politikába áttenni? III/12 A magyarországi vidékfejlesztéstől önmagában nem várható el a rendszerváltás vesztesének tekinthető magyar falu, magyar vidék felzárkózásának megoldása, ugyanakkor milyen pozitív hozadékai voltak az eddigi vidékfejlesztési programoknak? A vidékfejlesztés mennyiben biztosíthat valódi megélhetést a falusi lakosság számára? 7
8 Brüsszel - Budapest, 2009.december 2. Tabajdi Csaba Európai Parlamenti Képviselő 8
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
Az EU közös agrárpolitikája 2014-től
Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,
Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
Az élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
Vidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre
VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2097(INI)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 18.7.2013 2013/2097(INI) JELENTÉSTERVEZET a tejtermelés hegyvidéki térségekben, hátrányos helyzetű területeken és legkülső régiókban
KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság
A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra
A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.
Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály
Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai
Vidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András
Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési
Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november
OPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
várható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
Vidékfejlesztési Program bemutatása
A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már
A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS
Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május
A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY
A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY Előadás szerkezete A Közös Agrárpolitika jövője Magyar érdekek és lehetőségek Kérdések A Közös Agrárpolitika jövője FOLYAMATOS
Európai Uniós agrártámogatások jövője Magyarországon
Európai Uniós agrártámogatások jövője Magyarországon Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Agrárminisztérium Lízing Szakmai Napok c. szakmai rendezvény Balatonfüred, 2018. október 11. A
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
tervek és kialakítás 2013 után Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
Piacszabályozás és kockázatkezelés tervek és kialakítás 2013 után Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár A KAP négy fő jogszabálya (2014-2020) Közvetlen támogatás szabályozása
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai
Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lízing Szakmai Napok Mátraháza - 2017. november
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési
Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Vajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály
Az agár-és vidékfejlesztés jövőképe NVS 2020 Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Keretstratégiák Az előadás vázlata 1. A stratégia peremfeltételei 2. A stratégiakészítés menete a)
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?
Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére
Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020
MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon
A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon KAP támogatások csoportosítása a két pillér mentén -6, EU-15 Piac politika klasszikus piaci támogatások (%) közvetlen támogatások (7%!!!) Vidékfejlesztés
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A HELYI ERŐFORRÁSOK HÁLÓZATBA SZERVEZÉSÉBEN
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A HELYI ERŐFORRÁSOK HÁLÓZATBA SZERVEZÉSÉBEN Ifj. Hubai Imre Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnök Mezőtúr, 2017.04.26. A Nagykunság kézműves
1. A Bizottság november 20-án benyújtotta a fent említett közleményt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. március 13. (14.03) (OR. en) 7150/08 AGRI 62 AGRISTR 8 AGRIORG 21 JELENTÉS Küldi: a Mezőgazdasági Különbizottság Dátum: 2008. március 10. Címzett: a Tanács Előző
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
Az agrárágazat előtt megnyíló pályázati lehetőségek
Az agrárágazat előtt megnyíló pályázati lehetőségek Dr. Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár Miniszterelnökség 2016. május 27. Pápa Az agrár-vidékfejlesztési
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrárgazdaságtan Alapfogalmak A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 20.
A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A KAP második pillérébe tartozó uniós vidékfejlesztési politika célja az Unió vidéki térségeinek támogatása, segítségnyújtás a rendkívül széles skálájú
A decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
Bardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár
A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül
Vidékfejlesztési Program (VN) prioritási területei Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben
Szociális gazdaság és vidékfejlesztés
Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai
Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak ZÁRÓVIZSGA A TÉTELEK
Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak ZÁRÓVIZSGA A TÉTELEK 1. A gazdaságpolitika cél- és eszközrendszere, a gazdaság- és agrárpolitikai célok Az agrárium helye és szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
A közösségi árak csökkentése (3 év alatt)
A KAP reformjai Mc Sharry terv 1992 A közösségi árak csökkentése (3 év alatt) jövedelemkompenzáció (közvetlen kifizetések) rendszerének bevezetése: a gazdák termelésüktıl függetlenül közvetlen támogatásban
Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika