Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 A Dózsa György Általános Iskola és Szilágyi Erzsébet Általános Iskolai Egysége Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényessége: szeptember 1. Készítette: Tóth Györgyné mb. igazgató 1

2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉKE I. BEVEZETÉS A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, tartalma Jogszabályi háttér A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya... 6 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK Intézményi azonosítók Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei...7 Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységét a közoktatási törvény előírásai, az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv, valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeinek feladat-ellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve alapján végzi A gazdálkodás módja...9 III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Vezetők, vezetőség A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője Az intézmény vezetősége Az alkalmazotti közösség jogai és kapcsolattartásának rendje A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje A diákönkormányzat A tanulók tájékoztatásának rendje, formái A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület szakmai munkaközösségei együttműködésének és kapcsolattartásának rendje A nevelőtestület feladatainak átruházása

3 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja...34 IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje A tanítási napok rendje Az intézmény munkarendje Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályozása Az intézményben folyó belső ellenőrzés általános szabályai Az iskolai belső ellenőrzés feladatai Az ellenőrzést végző és az ellenőrzött alkalmazott jogai, kötelességei 42 A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII.tv a (5) bekezdésében foglaltak szerint, intézményünkben nincs magáncélú cégtelefon (intézményi) használat ill. céges (intézményi) mobiltelefon használat A kimutatott telefonforgalom díjának 20%-át intézményünk havonta befizeti (kifizetői adó) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése A tanórán kívüli foglalkozások rendje Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások A létesítmények és helyiségek használati rendje Az épület egészére vonatkozó rendszabályok A helyiségek és berendezésük használati rendje Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai tankönyvellátás rendje Védő- óvó intézkedések A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A mindennapi testedzés rendje Balesetvédelmi oktatás Teendők baleset esetén Teendők rendkívüli esemény esetén A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje A hagyományápolás célja és külsőségei...66 SZMSZ MELLÉKLET EI : 3

4 - adatkezelési szabályzat - vagyonnyilatkozati szabályzat - gyűjtőköri szabályzat - katasztrófavédelmi szabályzat - FEUVE 4

5 I. BEVEZETÉS A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Dózsa György Általános Iskola 2400 Dunaújváros, Köztársaság u. 14. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Kt. 40. (1) bekezdés] 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, tartalma A Szervezeti és működési szabályzat célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok A Munka Törvénykönyve évi XXII. törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény (továbbiakban: Kt.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/199.. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) korm. Rendelet (továbbiakban: Ámr) A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közokttaási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Korm. R.) A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. Törvény (továbbiakban Tpr.) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyellátás rendjéről szóló 23/2004. (VII. 27.) OM rendelet A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A (3) bekezdés] 5

6 A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény A munkavédelemről szóló évi XCIII. Törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelete A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004 A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. évi (XI.26.) Korm.rendelet Az iskola-egyészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: a) Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzatok: Alapító okirat Pedagógiai program (helyi tantervek) Házirend Intézményi minőségirányítási program Belső szabályzatok (igazgatói utasítások) b) Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályzatok: Közalkalmazotti szabályzat Kollektív szerződés c) Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályzatok: A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet (ISZSZ) szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit 6

7 Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el - a diákönkormányzat és a SZM egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók Az intézmény hivatalos neve: Dózsa György Általános Iskola Székhely: Dunaújváros, Köztársaság út 14. Intézményegység neve, címe: Dózsa György Általános Iskola Szilágyi Erzsébet Általános Iskolai Egysége Dunaújváros,Bercsényi Miklós u.10. Alapító okirat száma: AO-ÁI Alapító okirat kelte: július 8. Alapítás időpontja: OM azonosító: KSH-azonosító: PIR-azonosító: adóalanyiság: csak az étkezés adószám: bankszámlaszám: Az intézmény tevékenységei 2.1 Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységét a közoktatási törvény előírásai, az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv, valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeinek feladat-ellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve alapján végzi. Az önkormányzat a Nemzeti Alaptanterv, valamint a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervek és a módosított pedagógiai programok megvalósításához elfogadott órakeretet, illetve órakedvezményeket biztosítja. Az intézmény nevelési oktatási tevékenységének sajátosságai: 7

8 Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 244/2005. (VI.30.) KH. számú határozata alapján ½-1/2 osztálynyi német-angol nyelvi-, egy osztálynyi informatikai emelt szintű képzés városi beiskolázással, felmenő rendszerben. (Korábban: Dunaújváros Közgyűlése 32/1996. (II.6.)KH. számú határozata alapján.) A pedagógiai programban megfogalmazottak alapján alsó tagozatban Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program, valamint felmenő rendszerben kompetencia alapú nevelés-oktatás folyik Alapfokú oktatás 5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 8559 Máshova nem sorolható egyéb oktatás 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 9312 Sporttevékenység és támogatása 9313 Szabadidős sport támogatása 8219 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 8904 Esélyegyenlőséget és társadalmi integráció elősegítő komplex és speciális közfeladatok, programok és támogatások Intézmény államháztartási szakágazati besorolása (TEÁOR) és megnevezése: Alaptevékenység TEÁOR száma, megnevezése: 8520 alapfokú oktatás Alaptevékenység szakágazat száma, megnevezése: alapfokú oktatás Az intézmény tevékenységi körébe tartozó szakfeladatok és megnevezésük Alapfeladatként ellátandó tevékenységek Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása; b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása; - a nevelési tanácsadó véleménye alapján beilleszkedési, tanulási, Magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése oktatása; Száma

9 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése oktatása; b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása; - a nevelési tanácsadó véleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése oktatása; Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Iskolai intézményi étkeztetés Üdülői, tábori étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Ifjúsági-egészségügyi gondozás Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Szakmai továbbképzések Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Fejlesztő felkészítés Szabadidős-(rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Versenysport-tevékenység és támogatása Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú foglalkoztatása Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás A gazdálkodás módja A fenntartó döntése alapján az intézmény önálló gazdálkodó. Az intézményi vagyon tulajdonjoga Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg. Az intézményi vagyon haszonélvezeti joga a Dózsa György Általános Iskolát illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. 9

10 Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: Az intézmény részlegesen ÁFA alany, mely csak az étkeztetésre és bevételére vonatkozik. A székhely intézmény hosszú pecsétjén az alábbi szöveg szerepel: DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2400 DUNAÚJVÁROS Köztársaság u. 14. A tagintézmény hosszú pecsétjén az alábbi szöveg szerepel: DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZILÁGYI ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLAI EGYSÉGE 2400 DUNAÚJVÁROS Bercsényi u. 10. Az intézmény kör alakú pecsétjén az alábbi szöveg szerepel: Dózsa György Általános Iskola Dunaújváros 10

11 III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1.1 Vezetők, vezetőség A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézmény élén az igazgató áll, a szervezeti egységek élén pedig a felelős vezetők állnak: Dózsa György Általános Iskolai egység: ált. ig. helyettes (felső tagozat és tanulószoba) v e z e t ő j e : a felső tagozatos igazgatóhelyettes: Miklós Gabriella ig. h. (alsó tagozat, iskolaotthon, napközi, az EGYMI és az intézmény közötti koordinátor) vezetője: az alsó tagozatos igazgatóhelyettes: Bíróné Karacs Ágnes Szilágyi Erzsébet Általános Iskola egység Tagintézmény vezetője: Nagy Lajosné Tagintézmény vezető helyettes: Piszmanéé Szántai Judit Gazdasági szervezet vezetője : a gazdasági igazgatóhelyettes Zsinka Ágnes 1.2 A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény szervezeti vázrajza a következő: 11

12 Igazgató tagintézmény vezető alsós igazgató helyettes tagintézmény vezető helyettes iskolatitkár felsős igazgató helyettes gazdasági igazgató helyettes iskolatitkár rendszergazd a élelmezés vezető könyvelő oktatástechnikus gondnok takarítók karbantartók pedagógiai aszisztens minőségbiztosítási csoport ÉKP-s munkaközösség kompetencia munkaközösség hagyományos munkaközösség alsós DÖK tanítók osztályfőnöki munkaközösség idegennyelvi munkaközösség szövegértési munkaközösség matematikai munkaközösség felsős DÖK minőségbiztosítási csoport 12

13 13 tanárok

14 1.3 Az intézmény vezetője A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény-típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettség-vállalási jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. 14

15 Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően egyszemélyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 1.4 Az intézmény vezetősége A tagintézmény-vezető és a vezető-helyettesek (igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető helyettes) személye Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági tagintézmény-vezető és vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. A tagintézmény-vezető és vezetőhelyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás 5 éves határozott időtartamra szól. A tagintézmény-vezető, pedagógiai vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy lehet. A tagintézményvezető és vezető-helyettes esetében feltétel, hogy a feladatatit a tagintézményben lássa el. A tagintézmény-vezető és a pedagógiai vezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A gazdasági vezetőhelyettes (gazdasági vezető) szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdasági vezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők munkáját. A tagintézmény-vezető, vezetőhelyettesek jogköre és felelőssége A tagintézmény-vezető és a vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre. 15

16 A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón, a tagintézmény-vezetőn és a vezetőhelyetteseken kívül úgynevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézmény-vezetőség tagjai: az intézményvezető, tagintézmény-vezető, a vezető-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a diákság pedagógusvezetője, a szakszervezet vezetője, minőségirányítási munkacsoport vezetője, gyermekvédelmi felelős. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezető szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese, a felső tagozatos igazgatóhelyettes, egyéb esetekben az alsó tagozatos igazgatóhelyettes, vagy a tagintézmény vezető helyettesíti. 16

17 Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezetőhelyettesek helyettesítésére: Felső tagozatos vezetőhelyettest: Alsó tagozatos vezetőhelyettest: Tagintézmény vezetőt: Gazdasági vezetőhelyettest: osztályfőnöki munkaközösség-vezető alsó tagozatos munkaközösség-vezető, ÉKP-s munkaközösség- vezető Kompetenciás munkaközösség-vezető tagintézmány vezető helyettes könyvelő beosztású munkatárs helyettesíti távolléte esetén, melyre írásos megbízást kapnak. 2. Az alkalmazotti közösség jogai és kapcsolattartásának rendje 1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. 17

18 Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + l fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi ülések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség ülését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma törvényben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 18

19 Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi-, technika-, informatika órák, ÉKP-s program órái). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés jogkörét és működési rendjét a Házirend illetve a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Rendje tartalmazza A diákönkormányzat 1. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési rendjét a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. 2. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez a költségeket. 3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy (pedagógus) segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján járhat el a képviseletben. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diák képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. 19

20 A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontját az adott tanév munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. 3.2 A tanulók tájékoztatásának rendje, formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan tájékoztatni kell szóban és írásban. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a szülői szervezettel. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola azon dokumentumai, illetve azon részei, amelyek a tanulókra vonatkoznak: a Pedagógiai Program a Szervezeti és Működési Szabályzat a Házirend az éves munkaterv az első tanítási napon, illetve osztályfőnöki órákon kerülnek ismertetésre. A Házirendet az iskolába belépő új tanulók megkapják. A fent felsorolt dokumentumok nyilvánosak, minden tanuló számára hozzáférhetőek. Ezek egy-egy példánya megtalálható az iskola honlapján az iskola igazgatójánál az iskola irattárában 20

21 az iskola könyvtárában. 4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 1. A Szülői Szervezet A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a Szülői Szervezet, amelyet képviseleti úton választottak. A Szülői Szervezetet a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 2. A Szülői Szervezet jogai Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogai érvényesítésében egyetértési jogával él az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, a tanév rendjét, tankönyvrendelését, valamint az SZMSZ azon pontjait illetően, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülők a tanulók és a saját - a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez és a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával és a nevelőtestülettel. 21

22 3. A szülők belépésének és benntartózkodásának rendje Az iskolában szervezett pedagógiai munka folyik, amely meghatározott munkarendhez, időbeosztáshoz kötődik. Legfontosabb cél e szabályozáson belül, hogy biztosítani kell az intézmény zavartalan működését, a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket a tanulók védelmét az intézményi vagyon megóvását 1. A szülő a tanítás ideje alatt az intézmény épületében indokolatlanul nem tartózkodhat. 2. A tanítás kezdete előtt gyermekét csak az iskola kapujáig kísérheti. Kivétel ez alól az első osztályok 2 hetes "beszoktatási ideje". Ebben az esetben is csak a tanulók számára kijelölt bejáraton közlekedhetnek. 3. Az utolsó tanítási óra után a főbejárat előtt várhatják meg gyermekeiket. 4. A tanulószobásokat, a napköziseket, valamint az ÉKP-s osztályok tanulóit az aulában várhatják meg a szülők. 5. A szülő a gyermekkel kapcsolatos hivatalos ügyeket az alább felsorolt időpontokban intézhetik: Adminisztrációs ügyek: - iskolatitkári iroda: o hétfőtől csütörtökig: óráig o pénteken: óráig Gyermekvédelemmel kapcsolatos ügyek: - Gyermekvédelmi felelős: o a hét minden napján: ½ 8-8 óráig o hétfő: 8-10 óráig o kedd: óráig - Étkezés befizetés: az előre megadott befizetési rend szerint az élelmezésvezetőnél (fsz.) az intézmény székhelyén: munkanapokon óráig 6. A gyermek fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, magaviseletéről a rendszeresen megtartott fogadóórákon és szülői értekezleteken tájékozódhat. Fogadóórák ideje: Dózsa György Általános Iskola egység: minden hónap 2. hétfő Szilágyi Erzsébet Általános Iskolai egység: minden hónap 1. hétfő Szülői értekezletek ideje: 22

23 o o Tanév elején és az I. félév végén, vagy a II. félév kezdetén Bemutatkozó szülői értekezlet a leendő első osztályos gyermekek szüleinek Ideje: a beiratkozásról rendelkező mindenkor hatályos önkormányzati rendelet által meghatározott beiratkozási idő után 2 héten belül (Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható.) 7. Más esetben csak a nevelővel előzetesen egyeztetett időben (tanítási órán kívül) kérhet és kaphat tájékoztatást gyermeke felől. 8. Az osztály vagy iskolai rendezvényeket előkészítő, segítő vagy azokon közreműködő, résztvevő szülők az iskola épületében tartózkodhatnak. 9. A tanítás ideje alatt érkező szülőt (lásd 5. és 7. pont) az ügyeletet ellátó portás felkíséri. 4. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 5. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága A tájékoztatás, megismerés rendje A tanulók szülei az iskolai dokumentumokat: a Pedagógiai Programot a Szervezeti és Működési Szabályzatot a Házirendet az éves munkatervet az IMIP-et szülői értekezleteken, fogadóórákon, az iskola honlapján ( ismerhetik meg. 23

24 Az iskola fentebb felsorolt dokumentumai nyilvánosak, minden érdeklődő szülő számára megtekinthetőek. A dokumentumok hozzáférhetősége a Pedagógiai Program a Szervezeti és Működési Szabályzat a Házirend az éves munkaterv az IMIP egy-egy példánya megtalálható: az iskola igazgatójánál az iskola irattárában az iskola nevelőtestületi szobájában. 6. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Az 5. osztályban oktató-nevelő pedagógusokat is ekkor mutatja be az osztályfőnök. Az intézmény Pedagógiai Programját az osztályfőnök ismerteti szülői értekezleten. A program rövidített változata megtalálható az osztályfőnököknél, a tanári szobában és az iskolatitkári irodában. Az 1. osztályos tanulók szülei a beiratkozáskor is megismerhetik a Pedagógiai Programot és kézhez kapják a Házirendet. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. 24

25 Az intézmény tanévenként 7, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 7. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulóról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell bevezetni a tájékoztató füzetbe. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni a tanítás időtartama alatt nem szabad. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt a fegyelmi naplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. 25

26 5. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 5.1 A nevelőtestület és működési rendje 1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. 2. A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, az IMIP elfogadása a tanév munkatervének jóváhagyása, a tanév átfogó értékelése és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása A nevelőtestület üléseiről jelenléti ívet, jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet iktatni kell. 26

27 3. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet, félévi és évvégi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet félévzáró értekezlet tanévzáró értekezlet Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 27

28 5.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei együttműködésének és kapcsolattartásának rendje 1. A munkaközösségek célja Az azonos (vagy hasonló) műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, tervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösségek elsődleges feladata a közös gondolkodás, a helyi pedagógiai program alapján a fő irányvonalak megvalósítása, az éves intézményi munkaterv alapján az oktató-nevelő munka éves tervezése, megvalósítása 2. A munkaközösség-vezető kiválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető vezeti, aki egyben középvezető is. A munkaközösség-vezetőt az intézményvezető bízza meg a szakmai munkaközösség tagjainak javaslata alapján határozott időre, 1 évre. A megbízás többször is meghosszabítható. A munkaközösség-vezetővel eszemben támasztott követelmények Szakmailag magasan kvalifikált szakember legyen Rendelkezzen megfelelő tanítási és nevelési gyakorlattal Legyen képes egy kisebb csoport irányítására, legyen határozott, számonkérő, segítőkész és empatikus Jó szervező legyen Eredményesen tudjon együttműködni az iskolavezetéssel és a kollégákkal Rendelkezzen magas szintű módszertani kultúrával Fejlessze tudását önképzéssel és továbbképzéssel Az intézményi értekezleten legyen képes áttekinthető módon beszámolni az éves munkáról, a fejlesztési feladatokról, a tudásszint-mérések eredményességéről Rendelkezzék az adott csoport tekintéllyel nemcsak szakmai tudása, hanem emberi tulajdonságai alapján is. 3. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai középvezetőként Az iskolavezetés tagjaként Vegyen részt a kibővített vezetői értekezleteken, véleményt formáljon és javaslatot tegyen az aktuális feladatokkal kapcsolatban Az igazgatóval vagy a helyettessel, illetve a törvénymódosítás alapján látogasson órát egyedül, az óralátogatások tapasztalatait vitassa meg az adott nevelővel Figyelje a pályázatokat és munkaközösségének tagjaival igyekezzen eredményesen pályázni 28

29 Munkáját úgy irányítsa és szervezze, hogy a munkaközösség tagjai adjanak véleményére és középvezetőként tiszteljék. Jogkörei Véleményezési jogkörrel rendelkezik A pedagógus-továbbképzésben való részvételről A pedagógus álláshelyek pályázati kiírásáról A szakmai célokra fordítható pénzösszegek felhasználásáról A gyakornok megfeleléséről, beválásáról Javaslattevő jogkörrel rendelkezik Az új pedagógus álláshelyek kiírása, meghirdetése Az oktató-nevelő tevékenység szakmai kérdéseinek megválaszolása 4. A munkaközösség-vezetők további feladatai és jogai Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat, belső továbbképzéseket szervez Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, rendszeres időközönként tantárgycsoportjában a munkaközösség tagjainál óralátogatásokat végez, arról elemzést, összesítő értékelést készít és ennek megfelelően javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására vagy fegyelmezésére Értékelő csoport tagjaként részt vesz az intézmény pedagógusainak teljesítményértékelésére vonatkozó feladatok végrehajtásában, ellenőrzésében A tanulói követelményrendszer kialakítása, mérése, ellenőrzése érdekében vizsgálja a munkaközösséghez tartozó tagok bevonásával a tanulók tudás- és képességszintjét Összeállítja a pedagógiai program és az intézményi munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség éves tevékenységéről évente két alkalommal a félévi és az év végi értekezleten 29

30 5. A munkaközösségi tagok feladatai A saját szakmai munkájuk legjobb tudás szerinti magas színvonalú elvégzése, a tanulók tanulásának irányítása, nevelése Aktív részvétel a tantestület munkájában, az intézmény korszerű és szakszerű működésének elősegítése A pedagógiai programban foglaltak és elfogadottak megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása Ismerjék és azonosuljanak az intézmény kiemelt céljával, feladataival, legyenek részesei és működjenek közre azok megvalósításában 6. A munkaközösségek szerveződése A munkaközösségek szerveződésének szempontjait az intézményegységekben alkalmazott oktatási módszerek, kerettantervek határozzák meg. Intézményünkben kiemelt célként szerepel a szövegértés-szövegalkotás és a matematika-logika kulcskompetenciák, valamint az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése. Mindezeknek megfelelően az alábbi szakmai munkaközösségeket alakítottuk ki, melyek szerveződésének másodlagos feltétele volt az két intézményegységben a közös munkaközösségek kialakítása: Alsó tagozaton 1) ÉKP-s munkaközösség i) tagjai: az ÉKP program szerinti oktató-nevelő tanítók 2) Kompetencia fejlesztő munkaközösség: i) Tagjai: kompetencia alapú programtanterv szerint tanító pedagógusok 3) Hagyományos tantervet alkalmazók munkaközössége i) Tagjai: a kerettanterv szerint tanítók és a napközis nevelők Felső tagozaton 4) Osztályfőnöki munkaközösség i) Tagjai: osztályfőnökök 5) Idegen nyelvi munkaközösség i) Tagjai: angol, német nyelvet oktató tanárok 6) Szövegértés-szövegalkotást fejlesztő munkaközösség i) Tagjai: azok a pedagógusok, akik saját tantárgyukon belül vállalják a tanulók szövegértő képességének fejlesztését kereszttantervi modulok alkalmazásával 7) Matematika-logikát fejlesztő munkaközösség i) Tagjai: azok a pedagógusok, akik saját tantárgyukon belül vállalják a tanulók matematikai logikájának fejlesztését kereszttantervi modulok alkalmazásával 30

31 1. A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje Kapcsolattartásért felelős Munkaközösségvezetők Kapcsolattartás módja Szervezett megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban Kapcsolattartás gyakorisága Havi egyszeri alkalommal munkaközösségvezetői megbeszéléseken, napi gyakorlatban folyamatosan Ellenőrzés, értékelés Ellenőrzést végző igazgatóhelyettesek, igazgató. Értékelés szóban és az éves pedagógus minősítésnél írásban Dokumentálás módja Feljegyzés jelenléti ív 5.3 A nevelőtestület feladatainak átruházása 1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását véleményezési, javaslattételi - átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat-és jogkörének részleges átadásával - az állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. Beiskolázásért Felelős Bizottság feladata: az iskolánkban jelentkező tanulók szüleinek tájékoztató fórumának megszervezése az iskolánkba jelentkező tanulóknak s azok szüleinek nyílt, bemutatkozó nap szervezése Tagjai: - a tantárgyak munkaközösség vezetői - az alsó tagozatos pedagógusok - Beiskolázásért Felelős Bizottság A Fegyelmi Bizottság feladata: 31

32 a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője. 3. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén - a felelős vezetőhelyettes tudtával - úgynevezett nevelői osztály-értekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogkörében a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése, teljesítményértékelési rendszer működtetése. 32