Talajművelés és növényvédelem az ökológiai gyümölcs és zöldségtermesztésben

Átírás

1 A növényvédelemnek az ökológiai a gazdálkodás biztonságát kell fenntartania. Talajművelés és növényvédelem az ökológiai gyümölcs és zöldségtermesztésben Szabó-Nótin Beatrix beatrix.notin@uni-corvinus.hu április 27 1 A szokványos is felhasználhatóak azok az anyagok, eljárások, módszerek mint az ökológiai. Amennyiben a megelőzés nem volt eléggé hatékony, akkor vethetők be egyéb eljárások és anyagok is szigorú feltételekkel. A jogszabályok (EU, Magyarország stb.) mellékleteiben felsorolt anyagokat és eljárásokat szabad csak alkalmazni: pozitív lista 2 834/2007/EK RENDELET (12) Az ökológiai növénytermesztésnek hozzá kellene járulnia: A talaj termékenységének fenntartásához és fokozásához, valamint a talajerózió megelőzéséhez. A növényeket lehetőleg a talaj ökoszisztémája táplálja ne a talajhoz adott oldódó tápanyag-utánpótló szerek. (13) Az ökológiai növénytermesztési gazdálkodási rendszer elengedhetetlen elemei: a talaj termékenységének ápolása, a fajok és fajták kiválasztása, a többéves vetésforgó, az ökológiai anyagok újrahasznosítása és a művelési technikák. Kiegészítő tápanyag-utánpótló szerek, talajjavító és növényvédő szerek csak akkor használhatók, ha összeegyeztethetők az ökológiai termelés célkitűzéseivel és elveivel /2007/EK RENDELET-5.cikk, A gazdálkodásra alkalmazandó konkrét elvek a) a talaj élővilágának, valamint a talaj természetes termőképességének, a talaj stabilitásának és a talaj biodiverzitásának fenntartása és erősítése, a talajtömörödés és a talajerózió megelőzése és az ellene való küzdelem, a növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztüli táplálása; b) a nem megújuló erőforrások és a gazdaságon kívüli források felhasználásának minimálisra csökkentése c) a növényi és állati eredetű hulladékok és melléktermékek visszaforgatása a növénytermesztésbe és az állattartásba 4 834/2007/EK RENDELET-16.cikk, A használt termékek és anyagok 834/2007/EK RENDELET-16.cikk, A használt termékek és anyagok Növényvédő szer alkalmazása: Tápanyag-utánpótló és talajjavító szer alkalmazása: felhasználásuk nélkülözhetetlen valamely károsító szervezet vagy konkrét betegség elleni védekezésben, amelynek esetében nem áll rendelkezésre más biológiai, fizikai vagy növénynemesítési alternatíva vagy termesztési vagy egyéb hatékony gazdálkodási gyakorlat; amennyiben a termék nem növényi, állati, mikrobiális vagy ásványi eredetű, valamint nem azonos a természetes formájával, kizárólag akkor engedélyezhető, ha felhasználási feltételei a növénykultúra ehető részeivel minden közvetlen kapcsolatot kizárnak; 5 használatuk nélkülözhetetlen a talaj termékennyé tételéhez annak fenntartásához a növénykultúrák meghatározott tápanyagszükségletének kielégítéséhez illetve meghatározott talajjavítási célok eléréséhez 6 1

2 tápanyagutánpótlók, talajjavítók és tápanyagok tápanyagutánpótlók, talajjavítók és tápanyagok Istállótrágya. Állati ürülék és növényi anyagok (alom-anyag) keverékéből álló termék. Szárított istállótrágya, szárított baromfitrágya Komposztált állati ürülék, ideértve a baromfitrágyát és a komposztált istállótrágyát is Folyékony állati ürülék. Ellenőrzött erjesztés és/vagy megfelelő hígítás utáni használat Komposztált vagy fermentált háztartási hulladék Tőzeg. Kizárólag kertészeti felhasználásra (kiskerti/kertészeti termesztés, virágtermesztés, faiskola, palántanevelés) Gombakomposzt Gilisztaürülék (gilisztahumusz) és rovarürülék Guanó Növényi anyagok komposztált vagy fermentált keveréke Komposztált vagy biogáztermelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, növényi anyagok keverékéből nyert termék 7 melléktermékek: vérliszt pataliszt szaruliszt csontliszt vagy zselatinmentes csontliszt halliszt húsliszt tollból, szőrből és chiquette -ből készült liszt gyapjú szőrme/irha szőr 8 tápanyagutánpótlók, talajjavítók és tápanyagok tápanyagutánpótlók, talajjavítók és tápanyagok Trágyázó szerként használt növényi eredetű termékek és melléktermékek. Például olajosmag-pogácsa őrleménye, kakaóhéj, malátacsíra Algák és algából készült termékek Fűrészpor és faforgács. Fakéregkomposzt. Fahamu. Kivágás után vegyileg nem kezelt fából Lágy, őrölt ásványi foszfát Alumínium-kalcium-foszfát. Csak lúgos talajok esetében használható (ph > 7,5) Bázikus salak Nyers kálisó vagy kainit Káliumszulfát, amely magnéziumsótis tartalmazhat Cefre és cefrekivonat 9 Kalcium-karbonát pl. kréta, márga, őrölt mészkő. Magnézium- és kalcium-karbonát. Magnézium-szulfát (például kiezerit). Kalcium-szulfát (gipsz). Csak természetes eredetű Cukorgyári mésziszap. Cukorrépából történő cukorgyártás mellékterméke Vákuumsó-termelésből származó mésziszap Elemi kén Nyomelemek Nátrium-klorid. Csak kősó Kőzetliszt és agyagok Kalcium-klorid oldat 10 peszticidek- növényvédő szerek peszticidek- növényvédő szerek 1. Növényi vagy állati eredetű anyagok Azadirachta indica fából (miatyánkcserje, olvasószemfa) kivont azadirachtin Méhviasz. A metszés során használt sebkezelő anyag Zselatin. Rovarölő szer. Hidrolizált fehérjék. Attraktáns. Lecitin. Gombaölő szer Növényi olajok (például mentaolaj, fenyőolaj, köménymagolaj). Rovarölő szer, atkaölő, gombaölő és csírázásgátló szer Chrysanthemum cinerariaefolium-ból kivont piretrinek. Rovarölő szer (hangya). Quassia amara növényből kivont kvasszia. Rovarölő szer, riasztószer Derris spp., Lonchocarpus spp. és Terphrosia spp. növényekből kivont rotenon. Rovarölő szer kártevők és betegségek elleni biológiai védekezés során használt mikroorganizmusok Mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok és gombák) 3. Mikoroorganizmusok által előállított anyagok Spinozad. Rovarölő szer. 4. Csapdában és/vagy adagolóban használható anyagok Diammónium-foszfát. Attraktáns, csak csapdákban Feromonok. Attraktáns; ivari viselkedést zavaró szer Piretroidok (kizárólag deltametrin vagy lambda-cihalotrin). Rovarölő szer; csak megfelelő attraktánsokkal ellátott csapdákban; kizárólag Batrocera oleae és Ceratitis capitata (Wied.) ellen 12 2

3 peszticidek- növényvédő szerek Legfontosabb szabályok 5. Termesztettnövények között talajfelszínre szórt készítmények Vas-foszfát (vas (III)-ortofoszfát). Csigaölőszer Fajok, fajták kiválasztása (genetikailag nem módosított, toleráns fajok, fajták) 6. Az ökológiai hagyományosan alkalmazott egyéb anyagok Réz. Gombaölő szer. évente maximum6 kg réz hektáronként Etilén. Banán, kivi, kakiszilva, citrusfélék érlelése, ananász virágoztatása, burgonyaés hagymafélék csírázásának gátlása Zsírsav káliumsója (káliszappan). Rovarölő szer Kálium-alumínium (timsó) (kalinit). Banánérés gátlásához Mészkénlé (kalcium-poliszulfid). Gombaölő, rovarölő, atkaölő szer Paraffinolaj. Rovarölő, atkaölő szer Ásványolajok.Rovarölő,gombaölőszer; gyümölcsfák, szőlő, olajfa,trópusi növények Kálium-permanganát. Gombaölő, baktériumölő szer; gyümölcsfák, olajfa és szőlő Kvarchomok. Riasztószer Kén. Gombaölő,atkaölő,riasztószer 13 Talajművelés Vetésforgó kialakítása (Biokontroll Hungária Kht. előírásai szerint) Károsítók ellenségeinek védelme Gyomirtás 14 A fajtaválasztás fontossága az ökológiai Talajművelés az ökológiai termesztésben Az ökológiai termesztésben a kémiai növényvédelem lehetőségei igen csekélyek. Védekezési lehetőségek az agrotechnikai, mechanikai és növénytársítási eljárások (ezek gyakorlatilag csak a fertőzés lassítását képesek előidézni a növénybetegségek fertőzése során) Ezért fontos a különböző betegségekre rezisztens fajták termesztése Hazánkban gyakran az ökotermesztésben is a hagyományos termesztésben bevált fajtákat részesítik előnyben Olyan betegségek is felbukkannak amelyek a hagyományos termesztésben évtizedek óta nincsenek Napjainkban meglehetősen tág a hazai fajtaválaszték 15 A művelés a növényi sorrenddel és a termesztési módszerekkel együttesen jellemzi a talajhasználat módját. Az ökológiai talajhasználat akkor felel meg az elvárásoknak, ha a biológiai alapokon ésszerűsített növényi sorrendhez olyan termesztési módszereket választanak, amelyek harmóniába kerülnek a környezettel. 16 A talajműveléssel szembeni követelések A talajműveléssel szembeni követelések Mellőzendő a talaj mély bolygatása, ha a fizikai állapotban hiba nincs; A növények fejlődését akadályozó talajállapot esetén javító, lazításos művelés szükséges; A mélyebb, javító műveléssel kialakított kedvező talajállapot lehetőleg hosszú ideig megőrizendő; Kerülendő a talaj felrögösítése, nagy nedvesség-vesztő felület kialakítása, és az elporosítás; Olyan talajállapot kialakítása és fenntartása, amely csapadékos időszakban és öntözéskor a víztöbblet befogadására, száraz időszakban a nedvességnek a mélyebb rétegekből a gyökérzónába továbbítására alkalmas; A biológiai tevékenység ésszerű szabályozása a talaj kíméletes lazításával és felületének alakításával; Az egészséges tarlómaradványok kihasználása a nedvesség vesztés csökkentésére, a felszín védelmére és a művelhetőség javítására

4 Vetésforgó fontossága az ökológiai A vetésforgót meghatározó ökológiai tényezők 4-5 éves periódusokban ugyanazon a földterületen eltérő növényfajokat termesztenek az egymást követő években. A vetésforgó alkalmazását rendelet szabályozza Az egyes növények eltérő módon hasznosítják a talajt, eltérő mértékben hagynak vissza tápanyagot (sekélyen és mélyen gyökeresedők, pillangósok nitrogéngyűjtő képessége stb.) Egyes növények gátolják a gyomok növekedését ( gyomfojtó növények ), mások viszont segítik azokat ( gyomnevelő növények ). Használatának elveit elméleti megfontolások és évszázados tapasztalatok alakították ki. Kártevő és kórokozó szervezetek felszaporodása (az előző évi termény károsítói ne fertőzzék a következő évit). 19 Talajszerkezet módosulása (talajszerkezetet javító (pl. évelő pillangós) és romboló csoportokba sorolhatók a növények). 20 A vetésforgót meghatározó ökológiai tényezők A vetésforgó megvalósításának nehézségei A növények különböző mértékben hasznosítható vízkészletet hagynak vissza betakarításuk után a talajban (ez szorosan összefügg a betakarítás idejével) A különböző növények gyökértömege, mennyisége, minősége és mélységi elhelyezkedése is más. A rendelkezésre álló géppark elégtelensége és korszerűtlensége, raktározási gondok, feldolgozási nehézségek. A földterület nagysága A piaci értékesítési lehetőségek nehéz kiszámíthatósága és tervezhetősége. Egyes növények bomlástermékei, gyökérváladékai általános, vagy fajspecifikus gátló hatással rendelkeznek. Egy növény jó piaci felfutásánál nagy lehet a kísértés, hogy ugyanazon a területen többször egymás után visszakerüljön ugyanaz a növény a remélt nagyobb gazdasági haszonért. 21 Az állattartás hiánya miatt a pillangósok (szálas, hüvelyes) termesztésénekelmaradása 22 Bakhátas művelés Talajtakarás A bakhát olyan állandó sor- és sorköz formáció létrehozása talajvédelmi és termesztési céllal, amelyben a vetősor az év legnagyobb részében legalább cm-rel magasabba sorköznél. A szerves anyagokkal való talajtakarás esetében a szerves anyag lassan elbomolva a talaj termékenységét javítja és a talajt humuszban gazdagítja. Tenyészidőben a bakhátak magasíthatók, amely egyben mechanikai gyomkorlátozás is. Bizonyos értelemben pótolja a talajművelést is. Előnyös a vízelfolyás megakadályozása, a taposási károk csökkentése, a sajátos vetőágy korai felmelegedése és tartósan morzsás szerkezete. Korlátot jelenthet a gépigény, ugyanakkor erre a célra hagyományos eszközök is átalakíthatók. hatékonyabb párolgáscsökkentő, mint a csupasz talajfelszín a kelő gyomokat is elfojtja a cserepesedést eső esetén is megakadályozza A bakhátak hosszabb ideig fenntarthatók, ha a rendszeres magasításról gondoskodnak, ugyanakkor évente kialakíthatók. a nedvességet pedig folyamatosan tartja a felső talajrétegben Az elgyomosodás megelőzése, vagy a bakháttetők morzsás talajának károsodása (sok csapadék kora tavasszal) esetén a bakhátak 2-4 évenként felújítandók. 23 ezáltal a talajéletet jelentő mikroorganizmusoknak is kiváló életteret biztosít. 24 4

5 Talajtakarás A zöldség- és gyümölcstermesztésben alkalmazott takaróanyagok igen változatosak. Az iparban vagy a mezőgazdaságban melléktermékként keletkező anyagok: szalma, lekaszált fű, megdarált komposzt, kipréselt szőlőtörköly, kéregzúzalék, szerves trágya. Használhatóak a talaj felszínén, vagy annak néhány centiméteres rétegével keverve. hazánkban ritkán alkalmazott eljárás. 25 Talajjavítás-Szikes talajon Száraz állapotban kőkemények a gyors kiszáradás miatt, nedvesen kenődnek és folyóssá válnak. A mésztelen, gyengén savanyú, semleges szikes talajokat meszezéssel (cukorgyári mésziszap, mészkőpor), meszes altalajterítéssel (sárgaföld) és talajjavító riolittufa őrleménnyel javítjuk. A mésztelen, gyengén lúgos szikes talajokat mész és gipsz kijuttatásával, meszes altalajjal és a gipsz helyett feketeföld aláterítéssel és talajjavító riolittufa őrleménnyel eredményesen javíthatjuk. A lúgos vagy meszes-szódás szikes talajokat csak kimondottan savanyú hatóanyagokkal, pl. a gipsszel, a kalciumkloridos tőzeggel tudjuk javítani. A szikes talajokon javítás után minden növény termeszthető, pl. zöldségfélék. A szikes talajok javítását kössük össze szerves trágyázással. 26 Talajjavítás - Savanyú talajon Talajjavítás- A homoktalajokon A savanyú talajok kedvezőtlen hatást fejtenek ki a talaj fizikai szerkezetének alakulására. A talaj hasznos mikroorganizmusainak működési feltételei a levegőtlen szerkezet, a magas nedvesség és az alacsony ph tartalom miatt nincsenek biztosítva. A savanyú talajok javításánál a mészhiány megszüntetésére eredményesen alkalmazható javító anyagok az őrölt mészkőpor, a cukorgyári mésziszap, a lápi mész (lápföld), egyéb ipari melléktermékű mészanyagok (pl. karbidmészpép), és a talajjavító riolittufa őrlemény. A savanyú talajokon a meszezés elvégzése után nő a termeszthető növények száma. A savanyú talajok javításakor kijuttatott meszező anyagokhoz szerves trágyára szükség van. 27 A homoktalajok víztartó képessége gyenge, ez a növényekre kedvezőtlen hatással van. A humusztartalmuk alacsony és tápanyagban szegények. Ezért istálló trágyzást vagy zöldtrágyázást igényelnek. A savanyú kémhatású, mészhiányos homoktalajokon a javítást meszezéssel (cukorgyári mésziszap, meszes lápföld), alginittel és talajjavító riolittufa őrleménnyel végezzük. A talajjavításhoz a szervestrágyázást a szakvélemény minden esetben előírja. A lúgos kémhatású meszes homoktalajokon a szerves és a tápanyag ellátottság növelése a legfontosabb. A talajjavításhoz lápföldre és istállótrágyára van szükség. Tápanyagként a szerves trágyák (istállótrágyák, komposztok és egyéb szerves eredetű tápanyagkészítmények, pl. Terra Vita) juttathatók ki. 28 Szelíd védelem kártevők és kórokozók ellen A szelíd növényvédelemben elsődleges fontossággal szerepelnek a különböző hasznos élő szervezetek. Ezek közé parazitoid illetve ragadozó ízeltlábúak és fonalférgek, valamint rovarpatogén és hiperparazita gombák tartoznak. Ezeken túl ide kell sorolnunk még a Bacillus thuringiensis különböző szelektív törzseire alapozott készítményeket, illetve a nem toxikus, hanem fizikai tulajdonságaival ható könnyű nyári olajokat is. Takácsatkák. ragadozó atkák, ragadozó gubacsszúnyog és atkászböde ragadozó bogár is alkalmazható gyérítésükre Szőlőben és gyümölcsösökben a Typhlodromus pyri nevű ragadozó atka rendkívül jó hatékonysággal szorítja vissza a kártevőt. Tripszek. ragadozó atkák tömeges betelepítése a legelterjedtebb megoldás. Elterjedt még az Orius ragadozó poloskák alkalmazásais. Biopeszticid: a Steinernema feltiae rovarpatogénfonálférget tartalmazza. A permetezéssel kijuttatott mikroszkópikus nematódák behatolnak a kártevő tripszek testébe és ott egy méreganyagot termelő baktériumot bocsátanak ki, amely elpusztítja mind a kifejlett, mind a lárva állapotú tripszet

6 Liszteske. Eretmocerus fürkészdarazsak, továbbá a Macrolophus ragadozó poloskák alkalmazása. Levéltetvek. különböző fürkészdarazsak, a ragadozó gubacsszúnyog, a Harmonia axyridis nevű katicabogár és a zengőlégy. Lehetőség van mikrobiális entomopatogén gombák kipermetezésére is, erre pl. a Verticilium lecanii spóráit tartalmazó készítmény használható. A levéltetvek ellen szabadföldön jó eredményt hoz a megelőző jelleggel kezdett, majd többször ismételt paraffinolaj készítményekkel való kezelés. Levélaknázólegyek. Ellenük szintén fürkészdarazsak használhatók elsősorban, de a tripszeknél már említett Steinernemafeltiae fonálféreg is hatékony. Levélbogarak. A burgonyabogár ellen alkalmazott biopeszticidben a Bacillus thuringiensis var. Tenebrionis által termelt nagy szelektivitású toxin fejti ki hatását. Gyászszúnyogok. gombatermesztés veszélyes kártevői, melyeknek sok populációja rezisztens Nagyon jól működik ellenük azonban a korábban már említett Steinernema feltiae entomopatogén fonálféreg, melynek speciális törzse kizárólag a gyászszúnyogot pusztítja Gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly, káposzta bagolylepke, vetési bagolylepke. a legkülönbözőbb növénykultúrákban okoz érzékeny, nemritkán katasztrófális károkat. Így kukoricában, paprikában, paradicsomban, zöldbabban az ellene való védekezés nélkül a termés %-a tönkremehet. A Trichogramma peteparazitoid fürkészdarazsak tömeges betelepítése a megvédendő növénykultúrába a legjobb védekezés. Káposztamoly, tarka szőlőmoly, nyerges szőlőmoly. A molylepke lárvák ellen a Bacillus thuringiensis var. Kurstaki készítmények többszöri és jól időzített (tehát a legintenzívebb lárvakelés időszakában történő) kezeléssel igen jó eredménnyel használhatóak. Meztelencsiga. Ellenük a Phasmarhabditis hermaphrodita nevű fonálféreg használható szabadföldön és fóliasátorban egyaránt Körokozók és az ellenük való védekezés Fehérpenész. A fehérpenészes rothadás ellen talán a legeredményesebb védelmet annak hiperparazita gombája adja, a Coniothyrium minitans. Szürkerothadás. E kórokozó ellen az előbbihez hasonlóan egy másik hiperparazita gomba használható a gyakorlatban, a Trichoderma harzianum. Szürkepenész. Nem csak rovarok ellen használhatóak baktérium készítmények, hanem egyes gombák ellen is, így a szőlőtermesztésben Ny-Európában széles körben alkalmazzák a Bacillus subtilis hatóanyagú biofungicidet, az Ibefungint. 35 Gyomszabályozás az ökológiai A gyomnövények a kultúrnövények víz-, tápanyag- és fényigényének konkurensei, térparazitáknak is nevezik őket. Az ellenük való küzdelem egyidős a növénytermesztéssel. A gyomok a felelősek a világ termésveszteségének egyharmadáért. Az ökológiai nem törekszünk a teljesen gyommentes steril növényállományra, hiszen nem a gyomok irtása, hanem csak olyan mértékű szabályozásuk a cél, hogy ne zavarják számottevően a termelést és ne okozzanak jelentős terméskiesést. 36 6

7 A gyomok hasznos tulajdonságai a hasznos rovaroknak életteret, táplálékot nyújtanak, akadályozzák az eróziót, javítják a talajszerkezetet, tápanyagokat tárnak fel, pusztulásuk után a talaj-mikroorganizmusok táplálékai, a tömörödött rétegeket lazítják, megkötik a tápanyagfeleslegeket, egyes talajtulajdonságok jelzőnövényei. Gyomszabályozás az ökológiai magában foglalja az egész gazdálkodási, növénytermesztési rendszert. A gyombiológiai tudás, az agrotechnikai és a direkt gyomszabályozási módszerek kombinációja szükséges ahhoz, hogy a gyompopulációt kezelhető szinten tarthassuk. Az ökológiai gyomszabályozás módszereit a következő csoportokba sorolhatjuk: agrotechnikai; fizikai (mechanikai, hő-, továbbá fényhatáson alapuló) és biológiai gyomszabályozásra Gyomszabályozás az ökológiai Fizikai gyomszabályozási módszernek nevezzük azon módszereket, melyek fizikai hatáson alapulva pusztítják el a gyomnövényeket. Ide tartoznak a mechanikai gyomszabályozási módszerek, pl. a hagyományos kapálás, vagy akár a rugós borona alkalmazása. Ezen kívül fizikai gyomszabályozás még az összes hőhatáson alapuló gyomirtási eljárás, mint a gyomperzselés. Mechanikai gyomszabályozás Gyomfésűvagy fésűborona A munkagép művelő elemei szinte átfésülik a talaj felső 1-2 cm mélységű rétegét, és a gyom kitépésén kívül a felszín kéregtelenítését is elvégzik, mely elősegíti a talaj nedvességtartalmánakmegőrzését. Küllőskapa. Ívelt fogakkal rendelkező küllős tárcsái két sorban helyezkednek el. A talajfelszínt négyzetméterenként szúrással feltörik, a sekélyen gyökerező gyomokatkiforgatják. Csak fiatal, kelő gyomok ellen hatásos. Sorközművelő kultivátorok. Hagyományosan gyomirtásra készültek. Művelő elemeire különböző típusú kapák szerelhetők, ezek elvágják a gyomok gyökereit Mechanikai gyomszabályozás Mechanikai gyomszabályozás Rotációs gyomirtók. A forgó művelő elemek a talajtól kapják a meghajtásukat. Csekély vonóerő igényűek, forgásuk következtében a fiatal gyomokat kiválóan irtják. Forgóboronák. A meghajtást a talajtól kapják, oldalazó művelésre is alkalmasak, pl. faaljak gyomirtására. Gyomkefék, vagy kefekapák. A kefeelemek építését a sortávolság határozza meg, a kultúrnövényt pedig alagutak védik a forgó elemektől (akár 3 cm-ig is megközelíthetik a növényt). A kefe kihúzza a gyomot a talajból, a rátapadó földet lerázza a gyökérről, a kikefézett növényeket a sorokba lerakja. Bakhátas zöldségtermesztésnél használhatók. A kefesorok meghajtásukat az erőgéptől kapják. 41 Ujjas kapa: a kultúrnövények között, a sorban nőtt gyomok eltávolítására alkalmas. A sorok közé benyúló, különböző átmérőjű sortávhoz illeszkedő, különböző vastagságú és keménységű művelő elemek a talaj forgató hatása következtében a kelő, csírázó gyomokat kiforgatják a már kikelt, megerősödött kultúrnövények közül. A kultúrnövénnyel egy időben nőtt gyomokkiforgatására a berendezés nem alkalmas. A kertészeti kultúrák esetében, különösen a lassan kelő hagyma és a gyökérzöldségek esetében a kézi gyomlálás még mindig elengedhetetlen eszköze a sorok gyommentesentarásának. 42 7

8 Termikus gyomirtás (hőhatáson alapuló gyomirtás) A növény felmelegítése lánggal, vagy infravörös sugárral C-ra a sejtek elhalásához, denaturálódásához vezet. A propán-bután gáz égési végterméke CO 2 és H 2 O. Készülékek: kézi készülék palackhordó hátizsákkal (25 cm munkaszélesség); targoncás gyomirtó készülék (1-3 kerekes targoncával) 0,4-1 m; traktorra hárompont függesztéssel szerelt készülék 0,7-1,6 m munkaszélesség; traktor oldalára szerelt készülék korona alatti gyomirtást végez. 43 Termikus gyomirtás (hőhatáson alapuló gyomirtás) A hatékonyságot befolyásoló tényezők: az erős szél a láng elsodródásához vezet, az infravörös technika nem szélérzékeny; kedvezőbb a hatás egyenletes talajfelszínnel; előnyös, ha a növények szárazak. Termikus gyomirtás hátrányai: a módszer nem szelektív; fiatal, 2-4 leveles gyomokon hatékony; a gép kis teljesítményű, haladási sebessége: 1-4 km/óra; PB gáz felhasználás: kg/ha kezelésenként. 44 Fagyasztásos gyomirtás Folyékony nitrogén vagy szárazjég formájában éri a növényt a 0 C közeli hőmérséklet lényegesen kevésbé hatékony gyomirtás szempontjából, mint a perzselő hő. Alkalmazása ott lehet előnyös, ahol a perzselés tűzveszély forrása lehet. Gyomperzselő Gőzöléses gyomirtás Gőzöléses gyomirtás elsősorban termesztő berendezésekben alkalmazzák növényvédelmi célokra: a C-ra felhevített talajban nemcsak a gyomok, hanem más terméskorlátozó tényezők: kártevők és kórokozók is elpusztulnak. A kezelés során a talaj felszínén mozgó fém elemek nyomás alatt 3-8 percig forró gőzt préselnek a talajba, ahol mintegy 10 cm-es mélységben elpusztulnak a gyomnövények csírái és magvai is. Az olyan kemény héjú gyommagvak, mint például a herefélék ellenállnak a kezelésnek, továbbá a kezelt mélység alatt fekvő készletek ugyancsak túlélik a gőzölést. Ez a gyomszabályozási eljárás a libatop- és disznóparéjfélék élettevékenységének megszüntetésére 4-6 leveles állapotig 90%-ban hatékonynak bizonyult, a későbbi fejlődési fázisokban lévő növények kezelésére azonban eredménytelen

9 Gyomnövények elleni biológiai védekezés Gyomnövények elleni biológiai védekezés alatt azt az eljárást értjük, amikor a gyom ellen természetes ellenségét, kártevőjét, kórokozóját használjuk fel a gyompopuláció visszaszorítására. A természetes ellenségeket a gyomok keletkezési helyén, géncentrumában találjuk meg a legnagyobb valószínűséggel. Fontos, hogy ezek a természetes ellenségek a megcélozott gyomnövényen kívül más növényt ne veszélyeztessenek. A biológiai gyomszabályozás történhet pl. gerinces állatokkal, rovarokkal, kórokozó gombákkal, baktériumokkal, természetes fitotoxinokkal. 49 Ökológiai gyümölcsösben használható permetszerek Az ökológiai gyümölcsösben jól kiválasztott növényvédőszerrel, jókor és jól végrehajtott lemosó permetezésekkel még fokozottabban meg kell alapozni a következő év növény-egészségügyi helyzetét mint a szokványos, tekintettel arra, hogy ebben a gazdálkodási módban a tenyészidőszakban elvégezhető kezelések szerei igen szűk kínálatból válogathatók ki. A lombhullás utáni őszi, fagymentes napokon elvégzett téli, illetve a rügypattanáskor elvégzett kora tavaszi permetezések egyaránt indokoltnak tűnnek. Az utolsó, rügypattanáskor elvégzett kezelés feltétlenül réztartalmú szerrel történjék. (a réz tartalmú szerek később már nem használhatók, vagy csak korlátozottan) 50 Ökológiai gyümölcsösben használható permetszerek Fák sebeinek kezelésére használható szerek Olajos szerek Nem növényi olajok Növényi olajok Kén tartalmú szerek Olajos kén készítmények Réz tartalmú szerek Kombinációk: Réz kombinációk: - Réz + Kén: Bordóilé + kén - Rézkénpor - Réz + Olaj Egyéb kombinációk: Olaj, réz, kén kombináció Egyéb szerek: pl: Hipermangán 51 A sebet gombaölő hatású anyaggal kezeljük (réztartalmú szerek: vizes oldatban alkalmazzuk bordói por, bordói lé, kb. 10% töménységben). Valamilyen vízzáró tulajdonságú anyaggal (lenolajkence, vagy viasszal, bitumennel kevert gázolaj, vagy fáradt olaj) pár nap múlva ismét kezeljük. A két módszer együttes alkalmazása nyújtja a legnagyobb biztonságot. A réz véd a gombák ellen, de nem tartja távol a farontó rovarokat (kéregmoly, farontó bogarak) A hígított kátrány viszont megelőzi az utóbbiak kártételét. A réztartalmú szerrel való bekenés akkor különösen fontos, ha már magát a sebet is kórokozó gomba okozta. 52 9