Talajművelési ABC (V.): sávos művelés és vetés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Talajművelési ABC (V.): sávos művelés és vetés"

Irén Veres
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 1. oldal (összes: 9)

2 2. oldal (összes: 9)

Sávos művelés és vetés (strip-till) Művelés bolygatatlan talajú, tarlómaradványokkal takart esetleg kémiai gyomkorlátozásban részesített tarlón a vetősornál szélesebb sávban (vetést időben megelőzően

3 Sávos művelés és vetés (strip-till) Művelés bolygatatlan talajú, tarlómaradványokkal takart esetleg kémiai gyomkorlátozásban részesített tarlón a vetősornál szélesebb sávban (vetést időben megelőzően vagy azzal egy időben) a módszerhez kifejlesztett eszközzel (1. fotó), vetés a művelt, takaratlan sávba, a vetősor visszatömörítése. Másként fogalmazva a sor és a sorköz erőteljes elkülönítése, a talajművelés, talajtakarás, trágyázás, növényvédelem és vetés szempontjából. 1. fotó: Orthman sávos művelőgép. Elemei: 1. nyitócsoroszlya, 2. tarlómaradvány-kezelő tárcsasor, 3. lazító késsor és folyékony műtrágyainjektor, 4. takarótárcsa, 5. felszínegyengető A sávos művelés módszerének kidolgozása Észak-Amerikában az 1970-es években kezdődött. Kezdetektől a talajkímélő módszerek közé sorolták, számos kísérlettel bizonyítva az értékeit. A vetősorban mélyebb művelés óhatatlan előnyt jelentett a direktvetéssel szemben mérsékelt éghajlatú területeken, ahol a némileg több és mélyebb művelés nem jár termesztést akadályozó vízvesztéssel. A gyakorlat mérsékelt érdeklődését nyilvánvalóan befolyásolhatták az akkori művelési pontatlanságok. 3. oldal (összes: 9)

2. fotó: Sávos művelőelem az injektorral A 2000. év elején azonban megjelentek a szántóföldi gépmozgások tökéletesítését kiterjesztő technikai megoldások.

4 2. fotó: Sávos művelőelem az injektorral A év elején azonban megjelentek a szántóföldi gépmozgások tökéletesítését kiterjesztő technikai megoldások. Ilyen a műholdas navigációs rendszer, amely bármely időjárásban, bárhol a világon a nap 24 órájában működik; a műholdas navigációs pozícionálás javítását segítő technika, amely egyszerű bázisállomásokra támaszkodva (RTK) valós idő- és helyzetjavító (cm szintű) korrekciót nyújt, a nyomvonalkövetést segítő rendszerek kijelzik a követendő nyomvonalat és az esetleges eltérés nagyságát is; előny az ismételhetőség, az adott nyomvonalon haladás biztosítása. Az RTK rendszer más termesztési eljárások pontosságát is támogatja (éjszakai vetés lehetősége, a rávetések elkerülése, minimális növénysérülés sorközműveléskor, felülpermetezés vagy kihagyás elkerülése stb.). A sávos művelés eredeti cél szerint a hagyományos művelés és a direktvetés legjobb tulajdonságait 4. oldal (összes: 9)

fotó: Sávos művelőgép kalászos növények vetésére A trágya közvetlenül a gyökérzónába juttatható, a vetési mélység alá, ahol tarlómaradványok nem lassítják az érvényesülését úgy, mint a direktvetésnél.

5 ötvözi. A direktvetéshez annyiban hasonló, hogy elmarad a teljes felület művelése és sajátos, a rendszerhez adaptált gépigény (2. fotó). Mivel a maradványoktól mentes sávokban a talaj korábban felmelegszik (előny tavaszi vetéskor), a kedvező nedvesség-, hő- és levegőforgalom előnyt ad a csírázó és kelő növénynek. 3. fotó: Sávos művelőgép kalászos növények vetésére A trágya közvetlenül a gyökérzónába juttatható, a vetési mélység alá, ahol tarlómaradványok nem lassítják az érvényesülését úgy, mint a direktvetésnél. A növényvédelmet a sávpermetezés és a sorközművelés okán hatásosnak tartják, a sávok közti jobb levegősség révén enyhébb gombás fertőzést vélnek. A hagyományos rendszernél a takart sávközökkel megalapozott talajvédelem és nedvesség- visszatartás alapján tartják jobbnak. Gyakran és meggyőzően utalnak a kevesebb menet és a kisebb költség előnyeire. Sávos műveléssel elsősorban a széles sorközű növények, kukorica, napraforgó, szója, repce stb. termeszthető (táblázat). Őszi kalászosokkal is vannak már tapasztalatok (3. fotó). 5. oldal (összes: 9)

A sávos művelésről, elsősorban a talaj szempontjából Mint minden új és más, a megszokottól jelentősen eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól.

6 A sávos művelésről, elsősorban a talaj szempontjából Mint minden új és más, a megszokottól jelentősen eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól. A pontosság elsődleges, a hibákat e rendszerben sem takarja el a ráborított barázdaszelet. Az alkalmazó által elkövetett hibákat nem lehet a szántás elhagyására fogni. A rendszer ma még gyenge pontjai a folyamatos technikai fejlesztés és az alkalmazók növekvő szakértelme folytán csökkennek. A nagyobb mélységig ( cm) terjedő talajállapot-javítást a rendszer bevezetése előtt vagy közben (sűrűsoros növény előtt) lehet elvégezni. 4. fotó: A bolygatatlan sorköz takarása. Búza elővetemény esetén jó, ha a szalmát nem hordják le Ha a költségkímélést a kémiai anyagok használatára is kiterjesztik, fontos, hogy hatásos gyomkorlátozás valósuljon meg a rendszer bevezetése előtti két évben. Az adott mélységig (~27 cm) lazult talaj előnyösebb bármely növénynek, mint ha a felszínhez közel talp lenne. A kevesebb csak a sávokra korlátozódó talajbolygatás kisebb nedvességveszteséggel jár. 6. oldal (összes: 9)

A sávok közének takarása az elővetemény tarlómaradványaival előnyös a nedvességkímélés érdekében. Ezen felül megszokottá válhat a maradványos felszíntől korábban idegenkedők számára is (4., 5. fotó).

7 A sávok közének takarása az elővetemény tarlómaradványaival előnyös a nedvességkímélés érdekében. Ezen felül megszokottá válhat a maradványos felszíntől korábban idegenkedők számára is (4., 5. fotó). Száraz idényben a giliszták a bolygatatlan sávköz talaját részesítik előnyben a takart felszínnek köszönhetően. Bizonyos, ha a talajba nem jut tarlómaradvány, nem lesz táplálék a földigilisztáknak. 5. fotó: A kukorica vetéséig a napraforgó elővetemény maradványai jelentősen megfogynak A sűrűsoros növény művelési rendszerében (két sávos művelés közti időszakban) a mélyebb lazítás mellett előnyös lehet a legalább centiméterig terjedő keverés is a tarlómaradványok talajba juttatása érdekében (szervesanyagforrás és gilisztatáplálék). A művelt sávban a talaj csapadékos idény után erőteljesen ülepedik. Nagyobb mérvű ülepedés várható a humuszban szegény (vagy elszegényített) talajokon. A sávközökben a tarlómaradványok talajjal érintkező része folyamatosan táródik fel, az esetenkénti erősebb széndioxid- légzés elkerülhetetlen. Mire a maradék a talajba jut, jelentősen veszít értékéből és mennyiségéből. 7. oldal (összes: 9)

6. fotó: A szakszerű gyomkorlátozástól a sávos módszer sem mentesít Szerves anyagban kizsarolt talajon a sávművelésnek csak a költségvonzata lesz kedvező, a talajminőség javulására kisebb az esély.

8 6. fotó: A szakszerű gyomkorlátozástól a sávos módszer sem mentesít Szerves anyagban kizsarolt talajon a sávművelésnek csak a költségvonzata lesz kedvező, a talajminőség javulására kisebb az esély. Adott szélességű talajszelvény 2 4 év alatt váltakozva lesz bolygatott és bolygatatlan, amely a hosszú távra szóló szénkímélés okán előnyös lehet. A sorközművelés és kémiai gyomirtás együttes alkalmazása elősegítheti a talaj gyommagkészletének fogyását. A mulasztás azonban súlyos következményekkel jár. Gyommagvakkal fertőzött talajon a sávok és a sávok köze is kigyomosodik, amelyet csak hatásos kémiai kezelésekkel lehet visszavetni (6. fotó). 8. oldal (összes: 9)

7. fotó: A kukoricaszár szecskázása bármely mód alkalmazásakor ajánlott A szárszecskázás minősége (a csonk hossza, megtörtsége) sávművelésben termesztett kukorica aratásakor is meghatározó lesz a

A rendszer beruházásigénye (a meglévőtől eltérő gépek és a navigációs rendszer) tény, megtérülése egzakt alkalmazás és folyamatosan fenntartott termésbiztonság esetén várható.

9 7. fotó: A kukoricaszár szecskázása bármely mód alkalmazásakor ajánlott A szárszecskázás minősége (a csonk hossza, megtörtsége) sávművelésben termesztett kukorica aratásakor is meghatározó lesz a kukoricamoly lárva életterének csökkentésében vagy éppen áttelelésének elősegítésében (7. fotó). Összességében elmondható, hogy a talaj- és költségkímélés szakértő alkalmazás esetén valósul meg. A rendszer beruházásigénye (a meglévőtől eltérő gépek és a navigációs rendszer) tény, megtérülése egzakt alkalmazás és folyamatosan fenntartott termésbiztonság esetén várható. [1] Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket! [2] Szerző: Birkás Márta Közzététel ideje: , szerda, 16:55 A forrás webcíme: 9. oldal (összes: 9)

Hasonló dokumentumok

Talajművelési ABC (III.)

Talajművelési ABC (III.) 1. oldal (összes: 12) 2. oldal (összes: 12) Talajfelszín A talajszelvény legfelső, a levegővel közvetlenül érintkező része, amely leginkább kitett az időjárási és gazdálkodási tényezőknek. 1. fotó: Időjárási