A II. RÁKÓCZI FERENC MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ÉVI MUNKATERVE

Átírás

1 A II. RÁKÓCZI FERENC MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ÉVI MUNKATERVE AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: MISKOLC AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK NEVE: DR. PROKAI MARGIT

2 Tartalom I. Szervezeti kérdések... 3 II. Szakmai működés, vezetői program... 5 II. 1 Az összevont intézmény törvény által előírt feladatai... 6 II.1.1 Területi ellátás... 8 II.1.2 Helytörténeti és tudományos kutatások... 8 II.1.3 Gyűjteményszervezés... 9 II.1.4 Szolgáltatási struktúrák II.1.5 Gyermekkönyvtári szolgáltatások II.1.6 Különgyűjtemények II.1.7 Közművelődési tevékenység II.1.8 Közhasznú ismeretek II.1.9 Képzési tevékenység (szakmai képzések, használói képzések) II.1.10 Szociális feladatok a fiókhálózatban II.1.11 Együttműködések, partnerség II.2 Intézményi terek - épületek infrastrukturális fejlesztési tervek II. 2.1 Tárgyi, technikai, működési feltételek biztosítása, beszerzések II.3 Gyűjteményszervezés állományépítés II.4 Tájékoztatószolgálat, tájékoztató eszközök II.5 Könyvtári szolgáltatások II.6 Elektronikus könyvtár digitalizálási tevékenységek II.7 Tervezett és folyamatban lévő fejlesztések, pályázatok II.8 Közművelődési, PR és menedzsment tevékenységek tervezése II.9 Területi ellátás - Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer II.9.1 Minőségi szakfelügyeleti és utóvizsgálatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében II.10 Minőségirányítási tevékenységek tervezése 2013-ban II.11 A könyvtár dolgozóinak képzési terve 2013-ra II.12 Gazdálkodással kapcsolatos főbb adatok és értékelésük III. Városi fiókhálózat munkaterve, kiemelt feladatai III.1 Szabó Lőrinc Idegen nyelvi Könyvtár és Oktatási Központ III.2 József Attila Könyvtár III.3 Petőfi Sándor Könyvtár III.4 Lévay József Muzeális Könyvtár III.5 Tompa Mihály Könyvtár III.6 Kaffka Margit Könyvtár III.7 Móra Ferenc Könyvtár III.8 Rendezvények

3 I. SZERVEZETI KÉRDÉSEK Intézményi dokumentáció, alapdokumentumok Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése december 13-i ülésén a XII-341/3783/2012. számú határozattal hagyta jóvá a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ Nonprofit Kft. összevonását és közös intézményi keretekben való működtetését az évi CXL. törvény évi módosításával összhangban. Az új, összevont intézmény január 1-jétől II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár néven folytatja működését, nyilvános könyvtári tevékenységeit. Az intézmény működésére vonatkozó új Alapító okirat tartalmazza azokat az alapadatokat és információkat, amelyeket a törvényi előírásokkal összhangban a fenntartó jóváhagyott. Az okiratban a fenntartó az intézmény munkatársainak maximális létszámát 99 főben határozta meg. Az intézményi alapdokumentáció másik fontos része az aktuális Áht. rendelettel összhangban a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése, kidolgozása, amelynek a munkálatai és a megfelelő fórumokon való egyeztetése, jóváhagyása folyamatban van. A megyei és városi könyvtár feladatait az SzMSz-ben és a Kulturális törvényben megfogalmazott nyilvános könyvtári szolgáltatásoknak megfelelően végzi. Frissítésre kerül a közös szervezet küldetésnyilatkozata, amelyet a megyei és városi feladatok összevont struktúrában való működtetéséhez szükséges újrafogalmazni, egységes szemlélettel közzétenni. Az országos könyvtári stratégiai terv 2013-ban befejeződő ciklusa, az ún. Portál program és a következő időszakra vonatkozó stratégiai tervvel összhangban, az országos célokat és prioritásokat figyelembe véve az év folyamán a könyvtári menedzsment elkészíti az intézmény saját stratégiai tervét ( közötti időszakra). A stratégiai terv elkészítéséhez szükséges mikro és makro-analízisek, a megyei és városi könyvtár közigazgatási hatáskörébe és ellátandó területéhez tartozó társadalmi környezet sajátosságait, igényeit a vezetés figyelembe veszi és a tervbe beépíti. Az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzathoz kapcsolódó egyéb kiegészítő dokumentációk csatolása és frissítése is szükséges, ezek között a szakmai munka alapjait meghatározó Könyvtárhasználati szabályzat és a Gyűjtőköri szabályzat megyei és városi összevont intézményi összehangolása a legsürgősebb feladat, amelyek az SzMSz mellékleteként, azzal egy időben kerülnek a Közgyűlés elé, jóváhagyásra. A személyi változások köre érinti a magasabb vezetők kinevezését, a fenntartó összesen három igazgatóhelyettes határozott idejű, június 30-ig történő megbízását, majd azt követően a pályázatok kiírását irányozta elő. Magasabb vezetői megbízások: gazdasági igazgatóhelyettes (Csacsovszki Ottóné), megyei hálózati igazgatóhelyettes (Venyigéné Makrányi Margit), városi hálózati igazgatóhelyettes (Tircsné dr. Propper Valéria). Az osztályvezetők megbízása a rendeletmódosítás 2011-es érvénybelépésétől számított határozott időre, 5 évre szól (fiókhálózati osztályvezető: Soltész Ágnes, gyűjteményszervezési osztályvezető: Bereiné Vasas Andrea, szolgáltatási osztályvezető: Bokrosné Stramszky Piroska). A szervezet strukturális és egyéb működésének részleteit az SzMSz tartalmazza. 3

4 Intézményi létszámadatok 2013-ban Engedélyezett létszám: Ebből szakmai: Intézmény üzemeltetéshez kapcsolódó: 99 fő 83 fő 16 fő Az intézmény jelenleg nem rendelkezik elfogadott évi költségvetéssel. Fontos feladat a munkatársak folyamatos továbbképzése, a szakmai programokon, tanácskozásokon való megjelenése, melyet a költségvetés függvényében igyekszünk biztosítani. Elvárjuk, hogy a szakmai programokon résztvevők a szerzett tapasztalatokat munkaértekezleteken, beszámolók összeállításával, illetve publikációk formájában osszák meg kollégáikkal. A munkatársak továbbképzésében nagy hangsúlyt kell fektetni a kommunikációs, konfliktuskezelő, csapatépítő tréningekre, a szakmai innováció fejlesztésére. A hatékony munkaerő-gazdálkodás érdekében elengedhetetlen, hogy a munkatársak többsége szakmai ismereteit több területen is kamatoztassa. A szervezeti változásoknak, a többletfeladatoknak a munkaköri leírásokban is tükröződni kell, ezért a szükséges módosításokat el kell végezni. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályvezetők tény terv Engedélyezett szakmai összlétszám (fő, töredék is lehet) Ebből vezető vagy magasabb vezető (fő, töredék is lehet) 3 7 Könyvtáros összesen szakképesítéssel átszámítva teljes munkaidőre 43,2 80,5 összesen Könyvtáros Egyéb átszámítva teljes munkaidőre munkakörben összesen foglalkoztatottak Mindösszesen átszámítva teljes munkaidőre (4+6) 43,2 80,5 az Egyébből felsőfokú összesen átszámítva teljes munkaidőre Egyéb alkalmazott 2 16 Az intézményvezetésben várható változások: az év második felében a magasabb vezetői megbízások a pályázati kiírásnak megfelelően változhatnak. 4

5 II. SZAKMAI MŰKÖDÉS, VEZETŐI PROGRAM A megyei és városi könyvtár küldetése Az összevont intézmény küldetése a területén élő megyei és városi állampolgárok számára olyan összehangolt, egységes, ám sokrétű nyilvános könyvtári és információs szolgáltatások nyújtása, amelyek biztosítják: az egyetemes, nemzeti, nemzetiségi és helyi kultúra közvetítését, a kulturális értékek közkinccsé tételét, a kulturális, oktatási, nevelési tevékenységek, a kulturált szórakozási igények megvalósítását, a szabadidő hasznos eltöltését, az írott, audiovizuális és elektronikus kultúra közvetítését, az oktatást és az egész életen át tartó tanulást, területi könyvtári szolgáltatások nyújtását, támogatják a helytörténeti és tudományos kutatásokat, azok eredményeinek terjesztését és népszerűsítését, lehetővé teszik az állampolgárok egyenlő esélyű hozzáférését a dokumentumokhoz, információkhoz, könyvtári szolgáltatásokhoz, a teljes könyvtári rendszerhez, támogatják az állampolgári jogok gyakorlásához szükséges információk folyamatos megismerését, ezzel a demokrácia és esélyegyenlőség növelését, növelik a területileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetű használók esélyeit, segítik az információs és digitális írástudás fejlesztését, támogatják az olvasáskultúra, az írni-, olvasni tudás, a hagyományos és elektronikus írástudás egyidejű terjesztését, erősítik a megyei és városi kötődés, a lakossági megtartó erő szerepét, a lokálpatriotizmust, az identitástudat megőrzését, a megye és a város értelmiségmegtartó erejének növekedését, ösztönzik a területükön élő nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának ápolását, hozzájárulnak a közösségi színterek építéséhez, közönségkapcsolatok, közművelődési tevékenységek szervezésével, lehetővé teszik, hogy a tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenység hozzájáruljon az életminőség javításához, az ország, a megye és a város versenyképességének növeléséhez, hozzájárulnak a megyei és városi tudásvagyon gondozásához, megőrzéséhez, a megye és a város természeti értékeinek, kulturális, történelmi, néprajzi hagyományainak, gazdasági és társadalmi folyamatainak kutatásához és bemutatásához. Az intézmény történeti elődei és öröksége A 20. század első felében a nyilvános könyvtári feladatokat a Borsod-Miskolci Múzeum Könyvtára látta el a városban, amely hármas finanszírozási támogatással, a vármegye, a város és országos keretek felhasználásával működött. Miskolcon ekkor nem épült a helyi polgárság elvárásainak, igényeinek megfelelő Kultúrpalota mint ahogy Kaposvártól Nagyváradig számos városban megvalósult de a borsod-miskolci nyilvános könyvtári feladatok a század első felében is közös megyei-városi keretekben és néven működtek. A II. világháborút követő években a városi könyvtár csak egy-két évig működött, mert 1952-ben a városi, körzeti és műszaki könyvtár összeolvadásával alakult meg a megyei könyvtár, amely a városi és megyei feladatokat a fiókhálózattal együtt ellátta. 5

6 között a megyei könyvtárból kivált városi fiókhálózat és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár egymás mellett működött, a városi feladatokat párhuzamosan, a megyei feladatokat csak az utóbbi szolgálva. A megyei és a városi fenntartók többször tettek kísérletet a könyvtári feladatok összevonására, de erre az 1972-ben megépült könyvtárépület átadásakor sem került sor. A 2012-ben az évi CXL. törvény módosításával vált ismét lehetővé, hogy a két, alapjaiban történetileg is szorosan összetartozó és jelentős részben azonos közönséget szolgáló könyvtári tevékenység újra egyesüljön, és megerősödő szolgáltatásokkal álljon a használók, a megye és a város rendelkezésére. Hosszú idő óta indokolja ezt a közös gyűjteményi örökség is, amely több mint száz éves múltjával folyamatosan szolgálja a megyei és városi közönséget. Gyűjteményi örökség A történeti előzményekhez szorosan kapcsolódik a gyűjtemény sorsa és öröksége. A Borsod- Miskolci Múzeum nyilvános könyvtárának anyagát 1952-ben a megyei könyvtár örökölte meg, amely az összeolvadáskor több mint százezres nagyságrendű állományt jelentett. A város és a megye történetéhez, helytörténetéhez kapcsolódó rendkívül értékes könyvtári gyűjtemény olyan polgári, civil adományokat örökölt, amelyeket nevezetes helyi közéleti személyiségek, magánszemélyek és testületek hagyományoztak a közkönyvtár javára. Többek között őrzi a megyei gyűjtemény Szendrey János helytörténész, tudós könyvtárát, Horváth Lajos országgyűlési képviselő könyveit, számos neves jogtudós és a jogakadémia dokumentumait, neves helyi művészek (Nyitray Dániel festőművész) adományait és a Borsod- Miskolci nyilvános könyvtár történeti gyűjteményét. A megyei gyűjteményi részben kiemelt jelentőségű ezért azoknak a muzeális dokumentumoknak a fontossága, amelyek a Helyismereti gyűjteményen belül a Régi könyvek tárában és a Központi raktárban prezentálják ezt az örökséget. A városi könyvtári gyűjteményben is rendkívül értékes muzeális anyag őrződött meg, amely korábban a legrégebbi miskolci iskola, a református líceum könyvtári gyűjteménye volt, ma pedig Lévay József Muzeális Könyvtárként áll a kutatók, érdeklődők rendelkezésére. A muzeális gyűjtemények összességében ezres különleges kezelést igénylő értékes dokumentumot őriznek, amelyek között a nevezetes Miskolci kódextöredék mellett több 16. századi könyvritkaság, számos századi könyv és periodika is megtalálható. II. 1 Az összevont intézmény törvény által előírt feladatai Nyilvános könyvtár feladatkörében (1997. évi CXL. tv. 55. (1)) a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban, szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi, b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, ezt a feladatát az egyetemes, a nemzeti és nemzetiségi kultúra, valamint a helyi igények figyelembe vételével, a helytörténeti és tudományos kutatás szempontjából jelentős dokumentumok biztosításával látja el, c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, igénybevételének lehetőségét, e) az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltató tagkönyvtáraként részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, f) biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét, tartalomszolgáltató, digitalizáló tevékenységet végez; 6

7 g) a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában, elektronikus információ-szolgáltatást biztosít, h) segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét, ennek érdekében együttműködik az oktatási intézményekkel, a közoktatás helyi szervezeteivel, a felsőoktatás terén kiemelten a Miskolci Egyetemmel, i) kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez, j) tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez, k) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, feldolgoz és szolgáltat; támogatja a helyi tudományos kutatómunkát, tudományos jellegű szakmai és helyismereti kutatásokat végez, szakmai, művelődés- és helytörténeti értékű kiadványokat jelentet meg, l) biztosítja a 14 év alatti gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő könyvtári ellátását, m) biztosítja a hátrányos helyzetű lakosság könyvtári ellátását, a könyvtári és információs szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésüket (vakok, gyengén látók, hallássérültek, mozgáskorlátozottak, stb.), n) közhasznú információs szolgáltatást nyújt, támogatva a helyi közösségek, a megye és a város ilyen irányú tájékoztatását, o) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik. A megye egész területére vonatkozóan (az évi CXL. tv. 55. (1) bekezdésében és a 65. (2) bekezdésében foglaltakon túl, a tv. 66. szerint) a) ellátja a megyei kötelespéldányokkal, a digitalizálással, a gyűjteményét feltáró elektronikus katalógus építésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében e-könyvtári rendszer kiépítésével állományának adatait hozzáférhetővé teszi, honlapot, megyei portált (Borsodi Digitális könyvtár, Megyei Tudástár) közös katalógust működtet; b) szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését, megyei könyvtári információs rendszert és adatbázist működtet, a települési könyvtárak közötti együttműködéseket koordinálva; c) végzi és szervezi a megye nemzetiséghez tartozó lakosainak könyvtári ellátását, d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt, szakfelügyeleti tevékenységet folytat és szakmai tanácsadást végez az önkormányzatok és a települési könyvtárak részére, e) szervezi a megyében működő könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását, f) végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést, felnőttképzés keretében biztosítva a régió középfokú könyvtáros képzését; g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, h) megállapodás alapján igénybe vehető szolgáltatásokat nyújt a törvény 64. (3) bekezdésében megjelölt könyvtári szolgáltató helyen nyújtott könyvtári szolgáltatások megszervezéséhez a települési önkormányzatok számára, i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését, j) koordinálja a települési könyvtárak minősítésének előkészítését, k) ellátja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről szóló kormányrendeletben a szolgáltató könyvtár számára meghatározott feladatokat. Ennek keretében továbbá: közreműködik a megyei szintű rendezvények előkészítésében és lebonyolításában (pl.: Ünnepi Könyvhét, Költészet Napja, Magyar Kultúra Napja stb.); koordinálja a központi támogatások hatékony és gazdaságos felhasználását, módszertani ajánlásokat, bibliográfiákat, irodalomkutatásokat, forgatókönyveket ad közre; 7

8 koordinálja a helyismereti gyűjtőtevékenységet, sajtófigyeléseket végez, azt igény szerint eljuttatja az érintett településeknek; részt vállal a határon túli (Szlovákia) magyar lakta települések könyvtári ellátásában, a könyvtárakkal való együttműködésekben; megyei szinten részt vállal az iskolán kívüli tehetséggondozásban; részt vesz a megye kulturális életében kiállítások, könyvbemutatók, továbbá a könyvtár tevékenységéhez kapcsolódó tudományos, kulturális rendezvények szervezésével és lebonyolításával, a könyvtári területen futó országos programok koordinálásával; sajátos eszközeivel elősegíti a megye kiemelkedő alkotóinak, alkotásainak megismertetését, népszerűsítését, a helyi identitástudat, lokálpatriotizmus erősítését. Kiemelt fontosságú területek: II.1.1 Területi ellátás Az összevont intézmény keretében kulcsfontosságú megnövekedett feladat és szerepkör a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében a települési könyvtári ellátás biztosítása, a könyvtári szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a megye teljes területén. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb területű megyéje, változatos földrajzi adottságokkal és településszerkezettel. A 678 ezres lakosság 358 településen, egy megyei jogú városban és 27 városban él. Az aprófalvas települések száma 40 %-os arányt mutat. A kistérségi ellátás keretében összesen a városok közreműködésével 280 településen volt 2012-ben könyvtárellátási szolgáltatás, két kistérségben (encsi és edelényi) mobil könyvtárbuszos megoldással. A megyei könyvtár december 31-ig 297 településen megkötötte a megállapodást a könyvtári ellátásra. A KSZR keretében az ellátás biztosítását a könyvtár a megjelenés előtt álló rendelet függvényében, zömmel letéti ellátással, kisebb részben mobil, könyvtárbuszos ellátással tervezi megoldani, néhány nagyobb város közreműködésének bevonásával. Az ellátás logisztikai tervezése megkívánja az azonos kistérségekhez, az újonnan alakult járásokhoz tartozó települések ellátásának összevont területi csoportokban való biztosítását a költséghatékonyság érdekében. A kihelyezett könyvtárbuszos ellátás költséghatékonyságát jelentheti a szolgáltatás-megosztási szerződés tervezése az encsi és szendrői városi könyvtári kollégákkal, amellyel a könyvtárbuszok kihasználtsága, a havi futott kilométer mennyisége, az üzemanyag és az autók garázsköltségei racionalizálhatóak. Az encsi bibliobuszos ellátást egy 7 éves Volkswagen mikrobusz biztosítja. A szendrői könyvtárbusz (2 éves Mercedes mikrobusz) megvásárlása a könyvtár számára folyamatban van. A terület-ellátás feladatainak, logisztikai kivitelezésének biztosítására a könyvtár a megyei igazgatóhelyettes irányításával összesen 9,5 fős személyzettel kalkulál, amely magában foglalja valamennyi ellátandó feladatot (a könyvtári szolgáltatás közvetítése a településekre, rendezvények szervezése, a szolgáltató helyek felszereltsége, informatikai háttér működésének biztosítása). II.1.2 Helytörténeti és tudományos kutatások A vezetési koncepció egyik fő prioritása, hogy a város és a megye történetéhez, helytörténetéhez, irodalmához kapcsolódó muzeális gyűjtemények olyan szolgáltatásokat és lehetőségeket kínáljanak, amelyek erősítik a miskolciak és a megye lakosainak identitását, lokálpatriotizmusát, népszerűsítik a közös helyi múltat, hangsúlyozzák örökségünket. 8

9 Ennek egyik része, hogy a muzeális gyűjtemények egységes koncepcióval gyűjtsék össze és népszerűsítsék azokat az értékeket, amelyek korábban rejtve maradtak a könyvtári polcokon. Egyrészt a miskolci közoktatáshoz, pedagógiai és nevelési programokhoz kapcsolódva az összevont intézmény muzeális gyűjteményei tegyék lehetővé a gyűjtemények rendszeres csoportos iskolai látogatását, könyvtári-helytörténeti órák tartását, a történeti örökség kiemelkedő darabjainak népszerűsítését. Készüljenek olyan, a helytörténeti oktatási programhoz kapcsolódó népszerűsítő iskolai anyagok, szórólapok, kiadványok, amelyek ösztönzik a könyvtárhasználatot és erősítik a fiatalok helyi kötődését. Támogassa a könyvtár azokat a honismereti tevékenységeket, amelyek valamennyi generációt bevonva együtt működnek. Nyújtson a gyűjtemény a közoktatás felé az OKTV-ben résztvevő középiskolások számára olyan helytörténeti vonatkozású irodalmat, irodalomkutatást, amely rámutat a feltáratlan vagy részben feltárt területek fontosságára, hiátusaira, témát szolgáltatva, kiajánlva, támogatva a diákok forráskutatásait, tudományos törekvéseit. Másrészt a helytörténeti és muzeális gyűjtemények álljanak olyan könyvtári szolgáltatásokkal a miskolci felsőoktatás (főként humán és társadalomtudományi) doktorandusz hallgatói számára, amelyek elébe menve a tudományos kutatási igényeknek, irodalmat és tematikát ajánlanak, közvetítenek. Cél, hogy az eddiginél nagyobb mértékben támogassa a gyűjtemény a felsőoktatási hallgatók TDK-tevékenységét, a megfelelő szakterületek forráskutatását, a hagyományos mellett, online irodalomkutatás biztosításával. II.1.3 Gyűjteményszervezés Az összevont megyei és városi könyvtár kiemelt feladata a könyvtári gyűjtemény egységes, közös integrált könyvtári rendszerben való kezelése. A gyűjtőköri szabályzat összehangolása a városi szolgáltatások elengedhetetlen része. A közös integrált könyvtári rendszer mind a megyei, mind a városi szolgáltatások irányában biztosítja a dokumentumok közös elektronikus beszerzését, szükség szerint közbeszerzési eljárás lebonyolítását, amely a legkedvezőbb beszerzési árakat, nagyobb kedvezmények elérését célozza. A gyűjtemény nyilvántartása és feltárása a megfelelő modulokban, jogosultsági szintek kidolgozásával, egységes felületen történik. A hagyományos leltárkönyvek közül a továbbiakban is folytatódik a gyűjtemény csoportos leltárkönyvi nyilvántartása, az egyedi nyilvántartás azonban kizárólag a gépi rendszerben valósul meg. Fontos feladat, hogy a különböző dokumentumtípusok beszerzése, feltárása, könyvtári szolgáltatásokra alkalmassá tétele, felszerelése és a megfelelő területre való eljuttatása egységes rendszerben, követhető költségkeretekkel és hatékonysággal történjen. Mind a megyei, mind a városi gyűjtemény szervezésében biztosítani kell a tervszerűséget, tervezhetőséget, arányosságot és folyamatosságot. A letéti ellátás keretében ezzel a szerződésekhez igazodóan negyedévente új dokumentumok biztosítását, illetve a már kint lévő gyűjtemény forgatását, cseréjét is lehetővé kell tenni. A gyűjteményszervezés részévé válik az időszaki kiadványok beszerzésének egységes, gépi kezelése mind a megyei, mind a városi ellátás számára, a könyvtári rendszer megfelelő moduljának alkalmazásával. Fontos gyűjteményszervezési elv, hogy a vidéken élők is hozzájussanak a nyomtatott legfontosabb országos és megyei napilapokhoz, illetve igény szerint a megfelelő sajtótermékekhez. A feltárási folyamatok elengedhetetlen része a közös megyei és városi katalógus hozzáférési felületének 24 órás, szünetmentes biztosítása, valamint a helyi adatok föltöltése a közös országos adatbázisokba (MOKKA, MOKKA-R), bedolgozás más, együttműködésen alapuló könyvtárszakmai adatbázisokba (MATARKA), saját helyi adatbázisok közös építése (Megyei és városi életrajzi adatbázis). A kurrens munkafolyamatok mellett a retrospektív feltárás is folytatódik, a jelenleg közel hatszáz ezres megyei gyűjtemény feltártsága 75 %-os, a városi feltártság csaknem teljes. 9

10 A két gyűjtemény közös katalógusban való elérésének biztosítása a megyei és városi használók együttes érdeke, hiszen ezáltal, a nyilvános közkönyvtári ellátás valamennyi dokumentuma egy felületen lesz elérhető a teljes lakosság számára. Ezzel a városi és megyei nyilvános könyvtár használói több mint kilencszázezer dokumentumhoz és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokhoz kapnak hozzáférést. II.1.4 Szolgáltatási struktúrák A korszerű városi szolgáltatások összehangolása a központi épületben és a fiókhálózatban a megyei ellátáshoz hasonlóan fontos feladat. Ennek érdekében az összevont intézmény az SzMSz mellékletei alapján összehangolja, egységesíti a miskolci könyvtári szolgáltatásokat, elkészíti az intézmény új Könyvtárhasználati szabályzatát, amelyben kidolgozza a használati feltételeket. Egyeztetést igényel a különböző telephelyek nyitva tartási idejének meghatározása, a beiratkozási feltételek összehangolása, a térítési díjak és szolgáltatások egységesítése. Közös feladat a kölcsönözhető és helyben használatos dokumentumok, gyűjtemények hozzáférésének biztosítása. A könyvtár az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagkönyvtáraként országos feladatokat is ellát a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatásának biztosításával, gyűjteményét ennek megfelelően bővíti, gyarapítja az országos ODR-keretből és szolgáltatja dokumentumait, a megye és az ország egész területére kiterjedően, igény szerint. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett új, online szolgáltatások bevezetése (online irodalomkutatás, online szakdolgozati konzultáció lehetősége), a digitális kölcsönzés lehetőségeinek a szerzői jogi törvénnyel összhangban való alkalmazása szükséges. A 2006 óta működő Borsodi Digitális Könyvtár, a megyei tudásportál és a városi digitális szolgáltatások egységes, összehangolt kialakítása, a stratégiai tervhez igazodó digitalizálási terv kidolgozása szükséges. Előnyben részesülnek a digitalizálási tevékenységben az 1. pontban megfogalmazott kulcsfontosságú területek, mindenekelőtt a helytörténeti anyagok, a megyére és a városra vonatkozó információk és dokumentumok, valamint a muzeális dokumentumok közül elsősorban a szerzői jogilag tiszta dokumentumok. A szolgáltatási struktúrák alrendszereként informatikai csoport kialakítása szükséges, amely biztosítja a számítógépes hálózatok, szoftverek és hardverek, integrált könyvtári rendszer folyamatos működését, adatbiztonságát és védelmét. A megyei ellátóhelyek, a városi telephelyek és a központi épület közös hálózatban való működését, az akadálymentes információáramlást és kommunikációt, levelezési rendszerek, levelező listák, belső hálózaton működő intranet, wifi elérését. Biztosítja a digitalizálási tevékenység technikai és működési feltételeit, közreműködik annak megvalósításában. A megyei és városi nyilvános könyvtári feladatok összevonása mögött olyan korszerű, összehangolt szolgáltatási struktúra valósulhat meg, amely nem csak a törvényi szakmai elvárásoknak, hanem a költséghatékony működés feltételeinek, az akadálymentes és esélyegyenlőséget biztosító állampolgári igényeknek, a használók elvárásainak is képes megfelelni. A szolgáltatási tevékenység fontos része az információtechnológiai fejlődések követésével olyan közösségi színterek szervezése, amelyeken megszólíthatók a valós és potenciális használók, a szolgáltatások iránti figyelem felkelthető, a vonzerő és presztízs a könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatban növelhető (közösségi oldalak, hírlevelek stb.). II.1.5 Gyermekkönyvtári szolgáltatások Speciális könyvtári szakterület a 14 éven aluli gyermekek könyvtári ellátása, amely a megyei és városi könyvtár összevont intézményében több helyszínen valósul meg. A központi épületben működő legnagyobb méretű és gyűjteményű önálló Gyermekkönyvtári részleg feladata, hogy 10

11 koordinálja, összehangolja ezeket a szolgáltatásokat, egyeztetve a városi fiókhálózatban működő gyermekkönyvtári műhelyekkel, kollégákkal. A gyermekkönyvtári rendezvények összehangolása nem csak a városi szolgáltatóhelyek, hanem a megyei ellátóhelyek tekintetében is elemi elvárás, a megyei gyermekkönyvtári munkafeladatokat, a hátrányos helyzetű vidéki gyermekek, a tehetséggondozás biztosítását a gyermek részleg a területi munkatársakkal együttműködve végzi, látja el. A szolgáltatások nevelési célja az olvasás megszerettetése, a legkisebbek bevonása a könyvtári szolgáltató terekbe, az ismeretek, a tudás iránti kíváncsiság felkeltése, ösztönzése, a korosztályoknak megfelelő dokumentumok, információk és programok biztosításával. II.1.6 Különgyűjtemények A megyei és városi könyvtár szolgáltatásain belül speciális helyet foglalnak el a különgyűjtemények, amelyek egy-egy szakterületi szolgáltatás feladatát látják el. A városi fiókhálózatban kiemelt szerepet kap az új Alapító Okiratba bekerült Idegen nyelvi külön-gyűjtemény, amely szép- és szakirodalmi anyagok gyűjtésével, szolgáltatásával, oktató helyek biztosításával támogatja az idegen nyelvek elsajátítását, tanulását valamennyi korosztály számára. Fontos feladata a megyei feladatok körébe tartozó nemzetiségi dokumentumok gyűjtése és szolgáltatása a megye és a város területén élő, hivatalosan elismert nemzetiségek körében, anyanyelvi dokumentumok biztosításával (bolgár, görög, lengyel, német, roma, ruszin, szlovák), részben országos gyarapítási keretből való részesedéssel. A Helyismereti gyűjtemény kiemelt fontosságú feladata a központi épületben a megyére és a városra vonatkozó helytörténeti dokumentumok és információk kurrens és retrospektív gyűjtése és prézensz szolgáltatásának biztosítása. Emellett együttműködik a muzeális gyűjtemények munkatársaival, a fiókhálózatban máshol működő helyismereti gyűjteményekkel, munkájukat összehangolja. Kapcsolatot tart a megyében és városban működő honismereti körökkel, részt vesz a helytörténeti oktatás támogatásában helytörténeti könyvtári órák biztosításával. Gyűjteményét népszerűsíti a közoktatás és felsőoktatás tudományos kutatásokat végző tevékenységei felé, támogatja a diákok és hallgatók ilyen irányú kutatásait, igényeit, különös tekintettel az 1. pontban megfogalmazottakra. Együttműködik az MTA Miskolci Területi Bizottságának megkeresésében a muzeális gyűjtemények munkatársaival a kutatói igények és lehetséges szolgáltatások fölmérésében, az igények megfogalmazásában. Összehangolja dokumentumainak állományvédelmét, a restaurálással kapcsolatos pályázatokat és teendőket a muzeális feladatokkal, területekkel. Kezeli a megyei köteles példányokkal kapcsolatos feladatokat, a helyi nyomdák ilyen irányú szolgáltatásait. Együttműködik a digitalizálási tevékenység területén a tervek megvalósításában, a digitalizálandó anyagok körének kiválasztásában, pályázatok lebonyolításában. Sajtófigyelést és analitikus feltárást végez a megyére és a városra vonatkozó irodalom, események, évfordulók, információk vonatkozásában. Az egyéni könyvtárhasználók mellett fontos a könyvtári szolgáltatások iránt érdeklődő testületi, intézményi igények ellátása, számukra térítéses irodalomkutatások, online szolgáltatások biztosítása, ahogyan erre az elmúlt időszakban is folyamatosan igény volt. Muzeális gyűjtemények A muzeális dokumentumokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően (22/2005. NKÖM rendelet) gyűjti és prézensz szolgáltatással biztosítja az összevont gyűjteményben két helyen található értékes gyűjtemények hozzáférését és állományvédelmét. Az 1. pontban kiemelt 11

12 feladatként részt vesz a tudományos kutatómunkában, a közoktatás és felsőoktatás ilyen irányú tevékenységeinek támogatásában. A helyismereti tevékenységet folytató munkatársakkal együttműködve végez irodalomkutatást, potenciális kutatási területek feltárását, forráskutatást és irodalomajánlást. A tudományos kutatás szolgálatában intézményi szinten összehangolt projekteket valósít meg, a szolgáltatási palettán elébe megy az igényeknek, népszerűsítő és kiadványozási tevékenységet folytat. Együttműködési tevékenységét nagyobb mértékben kiterjeszti a helyi tudományos kutatásokat végző oktatási intézményekre és szervezetekre. Zenemű- és médiatár A központi épületben szolgáltatásait átalakítva, kiterjesztve folyamatosan olyan különgyűjteménnyé alakítja, amely megfelel a korszerű zenei és audiovizuális igényeknek és elvárásoknak. Speciális dokumentumtípusokat gyűjt és szolgáltat, amelyek nem csak a klasszikus vagy modern zene iránt érdeklődőknek, hanem az egyéb média-szolgáltatások iránti lehetőségek, a kulturált szórakozási igények kiszolgálását is biztosítja (filmek, hangoskönyvek, zenei CD-k). Gazdag kottagyűjteményét a szerzői jogi törvénnyel összhangban szolgáltatja, keresve a digitális kölcsönzés és online szolgáltatások jogszerű lehetőségeit. Együttműködik a helyi zenei oktatást végző köz- és felsőoktatási intézményekkel és azok könyvtáraival. Olyan közművelődési programokat szervez, amelyek támogatják a kulturált szórakozási igényeket. II.1.7 Közművelődési tevékenység A közkönyvtári feladatok szolgáltatási tevékenységi területéhez tartozik a közművelődési tevékenység szervezése, amellyel az intézmény hozzájárul a kultúra közvetítéséhez. A közönségkapcsolatok, PR színterei a rendezvények, programok, kiállítások szervezésével alakulnak ki, amelyek nem csak a valós, hanem a potenciális, lehetséges használók köreit is megszólítják. Ez a tevékenység erősítheti a könyvtári szolgáltatások és az intézmény iránti bizalmat, a forgalom ösztönzését. A hagyományos PR-kapcsolatok mellett egyre nagyobb szerep hárul az elektronikus kampányok, akciók, vetélkedők és versenyek szervezésére, melyeknek jelentős része pályázati források támogatásával valósul meg. A tevékenység szorosan kapcsolódik az aktuális naptári események, nevezetes évfordulók, a helytörténeti vonatkozású események megelevenítéséhez. II.1.8 Közhasznú ismeretek A megyei és városi könyvtár a törvényben megfogalmazott feladatainak kiegészítéseként gyűjti a közhasznú ismereteket és információkat, ezzel támogatva a közönség ilyen irányú tájékozódási szükségleteit, az állampolgárok elektronikus ügyintézésének ösztönzését. Ezeket az ismereteket és információkat a honlapon strukturált linkek alá szervezve teszi elérhetővé és folyamatosan frissíti. Szervezi a digitális írástudás, az internet-használatban való jártássághoz kapcsolódó készségek fejlesztését, az e-ügyintézés ösztönzését, képzéseivel hozzájárul ahhoz, hogy a könyvtárhasználók jobban tudjanak tájékozódni a rendelkezésükre álló információk között. 12

13 II.1.9 Képzési tevékenység (szakmai képzések, használói képzések) Az összevont könyvtár összehangolt képzési tevékenységet folytat, amelynek része a felnőttképzés keretében folytatott OKJ-s tevékenység, a használóképzés (információs és digitális írástudás fejlesztése), a megye és a város könyvtárosainak szakmai képzése és továbbképzése. A felnőttképzési térítéses tevékenység évente 450 órás segédkönyvtáros képzés keretében valósul meg, amelyet elsősorban külsősök részére szervez, kisebb részben belső munkatársak bevonását is lehetővé teszi. A két féléves képzés emelt szintű végzettséget biztosít, amely jogszabályi változások miatt az év folyamán márciusban vizsgával fejeződik be és leghamarabb szeptemberben indulhat újra. A használóképzés célja a szélesebb társadalmi közönség, célzott rétegek és korcsoportok digitális írástudásának, készségeinek fejlesztése, az e-tájékozódás támogatása, amelyet a könyvtár munkatársai igény szerint folyamatosan végeznek, minimális hozzájárulást kérve, térítéses szolgáltatásként. A könyvtáros szakmai képzések és továbbképzések része a megye és a város területén az összevont intézményben dolgozók vagy külső könyvtáros munkatársak számára integrált könyvtári rendszer (Corvina) moduljainak oktatása. A gyarapításhoz és feltáráshoz kapcsolódó modulokat (ACQ, CAT, SER) a gyűjteményszervezési osztály, a kölcsönzéssel kapcsolatos modult (CIRC) a szolgáltatási osztály koordinálásával a munkatársak látják el. Szakmai továbbképzések, konferenciák, munkaértekezletek szervezésével a könyvtár hozzájárul ahhoz, hogy munkatársai csoportosan és egyénileg folyamatosan képezzék magukat, szakmai ismereteiket frissítsék. II.1.10 Szociális feladatok a fiókhálózatban A városi fiókhálózat kiegészítő feladata a területéhez kapcsolódó városrészekben a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek, csoportok speciális könyvtári igényeinek kiszolgálása, ellátása. Ennek keretében letéti hangos könyvtárat működtet egy telephelyen, amelynek szolgáltatása bővíthető vagy összevonható a Kaffka Margit fiókkönyvtár mellett működő észak-magyarországi látás-rehabilitációs központtal való együttműködés keretében. A tartósan házhoz és helyhez kötött betegek, mozgásukban korlátozottak ellátására fiókhálózati együttműködésben házhoz szállító könyvtári szolgáltatás biztosítása alakítható a területileg érintett szociális gondozó hálózattal együttműködve, önkéntesek beszervezésével. A megyei kórházzal együttműködve a Gyermek-egészségügyi Központban könyvtári szolgáltatások, letéti állomány, foglalkozások, felolvasás biztosítása a beteg gyermekek számára a közelben működő József Attila fiókkönyvtár közreműködésével. Idősek számára idősgondozó közművelődési tevékenységet folytat, rendezvényeket, klubokat, programokat biztosít azoknak a városrészeknek a fiókjaiban, ahol az elöregedés és a vele járó elmagányosodás speciálisan jelentkező probléma. A roma fiatalok letéti ifjúsági könyvtárában a hátrányos helyzetű fiatalok könyvtári ellátásának biztosítása, felzárkóztató programok, rendezvények kiszervezése, tehetséggondozás a gyermekkönyvtári és megyei területi gyermekkönyvtári munkával összehangoltan. 13

14 II.1.11 Együttműködések, partnerség A fenti tevékenységek részterületein említett együttműködések mellett az összevont intézmény természetesen kiemelt együttműködésre törekszik a fenntartóval és annak képviseleti szerveivel, a város kulturális és oktatási intézményhálózataival. Szakmai együttműködést valósít meg a könyvtári rendszer kialakult országos, területi, szakterületi hálózati szerveivel, testületeivel, szakmai és szolgáltató partnereivel. Együttműködésre törekszik a régión belül közvetlenül szomszédságában lévő megyei és városi könyvtárakkal, szervezi a megyei szakfelügyeleti és szakértői tevékenységeket. Ötven éves múltra visszatekintő partnerségi viszony és a Kassa-Miskolc Euro-régió keretében együttműködő szakmai tevékenységet folytat az intézmény a kassai Jan Bocatius Könyvtárral, valamint kisebb felvidéki könyvtárakkal a magyarok lakta településeken. Megerősítésre vár az intézmény mögött egy szponzori tevékenységek bevonására irányuló törekvés, amelyben a megye és a város vállalkozói szférája nagyobb tájékoztatást kaphat a könyvtári szolgáltatásokról, a lehetséges kölcsönös partnerség, együttműködési területek megvalósíthatóságáról. Szervezeti felépítés A szervezeti felépítés tervezését a fenti feladatokkal összhangban, a területi és szakmai elvárásoknak egyszerre megfelelve szükséges megvalósítani. A szervezet működését az új SzMSzben megfogalmazott struktúra határozza meg, amelyet a fenntartó előzetes egyeztetésével és jóváhagyásával szükséges megvalósítani. A megyei és városi hálózatok ellátásának érdekében indokolt két szakmai igazgatóhelyettes és egy, a megnövekedő gazdasági feladatokat összefogó és ellátó gazdasági igazgatóhelyettes megerősítése. A gyűjteményszervezési és szolgáltatási tevékenységek összehangolása, irányított újjászervezése osztályszerkezetben, valamint csoportmunka keretében, csoport- és projektfeladatok összehangolt működtetésével valósulhat meg. Számos olyan munkaterület egységes és irányított koordinálása szükséges, amelyek áthatják a teljes szervezet működését (pályázatok, informatika, képzések, szolgáltatások, gyűjtemény, közművelődés stb.), melyek meghatározó feladatait az SzMSz részletezése foglalja magába. II.2 Intézményi terek - épületek infrastrukturális fejlesztési tervek Az intézményi terek változásaihoz kapcsolódik az új Alapító okirat szerinti telephelyek megjelenése, amely az év folyamán bizonyos gyűjteményrészek átszervezését is magába foglalja. A miskolci városi könyvtári hálózatból összesen 5 telephely, 7 fiókkönyvtár és 2 letéti könyvtár kapcsolódik a központi épület szolgáltatásaihoz. A letéti könyvtárak más intézményekbe kihelyezett szolgáltatásként működtek a korábbiakban is. Egy fiókkönyvtár telephely szerint nem tartozik az intézményhez, korábban uniós projekt keretében valósult meg és az Avasi Gimnázium új épületrészében kapott helyet (Móra Ferenc Könyvtár) az Avason. A 7 fiókkönyvtár közül 2 egy közös épületben, azonos telephelyen, a központi épülettől nem messze található. A nyilvános közkönyvtári szolgáltatások szempontjából párhuzamos tevékenységet folytató Szabó Lőrinc Könyvtár gyűjteménye speciális funkciót kap, idegen nyelvi szépirodalmi gyűjteménye hagyományosan egyedülálló a városban, ehhez társul a központi épületben található nyelvi részleg szakirodalmi anyaga, így a kettő egy helyen fogja szolgálni a miskolciak idegen nyelvtanulásának és olvasásának könyvtári hátterét. 14

15 A városi fiókhálózatban ezáltal az összevont intézményen belül egy könyvtár kap részben módosult feladatokat és gyűjteményi kiegészítést. A két letéti könyvtár szociális funkciókat lát el, az egyik a József Attila Könyvtár letéti ifjúsági könyvtára, amely a hátrányos helyzetű, többnyire roma gyermekek könyvtári ellátását biztosítja. A másik letét a vakok és gyengén látók városi intézményében biztosít hangos-könyves szolgáltatást. Az összevont intézmény épületeinek fejlesztésében az év folyamán a sürgős karbantartási feladatok élveznek elsőbbséget (Kaffka Margit Könyvtár épületének beázása, József Attila Könyvtár szigetelése, falfirkák kezelése, Petőfi Sándor Könyvtár és Tompa Mihály Könyvtár udvarának hasznosítása, rendbe tétele közfoglalkoztatottak vagy önkéntesek közreműködésével). Mind a központi épületben, mind a városi fiókhálózatban fontos igény a parkolóhelyek biztosítása, az összevont, városi fenntartású intézménynek a megnövekedett feladatihoz elengedhetetlenül szüksége van az épületei közelében parkolóhelyek biztosítására. A megyei területi és a városi hálózati feladatok párhuzamos ellátása megnövekedett logisztikával párosul, jól szervezett szállítási tevékenységet igényel. Nagyobb infrastrukturális fejlesztési beruházást a költségvetési előirányzat nem tesz lehetővé. A központi épület eredeti 4800 négyzetméteres alapterületéhez a városi hálózat összesen az öt telephelyen 2450 négyzetméteres alapterülettel csatlakozott, így az összevont intézmény 7250 négyzetméteren várja a megye és a város könyvtári szolgáltatások iránt érdeklődő használóit. II. 2.1 Tárgyi, technikai, működési feltételek biztosítása, beszerzések Az épületek és a berendezési tárgyak állagának megóvása érdekében a karbantartási munkák rendszeres elvégzését az anyagi lehetőségekkel összhangban folytatjuk. A feladatok közül ki kell emelnünk néhány olyan területet, melynek megoldására forrásokat kell találnunk a közeljövőben. Ezek a következők: informatikai eszközpark folyamatos bővítése, cseréje, kisebb számítástechnikai eszközök beszerzése, feladatellátáshoz feltétlenül szükséges bútorok, eszközök beszerzése, a technikai eszközpark karbantartási munkáinak rendszerét hatékonyabbá kell tenni, hisz a szolgáltatások biztosításának alapfeltétele az eszközpark biztonságos üzemelése. A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár épületeinek állaga: A központi épületben 2007-ben fejeződött be nagyobb beruházó és fejlesztő korszerűsítés, amely energetikai szempontból érintette a nyílászárók cseréjét, a bejárat teljes akadálymentesítését, a könyvtári terek részleges felújítását, tisztasági festését. Változatlanul elavult és korszerűsítést igényelne az I. és II. emeleti padlóburkolat, a rendkívül kopott padlószőnyeg tisztítási gondokkal is társul az esztétikai kifogás mellett. Az épület belső berendezése elavult, a bútorzat korszerűsítése csak kisebb pontokon történt meg (pl. kölcsönzőpult kialakítása, gyermekkönyvtári bútorok, vezetői irodák). Lévai József Muzeális Könyvtár A nagy értékű, muzeális könyvállomány állagmegőrzését szolgáló, az állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosító, ben telepített 10 évre szavatolt működésű 12 db klímaberendezés a folyamatos, éjjel-nappali működés következtében elavult, többször motorfelújításon és alkatrészcserén esett át, mára azonban működésük nem üzembiztos, a 12-ből 10 db felmondta a szolgálatot. 15

16 A külső homlokzaton megjelenő repedés a 2. sz. raktárban is látható nyomot hagyott, a teherhordó falszerkezet erősen megrepedt. A kapualj (dufart) bejárat bal oldalán a falszerkezet salétromosodásából adódó vakolatomlás. A Mindszent téri utcafronti részen a lábazat felett szintén salétromos falszerkezet okozta vakolathibák, a lábazat a faltól elvált, nagyobb esőzésnél a csapadékvíz a lábazat mögé befolyik. A könyvtár helyiségei tisztasági festésre szorulnak. Szabó Lőrinc Könyvtár A Mindszent téri és főleg a Földes F. utcai homlokzat stablonjai, gipsz stukkói balesetveszélyes állapotban vannak, több (kb. 25 db) leesett. A függő ereszcsatorna alatti stablonburkolatok lazák, különösen a téli időszakban téglányi darabokban peregnek. Az udvari részen a függőfolyosó mennyezete beázás miatt kb. 2 m2-en leszakadt. Az ereszcsatorna több helyen javításra szorul. Az alsó szinten erősen repedezett falrészek. Az épületnek nincs villámvédelme. Az első emeleti függőfolyosó falán vakolatomlás. A nagy tetőfelületről a kétoldali csapadéklefolyó nem képes kis keresztmetszete miatt a hirtelen lezúduló esővizet elvezetni, a csapadék a függő ereszcsatornán a párkánynál átbukva, áztatja a függőfolyosó plafonját. A mellékhelyiségben a mennyezet egészen a függőfolyosóig terjedően repedt. A gazdasági részen a lépcsőház legfelső szintjén mennyezeti repedés, ugyanúgy a fal és a mennyezet találkozásánál is a teherhordó fal mentén. Az előadóteremben a déli oldalon az egyik ablak alatt vakolatomlás. Kaffka Margit Könyvtár Az épület keleti homlokfala, valamint a könyvtárterem a tetőszigetelés hibája és a csatorna alulméretezettsége miatt folyamatosan beázik. A hibát az intézmény 2009 óta folyamatosan jelezte a MIK felé, utoljára 2012 januárjában, de érdemi intézkedés eddig nem történt. Az épületnek nincs villámvédelme. A könyvtárhelyiségben a nyílászárók mentén, az álmennyezeten és a falon jelentős mértékű beázás nyomok találhatóak, a fal penészes. A nyílászárók a nedvesség hatása miatt elvetemedtek. Az egész épület és a könyvállomány dohos. A szellőztető rendszer két éve nem működik. A személyzeti WC-ben vakolathiba. Az öltöző helyiségben a mennyezetén repedés és beázás nyomok. A mellékhelyiségben a nyílászáró fölött beázás miatt táskásodó vakolat a csempéig, mennyezeten beázás nyomok, oldalfalon repedés. A konyhahelyiségben a nyílászáró felett beázás nyomok. 16

17 Tompa Mihály Könyvtár Az ÉK-i homlokzaton az ereszcsatorna, valamint a tetőhéjalás rossz állapotú. A nyílászárók állapota rossz az ablakkeretek szétszáradtak, a festésük teljesen lemállott, sok helyen az ablakszemek kiesnek a nyílószárnyból. Az épület előtt elhaladó forgalmas közút (Kisfaludy u.) kátyúiból felverődő sár és víz folyamatosan károsítja az épület falát és az ablakokat. A gyermekkönyvtári rész lábazata megsüllyedt. Az épület bejáratánál a felirat alatt a jobb oldalon az épület süllyedése miatt a fal megrepedt, ebből adódó vakolathiba. A repedés a belső raktárhelyiségben is látható nyomot hagyott. A mellékhelyiségek a 60-as évek óta nem voltak felújítva, salétromosság miatt vakolathiba a mosdóban, a WC-ben végigfutó repedés. Az olvasótermi részben mennyezeti és oldalfali repedések. A villamos rendszer és a világítás korszerűtlen. Az épületben 20 éve nem volt festés-mázolás. A fűtési rendszer elavult és nem üzembiztos. Az épületnek nincs villámvédelme. József Attila Könyvtár A lapos tető szigetelésének problémái miatt évek óta beázik az épület. Az attikafalra felhajtott szigetelő lemez 3-4 helyen javításra szorul. A műmárvány homlokzat graffitikkal díszített. A pince helyiségben a fal nedves. Az épület nagy felületű fémszerkezeti nyílászárói elavultak, erősen károsodtak, rozsdásak. A dufartnál a csatorna eltört. Az épület északi oldalán a vezetői és a gazdasági részleg oldalán a lábazati részben lévő ablakok hiányosak, a külső üvegezés sok helyen sérült. Az épületet 1971-ben adták át, azóta a víz és elektromos rendszer korszerűsítésére nem került sor. A neonvilágítás korszerűtlen, felújításra szorul. A vizesblokkok elavultak. A bejáratnál a két ablakszem között beázás nyomok és vakolathibák. Az olvasótermi részben több helyen a klímaberendezésnél és az óra felett a lambérián beázás nyomok. A képzőművészeti részleg helyiségében az ablak mellett feltáskásodott vakolat és beázási nyomok. A szellőztető rendszer be van építve, de sehol sem működik. A mosdó- és mellékhelyiségben beázás nyomok, vakolathibák. Az épület 25 éve nem volt festve-mázolva. Az épületnek hiányos a villámvédelme. 17

18 Petőfi Sándor Könyvtár Az utcai homlokzat vakolata erősen sérült, csatorna mellett vakolatomlás kb. 2,5 m magasságig. A nyugati homlokzaton beázás nyom. Az ÉNY-i homlokzaton vakolatomlás. A K-i homlokzaton a csatorna mellett vakolathiba. Az udvaron lévő szennyvízakna kialakítása (lejtésviszonyok) nem megfelelő. Az ereszcsatorna rendszer nem képes a csapadékvizet megfelelően elvezetni. A tetőn lokális beázások a hófogók rögzítésénél, amelyek a tetőleceket elkorhasztotta, több helyen palaelmozdulás. Lábazatszigetelés nincs, ebből adódó vakolathibák. Az épületnek nincs villámvédelme. A pincerész szellőzése nem megoldott, erős salétromosodás, vakolathibák minden pincehelyiségben. Az ott tárolt állomány penészesedik. A ruhatárban az utcafronti részen a konvektor mögött vakolatomlás. Az ablakok nem záródnak, erősen elhasználódtak. A könyvtári résznek az ÉNY-i sarka belülről az ablakoknál a konvektor környékén a vakolat cm magasan leomlott. A könyvtári rész NY-i oldalán a padló felett a könyvtári polcok mögött a vakolat sérült. A gyerekrész felett a födém kis mértékben megsüllyedt. Az épületben 35 éve nem volt festés-mázolás, a villamos rendszer 50 éves. A fűtési rendszer elavult. A mellékhelyiségek fűtése nem megoldott. II.3 Gyűjteményszervezés állományépítés Gyűjteményszervezési osztály Az állománygyarapító- és feldolgozó osztály a jelentősen megváltozott és kiemelt intézményi feladatokhoz alkalmazkodva, Gyűjteményszervezési osztály néven folyamatosan valósítja meg többek között a gyűjteményszervezéssel, állománygyarapítással és apasztással, a dokumentum feldolgozással, és a mozgókönyvtári ellátással kapcsolatos feladatokat. Az alaptevékenység; a dokumentumok Corvina integrált könyvtári rendszerben történő gyarapítása, leltárba vétele, katalogizálása és szerelése január 1-től egyrészt már az összevont a volt megyei és városi intézmény számára, másrészt a megyei ellátáshoz szerződéssel kapcsolódó könyvtárak számára történik. A mozgókönyvtári feladatok rendszerében is jelentős jogszabályi változás lépett hatályba január 1-től. Ennek megfelelően Intézményünk, mint megyei hatókörű könyvtár a települési könyvtári ellátás biztosítását az erre igényt tartó települési önkormányzatoktól szerződés alapján átvállalta. Mint az ország egyik legtöbb településével rendelkező megyéje, ez mintegy háromszáz ellátandó könyvtári szolgáltató helyet jelent. E feladatok az osztályon folyó munka megerősítését, a dolgozói létszám növelését és a munka átszervezését igényli. 18

19 Osztály szintű feladatok A fiókhálózat egyedi leltárkönyveinek december 31-vel történő lezárása. Az újonnan gyarapított dokumentumokba kerülő vonalkódok karakterkombinációjának meghatározása, vonalkódok nyomtatása. Döntés a leltárszámok karakterláncát illetően. Felelős: a városi hálózat osztályvezetője, a gyűjteményszervezési osztály vezetője, rendszergazdák Határidő: március 31. A Huntékában és a Corvinában nyilvántartott adatok rekordszintű (bibliográfiai, példány, index) egyeztetése, megfeleltetése a rekordok legoptimálisabb, legmegfelelőbb formában történő áttöltése érdekében. Felelős: a városi hálózat Huntéka felelőse, rendszergazdák, a gyűjteményszervezési osztály vezetője Határidő: január Az állománygyarapító- és feldolgozó osztály teljes segédkönyvtári anyagának átnézése, a leválogatott dokumentumok átirányítása, vagy törlési jegyzékre vétele. Felelős: a gyűjteményszervezési osztály vezetője és munkatársai Határidő: január A központi könyvtárban felgyűlt, meglévő kézi és gépi törlési jegyzékek tételeinek kivezetése a nyilvántartásból; a kézi törlés esetén az egyedi leltárkönyvből, a gépi törlés esetén a Corvina rendszerből, a példány státuszának átállításával Felelős: a gyűjteményszervezési osztály vezetője és munkatársai Határidő: március 31. A volt megyei és városi intézmény Gyűjtőköri és gyűjteményszervezési szabályzatának összehangolása. Felelős: a városi fiókhálózat osztályvezetője, a gyűjteményszervezési osztály vezetője Határidő: március 31. A katalogizálási és tárgyszavazási házi-szabályzatok aktualizálása, frissítése. Felelős: a városi fiókhálózat osztályvezetője, a gyűjteményszervezési osztály vezetője és katalogizáló munkatársai Határidő: március 31. és folyamatosan Az állománygyarapító és a katalogizáló modul használatának bemutatása és betanítása az osztályon belüli, intézményen belüli és a megyei ellátásban dolgozó kollégáknak. Felelős: a megyei hálózat igazgatóhelyettese, a gyűjteményszervezési osztály vezetője és munkatársai, rendszergazdák Határidő: február-március, majd folyamatos A gyarapítás rendszerének kialakítása a Corvina rendszerben; a városi fiókhálózat és a megyei ellátás települési könyvtáraiban végpont és jogosultság biztosítása az ajánlati lista ACQ modulban történő eléréséhez, az igények engedélyezéséhez. Felelős: a megyei ellátás vezetője, a városi fiókhálózat osztályvezetője, a gyűjteményszervezési osztály vezetője, a rendszergazdák Határidő: március 31. A gyarapító modulban a megyei ellátás gyarapítási központjai számára egy új gyarapítási osztály létrehozása, annak teljes tartalmi (lelőhelyek, igényhelyek, források, 19

20 dokumentumtípusok) és jogosultságokat érintő beállítása. Felelős: a megyei hálózat igazgatóhelyettese, a gyűjteményszervezési osztály vezetője, a rendszergazdák Határidő: március 31. A gyarapító modul saját gyarapítási osztálya tartalmának módosítása, kiegészítése a városi hálózat rendszerhez csatlakozásának megfelelően (lelőhelyek, igényhelyek, jogosultságok). Felelős: a gyűjteményszervezési osztály vezetője, a rendszergazdák Határidő: március 31. A fiókhálózatba gyarapított dokumentumok szerelésének dokumentumtípusonkénti meghatározása. A gyarapított dokumentumok könyvtári használatra alkalmassá tételéhez szükséges bélyegzők megtervezése és megrendelése. Felelős: a városi hálózat osztályvezetője, a megyei hálózat igazgatóhelyettese, a gyűjteményszervezési osztály vezetője Határidő: március 31. Az időszaki kiadványok kezelésére (rendelést, példányérkeztetést, állományba-vételt) szolgáló SER modul használatának készségszintű megtanulása, a modul teljesebb körű bevezetése, a megőrzésre szánt egyes kötet-tékák folyóirat modulban történő nyilvántartása. Felelős: a gyűjteményszervezési osztály vezetője, a folyóiratokkal foglalkozó munkatársai, rendszergazdák Az apasztással kapcsolatos jogosultság (301 kód, törlésre jelölve fizikai elhasználódás címén ; 302 kód, törlésre jelölve tartalmi elavulás címén) biztosítása a városi hálózat munkatársainak. Felelős: az olvasószolgálat osztályvezetője, a gyűjteményszervezési osztály vezetője, a rendszergazdák Határidő: március 31. A beszerzési politika kialakítása, a különböző beszerzési keretek ( ODR, saját, területi, pályázati, Márai) érvényességi időn belüli felhasználásának részletes ütemezése, pénzügyi tervezés. Felelős: a gazdasági igazgatóhelyettes, a városi fiókhálózat osztályvezetője, a megyei hálózat igazgatóhelyettese, a gyűjteményszervezési osztály vezetője Határidő: a vonatkozó jogszabály megjelenési idejének függvényében, legkésőbb március 31. A beszerzésre fordítható forrás előre látható nagyságának megfelelően a közbeszerzéshez kapcsolódó szakmai anyag előkészítése. Felelős: igazgató, a gazdasági igazgatóhelyettes, a megyei hálózat igazgatóhelyettese, gyűjteményszervezési osztály vezetője Határidő: vonatkozó jogszabály megjelenésének függvényében, első félév Segédkönyvtáros szakképesítést nyújtó OKJ-s képzés meghirdetése, megszervezése és lebonyolítása a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően. Felelős: igazgató, gazdasági igazgatóhelyettes, a megyei hálózat igazgatóhelyettese, gyűjteményszervezési osztályvezető, a képzésben résztvevő oktató kollégák 20