ROMÁN NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

Átírás

1 KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT ROMÁN NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szövegértés 1.1. Különböző műfajú és tematikájú szövegek lényegének megértése Információk értelemszerű szelektálása, célirányos kiválasztása és újraalkotása Önálló véleményformálás az új ismeretek, gondolatok befogadásakor Megfelelő tájékozottság és jártasság a nyomtatott és elektronikus információforrásokban, a médiaműfajokban Grammatikai és irodalmi ismeretek alkalmazása írott és elektronikus formában közvetített szövegek megértésében és megformálásában. 1.2 Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Szövegértelmezési eljárások alkalmazása a különböző szövegfajták köréből Az irodalom nevelő-, ismeret- és élményközvetítő szerepének megértése és bemutatása Különböző szövegfajták (szépirodalmi, tudományos, hivatalos, publicisztikai) összevetése, nyelvi, stilisztikai, szerkezeti sajátosságainak felismerése Az írott közlés kohéziójának, logikai kapcsolatainak feltárása, a cél és a kommunikatív kontextus meghatározása Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli, ok-okozati összefüggések felismerése és megértése A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő írásos és élőszavas szövegek helyes megformálása. 2. Írásbeli szövegalkotás 2.1. Irodalmi és nem irodalmi témák feldolgozása különböző típusú szövegekben. (Pl. a kisebbségek helye és szerepe az Európai Unióban; kétnyelvűség, a nyelvcsere; a globalizáció; a kulturális örökség; az emberi kapcsolatok, az érzelmi intelligencia megnyilatkozási formái; a számítógépes újvilág.) 2.2. Címnek, címzettnek, témának megfelelő tartalmú, stílusú, felépítésű írásmű megformálása a mindennapi élet magán- és hivatalos műfajaiban. (Pl. jegyzet, ajánlás, kronologikus beszámoló, úti napló, beszámoló színházi vagy filmélményről, értekezés, esszé, műértelmezés.) 2.3. Probléma írásos megvitatása az önálló érvelés és a meggyőzés módszerével Olvasmányélmény kifejezése tartalmi, nyelvi és szerkezeti szempontból egyaránt Művészi alkotással kapcsolatos esztétikai élmény kifejezése szabatos stílusban és logikus felépítésben Hivatalos iratok megalkotásához szükséges tartalmi és formai követelmények készségszintű elsajátítása és alkalmazása (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, jegyzőkönyv) A szövegszerkesztés normáinak, technikai lépéseinek alapos ismerete, biztos helyesírás, jó arányérzék és esztétikus íráskép. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. Önálló közlés megformálása, alkalmazkodva a nyelvi normához, az adott beszédhelyzethez, témához, illetve műfajhoz Jól összefogott, lényegre törő, logikus felépítésű szóbeli előadás (megfelelő artikuláció, helyes hangsúly, hanglejtés, beszédtempó). 4. Fogalomhasználat 4.1. Az olvasmányélmények értő-érző befogadása, fogalmilag helytálló bemutatása Etikai, esztétikai, költészettani, nyelvi fogalmak megfelelő alkalmazása Fogalmak megvilágítása gyakorlati példák alapján. Csak emelt szinten 4.4. Fogalmak összefüggéseinek értelmezése, összevetése történeti kontextusokban.

2 B) ISMERETKÖRÖK 1. Román nyelv TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.2. Nyelvek Európában Különböző nyelvcsaládok. Neolatin nyelvek. A diakrón és a szinkrón nyelvvizsgálat. Agglutináló (ragozó), izoláló (elszigetelő) és flektáló (hajlító) nyelvtípusok. A nyelv mint változó rendszer. Mozaikok az írás történetéből A román nyelv története A román nyelv neolatin nyelv. Keletkezéstörténetének főbb szakaszai. Érintkezés idegen népekkel, azok hatása a nyelv alakulására, változására. Egy szöveg(részlet) elemzése a régi román irodalomból (két-három nyelvtörténeti példa bemutatása). Nyelv- és művelődéstörténeti összefüggések felismerése. A szókészlet rétegeződése Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása A történelmi-kulturális kontextus és a szókincsformálás összefüggései. A nyelvrokonság mibenléte, kritériumai. Nyelvtörténeti források: nyelvemlékek (írott, nyomtatott). A román nyelvű írás kezdetei: Scrisoarea lui Neacsu din Cimpulung. A máramarosi szövegek jelentősége. A protestantizmus hatása a román kultúrára. A vallásos irodalom hatása a román nyelv fejlődésre. A Bukaresti Biblia. A nagy történetírók szerepe a román kultúra terjesztésében. A történetírás hozzájárulása a román irodalmi nyelv és az irodalom fejlődéséhez. A könyvnyomtatás terjedése. Román nyelvterületek Nyelvművelés Költők-írók vallomásai a nyelvről. A mai román nyelvművelés alapkérdései (pl. neologizmusok, idegen szavak, közhelyek) Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Dialektusok: dákoromán (munténiai, moldovai, bánáti, körösvidéki, máramarosi); aromán; meglenoromán; isztroromán. A mai román nyelv tagolódása. Főbb nyelvváltozatok: köznyelv, nyelvjárások, csoportnyelvek. A földrajzi és társadalmi rétegeződés megnyilvánulása a szókincsben: regionális köznyelv, szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng. A magyarországi románok nyelvi változatai. Nyelv és helyesírás. A műfordítások szerepe, jelentősége. Az írott és az elektronikus információforrások szerepe a nyelvművelésben. A mai román nyelv vertikális és horizontális rétegződése. Különböző nyelvjárási szövegek elemzése. Kisebbségi nyelvhasználat,

3 TÉMÁK Kisebbségi nyelvhasználat VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A bihari nyelvjárás, körös-marosi kétnyelvűség, nyelvcsere. nyelvjárás. Egynyelvű szótárak rendeltetésszerű A társadalmi-kulturális kontextus és a használata. nyelv változásának összefüggései. Magyarországon beszélt más kisebbségi nyelvek megnevezése A nyelvi szintek Irodalmi és nem irodalmi szövegek hang-, alak-, mondat- és jelentéstani elemzése. Ismeretek alkalmazása a különböző szövegtípusok megformálásában Hangtan Hangtani alapismeretek. Magán- és mássalhangzótörvények. Hangcsoportok (diftongus, triftongus, félhangzó). Hiátus. Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok Szóalaktan A szuffixumok és prefixumok szerepe a szóalak felépítésében és jelentésében. Nyelvhelyesség a szóképzésben. Szó- és szövegkörnyezet Szófajtan Szófajtani alapismeretek. A szófajok rendszere. Átmeneti szófajok helyesírása A mondat szintagmatikus felépítése A mondat felépítése, fő részei. Az állítmányi szerkezet és a bővítmények elemzése. Az állítmány és az alany egyeztetése. Az alárendelő és a mellérendelő szintagma. A román és a magyar hangállomány összevetése. Alapszavak, képzett szavak, szócsaládok. Szavak értelmének meghatározása szövegkörnyezetben. A román helyesírás alapelvei. Egy szöveg(részlet) szótani elemzése. Szófajváltás példákkal illusztrálva. Alaki és értelmi egyeztetés. Az alany és az állítmány viszonyának értelmezése. Mondatok szintagmatikus szerkezeteinek készségszintű meghatározása és ágrajzainak megformálása Mondattan Mondattani fogalmak ismertetése. A mondat az élőszavas és az írásos közlésben. Az összetett mondat. A mellérendelés és alárendelés A mondat a szövegben A mondat és a szöveg. A mondat és a szöveg kapcsolatának A mondat jelentése szövegkörnyezetben. bemutatása. A mondat denotatív és konnotatív jelentése. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei Logikai és tartalmi viszonyok Nyelvi és nem nyelvi jelek szerepe a kijelentő, kérdő, óhajtó, felkiáltó és felszólító mondatok megkülönböztetésében. A mondatok modalitása. Mondatfajták elemzése nyelvtani, jelentéstani eszközökkel Szókincs és frazeológia A szókincs változásának okai. A szókészlet bővülése; az átvétel és a belső keletkezés. Szócsaládok. Antonimák, szinonimák, A szóalkotás ritkább módjai. (Pl. mozaikszavak, népetimológia.)

4 TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint homonimák, frazeológiai egységek. Az összetett szavak helyesírása Szöveg és szövegtípusok A szöveg természete. A szöveg nyelvi és nem nyelvi jelei. Szövegelemzési gyakorlatok, logikaijelentéstani összefüggések felismerése. Szövegkohézió; globális és lineáris kohézió Szövegfunkciók A szöveg és a kommunikáció. A szöveg két alapformája (az élőbeszéd és az írás). A különböző szövegtípusok jellemzői. A szöveghasználati szabályok ismerete. A kommunikáció kódja (nyelvi és nem nyelvi összetevői). A szövegösszetartó erő és összetevői (nem nyelvi tényezői; jelentésbeli kapcsolatai; nyelvtani kapcsolatai) A szöveg szerkezete A szövegértést és a szövegalkotást meghatározó kommunikációs körülmények. A tájékoztató, a kifejező és a felhívó szövegfunkciók. A szöveg szerkezeti egységei. A (prózai) szöveg- és makroszerkezeti egységei. Rendszermondat, szövegmondat. A szöveg szerkezettípusai: Időrendi (lineáris), térbeli, logikai. Más szerkesztésmódok (párhuzamosság, ellentétezés, keretes, mozaikszerű, képzettársításos) A szöveg jelentése A szöveg globális kohéziójának eszközei: A szöveg témahálózata, az izotópia, tartalmi-logikai kapcsolatok (térbeli, időbeli, logikai viszonyok, ok-okozati kapcsolatok); a témajelölő cím. Jelentésbeli kapcsolóelemek a szövegben (kulcsszavak, rokon jelentésű szavak, többjelentésű szavak, azonos alakú szavak, ellentétes jelentésű szavak). A téma-réma kapcsolatok A szöveg grammatikája Grammatikai kapcsolóelemek, előre- és visszautalások. A mondat szórendje. A szöveg ritmusa Szövegértelmezés Témahálózat felismerése a különböző szövegtípusokban Az intertextualitás Az intertextualitás értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. A CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és A gesztusnyelv. A szövegszintek és a szövegösszetartó erő összefüggései. Prózai szöveg szerkezeti elemzése (mikro- és makroszerkezeti egységei; szerkezettípusai). Egy szöveg lokális, temporális, kauzális szegmentumainak feltárása. Témahálózatok jelölése. A grammatikai kapcsolóelemek szerepe a szövegösszefüggés megteremtésében. Szövegértelmezési feladatok megoldása (témahálózatok mikro- és makrostruktúrák követése, egyeztetés, szórend).

5 TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint funkciói; nyelvi és nem nyelvi kódjai. A különböző kommunikációtípusok alapos ismerete A jel, a jelrendszer Jel, jelentés, jeltárgy. A nyelvi jelek rendszere. Morfémák, lexémák, szintagmák, mondatok. Hangalak és jelentés kapcsolata. Hangutánzó, hangulatfestő szavak (a jelölő és jelölt között valós összefüggés). A jelentésmező Közlésmódok és műfajok A nyelvi kódok beszélt és írott formái Szövegtípusok és kommunikációs szintek szerint A média, elektronikus kommunikáció A kommunikáció célja. A közlés logikai-szemantikai felépítése. A szövegösszefüggés három síkja (nyelvtani, jelentésbeli, nyelven kívüli). Különböző szövegfajták tartalmi és formai kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A tömegkommunikáció. Szövegtípusok és viselkedési szokások. Kommunikáció iránya: dialogikus és monologikus szövegek. Kommunikációs funkciók: elbeszélő, leíró és érvelő szövegek. Szóbeli és írásbeli szövegtípusok. Szövegtípusok a kommunikációs szintek szerint (szépirodalmi, tudományos, hivatalos, magánéleti, közéleti). Szövegalkotás módja: tervezett vagy spontán szövegek. A szövegtípusok és a stílusrétegek. Tömegközlési és tájékoztatási eszközök (a sajtó, a rádió és a televízió). Tájékoztató és véleményközlő sajtóműfajok. A rádiós műfajok. Előre rögzített műsorok (nemzetiségi adás, dokumentumműsor). Az elektronikus média új műfajai (az e- mail, az internet). Az iskolarádió és -újság jellemző műfajainak bemutatása. A különböző szövegtípusok tartalmi, nyelvi és szerkezeti jegyeinek ismerete. Egy téma megjelenítése különféle szövegtípusokban. Néhány példa megformálása a legjellemzőbb sajtóműfajokból. A nemzetiségi rádió- és tévéműsorok, valamint a román nyelvű hetilap bemutatása önálló véleményformálással. A nemzetiségi műsorok jelentősége Retorikai alapismeretek A szónoklattan jellemzői. Alapismeretek a retorika történetéből. Néhány történeti értékű szöveg(rész) összevetése, értékelése A retorika Retorika és kommunikáció A nyilvános megszólalás szövegtípusai A nyilvános beszéd és a kommunikációs folyamat tényezői. A szónoki beszéd fajtái: a tanácsadó és alkalmi beszéd. A szövegszerkesztés logikus menetének ismerete (témaválasztás, címadás,

6 TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint szövegtípus kiválasztása). Az érvelő szöveg helyes felépítése szóbeli és írásos formában egyaránt Érvelés, vita Az érvek fajtái és az érvelés módszerei. Az érvelés műfajai: bizonyítás és cáfolat. A kulturált vitatkozás kritériumai. Különböző érvelő típusú szövegek megformálása és bemutatása. Írásos és élőszavas érvelések tárgyszerű értékelése tartalmi és nyelvi szempontból Nyelv és stílus A stílus fogalma és jelentősége. Stíluselem, stílusérték Stílusrétegek A román nyelv beszélt és írott nyelvű stílusrétegeinek jellemzése; a társalgási, a hivatalos, a publicisztikai és a tudományos stílus ismérvei Stíluseszközök A képszerűség stíluseszközei: képek, képrendszerek felismerése. Képek és összetett képrendszerek értelmezése Az állandósult szókapcsolatok stílusértéke A román szólások és közmondások etikai és esztétikai sajátosságai. Román-magyar szólások és közmondások összehasonlítása, kölcsönhatások felismerése. TÉMÁK Életművek a román irodalomból 2. Irodalom 2.1. Szerzők, művek VIZSGASZINTEK Középszint Mihai Eminescu, George Cosbuc, Octavian Goga, George Bacovia, Tudor Arghezi, Lucian Blaga Az életút főbb állomásai, a költői életmű sajátossága. Helyi és időbeni tájékozottság, társadalmi - kulturális kontextus, természet- és szülőföldélmény. Pályarajz főbb időrendi adatokban, néhány román és magyar kortárs megnevezése. A jelentősebb alkotások értelmezése. Kapcsolatok költők (pl. O. Goga - Ady E.) és művek között (pl. témák, motívumok, létélmények, műfajok, kifejezési módok). A művek helye az adott korszakban. Memoriterek élőszavas és írásos közlésben. Kritikák értelmezése Portrék Dimitrie Cantemir, Nicolae Balcescu, Vasile Alecsandri, Mihai Eminescu, Alexandru Macedonski, Barbu Emelt szint Komplex pályarajz, az életmű jellemzése. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdések, ihletforrások, hitvallások. Eszmeáramlatok és stílusirányzatok hatása a költői életműre (pályaszakaszokra). Kötetek, kötetkomponáló elvek (ciklusok, témák, motívumok). Román, magyar, (világ)irodalmi párhuzamok. A mű korabeli fogadtatása, utóélete. A költő helye és szerepe a román irodalomban, (egy-egy életmű esetén) a világirodalomban. Recenziók értelmezése, önálló véleményalkotás. 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegközpontú elemzése, többletjelentéseinek megfejtése.

7 TÉMÁK A XX. század román irodalmából Román származású alkotók művei a világirodalomban A magyarországi románok irodalmából VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Stefanescu Delavrancea, Ion Creanga, Jártasság a társadalmi-kulturális Ion Luca Caragiale, Ioan Slavici, Mihail közegben, a művészeti életben, a Sadoveanu, Liviu Rebreanu, Camil kortársak között Petrescu, George Calinescu, Nichita (pl. 48-asok a román és a magyar Stanescu, Ana Blandiana. történelem színpadán), barátságok Az életmű főbb sajátosságainak (Ion Creanga, I. L. Caragiale, Mihai kiemelése. Eminescu), közös ihletforrás (pl. a 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás folklórhagyomány), tematikai bemutatása. párhuzamok (pl. Miorita, M. Művek értelmezése az eszmei és Sadoveanu: Baltagul, Móricz Zs.: esztétikai irányzatok, a téma, a műfaj, a Barbárok). kompozíció, a témahálózatok, Műfaji, tematikai, nyelvi sajátosságok jelentésmezők alapján. bemutatása a korszak eszmei Tematikai, formai, tér- és időbeli, okokozati, műfaji összefüggések keresése, összefüggésben. áramlataival és stílusirányzataival felismerése az értelmezett művekben. Világirodalmi és társművészeti Némi kitekintés a társművészetekre és a párhuzamok. magyar irodalmi alkotásokra. Műfordítások, román-magyar irodalmi Memoriterek - mindegyik költőtől egyegy költemény, továbbá összefüggő kapcsolatok. szövegrészlet, jellemző szállóigék. Mircea Eliade, Emil Cioran, Geo Legalább hat szerző a XX. század Bogza, román irodalmából. Vasile Voiculescu, Marin Preda, Eugen A választott alkotó 2-3 lírai és/vagy 1-2 Barbu, Fanus Neagu, St. Augustin epikai, illetve drámai művének Doinas, Marin Sorescu, Theodor lényeglátó elemzése. Mazilu. Hitvallások, élethelyzetek, Választandó legalább négy szerző a kérdésfelvetések, létértelmezések, felsoroltak közül. motívumok bemutatása. Hat mű ismerete a XX. század román Műfaji, stílusbeli sajátosságok irodalmából szabad választás szerint. felismerése a korstílussal összhangban. Az adott szerző 2-3 költeményének Párhuzamok a román és a magyar értelmezése és/vagy 1 epikai vagy irodalmi alkotásokban. Román-magyar drámai művének bemutatása. irodalmi kapcsolatok, fordítások, Memoriterek. színház, film. Tájékozódás a román származású, de más népek irodalmában ismertté vált alkotók világában (pl. Panait Istrati, Eugen Ionescu, Vintila Horia). Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai vagy drámai alkotásának elemzése. Memoriterek. Moise Nicoara, Iosif-Ioan Ardelean, David Voniga, Iustin Popfiu, Iosif Vulcan. Tájékozódás az életműben. Küldetéstudatuk bemutatása 1-2 jellemző írásuk alapján. Tájékozódás a magyarországi románok irodalmában. Szülőföldélmény, gyökerek, származástudat (pl. Magdu Lucian, Ilie Tartalmi és műfaji sajátosságok, jelképrendszerek, motívumok. A művek ihletforrásai. A szerzők helye a világirodalomban. A szellemi háttér leírása, kultúrtörténeti áttekintés. Szerepük a magyarországi románság szellemi felemelkedésében. Összefüggések az értelmezett alkotások között. Közös témák és motívumok, műfaji, poétikai sajátosságok. A magyarországi román nemzetiségi irodalom helye a román irodalomban.

8 TÉMÁK Kölcsönhatások és párhuzamok a világ- és a román irodalom között Színház- és drámatörténet Középszint Ivanus 1-1 művében). Irodalmi témák: világegyetem (pl. M. Eminescu: Luceafarul, Vajda J.: Üstökös); természetélmény: (pl. V. Alecsandri: Baraganul, Petőfi S.: Az Alföld, M. Eminescu: Lacul, Lamartine: Lacul); szerelem: (pl. V. Alecsandri: Steluta, M. Eminescu: Floarea albastra, Vajda J.: Húsz év múlva); az emberi élet nagy eseményei (születés-házasságkötés) (pl. L. Blaga: Nastere, G. Cosbuc: Nunta Zamfirei, Nagy L.: Menyegző) család: (pl. B. St. Delavrancea: Bunica, Bunicul, G. Cosbuc: Mama, Petőfi Sándor: Egy estém otthon). művészi sors (pl. Mesterul Manole, M. Eminescu: Luceafarul, L. Blaga: Eu nu strivesc corola de minuni a lumii, H. Lovinescu: Moartea unui artist, Babits M.: Jónás könyve, Ch. Baudelaire: Albatros), emberi gyengeségek: (pl. B. St. Delavrancea: Hagi Tudose, I. Slavici: Moara cu noroc, Moliére: Avarul); választás szerint legalább öt alaptéma bemutatása (témánként 3 mű a különböző korok szerzőinek alkotásaiból). Művek átfogó bemutatása (tematikai, szemléletbeli, tér- és időbeli, műfaji összefüggések). Memoriterek (3 teljes mű és néhány idézet, szállóige). Színháztörténeti alapismeretek. A dráma fejlődése. Színházi és irodalmi hagyományok bemutatása az alábbi drámák értelmezésekor. Ion Luca Caragiale: O noapte furtunoasa Lucian Blaga: Mesterul Manole Horia Lovinescu: Moartea unui artist Marin Sorescu: Iona VIZSGASZINTEK Emelt szint Kapcsolatok a magyar irodalommal, kölcsönhatások, kétnyelvűség. Alaptémák az irodalomban és a társművészetekben. Néhány téma mélyreható kifejtése kitekintve magyar és más világirodalmi művekre is, témánként 2-3 alkotás (pl. világegyetem: Biblia Genezis, M. Eminescu: Scrisoarea I., Vörösmarty M.: Csongor és Tünde, Berzsenyi D.: Fohászkodás). Tematikus-motivikus kapcsolatok, filozófiai, etikai és esztétikai vonatkozások. Fordítások, román-magyar irodalmi kapcsolatok. Két dráma elemzése a kortárs román irodalomból.

9 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Témák, motívumok Párhuzamosságok, tematikus, motivikus összefüggések felismerése és kifejtése (pl. az áldozati motívum: a Manastirea Argesului és a Kőműves Kelemenné című balladákban, valamint a L. Blaga: Mesterul Manole c. drámájában). További témák, motívumok értelmezése (pl. hegy, erdő, folyó, tenger, ember és természet, természet és szerelem, bűn és bűnhődés, pénz, hegy-völgy, fénysötétség, háború-béke, szeretetelidegenedés, élet-halál, ifjúkoröregkor, falusi és nagyvárosi életformák) Műfajok, poétika Különböző korok műfajai (koronként egy-két irodalmi példával). Különböző korokban keletkezett azonos műfajú alkotások összehasonlítása, közös és eltérő jegyeinek bemutatása. A műfaj történeti változásainak felismerése. (Pl. a doina a népköltészetben és Eminescu lírájában.) Népköltészeti és műköltészeti műfajok megfelelése (pl. doina-elégia, a táncszóepigramma, népballada, műballada, népmese-műmese). Művek többszempontú elemzése (pl. tematikai, műfaji, szerkezeti és poétikai szempontból) Korszakok, stílustörténet Az irodalom és a társművészetek kapcsolata: legalább egy korszak két művészeti ágának megjelenítése néhány szabadon választott alkotásban Irodalomtörténet A román irodalom és kultúra főbb korszakainak bemutatása az ószláv nyelvű román kultúra és a román nyelvű írás kezdeteitől napjainkig. Művelődéstörténeti korszakok, filozófiai és esztétikai irányzatok, életművek ismerete. Egy írói életút részletes bemutatása. Egy-egy alkotás értelmezése egy korszakból, egy szerző munkásságából. Szerzők és művek bemutatása történeti, kronológiai tények kontextusában. Irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus formában (pl. recenzió, CD-ROM, internet). Emelt szint A térben és időben közeli, ill. távoli román-, magyar- és világirodalmi műveket összekötő témák, motívumok szerepének megértése. Jelentésmezők, témahálózatok, motívumok feltárása különböző korok táj- és szerelmi költészetéből (koronként egy-egy alkotás alapján). Az irodalom alaptémái és főbb motívumai az élőszavas és az írásos közlésben. Műfaji hagyomány és újítás. A műfaj történeti változásainak okai, a hagyományos formák fölbomlásának indokai. Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai jellemzői. Egy-egy román, magyar és világirodalmi műfajteremtő alkotás értelmezése, poétikai sajátosságainak a felismerése. Egy-egy műfaj változásainak figyelemmel kísérése a kezdetektől napjainkig (pl. ódák, balladák a román irodalomban, mese- és regényformák). Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. romantika és realizmus, impresszionizmus és expresszionizmus). Példák a román, a magyar és az egyetemes művészetből. Kultúrtörténeti és román irodalomtörténeti korszakok időrendi és ok-okozati összefüggésekben való bemutatása. (Pl. A vallásos irodalom hozzájárulása a román nyelv fejlődéséhez; a történetírás hozzájárulása a román irodalmi nyelv és román irodalom fejlődéséhez; a humanizmus, a felvilágosodás, a modern román kultúra kialakulásának társadalmi, politikai, kulturális keretei.) Korszakok, folyamatok, történetileg változó hagyományok. Folyamatosság és egyidejűség bizonyítása szerzők és művek tükrében.

10 FOGALMAK A ROMÁN NYELV ÉS AZ IRODALOM ISMERETKÖREIHEZ Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. 1. ROMÁN NYELV állandósult és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat, szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás beszédaktusok diakrónia, szinkrónia diftongusok, triftongusok egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat expresszivitás, eufemizmus neolatin nyelvcsalád főbb nyelvtípusok grammatikai szinonimitás hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció jel, jelrendszer jelentés(rétegek) szóban, mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály, kevert nyelvűség, kétnyelvűség kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség, magánéleti, nyilvános kommunikáció központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe mondatfajták: modalitás, elsődleges, másodlagos mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat (alárendelő, mellérendelő) mondatábrázolási modell nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: nyelvjárás, sztenderd, köznyelv, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng nyelvjárások (körösvidéki nyelvjárás) retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok stílus, stíluselem, stílushatás szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszer szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon- és ellentétes jelentésű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, allegória, szimbólum téma, réma szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta pályázat; ajánlás, műelemzés-értelmezés; vita, referátum, előadás, hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz testbeszéd (nem nyelvi kommunikáció fajtái, szerepe) tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió

11 2. IRODALOM reneszánsz, humanizmus barokk felvilágosodás klasszicizmus romantika realizmus naturalizmus impresszionizmus szimbolizmus samanatorismul poporanismul (népiesség) modernizmus tradicionalizmus avantgárd expresszionizmus szürrealizmus dadaizmus futurizmus (poszt)modernizmus Műnemek és műfajok líra, lírai műfajok szonett glossza ars poetica elégia óda dal, himnusz átmeneti műfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény epika, epikai műfajok: elbeszélő költemény, elbeszélés, eposz fabula, krónika, legenda, mese, mítosz, monda, novella, parabola karcolat regény, regénytípusok: kalandregény, verses regény, családregény, történelmi regény, fejlődésregény, esszéregény, életrajzi regény, lélektani regény dráma: tragédia, komédia, színmű Biblia: a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példabeszéd Kifejezési módok, szerző-narrátor-hős szerző, narrátor, hős, jellemábrázolás, típus mű, kompozíció, szegmentumok (localis, temporalis, persona, cauzalis, actionis) jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, téma, motívum, témahálózat, jelentésmező cselekmény mondanivaló expozíció konfliktus bonyodalom tetőpont végkifejlet prológus epilógus leírás portré antitézis dialógus

12 (belső) monológ katarzis harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés, helyzet- és jellemkomikum Stilisztika, szóképek, stilisztikai eszközök stilisztika, stílus élőszavas stílus direkt és indirekt (közvetlen és közvetett) stílus szépirodalmi stílus publicisztikai stílus tudományos stílus hivatalos stílus szóképek jelző metafora megszemélyesítés hiperbola allegória stilisztikai eszközök költői kérdés alliteráció hasonlat esztétikai minőségek fantasztikum fenség groteszk szép rút komikum tragikum tragikomikum humor, irónia, gúny, szarkazmus Verstani (alap)fogalmak verselés - hangsúlyos, időmértékes, verslábak, sorfajták, strófaképletek rím(fajták) ritmus

13 LIMBA SI LITERATURA ROMANA I. CERINTE DETALIATE DE BACALAUREAT NIVEL MIJLOCIU SI NIVEL RIDICAT A) COMPETENTE 1. Intelegerea textului 1.1. Intelegerea esentei textelor ce difera in functie de gen si de tematica Selectarea rationala (logica) a informatiilor, alegerea si realcatuirea lor in functie de obiectivele propuse Formarea opiniilor personale deodata cu receptarea noilor cunostinte si notiuni Formarea orientarii adecvate si a unor deprinderi corecte in folosirea surselor de informatii din presa scrisa si electronica, in genurile publicistice Aplicarea cunostintelor de gramatica si de literatura in intelegerea si alcatuirea textelor transmise prin presa scrisa si electronica Interpretarea textelor fictionale si non-fictionale Procedee de intelegere a textului si exercitii pe baza diverselor tipuri de texte; receptarea organica a ideilor, argumentatiei si opiniilor din textele respective Intelegerea si promovarea rolului educativ al literaturii Compararea diverselor tipuri de texte (beletristice, stiintifice, oficiale, publicistice), identificarea trasaturilor lingvistice, stilistice si structurale specifice Definirea coeziunii mesajului scris si a raporturilor sale logice, stabilirea obiectivelor si a contextului de comunicare Identificarea si intelegerea raporturilor semantice si cauzale in interiorul textului si intre diverse texte Formularea corecta a textelor scrise si orale in functie de destinatar, tematica si mesaj. 2. Producerea de texte scrise 2.1. Prelucrarea temelor fictionale si non-fictionale in cadrul diverselor tipuri de texte (de ex. locul si rolul minoritatilor in Uniunea Europeana; bilingvismul, schimbarea de cod; mondializarea; nivelul de trai de calitate, comportamentul uman; formele de manifestare a culturii afective; lumea calculatoarelor.) 2.2. Formarea textelor in scris in functie de continutul, de stilul si de structura titlului, a destinatarului si a temei (de ex. insemnari, recomandare, relatare cronologica, prezentarea impresiilor in urma vizionarii unei piese de teatru sau a unui film, disertatie, eseu, interpretarea operei) Dezbaterea in scris a unei teme date cu metoda argumentatiei individuale si a convingerii Prezentarea impresiilor de lectura sub forma de compunere bine conceputa din punct de vedere al continutului, limbii si structurii Exprimarea impresiilor estetice legate de opere de arta, intr-un stil bine conturat cu o structura logica distincta Elaborarea unui jurnal de calatorie despre o excursie memorabila, peisaje pitoresti, mostenire culturala Insusirea si aplicarea la nivel de deprinderi ale cerintelor de continut si de forma legate de formularele oficiale (cerere, autobiografie, dosar pentru concurs, proces verbal) Cunoasterea aprofundata a normelor si a mijloacelor tehnice de redactare; siguranta in scrierea corecta, simt corect al masurii si aspect estetic al grafiei. 3. Vorbirea, producerea de texte orala 3.1. Formularea unei comunicari individuale potrivit normelor limbii, situatiei de comunicare, temei si genului Comunicarea orala coerenta, de evidentiere a esentei, construita logic (articulare potrivita, accent corect, intonatie potrivita, ritm corect in vorbire). 4. Folosirea conceptelor 4.1. Receptarea rationala si afectiva a impresiilor de lectura, prezentarea cu concepte adecvate.

14 4.2. Folosirea motivata a conceptelor etice, estetice, poetice si lingvistice Clarificarea conceptelor pe baza exemplelor. Numai la nivel ridicat Interpretarea si compararea notiunilor in diferite contexte istorice. TEME B) DOMENII DE CUNOSTINTE 1. Limba romana 1.2. Limbile in Europa Diverse familii de limbi. Limbile neolatine. Analiza limbii din perspectiva diacronica si sincronica Istoria limbii romane Limba romana este o limba neolatina (romanica). Etapele mai importante ale genezei limbii. Legaturile cu alte popoare, influenta lor asupra formarii si schimbarii limbii. Raportul intre contextul istorico-cultural si formarea vocabularului. Esenta, criteriile inrudirii limbilor Epoci ale istoriei limbii Izvoare ale istoriei limbii: monumente de limba (scrise, tiparite). Inceputurile scrierii in limba romana: Scrisoarea lui Neacsu din Cimpulung. NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat Limbi aglutinante (cu afixare), izolante (determinate de topica) si fliexionare (cu flexiune). Limba ca sistem in schimbare. Aspecte din istoria scrierii. Analiza unui (fragment) text din epoca veche a literaturii romane (prezentarea a doua-trei exemple din istoria limbii). Identificarea raporturilor intre lingvistica si istoria culturii. Stratificarea vocabularului. Limba si ortografia Formarea normelor limbii scrise Importanta textelor maramuresene. Influenta protestantismului asupra culturii romane. Influenta literaturii religioase asupra dezvoltarii limbii romane. Biblia de la Bucuresti (Biblia lui Serban Cantacuzino, 1688) Rolul marilor cronicari in raspindirea culturii romane. Contributia istoriografiei la dezvoltarea limbii literare si a literaturii romane. Raspindirea tiparirii cartilor. Aria limbii romane Cultivarea limbii Confesiuni ale poetilor si scriitorilor despre limba. Probleme fundamentals ale cultivarii actuals a limbii romane (de ex. neologisme, cuvinte straine, locuri comune) Limba si societatea Variantele de limba Dialectele: daco-roman (muntenesc, moldovenesc, banatean, crisean, maramuresean); aroman; meglenoroman; istroroman. Rolul si importanca traducerilor literare. Rolul informatiilor scrise si electronice in procesul cultivarii limbii.

15 TEME Folosirea limbii de catre minoritati NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat Startificarea orizontala si verticala a limbii romane actuale. Stratificarea limbii romane. Principalele variante ale limbii: limba comuna, dialectele, limbaje de grup. Manifestarea stratificarii geografice si sociale in vocabular: limba comuna regionala, limbaje speciale, limbaje de grup, limbaj al tineretului, argoul (jargonul). Variantele lingvistice ale romanilor din Ungaria. Dialectul bihorean. Dialectul crisean-muresean. Folosirea curenta a dictionarelor explicative. Denumirea altor limbi apartinind minoritatilor din Ungaria Nivelurile limbii Analiza textelor fictionale si nonfictionale din punct de vedere fonetic, morfologic, sintactic si semantic. Aplicarea cunostintelor in formarega diverselor tipuri de texte. Cunostinte fonetice Fonetica Regulile vocalelor si consoanelor. Grupuri fonetice (diftongul, triftongul, semivocala). Hiatul. Silabele accentuate si Morfematica neaccentuate. Rolul sufixelor si prefixelor in compozitia formei cuvintelor si semnificatia lor. Corectitudinea in formarea cuvintelor. Cuvintele si textele in context. Analiza diverselor texte dialectale. Folosirea limbii de catre minoritati, bilingvismul, schimbareade cod. Legaturile intre contextul socio-cultural si schimbarile la nivelul limbii. Analiza comparata a sunetelor romanesti si maghiare. Cuvinte din fornul principal, cuvinte derivate, familii de cuvinte. Definirea sensului cuvintelor in context. Principiile fundamentale ale ortografiei Morfologie Structura sintagmatica a propozitiei Cunostinte de morfologie. Sistemul partilor de vorbire. Ortografia partilor de vorbire de tranzitie. Structura propozitiei, principalele parti ale propozitiei. Analiza structurii predicative si a complementelor. Acordul intre predicat si subiect. Sintagma de subordonare si de coordonarea. Analiza morfologica a unui text sau a unui fragment. Schimbarea valorii gramaticale cu exemple. Acordul formal si cel logic. Interpretarea raportului subiect-predicat. Definirea la nivel de deprinderi a structurilor sintagmatice ale propozitiei si alcatuirea schemei arborescente. Prezentarea conceptelor sintactice Sintaxa Propozitia in comunicarea orala si scrisa. Fraza. Coordonarea si subordonarea.

16 TEME Propozitia in context Propozitia si textul. Semnificatia propozitiei in context. Semnificatii denotative si conotative ale propozitiei Raporturi logice si de continut Vocabularul si frazeologia NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat Rolul semnelor lingvistice si extralingvistice in diferentierea propozitiilor enuntiative, interogative, optative, exclamative si imperative. Relatia intre vorbitor si sensul propozitiilor. Analiza felului propozitiilor din punct de vedere gramatical si semantic. Cauzele schimbarii vocabularului. Mijloace de imbogatire a vocabularului; imprumutul si constructiile interne. Familii de cuvinte. Antonime, sinonime, omonime, unitati frazeologice. Ortografia cuvintelor compuse Textul si tipuri de texte Natura textului. Semnele lingvistice si extralingvistice ale textului. Coeziunea textului; coeziunea globala si lineara Functiile textului Textul si comunicarea. Cele doua forme fundamentale ale textului (vorbirea curenta si scrierea). Caracteristicile diverselor tipuri de texte. Cunoasterea regulilor de folosire a textului. Codul comunicatiei (componentele lingvistice si extralingvistice) Structura textului Contexte de comunicare care determina intelegerea textului si producerea de text. Functiile de orientare, de exprimare si de scoatere in evidenta ale textului. Unitatile structurii textului. Unitatile structurii textului (de proza) si ale macrostructurii. Propozitia in contextul structurii, propozitia in text. Tipuri de structurare a textului: temporala (lineara), spatiala, logica. Alte modalitati de structurare (paralelism, opozitie, constructii in cadru, ordonare armonioasa a elementelor eterogene, asociatii de idei). Prezentarea raportului intre propozitie si text. Fenomenul coeziunii lineare si al coeziunii globale. Modalitati mai putin cunoscute ale formarii cuvintelor. (de ex. abrevierile, etimologia populara). Exercitii de analiza textului, identificarea raporturilor logicosemantice. Forta de coeziune a textului si componentele ei (factorii de natura extralingvistica; relatiile semantice; relatiile gramaticale). Raportul intre nivelurile textului si forta de coeziune a textului. Analiza structurala a textului in proza (unitatile de micro- si macrostructura; tipurile de structura). Scoaterea la iveala a segmentelor saptiale, temporale, cauzale. Delimitarea retelelor tematice.

17 TEME Semnificatia textului Mijloacele coeziunii globale ale textului: reteaua tematica a textului, izotopie, raporturi de continut si logice (raporturi spatiale, temporale, logice, raporturi cauza-efect); titlul pentru marcarea temei. Elemente semantice de relatie in context (cuvinte-cheie, sinonime, polisemnatism, omonime, antonime). Raporturi tema-rema Gramatica textului Elemente gramaticale de legatura, conexiuni si retroactiuni (feed-back). Topica frazei. Ritmul textului. Identificarea retelei tematice in diverse tipuri de texte Interpretarea textului Interpretarea intertextualitatii in textele fictionale si non-fictionale. Prineipalele carateristici ale intertextualitatii intre CD-ROM si internet Intertextualitatea 1.7. Comunicarea Semnul linguistic, sistemul de semne 1.8. Moduri si genuri ale comunicarii In functie de tipuri de texte si de niveluri de comunicare NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat Factorii si functiile procesului de comunicare; semnele lingvistice si extralingvistice. Semnul linguistic, semnificatia, obiectul semnului. Sistemul semnelor lingvistice. Morfeme, lexeme, sintagme, fraze. Raportul intre aspectul fonetic semnificatie. Cuvinte onomatopeice, evocative (raportul real intre semnificant si semnificat). Cimpurile semantice. Codul linguistic oral si cel scris. Scopul comunicatiei. Compozitia logico-semantica a comuncarii. Cele trei secvente ale contextualitatii (gramaticala, semantica, extralingvistica). Raportul la nivelul continutului si al Formei intre diversele tipuri de texte si procesul de comunicare. Comunicarea in masa. Tipuri de texte si deprinderile de comportament. Directia comunicarii: texte dialogice si monologice. Functiile de comunicare: texte narative, descriptive si argumentative. Tipuri de texte orale si scrise. Tipuri de texte in functie de nivelurile Rolul elementelor de legatura in realizarea contextualitatii. Rezolvarea temelor de interpretare a textului (retelele tematice, urmarirea micro- si macrostructurilor, acordul, topica). Limbajul gesturilor. Cunoasterea aprofundata a tipurilor de comunicare. Cunoasterea caracteristicilor de continut, de limba si de structura ale diverselor tipuri de texte.

18 TEME Mijloace de comunicare in presa, mijloace de comunicare electronica 1.9. Cunostinte de retorica Retorica Tipuri de texte ale comunicarii oficiale Argumentatia, dezbaterea NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat comunicarii (beletristica, stiintifica, oficiala, din sfera particulara si publica). Modul de producere de text: texte planificate sau spontane. Tipuri de texte si straturi de stiluri. Mijloace de comunicare in masa si de informace (presa, radioul si televiziunea). Genuri de presa de informare si de prezentare a opiniilor. Genuri radiofonice. Prezentarea citorva exemple ale Programe inregistrate (emisiunile pentru genurilor de presa caracteristice. minoritati, programe de documentare). Prezentarea emisiunilor de radio si Genurile noi ale presei electronice ( ul, internetul). prezentarea saptaminalului romanesc pe televiziune ale minoritatilor, respectiv Prezentarea genurilor caracteristice baza opiniilor personale. emisiunilor de radio pentru scolari. Importanta emisiunilor minoritatilor. Trasaturile caracteristice ale retoricii. Retorica si comunicare. Comunicarea oficiala si factorii procesului de comunicare. Genurile discursului retoric: discursul consultativ si discursul ocazional. Cunoasterea demersului logic al compozitiei textului (alegerea temei, a titlului, a tipului de texte). Elaborarea corecta a textului argumentativ sub forma orala si scrisa. Felurile argumentelor si modalitatile argumentatiei. Genurile argumentatiei: demonstrarea si combaterea cu argumente. Criteriile dezbaterii civilizate Limba si stilul Notiunea de stil si importanta ei. Elemente de stil, valoarea stilistica Niveluri stilistice Caracterizarea nivelurilor stilistice ale limbii vorbite si scrise. Indiciile stilului de conversatie, ale stilului official, publicistic si stiintific Mijloace de realizare a stilului Valoarea stilistica a legaturilor permanentizate intre cuvinte Mijloacele de realizare a plasticitatii: recunoasterea figurilor de stil si a sistemelor de tropi. Trasaturile etice si estetice ale zicalelor si proverbelor romanesti. Cunostinte fundamentale din istoria retoricii. Analiza contrastiva si aprecierea unor texte (sau fragmente) cu valoare istorica. Elaborarea si prezentarea diverselor texte argumentative. Evaluarea concreta a argumentatiei scrise si orale din punct de vedere linguistic si al continutului. Interpretarea figurilor de stil si a sistemelor de tropi. Compararea dictoanelor si proverbelor romanesti si maghiare, identificarea interdependentelor.

19 TEME Opere ale literaturii romane 2. Literatura 2.1. Autori, opere NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat Mihai Eminescu, George Cosbuc, Octavian Goga, George Bacovia, Tudor Arghezi, Lucian Blaga. Etapele mai importante ale vietii, trasaturile operei poetice. Orientare in timp si in spatiu, contextul socio-cultural, experienta traita in mijlocul naturii si impresiile asupra locului natal. Activitatea literara in date cronologice, indicarea citorva nume de scriitori contemporani maghiari si romani. Interpretarea creatiilor mai importante. Relatii intre poeti (de ex. O. Goga - Ady E.) si opere (de ex. teme, motive, experiente fundamentale, genuri, moduri de expresie). Locul operelor in perioada respectiva. Texte invatate pe de rost prezentate oral si in scris. Interpretarea scrierilor critice Portrete Dimitrie Cantemir, Nicolae Balcescu, Vasile Alecsandri, Mihai Eminescu, Alexandru Macedonski, Barbu Stefanescu Delavrancea, Ion Creanga, Ion Luca Caragiale, Ioan Slavici, Mihail Sadoveanu, Liviu Rebreanu, Camil Petrescu, George Calineseu, Nichita Stanescu, Ana Blandiana. Evidentierea trasaturilor principale ale operei. Prezentarea a 2-3 creatii poetice si/sau a citorva creatii epice. Interpretarea operelor in functie de curentele ideologice si estetice, de tematica, gen, compozitie, retele tematice si cimpurile semantice. Cautarea corelatiei in functie de tematica, forma, spatiu si timp, cauzaefect, gen, si recunoasterea lor in opera de analizat. Privire generala asupra artelor inrudite si asupra creatiilor literare maghiare. Texte memorizate - cite o poezie de la fiecare poet -, un fragment de text coerent, maxime specifice. Prezentarea complexa a activitatii caracterizarea operei. Teme, probleme, surse de inspiratie, arte poetice caracteristice pentru diferitele etape ale creatiei. Influenta curentelor de idei si a directiilor stilistice asupra operei poetice (etapelor de creatie). Volumele, principii de ordonare a volumelor (cicluri, teme, motive). Paralelisme literare romano-maghiare si din literatura universal Receptarea de catre contemporani a operei si destinul ulterior al cartii. Locul si rolul poetului in literatura romana (in cazul operelor in parte) si in literatura universala. Interpretarea recenziilor, formularea opiniilor proprii. Analiza textuala a 2-3 creatii poetice si/sau a 1-2 creatii epice, identificarea conotatiilor acestora. Capacitatea de a se orienta in mediile socio-culturale, in viata artistica, printre contemporani (de ex. pasoptisti in istoria romaneasca si maghiara), prietenii literare (I. Creanga, I. L. Caragiale, M. Eminescu), surse comune de inspiratie (de ex.: traditiile folclorice), paralelisme tematice (de ex.: Miorita - Baltagul -Barbarii de Móricz Zs.). Realismul (naturalismul) lui M. Sadoveanu si al lui Móricz Zs. Prezentarea trasaturilor genului, tematicii si ale limbii in contextul curentelor ideologice si stilistice ale epocii. Paralelisme din literatura universala si din domeniul artelor inrudite. Traduceri literare, relatii literare romano-maghiare.

20 TEME Aspecte ale literaturii romane a sec. XX Operele autorilor de origine romana in literatura universala Aspecte ale literaturii romanilor din Ungaria Influente reciproce si paralelisme intre literatura romana, maghiara si cea universala. NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat Mircea Eliade, Emil Cioran, Geo Bogza, Vasile Voiculescu, Marin Preda, Eugen Barbu, Fanus Neagu, St. Augustin Doinas, Marin Sorescu, Teodor Mazilu. De ales cel putin patru autori din cei mentionati mai sus. Cunoasterea a sase opere din literatura romana a sec. XX, la alegere. Interpretarea a 2-3 poezii si/sau prezentarea unei opere epice sau dramatice. Texte invatate pe din afara. Capacitatea de a se orienta in lumea autorilor de origine romana care s-au remarcat in literatura altor popoare (de ex. Pannit Istrati, Eugen Ioneseu, Vintila Horia). Analiza a cel pulin 2-3 creatii lirice si/sau a 1-2 opere epice sau dramatice ale unui autor. Texte memorizate. Moise Nicoara, Iosif-Ioan Ardelean, David Voniga, Justin Popfiu, Iosif Vulcan. Orientarea in opera. Prezentarea promovarii misiunii lor pe baza a 1-2 scrieri caracteristice. Orientarea in literatura romanilor din Ungaria. Experienta locului natal, radacinile, constiinta de apartenenta (de ex. in cite o opera a lui Magdu Lucian si Ilie Ivanus). Teme literare: universal (de ex. M. Eminescu: Luceafarul, Vajda J. Üstökös); natura: (de ex. V. Alecsandri: Baraganul, Petőfi S.: Az Alföld, M. Eminescu: Lacul, Lamartine: Lacul); iubirea: (de ex. V. Alecsandri: Steluta, M. Eminescu: Floarea albastra, Vajda J.: Húsz év múlva); marile evenimente ale vietii omenesti nastereanunta: (de ex. L. Blaga: Nastere, G. Cosbuc: Nunta Zamfirei, Nagy L: Menyegző) familia: (de ex. B. St. Delavrancea: Bunica, Bunicul, G. Cosbuc: Mama, Petőfi S.: Egy estém otthon). Cunoastarea a cel putin sase autori din literatura romana din sec. XX. Analiza aprofundata a 2-3 opere poetice si/sau a 1-2 opere epice, respectiv a unei opere dramatice apartinind autorului ales. Prezentarea artelor poetice, atitudinii fata de anumite situatii in viata autorului, expunerii unor probleme, a unor motive. Identificarea trasaturilor ale genului si stilului in consens cu stilul specific epocii. Paralelisme in creatiile literare romane si maghiare. Relatii literare romanomaghiare, traduceri, teatru, film. Trasaturi specifice de continut si de gen, sisteme de simboluri, motive. Sursele de inspiratie ale operelor. Locul autorilor in literatura universala. Descrierea fondului spiritual, prezentare cu caracter de istorie a culturii. Rolul lor in ridicarea spirituala a romanilor din Ungaria. Raporturi intre operele interpretate. Teme si motive comune, caracteristicile poetice si de gen. Locul literaturii romane din Ungaria in literatura romana. Raporturi, influente reciproce cu literatura maghiara, bilingvismul. Teme fundamentale in literatura si in artele inrudite. Prezentarea complexa a citorva teme, realizind legaturi asemanatoare cu opere din literatura maghiara si universala, cite 2-3 opere din functie de fiecare tema. (de ex.: universul: Biblia: Geneza, M. Eminescu: Scrisoarea I, Vörösmarty M.: Csongor és Tünde, Berzsenyi D.: Fohászkodás). Raporturi tematice si motivice, referinte, filozofice, etice si estetice. Traduceri, relatii literare romano-

21 TEME Istoria teatrului si a dramaturgiei NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat Destinul artistului (de ex. Mesterul maghiare. Manole, M. Eminescu: Luceafarul, L. Blaga: Eu nu strivesc corola de minuni a lumii, H. Lovinescu: Moartea unui artist, Babits M.: Jónás könyve, Ch. Baudelaire: Albatros), Slabiciuni ale omului: (de ex. B. St. Delavrancea: Hagi Tudose, I. Slavici: Moara cu noroc, Moliére: Avarul). Prezentarea a cinci teme fundamentale laa alegere (3 opere in functie de fiecare tema din creatiile autorilor din diverse epoci). Prezentarea generala a operelor (raportura tematice, de viziune, spatiale, si temporale, de gen). Texte memorizate (3 creatii intregi si citeva citate, maxime). Cunostinte fundamentale in domeniul istoriei teatrului. Evolutia dramaturgiei. Prezentarea traditiilor teatrale si literare la analiza urmatoarelor drame: Ion Luca Caragiale: O noapte furtunoasa Lucian Blaga: Mesterul Manole Horia Lovinescu: Moartea unui artist Marin Sorescu: Iona Analiza a doua opere din dramaturgia contemporana romaneasca. TEME 2.2. Nivel de interpretare, moduri de abordare NIVELUL EXAMENULUI Nivelul mijlociu Nivelul ridicat Teme, motive Identificarea si prezentarea paralelismelor, raporturilor tematice si motivice (de ex.: motivul jertfei: in baladele Manastirea Argesului - Mesterul Manole si Kőműves Kelemenné, respectiv in drama lui L. Blaga: Mesterul Manole). Interpretarea altor teme si motive (de ex. munte, padure, riu, mare, omul si natura, natura si iubirea, crima si pedeapsa, banii, deal-vale, luminaintuneric, razboi-pace, iubireinstrainare, viata-moarte, tineretebatrinete, forme de viata rustice si orasenesti) Genuri, poetica Genurile in epoci diferite (1-2 exemple literare din fiecare epoca). Compararea creatiilor de acelasi gen concepute in epoci diferite, prezentarea trasaturilor lor comune si deosebite. Intelegerea rolului temelor si motivelor ce leaga opere - apropiate sau indepartate in time si spatiu - romanesti, maghiare sau din literatura universala. Identificarea cimpurilor semantice, retelelor tematice si motivelor din poezia naturii si din poezia de dragoste din epoci diferite (pe baza unei creatii din fiecare epoca). Teme fundamentale literare si principalele ei motive in comunicarea orala si scrisa. Traditie si inovatie la nivelul genului. Cauzele schimbarilor istorice, motivele desfiintarii formelor traditionale. Trasaturile poetice ale creatiilor concepute in epoci diferite, de acelasi