Hol az otthonom? A menekültek és más nemzetközi védelemben részesülők lakhatáshoz való hozzáférése Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hol az otthonom? A menekültek és más nemzetközi védelemben részesülők lakhatáshoz való hozzáférése Magyarországon"

Átírás

1 Hol az otthonom? A menekültek és más nemzetközi védelemben részesülők lakhatáshoz e Magyarországon Szerző: Kiss Adrienn, Magyar Eszter Budapest, március

2 való Hol az otthonom? Köszönetnyilvánítás Előszó A tanulmányt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) finanszírozta. A kutatási jelentésben szereplő bármely vélemény vagy ajánlás a szerzők, és nem feltétlenül az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) hivatalos álláspontját tükrözik. A Hol az otthonom? A menekültek és más nemzetközi védelemben részesülők lakhatáshoz e Magyarországon című jelen tanulmányt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Középeurópai Regionális Képviselete finanszírozásával a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület készítette. A tanulmányt Kiss Adrienn (szociális munkás) és Magyar Eszter (projekt munkatárs) írta. Minden jog fenntartva. A tanulmány egészének vagy egyes részeinek nyomtatásban történő megjelentetése vagy másolása csak a kiadó engedélyével és a forrás megnevezésével lehetséges. Jelen dokumentumot a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület az UNHCR felkérésére, belső munkaanyagként készítette elején. A tanulmány a január 1-től életre hívott integrációs intézményrendszer átalakítása előtti állapotot tükrözi, a jelenlegi rendszer első tapasztalatainak megvitatásához, értékelésére alkalmas vitaanyag. Bízunk benne, hogy az integrációs eredmények és az előttünk álló kihívások a múlt fényében még inkább kikristályosodnak és segítséget nyújtanak a menekültintegrációs szakterületen dolgozó szakemberek számára integrációs stratégiájuk, vezérelveik kialakításában. 2

3 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás és előszó... 2 Összefoglalás... 4 Bevezetés... 5 I. Szakpolitikai kontextus... 6 II. Helyzetelemzés Magyarországon A válaszadók profilja Lakhatáshoz jogszabályi rendelkezések Lakhatást célzó támogatáshoz (természetbeni vagy pénzbeli) Információhoz és szociális tanácsadáshoz Lakhatáshoz társadalmi környezet Lakhatási formák és a lakásbérleti szerződések elérhetősége Lakhatási feltételek (folyóvízhez, elektromos áramhoz, vizesblokkhoz, stb.) Hajléktalan ellátáshoz Lakhatási programokhoz Partnerségek III. A hajléktalanságot kiváltó főbb okok és a hajléktalanná válás kockázatai IV. Ígéretes gyakorlatok és cselekvési javaslatok V. Azonosított hiányosságok és cselekvési javaslatok Melléklet Módszertani jegyzet Kérdőív a nemzetközi védelemben részesülők interjújához...27 Modulok...27 Az interjúalanyok kódolása...28 Referenciák

4 Összefoglalás Összefoglalás A menekültek és oltalmazottak számára a megfelelő lakhatáshoz biztosítása továbbra is kihívást jelent a mai Magyarországon decemberében a Menedék Egyesület 10 félig strukturált interjút készített már hajléktalanná vált menekültekkel és oltalmazottakkal, valamint a hajléktalanná válás veszélyében élőkkel. Ezen túlmenően öt különböző szervezet szakértőivel és szakembereivel is készült interjú, így az ő állásfoglalásuk is visszatükröződik ebben a jelentésben. Bár a kutatás eredményei közt biztató gyakorlatok is felfedezhetők, olyan rendszerszinten meglévő problémákat is azonosítottunk, amelyek elnyomják az előbbieket, és akadályt képeznek a menekültek integrációja során. A legjelentősebb hiányosságok közt szerepel a menekülteket ellátó rendszer szétaprózottsága, a menekült-specifikus jóléti juttatásokhoz rendkívül erős diszkrecionalitása, valamint az egész rendszer teljes alulfinanszírozottsága, amelyet ráadásul a területen dolgozó kulcsszereplők elégtelen kooperációja is súlyosbít. A menekült integrációs stratégia hiánya, amely vezérfonalat adna a döntéshozók és a gyakorló szakemberek számára a nemzetközi védelemben részesülők specializált segítéséhez (méghozzá jól koordinált és adekvát módon), még inkább aláássa ezeknek az embereknek az integrációját. Ezek a hiányosságok leginkább a korábban kísérő nélküli kiskorúként 1 az országba érkezőket és az egyedülálló szülőket érintik. A projekt célja szerinti definíció értelmében hajléktalannak azt az embert tekintjük, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló átmeneti menedékhelyen tölti, és méltánytalanul hosszú ideig él ilyen körülmények között. Ahogyan azt az Alapvető Jogok Biztosának 2 ajánlásai és a Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Szövetségének (FEANTSA) 3 munkája hangsúlyozza, a hajléktalanság (effektív) fedél nélküliségként való szűk értelmezése a problémakör teljes nagyságrendjének hiányos szemléletét eredményezheti. Ebből következően a kutatás a fedél nélkül élő nemzetközi védelemben részesülő emberek mellett a hajléktalanná válás veszélyzónájában élőkkel is számol, a kiemelten sérülékeny egyénekre és a lakhatási szegénység 4 különböző dimenzióival szembesülőkre egyaránt odafigyel. A fent említett hiányosságokra fókuszálva a jelentés számos ajánlást is megfogalmaz. A menekült ellátó rendszer szétaprózottságának kezelésére olyan, a szükségletekre alapozott szolgáltatások megteremtése a leginkább kívánatos, amely képes az egyéni esetek sajátosságaira figyelmet szentelni, és azokat kezelni. A menekült emberek sérülékenysége fokozódik és elmélyül, ha védelmük pusztán a jogi elismerés szintjén realizálódik. Speciális helyzetükből fakadó szükségleteik miatt differenciált válaszok és egyénre szabott személyes támogatás, valamint közösségi szolgáltatások szintúgy szükségesek. A segélyezési és a jóléti juttatások rendszerének középpontjába a menekülteket kell helyezni, míg a lakhatási szolgáltatásokhoz szabályait rugalmassá kell tenni. Ennek fényében elsődleges fontosságú, hogy a Belügyminisztérium milyen módon alakítja ki ban - a migrációs stratégia szerkezetét, és ebbe miként illeszti bele a menekültek és oltalmazottak számára nyújtott támogatásokat. Kritikus fontosságú, hogy az integrációhoz kapcsolódó szakpolitikák kiemelt hangsúlyt fektessenek a lakhatáshoz elősegítésére; amint arra a jelen kutatási beszámoló rávilágít, biztonságos lakhatás nélkül nincs remény a sikeres integrációra. 1 Azok, akik kiskorúként kerültek a menedékjogi eljárásba és a kormeghatározás során nagykorúként ismerték el őket, vagy a folyamatban lévő státuszkérelem során töltötték be 18. életévüket. 2 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A hajléktalan menekültekről - Hajléktalan menekültek Magyarországon. AJB 1692/2010, augusztus. Elérhető: 3 FEANTSA, ETHOS A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája, Lakhatási szegénységről akkor beszélünk, amikor az egyén vagy a háztartás képtelen a biztonságos, megfelelő és megfizethető lakás költségeinek viselésére. Lásd: Habitat for Humanity Hungary. Éves jelentés a lakhatási szegénységről A lakhatási szegénység vizsgálata során a jelentés az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága által meghatározott megfelelő lakhatásfogalomból indul ki, azt a magyarországi viszonyokra adaptálva, a lakhatáshoz, a lakhatás minősége, jogi biztonsága, megfizethetősége, elhelyezkedése szempontjából vizsgálva a magyarországi lakásrendszerben tapasztalható problémákat. A beszámoló összefoglalója magyarul elérhető: 4

5 Bevezetés A jelentés a következők szerint épül fel: a bevezető rész információt nyújt a kutatás kontextusáról. A következő fejezet a szakpolitikai hátteret nemzetközi és európai szakpolitikai perspektívában taglalja, előkészítve a talajt a magyarországi helyzet elemzéséhez. A részletes leírás az aktuálisan legfontosabb tényezőket taglalja, méghozzá két szinten: 1) strukturális szinten, azaz az integrációs rendszer és az elérhető ellátások a helyi társadalmi tényezők kontextusában; és 2) a menekültek és oltalmazottak egyéni élethelyzetének szintjén. Ezt követően a nemzetközi védelemben részesülők hajléktalanságát kiváltó okok és hajléktalanná válásuk kockázatai következnek, a lakhatási szegénység tágabb értelmezési keretén belül. Az utolsó előtti rész a Magyarországon fellelhető ígéretes gyakorlatokat taglalja, valamint regionális példákra nyújt kitekintést. Az utolsó fejezet összegzi az azonosított hiányosságokat, és cselekvési javaslatokat kínál a nemzetközi védelemben részesülők helyzetének fenntartható módon való fejlesztéséhez. Azt gondoltam, találhatok valahol munkát, találhatok valahol egy életet de nincs semmi, komolyan. Hajléktalan lettem és megint nincs olyan hely, ahol maradhatnék. Ruhollah, 20 éves, korábban kísérő nélküli kiskorú volt, hajléktalan Bevezetés Jelen kutatást a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület 5 végezte, a Magyarországon élő nemzetközi védelemben részesülők lakhatáshoz ének fejleményeiről való információgyűjtésként. A Főbiztosságnak az e témában készült korábbi kutatása 6 rávilágított a nemzetközi védelemben részesülők lakhatási bizonytalanságának hátterében meghúzódó okaira. A 15 mélyinterjún alapuló kutatás, amelyben többnyire szomáliai menekülteket kérdeztek meg, a menekültek hajléktalanságában leginkább szerepet játszó kulcstényezőt az integrációs kilátások hiányában látta, melynek eredményeképp számos menekült továbbutazott valamely másik EU-s tagállamba a státusz elismerése után; majd ezt követően a Magyarországra való visszatéréskor még reménytelenebb helyzettel szembesült, mint korábban. E kutatás publikálása után ugyanakkor a menekültek és oltalmazottak növekvő számban váltak hajléktalanná, vagy kerültek a hajléktalanná válás veszélyzónájába. Ez a jelenlegi follow-up kutatási beszámoló a lehetséges változásokra reflektál a nemzetközi védelemben részesülők körében mutatkozó lakhatási bizonytalanság nagyságrendjére és kiváltó okaira vonatkozóan, figyelembe véve a hajléktalanság definíciójának FEANTSA által javasolt kategóriáit. A tanulmány földrajzi fókusza Budapest, mivel a célcsoport javarészt ezen a területen koncentrálódik. A tíz interjúból egy a bicskei Befogadó Állomáson élő menekült státuszú személlyel készült. Mivel a kutatás terep- és elméleti munkából tevődött össze, az interjúkból vett idézetek a nemzetközi védelemben részesülők és a migráns integráció területén dolgozó szakértők (a célcsoport lakhatáshoz jutásával kapcsolatos) tapasztalatait illusztrálják. A nemzetközi védelemben részesülő interjúalanyok anonim módon szerepelnek; a Mellékletben szereplő Módszertani jegyzet kínál további háttérinformációt róluk, valamint kézzelfogható vezérfonalat nyújt a tanulmányban használt kódrendszerhez kapcsolódóan UN High Commissioner for Refugees. Refugee Homelessness in Hungary, March 2010, p.6. Elérhető: 5

6 I. Szakpolitikai kontextus I. Szakpolitikai kontextus Jelen kutatás olyan szakpolitikai környezetben zajlott, ahol az integrációs folyamathoz rendelkezésre álló előintegrációs és integrációs szolgáltatások elégtelenek a megfelelő segítségnyújtásra. A régió országai komoly kihívással szembesülnek a sérülékeny menekült populáció szükségleteit kielégítő - lakhatást nyújtó - ellátások kialakításakor, folyamatosan elmulasztva a szocioökonómiai dimenzió alappilléreinek lefektetését. Ahogyan azt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Menekültintegráció Közép-Európában - Háttéranyag 7 című anyaga is hangsúlyozza,...mint alapvető emberi jog, a biztonságos, nyugodt és megfizethető lakhatás kritikus szerepet játszik az egészség és jóllét átfogó megteremtésében és alapot szolgáltat a menekültek munkakereséséhez, családegyesítéséhez és a tágabb közösséggel való kapcsolatteremtéséhez. Ugyanakkor az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Menekültintegráció Közép- Európában 8 című dokumentuma szerinti biztonságos, nyugodt és megfizethető lakhatás biztosítása továbbra is kihívást jelent a menekültek számára az országban. Az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) egy tanulmányában szintén rávilágított a kedvezőtlen hazai szakpolitikai környezetre, a legutóbbi éves beszámolójában pedig aggodalmának adott hangot a hajléktalanság kriminalizálásának közelmúltbeli fokozódó trendjével kapcsolatban, mely negatívan befolyásolhatja a migránsok helyzetét is. 9 Bár az Alkotmánybíróság végül hatályon kívül helyezte a kérdéses jogszabályt 10, a hajléktalan emberek továbbra is rendkívül sérülékenyek, és nincs látható politikai és törvényhozói akarat a helyzet megváltoztatására. Az FRA egy másik beszámolójában 11 az irreguláris jogi státuszú migránsok EU-n belüli helyzetét elemezte, és rávilágított, hogy alapvető emberi jogi jogsértés szempontjából fokozottan veszélyeztetettek. Ez nagyon lényeges e tanulmány célcsoportja szempontjából is, hiszen legtöbbjük már elvesztette vagy éppen megszűnőben van a célzott támogatásokra való jogosultsága. Az interjúk során derült fény arra, hogy néhány menekült és oltalmazott milyen extrém mértékben marginalizálódott és kirekesztődött. Helyzetük az irreguláris jogi státuszú migránsok helyzetéhez vált hasonlatossá, amely során már a nemzetközi védelmi státuszukból eredő alapvető jogaik és jogosultságaik is veszélybe kerültek. A megfelelő lakhatáshoz való jog kiemelt fontosságú a nemzetközi védelemben részesülők számára Magyarországon. Ezt a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának cikke a megfelelő életszínvonalhoz való jog részeként definiálja, amely megkülönböztethető a civil és politikai jogok tiszteletben tartásától, mivel ez utóbbi a magánélet tiszteletben tartásának jogához kapcsolódik, jóllehet ez a jog tartalmaz néhány átfedést a védelemmel. 13 Az általános rendelkezés (4-es rész) taglalja a megfelelő lakhatáshoz való jogot az Egyezségokmány 11. cikk (1) részében 14. Ahogyan azt a 7. paragrafus kifejti, a lakhatáshoz való jog magában foglalja a biztonságos, békés és méltó élethez való jogot, megerősítve azzal, hogy a lakhatáshoz való jog nem értelmezhető szűk vagy restriktív módon, egyenlővé téve azt például a menedékhely nyújtásával, a puszta fedélnyújtással vagy a menedékhely kizárólagos megoldásként való nyújtásával ENSZ Menekültügyi Főbiztosság: Menekültintegráció Közép-Európában Háttéranyag. Elérhető: 8 ENSZ Menekültügyi Főbiztosság: Menekültintegráció Közép-Európában. Elérhető: 9 European Union Agency for Fundamental Rights, FRA Annual Report Fundamental Rights Challenges and achievements in 2011, Chapter 1 Asylum, immigration and integration, June Elérhető: 10 Alkotmánybíróság, 38 /2012. (XI. 14.) AB határozat a II/01477/2012 számú ügyben, tárgy: közterület életvitelszerű használata szabálysértéssel összefüggő egyes jogszabályok tekintetében benyújtott utólagos normakontroll. Elérhető: 11 European Union Agency for Fundamental Rights, Fundamental rights of migrants in an irregular situation in the European Union, Chapter 5 Adequate standard of living, November Elérhető: 12 A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, III. rész, 11. cikk. Elérhető: 13 International Commission of Jurists, Migration and International Human Rights Law Practitioners Guide No. 6, Geneva, Elérhető: 14 UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights (CESCR), General Comment No. 4: The Right to Adequate Housing (Art. 11 (1) of the Covenant), 13 December 1991, E/1992/23. Elérhető: 15 UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights (CESCR), General Comment No. 4: The Right to Adequate Housing (Art. 11 (1) of the Covenant), Paragraph 7, 13 December 1991, E/1992/23. Elérhető: 6

7 I. Szakpolitikai kontextus A Jogászok Nemzetközi Bizottságának (International Commission of Jurists) Migration and International Human Rights Law Practitioners Guide című kiadványa tovább fejtegeti ezt a gondolatkört: A megfelelő lakhatáshoz való jog, amint azt a Gazdasági, Szociális és Kulturális Egyezségokmány is kimondja, megalapozza a megfelelő menedékhelyhez és szálláshoz való jogot, amely annak tiszteletben tartásának, védelmezésének és teljesítésének kötelezettségével jár együtt. A lakhatáshoz való jog: a használat biztonságához való jog, amely jogszabályi védelmet kíván a kényszerű kilakoltatással, zaklatással és egyéb fenyegetésekkel szemben; a megfelelő lakhatáshoz való jog, melyben megtalálhatóak az egészség, a biztonság, a komfort és a táplálkozás szempontjából lényeges felszerelések; a lakhatással kapcsolatban felmerülő költségek olyan szintje szükséges, hogy az alapvető szükségletek megszerzése és kielégítése ne kerüljön veszélybe vagy ne legyen veszélyeztetett; lakás, amely lakható, biztonságos, megvéd a természeti elemektől és a betegségektől, valamint megfelelő teret nyújt; lakás, amely elérhető a jogosultak számára; és amely elhelyezkedése révén hozzáférést biztosít a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az iskolákhoz, a gyerekjóléti központokhoz és más szociális intézményekhez. 16 A nemzetközi emberi jog nyújtotta értelmezési keret mellett az Európai Szociális Karta 31. cikke garantálja a lakhatáshoz való jogot az Európa Tanács egyezményeinek gyűjteményéhez 17 kapcsolódóan. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Karta személyi hatálya csak azokra a migránsokra terjed ki, akik valamely részes állam polgárai. Továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája is tartalmazza a lakhatás támogatásához való jogot, amely további jogalapot kínál mind az EU-s, mind pedig a tagállami szakpolitikák számára. 18 A fenti jogszabályi keretre, és különösen a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Általános rendelkezések 4. cikkére alapozva kutatásunk a hajléktalanság egy tágabb definícióját alkalmazza, amely magában foglalja a jelenség számtalan dimenzióját nem kizárólag csak a fedél nélküliséget, amely alatt a közbeszéd a hajléktalanságot érti. A kutatás ezért a FEANTSA A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája 19 (European Typology on Homelessness and Housing Exclusion - ETHOS) nevű klasszifikációra támaszkodott a magyarországi helyzet elemzésekor, mivel ez kínálja a hajléktalanság legpontosabb definícióját, a lakhatási szegénység tágabb kontextusába illesztve azt. A nemzetközi védelemben részesülők lakhatáshoz e egy dinamikusan és állandóan változó folyamatként írható le az egyéni életút szintjén, és a lakhatásból való kirekesztettség ETHOS tipológia szerinti számos típusát magában foglalhatja. Hogy a hajléktalanság összes különféle aspektusát és szintjét lefedjük, a kategorizálás kezdőpontja annak definiálása, hogy...az otthon három fő sarokpontból áll, amelyek hiánya mentén beszélhetünk hajléktalanságról. Az otthon megfelelő tartózkodási helyet (vagy teret) nyújt az egyén és családja számára, ami fölött kizárólagos tulajdonjogot gyakorol (fizikai dimenzió); lehetővé teszi a magánszféra és a kapcsolatok megőrzését (szociális dimenzió) és rendelkezik a birtoklás jogcímével (jogi dimenzió). Ez vezet a fedélnélküliség, lakástalanság, bizonytalan lakhatás és nem megfelelő lakhatás négy fő koncepciójához, ezek bármelyikének hiánya esetén beszélhetünk az otthon hiányáról. Az ETHOS ezért a hajléktalan embereket az élet- vagy otthon körülményeik mentén sorolja be International Commission of Jurists, Migration and International Human Rights Law Practitioners Guide No. 6, Geneva, Elérhető: évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről. (1996. május 3.). Elérhető: cgi?docid=a tv&kif=eur%f3pai+szoci%e1lis+karta 18 Az Európai Unió Alapjogi Chartája. (2007/C 303/01), december 14. Elérhető: htm 19 Ld. 6. lábjegyzet 20 Ld. ugyanott 7

8 ETHOS A hajléktalanság és lakhatásból való kirekesztettség európai tipológiája Gyakorlati kategória (csoportok) Lakhatási forma Általános meghatározás I. Szakpolitikai kontextus FEDÉL NÉLKÜLI LAKÁSTALAN BIZONYTALAN LAKÁSHELYZET ELÉGTELEN LAKÁSKÖRÜLMÉNY 1. Közterületen élő emberek 1.1 Közterület vagy szabad ég alatt Utcán vagy közterületen életvitelszerű tartózkodás olyan menedékhely hiányában, amely lakóhelyül szolgálhatna 2. Krízisszálláson élő emberek 2.1 Éjjeli menedékhely Olyan emberek, akik nem rendelkeznek szokványos tartózkodási hellyel és így éjjeli menedékhelyen, alacsony küszöbű menhelyen élnek 3. Hajléktalan szállón élő emberek 3.1 Hajléktalan szálló Ahol csak átmeneti ideig lehet lakni 3.2 Átmeneti szálló 3.3 Átmeneti támogatott lakhatás 4. Anyaotthonban élő emberek 4.1 Anyaotthon Családon belüli erőszak miatt elszállásolt nők, rövid idejű tartózkodásra szolgáló szálláshelyeken 5. Bevándorlók szálláshelyén élő emberek 6. Intézményi ellátásból kikerülő emberek 7. (Hajléktalan élethelyzetük miatt) tartós (lakhatási) támogatásban részesülő emberek 8. Bizonytalan lakhatásban élő emberek 9. Kilakoltatás fenyegetettségében élő emberek 5.1 Befogadó állomások, bevándorlók menedékhelye 5.2 Bevándorló munkások szállása Bevándorló státuszuk miatt befogadó állomásokon vagy átmeneti szálláson elszállásolt bevándorlók 6.1 Büntetés-végrehajtási intézetek A szabadulást megelőzően nem áll rendelkezésre lakhatás 6.2 Egészségügyi intézmények A lakhatás hiányából kifolyólag marad a szükségesnél hosszabb ideig 6.3 Gyermekek intézményei/otthonai Megoldatlan a lakáshelyzete (pl. 18 éves koráig) 7.1 Hajléktalanok idősotthona Korábban hajléktalan személyek számára tartós lakhatás gondozással 7.2 Támogatott lakhatás korábban hajléktalan egybekötve (általában egy évet meghaladóan) emberek részére 8.1 Átmenetileg szülőknél/barátoknál Lakásban él, de a lakáshiány miatt, de nem az állandó lakóhelyén, nem önálló lakásban 8.2 Nem jogszabályszerű (al)bérlet Lakásban bérleti szerződés nélkül, jogcím nélkül él, illetve önkényes lakásfoglaló 8.3 Illegálisan elfoglalt telken lakás Egy telek jogtalan elfoglalása 9.1 Kilakoltatási határozattal rendelkezik (bérelt lakásban) 9.2 Ingatlan-végrehajtási határozattal rendelkezik (saját lakásban) A kilakoltatás végrehajtása a közeli jövőben várható A jelzálogjog birtokosa a jelzálogjog érvényesítéséről határozattal rendelkezik 10. Erőszak fenyegetettségében élők 10.1 Rendőrség által jegyzőkönyvezett esetek Rendőrségi intézkedéssel/beavatkozással kell védelmet nyújtani a családon belüli erőszak áldozata számára 11. Ideiglenes/nem standard építményekben élő emberek 11.1 Mobil otthonok Szokásos lakóhelyként nem használható 11.2 Nem szabványos építmények Összetákolt, alkalmilag barkácsolt menedék, kunyhó, kalyiba 11.3 Ideiglenes építmények Bizonytalan ideig álló építmény, bódé 12. Alkalmatlan lakásban élő emberek 12.1 Lakhatásra alkalmatlan lakott lakások A hazai törvények vagy építési rendeletek értelmében lakóhelyként alkalmatlan 13. Szélsőséges túlzsúfoltságban élő emberek 13.1 Meghaladja a túlzsúfoltság az országos küszöbértéket Meghaladja az adott lakóterületre vagy szobaszámra vonatkozó országos laksűrűségi szintet Forrás: FEANTSA Ld. ugyanott 8

9 I. Szakpolitikai kontextus Magyarországon a civil társadalom és a kormányzati döntéshozók által használt hajléktalanság definíciók között eltérés található. Míg az előbbi a FEANTSA koncepció mentén gondolkodik, az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szociális Törvény) definíciója szerint:...hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. Továbbá:... hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. 22 Egyértelmű, hogy amit az állami hatóságok hajléktalanságnak tekintenek, az a közterületen való fedélnélküliség. Ezen a megközelítésen keresztül más fontos kategóriák és különösen a hajléktalanság rejtett dimenziói elkerülik a döntéshozók és az állami kézben lévő szolgáltatók figyelmét. Kutatásunk célcsoportját tekintve a rejtett dimenziók kritikus fontosságúak, szintúgy a bizonytalan lakhatási helyzetben lévők, hiszen ők a szívességi lakáshasználat és más, nem megfelelő lakhatási formák folyamatos váltogatására kényszerülnek - ahogyan arra a terepmunka tapasztalatai is rávilágítanak. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a migrációs ügyekért felelős hatóság Magyarországon. A Menekültügyi Igazgatóságon belül az Ellátási és Integrációs Osztály feladatkörébe és szakterületéhez tartoznak a lakhatáshoz és egyéb integrációval kapcsolatos tevékenységek. Megszervezi az ellátáshoz, szállásnyújtáshoz, foglalkoztatáshoz, szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatok végrehajtását, és lakhatás kialakításához való támogatást nyújt a menekültek, kiegészítő védelemben részesülők és befogadottak számára. 23 A Hivatal a Belügyminisztérium alá tartozik. A Minisztérium felel a migrációs stratégia megfogalmazásáért, és a BÁH Menekültügyi Igazgatóságának vezetője szerint a menekültek integrációs stratégiája ennek része lesz. 24 Az 1657/2012-es kormányrendelet a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatának feladatairól szóló anyagban 25 az szerepel, hogy a Kormányzat felszólítja a Belügyminisztériumot a Migrációs stratégia kidolgozására, és eme dokumentum alapján alakítják ki a Menedékjogi és Migrációs Alap as programozási időszakára szóló 7 éves stratégiát, augusztus 31-ig évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Elérhető: 23 Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Szervezeti egységek. Elérhető: 24 Tilos Rádió, Humana Magazin beszélgetés december 17-i adás. Elérhető: 25 A Kormány 1657/ (XII. 20.) Korm. határozata a kormányzati stratégiai dokumentumok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról. Elérhető: A Kormány felhívja a belügyminisztert a Migrációs stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a közötti uniós programozási idõszakban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó 7 éves stratégia kidolgozására; Felelős: belügyminiszter Határidő: augusztus 31. 9

10 II. Helyzetelemzés Magyarországon 1. A válaszadók profilja Nincs szükségünk állami támogatásra, ha lesz munkánk, nem lenne szükségünk segélyre. Lehetőségre van szükségünk. II. Helyzetelemzés Magyarországon A terepkutatás során 11 személyt - két nőt és kilenc férfit kérdeztünk lakhatási helyzetükről és általános életkörülményeikről. Legtöbbjük afgán állampolgár (8), és a válaszadók közt két tunéziai és egy iraki állampolgárságú személy is szerepelt. A 2010-es kutatással összehasonlítva, amikor a lakhatásból való súlyos kirekesztődést megtapasztalók többnyire szomáliai állampolgárok voltak, végére a már stabil hazai közösséggel rendelkező menekültek helyzete is megrendült. A szomáliaiakkal ellentétben ugyanis figyelemre méltó afgán közösség él Budapesten. Az életkori megoszlást tekintve: négy interjú év közötti nemzetközi védelemben részesülő személlyel készült, hat interjú beleértve a két női interjúalanyt a éves korosztályból került ki, míg a kutatók egy 50 év feletti személlyel találkoztak. Összehasonlításul: a korábbi tanulmányban túlnyomórészt a húszas éveikben járó férfiak szerepeltek. Ezek az alapvető változók jelzik, hogy a mintabeli interjúk változatosak ugyan, ám nem reprezentálják az egész magyarországi menekült és oltalmazott populációt. Ugyanakkor informatív módon rávilágítanak a peremre szorult nemzetközi védelemben részesülők helyzetére, hiszen ezek az emberek 2009 és 2011 között érkeztek Magyarországra és azóta még mindig kirekesztettek a fogadó ország főbb társadalmi struktúráiból. Öten kiegészítő védelemben (oltalmazott státusz) részesülnek, a többiek teljes védelmet (menekült státusz) élveznek. A kutatók két, Dublin II eljárás keretében visszaküldött 26 emberrel találkoztak, egyikük Németországból, a másikuk Svédországból jött vissza. Néhányan életkörülményeik folytán fizikai és/vagy mentális problémákkal küzdenek (R2, R3, R9). Egyikük tartós halláskárosodást szenvedett a nyírbátori idegenrendészeti fogda egyik fegyveres biztonsági őrének bántalmazása következtében (R5). Legtöbbjük stabil, privát szektorbeli munkahellyel rendelkezett származási országában, még a menekülés előtt. Ugyanakkor megfelelő munkát - nemhogy munkát - találni Magyarországon állandó kihívást jelent, ha ugyan nem lehetetlen a legtöbbjük számára. (R6) A legfontosabb dolog az életemben a munka, bármilyen munka jó lenne nekem. Ha lesz munkám, boldog leszek és megnyugodhatok. (R4) Mivel a megkérdezettek nem rendelkeztek rendszeres jövedelemmel vagy más jelentősebb pénzbeli forrással, a biztonságos és hosszútávú lakhatási feltételeik megteremtése folyamatosan csorbát szenvedett, így a hajléktalanság (a fenti FEANTSA definíció szerinti) különböző szintjei közt kényszerültek élni. A nagymintás adatgyűjtés hiánya és a célcsoport sajátosságai miatt (egy alig elérhető, rejtett populációból nehéz reprezentatív mintát gyűjteni és erős, érvényes eredményeket felmutatni), nem áll rendelkezésre információ a nemzetközi védelemben részesülők teljes sokaságának lakhatási feltételeiről Magyarországon. Egy, a hajléktalanellátásban dolgozó szakértő (EX2) és a Menedék Egyesület szociális munkásainak elmondása szerint, a Könyves Kálmán körúti Hajléktalan Információs Irodában a menekültek nagyobb arányban jelentek meg hajléktalan kártya kiváltása és jövedelem nélküli hajléktalanok átmeneti segélyének 27 igénylése céljából, mely számukra is elérhető (7200 Ft évente maximum négy alkalommal, amennyiben az illető rendszeresen együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel). Ez a hajléktalansággal érintett menekültek számának növekedését mutatja, de a valós mértéket csak nagy elemszámú és jól megtervezett adatgyűjtéssel lehetne felmérni. 26 Azokat a menedékkérőket, akiket az ún. Dublini eljárással küldenek vissza, Dublin II-vel visszaküldött -eknek nevezzük. A Tanács február 18-i 343/2003/EK rendelete fekteti le a menedékkérők azon EU-s tagállamba való visszaküldésének kritériumait, ahol a menedékkérelmüket első ízben benyújtották. Elérhető: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Elérhető: 10

11 II. Helyzetelemzés Magyarországon Az interjúkban szereplő 11 személy esetében az effektív fedélnélküliség ritka, de mégis létező jelenség, amely 1-2, időszakosan közterületen töltött éjszakát jelent (vagy havi 6-7 éjszakát az egyik megkérdezett esetében). Az utcán alvás mellett a valós fedélnélküliség magában foglalhatja a tömegközlekedési eszközökön, internet kávézókban, és néha a mecsetekben való éjszakázást (nem mindegyikük teszi ezt lehetővé). A hajléktalanok éjjeli menedékhelyének használata nem jellemző választás még a legbizonytalanabb helyzetű válaszadóknál sem, mivel megpróbálják ezeket a helyeket elkerülni, és legvégső opcióként számon tartani. Jelenleg alapvetően az utcán vagyok. (R7) Nézd, milyen hideg van kint és nem tudom, hova menjek lepihenni. Semmi másra sem tudok gondolni. (R10) Semmi másra nincs szükségem, csak hogy valaki azt mondja nekem ez a te helyed, itt aludhatsz nagyon boldog lennék akkor. (R9) A menekültek befogadó állomáson, anyaotthonban, hajléktalan személyek átmeneti szállóján, kísérő nélküli kiskorúak és fiatal felnőttek otthonában vagy a gyermekvédelmi szakellátás utógondozói intézményében is részesülhetnek lakhatást biztosító ellátásban, átmeneti jelleggel. Ugyanakkor ezek az intézmények a lakástalanság színtereként értelmezhetőek, a kollégiumokkal egyetemben, ahol az iskolaszünetek alatt nincs lehetőség a bentlakásra (a tavaszi, nyári és téli szünetekben), hiszen a többi tanulóval ellentétben a menekültek nem mehetnek haza a szüleikhez a tanítási szünetben. Ezekben az intézményekben, ahogyan arra az interjúalanyok rávilágítottak, szigorú házirendhez kell alkalmazkodni, és az intimitás hiánya miatt nincs lehetőség a magánélet kialakítására amely további stressz fokozó tényező egy már eleve bizonytalan egzisztencia számára. A kényszerű szívességi lakáshasználat, amely a bizonytalan lakhatás egyik leggyakoribb formája, a valamely honfitárs, barát vagy ismerős lakásában való rövidebb vagy hosszabb idejű, de mindenképpen átmeneti tartózkodást jelent. A szívességi lakáshasználat nem tekinthető az állandó lakóhely alternatívájának a Menedék Egyesület szociális munkásainak tapasztalata szerint, a zsúfolt lakások választása sokkal inkább a szükségszerű/sürgős helyzet által kikényszerített megoldás, amely minden cél és szándék ellenére szintén inadekvát lakhatásnak számít. R10 reflexiója a szívességi lakáshasználattal kapcsolatos tapasztalataira: Nem vagyok nyugodt, és csak akkor tudsz tanulni, ha van helyed a tanulásra, vagy ha együtt vagy más emberekkel, akik szintén tanulnak. Én most barátokkal lakom együtt, és közülük néhányan dolgoznak, néhányan nem; néhányan reggelig beszélgetnek: így semmit nem tudok pihenni. Akkor tudok iskolába menni és tanulni, ha nyugodt és kipihent vagyok. Ha nem vagyok nyugodt, akkor hogyan menjek iskolába? A lelkiismeretem szerint nem helyes, ha a barátaimnál vagyok és soha nem fizetek Nincs munka, nincs segítség. Amikor egy hónapig a Ventura hotelben voltam a Menedék programján belül, számtalan helyre elmentem munkát keresni az önéletrajzommal, de senki nem válaszolt nekem azóta ezt nem akarom újból csinálni. Már eladtam magam, fáradt vagyok, nem akarom többé ezt csinálni. (R10) Nem áll rendelkezésre elegendő információ arról, hogy a fent említett esetekben pontosan mi az elvárás a szállásért cserébe. Fontos kiemelni, hogy ez a szállástípus még mindig a bizonytalanság és a sérülékenység magas szintjét jelenti, ennél fogva a hajléktalanság értelmezési keretébe tartozik. Ezt a megállapítást a fent idézett Szociális Törvény definíciója is alátámasztja, mivel a legtöbb menekült és oltalmazott, akik alkalomszerűen egy-egy szívességi lakásban laknak, egyáltalán nem képesek állandó lakosként regisztrálni magukat az adott helyhatóságnál vagy kerületnél. A lakcímkártya, amelyet kiválthatnak, valójában hajléktalan lakcímkártya. Ezen csupán az egyes város/község (és kerület) neve szerepel, tehát az illetőt közterületre jelentik be. Magyarországon mind állandó, mind ideiglenes lakcím (lakóhely és tartózkodási hely) létezik, ám az utóbbi kiváltása nem lehetséges az előbbi nélkül. Ugyanakkor a legtöbb lakástulajdonos visszautasítja a lakóhelyként történő 11

12 II. Helyzetelemzés Magyarországon regisztrációt, e lépés nélkül viszont a honosítási kérelem vagy egy vállalkozás indítása lehetetlen. Ennél fogva a hajléktalan nemzetközi védelemben részesülők integrációja terén több súlyos akadály is fennáll, amely rendhagyó lakhatási helyzetükből fakad. Erre a kérdéskörre a későbbi fejezetekben még visszatérünk és részletesen kifejtjük. Az ETHOS táblázat kategóriáiból való kikerülést jelentheti az albérlet. Ugyanakkor a bizonytalan lakhatás kategóriája, különösen a 9-es pont a kilakoltatás fenyegetettségében élő embereké egy bérelt ingatlan esetében jogi úton végrehajtott intézkedéseket vonhat maga után (9.1). Ezt a végkimenetelt a megélhetési költségek fedezéséhez szükséges állandó jövedelemmel nem rendelkező személy esete illusztrálja. Az egyik interjúalany (R2), egy egyedülálló apa két kiskorú gyerekkel, az interjú felvételekor eladósodottsága miatt a kényszerű kilakoltatás fenyegetettségében élt. Egy fiatal interjúalanynak (R4) fel kellett adnia másokkal közösen bérelt albérletét, mivel nem volt képes a továbbiakban hozzájárulni a bérleti költséghez. Az interjú készítésének idején Budapest és Cegléd között ingázott, ahol átmeneti időre megszállhatott egy lakásban, szívességi alapon. A példák alátámasztják ezen személyek kategóriák közötti mozgását, ennél fogva a hajléktalanság egy dinamikusan változó helyzet eredőjeként értendő. 2. Lakhatáshoz jogszabályi rendelkezések A megfelelő lakhatás és a magyar szabályozás közti kapcsolatot az alábbi fejezet tárja fel. Míg az előző döntő fontosságú a nemzetközi védelemben részesülők integrációja szempontjából, a lakhatáshoz való jog, mint szociális jog nem vezethető le a magyar Alaptörvényből. Másrészt a lakhatás kifejezetten a lokalitás szintjén szabályozott, a helyi hivatalok kezelik a szociális bérlakáshoz való hozzáférést adminisztratív rendeletekkel és szabályozásokkal. Ugyanakkor a szociális bérlakásra való jogosultság feltétele a kerületben való előzetes tartózkodás, melynek elvárt időtartama általában 3-5 év, adott helyhatóságtól függően. Ez a jogszabályi követelmény egyértelműen kizárja az újonnan elismert menekülteket e lakhatási formához ből, és az elmúlt három év során Magyarországon letelepedettek szociális bérlakáshoz való jogát is korlátozza. Más jogokba is beleavatkozik, mint például a szabad mozgáshoz való jog. Habár a nemzetközi védelemben részesülők számára a magyar állampolgárokkal egyenlő jogokat kellene biztosítani a szociális bérlakáshoz terén, más természetű akadályok is gátolják a hozzáférést. Ezek a szociális bérlakások alacsony kínálata, 28 a hosszú várólisták és a hosszas döntéshozatal. A helyhatósági szint fentiekben részletezett, általánosan korlátozott lehetőségei mellett két másik átmeneti szálláslehetőség is kapcsolódik a menekültügy területéhez. A nemzetközi védelemben részesített személyek a bicskei előintegrációs központban maradhatnak 6 hónap időtartamra, amely fél évvel hosszabbítható meg. A szociális bérlakáshoz kapcsolódó, fent említett korlátozások fényében, a bicskei előintegrációs központból kiköltözött menekültek a lakáspiacon találhatnak maguknak lakást, bérlés vagy ingatlanvásárlás által. Ugyanakkor mindkettőhöz elégséges és stabil jövedelem szükséges. Másik lehetőségként a munkásszállók kerülhetnek szóba, ezek for-profit alapon kínálják szobáikat és csak azon hajléktalan menekültek részére jelenthetnek átmeneti megoldást, akik képesek fedezni a költségeket. 28 A szociális bérlakások pontos száma nem ismert; ugyanakkor a lakóépületek 3%-a áll önkormányzati tulajdonban. Ld: Habitat for Humanity Hungary - Éves jelentés a lakhatási szegénységről Elérhető: 12

13 3. Lakhatást célzó támogatáshoz (természetbeni vagy pénzbeli) A nemzetközi védelemben részesülők a következő típusú, lakhatáshoz t elősegítő támogatásokra jogosultak: Ü A letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás (minimum Ft, maximum Ft); Kiszámíthatóság Jogosultsági feltételek A hozzáférés nehézségei II. Helyzetelemzés Magyarországon Diszkrecionalitás: nincs elérhető, hozzáférhető, részletes információ a döntéshozatali eljárásról, valamint meghatározott magatartási szabályok betartása szükséges Egyszer igényelhető, a Befogadó Állomás elhagyását követő 6 hónapon belül A kérelem benyújtása, majd a támogatásra való jogosultság elbírálása a BÁH-nál történik, a tényleges kifizetésért az adott járási hivatal az illetékes 1. Meghatározott lakásnagyság és lakásminőség esetén 2. A támogatás összege kizárólag a lakbér vagy a kaució kifizetésére használható 3. Jövedelemhatár: Ft 4. Saját jövedelem szükséges 5. Egy háztartáson belül csak egy személy jogosult a támogatásra 6. Lakásbérleti szerződés megléte 1. Nincs megfelelő és pontos információ adott járási hivatal megfelelő rendeletéről 2. Pénzbeli támogatás vagy kezdőtőke nélkül e támogatás igénybevétele szinte lehetetlen 3. Nagyon alacsonyan meghúzott jövedelemhatár 4. Megfelelő saját jövedelem hiánya 5. A háztartás fogalmának félreértelmezése: pl.: tipikus megoldásnak tekinthető, ha két vagy több egyedülálló személy/családtag egy háztartásban él, a felmerülő költségek megosztása céljából 6. Magyarországon rendhagyó Azonosított probléma: a jogszabályban meghatározott összes jogosultsági kritériumnak való egyidejű megfelelés gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A letelepedést elősegíteni hivatott egyszeri pénzbeli támogatáshoz különösen megnehezített, amely romló tendenciát mutat az elmúlt négy év során. A BÁH statisztikája szerint 2009-ben összesen 230 kérelmet bíráltak el pozitívan, ám ez a szám 2012-ben már csak 13 volt. A menedékjogi törvény módosításának eredményeképpen a benyújtott kérelmek teljes száma kevesebb, mint a felére csökkent 2011-re (271 volt 2009-ben, 2011-ben pedig 106). 29 Ü Rendszeres létfenntartási támogatás (minimum 7125 Ft, maximum Ft) Kiszámíthatóság Jogosultsági feltételek A hozzáférés nehézségei Diszkrecionalitás + a döntéshozatal aspektusai: - háztartáson belüli egy főre jutó összjövedelem - személyes körülmények (különös tekintettel: életkor, egészségi állapot, családi állapot szerint) A kérelem benyújtása, majd a támogatásra való jogosultság elbírálása a BÁH-nál történik, a tényleges kifizetésért az adott járási hivatal az illetékes 1. Alapvetően 2 év, de az átlagos jogosultsági periódus 1-1,5 év 2. A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismeréstől számított 4 éven belül, csak a Befogadó Állomás területének elhagyását követően 3. Magyar nyelvi képzésen való részvételhez kötött (a tanórák minimum 70%-a kötelező minden hónapban) 4. Magyar nyelvi képzés nem kötelező: 6 éves kor előtt és 60 éves kor után (6 éves kortól: csak akkor, ha iskolába jár); terhesség idején és az újszülött 6 hónapos koráig; mentális betegség, trauma; bármilyen típusú sikeres vizsga magyar nyelvből 5. A támogatás meghosszabbítása a 3. és a 4. évben abban az esetben lehetséges, ha: a támogatás folyósítása alatti időszak során minimum egy éven keresztül együttműködött a munkaügyi kirendeltséggel; vagy munkahelyet létesített, közfoglalkoztatásban vett részt (minimum 3 hónapon keresztül); vagy képzésben, szakképzésben vett részt 6. A támogatásra automatikusan 4 évig jogosult az a személy, aki: elmúlt 60 éves; tartós (mentális) betegségben szenved; együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel; anyasági támogatásban részesül 1. A hozzáférésre való jogosultság, valamint a támogatás pontos összege megjósolhatatlan 4. Fiatal felnőttkorú (18 év feletti) számára is kötelező a magyar nyelvi képzés abban az esetben is, ha középiskolai tanulmányokat folytat (akár nappali tagozaton) + kisgyermeket egyedül nevelő édesanya esetében is nagyon nehéz teljesíteni 6. A támogatás meghosszabbítása nehéz (a munkaügyi kirendeltséggel való minimum 365 napos együttműködési viszony felmutatása szükséges) Azonosított probléma: a létfenntartási támogatás jogosultsági feltételei nem átláthatóak és rendkívül szigorúak, így ez a jóléti juttatás nem alkalmas sem a célcsoporton belüli szegénység (szegénységi kockázatok) megelőzésére, sem enyhítésére ben összesen 205 támogatási kérelmet bírált el pozitívan a BÁH (az összesen 226 benyújtott kérelemből, amely 90,7%-os támogatási rátát jelent), 2010-ben pedig a 188 kérelemből 169-et; 2011-ben ez a ráta 84,1%-ra mérséklődött, 2012-re viszont 66,3%-ra csökkent a mindössze 112 pozitívan elbírált létfenntartási támogatás iránti kérelemmel. 29 Forrás: BÁH, információnyújtás az UNHCR részére: február 13

14 Ü Lakhatási támogatás (alapesetben Ft/fő; maximum Ft egy kiskorú gyermek esetén; maximum Ft legalább 3 kiskorú gyermek esetén) Kiszámíthatóság Jogosultsági feltételek A hozzáférés nehézségei II. Helyzetelemzés Magyarországon Diszkrecionalitás A támogatás maximális összege nem haladhatja meg a lakbér összegét A 6 hónapos jogosultsági időszak maximum 3 alkalommal hosszabbítható meg (az első kérelemtől számított 4 éven belül) -összesen maximum 2 évnyi jogosultság Kérelem benyújtása az adott kerület járási hivatalához, a támogatásra való jogosultság elbírálása a járási hivatal és a BÁH feladata, a tényleges kifizetésért az adott járási hivatal az illetékes 1. Meghatározott lakásnagyság és -méret 2. Kizárólag a lakbér vagy a kaució összegének kifizetésére használható 3. Jövedelemhatár: maximum Ft/családtag 4. Saját jövedelem szükséges, amely azonban még alatta marad a hivatalos jövedelemhatárnak 5. Egy háztartásban egyetlen ember jogosult rá 6. Havonta a lakbérről szóló ÁFA-s számla bemutatása 7. Lakásbérleti szerződés megléte 8. Lakcímkártya az adott címre (legalább tartózkodási címként) 1. Nincs elégséges információ az adott helyhatóság rendeletéről (amely kerületenként/településenként változhat) 2. Kezdeti támogatás vagy kezdőtőke nélkül a lakhatási támogatás elérése lehetetlen 3. Nagyon alacsonyan meghúzott jövedelemhatár 4. Elégséges jövedelem hiánya 5. A háztartás fogalmának félreértelmezése: pl.: tipikus megoldásnak tekinthető, ha két vagy több egyedülálló személy/családtag egy háztartásban él, a felmerülő költségek megosztása céljából 6-7. Magyarországon rendhagyó Azonosított probléma: az olyan kiemelkedően diszkrecionális jóléti juttatás, mint a menekültek és oltalmazottak lakhatási támogatása, nem segíti elő az önálló lakhatást, és teljesen alkalmatlan mind a célcsoporton belüli szegénység és hajléktalanság megelőzésére, mind pedig enyhítésére. A jogosultsági feltételeknek való egyidejű megfelelés rendkívül nehéz. A támogatás megszüntetése esetén nincs lehetőség sem annak újbóli kérelmezésére, sem jogorvoslatra. A BÁH statisztikája szerint 2012-ben csupán 10 nemzetközi védelemben részesülő személy részesült ebben a támogatási formában, de a juttatás konkrét összegéről nem áll rendelkezésünkre információ. Összevetésül: 2009-ben 78 kedvezményezettje volt a lakhatási támogatásnak. Ü Menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatása (kamatmentes kölcsön) Kiszámíthatóság Jogosultsági feltételek A hozzáférés nehézsége Nincs elérhető, hozzáférhető részletes információ a döntéshozatali eljárásról Egyszer igényelhető, a státusz megszerzésétől számított 10 éven belül A visszafizetés időtartama: 1-15 év A támogatás iránti kérelem benyújtása és a támogatásra való jogosultságra való javaslattétel a járási hivatal feladatköre, a végleges döntést a BÁH hozza meg (a személyes életkörülmények és pénzügyi helyzet teljeskörű vizsgálatát követően) A kölcsön összegét a BÁH a járási hivatal számára átutalja, amely szerződést köt és a tényleges kifizetést eszközli a kedvezményezett részére, valamint jelzálogjogot és elidegenítési jogot jegyeztet be adott ingatlanra Összege: 5 vagy többtagú család esetén/1,5 millió Ft; 4 tagú család/1,3 millió Ft; 3 tagú család/ 1 millió Ft; 2 tagú család/ Ft; Ft/ egyedülálló személy esetében A vételár, építés, felújítás, kibővítés összegének 70%-át nem haladhatja meg 1. Ha a kérelmezővel egy háztartásban élő házastársa (vagy közeli rokona) nem rendelkezik saját jogú ingatlannal Magyarországon 2. Az ingatlan mérete nem haladhatja meg a magyar állampolgárok által igénybevehető, méltányolható lakásigény mértékét 3. Új lakás esetében a vételár nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban megjelölt mértéket (használt lakás esetében: 15 millió Ft-ot) 4. Ha a kedvezményezett jövedelme lehetővé teszi a támogatás visszafizetését 5. A kölcsön felvehető első lakás, családi ház, építési telek esetén (építés vagy megvásárlás); illetve saját lakás vagy családi ház első alkalommal történő felújítására, kibővítésére 1. Kezdőtőke nélkül a támogatás igénybevétele lehetlen 2. Nagyon alacsony összegű kölcsön 3. A jogszabály speciális jogi nyelvezete akadályozza a megértést 4. A kedvezményezett végleges külföldre távozása esetén egyösszegű visszafizetés Azonosított probléma: stabil pénzügyi háttér és kezdőtőke nélkül a lakáscélú kölcsön igénybevétele lehetetlen. A BÁH statisztikája szerint 2009-ben összesen 3 kérelmet bíráltak el pozitívan, 2010-ben 2-t, az elmúlt két év során pedig egyet sem (2011, 2012). 14

15 II. Helyzetelemzés Magyarországon január és április között a jogi környezet kedvező feltételeket biztosított egy adekvát támogatási rendszer működéséhez áprilisában a jogszabály jelentős szigorításával ez a helyzet éles kanyart vett, ahogyan arra egy szociális munkás szakember is rámutatott az interjú során (EX1). A módosítások eredményeképpen a Bicskéről távozó menekültek megnövekedett akadályokkal szembesülnek a pénzbeli támogatásokhoz való hozzáférés és az önálló lakhatás kialakítása terén. Például a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatást (egyszeri kiköltözési segély) lakásbérleti szerződés bemutatása nélkül nem kaphatják meg, míg azok, akik ideiglenesen (határozott időtartamra szóló) lakhatási programba nyertek felvételt, kizáródnak ebből a típusú pénzbeli ellátásból. A menedékjogi törvény értelmében a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás maximális összege Ft. Ezen túlmenően a nemzetközi védelemben részesülők a maximum Ft-os rendszeres létfenntartási támogatásra lehetnek jogosultak abban az esetben, ha igazolják az ingyenes magyar nyelvi képzésen való részvételüket, valamint jövedelmük a megadott határ alatti. Következésképp, ha egy egyedülálló személy jövedelme meghaladja a Ft havi összeget, nem lesz jogosult a támogatásra. Gyermekes (de már nem kiskorú gyermeket nevelő) családok részére az egy főre jutó jövedelemhatár csupán Ft. Azon családok esetében, akik egy kiskorú gyermeket nevelnek, a lakhatási támogatás összege Ft lehet, és Ft azoknál, akik három kiskorú gyermeket nevelnek. Ezen túlmenően azonban a támogatás összege nem haladhatja meg a bérleti díj összegét. A lakhatási támogatás igénylésekor bizonyítani kell továbbá azt is, hogy a kérelmező saját jövedelme elégséges a lakhatási támogatás potenciális összege és a bérleti díj különbözetének fedezetére úgy, hogy közben még alatta marad a fent említett jövedelemhatároknak. Míg ezen korlátozások a jogszabályra épülnek, egy szakértői interjú (EX1) során a BÁH íratlan szabályára derült tény: azon menekültek és oltalmazottak számára, akik adott hónap 15-e után nyújtanak be támogatás iránti kérelmet, a támogatásnak az arra a hónapra vonatkozó összegét automatikusan figyelmen kívül hagyják. A szakértő szerint: újabb és újabb procedurális akadályokat gördít a BÁH a nemzetközi védelemben részesülők támogatásokhoz való hozzáférésének útjába. A jogszabály 2011-es megszorítását követően további akadályok jelentkeztek, leginkább a különféle jóléti juttatásokra való jogosultság tekintetében, beleértve a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatást is (maximum Ft), ami majdhogynem megszűnt. A lakhatást célzó pénzbeli ellátás ezen formája (papíron) még mindig létezik, de a jogosultsági kritériumoknak való egyidejű megfelelés a gyakorlatban a legtöbb ember számára kivitelezhetetlen, ahogyan arra az interjúk során több megkérdezett is rávilágított. Adalékként a fentiekhez, a lakhatási támogatásra való jogosultsághoz az adott település vagy kerület járási hivatala által elismert lakásnagyságnak és lakásminőségnek is meg kell felelnie az adott ingatlannak. Ebből következően a menekülteknek pontos információval kell rendelkezniük minden egyes potenciálisan megfelelő lakás paramétereivel kapcsolatban, mielőtt még elhagyják a bicskei Befogadó Állomás területét. A menekültügyi támogatások rendszerét összehasonlítva a magyar állampolgárok számára elérhető, mainstream szociális ellátórendszerrel, a menekültügyi támogatások esetében a jövedelemhatárt különösen alacsony szinten húzták meg, amely automatikusan azt a helyzetet eredményezi, hogy a más jövedelemmel is rendelkező nemzetközi védelemben részesülő személyek túllépik azt. A kutatás célcsoportjának tagjai akik javarészt fiatal, egyedülálló férfiak gyakran bérelnek közösen lakást, a költségek minimalizálása érdekében. Viszont a jogszabály szerint egy háztartásban csupán egyetlen fő válhat jogosulttá a letelepedéshez nyújtott egyszeri vagy a lakhatási támogatásra. Lakhatási támogatás esetén a formális lakásbérleti szerződés és a lakbér kifizetéséről szóló ÁFA-s számla havonkénti megszerzése és bemutatása szintén kötelező annak ellenére, hogy ez nem szükséges az általános adószabályok szerint (lásd alább az 5. részt), és hogy a lakástulajdonosok általában vonakodnak számlát adni. Még a BÁH Menekültügyi Igazgatóságának vezetője is megemlítette ezt a problémát a Tilos Rádió december 17-i műsorában és kijelentette, hogy a menekülteknek irreálisan szigorú kritériumoknak kell megfelelniük az állami támogatások elérése érdekében; hozzátéve, hogy van lehetőség a vitára ezen a területen. 30 Az ÁFA-s számla követelménye egyedülálló, rendhagyó és diszkriminatív jelenség Magyarországon. Ha valaki az átlagosan 30 A BÁH Menekültügyi Igazgatóságának vezetője az alábbiakat nyilatkozta: számlákkal kell igazolni azt, hogy mire fordították ezt az összeget és Magyarországon azért ( ) nagyon nem szeretnek a bérbeadók szállásra vonatkozóan igazolásokat kiállítani, illetve bejelenteni az ügyfeleket, úgyhogy szembesülnek a mi szociális munkás kollégáink, illetve a civil szervezetek képviselői is rendszeresen azzal a problémával, hogy csak feketén akarják őket albérletben tartani, és ezért nyilván ez befolyásolja azt is, hogy ha nem tudnak erről számlát hozni, akkor nem jogosultak erre a támogatásra ez egy élő probléma. Felvétel elérhető: 15

16 II. Helyzetelemzés Magyarországon 3-4 hónapos várakozási idő után végül meg is kapja a lakhatási támogatást, az csak hat hónap időtartamra szól. A juttatás maximum három alkalommal kérhető, még az első kérelemtől számított 4 éven belül (de összesen maximum 2 évig). Mindezen tényezők együttesen a nemzetközi védelemben részesülők lakhatásból való kizáródását és peremre szorulását eredményezik. A rendszer követelményeit módosítani kell a célcsoport megfelelő lakhatáshoz jutásának biztosítása érdekében. 4. Információhoz és szociális tanácsadáshoz A meginterjúvolt menekültek és oltalmazottak legtöbbje tisztában volt azzal a néhány csatornával, amelyen keresztül hozzáférhet szociális tanácsadó szolgáltatásokhoz és a számukra fontos információkhoz. Ugyanakkor változatosságot mutat a kutatók által megkérdezettek közt, hogy 1) vajon kellő alapossággal ismerték-e ezeket a csatornákat, 2) milyen mértékben tartották azokat a maguk számára hasznosnak és 3) milyen mélységű tudással rendelkeztek a jogosultságaikkal kapcsolatban. Általában a jogokkal kapcsolatos tudatosság erősebb volt azok körében, akik a múltban durva jogsérelmet, a diszkrimináció valamely formáját szenvedték el, s ezen élmények hatására éberebbé váltak. Az interjúalanyok általános észrevétele szerint a magyar menedékjogi és integrációs rendszerről szóló adekvát, elérhető és szervezett formában meglévő információ hiánya jelenti a legnagyobb kihívást az egész integrációs folyamat során (eljárásrend, jogosultságok, az oktatási és a lakhatási rendszerhez, a szociális támogatásokhoz és a munkaerőpiachoz t illetően). Minthogy a válaszok különbözőek voltak, néhány egyéni tapasztalatra rávilágítva könnyebben megérthetjük a szociális tanácsadáshoz és annak minőségének fontos tényezőit. Egy afgán házaspár (R6) az interjú felvételekor harmadik gyermekét várta, ebből következően a feleség gyakran megfordult a kórházban; továbbá a család két gyermeke után rendszeres létfenntartási támogatásban részesült. Elmondása szerint nagyon hálás volt a Református Menekültmisszió szociális munkásának, amikor segítségre szorult a támogatás késedelmes kifizetésekor. A gyerektámogatást 3 hónapon keresztül augusztus, szeptember, október nem kaptam meg, csak októberben, de ebben a hónapban megint nem. Tegnap beszéltem a szociális munkásommal, felhívta őket és azt mondták, majd decemberben megkapom (R6). Egy menekült státuszú személy (R3), aki jelenleg az Oltalom átmeneti hajléktalanszállóján él, úgy érezte, hogy valódi segítséget kapott mind a Menedék Egyesület, mind pedig az Oltalom Karitatív Egyesület szociális munkásaitól és nagyon elégedett volt velük. Ezek az emberek kapcsolatba kerülhettek olyan szociális segítő szakemberekkel, akik elegendő időt és forrást tudtak szentelni ügyeik kezelésére. A néhány pozitív tapasztalat ellenére korlátozott a szociális tanácsadáshoz. Több interjúalany is panaszkodott a bicskei Befogadó Állomás szociális irodájának rövid nyitvatartási idejéről, továbbá a személyzeti kapacitások hiányos voltáról, mivel a két vagy három szociális segítő (a terepmunka idején mindösszesen ketten voltak állományban) nem képes a néhány száz bentlakó ügyeivel kielégítően foglalkozni. Egyik Bicskén lakó interjúalanyunk szélsőségesen nehéz helyzetben találta magát, mivel az interjú felvételekor abban a tudatban volt, hogy ő és családja ki kell, hogy költözzön a Befogadó Állomás területéről december 25-ig, annak ellenére, hogy addigra már érvénybe léptették a kiköltözési moratóriumot. Ez jelzi, hogy a megfelelő információáramlást egy személyzeti kapacitáshiánnyal küszködő szociális tanácsadó iroda nem tudja megfelelően kezelni. A Menedék Egyesület szintén kapott negatív visszajelzést korábbi kísérő nélküli kiskorú oltalmazottaktól, akik az interjú felvételének idejére már kikerültek mindenféle típusú ellátás alól mind a menekült-specifikus, mind pedig a mainstream szociális ellátórendszer juttatásait illetően ; kivéve a három megkérdezett egyikét, aki kollégiumi elhelyezésben részesült és alkalmanként felvette a kapcsolatot szociális segítőjével. A másik két fiatalember elmondása szerint az volt az érzésük, hogy a szociális munkások nem képesek nekik segítséget nyújtani, mivel helyzetük reménytelen. A korábbi kísérő nélküli kiskorúak több esetben is azt érezték, hogy a 22-es csapdájával kell, hogy szembenézzenek: az egyébként nagyon alacsony jövedelmet biztosító családi pótlék megvonása után a folyamatban lévő tanulmányaikkal alig-alig összeegyeztethető 16

17 munkalehetőség felkutatásával küszködnek. A számukra megfelelő diákmunkák nagyon szűkösek és alacsony jövedelmet biztosítanak; más típusú potenciális munkák pedig az iskolai órarendjükkel ütköznek. Szülői segítség nélkül nagyon nehéz a megélhetésük. Több megkérdezett a nemzetközi védelemben részesülők hatékony integrációjának kulcsproblémájaként érzékeli a jogokról, kötelezettségekről és jogosultságokról, különösen a magyar intézményi keretekről és az integráció különböző dimenzióiról szóló megfelelő és hasznos információ hiányát, már a menedékjogi eljárás korai szakaszától kezdődően. adni és így magasabb áron adja ki lakását), kedvezőtlenebb helyzetbe hozza őket más lakáskeresőknél. Fontos kiemelni, hogy az interjúalanyok közül többeknek nem volt esélye arra sem, hogy interakcióba kerüljön egy lakástulajdonossal. A korábbi kísérő nélküli kiskorúak például gyakran az ismerőseiknél vendégeskednek, egyikük pedig kollégiumi elhelyezésben részesül (R1, R9, R10). Azok, akik a szokásos módon kerültek kapcsolatba lakástulajdonosokkal, arról számoltak be, hogy általában vonakodtak lakást kiadni a számukra, tekintettel bizonytalan pénzügyi helyzetükre (R5, R7). II. Helyzetelemzés Magyarországon 5. Lakhatáshoz társadalmi környezet Általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek számtalan nehézséggel szembesülnek a lakáskeresés során, és a folyamat könnyebbé tételében a szociális munkások tudnak segíteni. Ezekben az esetekben általában a lakbérfizetéshez szükséges rendszeres és elégséges jövedelem hiánya a legfőbb akadály. A megfelelő, elérhető és rugalmas lakhatást célzó támogatás nélkül rendkívüli kihívást jelent kielégítő lakásra lelniük. A szociális segítők tapasztalatai alapján - (a pénzbeli ellátások jogosultsági kritériumainak) megfelelő méretű és minőségű olyan lakást találni, ahol havonta kaphat valaki ÁFA-s számlát, aláírnak vele lakásbérleti szerződést, és a lakástulajdonos nem átall hozzájárulni a lakóhelyként való lakcímbejelentéshez szinte lehetetlen. Ráadásul a lakbér rendszeres fizetésére való képtelenség azonnali lakbérhátralékot eredményez, és adott személy az eladósodottság, a kilakoltatás és a hajléktalanná válás fenyegetettségében találja magát. Diszkriminatív a magyar hatóságok gyakorlatának az az eleme, mely szerint elvárják a nemzetközi védelemben részesülő személyektől, hogy olyan lakástulajdonost találjanak, aki képes számlát kiállítani a lakbérről. Az évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 74. szakasza 31 értelmében ugyanis a lakásukat albérletbe adók szabadon megválaszthatják, milyen módon kívánnak a befolyt jövedelem után adót fizetni. Az olyan szabályozás, amely a nemzetközi védelemben részesülő embereket arra kényszeríti, hogy az elérhető lakáspiac csupán egyetlen szegmensét vehessék igénybe (azt a szegmensét, ahol a lakástulajdonos képes számlát 6. Lakhatási formák és a lakásbérleti szerződések elérhetősége A Magyarországon élő, nemzetközi védelemben részesülő személyek lakhatási opciói (adott esetben: miután elhagyták a bicskei Befogadó Állomást) azonosak a helyi lakosságéval: magánlakásba vásárlás vagy bérlés útján -, és (állami kézben lévő) szociális bérlakásba költözhetnek. A valóságban az esetek többségében ezen opciók egyike sem járható alternatíva kutatásunk célcsoportja számára. Egyik interjúalany (R2) akivel szemben hatósági kilakoltatás volt folyamatban az interjú felvételekor az önálló, megfizethető és biztonságos lakás hiányában látta a magyar menekült integrációs rendszer legnagyobb problémáját. Azt vetette fel, hogy ha lennének elérhető olcsó lakások, a menekültek saját maguk felújíthatnák azokat, potenciális megoldásként lakhatási nehézségeikre. A tunéziai menekültek (R3 és R7) esete az egyedülálló édesapa helyzetével együtt megerősíti azt, hogy a marginalizált helyzetben lévő menekültek számára közel lehetetlen a lakhatás szokásos típusaihoz a hagyományos szerződéseken keresztüli hozzáférés: egyrészt jövedelmi helyzetük bizonytalansága, másrészt a lakástulajdonosok vonakodása miatt. Egy másik interjúalanynak (R4) szintén fel kellett adnia albérletét bevételi forrásának elapadása miatt. Állítása szerint a legfontosabb dolog az életemben a munka; bármilyen munka jó lenne a számomra. Az interjú készítésének idején Budapest és Cegléd közti ingázásra kényszerült, utóbbi helyen ismerőseinél akadt lakhatása, szívességi alapon évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. Elérhető: 17

18 II. Helyzetelemzés Magyarországon 7. Lakhatási feltételek (folyóvízhez, elektromos áramhoz, vizesblokkhoz, stb.) Városi kontextusban a folyóvízhez, elektromos áramhoz, vizesblokkhoz és a jólét más hasonló indikátoraihoz általában a lakhatási szegénységben élők helyzete kapcsán releváns. Habár jelen kutatás célcsoportja esetében, ha a lakhatási feltételekről, mint fix tényezőről beszélnénk, a beszámoló témája értelmét vesztené. A terepmunka során megállapítottuk, hogy a hajléktalanok és a hajléktalanná válás veszélyzónájában élők folyamatosan változó lakhatási feltételekkel néznek szembe. A mintába került személyek által megtapasztalt anyagi depriváció szintje és típusa elválaszthatatlanul kapcsolódik ehhez az életformához. A szokásosan használt indikátorok alkalmazása következésképp jelentésvesztéssel járhat, hiszen életkörülményeik folyton változnak. Ebben a kontextusban, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Policy on Refugee Protection and Solutions in Urban Areas című anyaga két fő cél mentén nyújt ideális értelmezési keretet: Ü biztosítani kell, hogy a városok olyan legitim élettérré váljanak, ahol a menekültek is letelepedhetnek és gyakorolhatják jogaikat Ü maximalizálni kell a városokban élő menekültek és az őket segítő humanitárius szervezetek számára elérhető védelem terét. 32 A különösen bizonytalan helyzetben lévők, mint R7 Tunéziából, aki (egy évesnél fiatalabb) gyermekét egyedül nevelő anyaként vált hajléktalanná, látszólag leküzdhetetlen kihívásokkal szembesülnek a megfelelő lakhatási feltételek biztosítása terén. Ő egy aluljáróban sírt, amikor egy marokkói nő rátalált, majd segítséget ajánlott föl a számára. Ezt követően költözött (az interjú felvételekor) aktuális lakásába, amit ő és kislánya két másik személlyel osztott meg (két szoba és egy nappali), és amely a befizetetlen számlák miatt teljesen fűtetlen volt. Az interjú idején még nem talált másik fűtési lehetőséget, mivel a többi problémája túlságosan leterhelte. Habár neki és kisbabájának különálló szobája van, el kell hagyniuk a lakást a kifizetetlen tartozások miatt; csak idő kérdése, mikor. Továbbra is keres másik lakást; habár az emberek vonakodnak kiadni a lakásukat egy ennyire bizonytalan helyzetben lévő személynek. A gyermek után járó támogatásokból a teljes havi jövedelme Ft. A többiek, javarészt a megkérdezett fiatal férfiak (beleértve a korábban kísérő nélküli kiskorúakat is), meséltek a kutatóknak azoknak a zsúfolt lakásoknak az állapotáról, ahol ismerősök révén alkalomszerűen meghúzhatják magukat. A zsúfoltság szintje egy olyan kontextuson belül változik, amelyben a két másik emberrel a konyhakövön vagy az előszoba padlóján való éjszakázás - illetve szerencsés esetben a kanapén való éjszakázás lehetőségei kerülhetnek szóba. Ezek a tapasztalatok jelzik, hogy a városban élő menekültek és oltalmazottak számára elérhető védelmi szint maximalizálása terén még bőséges teendő akad, mert azok is kerülhetnek kritikus állapotok közé, akik nem maradnak fedél nélkül éjszakára. 8. Hajléktalan ellátáshoz A Szociális Törvény 33 szerint a menekültek a magyar állampolgárokat megillető pénzbeli és természetbeni ellátásokra, valamint szociális szolgáltatásokra jogosultak ám az oltalmazottakat nem nevesítették ebben a személyi körben. A hajléktalan menekültek fogadása minden hajléktalan éjszakai menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállója számára kötelező. (EX2) A jogosultság jogalapja egyértelműen meghatározott; ennél fogva menekült státuszú személyek nem záródhatnak ki ezekből a szolgáltatásokból. 32 UN High Commissioner for Refugees, UNHCR Policy on Refugee Protection and Solutions in Urban Areas, paragraph 23, p. 5, September Elérhető: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Elérhető: 18

19 II. Helyzetelemzés Magyarországon Két alaptípusú ideiglenes szálló létezik hajléktalan emberek részére: Éjjeli menedékhelyek: alacsony küszöbű szociális szolgáltatások, amelyek térítésmentes szálláslehetőséget biztosítanak éjszakára 8-10 vagy akár ágyas szobákban fedél nélkül élő embereknek. Hajléktalan személyek átmeneti szállása: havi térítési díj ellenében vehető igénybe, így a rendszeres jövedelem elengedhetetlen. A minőség és a komfortfokozat magasabb, a szobák mérete különböző (általában 2-3 vagy akár ággyal). A jogszabály és a szociális szolgáltatás e típusának célja szerint a tartózkodás csupán korlátozott időtartamra lehetséges (többnyire 6 hónapig, amely meghosszabbítható). Számtalan nehézség merül fel a hajléktalanok számára fenntartott két mainstream intézmény vonatkozásában. Általánosságban elmondható, hogy a hazai hajléktalanellátó rendszer felkészületlen 34 a menekültek fogadására, ezért bizonyos esetekben a személyzet nem tud megfelelően reagálni egy ilyen feladattal való szembesüléskor. A probléma gyökerét a minisztériumi szinten való koordináció hiányában találhatjuk, mivel a szociális ügyekért felelős minisztérium, valamint a menekültügyért felelős minisztérium ritkán koordinál ebben a témában. Habár az éjjeli menedékhelyeken dolgozó munkatársak között vannak, akik nyitottak a nemzetközi védelemben részesülők elszállásolásának megoldására, néhány kérdés rendszerszinten megoldatlan marad. Kritikus problémát jelent például a tolmácsokhoz, az adekvát étel nyújtása, a kulturálisan érzékeny területek figyelembe vétele (az éjjeli menedékhelyeken gyakran csupán arra van forrás, hogy zsíros kenyeret adjanak a lakóknak). A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) 35 Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb hajléktalanellátó intézménye. Hajléktalan személyek átmeneti szállói, éjjeli menedékhelyek, anyaotthonok és nappali melegedők széles hálózatát öleli fel, amelyek mindegyikében szociális munkások nyújtanak szolgáltatásokat (egy részük pedig utcai szociális munkát végez a fedél nélkül élők segítésére), az egészségügyi krízisszolgálattal együttműködve, a Budapesti Módszertani Központ 36 szakmai támogatásával. A BMSZKI hajléktalanellátó rendszerében léteznek lakhatást támogató pénzügyi források. Ha valaki bekerült a rendszerükbe, és rendelkezik rendszeres jövedelemmel, jelentkezhet ilyen támogatásra (amelynek maximális összege Ft). Ez a kaucióra és/vagy az albérlet fenntartására fordítható. A támogatás havi összege csökkenő vagy fix összegű is lehet (a jövedelemtől függően). Ez az ellátás menekültek számára is elérhető, ahogyan azt a Szociális Törvény 3/d paragrafusa is kimondja, ám oltalmazott státuszúak számára nem. 37 Egy adott intézménye, a BMSZKI Könyves Kálmán körúti Éjjeli Menedékhelye körülbelül 200 ember számára képes férőhelyet biztosítani. Amint azt az egyik szakértő hangsúlyozta (EX2), ez a hely nem szolgálhat az integráció színteréül senki számára; továbbá a külföldiekkel szembeni előítélesség meglehetősen erős a hajléktalan populációban ben ez az éjjeli menedékhely két menekült számára nyújtott szálláslehetőséget néhány éjszakára és egy harmadik személlyel is kapcsolatba kerültek, aki azonban hamar eltávozott a szállóról ben három menekült használta az intézmény nyújtotta lehetőségeket. A szakértő véleménye szerint az éjjeli menedékhely nem alkalmas, az átmeneti szállás inkább megfelelőbb a számukra. Egyetértett azzal, hogy az éjjeli menedékhely nem lehet a menekültek társadalmi integrációjának kezdőpontja, hiszen ezen intézmények célcsoportja a fogadó társadalomból kirekesztett emberek, és mind a körülmények, mind pedig a releváns tényezők teljesen eltérőek a két csoport esetében. Ezt megerősítette EX4 is, aki saját maga is megtapasztalta a hajléktalanságot:...véleményem szerint az éjjeli menedékhely bár én magam sosem jártam éjszakai szállón nem valódi megoldás a számukra. 34 Például EX1 elmondása szerint a szálló személyzete semmilyen migránsokkal kapcsolatos képzésben nem részesült, és általános körükben a nyelvtudás hiánya Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei, A Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei évi szakmai beszámolói és évi szakmai tervei. Elérhető: 37 Ld. 29. lábjegyzet 19

20 II. Helyzetelemzés Magyarországon 9. Lakhatási programokhoz Jelenleg csupán egyetlen olyan lakhatási program létezik, amely kifejezetten a Magyarországon élő nemzetközi védelemben részesülőket támogatja, méghozzá a Református Egyház Menekültmissziója fenntartásában. A 2012-es projektciklusban a Református Egyház összesen 60 személlyel dolgozott (ez a szám elején), akiket 13 támogatott albérletben helyeztek el. A lakhatási program projektmenedzsere szerint az alapvető kiválasztási kritériumaik a valós változások és a jobb életkörülmények elérésére való belső motiváció; gyermekes családok és azok előnyben részesítése, akiket már az új menedékjogi szabályozás után ismertek el nemzetközi védelemre szorulónak. Róluk azt gondolják ugyanis, hogy rendkívüli módon sérülékenyek. A lakhatási program felvételi interjúján háromszoros volt a túljelentkezés, 100 jelentkezővel. A támogatott albérlet egy évig tart, 6 hónapos hosszabbítási lehetőséggel azok számára, akik valóban motiváltak vagy továbbra is rászorulók. A lemorzsolódás kritériumai között a lakbérfizetés egyénre eső részének tartós elmulasztása, valamint a Misszió munkatársai által felállított tervek és célok terén való együttműködés hiánya szerepelnek. Az egyedüli olyan lakhatási programmal, amely nemzetközi védelemben részesülőket céloz, a lakhatáshoz való realisztikus hozzáférés e csoport számára messze nem biztosított hiszen legtöbbjüknek támogatásra van szüksége magyarországi életének felépítésében. Szükség van további lakhatási programokra, amelyek a célcsoport nagyobb része számára tudnak fenntartható módon, hosszú távon lakhatást biztosítani. Ezt elérendő, a menekültügy terén dolgozó számos érintett szakember össze kell, hogy hangolja a tevékenységét a nemzetközi védelemben részesülőket célzó lakhatási programok finanszírozásához szükséges források felkutatása érdekében. 10. Partnerségek A nemzetközi védelemben részesülők lakhatáshoz való hozzáférésének terén kétszintű partnerség kibontakozása látszódik. Intézményi szinten az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által vezetett Regionális kerekasztal a menekültek lakhatásáról és hajléktalanságáról, amely magában foglalja a terület számtalan releváns szakemberét. A Kerekasztal cselekvési tervben fektette le a legfontosabb teendőket, és körvonalazta az egyes résztvevők felelősségi körét, akik a következők: Belügyminisztérium, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Menedék Egyesület, Református Menekültmisszió, és maga az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Hangsúlyozta, hogy a járási hivataloknál a lakhatás hozzáférését illető feladatokkal kapcsolatos információk erősítésre szorulnak, hiszen a helyi ügyintézők nem feltétlenül vannak tisztában a lényeges szabályozásokkal. A helyzet megvizsgálása a Belügyminisztérium feladata. 38 Szintén megvitatta a nemzetközi védelemben részesülők számára nyújtott lakhatási célú pénzbeli ellátások minőségét, és a jelenleg hatályban lévő szabályozás korrekciójára tett javaslatot, méghozzá jövedelmi kategóriák meghatározásával, amelynek a BÁH a felelőse. 39 A Kerekasztal többek között a menekültek és oltalmazottak számára elérhető információk disszeminációjával és a szociális segítségnyújtással, tanácsadással; a célcsoport számára elérhető lakhatási lehetőségekkel; partnerségek és új programok kialakításával kapcsolatos témákat is megbeszélte. E célból a Bevándorlási Hivatal kezdeményezte a nemzetközi védelemben részesülők lakhatásáért felelős munkacsoport felállítását, mely a területen releváns kormányzati szereplők bevonását célozná a különféle minisztériumok és más kormányzati intézmények közti párbeszéd előmozdítása érdekében, a helyhatóságokat is beleértve. A helyi kezdeményezések szintjén a Migráns Szolidaritás nevű informális csoport nyújt segítséget a Bicskén élő menekültek önszerveződéséhez és egy elkötelezett közösség kialakulásának előmozdításához, amely képes a jogérvényesítésre és aktív részese tud lenni a magyar társadalomnak. A 2012-es novemberi tüntetést követően a Migráns Szolidaritás Csoport az AVM-mel - A Város Mindenkié csoport is együttműködött, nem csak azért, mert minden résztvevő fókuszában a lakhatáshoz áll, hanem, hogy a közösségi önszerveződésről tanulhasson a hajléktalan aktivista csoport segítségével. 38 UN High Commissioner for Refugees, Regional Roundtable on Refugees Housing and Homelessness Plan of Action, Budapest, Slide 4, 14 August Ld. ugyanott 7. oldal 20

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

29/1996.(V.17.) sz. önk. rendelet

29/1996.(V.17.) sz. önk. rendelet 29/1996.(V.17.) sz. önk. rendelet a lakásépítés támogatásának rendszerérõl, valamint a fiatal házasok elsõ lakáshoz jutásának támogatásáról * A helyi Önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV.

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 6/2009. (III.20.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 27/2008. (XII.11.), 8/2008. (III. 1.), és a 19/2007. (XII. 14.) rendelettel módosított

Részletesebben

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól A rendeletet Bakonyszentlászló Község Önkormányzat

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN Szabó Andrea 2011. Szeptember 15. Balatonföldvár ÍRORSZÁG LAKOSSÁG: 4.2 MILLIÓ FŐ TERÜLET: 70.282 KM 2 DUBLIN LAKOSSÁG: 525,383

Részletesebben

SZOCIÁLIS TÜZIFA IRÁNTI KÉRELEM

SZOCIÁLIS TÜZIFA IRÁNTI KÉRELEM A kérelmező adatai: SZOCIÁLIS TÜZIFA IRÁNTI KÉRELEM a) Neve: b) Születési neve: c) Születési hely, idő: d) Anyja neve: e) Bejelentett lakóhelye: (érvényes személyi igazolvány, lakcím kártya szerinti lakcím)

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY IGÉNYLÉSÉRE I. Személyi adatok Kérelmező személyi adatai: Házastárs / élettárs személyi adatai: Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma: Állampolgársága:

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

Megmozdítani a mozdíthatatlant

Megmozdítani a mozdíthatatlant Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés

Város Polgármestere. Előterjesztés Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/118. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

KÉRELEM a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására. 1. Személyi adatok

KÉRELEM a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására. 1. Személyi adatok 1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 12. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelethez KÉRELEM a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására 1. Személyi adatok 1.1.1. Neve:...

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Németbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól 2 Németbánya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Nádudvar Város Önkormányzat 4181 Nádudvar, Fő u. 119. sz. Tel: 54/529-010 Fax: 54/528-551 E-mail: nadudvar@nadudvar.hu KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Alulírott azzal a kéréssel fordulok Nádudvar

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.26) önkormányzati rendelete az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás

Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Báránd Község Önkormányzat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ADATLAP CSEMŐ

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ADATLAP CSEMŐ TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ADATLAP CSEMŐ AZ IGÉNYELT TÁMOGATÁS FORMÁJA o létfenntartási gondok enyhítéséhez való hozzájárulás o lakhatás támogatásához hozzájárulás o az egészségi állapot megőrzését

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert. KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai

Részletesebben

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében Nemzeti tanácskozás a hajléktalanügyet támogató információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről (2008. december 5.) Szűcs Zoltán Központi Statisztikai

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Adásztevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(XII.23.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Adásztevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(XII.23.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Adásztevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(XII.23.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól 2 Adásztevel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának 5/2001. (V. 3.) Kvt. számú rendelete a helyi lakáscélú támogatásokról (módosításokkal egységes szerkezetben)

Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának 5/2001. (V. 3.) Kvt. számú rendelete a helyi lakáscélú támogatásokról (módosításokkal egységes szerkezetben) Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának 5/2001. (V. 3.) Kvt. számú rendelete a helyi lakáscélú támogatásokról (módosításokkal egységes szerkezetben) Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014.(X.03.) önkormányzati rendelete

Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014.(X.03.) önkormányzati rendelete Tarnaméra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014.(X.03.) önkormányzati rendelete A szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Tarnaméra Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának lakáspolitikája Katonáné Szabó Gabriella Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Tel.: 76/513-585 2011. november 16. Lakhatási

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 38/2007. (VI. 29.) rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 38/2007. (VI. 29.) rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2007. (VI. 29.) rendelete 1 a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer

Részletesebben

A Rendelet II. Fejezet 2. címe az alábbiak szerint módosul:

A Rendelet II. Fejezet 2. címe az alábbiak szerint módosul: Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (III.24.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni ellátásokról és támogatásokról szóló 8/2015. (II.24.)

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 9 /2014.(IX. 25.) rendelete. az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról.

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 9 /2014.(IX. 25.) rendelete. az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról. KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9 /2014.(IX. 25.) rendelete az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról. Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

Pályázat önkormányzati szociális bérlakás 5 év határozott időtartamú bérbevételére Felhívjuk a Tisztelt Pályázó figyelmét a kért adatok pontos, egyértelmű kitöltésére. Amennyiben a pályázat hiányosan kerül

Részletesebben

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk

Részletesebben

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Sajtoskál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Kihirdetve: 2014. május 21. Kifüggesztve: 2014. május

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ADATLAP

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ADATLAP LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ADATLAP 1/ Kérelmező neve /születési név is / /Nyomtatott betűkkel kérjük kitölteni!/ Társadalombiztosítási Azonosító Jel /TAJ szám/: Születési helye: Anyja neve: Születési

Részletesebben

A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban

A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban 1. dia A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban 1 2. dia Európai kontextus 2008. Európai Parlament határozata az utcai hajléktalanság

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 33/1995. (XII. 29.) RENDELETE A FIATAL HÁZASOK ELSŐ LAKÁSHOZ JUTÁSÁRA ADOTT TÁMOGATÁSRÓL, ANNAK FELTÉTELEIRŐL A 28/1997. (VII. 1.), A 16/2000. (V. 17.),

Részletesebben

Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Boda Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról 1 Jászapáti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV.11.) önkormányzati rendelet Egyes szociális ellátásokról szóló 24/2003. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Jászapáti Város

Részletesebben

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete../2015. (.) rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló, 29/2009.( IX.30.) számú rendelet

Részletesebben

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi

1. Módosuló rendelkezések. 1. A 10/2006.(V.31.) önkormányzati rendelete / továbbiakban (R) / 2. (3) b.) pontját hatályon kívül helyezi ARNÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Képvisel -testületének.../2013.(xii.18.) önkormányzati rendelete A szociális ellátásokról és gyermekvédelem helyi szabályairól szóló- többször módosított 10/2006. (V.31.) önkormányzati

Részletesebben

KÓNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2014. (XI.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA TÁMOGATÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL

KÓNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2014. (XI.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA TÁMOGATÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL KÓNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2014. (XI.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA TÁMOGATÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL Kóny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (X.25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól

Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (X.25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (X.25.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint az ehhez kapcsolódó térítési díjakról szóló 3/1998. (II. 02.) Makó ör. rendelete

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Jánoshalma Város Képviselő-testület 17/2005 (X.20.) Ör. sz. rendelete

Jánoshalma Város Képviselő-testület 17/2005 (X.20.) Ör. sz. rendelete Jánoshalma Város Képviselő-testület 17/2005 (X.20.) Ör. sz. rendelete a Jánoshalma Városban épített fecskeházban történő elhelyezés feltételeiről Jánoshalma Város Önkormányzati Képviselő-testülete a fiatal

Részletesebben

KÉRELEM Önkormányzati bérlakás igényléséhez

KÉRELEM Önkormányzati bérlakás igényléséhez KÉRELEM Önkormányzati bérlakás igényléséhez Az igényelt lakás jellege: szociális, átmeneti, garzon, szolgálati Kérelem jellege: új kérelem meghosszabbítás Kérelmező adatai: Név: Leánykori név:... Szül.hely,

Részletesebben

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA I. Személyi adatok Kérelmező személyi adatai: Házastárs / élettárs személyi adatai: Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma:

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A rendelet hatálya 2.. /1/ Kiterjed a Mérk Nagyközség közigazgatási területén belül építendő vagy vásárolandó lakásokra.

A rendelet hatálya 2.. /1/ Kiterjed a Mérk Nagyközség közigazgatási területén belül építendő vagy vásárolandó lakásokra. Mérk Nagyközség Képviselő-testületének 9/2008./VI.20./ kt. rendelete Az eső lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról A Képviselő-testület! Mérk Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

Lakhatási szegénység

Lakhatási szegénység Lakhatási szegénység Megfelelő lakhatás Lakhatás jogi biztonsága Szolgáltatások, infrastruktúra elérhetősége Megfizethetőség Lakásra való fizikai alkalmasság Akadálymentes Lokáció Kulturális megfelelőség

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Tabajd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

KÉRELEM A NORMATÍV LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM A NORMATÍV LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA 1. Személyi adatok KÉRELEM A NORMATÍV LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA 1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1.1. Neve:...... 1.1.2. Születési neve:..... 1.1.3. Anyja neve... 1.1.4.

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

KÉRELEM Lakhatáshoz kapcsolódó támogatás megállapítására

KÉRELEM Lakhatáshoz kapcsolódó támogatás megállapítására KÉRELEM Lakhatáshoz kapcsolódó támogatás megállapítására 1. Személyi adatok 1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE

ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE Ügyiratszám: 912/2015. ELŐTERJESZTÉS CSANÁDPALOTA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE RÉSZÉRE Tárgy: Települési támogatásról szóló rendelettervezet Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása Az előterjesztés száma: 128/2015. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség Képviselő-testületének 2015. június 24-én, 18-órakor megtartandó ülésére A szociális ellátások

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási rendszere

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási rendszere Munkaerő-paci reintegráció a hajléktalan-ellátásban Pályázati azonosító: A/57, FT id.: HU-32 A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/

15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/ TISZASZENTIMRE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/ Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben