2011. november november 27.

Átírás

1 2011. november november 27. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei november 23. Újbudán és Neszmélyben folytatódik az új nemzeti köznevelési törvényről szóló országjáró programsorozat. 3.oldal november 25. A magyar nyelv híd Afganisztán és Magyarország között..3.oldal NEFMI kapcsolódó sajtóhírek FN24.hu Orbán: nincs pénz a Hoffmann-tervre....4.oldal Magyar Nemzet 11. november 21. Hatékonyság és árcsökkenés a tankönyvterjesztésben oldal Inforádió november 21. Mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát. 5.oldal Népszabadság november 22. Felsőoktatás: nincs röghöz kötés, de oldal MTV Híradó november 22. PDSZ: vonják vissza a köznevelési törvény tervezetét!..7.oldal Eduline.hu "Értékmentő" javaslatokat nyújt be az LMP a közoktatási javaslathoz...8.oldal Népszabadság november 23. Jobbik aki három tárgyból bukik, ismételjen évet...8.oldal Magyar Nemzet november 23. A gyermek érdekeit szeretnék a középpontba látni...9.oldal MTV Az este november 23. Mi marad Hoffmann Rózsa tervezetéből? - letölthető videó..11.oldal Fn24.hu Hiller: törvényszöveg van, pénz nincs - interjú...14.oldal FN24.hu Pokorni: koncentráljunk a levesre! - interjú oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 1

2 HR portál Köznevelési törvény módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz..23.oldal Klubrádió A szakma szerint sem jó a köznevelési törvénytervezet...24.oldal Nyelv és tudomány november 23. Ki törődik az értelmi fogyatékosokkal?..25.oldal Heti Válasz Vita a Fidesz és a KDNP közt a kötelező etikaoktatásról...26.oldal Magyar Nemzet november 23. Elfogadható, örömmel vett pontosítások ezek..27.oldal Figyelő 2011.november oldal Kertesi Gábor - interjú...27.oldal Duna TV Közbeszéd Vendég Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár - letölthető videóval..29.oldal Népszabadság november 25. Van másik iskola! Még oldal HVG november 26. Egységben az erő...30.oldal Magyar Hírlap Iskolafenntartó lehet a jövőben az ORÖ is..31.oldal HVG november 27. Központi levételi: a tankönyvpiac monopolizálása...32.oldal HírTV november 27. Versus, Vendég Pokorni Zoltán - a FIDESZ alelnöke letölthető videó...34.oldal Országos hírek MTV Híradó november 22. Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora..34.oldal Hvg. Hu november 23. Megmarad a Pikler Bölcsőde oldal Budapest Edu Gyerekfestmények kalapács alatt...35.oldal Szaksajtó, Blog Népiskola, Ténytár, Nehalka István blog bejegyzései..36.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 2

3 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei november 23. Újbudán és Neszmélyben folytatódik az új nemzeti köznevelési törvényről szóló országjáró programsorozat Közel tízezer pedagógussal találkoztak az elmúlt hetekben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai azon az országjáró körúton, melyen a Nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét ismertetik a pedagógusokkal és a szakmai közvéleménnyel. A szeptember 15-én kezdődött programsorozat ezen a héten két városban folytatódik. A Megújul a tanügy. Az új nemzeti köznevelési rendszer címet viselő rendezvényen november 23-án tól a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban, november 25-én 15 órától pedig Neszmélyben Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatja az érdeklődőket az Országgyűlés asztalán lévő jogszabályról. A találkozó jó alkalom arra, hogy a pedagógusok választ kapjanak a köznevelés rendszerét megújító törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseikre. Az eddig megtartott előadásokat nagy érdeklődés kísérte. Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban, Budapesten, Veszprémben és Nagykanizsán, Pécsett, Győrben, Szolnokon, legutóbb Nyíregyházán is több százan vettek részt a tanácskozáson, ahol a koncepció ismertetése után legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpálya-modell, a finanszírozás, a szakmai ellenőrző rendszer, az új szemléletű munkarend iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és falusi iskolák, a két tannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták a törvény tervezetét, annak irányát és értékrendjét. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai az elkövetkező hetekben is több ezer pedagógussal és oktatási szakemberrel találkoznak a köznevelési rendszer megújításáról szóló programsorozaton. Az országjáró körút jövő héten, november 29-én 15 órától Budakeszin a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban, 30-án 14 órától az egri Bartakovics Béla Közösségi Házban, december 1-én 15 órától a szekszárdi Garay János Gimnázium dísztermében, 2-án 14 órától pedig a balassagyarmati Vármegyeházán folytatódik. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) november 25. A magyar nyelv híd Afganisztán és Magyarország között Dr. Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár november 24-én hivatalában fogadta Munsi Abdul Majeed-et, Baghlan tartomány kormányzóját és Moh. Rasul Mohsene-t (Rasul Khan), Baghlan tartományi sura elnökét. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 3

4 A megbeszélésen Munsi Abdul Majeed tartományi kormányzó köszönetet mondott a tárcának a segítségért és kihangsúlyozta, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ösztöndíjas programja a civil programok között a legfontosabb Baghlan számára. Véleménye szerint az, hogy az afgán diákok magyar nyelven végzik tanulmányaikat, híd szerepet tölt be a két ország közötti kulturális párbeszéd kialakításában és szorosabbá válásában. A tárgyalás után a delegáció a minisztérium Szalay utcai Székházában találkozott a Magyarországon tanuló afgán diákokkal is. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) NEFMI kapcsolódó sajtóhírek FN24.hu Orbán: nincs pénz a Hoffmann-tervre Orbán Viktor szerint felelőtlenség lenne megígérni, hogy az ország sokkal többet tud fordítani az oktatásra. Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy nem lesz pénz a most tárgyalt köznevelési törvényre. Magyarországnak szüksége volna arra, hogy nagyobb összeget fordítson az oktatásra. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban felelőtlenség lenne, ha azt mondanám, hogy sokkal többet tudunk erre fordítani válaszolta hétfőn a miniszterelnök Hiller István azonnali kérdésére. A policity.hu beszámolója szerint a volt oktatási miniszter azt szerette volna megtudni, honnan fogják elvonni a köznevelési törvény bevezetéséhez szükséges 700 milliárd forintot. Felelősséggel vállalható ez az elvonás? tett fel a kérdést az MSZP-s politikus. Hiller egyébként kérte a köznevelési törvény visszavonását, mert mint mondta, az szakmailag elfogadhatatlan. Orbán erre úgy reagált, hogy ez egy világos törvény, hazafias nevelést szeretnénk. A tartalmi kérdéseket illetően: számos konzultációt ért meg, kiállja a XXI. sz. történelmének próbáját. Magyar Nemzet 11. november 21. Hatékonyság és árcsökkenés a tankönyvterjesztésben Az oktatási államtitkárság szerint a könyvtárellátó képes lesz hatékonyságot és középtávon árcsökkenést elérni az iskolai tankönyvterjesztésben. Az államtitkárság ezt hétfőn közölte az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának javaslata kapcsán, amellyel állami kézbe helyeznék a tankönyvterjesztést. Az indítvány szerint a tankönyvek megrendelése, beszerzése, iskolákba való eljuttatásának megszervezése és a vételár beszedése közérdekű állami feladat, amelyet a jövőben a magyar állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül látna el. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 4

5 Az államtitkárság szerint az a korábbi garancia is megmarad, hogy a tanulók a tankönyvjegyzékben szereplő áron jutnak a tankönyvekhez. A tervek szerint a tankönyvárak emelkedése megáll, majd középtávon csökken, mivel a tankönyvjegyzék szerinti árak tekintetében is fokozódó versenyre lehet számítani. A háttéranyag szerint a könyvtárellátó mint nonprofit szervezet osztalékként kivehető nyereség elérésére nem törekszik, a tankönyvárak tankönyvlistán feltüntetett mértékéhez képest a versenyeztetéssel elért tankönyv-beszerzési árak láthatóvá válnak. Így a tankönyvek következő évi árazása ellenőrizhetőbb lesz nem csak az állam, de a kiadók számára is. Kitértek arra is, hogy a könyvtárellátó pártatlan szereplő, semelyik piaci érdekcsoporthoz nem kötődik, ezért a versenyeztetésben érdek nélkül, független szereplőként jár el. A törvényjavaslat szerint marad a hatszázalékos iskolai terjesztési díj, ezt az iskola igazgatója a munkát végző személyek díjazására, vagy az intézmény működési költségeire fordíthatja mutatnak rá. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete ugyanakkor hétfőn levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, hogy ne támogassák a javaslatot. Inforádió november 21. Mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát Az oktatási államtitkár szerint két hét múlva kezdődhet a felsőoktatási törvény általános vitája a Parlamentben. A kormányszóvivő azt mondta, a cél a színvonal emelése és a versenyképesebb felsőoktatás megteremtése. A következő hónapokban készülnek el azok a szerződésminták, amelyeket az államilag finanszírozott hallgatókkal kötnek - közölte Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Szakonként eltérő lesz az idő, amelyet a szerződött diplomásnak Magyarországon vagy Magyarországért kell dolgoznia ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetnie a képzés költségét. Korábban a HÖOK elnöke virtuális számláról és havonta csökkenő, szintén virtuális tartozásról beszélt, Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes pedig a hallgatókkal folytatott egyeztetésen öt évet vetett fel példaként. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, a felsőoktatási törvénytervezet háromféle képzési lehetőséget rögzít: a teljesen vagy részelegesen magyar állami ösztöndíjjal támogatottat, illetve az önköltségest, de az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés között lesz átjárás. Arra a kérdésre, hogy a munkaerő-piaci igényeket mitől szolgálja jobban az új rendszer, Hoffmann Rózsa azt mondta: eddig a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát. Az oktatási államtitkár beszélt arról is, hogy nincs kényszeres intézmény integráció, a felsőoktatási intézményeknek nyárig kell javaslatot tenniük az esetleges átalakulásokra, egyesülésekre. Ezeket az államtitkárság 2012 végén összegzi. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 5

6 Népszabadság november 22. Felsőoktatás: nincs röghöz kötés, de... Szigorúbb felvételi követelmények, bevezetik a felsőfokú szakképzést Orbán Viktor a felsőoktatási törvényjavaslattal már biztosra akart menni, és mindenáron megelőzni azt, ami a Hoffmann Rózsa-féle köznevelési törvény tervezetével történt. Az igen hangos szavúnak tűnő szakmai ellenállás ugyanis politikai támogatással is találkozott, méghozzá épp onnan, ahonnan a miniszterelnök talán a legkevésbé várta: saját frakciójától Lázár János frakcióvezető csak maga negyvenhat módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, és akkor még nem is beszéltünk Pokorni Zoltánról, aki a belső ellenállás afféle vezéregyéniségének számít egykori oktatási miniszterként. Orbán Viktor tehát most legalább a szakmai ellenállást igyekezett a maga módján a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni, s ennek érdekében önmagát, illetve saját meg győző erejét vetette be, amikor a múlt héten, közvetlenül a törvény beadása előtt fogadta a hallgatói önkormányzatok és a doktoranduszok képviselőjét. Jól számított: mindkét szervezet a korábbiaknál sokkal békülékenyebb hangot ütött meg a találkozó után, s Hoffmann Rózsa is elégedetten nyilatkozott abban a hiszemben, hogy a szakmai ellenállás méregfogát kihúzták. A korábbi viták fényében meglepő, hogy a felsőoktatási jogszabálytervezetben nem változott az intézmények száma: tizenkilenc állami egyetem, kilenc állami főiskola, két magán-, öt egyházi egyetem, huszonegy egyházi és tizenegy magánfőiskola szerepel a 110 oldalas dokumentumban. Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a tervezetből kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás, ami azért lényeges, mert egy korábbi változat szerint az egyetemeket megszüntették volna, s a jövőben tudományegyetemként ehhez rendkívül magas mércét megállapítva vagy főiskolaként folytathatták volna. Lesz viszont helyette kutatóegyetem, illetve alkalmazott kutatások főiskolája (valószínűleg ezek ugyanazt a tartalmat takarják, mint a korábbi elképzelés A szerk.). Szakértők szerint ugyanakkor a főiskolák többsége rosszul jár majd, mester- és osztatlan képzést ugyanis csak akkor indíthatnak, ha erre a kormány is engedélyt ad, ami nem túl valószínű, illetve, ha a realitásokból indulunk ki, akkor a helyi erők lobbierejétől függ majd. Megváltozik a intézmények finanszírozása: míg korábban a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a keretszámokat (vagyis a hallgatók döntését háttérbe szorítva központilag határozzák majd meg, hogy mely intézményben hány hallgatót milyen szakokon képezzenek). Bevezetik az új, legfeljebb öt féléves felsőoktatási szakképzést, de ezeken a szakokon a hallgatók nem kapnak diplomát től a diákok legfeljebb öt szakra adhatják be a jelentkezésüket, az egyetemek és főiskolák azonban csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsgájuk. Az intézmények emellett más követelményekről is dönthetnek. Emellett 2014 őszétől bevezetik a szóbeli felvételit, ami szubjektív mérlegelési lehetőséget ad az intézményeknek. Megszűnik a pozitív diszkrimináció, vagyis a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért már nem lehet többletpontokat kapni. Ehelyett külön keretszámmal támogatnák az érintett csoportokat. A törvényjavaslatban az is olvasható, hogy az oktatásért felelős miniszternek minden tanévben december végéig kell nyilvánosságra hoznia a következő évi felvételi összes szabályát, ezzel mutat rá az Eduline.hu későbbre tolódhat a jelentkezési időszak is, a felvételi tájékoztatót eddig ugyanis legkésőbb december közepén megjelentették. A hallgatók teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában tanulhatnak a tervezet továbbra is engedi, hogy az önköltségesek közül a legjobban teljesítők bekerülhessenek az államilag finanszírozott helyekre, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 6

7 míg azokat, akik rosszul tanulnak az államilag finanszírozott helyeken, átsorolhatják a fizetős helyekre. Szigorúbb feltételekhez kötnék a diploma megszerzését: ha a képviselők megszavazzák, akkor a hallgatói jogviszony megszűnése után öt évig lehet csak záróvizsgázni. A törvénytervezetben nincs rögzítve, hogy a hallgató a diplomamegszerzését követően hány évig köteles Magyarországon dolgozni. A röghöz kötésre vonatkozó szabályok jelen pillanatban nincsenek a törvénytervezetben. Ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján az államtitkár elmondta, az oktatásirányítás célja az, hogy aki az állam költségén szerez diplomát, az egy meghatározott ideig Magyarországon kamatoztassa tudását. Az ehhez szükséges hallgatói szerződésmintákat az államtitkárság a következő hónapokban elkészíti. nincs_roghoz_kotes de MTV Híradó november 22. PDSZ: vonják vissza a köznevelési törvény tervezetét! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint nincs garancia arra, hogy a jogszabály megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak majd. Vonják vissza a köznevelési törvény tervezetét - ezt javasolja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A tömörülés elnöke szerint a miniszterelnök hétfői bejelentése alapján nincs garancia arra, hogy a jogszabály megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak majd. A szakszervezet ezért levélben fordult a frakcióvezetőkhöz és az Országgyűlés szakbizottságának elnökéhez. Mendrey László az MTI-nek kedden azt mondta: minden félelmük és jóslatuk valósággá vált. Orbán Viktor kormányfő hétfői bejelentése alapján nem látnak garanciát arra, hogy a köznevelési törvény megvalósításához szükséges 700 milliárd forint rendelkezésre áll majd. Ez az egész jogszabály sorsát megkérdőjelezi, annak ellenére, hogy a kormányfő az elfogadását személyes presztízsként kezeli - fűzte hozzá. Hiller István szocialista országgyűlési képviselő hétfőn a parlamentben azt kérdezte: Orbán Viktor tudja-e felelősséggel vállalni, hogy az oktatásra négy év alatt 700 milliárd forinttal növelik a forrásokat, mint ahogyan egy háttértanulmányban szerepel. Orbán Viktor válaszában elmondta: "boldog lennék, ha igennel válaszolhatnék, mert Magyarországnak szüksége lenne erre". Úgy fogalmazott: a kormány szeretne többet fordítani az oktatásra, és minden erejükkel azon lesznek. Mendrey László azt mondta, hogy ha a megfelelő financiális feltételek nélkül vágnak bele az átalakításokba, így például a fenntartóváltásba, az óriási mértékű iskolabezáráshoz és nagy létszámú pedagógus elbocsátáshoz vezet majd. Ez semmiképpen sem elfogadható számukra - fogalmazott. A szakszervezeti vezető szerint a közoktatás működik, ha nem is hibátlanul, de működik, és az anomáliákat lehet orvosolni. Ha viszont olyan rendszert próbálnak megvalósítani, amelyhez nincsenek meg a megfelelő eszközök, akkor az a közoktatás szétzilálását okozhatja - jegyezte meg. A kormányfő bejelentését a pedagógusok számára is óriási csalódásként értékelte, szerinte az arról szól, hogy nincs remény négy éven belül semmilyen béremelésre. A PDSZ ezért kedden levélben fordult a parlamenti pártok frakcióvezetőihez és az Országgyűlés oktatási bizottságának elnökéhez, a tömörülés azt javasolja, hogy vonják vissza a köznevelési törvény tervezetét. Megjegyezte: az a jogszabály, amelynek 100 paragrafusához mintegy 130 módosító indítvány érkezik, nem jó, generális átalakításra szorul. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 7

8 Eduline.hu "Értékmentő" javaslatokat nyújt be az LMP a közoktatási javaslathoz AZ LMP továbbra is elutasítja a köznevelési törvény tervezetét, de a párt úgy döntött, hogy "értékmentő javaslatokat" nyújt be az előterjesztéshez - mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság LMP-s alelnöke úgy fogalmazott, hogy a jogszabály egy tekintélyelvű, poroszos és esélymegvonó iskolarendszer kiépítése felé tesz lépéseket. Hozzátette, frakciójuk ennek ellenére úgy döntött, hogy módosító javaslataival próbál javítani a tervezeten. Az LMP négy csoportba sorolta módosító indítványait. Ezek a szegregált iskolaformák megszüntetését, a hozzáférés kitágítását, a szülői és a diákrészvételt, illetve a pedagógusok munkakörülményeinek javítását célozzák. Végül leszögezte, hogy nem a hatályos közoktatási törvényt és a jelenlegi, az esélyegyenlőtlenséget növelő iskolarendszert védik, hanem olyan szisztémát szeretnének kialakítani, amire azt lehet mondani, hogy "tényleg mindenki iskolája". Népszabadság november 23. Jobbik: aki három tárgyból bukik, ismételjen évet Ma folytatódott a Parlamentben a köznevelési törvényjavaslat vitája. A közoktatást átalakító indítvány megtárgyalásakor a Fidesz képviselője arra figyelmeztetett, hogy az oktatást nem lehet egyszerűen szolgáltatásnak tekinteni. Az MSZP a Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán közötti vitát elevenítette fel. A közoktatás rendszerét a nevelés eszközének is kell tekinteni. Le kell számolni azzal az "álliberális" szemlélettel, amely egyszerűen szolgáltatásnak tekintette az oktatást. Az iskolák nem üzletközpontok jelentette ki Lezsák Sándor (Fidesz). A köznevelési törvény javaslata szerinte rendet tesz abban, amit a szocialista-liberális oktatáspolitika szemléleti szinten is lezüllesztett. Az indítvány törekszik a pedagógusok "megtépázott" tekintélyének helyreállítására. Ugyanakkor azt mondja, hogy ahol utaztatásra van szükség, ott inkább a tanárnak kellene utaznia, nem a gyermeknek. Nekünk már volt dolgunk világnézeti rétegpárttal. Annyit mondhatok, hogy jobb ma egy kiadós összeveszést megélni, mint holnap egy rossz kompromisszum következményeit túlélni utalt felszólalásában Pokorni Zoltán és az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa közötti vitára Nyakó István (MSZP), az oktatási bizottság fideszes elnöke. A KDNP-s Földi László azt mondta, mindenképpen át kell szervezni a magyar közoktatást, mert az jelenlegi formájában nem tudja kiszolgálni a munkaerőpiacot, nem képes biztosítani a pedagógusok erkölcsi-anyagi megbecsülését. A pedagógusi hivatás tekintélyvesztése jelentős. A kormánypárti képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanári teljesítmény és a bérezés között KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 8

9 egyértelmű az összefüggés. A természettudományi képzés területén komoly munkaerőhiány is felléphet. A Jobbik azt vetette az előterjesztő szemére, hogy nem elég szigorú. Ferenczi Gábor (Jobbik) kiemelte, hogy a tervezet meghagyja azt a rendszert, amely szerint a diákok akárhány tárgyból pótvizsgázhatnak. Javaslatuk alapján aki háromnál több tárgyból megbukik, az automatikusan évet ismételne. A képviselő azt mondta, hogy a liberális oktatáspolitika azt erőltette, hogy a "deviáns" diákokat integrálják a többi tanuló közé. Nem értett egyet azzal a rendelkezéssel sem, hogy az intézmények nem mutathatnak ki semmilyen vallási vagy világnézeti elkötelezettséget. Szabó Tímea (LMP) viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben GDParányosan jelentősen csökken az oktatásra szánt összeg. Véleménye szerint a köznevelési törvény értelme vész el, ha nincs pénz a kistelepülési iskolák feltőkésítésére. A kormány negyven százalékkal akarja csökkenteni a gimnáziumi férőhelyeket, amivel elérik, hogy megforduljon az a tendencia, hogy a középiskolába egyre nagyobb számban jutnak be a romák és a fogyatékosok. aki_harom_targybol_bukik ismeteljen_evet Magyar Nemzet november 23. A gyermek érdekeit szeretnék a középpontba látni A Fidesz oktatáspolitikusai a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataikkal egyebek mellett a jogszabályba írnák, hogy a köznevelésben érvényesíteni kell a gyermek mindenekfelett álló érdekét és az egyenlő bánásmód követelményét. A kormány előterjesztéséhez több mint háromszáz módosító indítvány érkezett, amelyek közül több mint százhetvenet fideszes politikusok jegyeznek. A nagyobbik kormánypárt képviselői szerint szakmai és finanszírozási okok is indokolják, hogy az óvoda megkezdése csak négyéves kortól legyen kötelező. Kezdeményezik továbbá, hogy az óvodáztatás alóli felmentés legfeljebb a gyermek ötéves koráig szólhasson, s hogy ezt az eredeti javaslattal ellentétben ne az óvodavezető, hanem a jegyző engedélyezhesse előbbi személy és a védőnő véleményének megismerését követően. Kimondanák továbbá, hogy meghatározott esetekben az óvodai felvétel nem tagadható meg, illetve a családok egy részét óvodáztatási támogatással kell ösztönözni. Előbbiek mellett egyértelművé tennék még, hogy a családi napközi egy kivételes megoldás, ugyanakkor annak igénybevételéért a szülőnek nem kell többletterhet viselnie. Fideszes politikusok egy másik kezdeményezésükben csak lehetőségként határoznák meg az iskoláknak az egész napos munkarendet, így nem lenne kötelező számukra legalább 16 óráig tartó foglalkoztatásokat tartani, de délután öt óráig illetve a tanulók jogszerű intézményben tartózkodásáig továbbra is köteleznék azokat a gyermekek felügyeletére. Felvetik, hogy a túlzottan kis létszámú csoportok, osztályok szervezése szakmai problémákat okozhat, ezért nyolcról tizenkettőre emelnék az óvodai csoport indításának követelményét, míg az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november 28. 9

10 alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolát nyolc helyett tizenhat első-negyedik évfolyamos tanuló esetében engednék működni. Kezdeményezik továbbá, hogy több település közösen is vállalhasson ilyen feladatokat. A középiskolák számára lehetővé tennék a központi írásbeli felvételi vizsga megszervezését, ami mellett helyi felvételi vizsgát abban az esetben tarthatnának, ha a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Emellett egyértelműsítenék, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti tizenhatodik életévét. Így látják csak biztosítottnak ugyanis, hogy aki nem kívánja folytatni tanulmányait, az is lezárt tanévvel lépjen ki az iskolarendszerből. Indokoltnak tartanák továbbá, hogy az ötven óra közösségi szolgálat ne az érettségi megkezdésének, hanem a bizonyítvány kiadásának legyen feltétele. Érvként említik, hogy csak így biztosítható az előre hozott érettségi vizsga. Egy másik módosító javaslatban zsákutcának nevezik a hároméves szakiskolai képzést, mivel az szerintük csak korlátozott közismereti tudást biztosít, ami lehetetlenné teszi az esetleges továbbtanulást. A változtatást jegyző politikusok szerint ezért a hároméves szakképzést csak a valóban motiválatlan diákok számára kell lehetővé tenni, míg a többieknek négyéves oktatást kell biztosítani. Az eredeti javaslatból kikerülhetnek a pedagógus életpályamodellre vonatkozó passzusok is, mivel egy változtatási szándék értelmében ezen meghatározó jelentőségű kérdést indokolt lenne külön jogszabályban kezelni. A jogszabályba kerülhet ugyanakkor, hogy az ötvenkettedik életévüket betöltő pedagógusok mentesüljenek a továbbképzési kötelezettség alól, hiszen szerintük ők jó eséllyel akár még több mint egy évtizedig a pályán maradnak. A javaslatokat benyújtók rögzítenék, hogy a pedagógusoknak joguk van az oktatási jogok biztosához fordulni, emellett világossá tennék: a többletfeladatokat minden esetben a fenntartó finanszírozza. A változtatások pontosítást tartalmaznak a gimnáziumi évfolyamok számozására is, arra az esetre, ha azok nyelvi előkészítő évfolyammal működnek. A szóban forgó javaslatok nagy részén megtalálható Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottsága elnökének, illetve Pósán László, a testület fideszes alelnökének aláírása, de változtatásokat kezdeményezett a bizottság több fideszes tagja, így például Pichler Imre és Révész Máriusz is. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a köznevelési törvényjavaslat szerdai általános vitájában mondott zárszavában úgy fogalmazott, nem élik meg tragédiaként, hogy sok módosító javaslat érkezett az előterjesztéshez. Mint mondta, minden olyan változtatást támogatnak, amely az eredeti javaslat alapkoncepciójába illeszthető. Az államtitkár felszólalása végén köszönetet mondott mindazon fideszes és kereszténydemokrata képviselőnek, akik megértették a törvény üzenetét. MTV Az este november 23. Mi marad Hoffmann Rózsa tervezetéből? - letölthető videó Az Este vendége az oktatási államtitkár KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

11 Műsorvezető Gulyás István: - Jó estét kívánok! Több fronton kell megvédeni az oktatási államtitkárnak a köznevelési törvényt. A készülő jogszabályt már nemcsak a ellenzéki pártok, a szakszervezetek és szakmai szerveztek támadják, de a Fidesz oktatáspolitikusai is. A kormány április óta tárgyalja, de az Országgyűlés csak a múlt héten bocsátotta általános vitára a törvény tervezetét. Majd a Fidesz-frakció nevében Lázár János 46 pontos módosító javaslat csomagot nyújtott be. Az Este vendége Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár, jó estét kívánok! Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Jó estét kívánok! Mv.: - Államtitkár asszony, ugye az egyik legtöbb embert érintő közszolgálatról, agy közszolgáltatásról - melyik a jó szó egyébként? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Közszolgálat. Mv.: - Közszolgálatról van szó, több mint 1 millió embert érint. Az egyik legnagyobb vita.. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: -..sőt, mondhatjuk, hogy 5 milliót. Nyugodtan. Mv.: - Gyakorlatilag az egész országot érinti. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Így van. Mv.: - az egyik legnagyobb vitát kiváltó pontja a tankötelezettség korhatára volt. Ezzel kapcsolatban milyen konszenzus született? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Konszenzus nem született, mert még mindig kritizálják, azért egy megjegyzést engedjen meg, hogy tegyek, én is a Fidesz oktatáspolitikusa vagyok, tehát az, hogy a Fidesz oktatáspolitikusai támadják az így csak nagyon árnyaltan, néhány oktatáspolitikusa. Nos, a tankötelezettség, direkt elhoztam egy ilyen táblázatot, mert nem lehet elégszer magyarázni, ha lehet mutassák is meg, Európa országában 19 országban 16 év a tankötelezettség, ha ehhez Magyarország hozzájön, az 20 lesz. És mindössze 4 országban 18 év. Ezek között van ilyen, hogy Finnország meg Franciaország. Gondolom, hogy senki nem vádolja ezeket a országokat azzal, hogy kidobják a gyerekeket a iskolából, nekünk sem az a szándékunk, hanem az, hogy aki nem akar, nem tud tanulni, az elmehessen dolgozni. Mv.: - Nyilván ebben a helyzetben ugye itt arra gondolnak elsősorban a politikusok, hogy megpróbálják kitolni a munkakezdés idejét a gyerekeknél. De bontsunk most formát, jó? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Jó. Mv.: - Tehát, mivel kettőnknek nincs vitája, nézzük meg, hogy milyen vitás pontok merültek fel. Hiller István volt oktatási miniszter az ellenzék legnagyobb pártjának a részéről gyakorlatilag azt mondja erről a törvényjavaslatról, hogy ez olyan mértékben átgondolatlan, hogy ezzel nem is érdemes foglalkozni. Nézzük meg, hogy mit mond pontosan. Hiller István: - Ez a törvényjavaslat múltidézés. Úgy akar előrevinni, hogy irányt téveszt és hátra visz. Mv.: - Nos, erről mi a véleménye? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

12 Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Én egy kicsit sajnálom, hogy egy tudós ember, mint Hiller István, aki mielőtt miniszter lett egyetemi oktató volt és tudománnyal foglalkozott, odáig tud ereszkedni, hogy megfogalmaz úgy állításokat, hogy tényekkel nem támasztja alá. Ott voltam, hallottam ezeket a szavait, egyetlenegy bizonyítékot nem hozott fel arra, amit állított. Megjegyzem, az ellenzékvezető politikusa, azt teszi, amit gondol róla, hogy tennie kell, vagyis támadni a kormánypárt előterjesztését. Ezért különösebben nem lep meg. A tetejében ez a köznevelési törvény, amelyet mi előkészítettünk alapjaiban változtatja meg azt a korszakot és azt az irányt, amely egyebek mellett az ő nevéhez kapcsolódik. Ezért tehát a saját életművének lerombolásaként látja, természetes, hogy támadja és tiltakozik ellene. R.: - A következő nagyon hangos kritikus az ügyben Mendrey László, a PDSZ elnöke, az ő kritikáinak a lényege tulajdonképpen abban fogalmazódik meg, ha én jól értettem, de mindjárt elmondja ő is, hogy az óraszámemelés az előkészíti a pedagógusok kirúgását, és ennek a kirúgásnak a hozadékából akarnak önök életpálya-modellt létrehozni. Nézzük meg pontosan mit mond Mendrey úr. Mendrey László: - A pedagógus életpálya-modell és a megemelt terhek azok egyszerre lépnek életbe. Na most a megemelt terhek úgy tűnik, hogy jövő év szeptemberétől, ha elfogadja a parlament, akkor igen, a pedagógus életpályamodell pedig minimum egy évvel késik, ha nem kettővel, és e bizony azzal a következménnyel is járhat, hogy így olyan pedagógus elbocsátásokra kerülhet sor, a megemelt óraszámok, a 32 óra miatt, amelyek kitermelhették az t az összeget, azt a pénzmennyiséget, amit Matolcsy úr is említett még tavasszal, amelyik alkalmassá teheti ezt a rendszert az életpálya-modell bevezetésére. Ez nem jó így. Mv.: - Államtitkár asszony, ugye azért felrepült már egy-két olyan hír, különösen az interneten, hogy itt ezer pedagógus elbocsátása van a levegőben. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Igen, ők mondják. Tudja, én most nagyon kemény dolgot fogok mondani, de én nem engednék iskolába gyerekek közé olyan embert, aki többedszer hazudik. Ez nem igaz, hogy jövőre bevezetjük a pedagógusoknak a magasabb időbeosztását, szándékosan kerülöm a terhet, mert már ez is furcsa, hogy a pedagógus munkáját tehernek nevezzük, de ne lovagoljunk a szavakon. Tehát azt mondta, figyeltem, hogy jövőre bevezetjük majd a pedagógus életpályát egy évvel később. Hát könyörgöm, olvassa már el végre azt a törvényt, egy időben, szeptember 1-jétől van a bevezetésről szó. És nem magasabb óraszámról, hanem másfajta időbeosztásról van, ezt szándékos megtévesztésnek tartom most már, amit Mendrey László következetesen visz a sajtóban, megzavarja a pedagógusokat. Ez zavarkeltés, vagy nem tudom minek minősítsem. Nem méltó egy pedagógushoz és nem méltó egy szakszervezeti vezetőhöz. Neki az a dolga, hogy védje a pedagógus érdekeit, de nem az a dolga, hogy hazudjon és megtévesszen. Mv.: - Ön azért egyszer az Estében azt hiszem pont az én vendégem volt, akkor azt mondta, hogy és utána jött ki az a dokumentum, bocsánat, ami szintén az interneten jelent meg, hogy van egy olyan tanulmány, amin az ön aláírása szerepel.. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: -..nem szerepel az aláírásom rajta, csak a nevem szerepel, odanyomtatva. Mv.: - Tehát ezt ön nem írta alá. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Nem, nem. Mv.: - Nem is tudott róla. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

13 Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Utólag értesültem róla, és egy olyan háttértanulmányról van szó, ami nem része a hivatalos törvénynek. Tehát itt is azért volt egy csomó olyan csúsztatás.. Mv.: -..de azért egy törvényt háttértanulmányok alapoznak meg. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Rendben van, de a döntésbe nem került be. Tehát ez egy eshetőséget vizsgáló háttértanulmány volt. De a törvény.. Mv.: -..de volt egy ilyen tanulmány ezek szerint. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Volt igen, de a szövegét el kell olvasni a törvénynek, ott van a honlapon két hete, és nincs benne arról szó, amit Mendrey László, vagy a többiek állítanak. Mv.: - Pósán László, az Oktatási Bizottság alelnöke az érettségi előtti 50 órás közösségi munkáról azt mondja, amit most fog mondani. Pósán László:- Az érettségi az bzonyos szakmai, szaktárgyi tudásoknak a számonkérése. Ehhez mi köze van annak, hogy milyen úgymond közösségi szolgálatot lát el valaki. Ez kb. a a műfaj, mintha azt mondanánk, hogy az kap zongora vagy éppen csellista bizonyítványt, aki egyébként előtte a nagyon jó kúperfutást, a 12 perces kúperfutást azt hogy teljesíti. Mv.: - Megjelent a kúperteszt. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Pósán László talán egyedül nem ért egyet ezzel a javaslattal, a legnagyobb szakmai tetszés fogadta. Megjegyzem, nemzetközi érettséginek is például előfeltétele a kötelező közösségi munka. Mv.: - Ennyi? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Így van. Mv.: - Pokorni Zoltán, az Oktatási Bizottság Fideszes alelnöke, volt oktatási miniszter ismét egy Fideszes oktatási szakértő, azt mondja, és ezt már nagyon régóta mondja, hogy a egész napos iskola bevezetése rossz ötlet, hiszen ez nem más, mint egy egész napos napközi. Nézzük. Pokorni Zoltán: - Az egész napos iskolát 4-5 év alatt lehet felépíteni, akkor sem általánosan, hanem úgy, hogy a magyar oktatás %-ában meghatározó lesz. Az egy nagyon nagy eredmény lenne. Egyik napról a másikra mind a nyolc évfolyamot előírni nem lehet. Ebből az lesz, hogy valóban csak egy undok napközit kényszerítünk rá a gyerekekre. Mv.: - Pokorni úr ugye itt gyakorlatilag azt mondja, hogy ütemezni kellene a bevezetését. Ez lehetőségek között felmerül a törvényben? Vagy pedig továbbra is az van, hogy elindítjuk most. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Hát, tudja most már lassan kezdem magamat úgy érezni itt, mint egy kínvallatáson, ismét abba a helyzetbe kerülök, hogy sok féligazságra kell itt válaszolnom, már nem először, de megteszem. Pokorni úr a tavasz folyamán többször, ez dokumentálva vagyon nálunk nagyon dícsérőleg lépett fel az egész napos iskola mellett. Nem akarjuk egyik napról a másikra bevezetni, azon kívül szó sincs arról, hogy napközit akarunk csinálni. Pont azt akarjuk, amit ő is állít, ő a megmondhatója, hogy miért mondta ezeket a szavakat, mintha szerepcserében lenne, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

14 ő is azt állítja, amit mi, hónapok óta, hogy arra van szükség, hogy az iskola nyitva legyen, hogy színes gazdag programokat kínáljon a gyerekeknek. Ahol van zene, sport, tánc, sakk, pingpong, amit akarunk, közben tanulás is persze, mert arról is szó van. És ez az a minta, amit Európa-szerte követnek és e felé kell a magyar oktatásügynek is elmennie. Mv.: - Tegnap vendégem volt Lázár János itt az Estében, ő maga mondta el, hogy a gyerekek jövője a legfontosabb ebben a köznevelési törvényben és ezért ő maga 46 módosító indítványt fog benyújtani és ezen kívül még a Fidesz-frakció más tagjai is nyújtanak be. Ön szerint mindezek mellett sikerül egy egységes törvényt létrehozni, megalkotni és ezt bevezetni, úgyhogy végül is aztán bebizonyosodjon róla, hogy ez mégis csak hasznos volt? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Nézze, ezt a törvényt a kormány szinte szórul szóra végigtárgyalta. Ezt a kormány jegyzi. A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek. A kormányunk tudja, hogy mit tesz. Tehát hogyha bárkinek, akár ellenzéki, akár kormánypárti politikus, olyan szándéka van, hogy azt a törvényt alapjaiban megrengesse, az voltaképpen a kormány törvényét támadja. Lázár János szerintem nem fogalmazott pontosan, vele többször is beszéltem, a mondatából nem az következik, hogy mi nem a gyerekek javát akarjuk, ismerem a módosító indítványait, ezeknek nagy része eléggé csekély módosítást kér, a többit pedig meg fogom vele beszélni. Mv.: - Ezek szerint elfogadható. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Vannak elfogadhatóak és vannak olyanok, amelyeket nem fogunk támogatni, mert a kormány álláspontját képviseljük következetesen. Mv.: - Államtitkár asszony, köszönöm, hogy eljött hozzánk. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár: - Én is köszönöm. Fn24.hu Hiller: törvényszöveg van, pénz nincs - interjú Hiller István szerint vissza kell vonni a Hoffmann-tervet, már Orbán Viktor is elismerte: nincs rá pénz. A volt miniszter tagadja, hogy konspirációk lennének az ellenzék és egyes fideszes képviselők között - Öregnek érzi magát? - Az Eötvös-kollégiumban volt egy kitűnő professzorom, Benda Kálmán, aki azt tanította nekünk, hogy a magyar imád kategóriákban gondolkodni. Fel is állított a tudományban és a politikában ennek megfelelően életkor-kategóriákat: 50 alatt egy zöldfülű kezdő vagy, 50 és 70 év között egy vén bölény, és 70 fölött a nemzet nagy örege. Én 47 éves vagyok, mindenkire rábízom, hogy melyik kategóriába illeszt. - Ezt az MSZP vagy annak az elnöke fogja eldönteni. Mesterházy Attila szerint ugyanis az öregeknek vissza kell lépniük, és át kell adni a helyüket a fiatal, új arcoknak. Ha egy év múlva KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

15 szeretném megtudni a szocialista párt oktatással kapcsolatos véleményét, akkor önt kell majd keresnem? - Igen. Azt látom, hogy jövőre is nagyon sok téma lesz az oktatással kapcsolatban, és én fogok erről beszélgetni önnel. - Tehát nem érzi magát mesterházys értelemben még öregnek? Nem. - Nagyon fura technikai koalíció rajzolódott ki a köznevelési törvény parlamenti vitája során. Úgy tűnik, a törésvonalak nem a kormány-ellenzék mentén húzhatók meg. A Fidesz frakció egy része, és az összes ellenzéki párt (még a Jobbik is bizonyos kérdésekben) áll szemben Hoffmann Rózsa államtitkárral, akit a KDNP mellett látványosan kizárólag Orbán Viktor támogat. Van ennek a technikai koalíciónak intézményes alapja, vagy csak így alakult? - Nincs intézményi háttere, és nem most alakult így. A közoktatás korszerűsítése több mint két évtizede folyik. Azóta van egy olyan markáns gondolkodás, amelynek képviselői ugyan különböző pártokban politizálnak akár, és vitáznak is egymással, de a modernizáció irányáról ugyanazt vallják. Ehhez képest most van egy ellentétes irányú vektor, amelyik úgy akar előremenni, hogy a múltat akarja visszahozni. A 70-es éveket vagy még korábbi időszakot. Ez jelenik meg a kormány előterjesztésében. Minden törvénnyel kapcsolatban kétféle megítélés lehetséges: világlátási és szakmai. Nem az előbbivel kapcsolatban van nekem a fő ellenvetésem. Elfogadom, hogy amikor mi voltunk kormányon, akkor a mi világnézetünk, most pedig a Fidesz-KDNP világnézete jelenik meg a törvényekben. Az én problémám az, hogy a tervezet a szakmai színvonalát tekintve gyenge munka. Ha azonos ideológiai platformon lennék is a jelenlegi kormánnyal, akkor is azt mondanám, hogy dobják ki az egészet, és kezdjék elölről egy új papíron. Ez az éles szakmai nézetkülönbség mutatkozik meg egyébként most a kormánypárti bírálók felszólalásaiban. - Nincs tehát intézményes technikai koalíció. Különböző háttéralkukat sem kötnek egymással az - ebben az egy témában közel azonos elvet valló - ellenzéki és kormánypárti képviselők? - Ha arra gondol, nincs konspiráció. Amikor találkozunk és beszélgetünk (mert beszélgetünk!) a Parlamentben vagy a bizottsági ülések előtt, akkor ugyanazt mondjuk egymásnak, mint a nyilvánosság előtt. Nem tartom lehetségesnek és nem is tartanám helyesnek, ha ilyen háttéralkuk köttetnének. Egyébként én úgy látom a kormányoldalon, hogy bizalmi kérdést csináltak egy szakmai kérdésből. Ez nagyon durva eszköz. A világosan kifejtett szakmai álláspontokat nem szakmai alapon próbálják legyőzni, hanem azt mondják, hogy ha nem tudod a véleményedet megváltoztatni, akkor vedd tudomásul, hogy ennek a frakciónak vagy a tagja, oszt kuss!. De ez legyen a kormánypárti képviselők gondja. - Ön robbantotta ki az egyik oktatási bizottsági ülésen azt a hazugságbotrányt, amelyben bebizonyosodott, hogy Hoffmann Rózsa nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy nem látta a törvényhez készült, drámai hatásokat leíró háttérszámításokat. Az ülésen előhúzta a táskájából az államtitkár által is szignózott dokumentumot, és a Hoffmannt helyettesítő Gloviczki Zoltán elé rakta. Honnan szerezte meg? - Nem vagyunk olyan sokan, akik Magyarországon oktatáspolitikával foglalkozunk, mindenki mindenkit ismer. Ha folyik egy munka, akkor arról általában az is tud, aki az adott munkában nem vesz részt. Az történt, hogy a kormány megrendelésére, annak egy szervezete, az Ecostat KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

16 megvizsgálta, milyen következménnyel járhat a köznevelési törvény bevezetése. Az erről szóló dokumentum előlapjára a láttamozók között az államtitkár asszony neve oda volt nyomtatva. Butaság volt ezt letagadni, arra gondolni, hogy nem derül ki. Hoffmann Rózsa beleégett ebbe a történetbe, és egészen méltánytalan helyzetbe került. Kamerák össztüzében mondta, hogy nincs ilyen dokumentum. Én pedig szembesítettem a dokumentum létezésével és a tartalmi állításokkal. Az oktatási bizottság ülésén részt vevő helyettes államtitkár úrnak személy szerint és a kormány tagjaként is nagyon kellemetlen volt, amikor kénytelen volt beismerni a hazugságot. A kormánypárti képviselők pedig inkább lehajtották a fejüket, hogy ne kelljen a saját kormányukat támadni. - Egyébként, más törvényeknél az ilyen típusú háttéranyagokat megkapják a képviselők? A különböző előterjesztéseknek részei az ilyen számítások? - Ettől a kormánytól én nem kaptam egyetlen ilyen anyagot sem. - Az a normális, hogy ezeket titokban tartják? - Nem normális, de ez a valóság. Az önök idejében nyilvánosak voltak a hatáselemzések? - Nálunk más szerkezet volt, de azokat a háttértanulmányokat, amiket én készíttettem, nyilvánosságra hoztam. Akkor is, ha azok számomra hátrányos adatokat is mutattak. - Következménye nem lett a Hoffmann-ügynek. - Dehogynem A nyilvánosság tudomást szerzett a hazugságról, s ez is nagyon fontos. Az ügy jóval túlmutatott az oktatás iránt érdeklődők körén. - Kijelentette, hogy az MSZP nem fog módosító javaslatokat benyújtani a törvényhez, annyira rossznak tartják annak alapjait. A bizottsági ülésen ugyanakkor az is elhangzott, hogy technikai módosítók azért várhatók a párt részéről, és a szakszervezetek véleményét is közvetítik majd a parlamentnek. Most akkor lesz szocialista módosító javaslat vagy sem? - Tartalmi módosító indítványt az MSZP nem nyújt be, mert nem akarunk ebben a törvényben kompromittálódni. Hosszú távon gondolkodunk, nem engedjük meg, hogy a jövőben azt lehessen mondani, azért egyharmadrészt benne volt az MSZP is. - Gondolja, elfogadnák a szocialista módosítókat? - Nem gondolom. De ha akár egy módosítónkat elfogadnának, már a szemünkre hányhatnák, hogy a mi véleményünk is tükröződik a törvényben. A technikai módosítókat pedig nem oktatási szakmai szempontból dolgozzuk ki. Ezekben azt fogjuk javasolni, hogy a törvényjavaslat egyes részeit vonják vissza - Miért gondolják annyira rossznak a törvénytervezetet, hogy módosítókkal sem javítható? - Ha meg kellene fogalmazni három olyan pontot, ami a tervezet bázisát képezi és számunkra vállalhatatlan, akkor az államosítást és annak módját, a tankötelezettség korhatárának csökkentését, valamint a pedagógus-életpályamodellt és az ebből is következő finanszírozási következményeket említeném. Az oktatáspolitikában ugyanakkora baj van, mint a gazdaságpolitikában. Irányváltás nélkül nem fog működni. Itt is volt egyfajta szabadságharctudat, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

17 és most itt is az IMF-hez kell fordulni. Ugyanolyan tévedések sorozata az elmúlt másfél év az oktatáspolitikában, mint a gazdaságpolitikában. Az egyik az aktuális államháztartást érinti, a másik pedig sok százezer gyerek jövőjét. - Az államosítás az iskolák fenntartásának állami kézbe vétele - nem új ötlet. Épp ön vetette fel miniszterként. Most miért lett hirtelen problémás ez az elképzelés? - Nem. Én azt mondtam három éve is, és azt mondom most is, hogy azok a fenntartók, amelyek akarnák, de nem képesek fenntartani az iskolájukat, fordulhassanak az államhoz. Ez azért egészen más, mint hogy az állam mindenféle megkérdezés nélkül az összes iskolát elveszi, kisajátítja. Legfeljebb néhány önkormányzatnak később azt mondja, hogy esetleg ki tudja milyen feltételekkel visszabérelheti azokat. A fenntartói finanszírozás fejezetei ráadásul egyáltalán nincsenek kidolgozva. Az önkormányzati iskolákat ma két forrásból finanszírozzák: az állami normatívából és abból, amit az önkormányzat hozzátesz. Az államosítás után az önkormányzat nem fog pénzt adni az iskolára, hiszen nem lesz az övé. Sok százmilliárd forintról van szó évente. Hogy ez milyen forrásból kerül vissza az iskolába, nincs tisztázva. Nyilván a helyi iparűzési adó, a gépkocsiadó, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének bizonyos százalékai jöhetnek szóba. Igen ám, de az Országgyűlés nemsokára szavaz a jövő évi adótörvényekről, és ott nem szerepel még utalás sem ilyen változásokról. Pedig az államosítás szeptember 1-jétől életbe lép. Négy hónapra nem gondolnak az adótörvények! Ezért már most borítékolható, hogy valamikor február-március tájékán adótörvény-módosítás várható. - A pedagógus-életpályamodell bevezetése jelentős források beáramlását ígéri a közoktatásba. Ezzel mi a probléma? Miért nem örülnek, ahogy ezt az államtitkárság is állandóan kérdezi? - Ha a szufficites lenne az ország költségvetése, és azon kellene töprengeni, mire fordítsuk a többletforrásokat, örülnénk az életpályamodellnek. Sajnos nem itt tartunk, s így ez irreális. Csak a várakozásokat szítják fel, de mire be kellene vezetni, jön egy újabb dokumentum, háttérszámítás, amely bemutatja, ez így nem megy. Az MSZP oktatási munkacsoportja időről időre tájékoztatta a közvéleményt, hogy a mi számításaink szerint az oktatási tervekben mi mennyibe kerül. A pedagógus-életpályamodellről hónapokkal ezelőtt nagyságrendileg ugyanannyit számoltunk ki, mint az Ecostat-háttértanulmány. Mi 340 milliárdot, az Ecostat 383 milliárdot prognosztizált. Tényleg elhihető, hogy ebben a gazdasági helyzetben ennyi pénz áll majd rendelkezésre? Financiális értelemben tehát irreális. Szakmai értelemben pedig hibás, mert nem a - minden szakember által mondott - kezdő pedagógusi bért nyomja fel, hanem elteríti az emelést. A minap volt módom erről az országgyűlésben megkérdezni a miniszterelnököt. Világosan elmondta, hogy szeretné, de nem tudja garantálni a saját kormánya háttérintézménye által szükségesnek tartott 700 milliárd forintot. Ez alapvető fordulat. Kimondták: törvényszöveg van, pénz rá nincs. - A harmadik neuralgikus pont, mint mondta, a tankötelezettség leszállítása 18-ról 16 évre. A kormány szerint ezzel megteremtik a lehetőséget, hogy akik már nem akarnak iskolába járni, kilépjenek évesen a munkaerőpiacra. - Ez az állítás annyira cinikus, felelőtlen, hogy nem is hiszem el, hogy egy értelmiségi, gondolkodó ember ilyet komolyan mond. Végzettséggel, tapasztalattal is nehéz elhelyezkedni ma Magyarországon. Van ember, aki elhiszi, hogy egy képzettség nélküli tapasztalatlan fiatalember után majd vadásznak a munkaerőpiacon? Ez az idióta rendelkezés egyértelműen a legszegényebb családok gyerekeit érinti. Főleg, ha hátrányos helyzetű településeken élnek. Ha pedig azt mondjuk, hogy azért kell ezeket a fiatalokat - egyébként ezer fiatalról van szó - kilökni a rendszerből, mert akadályozzák a többieket az előrehaladásban, akkor felmerül a kérdés: mire való a pedagógia? KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

18 - Európában a 16 éves tankötelezettségi korhatár számít átlagosnak, és a 18 inkább kirívó e tekintetben. - Ez igaz, de olyan ország egy sincs, ahol egy elfogadott, törvénybe iktatott korhatárt lejjebb vittek volna. Olyan viszont több is van, ahol azon gondolkodnak, hogy emelni kellene. Egyébként a tankötelezettségi korhatár leszállítása nemcsak szociális, hanem financiális értelemben rossz megoldás. Valahogy segéllyel, közmunkával, bármivel - gondoskodnia kell majd az országnak erről a 15 ezer képzettség nélküli fiatalemberről. Az pedig sokkal drágább lesz, mint most taníttatni őket. - A Kossuth téren szakmai civilszervezetek demonstrálnak a törvény elfogadása ellen. Az egyik szervező, Nahalka István oktatáskutató mondta, hogy nincs a törvényt támogató szakemberek között senki, aki kiállna vitázni velük. - Bátor és nagyszerű akciónak tartom a Fogadóórát. Ugyanazon a véleményen vagyunk mi is, mint a téren kint demonstráló pedagógusok, oktatáskutatók, professzorok, pszichológusok. Számosan közülük több évtizede a pedagógia megkerülhetetlen személyiségei, most pedig meg sem kérdezik a véleményüket. Ami a szakmai vita hiányát illeti, alá tudom támasztani. A minap egy egri konferencián vettem részt, ahová meghívták az államtitkárság képviselőit is, de ellentétben a volt köztársasági elnökkel, az akadémia egyik vezetőjével, a hazai és nemzetközi szakértőkkel - nem volt senki, aki igent mondott volna. Ehelyett az országos roadshow fórumai alapján ahová kötelezően vezénylik ki a tanárokat, és csak előre feltett kérdésekre válaszolnak az előadók vonja le a következtetést Hoffmann Rózsa, hogy nagy szakmai támogatottságnak örvend a tervezete. Attól tartok, belelavírozzák magukat egy olyan helyzetbe, amikor a jelenlegi rendszert feldúlják, de az újat sem financiálisan, sem szakmai szempontból nem tudják kiépíteni. Ezt úgy nevezik: működésképtelenség. FN24.hu Pokorni: koncentráljunk a levesre! Tönkre lehet tenni az egész napos iskolát, ha az kötelező, az életpályamodell hiteltelenné válhat, ha túl merev és nem objektív mondja Pokorni Zoltán, aki szerint a köznevelési törvényről szóló vita nem volt hiábavaló. A kommunistázást megbánta, de nem kellemes neki, hogy az MSZP rá hivatkozik. -Orbán Viktor mint hétfőn a Parlamentben elismerte - nem tudja megígérni, hogy a köznevelési törvény bevezetésére lesz elegendő pénz. Így mi értelme van vitázni, majd szavazni a jogszabályról? -A görögöknek tulajdonítják azt a mondást, hogy céltalan hajósnak minden szél rossz. Fordítsuk meg: aki tudja, hogy hova akar eljutni, az majdnem minden szelet be tud fogni a vitorlájába. Azok az országok, akik sikeresen fejlesztették az oktatási rendszereiket, konszenzusra tudtak jutni az elérendő fejlesztési célok tekintetében, az egymást váltó kormányok nem írták át folyamatosan ezeket. Ha aktuálisan nagyon kicsi is most a pénzügyi mozgástér, lehet értelme, ha hosszú távú célokat jelölünk ki. - Hol itt a konszenzus? Egy fura politikai törésvonal rajzolódott ki, amely nem a kormány és az ellenzék között húzódik, hanem egyik oldalon a KDNP és néhány fideszes képviselő áll, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

19 valamint a miniszterelnök, a másik oldalon pedig szintén a Fidesz jó néhány képviselője, valamint az ellenzéki pártok. Orbán Viktor ráadásul bizalmi kérdésnek tekinti a köznevelési törvény támogatását. Hogy éli meg, hogy egy szakmai kérdést bizalmi, politikai kérdésnek állítanak be? A miniszterelnök joggal várja el, és tekinti udvariassági, bizalmi szempontnak, hogy a kormány által beterjesztett javaslatot a fideszesek találják vitára alkalmasnak. A tervezetet lehet tökéletesíteni, javítani, de ez a minimális lojalitás elvárható. Orbán Viktor nem kért olyat, hogy bárki tagadja el, ha valami bajt lát. A vitákat tárgyszerűen, a kérdésre koncentrálva le kell folytatni, és nem szabad valamilyen hatalmi érvvel elfojtani. A Fidesz-KDNP nem egy arctalan állampárt, hanem egy sokszínű néppárt, amit különböző gondolkodású emberek alkotnak. A nagy kérdések többségében nyilván egyetértenek, de fontos részletkérdésekben miért ne lehetne vita? Ezek a viták jók, amíg konkrétak, tárgyszerűek és nem a másik hitelességét kérdőjelezik meg. - Azért volt ebben a vitában kommunistázás, gyurcsányozás, istenmentsezés, butázás, etikai vizsgálat Ha egy férj azt mondja a feleségének, hogy a levesben kevés a só, az nem probléma. Megsózza. Ha a férj állandóan azt mondja a feleségének, hogy te mindig sótlanul adod a levest, akkor már nem a levessel van a baj. Ha tudunk a levesre koncentrálni, és nem a másik attitűdjét, tisztességét kezdjük el kétségbe vonni, akkor semmi probléma nincs ezekkel a vitákkal. Én magam is belecsúszok ilyen hibákba. Tény, hogy nem szeretem azt a hozzáállást, ami szerint, aki bírálja a köznevelési törvényt, az a Gyurcsány-korszak restaurációját szeretné. Tanítottam annak idején a Rákosi-féle aki nincs velünk, az ellenünk van, és a kádári aki nincs ellenünk, az velünk van szlogenek különbségét. Ez jutott eszembe az államtitkár gyurcsányozós mondatáról. Hiba volt, nem kellett volna a kommunistákat emlegetnem. - Az azért elég fura, hogy a parlamentben Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc önre hivatkozik, mint követendő példára. Ezt aztán fel is kapják bizonyos lapok, és árulónak bélyegzik, lekommunistázzák. - Ezt a politikai rezsit vállalni kell. Nem kellemes persze, de részben az oktatás miatt, részben a Fidesz miatt ezt az árat megfizetem. Nem figyelek a kéretlen dicséret formájában jövő inszinuációkra és a méltatlan acsarkodásokra sem. Ez a forgács. Nyilván ettől bizonyos körökben csökken a népszerűségem, de ezt elviselem. - Akkor térjünk vissza arra, hogy van ugyan törvénytervezet, de nincs rá pénz. Az egyik legnagyobb tétel a pedagógus-életpályamodell bevezetése. Révész Máriusz azt javasolta az egyik bizottsági ülésen, hogy ezt egyszerűen ki kellene emelni a törvényből. - Megfontolandó javaslat. Egyértelmű, hogy nem lehet hibázni: sok pénzről és a szakma hiteléről van szó, amit akár egy évtizedre is el lehet játszani a közvélemény előtt. Csak pontosan kidolgozott, részleteiben is elfogadott és finanszírozható modell bevezetése elfogadható. Abban is szinte minden kormánypárti képviselő egyetért, hogy garanciát kell adni az oktatás szereplőinek arra, hogy a munkaterhek újraszabályozása és az ezért felkínált méltányosabb bérrendszer csak egyszerre léphet életbe. - Azaz a pedagógusok 32 órás heti iskolában töltendő idejéről szóló passzust is ki kell venni a törvényből? - Révész Máriusz javaslata erről is szól. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november

20 - Meglátjuk, hogy dönt a parlament. Ön azt mondta, hogy a köznevelési törvényhez módosító indítványt fog benyújtani. Lázár János már be is nyújtott félszáz javaslatot, és Révész mellett mások is készülnek módosítókkal. Mi marad így a törvényből? - A mi javaslataink között vannak apró, a működőképességet szolgáló kis javítgatások is, de vannak komolyabb, általunk stratégiainak tekintett kérdésekről szóló felvetés is. Oktatási törvényt nem egy évre készítünk. Egy adótörvényt, ha elszúrunk, egy év múlva lehet korrigálni, az oktatásban egy ilyen hiba hosszú évekre kihat, s a gyerekeknek csak egy életük van. Ezért nincsenek kicsi hibák, s ezért nem jók a merev szabályok. A rend és szabadság nem egymást kizáró fogalmak. Ha egy szabályból mindenki vagy kilóg, vagy lötyög benne, az nem jó szabály, nem jó rend. Az a szabály jó, ami értelmezhető, összetartó kereteket ad. A gyerekek nem egyformák, a családok, a pedagógusok, az iskolák, a települések sem azok. Éppen ezért óvatosnak kell lenni a kötelező dolgokkal éppúgy, mint a kategorikus tiltásokkal. Az egész napos iskolát tönkre lehet tenni, ha egyik napról a másikra kötelezővé tesszük, az életpályamodell hiteltelenné válhat, ha túl merev és nem objektív, az állami szerepvállalás esetében is differenciált választ kell adni a problémára, s ugyanez a helyzet a szakképzés esetében is. - Mi a baj az egész napos iskolával? Ezt ön is szorgalmazza már évek óta. Én azt szorgalmazom már évek óta, hogy támogassuk azokat az intézményeket, amelyek bevezetik az egész napos iskolai oktatási formát. Ez azonban nem muszájnapközit jelent, hanem egy Európában és az Egyesült Államokban is egyre terjedő, hallatlanul inspiráló lehetőséget arra, hogy megváltoztassuk az iskolák mindennapjait. A magyar oktatás az egyik legszelektívebb, az otthonról hozott esélykülönbségeket nemhogy csökkenti, hanem konzerválja, sőt néha növeli. Ennek egyik oka, hogy aránylag kevés időt, 611 közismereti órát finanszírozunk közpénzből átlagosan gyerekenként. Az OECD országok többségében ez az adat 800, az USA-ban az 1100-at is meghaladja. A magyar gyerekek is több órán vesznek persze részt, mint 611, de a zenei, nyelvi, sport, művészeti és egyéb különóráikat a szüleik finanszírozzák, ha tudják. A szegényebb családok nem tudják. Az egész napos iskola viszont számukra is hozzáférhetővé teszi ezeket. Másrészt ez az oktatási forma egy pedagógiai megújulást is jelent, ahol oldani lehet a tanítási nap menetét, emberibb, gyerekközpontúbb tanítási napot tudunk kialakítani, ahol van mód a gyakorlásra, ismétlésre, a kooperatív munkára, közösségi, nevelési színterek kialakítására stb. Ezt egy támogatói szemlélettel szeretnénk elterjeszteni. Ha pusztán előírjuk, hogy legyen egész nap iskola, és nem szánunk pénzt, időt, szakmaiságot rá, akkor nem is fog megvalósulni. Itt a kevesebb több. Nem előírni kell kötelezően, hanem fejlesztési munkaként kell felfogni, s így 4-6 év alatt meghatározottá válhatna a magyar közoktatásban. S látni kell azt is, hogy az egész napos iskola csak az első lépcső, innen lehet majd továbblépni a helyi közösségek felé is nyitott közösségi iskolák, majd a több ágazat egészségügy, szociális terület, sport, felnőttoktatás, foglalkoztatás stb. - tevékenységét összehangoló kiterjesztett iskola felé. Ez nem holnap történik meg, de most kell elkezdeni az előkészítést. Ezért is nyújtottam be olyan javaslatot, amely ezeket a formákat, mint lehetséges opciókat felveti a törvényben. - A pedagógus-életpályamodell szintén nem új elképzelés. Pont az ön minisztersége idején vetődött fel. Most ezt is stratégiai átszabásnak vetnék alá. Miért? A pedagógus-életpályamodell nem pusztán egy új bértábla, hanem a pedagóguspolitika radikális átalakítása. Annak a fölismerése, hogy az oktatási rendszer csak a benne dolgozó pedagógusok minőségének emelése révén lehet jobb. E tekintetben rosszul állunk. Csúszik lefelé a pedagógusszakma, elöregedett, elnőiesedett, a tanárok több mint 60 százaléka másodállást kénytelen vállalni, megalázóan alacsony bérért tanítják a gyerekeinket, a fiataloknak nem vonzó a tanári pálya. Pusztán a béremelés itt már nem elég. Négy ponton egyszerre kell hozzányúlni a KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft november