Vegyész, farmakológus Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY: LÁZÁRNÉ MOLNÁR MÁRIA SZAKMAI LEKTORÁLÁS: VESZELYNÉ KOTÁN EDIT A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Halált okozó szert nem fogok senkinek sem kiszolgáltatni, még kérésére sem /részlet a hippokratészi esküből/ Amikor az orvos által felírt receptet váltjuk ki, sokan nem is gondolunk bele, hogy a fehér köpenyes eladó, aki az ablakban velünk szemben áll, valójában egyetemet végzett, óriási háttértudással rendelkező szakember. Kívülről sorolja a patikában fellelhető készítmények hatóanyagait, sőt maga is gyakran állít össze különféle cseppeket, kenőcsöket és kúpokat. A vény nélkül is kapható gyógyszerek reklámjaiból fülünkbe cseng az utolsó mondat:...kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. És valóban: a gyógyszerészt sok mindenről megkérdezhetjük a receptekkel, a betegségekkel, adagolással kapcsolatban tud majd válaszolni. A sok tudományágat lefedő, rendkívül szerteágazó gyógyszerészet része a gyógyszertan, vagyis a farmakológia. A farmakológus görög eredetű szó. Jelentése: a gyógyszertan tudója, kutatója. Ugyan a vegyészettől tulajdonképpen különálló tudományágat képvisel, de a két szakma nagyon fontos segítője egymásnak. A vegyész, gyógyszervegyész például ismeri a gyógyszer hatóanyagát, segédanyagait, kémiai szerkezetét, valamint fizikai-kémiai tulajdonságait. A farmakológus ezeket az ismereteket kiegészítve a gyógyszereket, az anyagok szervezetre gyakorolt hatását nem csak a kémiai oldalukról vizsgálja, hanem biológiai, gyógyászati szempontból is. Farmakológusnak általában azokat a szakembereket nevezzük, akik az egyetemi gyógyszerész diploma megszerzése után szakgyógyszerésszé válnak, amihez további szakképzésben kell részt venniük, illetve szakvizsgát tenniük. Jellemzően valamelyik nagy gyógyszergyárban helyezkednek el, ahol többek között a kutatásban, termelésben, minőségbiztosításban A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK dolgozhatnak. A szakvizsga letételét követően válhat belőlük például gyógyszertechnológiai farmakológus, gyógyszer hatástani elemző, gyógyszerügyi szervező, minőségbiztosítási gyógyszerész. Akik (a többség) a forgalmazásban, tehát a patikákban dolgoznak, saját magukat inkább gyógyszerésznek nevezik. A szakma gyakorlásának mindennapjairól Máriával beszélgettünk, aki pályafutása során irányított már termelést gyógyszergyárban is, jelenleg azonban egy patikában dolgozik. Melyek a jellemző feladatok és tevékenységek ebben a szakmában? A gyógyszergyár alkalmazásában álló farmakológus dolgozhat vezetői, illetve beosztotti munkakörben. A gyógyszergyáraknak több, egymástól elkülönülő részlege van, így a szakember részt vehet a gyógyszerkutatásban, a termelés különböző szakaszaiban, tevékenykedhet a minőségbiztosítás területén, illetve a gyógyszerügyi szervezésben is. 1. A gyógyszerkutatásban részt vevő farmakológus feladata, hogy megkeresse azon területeket, ahol kielégítetlen orvosi igények mutatkoznak, és a különböző betegségek kezelésére új vegyületeket, gyógyszereket alkosson. Elméleti és kísérleti tudományos tevékenysége során vizsgálja a gyógynövények hatóanyag-tartalmát, valamint annak lehetőségeit, hogyan lehet ezeket gyógyszerré fejleszteni. Vegyészekkel és más szakemberekkel együttműködve olyan kutatásokat végez, melyek új hatóanyagok előállítására, elkülönítésére, biológiai (farmakológiai) és kémiai hatásának vizsgálatára, pontos leírására szolgálnak. Jelentős szerepet játszik az új gyógyszerek és standardizált gyártási módszerek kifejlesztésében, a gyártástechnológia A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK kidolgozásában. A kutatás során vegyületeket vizsgál be (általában több százat), és kiválasztja azokat, amelyek nem ártalmasak az emberre, és alkalmasak lehetnek arra, hogy a meghatározott betegségen a kellő hatást kiváltsák. Ezt követően meghatározza a találatokat, vagyis azon vegyületeket, amelyek további munkával gyógyszerré alakíthatóak. Innentől külön-külön foglakozik az egyes vegyületekkel. A célnak leginkább megfelelő vegyületeket különböző tulajdonságokra vizsgálja be. Ilyen tulajdonságok például a felszívódás, a hatástartam és a célba jutás. E fázis végén már teljes értékű gyógyszerjelölt vegyületeket kap, amelyek alkalmasak arra, hogy embereken is kipróbálják őket. A kutató farmakológusnak további nagyon fontos kérdésekre is választ kell keresnie, illetve kapnia: Milyen formában juttatható be a szervezetbe? Mennyi hasznosul a bejuttatott hatóanyagból? És végül, de nem utolsó sorban: gazdaságilag kifizetődő lesz-e a gyárnak a gyártási folyamat? 2. A termelési részlegen dolgozó farmakológus a már bevizsgált, és engedélyeztetett gyógyszerek gyártási folyamatát ellenőrzi. A termelés során a farmakológus határozza meg az adott gyógyszer készítéséhez szükséges ható- és segédanyagokat. A pontos mérések elvégzése után megállapítja, milyen technológiával lehet forgalomba küldhető gyógyszert, vagyis tablettát, kapszulát, cseppet, kenőcsöt, oldatot, kúpot készíteni mondja Mária. Az ő döntési körébe tartozik például, mennyi hatóanyag jusson száz darab tablettára. Az elkészült készítményeket szintén több szempontra vizsgálja be: hatóanyag-tartalom, alaki követelményeknek való megfelelés, törésszilárdság. A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Ugyanígy az ő feladata a gyártás során felmerülő hibák kijavítása, vagy ha szükséges, a tétel ismételt legyártatása. A gyártási fázisokat minőségellenőrző gyógyszerészek felügyelik, akik meghatározott időközönként gyártásközi ellenőrzéseket végeznek. A már kész gyógyszerek minőségellenőrzési visszajelzéseit a farmakológus munkája során figyelembe veszi. A selejtes gyógyszerek esetében egy szakmai stáb eldönti, lehet-e javítani ezeket. 3. A gyógyszerügyi szervezői szakvizsgával rendelkező gyógyszerész intézi a hatósági engedélyeztetéseket a gyógyszerek forgalomba hozatala előtt. Az ő feladata, hogy figyelemmel kísérje az állandóan változó hatósági követelményeket, és ezeket a munkafolyamatok során érvényre juttassa. Szintén az ő feladata a klinikai vizsgálatok dokumentálása, illetve az engedélyeztetési kérelmek összeállítása. Ő irányítja és hangolja össze a gyógyszergyár kommunikációját a hatóságokkal. 4. A gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész felelős a gyógyszerek kiadásáért, a készlet-rendelésért, valamint az átvételért. Mária erről a következőképpen beszél: A gyógyszertárakban a gyógyszertári szakasszisztensek mellett mindig ott kell lennie egy gyógyszerésznek is. A műszak közben felmerülő esetekért én felelek. Számos feladatot látok el: kiszolgálom a betegeket, ellenőrzöm, milyen gyógyszert írt fel az orvos. Tájékoztatom a beteget a helyes adagolásról. A gyógyszerész saját hatáskörben azonos hatóanyagú másik gyógyszerrel helyettesítheti a gyógyszert, ha a receptet felíró orvos ezt nem tiltja. A A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK nagyobb patikákban olykor naponta háromszor is adnak le gyógyszerrendelést. A készletek nyilvántartása, valamint a hiányzó tételek pótlása is a gyógyszerész feladata. A gyógyszereket nagykereskedésekből rendelik, a szállítás átvételét pedig dokumentálni, a kiszállított gyógyszereket leltározni kell. Ezt követően a megrendelt tételeket el kell helyezni a megfelelő helyre. 5. A farmakológus akár gyógyszertárban is készíthet bizonyos gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket. Laborálásnak hívják, amikor a gyógyszerész előre előállít olyan készítményeket, amelyek általában keresettek. Ezek elkészítéséhez alapanyagokat rendelek meg, majd kimérem a készítmény összetevőit magyarázza Mária. A gyógyszerész, szakgyógyszerész végezheti például az alapanyagok minőségellenőrzését, analitikai vizsgálatnak vetve alá őket. Adott esetben a kenőcsök alapanyagokat (a ható- és vivőanyagokat) a gyógyszerész méri ki, azonban gyakran már a szakasszisztens keveri ki magát a kenőcsöt. 6. A gyógyszerfejlesztés leghosszabb és legköltségesebb része a humán farmakológiai vizsgálatok elvégzése. Ilyenkor a klinikai farmakológus az orvossal teammunkában a betegágy mellett, a kórházban klinikai vizsgálatokat végez, például a még nem törzskönyvezett, de várhatóan hatásos terápiák esetében. Tevékenységének célja, hogy feltárja a vizsgált gyógyszerkészítmény hatásait, azonosítsa a nem kívánatos gyógyszerhatásokat, igazolja a készítmény ártalmatlanságát, hatékonyságát, előny/kockázat arányát. A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK 7. A klinikai farmakológus odafigyel a gyógyszerek betegekre gyakorolt hatására, és a napi észlelésekről a műszak végén tájékoztatja a team tagjait, kollégáit. A gyógyszerek hatásával, hatásmechanizmusával kapcsolatos problémákról kivizsgálást kezdeményezhet. Ha szükséges, egyeztet a vizsgálati team tagjaival, a beteg orvosával. A gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek is észrevételt tehetnek egyes esetekben. Például, ha a beteg több recepttel érkezik, a hozzájuk tartozó gyógyszereket pedig nem tanácsos egy időben szedni. A gyógyszerész minden általa forgalmazott gyógyszerhez rendelkezik szakmai tájékoztatóval, amelyben utána tud nézni a problémás eseteknek. Ilyenkor az orvossal együttműködve kell megoldást találni az adott beteg adott gyógyszerére vonatkozóan. 8. Kötelező továbbképzéseken vesz részt, a tanultakból pedig vizsgát tesz. Minden végzett farmakológus bekerül egy úgynevezett működési nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételkor kap egy kis plasztikkártyát, egyedi azonosító számmal. Praxisa gyakorlásához azonban rendszeres időközönként előírt (választható vagy kötelező) továbbképzéseken kell részt vennie. Ezeken pontszámokat gyűjt január 1-jétől egyébként a gyógyszerészeket is megilleti a doktori (dr. pharm.) cím. Munkája során a gyógyszerésznek meg kell felelnie a Magyar Gyógyszerészi Kamara etikai kódexének. A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? A gyógyszerész szigorú egészség- és minőségügyi szabályok betartásával végzi munkáját. A készítmények elkészítéséhez speciális eszközöket használ: patendula (gyógyszerkeverő edény) pisztillus e porcelánból készült eszközzel végzi a keverést üvegpoharak spatula e fémből készült eszközzel veszi ki a kenőcsöket az edényből 3-4 fajta különböző pontosságú digitális mérleg a szemcsepp készítéséhez aszeptikus fülke fertőtlenített kézzel nyúl bele, és egy üveglapon keresztül néz be, amíg összeállítja a szemcseppet. A gyógyszerek készítésekor sokszor erős mérgekkel, növényi eredetű gyógyszeranyagokkal, savakkal, lúgokkal dolgozik. A kutatásban dolgozók mikroszkópot és egyéb, a kutatási területnek megfelelő eszközöket, berendezéseket használnak. A gyógyszergyártás speciális gépekkel történik, a gyártásban részt vevő farmakológusnak ismernie kell ezek működési mechanizmusát. A gyógyszerész ezen kívül használja a Magyar és az Európai Gyógyszerkönyvet, a számítógépet. A készletezéshez speciális szoftvereket alkalmaz. Hol végzi a munkáját? Laboratóriumban, gyógyszergyárak különböző részlegeiben, patikában. A felsoroltakon kívül ismerjük még az orvos-látogató gyógyszerészeket is, hivatalos nevükön a gyógyszerismertető szakgyógyszerészeket. Ők az orvosokkal, kórházakkal ismertetik meg a gyógyszergyárak új termékeit. Így munkájuk során sokat utaznak, járnak-kelnek az országban. A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? A munkavégzés helyétől és pozíciójától függően kapcsolatba kerülhet kutatócsoportja munkatársaival, a gyártást ellenőrző főnökeivel, illetve beosztottjaival. Együtt kell működnie a szakhatóságokkal, az ÁNTSZ-el. A gyógyszertári munka során találkozik a betegekkel, a szakasszisztensekkel, a szállítókkal. Kapcsolatot tart körzetének orvosaival. A-8

13 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

14 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? A labormunka általában igen fárasztó a folyamatos koncentrálás miatt. A kutatómunka javát nagyrészt állva (főként a gyógyszervizsgálatok esetében), illetve ülve végzik, a parányi részecskék mikroszkópos elemzése ronthatja a szemet, a görnyedt testtartás pedig megviseli a gerincet. A patikában dolgozók inkább álló munkát végeznek, amitől visszér, lábduzzanat alakulhat ki. A gyógyszerészek mindennapjai a nagy felelősség miatt általában az átlagnál stresszesebbek, így magas fokú stressztűrés szükséges. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? A gyárban (legfőképp a kutató és termelő részlegen) dolgozók egészségügyi kockázata jóval nagyobb, mint a patikában dolgozóké. Bár a termelést minden tekintetben szabályozzák, és a gyárak igyekeznek kiszűrni az egészségre ártalmas tényezőket, ezek teljes kiküszöbölése lehetetlen. Ismerünk olyan történeteket, amikor a hormonális készítményekkel foglalkozó hölgynek elmaradt a menstruációja, vagy a nyugtatók termelésében részt vevő farmakológus aluszékonnyá vált. A levegőben szálló mikroszkopikus részecskék pedig az arra érzékenyeknek bizonyosan allergizáló hatásúak. Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? A foglalkozás gyakorlásához szükséges egészségi tényezők: A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: érthető, artikulált beszéd kifinomult szagérzékelés (előny) fertőző betegségben szenvedők nem vehetik fel a munkát B-1

15 KÖVETELMÉNYEK A vegyszerekkel dolgozó farmakológusnak fertőtlenítenie kell a kezét, haját nem hordhatja kibontva. Munkaruhájának sterilnek kell lennie. A gyógyszertárakban is kötelező viselet a fehér köpeny és a csúszásgátolt cipő. A foglalkozás gyakorlásához szükséges egészségi tényezők: A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: érthető, artikulált beszéd kifinomult szagérzékelés (előny) fertőző betegségben szenvedők nem vehetik fel a munkát A vegyszerekkel dolgozó farmakológusnak fertőtlenítenie kell a kezét, haját nem hordhatja kibontva. Munkaruhájának sterilnek kell lennie. A gyógyszertárakban is kötelező viselet a fehér köpeny és a csúszásgátolt cipő. Az egészségügyi követelmények kapcsán az egyes munkahelyeken különböző előírások érvényesek. A vegyszerekkel dolgozó farmakológusnak például fertőtlenítenie kell a kezét, haját nem hordhatja kibontva. Munkaruhájának is sterilnek kell lennie. A gyógyszertárakban is kötelező viselet a fehér köpeny és a csúszásgátolt cipő. Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni, és milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Gyógyszerésznek az orvosi egyetemeken lehet tanulni, ide pedig biológiából és fizikából, vagy biológiából és kémiából kell felvételizni. Nagyon jónak kell lenni ezekben a tantárgyakban, és átlagon felüli érdeklődést tanúsítani e területek iránt ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a képzésbe. Ezen felül a farmakológusban is meg kell lennie a gyógyításra való hajlamnak. Munkáját ugyanis (bárhol végzi is) az hajtja, hogy a gyógykészítmények előállításával B-2

16 KÖVETELMÉNYEK és alkalmazásával betegségeket segítsen leküzdeni, javítsa az életminőséget. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? A farmakológia nyugodt, fegyelmezett személyiséget kíván. A koncentrált figyelem és a jó emlékezőtehetség szintén elengedhetetlen ebben a szakmában. A munka nagyfokú felelősséggel jár, ezért kiemelten fontos a rendszeretet és a precizitás. Bármilyen jellegű figyelmetlenség súlyos következményekkel járó, komoly hibákhoz vezethet, amit a többszörös ellenőrzésekkel is igyekeznek kiküszöbölni. Fontos lehet az újításra való törekvés, a kreativitás. A farmakológia gyakran csapatmunkát igényel, így jól kell tudni bánni az emberekkel, illetve megfelelően kezelni a vitás helyzeteket. A farmakológiai feladatokhoz szükséges kompetenciák Szakmai tudás: - magas szintű természettudományos és medicinális ismeretanyag - kémiai, analitikai, biológiai ismeretek - hagyományos és alternatív terápiában használatos gyógyszerek és anyagok tulajdonságainak, egymásra gyakorolt hatásaik ismerete - betegségek főbb tüneteinek, terápiás kezelésüknek ismerete - a kis-, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés elméleti és gyakorlati alapjainak ismerete - gyógyszerellenőrzési módszerek ismerete - forgalomba hozatali eljárások, jogszabályi környezet ismerete - prevenció és egészséges életvitelre nevelés általános alapjainak ismerete Szakmai képességek, elkötelezettség: - gyógyító szemlélet B-3

17 KÖVETELMÉNYEK - magas fokú szabálykövetés - kreativitás, új ötletek bevezetése - stressztűrés - kapcsolatteremtési és együttműködési készség - empátia - precizitás B-4

18 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

19 SZAKKÉPZÉS 1. Gyógyszerész A gyógyszerész mesterképzési szak egységes, osztatlan képzés. A szak megnevezése: gyógyszerész. A farmakológusok képzése a gyógyszerészek esetében a szakképzés keretein belül történik. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve MSc) - szakképzettség: okleveles gyógyszerész - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Science in Pharmacy A képzésben résztvevők az elsajátított magas szintű természettudományos és medicinális megalapozottságú ismeretanyag, a szakmai készségek, gyógyszerészi szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a gyógyszerellátásban, gyógyszergyártásban, az egészségügyi ellátásban, a gyógyszer-kereskedelemben, a gyógyszerészettel kapcsolatos egészségügyi hatósági és egyéb munkákban, a gyógyszerésztudományi, biológiai, kémiai, medicinális orientációjú tudományos kutatásban. A megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után választott szakterületükön önálló szakgyógyszerészi munkát végezhetnek, illetve megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe. 2. Gyógyszervegyész-mérnök A képzés során a hallgatók elsősorban a gyógyszervegyész-mérnöki szakterülethez kapcsolódó kémiai, biológiai ismereteket sajátítják el. A specializáció során választható tárgyak a szintetikus, a formálási vagy analitikai szakmai irányokban kínálnak kiterjedt szaktudást. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) C-1

20 SZAKKÉPZÉS - szakképzettség: okleveles gyógyszervegyész-mérnök - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineer in Pharmaceutical Industry A szakmai tudásanyag a következő szakterületeket fedi le: gyógyszeripari technológia, növényvédő szerek, molekulatervezés, gyógyszerkémia, bioaktív anyagok szintézise, készítmények technológiája. 3. Vegyész A mesterképzés célja olyan szakemberek képzése, akik az alapfokú elméleti és gyakorlati kémiai ismeretek megszerzésével képessé válnak gyakorlati feladatok önálló ellátására, a felmerülő problémák felismerésére és megoldására a következő területeken: vegyipari termelés, analitikai, minőségbiztosítási laboratóriumok, igazgatási, környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területek. Kellő mélységű ismerettel rendelkezzenek továbbá ahhoz, hogy a képzés második ciklusát folytassák, illetve egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezzenek. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) - szakképzettség: okleveles vegyész - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Chemistry C-2

21 SZAKKÉPZÉS Azok, akik ELTE-n végzik el a vegyész mesterképzési szakot, Euromaster oklevelet is kapnak.*(az Euromasterről bővebben az Egyéb információs források című részben lehet olvasni.) Mit kell tanulni a szakképzés során? 1. Gyógyszerész A képzésben résztvevők elsajátítják a gyógyszerellátás vonatkozó jogszabályait és intézményrendszerét. Megismerkednek továbbá a kis-, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés elméleti alapjaival és gyakorlatával, a gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméleti és gyakorlati alapjaival, az analitikai, a biológiai és a mikrobiológiai gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméletével és gyakorlatával. Megtanulják a gyógyszerek törzskönyvezési eljárását, a terápiában és a diagnosztikában használatos gyógyszerek és anyagok tulajdonságait, az élő szervezetre gyakorolt hatásukat, kölcsönhatásaikat, és alkalmazásuk kockázatait. A képzés féléves szakmai gyakorlatot is magában foglal. A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből általános, államilag elismert legalább középfokú (B) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Alapozó ismeretek Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: matematika informatika biostatisztika fizika biofizika általános kémia C-3

22 SZAKKÉPZÉS szervetlen kémia szerves kémia analitikai (kvalitatív, kvantitatív) kémia fizikai kémia biokémia kolloidika Orvosi-biológiai elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: gyógyszerészi biológia anatómia élettan kórélettan mikrobiológia immunológia népegészségtan gyógyszerészi növénytan elsősegélynyújtás latin nyelv A szakmai törzsanyag ismeretkörei Szaktudományi elméleti és gyakorlati ismeretek: gyógyszerészi kémia gyógynövény- és drogismeret gyógyszeranalízis gyógyszer-technológia biofarmácia gyógyszerhatástan gyógyszerügyi szervezés (szakigazgatás) klinikai (gyógyszerterápiás) ismeretek C-4

23 SZAKKÉPZÉS klinikai gyógyszerészet gyógyszerészi etika gyógyszerészi gondozás választható ismeretek (Forrás: 2. Gyógyszervegyész-mérnök A mesterképzési szakon magas szintű elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A képzésben résztvevők képessé válhatnak arra, hogy részt vegyenek a szakra épülő doktori képzésben. Alapozó ismeretkörök: Az alapképzésben megszerzett ismereteket bővítik, és elengedhetetlenek a mesterfokozat megszerzéséhez. természettudományos alapismeretek: matematika, fizika, kémia (szakmaspecifikus alaptárgyak, pl. számításos és szerves kémia), biológia, biokémia gazdasági és humán ismeretek: mikroökonomia, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítási és szabadalmi ismeretek, ergonómia, kommunikációelmélet, kémiai tudománytörténet, környezetvédelem A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: fizikai kémia anyagszerkezettan analitika alkalmazott szerves kémia (pl. bioaktív anyagok, biotranszformációk) vegyipari technológiák vegyipari művelettan és tervezési szakterületek Differenciált, kötelezően választható szakmai ismeretek: C-5

24 SZAKKÉPZÉS gyógyszeripari technológia növényvédő szerek molekulatervezés gyógyszerkémia bioaktív anyagok szintézise készítmények technológiája választható tárgyak a szintetikus, a formálási vagy analitikai irányultságnak megfelelően Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. (Forrás: 3. Vegyész A mesterképzési szakon magas szintű elméleti és gyakorlati kémiai, valamint a rokon szakterületeken (pl. matematika, fizika, informatika, szakmai idegen nyelv) megfelelő szintű alapismereteket sajátítanak el a hallgatók. Alapozó ismeretkörök: Az alapképzésben megszerzett ismereteket bővítik, és elengedhetetlenek a mesterfokozat megszerzéséhez. természettudományos alapismeretek: matematika, fizika, biológia, földtudomány, informatikai kémia A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: szervetlen kémia: szerves kémia: komplex szerves kémiai feladat megoldása modern szerves kémiai szintézismódszerek alkalmazásával: C-6

25 SZAKKÉPZÉS fizikai kémia: analitikai kémia: műszaki kémia: Szakmai gyakorlat: Kötelező 4 hetes szakmai gyakorlat, mely intézményi döntés alapján a korábbi tanulmányok során elvégzett gyakorlatokkal kiváltható. Választható szakirányok: analitikai kémia anyagkutatás gyógyszerkutatás szerkezetkutatás informatikai kémia környezetkémia szintetikus kémia (Forrás: Hol történik a szakképzés? A gyógyszerész, gyógyszervegyész-mérnök, valamint a vegyész mesterképzés felsőoktatási intézményekben történik. A gyógyszerészi diploma megszerzése után egyes gyógyszertudományi karok lehetőséget biztosítanak szakképesítés megszerzésére, illetve tanfolyamos továbbképzésre is. Emellett az akkreditációval rendelkező doktori iskolákban lehetőség van PhD tudományos fokozat elnyerésére. Bővebben a következő honlapról érdemes tájékozódni: Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Magyarországi felsőoktatási intézménybe felsőfokú szakképzésre, C-7

26 SZAKKÉPZÉS alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre az jelentkezhet, aki legalább érettségi bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal, tanúsítvánnyal, oklevéllel rendelkezik. 1. Gyógyszerész A gyógyszerésztudományi szakon a képzés a többi alapszaktól eltérően osztatlanul zajlik, tehát a szakon nem szerezhető alapfokozat, a felvettek tanulmányaik megkezdésétől Master szintű képzésben vesznek részt. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek: alapozó ismeretekhez rendelhető kreditérték: kredit orvosi-biológiai ismeretekhez rendelhető kreditérték: kredit szaktudományi ismeretekhez rendelhető kreditérték: kredit szakmai gyakorlathoz rendelhető kreditérték: kredit diplomamunkához rendelhető kreditérték: 10 kredit szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 15 kredit gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint: legalább 40 % (Forrás: 2. Gyógyszervegyész-mérnök A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: teljes kreditérték beszámításával: vegyészmérnöki alapképzési szak biomérnöki alapképzési szak környezetmérnöki alapképzési szak kémia alapképzési szak meghatározott, 70 kreditpont teljesítésével számításba vehető alapképzési szakok: anyagmérnök C-8

27 SZAKKÉPZÉS agrármérnök mezőgazdasági és élelmiszeripari mérnök biológia környezettan A felsorolt ismeretkörökből legalább 40 kredittel kell rendelkeznie a jelentkezőnek, majd a hiányzó 30 kreditet a mesterfokozat képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított 2 féléven belül kell megszereznie. természettudományos ismeretek (30 kredit): - matematika - kémia (szerves kémia) - biokémia (ebből kémia legalább 10 kredit) gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): - mikro- és makroökonómia - menedzsment - vállalkozás-gazdaságtan - üzleti jog szakmai ismeretek (30 kredit): - fizikai kémia alkalmazásai - anyagtudomány - mérés- és irányítástechnika - vegyipari géptan - művelettan - kémiai technológia A felvételi pontok számításánál jogcímenként külön-külön kell meghatározni a maximálisan adható többletpontokat azon pályázóknak, akiket előnyben kell részesíteni (fogyatékosság, gyermekgondozás, hátrányos helyzet, halmozottan C-9

28 SZAKKÉPZÉS hátrányos helyzet miatt). Ez nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál. (Forrás: 3. Vegyész A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: teljes kreditérték beszámításával, szakiránytól függetlenül: kémia alapképzési szak vegyészmérnök alapképzési szak vegyész-fizikus laboratóriumi operátor szak kémiatanári alapképzési szak meghatározott, 70 kreditpont teljesítésével számításba vehető alapképzési szakok: biológia fizika földrajz földtudományi környezettan matematika természetismeret biomérnök anyagmérnök környezetmérnök orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus A felsorolt ismeretkörökből legalább 40 kredittel kell rendelkeznie a jelentkezőnek, majd a hiányzó 30 kreditet a mesterfokozat képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított 2 féléven belül kell megszereznie. C-10

29 SZAKKÉPZÉS természettudományos ismeretek (15 kredit): - matematika - fizika - informatika - biológia - földtudomány - környezettan gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): - EU-s ismeterek - általános gazdasági és menedzsment ismeretek - minőségbiztosítás szakmai ismeretek (50 kredit): - általános kémia - szervetlen és szerves kémia - analitikai kémia - fizikai kémia - műszaki kémia. A felvételi pontok számításánál jogcímenként külön-külön kell meghatározni a maximálisan adható többletpontokat azon pályázóknak, akiket előnyben kell részesíteni (fogyatékosság, gyermekgondozás, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet miatt). Ez nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál. (Forrás: Mennyi ideig tart a szakképzés? Gyógyszerész A gyógyszerésztudományi szakon a képzés csak Master szintű képzésben C-11

30 SZAKKÉPZÉS folyik. A képzési idő 10 félév. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat 6 hónap, ezt a záróvizsga előtt (2+4 hónap bontásban), akkreditált közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertárban kell teljesíteni. 1. Gyógyszervegyész-mérnök A mesterképzés 4 féléves nappali tagozat. 2. Vegyész A mesterképzés 4 féléves nappali, illetve levelező tagozat. A szaklaboratóriumi gyakorlat teljesítése az utolsó félévben történik. (Forrás: Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? A felsőfokú intézmények a mesterképzést államilag támogatott és költségtérítéses képzésben is indítják. A költségtérítés díja évente változhat. (Forrás: Mekkora a képzésbe felvehető létszám? 1. Gyógyszerész A felvehető létszám a 2009/2010-es tanévre vonatkozik, és költségtérítéses formájú párjával együtt adjuk meg: - minimális létszám: 15 fő, - irányszám: 80 fő. 2. Gyógyszervegyész-mérnök A felvehető létszám a 2009/2010-es tanévre vonatkozik, és költségtérítéses formájú párjával együtt adjuk meg: - minimális létszám: 10 fő, - irányszám: 20 fő. C-12

31 SZAKKÉPZÉS 3. Vegyész A felvehető létszám a 2009/2010-es tanévre vonatkozik, és költségtérítéses formájú párjával együtt adjuk meg. - minimális létszám: 4 10 fő, - irányszám: fő közötti. (Forrás: Milyen karrierlehetősége lesz ezzel a végzettséggel? 1. Gyógyszerész A gyógyszerész végzettségűek elhelyezkedési esélyei nagyon jók a termékforgalmazás és -gyártás, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a minőségellenőrzés és a termékismertetés területén egyaránt. 2. Gyógyszervegyész-mérnök A végzettek a gyógyszer-, növényvédőszer-, valamint finomkémiai ipari területeken helyezkedhetnek el, ahol kutatási-fejlesztési, tervezői, és magas szintű szakmai menedzseri feladatokat láthatnak el. 3. Vegyész A legkeresettebb szakmák közé tartozik. A diplomázás előtt álló hallgatók többségét már állás várja, legtöbbször azon intézménynél, ahol diplomamunkájuk készült. A mesterszakon végzettek főleg a kutatásfejlesztésben helyezkednek el. A vegyipar mellett gyakran dolgoznak más gazdasági ágazatokban, igazgatási területeken, a környezetgazdálkodásban és a környezetvédelemben, minőségbiztosítási és minőségellenőrzési területeken. A szakkal/szakiránnyal kapcsolatos részletes információk megismerhetők a weboldal Szakkereső és Szakleírások menüpontja alatt. C-13

32 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

33 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? A vegyészként és farmakológusként dolgozó alkalmazottak havi átlagbére Ft körül alakult 2008-ban. A vegyész és farmakológus tevékenységi, kutatási területe szerint ez az átlagbér és Ft körül változhat. Ezzel a kereseti kilátással a foglalkozás magasan eltér az országos átlagfizetéstől. átlagkeresete Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset Forrás: ÁFSZ A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

34 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? 2008-ben 157 fő szerzett szakképesítést, diplomát ebben a foglalkozási körben (vegyész, biomérnöki, illetve gyógyszertudományi karon). Hányan dolgoznak ebben a szakmában? A 2008-as adatok alapján az országban 37 ember dolgozott vegyész farmakológusként bejelentve. A gyógyszertárak, klinikák, magánklinikák, a biokozmetikumok, kutatólaboratóriumok elterjedése ugyanakkor lehetőséget nyújt a szakma képviselőinek arra, hogy egyéb jogviszony keretében működjenek. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Mivel a vegyész, farmakológus szakma részterületekre specializálódik, így üres álláshelyet e szakmában 2008-ban nem jelentettek be. Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: D-2

35 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Mivel a vegyész, farmakológus szakma területe részterületekre specializálódik, így üres álláshelyet ebben a szakmában 2008-ban nem jelentettek be. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? Vegyész Vegyészmérnök Biológus, botanikus, zoológus, ökológus Szakorvos Gyógyszerész Szakgyógyszerész Gyógyszervegyész mérnök D-3

36 Egyéb információs források - Kiadványok - Elektronikusan elérhető információs források

37 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Információk az Euromaster oklevélről Az ELTE Természettudományi Karának Kémiai Intézete 2007 novemberében nemzetközi akkreditációs eljárást indított el két általa gondozott szakra: a kémia alapszakra (BSc), valamint a vegyész mesterszakra (MSc). A hallgatók vegyész mesterszakon 2009-től az ELTE diplomájával együtt megkapják az Eurobachelor és Euromaster minősítést is. Ezek a címek garantálják, hogy a hallgatók képesítése megfelel az európai felsőoktatási térség minden kémiaoktatási elvárásának. Az oklevél birtokában a hallgatók szabadon jelentkezhetnek a nevesebb európai felsőoktatási intézményekbe tanulmányaik folytatására. Az akkreditációt az European Chemistry Thematic Network Association, egy Brüsszelben bejegyzett nemzetközi szervezett végzi. Az ECTN az európai kémiai felsőoktatás meghatározó egyesülete, jelenleg kb. 170 egyetem, illetve kémiai társaság a tagja. Több mint 30 európai országból, de számos Európán kívüli társult taggal is rendelkezik, és tevékenysége kiterjed a kémiai felsőoktatás egészére. Az Euromaster cím előnyt jelent a munkaerőpiacon is. Hasznos információk az EUROPASS bizonyítványról: Az Europass bizonyítvány a szakképzés során megszerzett szaktudást igazoló dokumentum. Segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények könnyebben értelmezhetik a korábban már megszerzett szakképesítést. A bizonyítvány leírja a képesítés megszerzője által folytatott, sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Olyan információkkal szolgál továbbá tulajdonosa szakképesítéséről, amelyeket az eredeti bizonyítványban nem tüntetnek fel: az adott képzésbe való belépés követelményei, megszerzett készségek és kompetenciák, E-1

38 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK az adott ország osztályzási skálája, továbbtanulás lehetséges következő szintje. Formai szempontból az uniós szabványokat követi, és csak a szakképzést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A bizonyítvány részei: a szakképesítés megnevezése és annak (jelenleg) angol, illetve német nyelvű fordítása, készségek és kompetenciák leírása, a bizonyítvánnyal betölthető foglalkozások köre, az eredeti bizonyítvány sorozatjele, sorszáma, a bizonyítvány kiállításának dátuma, a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezése és osztályzata az ötfokú osztályzási skálának megfelelően, a bizonyítvány megszerzésének hivatalosan elismert módjai. A bizonyítványt a vizsgáztató intézmények adják ki. A kérelmező a minimálbér havi összegének 5%-át kitevő térítési díjat fizet érte a vizsgaszervezőnek. A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató, melynek segítségével választhatnak intézményt, szakot az egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. E-2

39 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait. További ajánlott kiadványok: 200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FEOR-08 (KSH, január 1-jén lép hatályba) Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány) Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009) Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009) E-3