Környezeti Biológia Szennyvíztisztítási Műveletek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezeti Biológia Szennyvíztisztítási Műveletek"

Átírás

1 Környezeti Biológia zennyvíztisztítási Műveletek Bevezetés: A bioszféra fogalma: A földfelszínnek és az atmoszférának az a szintje amelyben élő szervezetek találhatók, valamint az a térség amelyben az élőlény és a környezet kölcsönhatásai megnyilvánulnak, s amelyek együttesen alkotják a teljes környezeti rendszert. Az élővilág szerveződésének ezt az egész földi életet átfogó, legmagasabb szintjét bioszférának nevezzük. A környezetvédelem fogalma: A környezetvédelem a természetes folyamatok, erőforrások természetes megújulási lehetőségét biztosító utólagos beavatkozások, szabályozási intézkedések összességét jelenti. Ebben a felfogásban a környezetvédelem elsődlegesen környezetünk mai állapotának megőrzését célozza. Figyelembe véve mai körülményeinket, erőfeszítéseinket a további környezetromlás megakadályozására vagy a környezetromlás ütemének megfékezésére kell helyezni. Az extenzív környezetvédelem: A környezetvédelemnek azt a formáját tekintjük extenzív környezetvédelemnek, amikor a szennyező technológia káros hatásainak megszüntetésére jön létre a szennyező folyamathoz közvetlenül vagy áttételesen kapcsolódó környezetvédelmi technológiai rendszer. Intenzív környezetvédelem: Hosszú távon a környezetvédelem valós megoldása az intenzív környezetvédelem, az ún. tiszta technológiák kialakítása. Ebben az esetben a környezetvédelem a technológia szerves része. Míg az extenzív környezetvédelem rendszerén kívülrõl történik a beavatkozás a környezeti egyensúly kialakítása érdekében, addig az intenzív környezetvédelem esetében a rendszer egyre inkább önmaga termeli újra ezt az egyensúlyt. A termelésben a károk következményének a felszámolása helyett a károk megelõzésén, az "okozói elv" helyett az "elõzetes gondolkodás elvén" van a hangsúly. Az intenzív környezetvédelem következménye az, hogy a termelési technológiai folyamatokat a természeti rendszerek logikájára kell felépíteni. Ennek lényege, hogy az inputok és outputok olyan láncot képezzenek, amelyek biztosítják a hulladékmentességet. A természetben ugyanis nem értelmezhetõ az ipari termelés logikájából adódó hulladék, hiszen ami az egyik rendszer kibocsátása, "hulladéka" - az a másik rendszer alapanyaga. Végeredményben egy olyan integrált környezetvédelmi rendszert kell kialakítani, amely magában foglalja egyrészt az extenzív környezetvédelem rendszerének tökéletesítését, párosítva a környezetvédelem háttériparának kifejlesztésével, másrészt a technológiai fejlõdés környezetkonform irányba történõ elmozdulását. A környezeti elemek: föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet, veszélyes anyagok és technológiák, hulladékok, zaj, rezgés, sugárzás. A zennyvízkezelés alapjai: A szennyvíztisztítási rendszer az érkező szennyvíz minőségétől és az elhelyezés módjától függő, összetett fizikai, kémiai és biológiai folyamatok vezérlésére alkalmas különbözően kialakítható, de egységes technológiai rendszer. 1

2 A rendszer magába foglalja a szennyvíz gyűjtését (csatornarendszer), kezelését (előtisztítás, tisztítás), elvezetését és elhelyezését. A szennyvízkezelés technológiái: mechanikai tisztítás kémiai/fizikai-kémiai tisztítás biológiai tisztítás: A sejt- és mikrobiológiai ill. biotechnológiai alapok ismeretében a mikroorganizmusok életműködése, anyagcseréje felhasználható a szennyezőanyagok környezetből való eltávolítására. A biológiai szennyvíztisztítás specializált fermentáció, melynek során az alkalmazott mikroorganizmusok szubsztrátként hasznosítják a szennyezőanyagokat. A tárgy célja: a biodegradációs folyamatokat befolyásoló tényezők hatásmechanizmusainak ismertetése, ezek alapján a technológia tervezési alapelvek folyamatcentrikus ismertetése. Feladatok: a szennyezőanyag biodegradálhatóságának jóslása az optimális tisztítórendszer tervezési lépéseinek megadása a meglévő rendszerek költségkímélő optimalizálása A biológiai bonthatóság: A biológiai bonthatóság környezetvédelmi jelentősége először az 60-as évek elején mutatkozott meg, amikor Németországban a Rajna jelentős elszennyeződése folyományaként életbe lépett az ún. detergenstörvény, amely megtiltotta a nem ill. nehezen biodegradálható felületaktív anyagok gyártását. Definíciói: Biodegradáció: egy szerves vegyület biológiai transzformációja egy másik vegyületté. Mineralizáció: egy adott vegyület átalakítása szén-dioxiddá, vízzé, és különböző szervetlen vegyületekké (a folyamat után szerves szén nem marad oldott állapotban). Primer bonthatóság áll fenn amennyiben a biológiai folyamat során a vegyület jellege a legkisebb mértékben is megváltozik. Részleges bonthatóság: a lebontás foka a primer bonthatóság és a mineralizáció között helyezkedik el. Elfogadható (acceptable) biodegradáció: a biodegradáció során a vegyület elveszti környezetre káros hatását. 2

3 A vegyületek osztályozása biodegradálhatóságuk szerint: Nehezen biodegradálható (ún. perzisztens) szennyezők: biológiai lebontásuk lassú folyamat ill. nem lehetséges. Pl.: peszticidek, oldószerek, színezékek, detergensek, klórozott aromás vegyületek Általában ipari szennyvizekben jellemző a nehezen biodegradálható szennyezések nagy aránya. Könnyen biodegradálható: általában oldott anyagok, lebontásuk gyors, ill. a mikroorganizmusok legtöbbje számára lehetséges. Pl.: cukrok, ecetsav, etanol, metanol A kommunális szennyvizek túlnyomó többségben könnyen biodegradálható szennyezéseket tartalmaznak. A szennyezőanyagok környezeti hatásai: Nehezen biodegradálható szennyezőanyagok: felhalmozódnak a környezetben, és a kritikus koncentrációt elérve toxikus hatást fejtenek ki. Egyéb kedvezőtlen hatások: pl. habzás, vízben oxigénátadás csökkenése. Könnyen biodegradálható szennyezőanyagok: a mikrobiológiai folyamatok következtében az élővízben elfogy az oxigén (anaerobitás), ennek következtében halpusztulás, anaerob rothadás állhat elő. Nitrogén és foszfor vegyületek jelenlétében eutrofizáció alakul ki. A szennyezett vizek jellemzésére szolgáló paraméterek: Kémiai oxigénigény (KOI, mg/l): A vízben levő anyagok redukálóképessége, amelyet az oxigénfogyasztás mérésével állapítanak meg. A mérés maga oxidálóanyagokkal (pl. káliumpermanganát, kromát) történik. Az elfogyasztott oxigént a víz térfogategységre vonatkoztatják. A KOI egyenesen arányos a víz teljes szervesanyag tartalmával. Biokémiai Oxigénigény (BOI, mg/l): A szennyvízben levő szerves anyagok baktériumok okozta aerob oxidációjához szükséges oldott oxigén mennyisége, amely alkalmasan választott időtartamra, meghatározott vízhőmérsékletre vonatkozik. Jellemzően alkalmazott BOI paraméterek a 20 C-on végzett 1, 5, 20 napos bontás során mért (BOI 1, BOI 5, BOI 20 ) értékek. Leggyakrabban a BOI 5 -öt alkalmazzák. A BOI érték a szennyvízben jelenlévő biodegradálható szervesanyag mennyiségével arányos. Nitrát, ammónia, foszfát koncentráció (mg/l) Nem oldott lebegőanyag koncentráció (mg/l): a víz 40 mikronos szűrőpapíron történő szűrése után a felfogott szüredék mennyisége. A szennyezőanyag-lebontás kinetikája A biológiai szennyezők eltávolításának hatékonysága a mikroorganizmusok metabolizmusától függ. A mikroorganizmusok metabolizmusát meghatározza a tápanyagként felhasználható szubsztrátok minősége és mennyisége. A szubsztrátokat anyagcseresebességre gyakorolt hatásuk alapján négy csoportba sorolhatjuk (ld. ábra). Az anyagcseresebesség az esetek 3

4 túlnyomó többségében arányos a szubsztrátfogyás sebességével. (Az szubsztrátkoncentráció alatt a mikroorganizmus környezetében fennálló szubsztrátkoncentráció értendő) Anyagcsere sebesség Biológiailag bontható, nem toxikus Biológiailag nem bontható, nem toxikus Biológiailag nem bontható, toxikus Biológiailag bontható, toxikus zennyvízkomponensek besorolása és hatásuk a mikroorganizmusok anyagcsere sebességére A szennyvizek tisztításánál különös figyelmet kell szentelni a biológiailag bontható, toxikus anyagok csoportjára, amelyek az ún. Andrews-kinetika szerint viselkednek. Az ilyen jellegű szubsztrát ugyanis, koncentrációtól függően növelheti is és csökkentheti is az anyagcsere sebességét, azaz kis koncentrációnál a mikroorganizmusok fel tudják használni a növekedéshez, míg nagy koncentrációban gátló ill. mérgező hatása van. Monod-kinetika: Biológiailag bontható, nem toxikus szubsztrátok esetén alkalmazható. dx dt = µ * x = µ max K dx µ = Y x / + d d dt = r s 1 = Y x / s dx dt ahol: µ fajlagos növekedési sebesség (1/nap) szubsztrátkoncentráció (g/l) K s féltelítési állandó (g/l) Y x/s hozam (g/g) Andrews-kinetika: µ Biológiailag bontható, toxikus szubsztrátok esetén alkalmazandó. Változás a Monod-kinetikához képest: µ µ = µ max, ahol K 2 i inhibíciós állandó. K + + K i 4

5 A lebontandó szennyezőanyag kapcsolódása a mikroorganizmus enzimrendszeréhez A mikroorganizmus genomja (genotípusa) meghatározza, hogy a mikroorganizmus metabolizmusa milyen szubsztrátokat képes hasznosítani ill. bontani. A mikroorganizmus fenotípusa az adott körülmények között funkcionáló metabolikus tulajdonságok összessége.!!! A genomban kódolt tulajdonságok nem feltétlenül jelennek meg a fenotípusban!!! Enzim: a biokémiai folyamatok katalizátora zubsztrátok csoportosítása: Growth-szubsztrát: a mikroorganizmus enzimrendszere képes bontani, és a szubsztrát v. lebontási termékei bekapcsolódnak az energiatermelés folyamatába. Non-growth szubsztrát: sem a szubsztrát, sem lebontási termékei nem kapcsolódnak be az energiatermelés folyamatába. Enzim indukáló szubsztrát: aktiválja a mikroorganizmus enzimrendszerét, ilyen módon a mikroorganizmus képes biodegradálni. Enzimet nem indukáló szubsztrát: nem indukálja a mikroorganizmus enzimrendszerét, ilyen módon önmagában nem képes biodegradációt előidézni. Figyelem!!! Ez nem jelenti azt, hogy nem biodegradálható!!! Enzimet nem indukáló szubsztrátok biodegradációja akkor lehetséges, ha a rendszerben jelen van egy másik szubsztrát, amely képes az adott enzimrendszert aktiválni. Kometabolizmus: egy non-growth szubsztrát biotranszformációja egy growth-szubsztrát obligát jelenlétében. A mikroorganizmusok energiagazdálkodása: A heterotrof mikoorganizmusok kizárólag kémiai energiát képesek hasznosítani. Az autotrof mikroorganizmusok egy része (fotoszintetizálók) a fényenergiát is képesek felhasználni. Az általános energiavaluta az élőlények anyagcseréjében az ATP (adenozin trifoszfát). A mikroorganizmusok energiatermelő anyagcserefolyamatai lejátszódhatnak oxigén jelenlétében (aerob metabolizmus) ill. oxigén hiányában (anaerob ill. anoxikus) metabolizmus. C 6 H 12 O O 2 aerob mikroorganizmusok 6 CO H 2 O G = KJ/mol C 6 H 12 O 6 anaerob mikroorganizmusok 3 CO CH 4 G = -404 KJ/mol Látható, hogy energiatermelés szempontjából sokkal hatékonyabb az aerob metabolizmus (a reakció során felszabaduló energia jóval nagyobb). Ennek megfelelően oxigén jelenlétében az aerob mikroorganizmusok metabolikus előnyt élveznek az anaerobokkal szemben, ezért aerob körülmények között anaerob folyamatok nem játszódnak le a biomasszában. 5

6 A metabolizmus oxidációs és redukciós folyamatok összessége. A mikroorganizmus energiát nyer a szerves vegyületek oxidációjával. Mivel a lejátszódó oxidációs és redukciós folyamatok eredője 0, a szükség van olyan vegyületre, amely redukálódik, azaz elektront vesz fel. Ez a vegyület az ún. terminális elektronakcepor. Aerob esetben ez a vegyület az oxigén. Amennyiben oxigén nincs jelen a rendszerben, más vegyületek szolgálhatnak elektronakceptorként. A különböző elektronakceptoroknak különbözik az oxidáló ereje (standard redoxpotenciálja), ennek megfelelően változik a metabolizmus során kinyerhető energia mennyisége. Elektronakceptor redoxpár O 2 / H 2 O NO 3 - /NO 2 - NO 2 - /NO O 4 2- /O 3 2- CO 2 /CH 4 Kinyerhető energiamennyiség csökken Anoxikus körülmények: amennyiben oxigén nincs jelen a rendszerben, nitrát azonban igen, így ez szolgál elektronakceptorként. Az ún. denitrifikáló mikroorganizmusok a nitrátot nitritté, majd elemi nitrogénné redukálják, ez a folyamat a denitrifikáció. Anaerob körülmények: sem oxigén, sem nitrát nincs jelen a rendszerben. Amennyiben szulfát jelen van a rendszerben elektronakceptorként szulfittá (O 3 2- ) és később kénhidrogénné (H 2 ) redukálódik szulfátredukáló mikroorganizmusok hatására. Amennyiben szulfát sincs jelen a rendszerben a szén szolgál elektronakceptorként, és metán keletkezik (metanogén baktériumok). Az anaerob folyamatok során melléktermékként illósavak (pl. ecetsav, vajsav) keletkeznek. Fontos!!! Mivel az energiagazdálkodás szepontjából előnyösebb helyzetben vannak, az aerob organizmusok metabolikus előnyt élveznek a denitrifikálókkal szemben, a denitrifikálók előnyt élveznek a szulfátredukálókkal szemben, szulfátredukálók előnyt élveznek a metanogénekkel szemben. pontán és irányított biodegradáció a tároló és csatornarendszerekben A csatornarendszerekben szállított szennyvíz önmagában is tartalmaz különböző mikroorganizmusokat, ilyen módon biológiai tevékenység zajlik a csatornarendszerekben A sík területeken kiépített csatornarendszereknél nyomott vezetékekkel továbbítják a szennyvizet, majd gravitációs vezetékkel szállítják a következő átemelőhöz. Nyomott vezeték Csillapító akna Átemelő Gravitációs vezeték Átemelő szivattyú 6

7 A nyomott vezetékben dugószerű áramlás alakul ki, levegő hiányában különösen a hosszú nyomott vezetékeknél anaerob folyamatok játszódnak le a rendszerben, mivel s szennyvíz nem érintkezik a levegővel. Az anaerob folyamatok következtében kénhidrogén termelődés indul. Hátránya: bűzös (záptojásszag) és mérgező (munkahelyi haárérték 10 ppm). úlyos esetben 1000 ppm-es koncentráció is fennállhat az átemelők légterében. További hátrány, hogy rendkívül korrozív. H O 2 = H 2 O 4 Az anaerob folyamatok melléktermékeként illósavak keletkeznek, amelyek szintén igen bűzösek. zagtalanítási eljárások: zag maszkírozás: más illatanyagokkal történő elfedés. Hátránya: az illatanyag is zavaró lehet, ezenkívül nem hat a korrózióra. Levegőztetés: megszünteti az anaerob viszonyokat a csatornarendszerben, ilyen módon megakadályozza a kénhidrogén termelődését. Hártánya: a technológia kiépítése és üzemeltetése drága, ezenkívül erőteljes biodegradáció zajlik a csatornarendszerben, ennek során igen nagy mennyiségű iszap biomassza keletkezik, amelynek a továbbítása nehéz. H 2 O 2, HOCl, KMnO 4 adagolás: hasonlóan a levegőztetéshez megszünteti az anaerob körülményeket. Hátránya: magas vegyszerköltség. Erősen korrozív anyagok. Biofilterek, ill. levegőszűrők alkalmazása: a csatornarendszerek légteréből távozó levegőt biológiailag ill. kémiailag aktív szűrőkön vezetik keresztül, melyeken eltávolítják a légszennyező anyagokat. Hátrány: a korróziót nem kezeli, a csatornarendszert gyakorlatilag légmentesen le kell zárni, az anaerobitás méginkább elmélyül. Nitrátadagolás: CaNO 3 formában. A csatornarendszerbe nitrátot juttatunk, így a rendszer anoxikussá válik, ilyen módon a kénhidrogéntermelődésre nincs lehetőség. Alapvető megállapítások: A csatornarendszerben a biodegradáció döntően anaerob. Az anaerobitás elmélyülésével bűzhatás, korrózió lép fel a kénhidrogén, ill. illósavak keletkezésével. Erre az anaerobitás fokának csökkentésével lehet reagálni Ez az aerob vagy a denitrifikáló mikroorganizmusok metabolikus előnyének kihasználásával lehetséges Az anaerobitás kialakulásának veszélyét lehet csökkenteni az kis tartózkodási idejű csatornaszakaszok és rövid nyomott vezetékek kialakításával. 7

8 Limitált nitrátadagolás alkalmazása Elvi alapja: a denitrifikáló mikroorganizmusok metabolikus előnye a szulfátredukálókkal szemben: 2- - CH 3 COOH + O 4 H HCO 3 G av =5.95 KJ/e-mol 5 CH 3 COOH + 8 NO H + denitrifikálók 4 N CO H 2 O G av =98.99 KJ/e-mol A hatékony alkalmazás kulcsa a megfelelő adagolási stratégia kialakítása. Adagolási problémák: Alúladagolás: nem érhető el a megfelelő eredmény, továbbra is kéhidrogén keletkezés figyelhető meg. Túladagolás: zulfát redukálók Befolyó szennyvíz Másodlagos anaerob réteg kialakulása Kezelt szennyvíz NO 3 - N 2 H 2 Nitrát túladagolás A nitrátfogyasztó baktériumok túlszaporodása Túladagolás esetén a csatornában kialakul egy vastag biofilm melynek alsóbb rétegei anaerobok lehetnek, mivel diffúzióval nem jut el oda a nitrát. Ilyen módon a túlzott nitrátadagolás másodlagos anaerob rétegek kialakulását okozza. A biomassza túlszaporodása a csatornarendszerben a szennyvíz megfelelő továbbítását is akadályozhatja. Ilyen módon mind a lokális, mind a globális nitrát túladagolás elkerülendő. A hatékony nitrátoldat adagolás a megfelelő adagolóhelyek kiválasztásával ill. on-line szabályozórendszer alkalmazásával lehetséges. 8

9 Az eleveniszapos szennyvíztisztítás A csatornában összegyűjtött szennyvizet tisztítótelepekre vezetik. A világon legelterjedtebben alkalmazott szennyvíztisztítási eljárás az eleveniszapos technológia. zennyvíz Előülepítő Bioreaktorok Utóülepítő zilárd szennyezés Iszaprecirkuláció Az eleveniszapos szennyvíztisztító telep sémája Tisztított víz Fölösiszap elvétel Eleveniszapos szennyvíztisztító telepeken a szennyvizet először durva ill. finom rácson vezetik át, ahol eltávolítják a nagyobb szilárd szennyeződéseket. A vizet ezután homokfogóra vezetik, ahol eltávolíthatók a kisebb átmérőjű, nagyobb fajsúlyú szennyeződések. A szennyvíz ezután előülepítőbe kerül (technológiai lehetőség pl. Dorr-ülepítő, hosszanti átfolyású ülepítő), ahol a nem oldott szennyeződések (lebegőanyag) nagyrészt távoznak a rendszerből. A szennyvíz ezután a bioreaktorba kerül. A bioreaktorban helyezkedik el az ún. eleveniszap biomassza, egy heterogén mikroorganizmus szuszpenzió. A bioreaktorokban megtörténik a szennyezőanyagok biológiai eltávolítása (vö. Monod ill. Andrews kinetika). A szuszpenzió ezek után az utóülepítőbe kerül, ahol elválasztják a biomasszát a tisztított víztől.!!! Az utóülepítési lépés hatékonysága az egész technológia hatékonyságát befolyásolja, hiszen a biomassza önmagában is szennyező (BOI, KOI értéket képvisel), amennyiben nem választható el a vízből megfelelő mértékben!!! Az elfolyó vizet ezután fertőtlenítőbe (pl. klórozó) vezetik, majd beeresztik a befogadó vízbázisba. Az utóülepítőben kiülepített iszap egy részét eltávolítják a rendszerből (fölösiszap elvétel), a másik részét recirkuláltatják a bioreaktorokba. A bioreaktor anyagmérlege: dx V = Qx0 Qxe + µ x dt e V X 0 X e Q, Q, 0 X e e Ahol V a reaktor térfogata (m 3 ) X 0 befolyó iszapkoncentráció (g/l) X e reaktorban uralkodó iszapkoncentráció (g/l) Q térfogatáram (m 3 /nap) µ - fajlagos növekedési sebesség (1/nap) 0 - befolyó szubsztrátkoncentráció (g/l) e elfolyó szubsztrátkoncentráció (g/l) tökéletesen kever tartályreaktor (CTR) 9

10 Iszaprecirkuláció: A kiülepített eleveniszap nagy részét visszavezetik a bioreaktorba. Miért van erre szükség? A biomassza anyagmérleg egyenletéből felírható állandósult állapotra: dx 0 = V = Qx0 Qxe + µ xe V dt Amennyiben feltételezzük hogy a bioreaktorba befolyó biomassza mennyisége 0 (x 0 =0), felírható: µ x e Q x V 1 = x τ = e e 1 µ = τ V τ = Q Ahol τ a hidraulikai tartózkodási idő (h). Azaz állandósult állapotban a hidraulikai tartózkodási idő reciproka meg kell hogy egyezzen a mikroorganizmusok szaporodási sebességével. Ez igen nagy bioreaktorok kiépítését tenné szükségessé. Ha a hidraulikai tartózkodási idő reciproka nagyobb a szaporodási sebességnél, a reaktor leürül, a mikroorganizmusok kimosódnak a rendszerből. Amennyiben iszaprecirkulációt alkalmazunk a rendszerben, folyamatosan újraoltjuk a bioreaktort a kimosódott mikroorganizmusokkal. Azaz x 0 >0. Ebben az esetben iszap csupán az iszapelvétel útján távozik a rendszerből, így a reaktorokban az iszapkoncentráció jól szabályozható. Recirkuláció alkalmazása esetén az ún. iszap tartózkodási idő (RT sludge retention time (h)) különbözik a hidraulikai tartózkodási időtől. Ilyenkor RT >> τ. τ = 3 V ( m ) 3 Q( m / h) RT 3 3 V ( m ) xe ( kg / m ) = iszapelvétel( kg / h) Állandósult állapotban az iszap tartózkodási ideje megegyezik a mikroorganizmusok növekedési sebességének reciprokával (RT=1/µ). A bioreaktor elrendezés hatása az eleveniszapos rendszer működésére Tökéletesen kevert tartályreaktor (CTR): 0 e X 0 X e Q, Q, 0 X e e 10

11 Tökéletesen kevert tartályreaktor esetén a reaktorban kialakuló szubsztrátkoncentráció megegyezik az elfolyó szubsztrátkoncentrációval. orba kapcsolt reaktorok: e X e Q, Q, 0 e X e orba kapcsolt reaktorok esetén különböző szubsztrátkoncentráció értékek alakulnak ki a különböző bioreaktorokban. Ilyen módon szubsztrátprofil alakítható ki, ezt kihasználva a tisztítás hatékonysága fokozható a CTR-hez képest, azaz: Azonos szennyvízterhelés mellett nagyobb szennyezőanyag-eltávolítás érhető el azonos össz bioreaktor térfogatban. Vagy: Nagyobb terhelés viselhető el azonos összes reaktortérfogatban, azonos tisztítási követelmények mellett. Vagy: Azonos terhelés mellett azonos elfolyó követelmények tarthatók kisebb össz reaktortérfogattal. Az eleveniszap biomassza ülepíthetősége Az eleveniszapos szennyvíztisztító telepek hatékonyságát jelentősen befolyásolja a biodegradációt végző biomassza ülepíthetősége. A bioreaktorokban szuszpenzió formájában jelenlevő eleveniszap bizonyos tartózkodási idő után az utóülepítőbe kerül, ahol megtörténik a biomassza ill. az egyéb szilárd szennyezők kiülepítése a tisztított vízből. A telep hatékony működését alapvetően veszélyezteti, ha az ülepítési lépés során az eleveniszap nem választható el megfelelően a tisztított víztől. Ilyen esetekben lehetetlenné válik az előírt elfolyó-határértékek betartása, ill. szélsőséges helyzetben bizonyos időszakokra a tisztító telep maga is szennyezőforrássá válhat, mivel a tisztított víz jelentős mennyiségű biomasszát sodor magával. Ennek megfelelően az eleveniszap mikroflóra ülepíthetőségének vizsgálata, az 11

12 ülepedési problémák okának feltárása és hatékony kezelése rendkívül nagy jelentőségű a vonatkozó telepek működtetése szempontjából. Jól ülepíthetőnek minősül az az eleveniszap, amely az ülepítés során rövid idő alatt tiszta felülúszót és sűrű iszapüledéket eredményez. Az ülepedési képesség számszerűsítése a Mohlmann-index alkalmazásával történik. A Mohlmann-index 1 l eleveniszapban 30 perc ülepedési idő után kialakult iszaptérfogat és az iszapkoncentráció hányadosa megadja 1 g iszap 30 perces ülepedési térfogatát. Erre utal az angol elnevezés: ludge Volume Index (VI, [cm 3 /g]). A flokkulumszerkezetet befolyásoló tényezők A bioreaktorokban tartózkodó mikroorganizmusok aggregált részecskéket, pelyheket ún. flokkulumokat képeznek. A flokkulumok struktúrája és mérete nagymértékben befolyásolja az eleveniszap ülepíthetőségét. Ismert tény, hogy az eleveniszapban jelenlevő baktériumok csoportjai alapvetően kétféle morfológiával jellemezhetők: fonalas és flokkulens struktúrával. Az iszap ülepedési tulajdonságai nagymértékben függenek e két megjelenési forma arányától. Az ábra szerint háromféle flokkulum alapszerkezet különböztethető meg a flokkulens/fonalas arányt figyelembe véve. a. Elfonalasodott szerkezet b. Flokkulens szerkezet c. Optimális szerkezet Flokkulum-alapszerkezetek Az a struktúrájú elfonalasodott iszap rendkívül nehezen ülepíthető, az VI értékek ilyen esetben igen magasak, fonalas szerkezete révén viszont jó szűrőkapacitással rendelkezik, ami tiszta felülúszót eredményez. A flokkulens iszap ( b ) VI értékei alacsonyak, azonban fonalas szervezetek hiányában a felülúszó zavaros, nagy lebegőanyag-tartalmú. Az optimális iszapszerkezet a flokkulens és a fonalas formák kiegyensúlyozott arányánál áll fenn ( c ). Ennél a struktúránál érvényesül a fonalak szűrőképessége az ülepedőképesség jelentős romlása nélkül. A flokkulens és a fonalas mikroorganizmusok fajlagos növekedési sebessége különbözőképpen függ a szubsztrátkoncentrációtól, ezt kihasználva a flokkulens/fonalas arány szabályozható. 12

13 µ 2 1 Flokkulens Fonalas A flokkulensek és fonalasok fajlagos növekedési sebességének függése a szubsztrátkoncentrációtól A flokkulens/fonalas arány szabályozására alkalmas rendszerek az ún. szelektoros rendszerek. A szelektoros rendszerek (ld. ábra) a sorba kapcsolt reaktorok egy fajtájának tekinthetők. Az ilyen technológiáknál a tisztító medencék előtt, sorba kötve egy elkülönített tér, az ún. szelektor helyezkedik el. Az elkülönített szelektortérben a további bioreaktorok környezeti paramétereitől (tápanyag-koncentráció, oxigén-koncentráció, stb.) eltérő értékeket lehet fenntartani. Ilyen módon bizonyos egyébként a rendszerből kimosódó, ill. csekély hatékonysággal működő mikroorganizmusok eleveniszapban való felszaporítása (szelekciója) válik lehetővé. Befolyó zelektor 1 További bioreaktorok 2 Utóülepítő Tisztított víz Iszaprecirkuláció Fölösiszap elvétel zelektoros rendszer kapcsolási sémája Az ábrák alapján látható, hogy a szelektorban kialakuló magas 1 iszapkoncentráció a flokkulensek szaporodásának kedvez, míg a további bioreaktorok alacsony szubsztrátkoncentrációja a fonalasok szaporodását segíti. A biomassza a recirkuláción keresztül keveredik, így a flokkulensek keverednak a fonalasokaal és kialakulhat az ideális iszapszerkezet. 13

14 Biológiai nitrogéneltávolítás: Két lépcsője: Nitrifikáció: NH 3 NO 2 NO 3 a nitrifikáló mikroorganizmusok az ammóniát nitritté, ill. később nitráttá oxidálják. A nitrifikáló organizmusok autotrófok, nincs szükségük az energiatermeléshez szervesanyagra. Kizárólag oxigén jelenlétében (aerob körülmények között) élnek. Denitrifikáció: NO 3 NO 2 N 2 a denitrifikáló mikroorganizmusok anoxikus körülmények között (oxigén hiányában) a nitrátot elemi nitrogénné képesek redukálni. A denitrifikáló organizmusok heterotrofok, élettevékenységükhöz szükség van biodegradálható szervesanyagra. A kombinált nitrifikáció és denitrifikáció során a szennyező nitrogéntartalom nitrogén gáz formájában eltávozik a rendszerből.!!! Rendkívül hasznos, mivel egy szennyező a környezetre ártalmatlan formában távozik a rendszerből!! A kombinált nitrifikáció, denitrifikáció technológiai megvalósításának lehetőségei: Utó-denitrifikáció: Pótszénforrás EÜ N DN L UÜ1 fölösiszap elvétel Az előülepített szennyvíz aerob térbe kerül (nitrifikáló tér, N), ahol megtörténik a szervesanyagok lebontása ill. az ammónia nitráttá alakítása (nitrifikáció). Az aerob tér után nem levegőztetett reaktorba (denitrifikáló tér, DN) kerül a biomassza, ahol a befolyó nitrát anoxikus körülmények között denitrifikálódik. Hártánya: mivel az aerob térben a szénforrás nagyrésze elfogy, pótszénforrás adagolása szükséges. 14

15 Elő-denitrifikáció EÜ DN N UÜ1 elegyrecirk iszaprecirk fölösiszap elvétel Az elő-denitrifikáció során az előülepített befolyó szennyvíz nem levegőztetett reaktorba kerül (DN), majd átfolyik a levegőztetett reaktorba (N). A levegőztetett reaktorban megtörténik a nitrifikáció, a keletkezett nitrátot elegyrecirkulációval ill. iszaprecirkulációval juttatjuk vissza a denitrifikáló térbe, ahol a befolyó szennyvíz szervesanyag tartalmának felhasználásával megtörténik a denitrifikáció. 15

Biológiai szennyvíztisztítás

Biológiai szennyvíztisztítás Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül

Részletesebben

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/vebimanager Bakos Vince, Dr. Tardy Gábor Márk (Dr. Jobbágy Andrea ábráival) BME Alkalmazott

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Részletesebben

A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái

A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezetvédelem alapjai Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens A szennyvíztisztítás célja és alapvető

Részletesebben

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A

Részletesebben

A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái. I. A biológiai bonthatóság fogalma és környezetvédelmi jelentősége. A környezetvédelem alapjai

A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái. I. A biológiai bonthatóság fogalma és környezetvédelmi jelentősége. A környezetvédelem alapjai BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezetvédelem alapjai A tisztítás célja és alapvető technológiái Dr. Jobbágy Andrea egyetemi

Részletesebben

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek

Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek Biológiai műveletek Mikroorganizmusok, sejt és szövettenyészetek felhasználása műszaki feladatok megoldására. Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Mikroorganizmusok

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szennyvíztisztítás II. 21.lecke A mikroorganizmusok energiagazdálkodása: A heterotrof

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZT ZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA KÖLCSÖNHATÁS ZÁPORKIÖMLÔ KEVERÉKVÍZ ELHELYEZÉSE NYERSSZENNYVÍZ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP M B K TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSE CSATORNA HÁLÓZAT SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

NEHEZEN BONTHATÓ, VAGY TOXIKUS KOMPONENSEKET TARTALMAZÓ IPARI

NEHEZEN BONTHATÓ, VAGY TOXIKUS KOMPONENSEKET TARTALMAZÓ IPARI NEHEZEN BONTHATÓ, VAGY TOXIKUS KOMPONENSEKET TARTALMAZÓ IPARI SZENNYVIZEK BIOLÓGIAI KEZELÉSE (Ph.D. disszertáció) Készítette: Témavezetõ Farkas Ferenc okl. vegyészmérnök Dr. Németh Károly egyetemi tanár

Részletesebben

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A DEMO technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz.

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nyers szv. Szennyvíztisztítás technológiai egységei Rácsszem. Elszállítás Csurgalékvíz Homok Rács Homokfogó Mechanikai tisztítás

Részletesebben

Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai

Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai Ph.D. értekezés tézisei Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai optimálására Készítette: Plósz Benedek György Témavezető: Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens BUDAPESTI

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák Mechanikai és biológiai tisztítási fokozat Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Főbb csoportjai: 1.

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Bevezetés - helyzetkép

Bevezetés - helyzetkép Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu

Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu Dr. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Szabó Anita Kf39 463-2666 anita@vkkt.bme.hu Letölthető anyagok: Tanszéki honlap: www.vkkt.bme.hu Oktatás

Részletesebben

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban:

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: 1. Palicska János (Szolnoki Vízmű) megfigyelése: A hagyományos technológiai elemekkel felszerelt felszíni vízmű derítőjében érdemi biológia volt megfigyelhető.

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Eleveniszapos biofilmes szennyvíztisztító rendszerek biológiai nitrogén eltávolításának kombinált optimalizálása

Eleveniszapos biofilmes szennyvíztisztító rendszerek biológiai nitrogén eltávolításának kombinált optimalizálása Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék Eleveniszapos biofilmes szennyvíztisztító rendszerek biológiai nitrogén eltávolításának kombinált optimalizálása

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges

Részletesebben

Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban

Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban OTKA-37893, SZAKMAI BESZÁMOLÓ Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban 1. BEVEZETÉS, KUTATÁSI CÉL Az un. eleveniszapos szennyvíztisztítás világszerte a legelterjedtebb

Részletesebben

Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal

Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal ProMinent ProLySys eljárás Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal Vizkeleti Zsolt értékesítési vezető ProMinent Magyarország Kft. 2015. szeptember 15. Szennyvíztisztító telep ProMinent Cégcsoport

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem

Részletesebben

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával Prókai Péter Előzmények - rekonstrukció szükségessége - technológia kiválasztása, feltételek Konvencionális eleveniszapos

Részletesebben

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

hír CSATORNA TARTALOM

hír CSATORNA TARTALOM hír CSATORNA 2006 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja május június TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 M. Krempels Gabriella: Merre tart a hazai csatornázás és szennyvíztisztítás... 3 Jobbágy Andrea,

Részletesebben

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen Bakos Vince, vízminőség osztályvezető Deák Attila, üzemeltetési és technológus

Részletesebben

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Szakmai publikáció Budapest, 2010. június Környezetvédelem 2010/3. Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Fazekas Bence, Kárpáti Árpád, Reich Károly (Pannon Egyetem) Varvasovszki

Részletesebben

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Szabadalmi igénypontok l. feljárás nitrogénben koncentrált szennyvíz kezelésére, amely eljárás során ammóniumot nitritekké oxidálunk, ezt követöen pedig

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A klasszikus biológiai szennyvíztisztítás Mechanikai fokozat Nagy sűrűségű szervetlen anyagok Úszó anyagok (zsír, olaj) Ülepedő

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből,

Részletesebben

Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák. Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft.

Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák. Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft. Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft. 1 Szennyvíztisztítási eljárások Intenzív technológiák Eleveniszapos

Részletesebben

A hagyományos és természetközeli szennyvíztisztítási rendszerek. Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia

A hagyományos és természetközeli szennyvíztisztítási rendszerek. Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia A hagyományos és természetközeli i rendszerek Zöld Zsófia, Környezeti mikrobiológia és biotechnológia Mi a vízszennyezés? Minden olyan vízbe került anyag vagy vízre gyakorolt hatás, amely a felszíni vagy

Részletesebben

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő

Részletesebben

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Pulai Judit Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A szennyvíztisztítás

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet. Dr. Takács János, Nagy Sándor egyetemi docens, tanszéki mérnök

Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet. Dr. Takács János, Nagy Sándor egyetemi docens, tanszéki mérnök MISKOLCI EGYETEM Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet Dr. Takács János, Nagy Sándor egyetemi docens, tanszéki mérnök IX. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése

Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése 2.1. A technológia kialakulása, történeti fejlődése 2.1.1. Egy iszapkörös eljárások Az élővizek oxigénellátását és öntisztulását intenzifikáló, levegőztetéssel

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)

Részletesebben

Műszerezés és szabályozás az eleveniszapos. Pannon Egyetem

Műszerezés és szabályozás az eleveniszapos. Pannon Egyetem Műszerezés és szabályozás az eleveniszapos szennyvíztisztításban Pulai Judit Pannon Egyetem Az eleveniszapos rendszerek főbb típusai Folyamatos betáplálású térben ciklizált (anaerob, anoxikus, aerob) rendszerek

Részletesebben

univerzális szennyvíztisztító kisberendezések

univerzális szennyvíztisztító kisberendezések univerzális szennyvíztisztító kisberendezések Univerzális kiegyenlített terhelésû szennyvíztisztító kisberendezés kommunális szennyvizekhez 35 lakosegyenértékig Az ORM kisberendezések családi házak, nyaralók

Részletesebben

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL Küldetés Az elektro-kémiai kommunális szennyvíztisztító

Részletesebben

A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján

A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján A szennyvíztisztítás ellenőrzésének analitikai lehetőségei Pulai Judit (VE) Helmut Kroiss - Karl Svardal (TU Wien - Austria) közleménye alapján Bevezetés A szennyvíz különböző szennyező anyagok és víz

Részletesebben

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10%

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10% SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) A közműolló időbeli változása Magyarországon ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10% 1 2 nem hasznosítható víz Közvetlen kár:

Részletesebben

A fonalas baktériumok szaporodását befolyásoló tényezők az eleveniszapos tisztításban

A fonalas baktériumok szaporodását befolyásoló tényezők az eleveniszapos tisztításban A fonalas baktériumok szaporodását befolyásoló tényezők az eleveniszapos tisztításban I. Bevezetés Oláh József Horváth Gábor A szennyvíztelepek üzemeltetési gyakorlatában jól ismert a fonalas szervezetek

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz

Részletesebben

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

Felszíni oxigén beoldódás kizárása úszó fedlappal nem levegőztetett eleveniszapos medencékből

Felszíni oxigén beoldódás kizárása úszó fedlappal nem levegőztetett eleveniszapos medencékből Felszíni oxigén beoldódás kizárása úszó fedlappal nem levegőztetett eleveniszapos medencékből Bakos Vince 1, Weinpel Tamás 1, Vánkos Zsombor 1, Hári Máté Ferenc 1, Nagy Eszter 1, Makó Magdolna 2, Jobbágy

Részletesebben

Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata

Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Kistelepülési szennyvíztisztítók intenzifikálása Előadó: Paszera András Dénes

Kistelepülési szennyvíztisztítók intenzifikálása Előadó: Paszera András Dénes Kistelepülési szennyvíztisztítók intenzifikálása Előadó: Messer Csoport A Messer Csoport világszerte a legnagyobb, családi tulajdonban lévő ipari gázgyártó specialista. A Messer gázok úgy, mint oxigén,

Részletesebben

Mikrobiológiai üzemanyagcella Microbial Fuel Cell - MFC. felhasználási lehetőségei

Mikrobiológiai üzemanyagcella Microbial Fuel Cell - MFC. felhasználási lehetőségei Szennyezés elimináció és kapcsolt elektromos energia termelés mikrobiológiai üzemanyagcellában Mikrobiológiai üzemanyagcella Microbial Fuel Cell - MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak

Részletesebben

A szénforrás és a tápanyag elérhetőség szerepe az eleveniszap szerkezet kialakulásában és a bioreaktor elrendezés optimalizálásában

A szénforrás és a tápanyag elérhetőség szerepe az eleveniszap szerkezet kialakulásában és a bioreaktor elrendezés optimalizálásában Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék A szénforrás és a tápanyag elérhetőség szerepe az eleveniszap szerkezet kialakulásában és a bioreaktor

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00

10,00 6,00 50,00 302,00 50,00 175,00 122,00 66,00 30,00 30,00 175,00 200,00 18,10 66,00 0,00 6. ÉVFOLYAM 9.SZÁM 1999. December A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Szolnok város szennyvíztisztító telepe Szolnok város szennyvíztisztító telepének megépítésével,

Részletesebben

A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA

A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA Az energiaforrás természete 1. Fototróf energia a fotokémiai reakciókból, energiforrás a fény 2. Kemotróf energia a fénytől független kémiai reakciókból, energiaforrás a környezetből

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Ditrói János szennyvízágazati fımérnök Debreceni Vízmő Zrt. A Debreceni Vízmő Zrt 2009-ben

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása MaSzeSz Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapest, 2016. február 11. Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása Tóth Gábor Nyírségvíz Zrt. A probléma felvetése

Részletesebben

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása Környezetvédelem A szennyvíztisztítás célja Technológiai rendszerek 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása 2008/2009-as tanév, I. félév Horváth Balázs SZE MTK BGÉKI

Részletesebben