A lelkigondozás elmélete és gyakorlata HEFOP P /1.0 A LELKIGONDOZÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Átírás

1 A LELKIGONDOZÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA 1

2 Készült a Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program támogatásával, a jelő projekt keretében. Sávai János 2

3 نيملعلا بر هلل دمحلا Барои бародарам ва рафикам Анвар. Анушервон 3

4 Ó, Uram, mennyire szívedbe zártad teremtményedet! Csöndes, szelíd tekintetedet nem képes a lélek elfelejteni! (Sziluán sztarec) 1 Bevezetı Olyan kézikönyvet szeretnénk a hallgatók kezébe adni, amely áttekinthetı összefoglalót nyújt a lelki segítıszolgálat elméleti és gyakorlati kérdéseirıl, feladatairól. Mivel tankönyvrıl van szó, tudatosan törekedtünk arra, hogy megtanulható legyen, s ugyanakkor a közölt és elsajátított ismeretanyag egyértelmő eligazítást, vagy inkább bátorító kiindulópontot nyújtson a segítésnyújtásra vállalkozóknak. Természetesen nem vállalhatja egyetlen ilyen könyv sem, hogy mindent elmond és minden esetre felkészít: a gyakorlatnak és az osztozásnak döntı jelentısége van. A gyakorlat: ennek során fedezzük fel valós adottságainkat, sajátos hangszínünket, azt az iskolát, amelyet mindannyian kialakítunk: ahogyan én fogadom a hozzám fordulót, ahogyan hallgatom, reagálok, részt veszek küzdelmében. Az osztozás: minden segítınek nagy felelıssége, hogy rendszeres és mély szupervízió segítségével szembesüljön helyzetével. Enélkül súlyosan vétünk önmagunk ellen, de tönkretehetjük családi szeretetkapcsolatunkat éppúgy, mint azt, aki segítı személyt remélt bennünk; olyan segítıszemélyt, aki maga szilárdan áll, s nem fogja még zavarosabb és veszedelmesebb helyzetbe rántani ıt. A segítés több területét is érintjük: az általában vett segítıbeszélgetésbıl kiindulva a keresztény lelkigondozás, lelkivezetés, a keresztény tökéletességre törekvés megfontolásain át a szeretetben való legteljesebb önátadásig. Ez a keskeny út gyakran meredek, veszedelmekkel teli: vezetı segítsége nélkül könnyen vezethet végzetes bukásba, torzulásokra. A lelkisegítés sajátos területeit is áttekintjük: pszichés betegek, fogyatékkal élık, súlyos betegek és a gyászban lévık kísérésének feladatait. A legtávolabbra sodródottak lelki gondozása ma különösen súlyos feladat, hiszen a világon tömegesen élnek emberek mindenükbıl kifosztottan, megvetettségben s igen gyakran teljesen reménytelenül, Gondozásukra való felkészülés külön kurzust igényelne! Az oktató-nevelı munka eredményessége mindig attól függ, hogy képes-e hatni az iskola falain túl: meg tudjuk-e érinteni a családot, ahol a gyermek él? A családok által tudunk-e hatni a társadalmi életfelfogásra (értékrendszerre, amely az igényeket, törekvéseket szabályozzák)? A lelkisegítés legtöbb családban idıszerő: létbizonytalanság, kilúgozott kapcsolatok és devalválódott értékrend: a nevelı munkánk olyan közegben mozog, ahol nem értik azt a nyelvezetet, ame- 1 SZOFRONYIJ (2006),

5 lyet mi beszélünk! A normális életre való felhívás követelményeit igen sok szülı sértésnek, a családi életbe való beleavatkozásnak tekinti. 2 Az oktatás-nevelés egymástól elválaszthatatlan: az egész embert érinti. Egyik a másik nélkül hatástalan. A nevelés feladata a tudatlanság okozta sebek gyógyítása. Ezek a sebek gyakran rejtett (szégyellt) nyomorúságok, s csak azt látjuk, hogy valami nincs rendben a gyerek körül, vagy a családban. Éppen ezért a segítıszolgálat alapjainak elsajátítása elemi feladata a leendı nevelınek. A kurzus nem minden résztvevıje lesz klinikai lelkisegítı, vagy lelkigondozó egy egyházközségben. Azonban mindenki, aki nevel, kell, hogy szeme és füle legyen észrevenni a rejtett repedéseket. Másként csendül a csengı, ha ép, s másként, ha benne titkos repedés van. A gyermekek reakcióiból, a szülık magatartásából, emberek panaszaiból lassú, türelmes figyeléssel és tanulással ismerjük fel, hol segíthetünk és hogyan. Ez a könyv nem abban eredeti, hogy ezt még soha senki le nem írta. Sıt: szeretném jelezni, hogy rengeteg kiváló szakkönyv áll rendelkezésre egy-egy témával kapcsolatban. Az oktatás-tanulás számára igyekeztem egy sajátos elméleti-gyakorlati csoportosítást úgy kialakítani, hogy ennek alapján kinek-kinek adottsága és igénye szerint alkalma lehessen további elmélyülésre. Éppen ezért a fejezetekhez olyan irodalmi forrásokat jelöltem, amelyek segítenek a szakmai kérdések teljesebb tisztázásában. Lehet, hogy a segítıszolgálattal kapcsolatos rengeteg információ elbátortalanít bennünket. Sokan vagyunk így ezzel: én erre képtelen vagyok. Mégis, legalább egyszer meg kell próbálni. Mindig csak egyszer. Aztán még egyszer: a kudarcok sokkal fontosabbak, mint a sikerek, mert azokon még mindig lehet javítani. Helen Keller, akinek nevével többször is találkoznak ebben a könyvben, személye rengeteg bátorítást ad évtizedek óta. Helen csecsemıként minden kapcsolatteremtı eszközét elvesztette, majd egy fantasztikus tanítónı, Anne Sullivan segítségével mindezt százszorosan visszaszerezte. Nos Helen írja egy rettenetes könyv-kudarc után a következıket: Nincs mód eredetivé válni, csak születni lehet annak mondja Stevenson. Lehet, hogy nem vagyok eredeti, de néha azt remélem, kinövöm mesterkélt, vendéghajas kompozícióimat. Akkor talán majd felszínre kerülnek saját gondolataim és élményeim. 3 Tehát: bátorság! Fogjunk hozzá: megér egy életet. Szeged, június 26. Dr. Sávai János 2 V. ö. BARRISH H. H. BARRIS I. J.: Managing Parental Anger. Shawnee Mission, Overland Press, KELLER, Helen: Életem története. Prugg Verlag, Eisenstadt, 1976, 59. 5

6 1. t a r t a l o m 1. Bevezetés a keresztény lelkigondozásba 2. Humanisztikus pszichológia és lelkigondozás Pszichospirituális lelkigondozás 2. A segítı kapcsolat és kommunikáció jellemzıi. 1. A kommunikáció jellemzıi 2. A segítıszolgálat krízisei (kiégettség) 3. Lelki egyensúly 3. Lelkisegítés gyakorlata 25 Kommunikációs alapok 4. A segítıbeszélgetés A keresztény lelkigondozói beszélgetés Istenkép emberkép lelki egészség 6. A lelkivezetés Imádság, elmélkedés, misztika Gyónás Lelkiismeret és bőntudat 2. A gyónás gyakorlati megfontolások 9. Pszichés betegek lelkigondozása A lelki betegségek a keleti (ortodox) keresztény hagyományban 2. Pszichikai betegségek és a lelkigondozás lehetıségei, feladatai A szorongás (félelem) 207 Szocializáció és devianciák 1) A suicid állapot elızményei, kialakulása 2) Suiciditásra való hajlam ismérvei 3) Fiatalkorú suicid magatartás Betegség, szenvedés, halál Betegek gondozása Felkészülés a halálra 13. Szenvedélybetegségek Az alkoholfüggıség lélektana és a szabadulás lehetıségei 2. A drogfüggés Másság jelentése, lélektana és lelkigondozói feladatok 283 Az öregedés és öregkor krízisei 295 Gyász, gyászfolyamat 308 Egyházi hivatások és a lelkigondozás 323 Utószó 339 6

7 Irodalomjegyzék 340 7

8 8

9 1. Bevezetés a keresztény lelkigondozásba Humanisztikus pszichológia és lelkigondozás Pszichospirituális lelkigondozás Mielıtt a lelkigondozás elméleti és gyakorlati tartalmát vizsgálnánk, érdemes tudománytörténeti szempontból legalább röviden áttekinteni azokat az irányzatokat, amelyek megalapozták, és hosszú évtizedeken át meghatározták (meghatározzák) a lelkigondozás gyakorlatát. 4 A történeti sorrend és a jelentés-tisztázás miatt is fontos röviden összefoglalni az ortodox lelkigondozói hagyomány álláspontjait. Mindjárt az elején tisztáznunk kell a kiindulási alapokat. A következıkben a segítségnyújtás alapjának az Evangéliumot tekintjük, hiszen keresztény lelkigondozásról lesz szó. Hans Urs Von Balthasar a keresztény kultúráról mondta a következıket, de segít megérteni, hogy mit jelent a lelkigondozás keresztény sajátossága: Az Evangélium nem ad konkrét felvilágosítást a keresztény kultúrával kapcsolatban. Efféle felvilágosítások azonban mégiscsak ott rejlenek Krisztusnak abban a felszólításában, hogy tegyünk tanúságot (egészen a Jelenések könyvében szereplı vértanúságig). Tanúságnak számít a csodálatos Filemon-levél is (amelynek minden szava csupa keresztény humanizmus); tanúságtétel történik akkor is, amikor megtesszük mindazt, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami dicséretes, ami erényes és magasztos (Fil 4,8). Ha következetesen keresztények vagyunk, akkor egyben következetesen humánusak is vagyunk, már csak azért is, mert egyetlen vallás sem követel és tanúsít nagyobb tiszteletet az embertárssal és nemkülönben a testi léttel szemben, mint a Megtestesült, Krisztus és a kettıs parancsolat vallása. 5 Isten Fiának megjelenése a világban a Megtestesülés az Isten leghumánusabb tette. Nem szabad letagadni testi valóságunkat, ha emberek akarunk lenni. Balthasar szavaival élve: Isten minden szellemi vonásának meg kell testesülnie egészen a test feltámadásáig, és mindig is megtestesültként kell léteznie. Ami mindebbıl a lelkigondozásra következik szintén Balthasart idézve a következıt jelenti: Az Újszövetség sohasem emelkedik a testi szféra fölé. De az, ahogyan az ember megéli testiségét, nagyon is rendezetlen, kivált ma. Mi, keresztények, mint már említettem, nem erıszakolhatjuk rá vonatkozó normáinkat egy ateista világra, de életünkkel megjeleníthetünk valamit, ami megközelíti az egész ember tisztaságát. Ennek pedig egészen lényegi összetevıje a test szférája: Az Ige testté lett. Krisztus alapján az egész, testi létet élı emberben (és a testhez hozzá tartozik a nemiség is) keresztény rendet kell kialakítanunk. És ez mindkét életformára igaz, a házasságra és a szüzességre egyaránt. Utóbbira Jézus és Pál szerint az embernek el kell szánnia magát, ha képes rá; ez azonban semmiképpen sem jelenti a testi vonások levetkızését, azt, hogy a szellem szférájába menekülünk. Ellenkezıleg: a szüzesség a megtestesültség magasabb formája, olyan forma, amely a házasságnál szorosabban rokon a Krisztusvılegény és az egyház-menyasszony kapcsolatának ısképével. 6 4 Tudománytörténeti és fogalomtisztázó összefoglalónkhoz Peter F. SCHMID: Az ember az elsı és alapvetı út Párbeszéd a humanisztikus pszichológia és a lelkigondozás között (Mérleg 2004/ ) tanulmányát használtuk fel. P. F. Schmid a pszichológia doktora, docens és egyetemi magántanár. Személyközpontú pszichoterapeuta, supervisor és személyiségfejlesztı tréner, pszichoterapeuta- és supervisor-oktató, a gyakorlati teológia és a lelkipásztori teológia és a lelkipásztori lélektan kutatója, osztrák, európai és észak-amerikai egyetemek és fıiskolák meghívott elıadója. 5 Hans Urs VON BALTHASAR: Vizsgáljatok meg mindent. Beszélgetés Angelo Scolával. Sík Sándor Kiadó, Budapest, 2004, 47. Az interjú eredeti szövege: Prüfet alles, das Gute behalte (Johannes Verlag Einsiedeln, Freiburg i. Br., 2001) címmel jelent meg. 6 U. o

10 Mi a vallás (esetünkben a keresztény hit gyakorlása) szerepe a lelkisegítésben? Semmi estre sem eszközszerősíthetı a hit! A hit nem fogható fel, mint valami csodatapasz, amit felteszünk, ha valami bajunk van, vagy magunkkal hordunk, hogy elkerüljenek a veszedelmek. Dr. Tringer László pszichológus professzor így fogalmaz a pszichológia és a transzcendens világ lehetséges kapcsolatáról: Attól, hogy valaki keresztény, nem mentesül a betegségektıl, még ha egyébként a hitélete teljesen rendben is van. A vallás nem terápia. Más kérdés, és ezt a mai kutatások bizonyítják, hogy a hívı embernek a hit gyakorlása, az ima többletsegítséget jelent. Kimutatták, hogy akikért imádkoznak, azok jobban gyógyulnak, még akkor is, ha nem tudnak róla. - Pillanatnyilag nem tudjuk, milyen mechanizmusok zajlanak le ilyen esetekben, de valamit észrevettünk ezen a területen. 7 A keresztény lelkigondozás egyik dilemmája, vagy inkább kihívása, hogy felismerje kompetenciája határait. Ez azt jelenti, hogy ne keverje a teológiát és a természettudományt, ne használja fel egyiket a másikkal szemben, ill. egyiket se alkalmazza valamiféle pótléknak. A keresztény lelkigondozás fogalmával sem könnyő helyzet. A keleti (ortodox) gondolkodású lelkigondozás a korai századok hagyományain épülve maga az ortodoxvallás. Sıt bizonyos felfogásban a pszichológiának nem sok helyet hagy: A pszichológiában a lélek nem Isten képmásaként jelenik meg, mint az ortodox terápiában, hanem a test egyszerő ténykedéseként. Ezért lélek-nélküli pszichológiáról beszélünk. A mai pszichológiában a lélek nem rendelkezik lényeggel (ontológiával). És amikor a pszichológia a lélek betegségérıl beszél, egyszerően az ember pszichológiai kiegyensúlyozatlanságát vagy korábbi életének különbözı megrázó tapasztalatát érti alatta. Az ortodoxteológiában a betegség viszont az értelem elsötétedésébıl áll. A humansztikus pszichológiában a terápia ugyancsak a lélek belsı energiáinak kiegyensúlyozása, míg az ortodox teológiában a terápia összefügg az ember Istennel való egységével., Istenlátásával, az átistenülés elérésével, amit az Isten-látással azonosítanak. Az antropocentrikus (emberközpontú) pszichológia terápiás módszere egyértelmően különbözik az ortodox pszichoterápiától. 8 Az ortodox teológia az egyházatyák hagyománya szerint nem arisztotelészi módon, hanem az apostolok módján teologizáltak (Teológus Szent Gergely 9 ). Az ember gyógyítása is ezen a szemléleten alapul. Ezért illeti kritikával (az ortodox lelkigondozás) a nyugati szemléletet: Az antropocentrikus pszichológia nem képes különbséget tenni a teremtett és a nem teremtett energiák között; más szavakkal, hogy egy betegség kimerültség vagy birtoklás következménye; de nem fogadja el a teremtetlen kegyelem mőködését sem. Mindent egyetlen tényezınek tulajdonít. A pszichológia nem hisz a gonosz létezésében, és a legnagyobb mértékben tagadja Isten teremtetlen kegyelmeinek hatásait. 10 Az egyoldalúan természettudományos és determinista irányzatú viselkedésterápiával szemben a 20. század közepén kezdtek erıteljesen fellépni olyan irányzatok, mint az ún. hu- 7 Z. TÓTH Csaba: Vallás és terápia. KÉPMÁS családmagazin január. 8 VLACHOS, Hierotheos: A lélek betegsége, a lélek gondozása a keleti keresztény (ortodox) hagyományban. Zöld-S Studio, Budapest, 2002, 41. H. Vlachos archimandrita Görögországhoz tartozó Epirus Ioannina nevő helységében született 1945-ben. Teológoiai tanulmányait a Thesszaloniki Egyetemen végezte ben szentelték pappá. Athénben a metropolita mellett teljesített szolgálatot. Ortodox etika tanára az Atiochiai Patriárkátus Észak-Libanoni Damaszkuszi Szent János teológiáján ben megválasztották Nafpaktos és Sz. Vlasios metropolitájának. 9 Nazianzi (Nazianzoszi) Szent Gergely ( ), akit a teológus kitüntetı névvel is illetnek. Sasima püspöke, egyháztanító. Kelet négy nagy Egyházatyáinak egyike, Nagy Szent Baszileiosz barátja. Írásai éleselméjő tanításokat tartalmaz a Szentháromságról. Költeményei egész életén át tartó Istent keresı vágyakozást, megrendültségeit fejeznek ki. 10 Vlachos a filozófia és a teológia viszonyát, ill. különbségét fejtegetve mondja: A filozófia az ember értelmének sarja vagyis az értelem és a gondolkodás meghatározza a felfogások kifejezését és megfogalmazását -; viszont a teológia Istennek az ember tiszta szívébe történı kinyilatkoztatásának a gyümölcse. Elıször a szív fogadja a kinyilatkoztatást, és azután az ész megfogalmazza azt. VLACHOS (2002), 36,

11 manisztikus és a személyközpontú pszichológia elméleti és gyakorlati felfogása. Kiemelkedı Carl R. Rogers 11 személyközpontú pszichológiája, vagy Ruth Cohn 12 témacentrikus interakció elgondolása, ill. Jacob L. Moreno 13 pszichodrámája. Ez a pszichológia és a pszichoterápia harmadik útjának nevezett irányzat a következıkben fogalmazza meg alaptörvényeit: 1. Az ember több mint alkotóelemeinek összege. 2. Az ember alapvetıen emberi vonatkozásokban létezik. 3. Az ember tudatosan él. 4. Az embernek választási szabadsága van. 5. Az ember célokért él. 14 Ebben az idıben indult el a fıként amerikai protestáns lelkigondozói eljárásban honos kinyilatkoztató lelkigondozó felfogással szemben egy új irány. Ebben anélkül, hogy megfeledkeztek volna a kinyilatkoztatás tartalmáról, fıként az emberek élethelyzetének öszszevetését vették alapul. A lelkigondozást inkább kisérésként fogták fel. A katolikus gyakorlatban a II. Vatikáni Zsinat szellemében a pasztorálás a közösség feladata. A humanisztikus pszichológia és a lelkigondozás kölcsönösen hatottak egymásra. 15 A teológusok és lelkigondozók egyaránt érdeklıdtek a humántudományok iránt, fıként a pszichológia és pszichoterápia megfontolásait értékelve (kritizálva is). Ebbıl a dialógusból születtek azok a felismerések (dimenziók), amelyeket a lelkigondozásban alapul kell venni. 1. A lelkigondozás pszichológiai alapjai A következıkben sorra vesszük azokat az irányvonalakat, amelyek a hiteles és eredményes lelkigondozás követelményei. a) Ki az ember? a személyes dimenzió Mind a testi gyógyításban, vagyis az általános orvosi eljárásban, mind a lélektanban mélyen gyökeret vert az embert tárgyként, szervek összességeként, azok biokémiai funkciójának szintjén kezelni. Mivel a betegségek (fıként keringési, idegrendszeri) jelentıs százaléka lelki eredető, a gyógyító gyakorlat zátonyra fut igyekezetével: csak a következmények felszámolására, eltüntetésére korlátozódik. Az ember beteg: teljes valóságával, ahol nincsenek határvonalak, mert egyetlen egysége megbomlása kihat minden valóságára. 16 A természettudomány mindenhatóságának tévhite legalább olyan súlyos zavarokat keltett és kelt a mai napig, ami mind a gyógyítókat (orvos, ápoló), mind a gyógyulni kívánókat félrevezeti. Az egészség (salus), vagyis a lét teljessége végtelenül több mint a tünettelenség, a szervek mőködése, a bır ránctalansága, vagy a halál dátumának hátrébb piszkálása. Ami pedig éppen a meghalást illeti: az egészséges gondolkodásmód szerves részét kell, alkossa. A halál-tudatot 11 Carl R. Rogers ( ). 12 Ruth Cohn (1912-) a témára centralizált interakció (TCI) kidolgozója. 13 Jacob Levy Moreno ( ): a pszichodráma módszerének megteremtıje; a szociometriai módszertani munkája mérföldkı a pszichológiában. 14 J. E. T. BUGENTAL: The third force in psychology, Journal of Humanistic Psychology 1 (1964), Idézi: SCHMID (2004), Szellemi alapot adtak a két mozgalomnak az egzisztencialista és perszonalista irányzatú filozófusok és teológusok: Tillich, Niebhur, Buber. 16 Az 1960-as évek országos hírő gyógyító embere volt a Csongrád megyei Csanádalbertiben lakó Mészáros bácsi. Neki elegendı volt, hogy az emberek körmére nézzen : azok sajátos (csak nagy gyakorlattal, odafigyeléssel észrevehetı) elváltozásairól kiolvasta az illetı belsı baját. Mivel Mészáros bácsi nem rendelkezett tudományos felkészültséggel, a sajtó és a hatóságok alaposan meghurcolta: sarlatán, bőbájos, szélhámos, aki elıszeretettel ölelgeti az asszonyokat azon a címen, hogy helyére rántja csípı- és gerinc ficamaikat. Pedig az idıs ember valóban tudta, hogy mi a baj: világosan megmondta az illetınek, hogy az ı teája a gyomrot rendbe hozza, de a szívet nem ha éppen az illetı győlölködése, bánata, önemésztı gondja volt a betegség gyökere. Gyónjá mög, de röndösen! vagyis engesztelıdj ki adta az utasítást azoknak, akikben ilyen gyükere volt a bajnak. Másokat viszont, valóban helyére rángatott, vagy éppen teákkal kúrált. 11

12 nem kiirtani kell, hanem beépíteni világ- és énképünkbe. A halál tudása teszi az embert szabaddá a világ önabszolutizáló dolgaitól (eseményektıl, emberektıl, tárgyaktól). Az egész emberi valónk alapjában véve a két végsı pont között játszódik: a tudjuk, hogy meg kell halni és a nem akarni tudni arról, hogy meg kell halni. Nem szabad beleesnünk abba a csapdába, hogy e két véglet közül valamelyiknek foglya legyünk, mert az életmővészet éppen azt jelenti, hogy megmaradjunk e kettı között, egyensúlyban. Éppen ezért az ember az egyetlen teremtmény, aki tudja, hogy meg kell halnia. Ez intelligenciája forrása. 17 Az embert tárgyiasító felfogással szemben a találkozáspszichológia (perszonalizmus) az ember személyiségét hangsúlyozza: ki az ember? Ez a gyakorlati pszichiátriában és lelkigondozásban azt jelenti, hogy minden eljárás találkozás, személyes kapcsolat. Ez radikális módon éppúgy kérdésessé teszi a szokásos diagnosztizálást és kezelést, mint a moralizálást és kioktatást, és (ellentétben a szakértıséggel és a hierarchikus értelemmel) az emberek alapvetı egyenrangúságát és a cselekvés kölcsönösségét helyezi a középpontba. 18 A személyközpontú pszichológiában aktualizáló tendenciának nevezik a mélyen bennünk lévı konstruktív magot. A keresztény gondolkodásban ez a gondolat találkozik azzal a meggyızıdéssel, hogy mindannyian megváltottak vagyunk: tehát szó sem lehet arról, hogy egymást megváltsuk, jóra tanítsuk, és egymást óvjuk attól, hogy ragadozó bestiákká váljunk. Csak arról lehet szó, hogy bízzunk egymásban, egymást támogassuk és kölcsönösen segítsük, magunkat a konstruktív életirányban illetve a Szentlélekben bízva kibontakoztassuk. (...) Az ember ilyetén felfogásához tartozik eo ipso a szabadságába és ezzel a felelısségébe vetett hit, de ugyanakkor e szabadság sokféle akadályának és határainak ismerete is. 19 A keresztény közösség maga a lelkigondozás hordozója, vagyis a lelkigondozás az Isten népének feladata. A lelkigondozás kölcsönös segítség és kihívás a keresztény életre. Ez tehát azt jelenti, hogy a lelkigondozást találkozásként értelmezzük: kölcsönös segítség és kihívás a keresztény életre. A pszichológiának és pszichiátriának komolyan kell venni az ember vallásos dimenzióját amennyiben komolyan akarják venni az egész embert. A különbözı fıként népszerősítı tanácsadások gyakran megelégszenek azzal, hogy pszeudo-vallásos formákat ajánlanak (jórészük fogalmi zavarokkal, kiismerhetetlen zagyvaságokkal főszerezve), amelyekben a lényeg az újdonság! Ezek a látszat-vallások a New Age-tıl a megváltozott tudatállapotokon át a távol-keleti meditációs gyakorlatok utánérzett formáiig, melyek a legjobb esetben is csak a kvázi-lelkiség megnevezésre szolgálnak rá kizárják az egzisztenciális hitkérdéseket, vakvágányra terelik a személyiség fejlıdését. Az elidegenedés forrásává lesz ez a vallás-gyakorlat, hiszen nem párbeszédben talál választ, hanem önmagával akarja elhitetni, hogy minden rendben van, az emberség csak technikák kérdése. 20 b) Test-lélek ember a megtestesülés dimenziója Az emberrıl szóló gondolkodásban a test és lélek kettıs felfogásának (dualizmusának) megszüntetése az ember egységes teljes felfogását eredményezte. A keresztény teológia a megtestesülés és a test feltámadása dimenzióját központi kérdésként éli meg. A tudat, hogy mi emberek mind test- és vérbıl vagyunk, és éppen testünk által kapcsolódunk környezetünkhöz és kortársainkhoz, hatással volta pszichoszomatikától (a beteglét új értelmezésével) a ke- 17 ALBISETTI, Valerio: Imparare a vivere. Edizioni Paoline, Milano 2006, SCHMID (2004), SCHMID (2004), u. o. 20 Valaki találóan jegyezte meg: távol-keleten nincs annyi távol-keleti vallás, mint ahányat nyugaton gyártottak az utóbbi néhány évtizedben. Ezeknek a pszeudo-vallásoknak egy része komoly aggodalmat vet fel felelıs pszichológusokban és nevelıkben, mert közel állnak (némelyik ki is meríti) a szellemi megrontás fogalmához. A média az emberi szabadság címszó alatt kritikátlanul reklámozza ezeket, elfeledkezve az ember felelıs cselekvésének szabadságáról. 12

13 resztény élet mélyebb szentségi megragadásáig. (...) A test, lélek és szellem integrálására tett kezdeményezések következtében cselekvésünkben, érzésünkben és gondolkodásunkban újra elıtérbe került, hogy gyógyítani, egészségesnek lenni és szentté válni (heilen, heil sein, heilig werden) szorosan összetartoznak. 21 A keleti (ortodox) gondolkodásban a lelki gondozás és gyógyítás a lélek fogalmának tisztázásával kezdıdik. Az ember az atyák szerint Isten képmására teremtetett Nem csak saját életéért felel, hanem Istennek is elszámolni tartozik. Krisztus Isten képmása, ahogy Pál apostol mondja: Aki a láthatatlan Isten képmása (Kol 1,15), és az ember Krisztus képmásaként jelenik meg. Így az ember a Kép képmása. Az ember Isten képmására teremtetett, és el kell jutnia a Hozzá való hasonlósághoz. Szent Maximosz 22 tanítása értelmében az Istenképiség létezésbeli és az örök létezésben ; és az Istenhez való hasonlóság a bölcsességben és jóságban nyilvánul meg. Mondhatjuk, hogy a létezés és az örök létezés megvalósítják az ember természetét, míg a bölcsesség és a jóság a személy megjelenése. Így, amikor az ember lelke nem Isten hasonlósága felé halad ami az átistenülés 23 -, amikor nem Istennek tetszı módon él; amikor nem birtokolja magában a Szentlélek energiáját, akkor halott. Nemcsak betegségtıl szenved, hanem halott. 24 A világmegvetés, az ember testi valóságának elutasítása, lealacsonyítása a keresztény gondolkodásban mindig eretnekségnek számított. A keresztény gondolkodás alapvetı meggyızıdése, hogy a világ ás az ember, s ezért az ember lelke úgyszintén a Teremtı Isten pozitív alkotása. 25 Ami a lélek betegségeit illeti, érdemes elgondolkodni az imént idézett a keleti keresztény hagyomány megközelítésénél. Szent Maximosz a lelket a szenvedélyek szempontjából vizsgálva azt tanítja, hogy három szempontot ajánlatos figyelembe vennünk, ha gyógyítani kívánjuk. Éppen ezért feloszthatjuk értelmi, érzelmi és akarati energiákra. A lélek természetének háromságos egységét vizsgálva beszélünk noetikus, értelmi és érzelmi energiákról. És amikor a lelket az önmaga felé fordulás és Istenhez való felemelkedés szemszögébıl vizsgáljuk, beszélünk értelemrıl (nous), ismeretrıl (gnózis) és szeretetrıl (eros). Akármelyik esetben, ezek a triádok mutatják, hogy a lélek a Háromságos Isten képmása, és Nélküle az nem gyógyítható. 26 A lelki betegségek ezek szerint az Isten-kapcsolat hiányából fakadnak. Minden pótlék csak mélyíti az őrt, fokozza a nyugtalanságot és mindez nyilvánvalóvá lesz valamilyen testi tünet megjelenésében. A bajt tetézi, hogy az emberek a tünetet akarják eltüntetni, az orvoslás, pontosabban az egész-ség (teljesség) gyökere mélyebb rétegek rendezését kívánja. A szentatyák tanítják, hogy az Istenben való hit hiánya miatti szenvedélyek, az eretnekség, büszkeség stb. uralják az értelmi energiát; az élvezetek és a kapzsiság szenvedélyei az érzelmi képességekben fejlıdnek; végül a harag, düh, rosszindulat szenvedélyei az akarati erıkben alakulnak ki. Különösen Palamasz Szent Gergely 27 tanítja, hogy a törtetés a lélek értelmi részének eredménye; a 21 SCHMID (2004), Hitvalló Szent Maximosz ( ) 23 Az átistenülés jelentését, teológiai-lelkiségi értelmezése az ortodoxia hagyományában: György archimandrita: Az emberi élet célja az átistenülés. zöld-s Studio, Budapest, VLACHOS, Hierotheos: A lélek betegsége, a lélek gondozása a keleti keresztény (ortodox) hagyományban. Zöld-S Studio, Budapest, 2002, VLACHOS (2002), VLACHOS (2002), Palamasz Szent Gergely ( ): a középkori bizánci lelkiség egyik legkiemelkedıbb alakja. Komoly vitát folytatott a XIV. századi filozófussal, Barlaammal, aki szembeszállt a hészüchaszta (hészüchia= a szív nyugalma, békéje, az értelem zavartalan állapota, a szív megszabadulása a gondolatoktól, szenvedélyektıl, hogy teljesen egyesüljön Istennel). A 1341-es konstantinápolyi zsinat elítélte Barlaam tanait. Teológiai felfogása a Szentlélekrıl hatalmas vitát kavart, amely gyakorlatilag máig megosztja a témával foglalkozókat. Életrajzát és 13

14 birtoklás szeretete és a fösvénység a lélek érzelmi energiájának sarja; és a falánkság a lélek akarati erejébıl fakad. Mind az érzelmi, mind az akarati energia a lélek szenvedı oldalához tartozik. 28 Az emberi lét egységének valósága általánosságban nem probléma, azonban sok részkérdés megítélésében súlyos ellentétek vannak, máskor óvatos agyonhallgatást tapasztalunk. A szexualitás terén sem a humanisztikus pszichológiának nincs olyan mondanivalója, ami elıbbre vinne akut kérdések megoldását, sem az erkölcsteológia nem képes felelısen túllépni olyan megközelítéseken, amelyek ma már nyilvánvalóan nem helytállók. Az emberi élet szexuális oldalaival való, emberhez méltó és kielégítı bánásmód megfogalmazása mind a pszichoterapeuták, mind a lelkigondozók számára nagy segítséget jelentene. A lelkigondozók éppúgy elvárnák a pszichológia segítségét, mint ahogy a pszichoterapeuták helyesen követelik, hogy a tabuizálás/tabuként kezelés a kettıs erkölcs a pszichés egészség nevében ne csak a teológiai irodalomban, hanem az egyházak napi gyakorlatában is véget érjen. 29 A segítı (akár terapeuta, akár lelkisegítı) magán jó szándéka még nagyobb zavart kelthet az amúgy is bőn-komplexussal küzdı személyben. Elegendı itt gondolni a maszturbáció keltette bőntudatra, amelynek megítélése más a pszichológia (orvostudomány) és más a morálteológia szempontjából. 30 c) A terápia, mint találkozás és a találkozás, mint terápia a diakóniai dimenzió A segítés módszereinek sokféleségében egyre világosabb, hogy a személyes találkozásnak van alapvetı jelentısége az ember életében. A segítés nem felülrıl lefelé irányuló tevékenység, hanem az élet problémái elıtti alapvetı közösségen és szolidaritáson alapul. 31 Mindez nem zárja ki a segítésre való alapos felkészültséget, bizonyos módszerek (technikák) felelısséggel való alkalmazását. Alapvetıen arról van szó, hogy a segítés soha nem lehet hatalomgyakorlás, hanem szolgálat (diakonia). A szolgálatként való értelmezésben az alapmagatartás a nagyrabecsülés és beleérzés. A megbecsülés (viszonyulás) azonban nem eszköz, hogy eljussunk a másikhoz. A két személy (segítı és segített) közötti kapcsolat a tulajdonképpeni segítés. A lelkigondozás ebbıl kifolyólag diakóniaként legmélyebben és mindenekelıtt eredeti és tulajdonképpeni átfogó értelmében Jézus követésében ragadható meg amint az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak néki, hanem, hogy szolgáljon (Mk 10,45). A diakonia ebben az értelemben szeretı választ jelent a szeretet megtapasztalására, és ezzel azon emberi tapasztalati tény kifejezésé, hogy a megtapasztalt szeretet arra indít, hogy továbbadjuk. (...) Ennek az önértelmezésnek ugyanis következetesen egy új, már nem a felsıbbség felé irányuló tekintély-értelmezéshez kell vezetnie amely azután nem az egyiknek a másik feletti uralmában rejlik, hanem abban, hogy egymás számára kölcsönösen tekintéllyé válnak. A hiteles cselekvésbıl következı mindenkori személyes szavahihetıségrıl van szó, és a párbeszédrıl. 32 A találkozásnak terápiaként való felfogását két veszély fenyegeti. Az elsı: a már említett hatalom gyakorláshoz való menekülés. Ez igen gyakran nem tudatosan, hanem kifinomultan, rejtetten mőködik. A segítınek/terapeutának nincs teljes önmagára látása, ezért elengedhetetlen az egyházi lelkisegítı szolgálatban is komolyan venni a misztikus életét lásd: KUHLMANN, Jürgen: Gregoriosz Palamasz ( ). In: RUHBACH, Gerhard SUDBRACK, Josef: Nagy misztikusok. Kairosz Kiadó, Budapest, 2005, VLACHOS (2002), SCHMID (2004), u. o. 30 A kérdéssel kapcsolatban lásd A Katolikus Nevelési Kongregációjának Homoszexualitás és hivatás c. rendelkezését. 31 SCHMID (2004), SCHMID (2004),

15 lelkigondozók felügyeletét. A supervisor mint késıbb látni fogjuk a segítık kiégésének megelızését éppúgy szolgálja, mint a segítı/segített kapcsolatának egészséges fejlıdését. A másik veszély az intimizmus téveszméje. Itt nem arra utalunk, hogy a segítı és segített között valami nem kívánatos kapcsolat jön létre. Ezt máshol tárgyaljuk. A segítıkapcsolatot éppúgy, mint minden emberi kapcsolatot ma szívesen csúsztatunk az érzelmek területére személyesség címén. Amit a következıkben mondunk elsı olvasatra teljesen ellentmondani látszik az eddigieknek. Nézzük, mirıl is van szó! A lelkisegítés minden formájának figyelembe kell venni, hogy akár az egyén, akár az emberiség maga, élete nagyobb részét bizonyos értelemben, magányban tölti. Valerio Albisetti professzor hívja fel a figyelmet erre a fontos tényezıre: a mai kultúra a boldogságot (beteljesedést) mint elérendı legfıbb célt a kielégítı személyközi kapcsolatot jelöli meg. A személyközi kapcsolatoknak ez az idealizálása különösen, ami a házastársi kapcsolatot illeti a házassági krízisek leggyakoribb oka. Ha nagyobb realitással indulnánk, amikor affektív és érzelmi kapcsolatainkat kialakítjuk, igen sok válást megelızhetnénk. Az téveszme, hogy a boldogság a szexuális örömbıl ered. A lélektan éppen arról tanúskodik, hogy minél inkább képtelen egy személy a kommunikációra, annál gyakrabban él a szexszel. Társadalmunkban az intimitásnak olyasmit tulajdonítunk, amivel nem rendelkezik. Valamikor a boldogság, öröm fogalma nem kötıdött az affektívérzelmi kapcsolatok minıségéhez. Ma, ezzel szemben, egész létünk az érzelmi kapcsolatok körül forog, és hogy aggodalmaink, feleslegesség érzetünk, elégtelenségtudatunk lényegében abból erednek, hogy képtelenek vagyunk kielégítı kapcsolatot fenntartani másokkal. Szerintem az élet igazi célja az, hogy megismerjük és elmélyítsük saját bensıségünket, saját szívünket, saját lelkünket. 33 A segítıkapcsolatban említett találkozás nem oldja fel annak a kötelezettségét, hogy a résztvevı személyek elmélyüljenek a teljesebb önismeretben, gazdagodjanak személyiségükben. A másik nem megoldás a bennem lévı hiányokra, hanem bátorítás, felelısségre indítás. d) Életterv eszkatológikus dimenzió A legtöbb mélylélektani vizsgálat retrospektív (regresszív is egyben): a múltban átélt traumákat, konfliktusok okozta deformációkat, maradványokat veszi számba; mintegy visszamegy értük a múltba. A humanisztikus és keresztény felfogásban a jövınek nagyobb teret kell szentelni. Ami elmúlt, már nincs az ember hatalmában. A múlt sebei közötti túl sok turkálás nem csupán a fájdalmat mélyíthetik és a sebet mérgesítik, hanem kilátástalanná teszik a jövıt, sıt Elintézettnek tartják azzal, hogy esetleg keservesen megsiratják magukat. 33 ALBISETTI (2006),

16 Irodalom ALBISETTI, Valerio GYÖRGY archimandrita SCHMID, Peter F. SPINETOLI, Ortensio da VLACHOS, Hierotheos archimandrita Imparare a vivere Edizioni Paoline, Roma 2006 Az emberi élet célja az átistenülés. Az ember az elsı és alapvetı út Párbeszéd a humanisztikus pszichológia és a lelkigondozás között zöld-s Studio Budapest, 2002 Mérleg 2004/ Budapest 2004 Gesù di Nazaret Edizioni La Molfetta 2005 Meridiana, A lélek betegsége, a lélek gondozása zöld-s Studio Budapest 2002 a keleti keresztény (orto- dox) hagyományban 16

17 2. A segítı kapcsolat és kommunikáció jellemzıi. 1. A segítıszolgálat 2. A segítıszolgálat krízisei (kiégettség) 3. Lelki egyensúly Ha vak vezet világtalant, mindkettı gödörbe esik. Ez a nagyon régi bölcsesség arra int, hogy a segítésnek, vezetésnek személyi feltételei vannak. Fontos, de nem elegendı kellék a jó szándék. A tudatlanság, bizonytalanság, vagy éppen téves felfogás súlyos következményekkel járhat mind a vezetett, mind a vezetı számára. A pszichológia ismeretek azonban csak a felkészültség és alkalmasság egyik összetevıje. A személyi érettség az a másik pillér, amelyre maga a segítı és a segített biztonsággal támaszkodhat. Minden segítésnél felmerül a kérdés: vajon én vagy-e az, aki ezen az illetın tud segíteni? Az ismereteket alkalmaznia kell a segítınek a saját életében. Legalábbis komolyan törekednie kell rá. A személyi kongruencia az a követelmény, amely azt jelenti, hogy ismereteim és életvitelem egységet alkotnak. Birtokában vagyok magamnak és az általam gyakorolt hivatás megkövetelte értékrendet a sajátomnak tudom, életemben érvényesítem. Az vagyok, aki vagyok: nem csak tanácsot osztogatok, meghallgatok, hanem saját tapasztalatból tudom mit jelent a növekedés kínja, kudarca. Nem lehet, hogy valaki bort iszik, és vizet prédikál! Vagyis miközben másokat önmérsékletre ösztökélek, addig a magunk korlátairól nem veszünk tudomást, és a kimerültségtıl roskadozunk, elhanyagoljuk kapcsolatainkat stb. Nagy veszélynek teszi magát és páciensét az a segítı, aki egy sor elvarratlan érzelmi konfliktust ırizget magában, s mások terheit magára véve akarja ezek olybá venni. A segítı kapcsolatra való felkészülés nem luxus foglalkozás: mindenkinek szükséges tisztában lenni önmagával. Csalódásaink, majd összeomlásunk oka legtöbbször mi magunk vagyunk. Én mindent kibírok szokták mondani a magukat mártírszerepben képzelı személyek, s közben telepanaszkodják környezetüket azokról, akik a családban, munkahelyen lelketlenül kihasználják nagylelkőségüket. Mások meg éppen az ellenkezıt gondolják magukról: nem bírom, hogy folyton mindent rám terheljenek. Éppen ezért nem csinál semmit az önsajnálaton kívül, s ha végre valaki szemébe mondja az igazságot, vérig sértıdik. A segítés azzal a rizikóval jár, hogy igénybe is vesznek bennünket. Minden emberi kapcsolat kétirányú. Nem csupán elfáradunk, míg másokat meghallgatunk, veszıdünk dolgaikkal. Hangulatuk, személyiségük minden kínja bennünk is nyomot hagy. Sıt bennük lévı harag, indulat, ítélet gıze bennünket is megcsap. A segítségért folyamodó bennünket kémlel, s különösen, ha már sok elutasításban volt része, igen hamar észreveszi a mi titkos rezzenéseinket, ellenszenvünket és elutasításunkat is. A segítı szerepre soha nem lehet teljesen felkészülni: folytonos növekedésre, indítékaink, érzelmeink tudatosítására és, ha kell, tisztázására van szükségünk. Az alábbi követelmények a folytonos érésre való felszólítást fogalmazzák meg A segítı szerep jelentése, jellemzıi Az érett segítı szerep A segítıszerepre fel kell nıni. Érettségrıl beszélünk, ami azt jelenti, hogy az elméleti alapok elsajátítása mellett nagyon sok gyakorlatra kell szert tennünk. Ebben nagyon sokat segít, hogy rendszeresen beszámolunk önmagunk állapotáról, rezdüléseirıl egy olyan sze- 17

18 mélynek, aki elméleti és gyakorlati téren nagy tapasztalattal rendelkezik, s akiben valóban megbízunk. Az érett, elmélyült segítıi kapcsolatra jellemzı, hogy - a segítı elégedetten, kiegyensúlyozottan vesz részt a konfliktusok, kritikus élethelyzetek megoldásában; - ebben a szerepben a segítınek az a szándéka, hogy segítsen a másiknak személyisége kifejlesztésben, érlelıdésében, hogy az képes legyen jobban funkcionálni, az élet nehézségeivel megbirkózni. Az egészséges, érett személyiség - tevékeny ura környezetének, helyzetének; képezze magát, legyen tanulékony; - személyisége bizonyos fokig egységes: saját értékrendjét élje félelem nélkül; vállalni merje önmagát; tudatosan formálja saját gondolkodását, legyen tisztában érzelmeivel, cselekedeteinek indítékaival és azok hatásával; - képes arra, hogy pontosan észlelje mind a világot, mind önmagát; ehhez járul, hogy különbséget tudjon tenni a hibás magatartás és ember között (elfogadó magatartás alapja); ne rossz és jó kategóriájában gondolkozzék, hanem az érettség és éretlenség szempontjából: igen sok emberi megnyilvánulás nem személyes döntés, hanem személyi érettség szempontjából közelíthetı meg helyesen. Ez természetesen nem szünteti meg az illetı erkölcsi felelısségét. Az a segítı, akinél mindezt tapasztaljuk, "szilárdan meg tud állni a maga lábán". Mivel a segítınek a saját személyisége a legfontosabb munkaeszköze ismerni illik annak minden csínját-bínját megteremtve ezzel azt a biztonságot, amely énjének kiterjesztéséhez szükséges. A segítés középpontjában a segített érzelmeinek felismerése, megértése, elfogadása, a személyiségébe való integrációja áll. Ha fel is tárul elıttünk a segített múltja, tudnunk kell, hogy azon már nem váltóztathatunk. Az illetıt segíteni kell, kiköltözni múltjából. Ez lehet egy korai sérelem éppúgy, mint valami veszteség, amelyet még nem zárt le (nem engedte el az ıt elhagyó személyt). Ez a kapcsolat elsısorban a jelenre és a jövıre koncentrál. A segítı kapcsolat fókusza tehát nem a segített konkrét problémája, hanem a selbstje, teljes személyisége, szerepeinek összessége. A segítı személytıl megkívánt jellemvonásokat a következı pontokban foglalhatjuk össze: - jó elméleti felkészültség és szüntelen önképzés (intellektuális kompetencia), - erınlét, vagy másként fogalmazva helyén van a szíve : testi-lelki-kapcsolati mőködések egészséges mőködése; - hajlékonyság, rugalmasság (a kliens problémája határozza meg a teendıket, nem a segítı "mihez értése" (módszertani jártassága); - "nem módszer specifikus" humán segítı tényezık nyújtani tudása (együttérzés, támogatás, megerısítés, személyesség, odaforduló figyelem, "jelenlét", légkör, biztonságnyújtás, együtt-gondolkodás). Jóindulatú alapattitőd. - önismeret: intra-, interperszonális személyi(ségi), valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya (személyesség - személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya) Szindrómás segítı szerep Z. kimerült, elkeseredett, belefáradt munkájába : egy híres pszichiátriai intézetben dolgozik évtizedek óta. Z. határozott egyéniség. Tudja: én vagyok a család mosónıje. Mindenki nálam mossa ki a szennyesét ; amolyan lelki szemetesláda vagyok. Ha hazajönnek a gyerekek, akkor menyeim is nekem panaszkodnak meg a gyerekeim is. A munkahelyen is ez van: nem elég a betegeket végighallgatni, de ott vannak a kollégák is. Még rosszabbak, mint a betegek. De nekem ebbıl már elegem kezd lenni. Mindegyiket én intézzem el. Persze, mert én tudok az emberekkel beszélni. De velem mi lesz, nekem soha nem lehet panaszom? Hiába kezdem el mondani a férjemnek, az csak legyint és kimegy a 18

19 kertbe. Ez így van gyerekkorom óta. Én nem sírhattam, ha valami fájt: az öcsémre kellett felügyelni, mert anyám órákat adott, s ı nem szerette, ha kicsi sír. A kicsi : minden a kicsi, mert neki csak a kicsi létezett! Mert az fiú. Most is csak számít. Ha elmegyek hozzá mert én gondoskodom róla igazán nem azt kérdezi, hogy vagyok, hanem, hogy a kicsikrıl (öcsém és családja) mit tudsz? De hát a drága kicsi csak két-háromhavonta képes a mamához eljönni, pedig itt van a szomszéd városban. Látszólag erıs énnel rendelkezik, ezzel azonban saját gyengeségét leplezi. Megtanulta, hogy neki nem szabad gyöngének lenni. Állandóan igyekszik másokon segíteni, saját szükségleteit viszont nem képes felismerni, tudatosítani és kielégíteni. Jellemzı rá a kényszeres és depressziós karakter-jegy, amelynek gyakran élettörténeti háttere van: - az elutasított gyermek, - a felettes énnel való azonosulás, - rejtett nárcisztikus szükségletek, - az indirekt agresszió, - nem adekvát bőntudat, a másik hibáját a maga bőnének érzi (miattam mérges), - a kölcsönösség kerülése (neki csak adni szabad, kapni nem (nem érdemlem), rejti magát, nehogy kitudódjon, hogy neki is lenne igénye, vágya Önmagunk struktúrájának megismerése: Hiszteroid struktúra: Pozitív oldal: - spontaneitás, élénkség, elevenség; - minél több a munka, annál jobban érzi magát; - könnyen alakít kapcsolatot, lelkesedik. Árnyoldal: - gyors kimerülés, fáradás, csalódás; személyes kudarcnak él meg mindent; nem veszi figyelembe a realitásokat; túl vállalja önmagát. - türelmes, megbízható, kitartó; következetes a tevékenységben, alapos munkájában - távolságtartók: önmaguk és mások érzelmeit lehetıleg távol tartják maguktól. Intuíciójuk megbízható, precízen érzékelik a részleteket, határeseteket. Kiváló diagnoszták- s gyenge terapeuták... Kényszeres struktúra Skizoid struktúra Depresszív struktúra - a törvény, szabály, elv pontos betartásának rabja: hiányozhat a spontán cselekvés szabadsága; az ötletesség, kreativitás hiányzik. - elhanyagolják személyes igényeiket - távolságtartásuk megvédi ıket a túlterheléstıl. Mivel érzelmileg hidegen hagyja ıket a kliens, ezért túl sok feladatot raknak rájuk. - Nem erısségük az empátia. - született segítı típus; önfeláldozó, elkötelezettség és végtelen türelem jellemzi. - átlagosnál nagyobb empátia-készség. - alkatukból eredıen nagyon sebezhetık: beleélik magukat a segített személy helyzetébe. 19

20 - kapcsolataikat nagyon szorosan alakítják. - határtalan identifikáció (azonosulási) hajlam. - hagyják magukat kihasználni, túlterhelni. A segítı szolgálatban tevékenykedıknek nem szabad táplálni magukban azt a téveszmét, hogy nekik nem szabad fáradtnak, kimerültnek lenni. A mérték nélküli szeretet nem azt jelenti, hogy az egészséges önkontrollt mellızni kell. Mindnyájunknak szükségünk van kollégáink rendszeres visszajelzéseire! Az emberré váláshoz szükség van bizonyos érzelmek feldolgozására, bizonyos normák elsajátítására. Az önmegvalósításában gátolt, esetleg sérült segítı számára lehetıség nyílhat arra, hogy segítı szindrómájának elemeit önismereti és szupervíziós csoportokban feldolgozza. A segítı szereppel történı teljes azonosulás adott esetben lehet az éngyengeség jele is, amely magával hozhatja a személyiség szerepbe merevedését. Cél, hogy a segítı támogatást, biztonságot adó csoport-légkörben gyengeségeit vállalva emberibb emberré váljon, így fordulva önmagához: mindent meg kell tennem annak érdekében, hogy olyan segítıvé váljak, amilyen részben már vagyok, és amilyen, remélem, egészben leszek A KIÉGETTSÉG 35 Már a segítıi szerep betöltésének követelményénél jeleztük, hogy önmagunk nem ismerése, vagy az önkontroll, visszajelzés rendszerességének hiánya elıbb-utóbb kiboruláshoz vezet. Minél teljesebben szenteli magát valaki szenvedı (különösen pszichés) embertársai segítésére, annál nagyobb az esélye annak, hogy teljesen belekeveredik a másik élete gubancaiba. Óhatatlan, hogy ne hasson ránk érzelmileg a másik szenvedése, tehetetlen vergıdésének kínja. A segítésben bármennyire szívbıl, ö9nzetlenül végezzük is (sıt így még inkább), biztos, hogy néha megfáradunk: elegünk lesz az életbıl éppúgy, mint annak a személynek, akivel bajlódunk. Látszólag egy ideig jól kezdenek alakulni a dolgok, minden kitisztul, rendezıdik. Aztán egy napon azt látjuk, hogy minden igyekezetünk összeomlik. Az illetı, akiért küzdöttünk semmit nem akar folytatni abból, amire nagy sokára sikerült rávennünk; visszalopóztak a régi kapcsolatok, visszaesik fejlıdése (testi-lelkiegészségi állapota). De nem csupán a kudarc okoz összeomlást, hanem a siker csúcsára érve, amikor igazán erısnek érezzük magunkat, valami kis dolog meglegyint bennünket, s elemi erıvel tör ránk gyöngeségünk, törékenységünk tudata. Isten hatalmas prófétájának bizonyult Illés: hihetetlen bátorság, szilárd jellem, hitéhez való rendíthetetlen ragaszkodás jellemezte. Nem félt a hatalom által támogatott hamis prófétáktól: Istenítéletre hívta ki ıket! Rendíthetetlen és rettenthetetlen: tudja, hogy vele van az Isten. Minden sikerült: egy egész sereg hamis prófétát gyızött le a Kármel hegyen, majd imájára megszőnt az aszály (1 Kir 18,20-46). A hamis próféták leölése miatt feldühödött királyné megelégelte a próféta mőködését, s megüzente, hogy életével fizet, amiért kedvenceit elpusztíttatta. S ekkor ez a nagyon magabiztos em- 34 FEKETE Sándor: Segítı foglalkozások kockázatai. Helfer szindróma és burnout jelenség. Psychiatria Hungarica, VI. (1991), MASLACH C.- JACKSON S. E. LEIER M. P. Maslach Burout Inventory. Manual3 rd Edn. University of California, Consulting Psychologist Press, Palo Alto, APPELBAUM S.H. Stress management for Health Care Professionals. An Aspen Publication. Aspen Systems orporation, FREUDENBERGER H. J. and G. RICHELSON Burnout: The High Cost of Achievement. Doubleady and Company