A Tájékoztató az akadémiai kutatóhelyek évi tudományos tevékenységéről c. közgyűlési előterjesztés 1b. melléklete

Átírás

1 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KUTATÓHELYEINEK ÉVI TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI II. Élettudományok A Tájékoztató az akadémiai kutatóhelyek évi tudományos tevékenységéről c. közgyűlési előterjesztés 1b. melléklete Budapest

2 A Magyar Tudományos Akadémia élettudományi kutatóhelyeinek beszámolói alapján az intézmények vezetőinek aktív közreműködésével szerkesztették az MTA Titkársága Kutatóintézeti Főosztályának, valamint a Támogatott Kutatócsoportok Irodájának munkatársai Szarka László főosztályvezető Aros Emese Bodnár Andrea Kern Boglárka Sugár Éva Tóth Katalin Idei Miklós 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...3 Előszó...5 A táblázatokkal kapcsolatos megjegyzések...7 Élettudományi kutatóközpontok és intézetek...9 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főbb mutatói és pénzügyi adatai 2014-ben MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főbb mutatói és pénzügyi adatai 2014-ben MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Duna-kutató Intézet Ökológiai és Botanikai Intézet Az MTA Ökológiai Kutatóközpont főbb mutatói és pénzügyi adatai 2014-ben Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Genetikai Intézet Növénybiológiai Intézet Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főbb mutatói és pénzügyi adatai 2014-ben Élettudományi Támogatott Kutatócsoportok MTA DE Biodiverzitás Kutatócsoport MTA DE Őssejt, Apoptózis és Genomika Kutatócsoport MTA DE Sejtbiológiai és Jelátvitel Kutatócsoport MTA ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport MTA ELTE Immunológiai Kutatócsoport MTA ELTE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport MTA PE Limnoökológiai Kutatócsoport MTA PTE Humán Reprodukciós Kutatócsoport MTA PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport MTA PTE Nukleáris-Mitokondriális Interakciók Kutatócsoport MTA SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport

4 MTA SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport MTA SE Molekuláris Élettani Kutatócsoport MTA SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport MTA SE Molekuláris Onkológia Kutatócsoport MTA SE Neurobiokémiai Kutatócsoport MTA SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport MTA SE Patobiokémiai Kutatócsoport MTA SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport MTA SZIE Növényökológiai Kutatócsoport MTA SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport MTA SZTE Dermatológiai Kutatócsoport MTA SZTE Idegtudományi Kutatócsoport MTA SZTE Keringésfarmakológiai Kutatócsoport Az Élettudományi Támogatott Kutatócsoportok főbb mutatói és pénzügyi adatai 2014-ben 272 Élettudományi Egyetemi Lendület-kutatócsoportok MTA DE Lendület Fehérjedinamikai Kutatócsoport MTA DE Lendület Immungenomikai Kutatócsoport DE MTA Lendület Sejtélettani Kutatócsoport MTA DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport MTA DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport MTA ELTE Lendület Bioinformatika Kutatócsoport MTA ELTE Lendület Komplement Kutatócsoport MTA ELTE Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport MTA PTE Lendület PACAP Kutatócsoport MTA SE Lendület Gyulladásélettani Kutatócsoport MTA SE Lendület Ioncsatorna Kutatócsoport MTA SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport MTA SE Lendület Kísérletes és Transzlációs Immunomikai Kutatócsoport MTA SE Lendület Neurobiokémiai Munkacsoport MTA SE Lendület Nyirokélettani Kutatócsoport MTA SE Lendület Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport MTA SE Lendület Peroxidáz Enzimek Kutatócsoport MTA SZTE Lendület Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Kutatócsoport MTA SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport Az Élettudományi Egyetemi Lendület-kutatócsoportok főbb mutatói 2014-ben

5 ELŐSZÓ A Magyar Tudományos Akadémia minden bizonnyal hazánk szellemiségének legeredményesebb és egyben társadalmilag is legelfogadottabb intézménye. Kissé mindannyian a magunkénak érezzük, és nem véletlenül. A tudás iránti vágy az emberi lét velejárója. Ugyanakkor a természetes érdeklődés folyamatos kísérője a kételkedés, a bizonyosságra való törekvés. Ezért a tudomány lényegét is ez a két elem határozza meg: a megismerésre irányuló tevékenység és a megszerzett tudás igazságáról való meggyőződés. Mindkettő intézményi kereteket igényel, amelyek alapja is kettős: az elvégzett munka és a hitelesség. Valójában ebben rejlik akadémiánk sikere, ami nem más, mint a társadalom iránta érzett bizalma. E bizalom kiérdemlése, megtartása ugyanakkor szakadatlan munkát és felelősséget jelent. Az akadémiai kutatóhálózat a beszámolási év folyamán szerkezetében nem változott. A korábban elkezdett programok kiteljesedtek. A 2012-ben létrejött új kutatóközpontokban immár kikristályosodtak azok a tapasztalatok, amelyek a szükséges kiigazításokat (a ben meghirdetett finomhangolást ) megalapozzák ben a Lendület program hatodik évébe lépett. A Lendület-kutatócsoportok száma 18-cal gyarapodott; a támogatási időszakot eredményesen záró Lendület-kutatócsoportok pedig kutatóintézeti keretek közé integrálódtak be. A támogatott kutatócsoportok száma 2014-ben nem változott; a csoportok nagy része az ötéves támogatási időszak második felében jár. Az MTA mintegy 2500 kutatót foglalkoztató kutatóintézet-hálózata (valamint annak a körülbelül 500 kutatónak az összessége, akik egyetemi Lendület-kutatócsoportokban, támogatott kutatócsoportokban vagy egyéni posztdoktori kutatóként egyetemeken dolgoznak) változó globális és európai környezetben végzi a munkáját. Egységes, új számunkra sokszor előnytelen szabályok szerint kezdődött el 2014-ben az Európai Unió Horizont 2020 nevű keretprogramja, amelybe sikeresen kell tudnunk bekapcsolódni. És elsősorban Magyarország jövőjét (többek között kultúrájának megőrzését és gazdasági versenyképességének fokozását) kell szolgálnunk. Az MTA évek óta nagy hangsúlyt fordít arra, hogy a kutatóhelyeknek juttatott közvetlen költségvetési támogatás mellett kiválósági pályázatokkal készítse fel a kutatóhálózatát az új kihívásokra re az MTA pályázatainak összessége egységes rendszerré állt össze. Az emberierőforrás-fejlesztést szolgálja a) a fiatal kutatói álláshelyrendszer, b) az MTA Posztdoktori program, c) a Bolyai program, d) a Lendület program, e) az MTA támogatott kutatócsoporti program, f) MTA vendégkutatói programja, g) a Kutató Professzor Emeritusrendszer. Az infrastruktúra-fejlesztés összetevői: a) a kutatóépületek folyamatos megújításának programja (beleértve a beruházásokat és a felújításokat egyaránt), valamint b) a kutatási infrastruktúra-fejlesztési program is. A 2014-ben elkezdett akadémiai-egyetemi kiválósági együttműködési program pedig a humánerőforrás- és az infrastruktúra-fejlesztés szempontjából is nagy jelentőségű, a jövőben feltétlenül bővítendő kezdeményezés. A kutatási pályázati rendszert tudásátadó szakmódszertani pályázat egészíti ki derekas év volt, amelyben értékmegőrző megújítás (azaz az új kihívásokra való felkészülés, meglévő értékeinkre való gondos odafigyelés) részesei és alakítói vagyunk. Legyünk büszkék 2014-es kutatási eredményeinkre. 5

6 Az MTA kutatóhálózatának éves beszámolóját három kötetben tesszük közzé, amelyek a gazdag tudományos eredménylista mellett számot adnak a kutatóhelyek évi tudományszervezési, eredményhasznosítási, oktatási és pályázati tevékenységéről is. Bízom benne, hogy az olvasó részletes és egyúttal elemző képet is kap az akadémiai kutatóintézetek és kutatócsoportok elmúlt évi tevékenységéről. Budapest, március 30. Török Ádám főtitkár 6

7 A TÁBLÁZATOKKAL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉSEK A táblázatban szereplő adatok egy részét a központok, az intézetek vagy a csoportok adták meg. A központok és az intézetek pénzügyi és létszámadatait a Gazdasági Igazgatóság, a csoportokét pedig a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) szolgáltatta a pénzügyi beszámolók alapján. A publikációs és idézettségi adatokat a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázisából való lekérdezés (és nem önbevallás) alapján közöljük. Az idézettségi adatok a nemzetközi gyakorlatra áttérve a beszámolási évet megelőző évre (most 2013-re) vonatkoznak. Többéves pályázatoknál mindig az adott évre eső összeg került feltüntetésre. A beszámolók táblázataiban indexszel megjelölt számok jelentései: Az éves gazdasági beszámolóban szereplő átlagos statisztikai állományi létszám. 2 A kutatói besorolásban lévő közalkalmazottak évi tényleges átlaglétszáma. Az átlaglétszámba beletartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is. Ezekben az esetekben a részmunkaidősök létszáma a ledolgozott órák alapján lett teljes munkaidős létszámra átszámítva. 3 Itt tájékoztatásul külön megadjuk azoknak az akadémikusoknak a tényleges számát, akik az intézettel munkaviszonyban nem állnak ugyan, de tudományos munkájuk kapcsolódik az intézet tevékenységéhez. 4 Akadémiai fiatal kutatói álláshelyen és egyéb álláshelyen foglalkoztatott 35 év alattiak együtt. 5 A publikációk közé sorolhatók mindazon tudományos, oktatási és tudományos ismeretterjesztő művek, amelyeket a kutatóhely statisztikai állományi létszámába besorolt munkatársai jelentettek meg a beszámolási évben, és a publikáción szerepel a kutatóhely neve. Az egyes publikációtípusok meghatározásánál az MTMT definícióit vettük alapul (típus_jelleg_besorolás_v3.0). 6 A teljes publikációnak tekinthető közleményfajták felsorolása az MTA elnökség doktori határozata (MTA_doktori_határozat -kivonat) alapján: 1. Folyóiratban megjelentek: szakcikk/tanulmány, összefoglaló cikk, rövid közlemény, sokszerzős vagy csoportos szerzőségű közlemény, forráskiadás, recenzió/kritika, műkritika, esszé. 2. Könyvek: szakkönyv, monográfia, kézikönyv, forráskiadás, kritikai kiadás, atlasz. 3. Könyvben megjelent: szaktanulmány, esszé, forráskiadás, recenzió/kritika, műkritika, műtárgyleírás, térkép. 4. Konferenciaközlemény: folyóiratban, könyvben, egyéb konferenciakötetben (általában több mint két oldal). 7 A 2014-es összesített impaktfaktorhoz a folyóiratok legutóbbi (2014-ben közzétett, de a 2013-es évre vonatkozó) impaktfaktorát használjuk. 8 A kutatóhelyhez rendelt összes eddigi publikációra 2013-ben kapott (a megjelenési év: 2013) hivatkozások száma. 7

8 9 A tárgyévben kiállított oklevelek alapján. 10 Nemzeti úton megadott oltalmak: szabadalom, formatervezési minta, használati minta, védjegy, földrajzi árujelző, növényfajta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány. 11 Megadott külföldi oltalmak: hatályosított európai szabadalom, közösségi védjegy, nemzetközi, Madridi Megállapodás szerinti védjegy, közösségi növényfajta-oltalom. 12 Azokat az előadásokat és posztereket is ideszámítottuk, amelyek nem jelentek meg konferencia-kiadványban, de dokumentálhatók. 13 Itt csak a kormányszintű vagy ezzel ekvivalens országos és nemzetközi, nem megbízási díjért végzett szakpolitikai tanácsadó tevékenységet, bizottsági részvételt soroltuk fel. 14 Mindazon személyek száma, akik hazai felsőoktatási intézményben rendszeresen (nem feltétlen heti rendszerességgel), tantervi keretek között oktatnak. A külföldi egyetem számára végzett oktatási tevékenységet, a felkérésre tartott előadásokat és a szakdolgozat, diplomamunka, PhD-téma vezetését a beszámoló III., illetve IV. pontjában találjuk. Az adatok a 2013/2014-es tanév második és a 2014/2015-ös tanév elő szemeszterére vonatkoznak. 15 A évben a kutatóhely részére a Magyar Államkincstár által kiutalt összes költségvetési támogatás december 31-én az MTA-keretből a kutatóhely rendelkezésére álló fiatal kutatói álláshelyeken foglalkoztatottak száma. 17 Az ÚMFT-re, az egyéb hazai pályázatokra (ÚSZT, Széll Kálmán terv stb.) és az EU-s pályázatokra kapott bevétel összege. 18 A tárgyévre vonatkozó kutatási- és egyéb vállalkozásoktól származó bevétel, valamint minden egyéb, eddig nem szerepelt kutatási és nem kutatási bevétel összege. 8

9 ÉLETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTOK ÉS INTÉZETEK 9

10 MTA AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. (Pf. 19) telefon: (22) ; fax: (22) honlap: I. A kutatóközpont egészét érintő kutatási és tudományszervezési eredmények 2014-ben Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontban alapvető szervezeti változtatás már nem történt. Ebben az évben két új szabályzat, a Szerződéskötések rendje, ill. a Mobil (hordozható) eszközök használati szabályzata készült el. A tudományos teljesítmény további erősítése fontos feladat a kutatóközponton belül. Ehhez kapcsolódóan valamennyi egyéni kutató, ill. kutatási egység értékelése lezajlott az elmúlt 2 évre ( ) vonatkozóan. Ebben kiemelt szerepet kapott az impaktfaktorral rendelkező folyóiratokban megjelent publikációk száma és minősége, valamint az aktív pályázati tevékenység. A gyakorlati kutatásban dolgozók esetében a szabadalmi bejelentések számát is figyelembe vették. A 2014 során elnyert nagy kapacitású újgenerációs DNS-szekvenáló (NGS) berendezés a ma ismert legmodernebb technikai hátteret biztosítja majd a genomika és annak társtudományai területén a hazai agrárkutatásokban. A módszer felfedező kutatásokban betöltött kulcsszerepét jól érzékelteti az is, hogy nagy áteresztőképességű szekvenálás nélkül egyre nehezebb, esetenként lehetetlen, a genomika és annak társtudományai területén színvonalas tudományos közleményeket magas presztízsű szakmai folyóiratokban publikálni. Az MTA ATK kutatói az újonnan beszerzett NGS berendezésre épülő kutatási programokban egyes haszonállatok és haszonnövények örökítőanyagának szerkezetét, valamint különböző gének működését és a génműködés szabályozási mechanizmusait fogják vizsgálni. Az NGS módszerrel kapott eredmények egy része várhatóan a gyakorlatba is könnyen átültethető lesz, mivel azok hozzájárulnak a mezőgazdasági termelést befolyásoló számos tényező hatásának molekuláris biológiai szintű megértéséhez, elősegítve ezzel a termelékenység szempontjából legalkalmasabb állat és növényfajták kiválasztását. Folytatódott a martonvásári Fitotron fejlesztése. MTA infrastruktúra pályázati támogatással korábban 36 kamra teljes szabályozó rendszerét modernizálták, amivel biztonságosabbá vált a klímakamrák pontos működése. A ös években újabb infrastruktúra-fejlesztési pályázat keretében négy klímakamra összesen 9,4 m 2 -en modulálható spektrumú LED fénymennyezet kap. A kutatók a tervezéstől a tesztelési fázisig részt vesznek a megépítés folyamatában, a kutatási célok előtérbe helyezése érdekében. Az állítható spektrumú LED fénymennyezet kialakításának célja, hogy a megváltoztatott spektrumképek hatásait is vizsgálni lehessen a megadott növények növekedési ciklusaiban. Az előkísérletek és az irodalom alapján 6 hullámhossztartomány került meghatározásra, melyek egymástól függetlenül 5 intenzitási fokozatban állíthatók: 415 nm, 460 nm, 650 nm, 750 nm, 850 nm és a kiegészítő fehér fény. A hat hullámhossz-állítási lehetőségen kívül a fénymennyezet specialitása még, hogy az első négy hullámhosszon 1200 mw/cm 2 teljesítményt, 850 nm-en 400 mw/cm 2 és a fehér tartományban 1600 mw/cm 2 teljesítményt tud elérni 60 cm-es távolságban. Ez a fejlesztés egyedülálló infrastruktúrát hoz létre Martonvásáron a fotobiológiai kutatások irányában. A világon ilyen tudású és teljesítményű klímakamra egyelőre nem vagy csak nagyon limitált elérhetőségben áll rendelkezésre. Így a martonvásári fitotron egyedülálló lehetőséget kínál a termesztett növények különböző fényspektrumokra adott válaszainak kutatásában. 10

11 Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont 2012-es létrejötte óta hagyománnyá vált, hogy minden ősszel, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva megrendezik az ATK Tudományos Napot. Az eseményre november 13-án került sor Martonvásáron, a Mezőgazdasági Intézetben. Tekintettel arra, hogy az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja nagy hangsúlyt fektet mind a hazai, mind a külföldi rokon intézményekkel történő szoros együttműködésre, az ATK-ban dolgozó kutatók mellett a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) képviselőit is meghívták. Az ülésen meghívott vendégelőadóként szintén részt vett a Mie Egyetem japán professzora is, aki fél évig a Növényvédelmi Intézetben dolgozott vendégprofesszorként. Az előadások tematikája alapján megállapítható, hogy mind hazánkban, mind külföldön nagy jelentőséggel bír a gazdasági növények és állatok stressztűrő képességének, valamint ezen élőlényeknél a kedvezőtlen adottságú körülményekhez való alkalmazkodási folyamatoknak a minél alaposabb megismerése. Kiemelt érdeklődés mutatkozik a folyamatosan változó környezeti tényezők hatására fellépő újabb kártevők, ill. kórokozók megjelenésének tanulmányozása, és az ellenük való védekezés lehetőségei iránt. II. Közvetlenül a kutatóközpont vezetése alá tartozó kutatócsoportok kutatási eredményei, ezek jelentősebb publikációi Közvetlenül a kutatóközpont vezetése alá tartozó kutatócsoport nincs az Agrártudományi Kutatóközpontban. A tudományos tevékenység az egyes intézetek szakmai ellenőrzése alatt zajlik, a központhoz csak a Fitotron Osztály tartozik, mely önálló tudományos tevékenységet nem végez, viszont a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai szerint fontos szolgáltatást nyújt mind a kutatóközpont tudományos egységeinek, mind külső megrendelők számára a kontrollált körülmények közt zajló növénynevelés biztosítása terén. 11

12 MTA AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI INTÉZET 1143 Budapest, Hungária krt. 21.; 1581 Budapest, Pf. 18 telefon: (1) ; fax: (1) honlap: I. A kutatóhely fő feladatai 2014-ben Az intézet az állatorvos-tudomány egyetlen hazai főhivatású kutatóhelye, e terület molekuláris mikrobiológiai kutatási bázisa. Legfőbb feladata alapkutatások végzése állategészségügyi szempontból jelentős kórokozók (vírusok, baktériumok, paraziták) jobb megismerésére. További feladat az eredmények gyakorlatban való hasznosításának előkészítése, korszerű és hatékony diagnosztikai módszerek, vakcinák és védekezési eljárások kidolgozása. A kutatók jelentős szerepet vállalnak az agrár- és természettudományi felsőoktatásban, főleg a posztgraduális (PhD) képzésben, valamint állatorvosok továbbképzésében is. A virológiai témacsoportok fő kutatási területe a háziállatok néhány jelentősebb vírusos fertőzöttsége. A kórokozó vírusok immunológiai tulajdonságainak és genomjuk molekuláris szintű elemzése megteremti az alapjait új típusú diagnosztikai módszerek és vakcinák kidolgozásának, molekuláris járványtani vizsgálatoknak, illetve a filogenetikai viszonyokat hűen tükröző rendszertan kialakításának. A bakteriológiai és mycoplasmatológiai témacsoportok feladata egyes közegészségügyi és állategészségügyi, valamint összehasonlító kórtani szempontból fontos baktériumok (Salmonella, E. coli, Bordetella, Pasteurella, Francisella, Brucella) és mycoplasmák virulenciájának, a virulencia genetikai hátterének vizsgálata, valamint ezen ismereteknek a védekezésben és a diagnosztikában való hasznosítása, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra és az állatról emberre terjedő betegségek megelőzésére. A halkórtani és halparazitológiai témacsoportok feladata a természetes vizekben élő halak, elsősorban a Balaton és vízrendszere, a Duna, valamint tógazdaságok halainak rendszeres vizsgálata a paraziták által okozott károsodások felmérése, kórtani szempontból fontos halparaziták gazdára gyakorolt hatásának megismerése, valamint a nyálkaspórás élősködők és coccidiumok fejlődésének, kórtanának és változatosságának kísérletes és molekuláris vizsgálata. Virológiai kutatások II. A 2014-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények Adenovírus Állati adenovírusokon alapuló génkifejező vektorok előállítása céljából összehasonlították több, korábban szerotipizált, nem-emberszabású majom-adv növekedési képességét különböző állati és humán sejtvonalakon. Számos majom-adv teljes genomját új generációs szekvenálással és átfogó bioinformatikai elemzéssel vizsgálták. A világon először ismertek fel olyan AdV-t, melyben három fiber-gén is található. Részt vettek a bécsi állatorvosi egyetemen új generációs szekvenálással nyert tyúk-, galamb- és barbari kacsa-adenovírusok genomjának értelmezésében (annotálásában), a még hiányzó részek azonosításában és a filogenetikai eredmények értelmezésében. Újabb galamb-adenovírusokat találtak és részlegesen szekvenáltak. Spanyol együttműködésben meghatározták több állati adenovírus receptorkötő 12

13 fehérjéjének térszerkezetét bakteriális rendszerben előállított fiberek röntgenkrisztallográfiás vizsgálatával. Állati AdV-ok további génjeit fejezték ki bakteriális rendszerben, és kanadai együttműködésben a sejtfehérjékhez való kötődésüket vizsgálták. Eddig ismeretlen AdV-okat mutattak ki és jellemeztek részlegesen hüllő, madár, rágcsáló, denevér, jegesmedve és majom eredetű mintákban. Különféle hal-, kétéltű- és hüllővírusok A tudomány számára új herpesz- és cirkovírusokat mutattak ki és jellemeztek több halfajból, kétéltűekből és hüllőkből. Egy hal-herpeszvírus és több cirkovírus genomjának teljes szekvenciáját meghatározták és elemezték. Vírusfertőzések molekuláris epidemiológiai vizsgálata és új vírusok felfedezése Hasmenéses nyulak bélsármintáinak vizsgálatakor új bocaparvovírust azonosítottak. Kutya bélsárból kimutatott rotavírus szerkezeti fehérjéinek szekvencia elemzésekor új rotavírus jelenlétére bukkantak. A species-meghatározásra használt VP6 fehérje 46% vagy az alatti hasonlósági értéket mutatott más rotavírus fajok reprezentatív törzseinek VP6 génjével. A rotavírus fajok elkülönítésére használt VP6 szekvencia határérték 53%; ez alapján javasolták a rotavírusok nemzetségén belül egy új vírusfaj (Rotavirus I) elkülönítését. Nemzetközi együttműködésben vizsgálták a calicivírusok közé sorolt szarvasmarha eredetű Kirklareli vírus ~7,5 kb hosszúságú genomját. A vírus a VP1 gén mentén <60% nt és <43% aa azonosságot mutatott más bovin calicivírusokkal. Folytatták megfigyeléseiket a humán rotavírus törzsek hazai előfordulására vonatkozóan és száznál több, nemzetközi együttműködésben gyűjtött rotavírus törzs genomszekvenciáját határozták meg. Parvo- és Nidovírus kutatások Immunofluorescens vizsgálatok feltárták, hogy a sertésparvovírus (PPV) Kresse törzsnél a SAT fehérje deléciója lassú terjedéshez vezet szövettenyészetben, amelynek közvetlen oka a fertőzőképes vírus titerének csökkenése. Kvantitatív PCR analízis bizonyította, hogy a titer csökkenésért a vírus DNS szöveti felülúszóban való alacsonyabb kópiaszáma felelős. A propidium jodidos és LDH mérések alapján a vírus kópiaszámának csökkenése kapcsolt a SAT fehérje hiánya miatt későbbre tolódó apoptózisos és sejtlízises folyamatokkal, amelyeket a SAT valószínűleg ER stressz kiváltásán keresztül indukál. Az AAV2 teljesen más genomszerveződést és más szaporodási stratégiát mutat, mint a PPV, mivel replikációjához helper vírus jelenlétét igényli annak hiányában a gazdagenomba integrálódik, illetve episzómálisan perzisztál. Ennek ellenére az AAV2 virionba pakolódott DNS-e hasonló hipometilált mintázatot mutat, csakúgy, mint a PPV genomja. Ezzel ellentétben az integrálódott AAV2 genom hipermetilált. Transzfekciós kísérletek alapján, az in vitro metilálással létrehozott hipermetilációnak ugyanúgy, mint a PPV esetében csak mérsékelt hatása van az AAV2 szaporodási képességére. Ezek a kísérletek arra utalnak, hogy a gazdagenomba integrálódott AAV2 transzkripcióját és a vírus genom kivágódását a metiláció nagy valószínűséggel nem befolyásolja. Immunológiai vizsgálatok feltárták, hogy a sertés reprodukciós és légzőszervi szindrómáját okozó vírus (PRRSV) ORF7 alternatív leolvasási keretéről leíródó peptid (ORF7ap) képes az IgG-t kötni, a fő kötőhely az ellenanyag Fc fragmentjén található. Az ORF7ap komplement fixációs tesztben a vörösvértest lízisét gátolja. Ez arra utal, hogy a fehérje az IgG (Fc) fragment CH2 doménjéhez kötődik, amit a komplement és az IgG közötti kölcsönhatás krisztallográfiás vizsgálata is alátámasztott. Immunizációs kísérletekben a fehérje önmagában nem bizonyult immunogénnek, azonban autoimmun antinukleáris ellenanyagokat indukált mind egérben, mind sertésben. A vizsgálatok alapján az ORF7ap fontos szerepet játszhat a 13

14 PRRSV immunszupressziójában és a perzisztens fertőzés fenntartásában. Reverz genetikai rendszerrel létrehozott vírus párral állatkísérletekben először sikerült igazolni, hogy a macskák fertőző hashártyagyulladását okozó FIPV vírus szövetspecifitásának megváltozásában a 3abc régió kulcsszerepet játszik. Bakteriológiai kutatások Salmonella kutatások A humán salmonellosisért elsősorban felelős Salmonella Enteritidis (SE147 és SE11) virulens vad törzsei által kiváltott citokin válaszokat tanulmányozták in vitro (csirke embrió fibroblaszt = CEF és csirke makrofág =HD11) és in vivo (SPF napos csibe vakbél és lép) rendszerekben, különös tekintettel a természetes immunitásban szerepet játszó, eddig még nem vizsgált baromfi génekre. A fertőzött CEF sejtek génexpressziós változásait Agilent custom 8 x 15K microarray-en mérték le (>13000 gén). A szignifikánsan megnövekedett génexpressziókat real-time PCR-el ellenőrizve, eddig ismert immun gének (CSF3, IL-1β, IL-8) mellett a fenti rendszerekben öt nem-immun gén is jelentős expressziót mutatott. Ezek közül a G0S2 (mitochondriáls lipid metabolizmus) gén lehet, hogy a S. Enteritidis fertőzés hatására, mind a profeszionális, mind a non-professzionális fagocitózist befolyásolhatja. A Salmonella virulencia plazmid (spv) és flagellin (flid), patogenitásban betöltött szerepét a SE 11 jelű szülőtörzs spvδ ill. flidδ (plazmid és/vagy flagellin-mentes) mutánsaival CEF sejtek inváziója és génexpressziós mintázata révén mérték. A flid gén deléciója a CEF inváziós készség csökkenését okozta, melyet az spv deléció tovább gyengített. A real-time PCR-el megerősített eredmények a mutánsokban két metabolizmus gén, az ENO2 és G0S2 fokozott indukcióját jelezték. Adataik alapján feltételezhető, hogy Salmonella fertőzés esetén az spv plazmid és a flid flagellin a Salmonella inváziós készségének növelése mellett a megtámadott csirkesejtek egyes metabolikus folyamatait gátolják, fagocitotikus készségüket pedig növelik. Pathogén Escherichia coli kutatások Shiga toxint (Stx) kódoló konvertáló bakteriofágok: az EHEC O157:H7 Sakai prototípus törzsből izoláltak, szekvenáltak és funkcionálisan annotáltak egy Stx1-termelés kódoló új rekombináns fágot. Megállapították, hogy a Podoviridae morfológiájú, 61,138 bp méretű konvertáló Stx1 fág génjeinek zöme Stx2-termelést kódoló Sp5 (Sakai profág) eredetű. Egy multirezisztens (MDR) Shigella sonnei törzsből izoláltak egy 60,875 bp méretű Stx1- termelést kódoló Myoviridae morfológiájú új konvertáló fágot. Megállapították, hogy az stx1 gének összetétele megegyezik az elsőként S. dysenteriae-ben azonosított stx gének összetételével. Az a tény, hogy az stx operon archetípusa jelen van egy eddig nem ismert S. sonnei által hordozott konvertáló fágban, új Stx- termelő törzsek felbukkanását valószínűsíti. Citoletális duzzasztó toxin (Cdt)-V alegység fehérjéinek jellemzése: a CdtB alegységnek elsősorban DNáz aktivitással összefüggő mitózisgátló hatása jól jellemzett, azonban a CdtA és CdtC alegység fehérjék additív szerepe számos nyitott kérdést vet fel. A CdtA és CdtC alegység fehérjék funkcionális jelentőségének vizsgálatára Cdt alegység fehérjéket kódoló expressziós klónokat alakítottak ki, és klónok fenotípusos hatását sejtkultúrában vizsgálva megállapították, hogy a sejtciklus leállításhoz és a jellegzetes morfológiai változások kialakításához szükség van mindhárom Cdt alegység fehérjére. Egy EU FP7-es élelmiszerbiztonsági téma keretében az EU-n kívülről, illegálisan behozott, >1700 állati eredetű élelmiszermintából kommenzalista MDR E. coli és verotoxikus E. coli (VTEC) törzseket izoláltak és részletesen jellemeztek, különös tekintettel az Európában 14

15 ismeretlen, de potenciális veszélyforrást képező új virulencia és/vagy rezisztencia génekre. A nemzetközi együttműködés eredményeként, egy MDR enteropathogén E. coli (EPEC) és 15 VTEC törzset azonosítottak. Közülük három VTEC törzset, az eddig ismertektől eltérő új szekvencia típusú (ST4505, -4506, -4507) törzsként határoztak meg és az E. coli MLST bankban deponáltak. Pasteurella kutatások Egy eddig hazánkban nem tapasztalt megbetegedést állapítottak meg háztáji sertésekben. Három P. multocida ssp. multocida-ként azonosított, B buroktípusú, 2-es szomatikus szerotípusú, 3-as biotípusú törzset izoláltak. Az M13 PCR három genetikai profilt különített el. A B:2 szerotípusú törzsek esetében egyező mintázatot kaptak. A filogenetikai viszonyokat a háztartási gének szekvencia analízisén alapuló multi-lókusz szekvencia tipizálással (MLST) térképezték fel, melynek során egy új szekvenciatípust (ST61) írtak le. Az aroa (558 bp) génszakasz elemzése során pedig egy új allélt azonosítottak. A filogenetikai vizsgálatok során az MLST adatbázisban fellelhető izolátumok szekvencia adataival való összevetés során a B:2 szerotípusú, haemorrhagiás szeptikémiát okozó törzsek egy jól elkülönülő klasztert alkottak. Megállapították, hogy a szeptikémiát okozó izolátumok feno- és genotípusos diverzitása rendkívül alacsony, az izolátumok egy jól elkülönülő klonális komplexet alkotnak. Bordetella kutatások Sertés torzító orrgyulladásos esetekből származó B. bronchiseptica törzseket hagyományos és molekuláris genetikai módszerekkel vizsgáltak, különös tekintettel arra, hogyan befolyásolja az eltelt idő és az adott telepen alkalmazott antimikrobiális terápia a törzsek tulajdonságait. A három különböző génszakaszon (cyaa, flaa és fima) végzett molekuláris genetikai (PCR- RFLP és szekvencia) elemzések a sertés eredetű törzsek homogenitását tárták fel. Az antibiotikum érzékenységi vizsgálatokban, Kirby-Bauer korongdiffúziós módszert alkalmazva, kimutatták, hogy a törzsek rezisztensek penicillinre, ceftiofurra, vankomicinre és linkomicinre, de érzékenyek kolisztinre, neomicinre, valamint az alkalmazott quinolonokra. Feltárták, hogy a vizsgált törzsek egyharmada szulfonamid-rezisztens és ezek közül egy még tetraciklin rezisztenciával is rendelkezik. A sertés eredetű B. bronchiseptica törzseknél tapasztalt antibiotikum rezisztencia genetikai hátterét plazmid profil vizsgálatokkal is kiegészítették, és csak a szulfonamid-rezisztens törzsek esetében izoláltak plazmidokat, három különböző méretben. Feltételezik, hogy az állattartó telepeken alkalmazott antibiotikum terápia befolyásolja a baktériumok antibiotikumokkal szembeni érzékenységének alakulását. Baromfi légzőszervi bakteriológiai kutatások Összesen 34 O. rhinotracheale és 19 B. avium törzs antibiotikum érzékenységét vizsgálták korongdiffúziós módszerrel, majd három antibiotikum esetén meghatározták a MIC (minimális gátló koncentráció) értékeket is. Minden O. rhinotracheale törzs érzékeny volt ampicillinre, chloramphenicolra, spectinomycinre és a legtöbb tilmocosinra is, azonban a törzsek nagy része rezisztensnek bizonyult gentamicinnel, nalidixsavval, sulphomethoxazol/trimethoprimmal, polymixin B-vel és sulfonamidokkal szemben. A vizsgált törzseknek 48, illetve 41%-a volt érzékeny amoxicillinra és az erythromicinre. Az összes B. avium izolátum rezisztens volt ceftiofurral és lincomycinnel szemben, és érzékeny doxyciklinre, gentamicinre, polymixin B-re, spectinomycinre és sulfonamidokra. A tilmicosin és a sulphomethoxazol/trimethoprim is hatékonynak bizonyult. Különböző fajú hazai házi madarak (lúd, kacsa, pulyka, tyúk) Riemerella anatipestifer fertőzöttségét vizsgálták kacsa, 2920 lúd, 1063 pulyka és 3676 tyúk mintából 149 lúd és 25 kacsa esetében állapítottak meg anatipestifer betegséget, törzsgyűjteményüket pedig 21 lúd és 4 kacsa eredetű törzzsel bővítették. A törzsek nagy arányban érzékenyek voltak 15