JEGYZŐKÖNYV. A Magyar Telekom Nyrt. Igazgatóságának elnöke és vezérigazgatója, Christopher Mattheisen úr órakor megnyitja a Közgyűlést.

Átírás

1 Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Éves Rendes Közgyűlése JEGYZŐKÖNYV A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) április 25-én de órai kezdettel Magyar Telekom Nyrt. székházában (Budapest I., Krisztina krt. 55.) tartott Éves Rendes Közgyűléséről. A Közgyűlés megtartásának módja: személyes jelenléttel. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. A Magyar Telekom Nyrt. Igazgatóságának elnöke és vezérigazgatója, Christopher Mattheisen úr órakor megnyitja a Közgyűlést. Köszönti a részvényeseket és meghívottakat és bejelenti, hogy az Alapszabály pontjának rendelkezése szerint a Közgyűlés elnöki tisztét az Igazgatóság elnökeként ő maga fogja ellátni. A Közgyűlés elnöke (a továbbiakban: Elnök) tájékoztatja a Közgyűlést, hogy az Alapszabály pontja szerint a szavazás számítógépes eljárással, a szavazatok összeszámlálása az Alapszabály szerint elektronikus úton történik. Tájékoztatja továbbá a Közgyűlést, hogy a szavazás eredményét a kijelzőn megjelenő összeszámolt szavazatok alapján állapítja meg, és az a szavazógép részletes rögzítése szerint kerül a közgyűlési jegyzőkönyvben feltüntetésre. Az Elnök felkéri a LINEÁR Kft. részéről jelen levő Kató György urat, hogy ismertesse a gépi szavazás lényegét és a szavazás módját. Kató György úr ismertetőjét követően az Elnök bejelenti, hogy a szavazásra jogosító részvények (összesen db részvény) 63 %-át, összesen db szavazatot képviselő részvényes személyesen, illetve meghatalmazott útján megjelent, a Közgyűlés határozatképes. Megállapítja, hogy a Közgyűlés összehívása a törvényi rendelkezéseknek és az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően, szabályosan történt. A Társaságnak átadott meghatalmazások alapján megállapítja, hogy a képviselők törvényesen képviselik a részvényeseket. Azok a részvényesek, akik a részvénykönyvbe nem kerültek bejegyzésre, vagy nem rendelkeznek tulajdonosi igazolással megfigyelőként, szavazati jog gyakorlása nélkül vehetnek részt a Közgyűlésen. A évi IV. törvény (a Társasági Törvény) 304. (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az a részvényes jogosult részvényesi jogai gyakorlására, akinek a nevét a részvénykönyv tartalmazza a részvénykönyv lezárásának időpontjában. Ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz a Magyar Telekom Nyrt. Alapszabálya is. A jogszabályi és alapszabályi rendelkezéseknek megfelelően a társaság március 25--én közzétett Közgyűlési hirdetményében felhívta a Részvényesek figyelmét arra, hogy a Közgyűlésen csak akkor jogosultak szavazni, ha a Közgyűlést megelőző 6

2 munkanappal (legkésőbb április 17-én) a Társaság részvénykönyvébe a részvény tulajdonosaként, illetőleg részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre kerültek. Elnök kéri a jelenlévők hozzájárulását ahhoz, hogy a Közgyűlésen elhangzottak hangfelvételen történő rögzítéséhez. A határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: egyszerű többség. Észrevétel, egyéb indítvány hiányában az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 1/2008 (IV.25.) sz. Közgyűlési határozat A Közgyűlés hozzájárul a Közgyűlésen elhangzottak hangfelvételen történő rögzítéséhez. E határozatot a Közgyűlés igen, 100 nem, tartózkodik szavazattal fogadta el. Az Elnök javasolja a Közgyűlésnek, hogy a jegyzőkönyvvezető feladatait Dr. Herczegh Zsolt úr, a Magyar Telekom Nyrt. Társasági jogi és belső szabályozási osztályának vezetője lássa el. Javasolja továbbá, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője a MagyarCom Holding GmbH képviselője, Oliver Kranzusch úr legyen. Más javaslat és észrevétel nem hangzott el, így az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. A határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: egyszerű többség. 2/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés megválasztja dr. Herczegh Zsolt urat jegyzőkönyvvezetővé. Megválasztja továbbá a MagyarCom Holding GmbH képviselőjét Oliver Kranzusch urat a jegyzőkönyv hitelesítőjévé. E határozatot a Közgyűlés igen, 120 nem, tartózkodik szavazattal fogadta el. Az Elnök ismerteti, hogy a március 25-én közzétett napirenddel kapcsolatosan - a hirdetmény megjelenését követő 8 napon belül indítvány nem érkezett az Igazgatósághoz, így a hirdetményben foglalt napirenden túl más témában határozathozatalra nincs lehetőség. További napirendi pont felvételére sincs lehetőség, mert nincs jelen valamennyi részvényes. Javasolja, hogy a Közgyűlési napirendi pontok tárgyalási sorrendjét a Közgyűlés a hirdetménynek megfelelően az alábbiak szerint fogadja el: 1. Az Igazgatóság jelentése az ügyvezetésről, a Magyar Telekom Csoport üzletpolitikájáról, a számviteli törvényben előírt beszámoló a Magyar Telekom Csoport évi gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról 2. Az Igazgatóság jelentése a társaság évi gazdálkodásáról; a Felügyelő Bizottság és a Könyvvizsgáló jelentésének ismertetése 3. Döntés a társaság évi pénzügyi beszámolóinak, valamint a Felelős Társaságirányítási Jelentésének jóváhagyásáról és az igazgatóság tagjainak adandó felmentvényről 4. Az Igazgatóság javaslata a évi adózott eredmény felhasználására 5. A Magyar Telekom Nyrt. Alapszabályának módosítása 2

3 6. A Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítása 7. Igazgatósági tagok választása 8. Felügyelő Bizottsági tagok választása 9. Audit Bizottsági tag választása 10. A társaság könyvvizsgálójának megválasztása, díjazásának megállapítása. A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy könyvvizsgáló valamint helyettes könyvvizsgáló kijelölése 11. Egyebek Más javaslat, észrevétel nem hangzott el, így az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. A határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: egyszerű többség. 3/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés napirendje a határozati javaslatnak megfelelően az alábbiak szerint került elfogadásra: 1. Az Igazgatóság jelentése az ügyvezetésről, a Magyar Telekom Csoport üzletpolitikájáról, a számviteli törvényben előírt beszámoló a Magyar Telekom Csoport évi gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról 2. Az Igazgatóság jelentése a társaság évi gazdálkodásáról; a Felügyelő Bizottság és a Könyvvizsgáló jelentésének ismertetése 3. Döntés a társaság évi pénzügyi beszámolóinak, valamint a Felelős Társaságirányítási Jelentésének jóváhagyásáról és az igazgatóság tagjainak adandó felmentvényről 4. Az Igazgatóság javaslata a évi adózott eredmény felhasználására 5. A Magyar Telekom Nyrt. Alapszabályának módosítása 6. A Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítása 7. Igazgatósági tagok választása 8. Felügyelő Bizottsági tagok választása 9. Audit Bizottsági tag választása 10. A társaság könyvvizsgálójának megválasztása, díjazásának megállapítása. A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy könyvvizsgáló valamint helyettes könyvvizsgáló kijelölése 11. Egyebek E határozatot a Közgyűlés igen, 110 nem, tartózkodik szavazattal fogadta el. Elnök megnyitja az első napirendi pontot. 1. számú napirendi pont Az Igazgatóság jelentése az ügyvezetésről, a Magyar Telekom Csoport üzletpolitikájáról, a számviteli törvényben előírt beszámoló a Magyar Telekom Csoport évi gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról Előterjesztő: az Igazgatóság Az Elnök ismerteti, hogy a évi C. törvényben (Számviteli törvény) előírtak szerint a Társaságnak Éves Beszámolót, illetve anyavállalat esetén konszolidált Éves Beszámolót is kell 3

4 készíteni, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. Ennek megfelelően elkészült a Magyar Telekom évi konszolidált éves beszámolója a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint. A részvényesek az Éves Beszámoló adatait előzetesen tanulmányozhatták a Társaság és a Budapesti Értéktőzsde honlapján, KELER Zrt.-nél, illetve a Közgyűlés kezdetét megelőzően itt a helyszínen. A beszámolót a PricewaterhouseCoopers Kft. auditálta és hitelesnek minősítette. Ezt követően Elnök ismerteti a Magyar Telekom Csoportra és a Társaságra vonatkozó éves értékelést. A Magyar Telekom Nyrt. beszámolóit a Közgyűlést követően a Számviteli törvényben és a Tőkepiaci törvényben meghatározottak szerint a megfelelő helyeken helyezi letétbe, illetve teszi közzé. Az Elnök felkéri Hegedűsné Szűcs Márta úrhölgyet, a Könyvvizsgáló képviselőjét, hogy a Könyvvizsgálói Jelentésének lényegét a Csoportra vonatkozóan - szóban ismertesse. Hegedűsné Szűcs Márta bejelenti, hogy a PricewaterhouseCoopers Kft. elvégezte a Csoport évi konszolidált beszámolójának a könyvvizsgálatát, amelyről kibocsátott jelentés a részvényesek részére kiosztott írásos anyagban található. Hegedűsné Szűcs Mártán kívül a Magyar Telekom Csoport könyvvizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentést a PWC képviseletében jelen levő Nick Kós Úr is aláírta. A könyvvizsgálat során korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adtak ki, melyet Hegedűsné Szűcs Márta ismertet: A könyvvizsgálat során a Magyar Telekom Nyrt. Konszolidált éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes Nemzeti és a Nemzetközi könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szeretünk arról, hogy a konszolidált éves beszámolót az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készítették el. Véleményünk szerint a konszolidált éves beszámoló a Magyar Telekom Nyrt december 31- én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad összhangban az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal. Az üzleti jelentés a konszolidált éves beszámoló adataival összhangban van. Mindezek alapján a Könyvvizsgáló a beszámolót a Közgyűlés számára elfogadásra javasolja. Az Elnök felkéri Dr. Pap László urat, a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy a FEB jelentésének lényegét szóban ismertesse. Dr. Pap László ismerteti, hogy a FEB e napirendi ponttal kapcsolatos jelentése a kiosztott anyagban teljes terjedelmében megtalálható. Szóban csak a jelentés lényeges adatait ismerteti. A Felügyelő Bizottság a Magyar Telekom Csoport gazdálkodási tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése során tett megállapításai alapján azt ajánlja a Közgyűlésnek, hogy az igazgatóság javaslatának megfelelő mérleg-főösszeggel és adózott eredménnyel hagyja jóvá a Magyar Telekom Csoport nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített évi Konszolidált Éves Beszámolóját és fogadja el az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést. Az Elnök kérdezi a részvényeseket, hogy észrevétel, indítvány van-e. 4

5 Dr. Kustra Pál részvényes: Kustra Pál vagyok. Köszöntöm, én kisrészvényes vagyok és van néhány észrevételem, amit 3 percben szeretnék Önökkel megosztani. Nem akarom idézni itt a Magyar Telekom Kiegészítő Mellékletében a Konszolidált éves beszámolóhoz tartozó megjegyzéseket, ami a viszgálattal kapcsolatos és Christopher Mattheisen úr is említett, hogy ugye az EBIDTA csökkentő tényező volt, de én ezt áttanulmányoztam és ez nekem a augusztusi közleménynek felel meg tartalmilag. Tehát augusztusában hasonló közleményt adott a Magyar Telekom. Ugye 2006 elején kezdődött a vizsgálat, 700 millió forint értékben megkötött szerződések ügyében. A Menedzser Magazin cikksorozatot írt arról, hogy az ún. független vizsgálatot a White & Case nemzetközi jogi iroda hogyan is végzi. Felvetette azt a lehetőséget is, hogy a vizsgálat azért indult, mert az MT menedzsmentje másik auditorra akarta cserélni a PwC-t. Első kérdésem: Szándékában állt a Magyar Telekomnak 2006-ra az auditort tendereztetni és ez a PwC tudomására jutott-e? A Magyar Telekom közleménye szerint 2006-ban 4,1 Mrd Ft-ba került a vizsgálat, 2007-ben 5,7 Mrd Ft-ba. Christopher Mattheisen úr a Magyar Telekom vezérigazgatója nemrég a sajtóval azt közölte, hogy nem tudja, hogy meddig tart még ez a vizsgálat. Szóval a vizsgálat elején indult, 700 millió forint értékű szerződések ügyében és végéig a Magyar Telekom részvényeseinek 9,8 Mrd forintba került. További kérdéseim: 2. Hogyan fogadhatta el a PwC a White & Case-zel kötött szerződést, amely úgy tűnik, hogy időben és költségeiben korlátlan? 3. Igazak-e azok az információk, hogy a White & Case jogászai magángépeken utaztak Amerikából Európába és a legdrágább szállodai szolgáltatásokat használták? 4. Ki és hogyan igazolta a White & Case költségeit és milyen riportot tett le a vizsgálat menetéről a vizsgáló 2007-ben a Magyar Telekom vezető tisztségviselőinek? 5. Betartotta e és betartja-e a White & Case a magyar törvényeket a vizsgálat során? És az utolsó kérdésem, hogy 6. A jóistenen kívül ki tudja még, hogy mikor fog befejeződni ez a vizsgálat és mennyibe fog ez kerülni? Köszönöm. Dr. Máthé Balázs vezető jogtanácsos válaszol a feltett kérdésekre az alábbiak szerint: 1. kérdés: Nem tud választ adni arra, hogy 2006-os auditori tevékenységre volt-e tender, tekintve, hogy az asztalnál ülő személyek egyike sem volt abban pozícióban akkor, amiben most van, de természetesen a Társaság vissza fog jelezni írásban erre a kérdésre. 2. kérdés: Erre részletes magyarázatot fog a Társaság adni a legközelebbi, részvényesek felé történő vonatkozó közzétételben: amint a korábbi tájékoztatókból kiderült, februárjában az Igazgatóság, illetve az Audit Bizottság Macedóniára is kiterjesztette a vizsgálatot. A plusz költségek alapvetően ezzel kapcsolatosak, de vannak egyéb okai is, amelyeket a Társaság le fog írni a következő írásbeli tájékoztatóban. A vizsgált szerződések értéke és a vizsgálat költségei közötti arány nem mérvadó, tekintve, hogy egy, a XXI. században responsible corporate citizen-ként viselkedő cég azon nem spórolhat, hogy tökéletesen megfeleljen minden rá vonatkozó jogszabálynak legyenek azok bármely ország jogszabályai. 5

6 3. és 4. kérdés: A Társaságnál a vonatkozó corporate governance elveknek megfelelően működik egy Audit Bizottság, amely az Igazgatóság felhatalmazása alapján felügyeli a vizsgálatot. Ennek az a jelentősége, hogy a menedzsment semmilyen módon ne tudja befolyásolni a vizsgálatot. A költségkifizetések jóváhagyását a magyarországi cégjegyzési jogosultságnak megfelelően az arra jogosult Magyar Telekom vezetők végzik. 5. kérdés: A Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága, menedzsmentje és Audit Bizottsága a vizsgálatra egy magyarországi irodával is rendelkező, kiváló reputációval rendelkező vezető nemzetközi ügyvédi irodát bízott meg, és ezért az a vélelem prudensnek tekinthető a Magyar Telekom vezetése részéről, hogy ez az ügyvédi iroda betartja a vonatkozó jogszabályokat. 6. kérdés: A vizsgálat alapvető filozófiája az, hogy azt nem lehet oly módon korlátozni, hogy az veszélyeztesse a célt, ami az, hogy a vizsgálat érje el a célját. A Magyar Telekom Nyrt. részvényeseinek, vezetésének, minden stakeholder-nek érdeke, hogy a vizsgálat eredményesen és minél hamarabb lezáruljon. De ez a kettő együttes, konjunktív feltétel. Thilo Kusch gazdasági vezérigazgató-helyettes: Olyan cégen belüli szerződéseket találtak, amelyek szabálytalanoknak bizonyultak. Rendkívül fontos a részvényeseknek is, hogy a Társaság mindent megtegyen annak érdekében, hogy etikus legyen a gazdasági tevékenysége. Ennek a költsége nagyon fontos, de legalább olyan fontos, hogy a mögötte lévő célt is elérjük. Be kell tudni mutatni, hogy az üzleti tevékenység a Társaság egészén belül az etikai elvárásoknak megfelel, hiszen ez a Társaság jövője számára rendkívül fontos. Marosi László részvényes: Marosi László vagyok kisrészvényes. Szeretettel üdvözlöm a hallgatóságot. Én egy olyan tételre szeretnék rákérdezni ami megítélésem szerint a 2007-es évet érinti. Azt szeretném megkérdezni, hogy igaz-e az, hogy a Magyar Telekom egy decemberében megkötött szerződés alapján egyszeri juttatásként valós teljesítés nélkül 1 milliárd forint körüli összeget fizetett ki egy munkaerő-kölcsönző cégnek áprilisában? Ha ez igaz, akkor ez milyen jogcímen történt, ez hol szerepel a 2007-es könyvekben, mennyiben érinti a es mérleget és a Tisztelt Részvényeseket? Köszönöm. Dr. Máthé Balázs: Erre a konkrét tételre az itt ülők most nincsenek felkészülve a kifizetés tekintetében, ezért a Társaság írásban válaszol a megfelelő határidőn belül. Rostás Gábor részvényes: Jó napot kívánok. Rostás Gábor vagyok, kisrészvényes. Üdvözlöm a Közgyűlés résztvevőit és azt szeretném megkérdezni, hogy tájékoztatta-e, ha nem miért nem a Társaság a részvényeseket, hogy a Budapest XIV. kerület Egressy u. 53. alatt bejegyzett Postás sporttelep, valójában Róna utcai sporttelep, tulajdonviszonya per alatt áll, amit 470/1000 hányadban tulajdonol a Magyar Telekom, és azon kívül, hogy per alatt áll az ingatlan, a Fővárosi Főügyészség Nyomozásfelügyeleti és Vádelőkészítési osztálya vizsgálja az ingatlannyilvántartás adatainak valódiságát. Dr. Máthé Balázs: A jogszabályoknak megfelelően a részvényeseket, a megfelelő threshold-ot, számszaki minimumot elérő illetve egyéb módon olyan jelentős eseményekről a Társaság tájékoztatja, amelyek a Társaság értékét hosszú- és rövid távon befolyásolják, a Részvényesek pénzét érintheti. Ez az ügy a Társaság számára ismert és nem tartozik ebbe a kategóriába. Rövid ismertető: a Posta jogutódjai, a három cég a Magyar Posta, az Antenna Hungária és a Magyar Telekom Nyrt. - a postás sportegyesületet szponzorálták egy ideig. Ezt utána üzleti döntéssel, a részvényesek érdekében csökkentették és megszűntetik és az ingatlant szeretnék értékesíteni. A 6

7 nyomozást a rendőrség nem indította el, a nyomozásfelügyelet nyilván ezért van most folyamatban. A Társaság számára ez egy standard jogvita. Mikó István részvényes: 1. Az interneten értesültek, hogy a Deutsche Telekomnál vannak kisrészvényesek, akik észrevételezik, hogy a kibocsátási ár túl magas volt és jogi útra is terelték a kérdést. A Magyar Telekomnál felmerült ilyen gondolat? Egyesek szerint igen, de a kisrészvényesek nem tudnak róla. 2. Hallani, hogy a vezetékes távközlést visszamondják az ügyfelek, és ő is gondolkodik, hogy visszamondja a kapcsolatát a Magyar Telekommal. Más szolgáltatók olcsóbban adják a modem rendszert és az internetet. Miért nem lép olyan helyeken a Telekom, ahol legmodernebb rendszer megvan? Miért adja ki más szolgáltatóknak bérbe, legyen az UPC stb.? Ezt meg kell oldani egy nagyobb reklámfogással. Úgy érzi, ez csak technikai kérdés, hogy a digitális televíziós vételt bevezessük a vezetékes távbeszélő rendszeren és akkor nem mondanák fel sokan a vezetékes rendszert is. Ő maga is gondolkodik a felmondáson, mert nem kapja meg a szolgáltatást, amit elvárt volna, és olyan áron. Az Elnök a második kérdésre vonatkozóan azt a választ adja, hogy ez tiszta üzletpolitikai kérdés. A Társaság tudja hol van hálózata, milyen erős a hálózat, milyen a kereslet és a verseny. Priorizálni kell a befektetéseket. A Társaság olyan pozícióban van, hogy tudja milyen erős az ADSL hálózata, milyen lehet a lefedettsége az IP TV-nek. A Társaságnak nem korlátlanok az erőforrásai. Az éves értékelésben elhangzott Capex költésekre utalva kifejti, hogy a Capex, sales arány akár lehetne magasabb. Az erőforrásokat mindig priorizálni kell és ehhez kell alakítani üzletpolitikát. A Társaság tudja, hogy milyen erős a verseny és milyen nagy kihívás a helyét megtartani a vezetékes piacon. Dr. Máthé Balázs az első kérdésre vonatkozóan azt a választ adja, hogy ebben a kisrészvényesek illetékesek, nem a Társaság menedzsmentje. Mikó István részvényes megismétli a kérdést, majd hozzáteszi, hogy befektetők észrevételezik azt, hogy egyszer felszaladt a Matáv részvényeinek árfolyama, és azóta évek óta állandóan forint között mozog. Talán nem volt a kibocsátási ár a tőkével megfelelő arányban és ezt egyesek próbálják észrevételezni. Nem tudja, hogy jogi úton-e. De a Deutsche Telekomnál több per indult. Kérdezi, hogy itt van-e ilyen jelenség? Az árfolyam a kibocsátási ártól nem nagyon tért el a mai napig, pedig azóta már volt infláció, áremelés. Pedig megvan a kapacitás, de mégsem volt olyan árfolyam emelkedés, amit a kisbefektetők elvárnának. Thilo Kusch gazdasági vezérigazgató-helyettes: A Deutsche Telekom speciális helyzetben van, a Magyar Telekomot ez nem fogja érinteni. A kérdés a DT IPO idejéhez és az ahhoz kapcsolódó vagyonértékeléshez kapcsolódik. A Deutsche Telekom további részvényeket bocsátott ki az elmúlt év során. Ez a Magyar Telekomra nem igaz. A Társaság nem tud a Magyar Telekom ellen indított kisrészvényesi perről az értékeléssel vagy a Magyar Telekom részvényeinek nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan. Dr. Kustra Pál részvényes: Kustra Pál vagyok és köszönöm a Máthé úrnak a válaszait, hogy megpróbált a kérdések egy részére válaszolni. Természetesen vannak itt a PwC-re vonatkozó kérdések, amiről ugye a PwC nem nyilatkozott. Tekinthetem úgy, hogy valamennyi kérdésre amit feltettem választ fogok kapni, mind a Magyar Telekomtól, mind a PricewaterhouseCooperst érintő kérdésekre. Még egy megjegyzés. Az éves amerikai törvény az Értékpapírokról az arról szól, hogy a részvényeseket kell védeni és részvényesek érdekében kell bizonyos cselekedeteket 7

8 megcselekedni. Ha egy 700 millió forinttal induló vizsgálat év végéig majdnem 10 millárd forintba kerül az ennek a törvénynek a megcsúfolása véleményem szerint. Köszönöm. Dr. Máthé Balázs utal a Sarbanes-Oxley törvényre, ami későbbi mint a Kustra úr által hivatkozott törvény és a public interest (közérdeket)-et helyezi előtérbe. A részvényesek változhatnak, de az is fontos, hogy a tőkepiacok tisztasága, az ott jelen levő társaságok működése, egymással való versenyhelyzete átlátható és tiszta legyen. A Társaság arra a kérdésre válaszol írásban, amelyre itt nem tudott szóban válaszolni, tehát arra, hogy 2006-ban volt-e tender. A többi kérdés megválaszolásra került. Thilo Kusch gazdasági vezérigazgató-helyettes: A Társaság időnként újratárgyalja és meghosszabbítja a szerződést a könyvvizsgálóval. Nyilvánvalóan alternatív megoldásokat is megvizsgál, mert ez a helyes. Eddig a PWC a legjobb partnernek bizonyult a Magyar Telekom könyvvizsgálói szolgáltatásaira. Nick Kós, PWC: Néhány kérdést tettek fel, amelyeket Chris[topher Mattheisen] és Thilo [Kusch] megválaszoltak. Az egyik kérdés az újraválasztásra és a tenderre vonatkozott. Nem volt 2006-ban hivatalos tender a könyvvizsgálati szolgáltatásokra; ez volt az első kérdés. A második kérdés az volt, hogy miért hagyhatta jóvá a PWC a White & Case-es szerződéseket és azok költségeit. A PWC a Társaság könyvvizsgálója, mi nem hagyjuk jóvá a Társaság szerződéseit, és ez nem a mi feladatunk. Úgy vélem még azt kell tisztázni, hogy ezek a költségek nem csak a White & Case költségei, hanem a vizsgálat egyéb kérdéseiben érintett felek ügyvédi költségei is. Ha van még más kérdés a PWC-hez, akkor természetesen szívesen megválaszolom. Blaski Hajna részvényes: A Matáv árfolyama ahelyett, hogy fölfelé menne, lefelé megy. Ez most tendencia, a távközlési részvények most nem élik fénykorukat. De az elmúlt félévet leszámítva ment felfelé a tőzsde. Sok cég vezetősége árfolyamkarbantartást végez. Állandóan veszik a saját részvényüket, erre legjobb példa az OTP. A vezetőség állandóan karban tartja az árfolyamot, nem csak ha tőzsdekrach van, hanem mindig vigyáz arra, hogy stabil legyen az árfolyam. Ezt a Matáv miért nem tudja csinálni? Saját részvény vásárlással miért nem tartja karban az árfolyamot, főleg akkor mikor lefelé mennek az árfolyamok? Mintha nem lenne érdeke a felső vezetésnek, hogy a Matáv árfolyama felfelé menjen. Lehet, hogy 10 évet kellene tartani ahhoz a részvényt, hogy a bekerülési árat megkapja. Thilo Kusch gazdasági vezérigazgató-helyettes Czenthe Szabolcsot kéri fel a válasz megadására. Czenthe Szabolcs, igazgató, Csoport befektetői kapcsolatok és akvizíciós igazgatóság: A részvény árfolyammal és a részvény visszavásárlással kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban két dolgot kell kiemelni. Az elmúlt években viszont a Társaság szemben az OTP-vel vagy a MOL-lal jelentős osztalékot fizetett: 8-9%-os az osztalékhozam, ami Magyarországon egyébként a legmagasabb. A mostani 74,-Ft-os javaslatot és a korábban négyszer 70,-Ft környékén kifizetett osztalékot figyelembe véve összességében kb. 350,-Ft, amit a részvényes megkapott, illetve az árfolyamba beépült. Tehát mindenképp célszerű figyelembe venni, hogy a Társaság részvényárfolyamában mennyi az osztalék. A visszavásárlással kapcsolatban sokszor megvizsgálásra került, hogy milyen formában lehet megtérülést adni a részvényes felé. Két módon történhet: árfolyam emelkedés formájában, tehát a cég növekszik, illetve a rendelkezésre álló készpénz visszajuttatásával, ami lehet osztalék és lehet saját részvény vásárlás. A magyar jogszabályok változtak, olyan formában, hogy nincs különbség a részvényes szempontjából, hogy saját részvény vásárlásra költi a társaság 8

9 a meglevő készpénzt vagy pedig osztalékot fizet. Tehát a részvényes szempontjából, adó szempontból nincs praktikus különbség. A Társaság 74,-Ft-os osztaléka 8-9%-os hozamot jelent. Blaski Hajna, részvényes: Az OTP árfolyama, ami kb. 15 éve van a tőzsdén, megszázszorozódott, igaz, hogy lejjebb vitték a névértéket, ről 100-ra. Tehát az, hogy a részvényes kap valamennyi osztalékot, ami alig minimálisan több, mint az átlag kamat a bankban, kevés ahhoz képest, hogy más részvénynek megszázszorozódik az árfolyama a tőzsdén, míg a Matáv ugyanott van, ahol 15 évvel ezelőtt. Czenthe Szabolcs: Visszatérve a saját részvényre: nincs praktikusan különbség a saját részvény és/vagy az osztalék között. Saját részvény vásárlás a magyar jogszabályok alapján, figyelembe véve a Deutsche Telekom tulajdonát és más kérdéseket, technikailag nem olyan egyszerű és könnyű végrehajtani, mint más társaságoknál. A harmadik témával kapcsolatos észrevétel: meg kell nézni hogyan alakult az OTP vagy a MOL árfolyama a kibocsátás óta. Az MT árfolyama lényegesen eltér, de más a szektor is. Ezért a Magyar Telekom árfolyamát a szektorban tevékenykedő, környező országokban levő távközlési cégekhez kell hasonlítani. Mert teljesen más iparágban tevékenykedik a MOL és az OTP. Nagyságrendileg egyébként hasonlóan alakul a Magyar Telekom árfolyama a többi referencia cégnek tekintett, gyakorlatilag benchmark árfolyamához képest. Kibocsátási árakban igaza van a részvényesnek, ha az elmúlt időszakokat nézzük, az OTP-nél, illetve a bankszektorban. Ha az a kérdés, hogy az elmúlt félévben hogyan alakult az OTP és a Magyar Telekom árfolyama, akkor a Magyar Telekom felülteljesítette az OTP árfolyamát. Az Elnök megköszöni, és kérdezi, van-e más észrevétel? Rostás Gábor részvényes: Még csak egy nagyon rövid gondolat arra, amit kaptam választ a sportteleppel kapcsolatban. Talán félreérthető volt a kérdésem, illetve a felvetésem: nem az volt a kérdés, hogy el akarja-e adni a Magyar Telekom a sporttelepet, az ugye pozitív lenne a részvényesek számára. Az itt a megjegyzendő, hogy pontosan a polgári pernek és az ügyészségi vizsgálatnak az a tárgya, hogy a Magyar Telekom és az Antenna Hungária egyáltalán tulajdonosnak tekinthető-e vagy pedig okirat hamisítás és egyéb eszközökkel került fel a tulajdoni lapra. De ezt csak a tisztánlátás kedvéért szerettem volna elmondani, ami nyilván egy hosszú folyamat. Köszönöm. Az Elnök felkéri, hogy Dr. Máthé Balázst a válasz megadására. Dr. Máthé Balázs: Röviden: a Társaság akkor teszi közzé a részvényesek felé értelemszerűen a rizikót, kockázati elemeket jelentő jogi ügyeinket, amikor azt úgy ítéli meg, hogy kockázatot képviselnek. Ez a menedzsment felelőssége, az auditor értelemszerűen ezt nézi. A Részvényes által említett beadványokat a Társaság prudens módon eljárva, külső jogi vélemény alapján úgy ítéli meg, hogy alaptalanok, ideértve az ingatlan tulajdoni helyzetére vonatkozó igényt és a büntetőjogi feljelenést is. Értelemszerűen, amennyiben az eljárás későbbi szakaszában, illetve egyéb eljárásokban ennek az ellenkezője bizonyosodik be, vagyis, hogy ezt a Társaság rosszul ítélte meg, akkor természetesen a részvényeseket megfelelően tájékoztatja. Mivel észrevétel nem hangzott el, az Elnök ismerteti a határozati javaslatot és kéri a Részvényeseket, hogy szavazzanak. 9

10 A Közgyűlés millió Ft mérleg főösszeggel és millió Ft adózott eredménnyel (a kisebbségi részesedésekre jutó eredmény millió Ft levonása előtt) jóváhagyja a Magyar Telekom Csoport Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint elkészített évi Konszolidált Éves Beszámolóját. A határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: egyszerű többség. Az Elnök megállapítja, hogy a javaslattal egyezően a Közgyűlés az alábbi határozatot hozta: 4/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés millió Ft mérleg főösszeggel és millió Ft adózott eredménnyel (a kisebbségi részesedésekre jutó eredmény millió Ft levonása előtt) jóváhagyja a Magyar Telekom Csoport Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint elkészített évi Konszolidált Éves Beszámolóját. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 2. számú napirendi pont Az Igazgatóság jelentése a társaság évi gazdálkodásáról; a Felügyelő Bizottság és a Könyvvizsgáló jelentésének ismertetése Előterjesztő: az Igazgatóság Az Elnök ismerteti, hogy a Magyar Telekom Nyrt. éves beszámolóját az Igazgatóság az előterjesztésben foglaltak szerint bocsátja tárgyalásra. A részvényesek az éves beszámoló adatait előzetesen tanulmányozhatták a Társaság és a BÉT honlapján, KELER Zrt.-nél, illetve a Közgyűlés kezdetét megelőzően itt a helyszínen. Ismerteti, hogy a beszámolót a Társaság Könyvvizsgálója, a PricewaterhouseCoopers Kft. auditálta, és hitelesnek minősítette. Az Elnök felkéri Hegedűsné Szűcs Márta úrhölgyet, a Könyvvizsgáló képviselőjét, hogy a Könyvvizsgálói Jelentés lényegét a Társaságra vonatkozóan - szóban ismertesse. Hegedűsné Szűcs Márta bejelenti, hogy a Magyar Telekom Csoport Konszolidált beszámolóján kívül a PwC a Társaság egyedi éves beszámolóját is auditálta és korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el, amelyről a kibocsátott jelentés a részvényesek részére kiosztott írásos anyagban található, amelynek lényegét röviden ismerteti. A könyvvizsgálat során a Magyar Telekom Nyrt. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes Nemzeti és a Nemzetközi könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szeretünk arról, hogy az éves beszámolót a Számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves beszámoló a Magyar Telekom Nyrt december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. A könyvvizsgálat alapján a Könyvvizsgáló a beszámolót a Közgyűlés számára elfogadásra javasolja. 10

11 Az Elnök felkéri Dr. Pap László urat, a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy a FEB jelentésének lényegét szóban ismertesse. Dr. Pap László: A Felügyelő Bizottság ajánlja a Közgyűlésnek, hogy az Igazgatóság javaslatának megfelelő mérleg-főösszeggel és adózott eredménnyel hagyja jóvá a Társaság magyar számviteli szabályok szerint elkészített évi éves beszámolóját és fogadja el a könyvvizsgáló jelentését. Mivel nincs észrevétel, indítvány, Elnök ismerteti, hogy a Közgyűlés a Társaság mérlegéről a következő napirend alatt fog szavazni. 3. számú napirendi pont Döntés a társaság évi pénzügyi beszámolóinak, valamint a Felelős Társaságirányítási Jelentésének jóváhagyásáról és az igazgatóság tagjainak adandó felmentvényről Előterjesztő: az Igazgatóság Az Elnök ismerteti a határozati javaslatot és kéri a Részvényeseket, hogy szavazzanak: A Közgyűlés millió Ft mérleg főösszeggel és millió Ft adózott eredménnyel jóváhagyja a Társaság magyar számviteli szabályok (HAR) szerint elkészített évi Éves Beszámolóját. A határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: egyszerű többség. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 5/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés millió Ft mérleg főösszeggel és millió Ft adózott eredménnyel jóváhagyja a Társaság magyar számviteli szabályok (HAR) szerint elkészített évi Éves Beszámolóját. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal Az Elnök ismerteti, hogy a Társasági törvény szerint, amennyiben a részvénytársaság részvényei a Budapesti Értéktőzsdén bevezetésre kerültek, a Közgyűlésnek a Számviteli törvény szerinti beszámolóval egyidejűleg döntenie kell a felelős társaságirányítási jelentés elfogadásáról. A jelentésben az Igazgatóság összefoglalja a részvénytársaság által az előző üzleti évben követett felelős társaságirányítási gyakorlatot és nyilatkozik arról, hogy milyen eltérésekkel alkalmazta a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásait. A Magyar Telekom Nyrt. a évi Felelős Társaságirányítási Jelentését az Igazgatóság az előterjesztésében foglaltak szerint terjeszti elő, amelyet a részvényesek a Társaság és a BÉT honlapján, a KELER Zrt-nél és a regisztráció során megismerhettek. Az Elnök felkéri Dr. Pap László urat, a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy a FEB Felelős Társaságirányítási Jelentésre vonatkozó álláspontját szóban ismertesse. 11

12 Dr. Pap László: A Felügyelő Bizottság a legutóbbi ülésén részletesen foglalkozott a jelentéssel és ennek alapján azt ajánlja a Közgyűlésnek, hogy hagyja jóvá a évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentést. Az Elnök megköszöni az ismertetést és kérdezi a Részvényeseket, hogy észrevétel, indítvány van-e. Mivel észrevétel, indítvány nem hangzott el, az Elnök ismerteti a határozati javaslatot és kéri a Részvényeseket, hogy szavazzanak. A Közgyűlés áttekintette és jóváhagyja a Társaság üzleti évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentését. A határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: egyszerű többség. Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. Az Elnök megállapítja, hogy a javaslattal egyezően a Közgyűlés az alábbi határozatot hozta: 6/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés áttekintette és jóváhagyja a Társaság üzleti évre vonatkozó Felelős Társaságirányítási Jelentését. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal Az Elnök az igazgatóság tagjainak adandó felmentvény tekintetében javasolja a Közgyűlésnek az alábbi határozati javaslat elfogadását: A Közgyűlés, értékelve a Társaság igazgatósági tagjainak munkáját, úgy határoz, hogy a tagok számára a felmentvényt megadja a 2007-es üzleti évre, tekintettel a Gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 30. (5) bekezdésére. A jelen határozatban foglalt értékelés és felmentvény hatálytalanná válik azon igazgatósági tagokkal szemben, akikkel kapcsolatban utólag megállapításra kerül, hogy munkájuk során nagyfokú gondatlansággal, vagy szándékosan csalárd módon jártak el. Az Elnök kérdezi a Részvényeseket, hogy észrevétel, egyéb indítvány van-e. Mivel észrevétel, indítvány nem hangzott el, az Elnök javaslatot szavazásra bocsátja. A határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: egyszerű többség. 7/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés, értékelve a Társaság igazgatósági tagjainak munkáját, úgy határoz, hogy a tagok számára a felmentvényt megadja a 2007-es üzleti évre, tekintettel a Gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 30 (5) bekezdésére. A jelen határozatban foglalt értékelés és felmentvény hatálytalanná válik azon igazgatósági tagokkal szemben, akikkel kapcsolatban utólag megállapításra kerül, hogy munkájuk során nagyfokú gondatlansággal, vagy szándékosan csalárd módon jártak el. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 12

13 4. számú napirendi pont Az Igazgatóság javaslata a évi adózott eredmény felhasználására Előterjesztő: az Igazgatóság Az Elnök ismerteti, hogy a Magyar Telekom Nyrt. - magyar számviteli szabályok szerinti évi adózott eredménye millió Ft. Az Igazgatóság javaslata, hogy a 2007-es eredményből a részvényesek 100 forint névértékű törzsrészvényenként 74 forint osztalék kerüljön kifizetésre. A Társaság az osztalék teljes összegének kifizetéséhez, amely Ft, a HAR szerinti nettó eredményből Ft-ot, illetve az eredménytartalékból Ft-ot használ fel. Az Elnök felkéri a Könyvvizsgáló képviselőjét, Hegedűsné Szűcs Márta úrhölgyet, megállapításainak ismertetésére. Hegedűsné Szűcs Márta: Amint az az eredmény-kimutatás adataiból is látható, a Társaság évi adózott eredménye, kiegészítve a korábbi években keletkezett eredménytartalékkal megfelelő fedezetet biztosít a kifizetni javasolt összegekhez. Az Elnök megköszöni és felkéri Dr. Pap László urat, a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy ismertesse a FEB e napirenddel kapcsolatos jelentését. Dr. Pap László: A Felügyelő Bizottság áttekintette a Csoportnak és a Társaságnak az osztalékpolitikáját is figyelemmel kísérte évek óta, ennek alapján ajánlja a Közgyűlésnek, hogy fogadja el az Igazgatóság osztalékfizetésre vonatkozó javaslatát és egyben fogadja el az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést. Az Alapszabály 4.5. pontjának rendelkezése szerint az Elnök az alábbiakról tájékoztatja a részvényeseket: Az osztalék kifizetésének kezdő dátuma május május 5-én a Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága részletes közleményt jelentet meg az osztalékfizetésről az alábbi lapokban: Magyar Hírlap, Népszava és Világgazdaság, valamint a Társaság és a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Magyar Telekom megbízásának megfelelően, az osztalékot a KELER Zrt. fizeti ki. Egyéb észrevétel, indítvány nem hangzott el, így Elnök ismerteti a határozati javaslatot és kéri a Részvényeseket, hogy szavazzanak. A Társaság a részvényeseknek törzsrészvényenként (100 Ft névértékű részvényenként) 74 Ft osztalékot fizet a évi eredmény után. A Társaság az osztalék teljes összegének kifizetéséhez, amely Ft, (hetvenhétmilliárd-ötvenegymillió-kilencszáztizenháromezer-négyszázhetvenhat), a HAR szerinti nettó eredményből Ft-ot, (harmincötmilliárd-hatszázharminchárommillió- 13

14 ötszázkilencezer-kettőszázharminckilenc), illetve az eredménytartalékból Ft-ot (negyvenegymilliárd-négyszáztizennyolcmillió-négyszáznégyezer-kettőszázharminchét) használ fel. Az osztalék kifizetésének első napja május május 5-én a Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága részletes közleményt jelentet meg az osztalékfizetésről az alábbi lapokban: Magyar Hírlap, Népszava és Világgazdaság, valamint a Társaság és a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Magyar Telekom megbízásának megfelelően, az osztalékot a KELER Zrt. fizeti ki. A határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: egyszerű többség. Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. Az Elnök megállapítja, hogy a javaslattal egyezően a Közgyűlés az alábbi határozatot hozta: 8/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Társaság a részvényeseknek törzsrészvényenként (100 Ft névértékű részvényenként) 74 Ft osztalékot fizet a évi eredmény után. A Társaság az osztalék teljes összegének kifizetéséhez, amely Ft, a HAR szerinti nettó eredményből Ft-ot, illetve az eredménytartalékból Ft-ot használ fel. Az osztalék kifizetésének első napja május május 5-én a Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága részletes közleményt jelentet meg az osztalékfizetésről az alábbi lapokban: Magyar Hírlap, Népszava és Világgazdaság, valamint a Társaság és a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Magyar Telekom megbízásának megfelelően, az osztalékot a KELER Zrt. fizeti ki. E határozatot a Közgyűlés igen, 120 nem, tartózkodik szavazattal fogadta el. 5. számú napirendi pont A Magyar Telekom Nyrt. Alapszabályának módosítása Előterjesztő: az Igazgatóság Az Elnök felkéri Dr. Máthé Balázst, hogy ismertesse az Alapszabály módosításának indokait. Dr. Máthé Balázs ismerteti az Alapszabály módosításának indokait. Előtte jelzi, hogy a szövegszerű javaslatok az Alapszabály módosításához, a Társaság, illetve a BÉT honlapján, és a KELER Zrt-nél is megtalálhatóak voltak. Röviden ismerteti az indokokat pontról-pontra. 1. Az Alapszabály 1.4. pontjában a telephely változások indokolják a módosítást. 2. Az Alapszabály 1.6. pontjában a TEÁOR a tevékenységek nomenklaturájára vonatkozó szabályozás változása indokolja a módosítást. A tevékenységek egy része automatikusan konvertálható az új szabályozásnak megfelelően, más részéhez viszont társasági aktus, vagyis a Közgyűlés döntése kell arról, hogy melyik új tevékenység kerüljön be az Alapszabályba. 14

15 3. Az Alapszabály 1.8. pontjában a már korábban is szereplő jogelőd, jogutód viszonyokat leíró átalakulások kerülnek pontosításra, a dátumok megnevezésével. 4. Az Alapszabály 4.5. pontjában a Budapesti Értéktőzsdével egyeztetett technikai módosítás kerül átvezetésre. 5. Az Alapszabály 5.1., 6.2. (i), (b) és 8.3. pontjainak módosítását egy technicus terminus módosítása indokolja: a Gt. alapján a felelős vállalatirányítási jelentést a felelős társaság irányítási jelentéssel kell felváltani. 6. Az Alapszabály 7.6. pontja tartalmazza az Igazgatósági ülés jegyzőkönyvének vezetésére vonatkozó főbb szabályokat. Tekintve, hogy az Igazgatóság működését részletes és a nyilvánosság számára is hozzáférhető ügyrend szabályozza, az Igazgatóság ajánlása az, hogy elegendő alapszabályi szinten az ügyrendi rendelkezésekre utalni anélkül, hogy a részletes szabályokat megismételnénk. 7. Az Alapszabály pontjában az előbb említett indokok alapján a Felügyelő Bizottság vonatkozásában is az utalás javasolt a Felügyelő Bizottság ügyrendjére. 8. Az Audit Bizottságra vonatkozó alapszabályi rendelkezések módosítása a 8.7. pontban: ennek hátterében az áll, hogy az Audit Bizottság Ügyrendjét maga az Audit Bizottság az Alapszabálynak megfelelően, saját hatáskörben február 15-én módosította. Biztosítani kell, hogy az Audit Bizottságra vonatkozó alapszabályi rendelkezések az Audit Bizottság hatályos ügyrendjével összhangban legyenek ami az Audit Bizottság státuszát, hatásköreit és feladatait illeti, a tőzsdei és törvényi előírásoknak megfelelően. 9. Az Alapszabály pontja azért kerül módosításra, mert a Társaság hirdetményi helye, vagyis ahol a közzétételeket a Részvényesek elérhetik, a Magyar Tőkepiac utoljára február 15- én jelent meg nyomtatott formában. Egyébként a törlést indokolja az is, hogy a nyomtatott sajtóban való megjelenésre vonatkozó kötelezést a Gt. már nem tartalmazza. Az Elnök tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a vonatkozó javaslatokat a Társaság Felügyelő Bizottsága is áttekintette és kérdezi a Részvényeseket, hogy észrevétel, egyéb indítvány van-e. Dr. Kustra Pál részvényes: Csak egy kérdésem van, hogy a Felügyelő Bizottságról szóló változtatások között 1.2. pontban szerepel, hogy nevezetesen a társaság vezető tisztségvelőitől, vezető állású munkatársaitól felvilágosítást kérhet, megvizsgálhatja a társaság könyveit úgy értem a Felügyelő Bizottság iratait, szükség esetén, akár szakértő bevonásával is. Én úgy vettem ki a szövegből, hogy ezt a szakértőt most szúrták be és kérdésem az, hogy szakértő alatt nem White & Case típusú vizsgálót értünk itt? Dr. Máthé Balázs tájékoztatja a Részvényest, hogy az Alapszabály van a napirenden és nem a Felügyelő Bizottság ügyrendje, amire most nem áll módjában nyilatkozni. Dr. Kustra Pál részvényes: Az Alapszabály a Felügyelő Bizottságot is érinti. Na ha most külön szavazunk erről, a kérdésem változatlan. 15

16 Dr. Pap László azt a tájékoztatást adja, hogy a Felügyelő Bizottság a független vizsgálatoknak nem felelőse, ezt az Audit Bizottság hatáskörébe utalta a Társaság. Vannak olyan esetek és most is van olyan téma, amikor a Felügyelő Bizottság elrendelte a belső vizsgálatot. A belső ellenőrzés, illetve a belső jogi iroda nyilván nem független az ügytől. Az adott jogi ügyben a Felügyelő Bizottság elnökeként rendelt el egy külső jogi iroda általi vizsgálatot, hogy pontosan és függetlenül lehessen értékelni az adott ügyet. Ez konkrétan egy peres jellegű eljáráshoz kapcsolódik. Dr. Botos Tibor (Botos Ügyvédi Iroda képviseletében): Az Alapszabály módosítása: ehhez képest sem az írásbeli anyagban, sem most itt szóban nem hangzott el az Alapszabálynak a szöveg szerinti módosítása, s határozati javaslatban is az van, hogy az előterjesztésnek megfelelően fogadják el a pontokat. Ez így jogilag aggályos, mert nem az indokokat kell elfogadni a Közgyűlésen, hanem az Alapszabály szövegszerű módosítását. A Felügyelő Bizottság ügyrendje megvan szövegszerűen, tehát azt megkapták a részvényesek és az Alapszabályról egyetlen egy mondat sincs, hogy az Alapszabályi szöveg hogyan módosul. A részvényeseknek pedig ezt kellene elfogadni. Ha nem így történik, az jogilag aggályos és bármelyik részvényes teljesen joggal és sikerrel fogja tudni ezt megtámadni adott esetben bíróságon. Dr. Máthé Balázs megköszöni az észrevételt és jelzi, hogy amint korábban is mondta a Részvényesek a javasolt módosításokat a Társaság, valamint a BÉT honlapján, a KELER Zrt.-nél és az itt helyben megtalálható közgyűlési anyagból ismerhették meg, illetve azok kiosztásra is kerültek. Dr. Botos Tibor (Botos Ügyvédi Iroda képviseletében): Éppen ezt mondom, hogy nem került kiosztásra. Nincsen a közgyűlési anyagban, így szavazni erről nem lehet, nem tudják miről szavaznak a részvényesek. Dr. Máthé Balázs megkéri a Közgyűlésen segédkezőket, hogy a Részvényesnek hozzák be az Alapszabály módosítást. Miután a Részvényesnek átadásra kerül az Alapszabály módosítás, jelzi, hogy a közgyűlést megelőzően az aulában az asztalon nem egymáson volt a két anyag, hanem egymás mellett. A részvényes elnézését kéri, és jelzi, hogy pótlásra kerül azon részvényesek esetében, akik nem kapták meg. Dr. Botos Tibor (Botos Ügyvédi Iroda képviseletében): Hogy haladni lehessen elegendő, ha itt most szóban elmondják és lehet úgy szavazni, de a Közgyűlési anyagban nincs benne, sem magyarul, sem angol nyelven, és mindenféle papírt ami ki volt téve, azt begyűjtöttem. Tehát a Közgyűlésnek most az lenne a javaslatom, hogy az 1.4. pontnak mondják meg a szövegét, az egy mondat, és valószínűleg így lehetne szabályszerűen lebonyolítani a szavazást. Dr. Máthé Balázs tájékoztatja a Közgyűlést, hogy miután a módosításokat kinyomtatva is megkapták, azok ismertetésre kerültek. Dr. Botos Tibor (Botos Ügyvédi Iroda képviseletében): Véleményem szerint nem volt, de Önök úgy folytatják, ahogy jónak látják. Ha úgy folytatják, ahogy eddig, tehát nem lett kiosztva és nincs benne az írásbeli anyagban sem. Én azt jeleztem, hogy ez így jogilag aggályos és a Cégbíróság előtt is megtámadható. Most kapja meg az ember, értelemszerűen. Dr. Máthé Balázs jelzi, hogy véleménye szerint a Részvényes kint hagyta a regisztrációs pultnál a vonatkozó dokumentumot. 16

17 Dr. Botos Tibor (Botos Ügyvédi Iroda képviseletében): Akkor tessék megkérdezni a többi részvényest, hogy mindenki ott hagyta-e. Nincs a bekötött anyagban. Attól függetlenül, hogy ki lett téve, vagy sem, szövegszerűen a Közgyűlésen tizenegynéhány éve, vagy amióta van, mindig az Alapszabály szövegszerű módosítása volt. Ezt azért is tudom mondani anno még a Matávnak az első Alapszabályát még az Átalakulási Törvény alapján sikerült nekem és az irodámnak készíteni és mindig szövegszerű módosítások voltak és ezt minden esetben be is jegyezte a Cégbíróság. Tehát ilyen fajta megoldás a Matáv Közgyűlésen nem volt. De meg lehet próbálni, csak nem biztos, hogy sikerrel fog járni a Cégbíróságon. Dr. Máthé Balázs azt a tájékoztatást adja, hogy a dokumentumok megfelelően közzétételre kerültek a részvényesek felé, azok a jelenleg hatályos jogszabályok alapján kerültek közzétételre a honlapon, a BÉT honlapján és a KELER Zrt-nél 15 nappal a Közgyűlést megelőzően. Ugyanakkor, miután nem kizárható, hogy az elhangzottak alapján van olyan részvényes, aki bíróság előtt megtámadná a bejegyzést, felolvassa az Alapszabály módosításait. Az Alapszabály módosításainak felolvasását követően, mivel nincs más észrevétel, indítvány, az Elnök a javaslatokat szavazásra bocsátja. Ismerteti, hogy a határozathozatalhoz szükséges szavazati arány: háromnegyedes többség. Kéri, hogy az Alapszabály egyes pontjait érintő módosításokról a Részvényesek külön-külön szavazzanak és indítványozza, hogy a Közgyűlés az alábbi határozati javaslatokat fogadja el: 1. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 1.4. pontjának módosítását. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 9/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 1.4. pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 2. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 1.6. pontjának módosítását. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 10/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 1.6. pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 3. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 1.8. pontjának módosítását. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 11/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat 17

18 A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 1.8. pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 4. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 4.5. pontjának módosítását. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 12/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 4.5 pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 5. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 5.1., 6.2. (i), (b) és 8.3. pontjának módosítását. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 13/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 5.1., 6.2. (i), (b) és 8.3. pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 6. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 7.6. pontjának módosítását. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 14/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 7.6 pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 7. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály pontjának módosítását. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 15/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 8. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 8.7. pontjának módosítását. 18

19 Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 16/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 8.7 pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 9. sz. határozati javaslat: A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály pontjának módosítását. Az Elnök a javaslatot szavazásra bocsátja. 17/2008 (IV.25.) sz. közgyűlési határozat A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően elfogadja az Alapszabály 15.2 pontjának módosítását. E határozatot a Közgyűlés igen, nem, tartózkodik szavazattal 6. számú napirendi pont A Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítása Előterjesztő: A Felügyelő Bizottság Az Elnök felkéri Dr. Pap Lászlót, a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy ismertesse az előterjesztést. Dr. Pap László ismerteti, hogy a javasolt módosításokat a részvényesek előzetesen a Társaság és a BÉT honlapján, illetve a KELER Zrt-nél megtekinthették, és a regisztráció során is kiosztásra kerültek, mégpedig úgy, hogy a korrekciókat is lehet látni. Rögzíti, hogy a Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítási javaslatában megemlítésre kerülnek többek között azok a hivatkozások, amelyekre támaszkodva a Felügyelő Bizottság az eddiginél jobban tudja ellátni ellenőrzési feladatait, tekintettel arra, hogy a Felügyelő Bizottság elkötelezett hatékonyságának növelése és növekedése érdekében és a Társaság tőzsdei megfelelőségét is szeretné támogatni. Összefoglalóan kiemel néhány pontot. Az első a Felügyelő Bizottság független működéséhez szükséges saját titkárságának definiálása. Az Audit Bizottsággal együtt kerül létrehozásra egy közös független titkárság. Ez a pontban található. A 4.4. pont megemlíti a korábbi gyakorlatot, hogy a Felügyelő Bizottság összes üléséről hangfelvétel készül és ennek a megőrzésével kapcsolatos kötelezettségek kerülnek rögzítésre. A leglényegesebb a 6. pont változása a Feladatok az ügyvezetéssel kapcsolatban. Ezzel részben az eddigi gyakorlat kerül megerősítésre, részben 1-2 új feladat is megfogalmazódik. Egyrészt az Igazgatóságnak az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról 3 havonta a Felügyelő Bizottság számára kell készíteni a Gt. szerint jelentést. A FEB eddig is kapott ilyen jelentést, de a következőkben az eddigieknél részletesebb jelentésre vár. Az Igazgatóság évente önértékelést kell, hogy készítsen: ez új előírás és ezt a Felügyelő Bizottság át fogja tekinteni. A Társaság stratégiájával és üzleti terveivel kapcsolatban is részletes felvilágosítást és előzetes tájékoztatást, az alkalmazottak javadalmazási eljárásaira vonatkozóan pedig felvilágosítást kér a Felügyelő Bizottság. Ez utóbbi joga volt eddig is a Felügyelő Bizottságnak, hiszen minden információhoz hozzájuthatott, de ez most általános szabályként került rögzítésre. Az Ügyvezető Bizottság hatáskörébe tartozó bármilyen, a Társaság működését alapvetően érintő aktuális fontos kérdésről is folyamatosan tájékoztatást kér a Felügyelő Bizottság. 19

20 Dr. Máthé Balázs megjegyzi, hogy a szóbeliség elvét az elhangzottak által betartottnak minősíti, mert gyakorlatilag értelmezhetetlen lenne a törölt szavak és az új szöveg összeolvasása. Ha ez ellen nincs kifogás, lehet szavazni. Elnök megköszöni, majd kérdezi a tisztelt részvényeseket, hogy más észrevétel, indítvány van-e. Kapcsos László részvényes: Üdvözlök mindenkit, Kapcsos László vagyok kisrészvényes, és Pap Úrtól a Felügyelő Bizottsággal kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy az előzőekben a Pap Úr említett egy ügyet, melyben független vizsgálatot vagy vizsgálatot indítottak. Szeretném megkérdezni, hogy ez az ügy mi, konkrét információ kapható-e róla? Dr. Pap László az üggyel kapcsolatosan a Felügyelő Bizottság lépéseiről ad tájékoztatást. Miután nem jogász, a jogügyletről a tájékoztatás adását Dr. Máthé Balázstól kéri. A Felügyelő Bizottság elnökeként október végén kapott először információt a call centerekkel kapcsolatos problémáról. Ezzel kapcsolatban a management-hez fordult és tájékoztatást kapott, hogy tárgyalások folynak ez ügyben, amelyek december környékén megszakadtak. Január elseje után a saját lakásában egy levél várta, címzés nélkül. Furcsa eljárás formájában értesítette a cégek ügyvédje arról, hogy valamiféle probléma van. A komolytalan tájékoztatást komolyan vette. Másnap a management-hez, illetve a belső ellenőrzéshez fordult. A belső ellenőrzést kérte arra, hogy indítson az ügyben részletes vizsgálatot. Mellette Mattheisen Úron keresztül kérte a jogi osztályt, illetve vezetését a társaságnak, hogy független jogi szakértőt is kérjen fel a kérdésben való állásfoglalásra. Előre jelezte, hogy a Felügyelő Bizottság egy ülésén ezt megtárgyalja, és a megtárgyalás után döntést, illetve határozatot hoz, amelyet eljuttat az ügyvezetéshez. Ezek a lépések megtörténtek. A tartalmáról azonban nem tud tájékoztatást adni, hiszen valószínűleg peres ügy válik a dologból. Dr. Máthé Balázs röviden elmondja a Részvényesek tájékoztatása érdekében az ügy hátterét. A Magyar Telekom Csoporton belül lezajlott, illetve lezajló átszervezés keretében az ügyfélelégedettség növelése és a kiváló ügyfélkiszolgálás érdekében integrált, egységes telefonos ügyfélszolgálatot kíván a Társaság működtetni. Ezzel kapcsolatban bizonyos szerződések felmondásra kerültek, és új szerződések kerültek megkötésre, amelyből egy jogvita keletkezett. Jelenleg kárérték megjelölése nélkül folyik a Magyar Telekom Nyrt. ellen egy jogi eljárás. Az Elnök megköszöni a tájékoztatást és kérdi a Részvényeseket, hogy van-e más észrevétel. Dr. Kustra Pál részvényes: Kustra Pál vagyok és köszönöm Pap úrnak a tájékoztatást. Én nem vitatom azt, hogy a Felügyelő Bizottságnak szüksége van szakértőre és hogy fogadjon fel. De amit itt az előbb hallottunk, van egy Felügyelő Bizottság, van egy Audit Bizottság, mindegyik felfogadhat szakértőket gyakorlatilag korlátlan mértékben, korlátlan időre és korlátlan összeggel. Nem hiszem, hogy ez a részvényesek érdekeit szolgálná a jövőben, ha egymás után ilyen rendelkezéseket hozzunk. És a másik: pedig én hiányolom a Felügyelő Bizottságtól, azt hogy miért nem nézte meg, hogy 2007-ben ez az 5,8 milliárd forint hová ment, amit vizsgálat címén elszámoltak. Ez a hatalmas összeg hogyan lett elkönyvelve, hogyan lett igazolva, egyáltalán lett-e mögé téve valami teljesítmény, valami riport, hogy valamit csinált a White & Case? Mert 2006-ban voltak ilyenek. Voltak riportok ben viszont egyetlenegy közleményben sem láttam semmilyen ilyen jellegű dokumentumot. Köszönöm. 20