IRÁNYTŰ SZÜLŐKNEK DIAGNÓZIS UTÁN JOGOK, TÁMOGATÁSOK, JUTTATÁSOK

Átírás

1 IRÁNYTŰ SZÜLŐKNEK DIAGNÓZIS UTÁN JOGOK, TÁMOGATÁSOK, JUTTATÁSOK AOSZ, 2012

2 Iránytű szülőknek diagnózis után Jogok, támogatások, juttatások dr. Kálozi Mirjam, AOSZ Felelős kiadó: Autisták Országos Szövetsége A kiadvány megjelenését a Emberi Erőforrások Minisztérium támogatta 2

3 TARTALOM Családtámogatás.. 4 Egyéb támogatások..15 Köznevelés...32 Az egészségbiztosítás által fedezett ellátások..62 Gyermekvédelem.78 Egyenlő bánásmód 92 3

4 CSALÁDTÁMOGATÁS [a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) korm. rendelet (a továbbiakban: Cst.vhr.) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003 (II.19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.)] Kiadványunk ebben a részében nem foglalkozunk a diagnózissal, annak menetével, hiszen azt feltételezzük, hogy azok a szülők olvassák, akik már biztos diagnózissal rendelkeznek. Ennek ellenére kötetünk végén közöljük a diagnózisra vonatkozó jogszabályokat is. Azt viszont fontos tudni, hogy a szakértői véleményt a vizsgálat lezárását követő huszonkét munkanapon belül kézbesíteni kell a szülőnek, akinek a kézhezvételétől számítva tíz munkanap áll rendelkezésére e vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési év, tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű (SNI), akkor javasolhatja a szakértői véleményben, hogy a gyermeket (a nevelési évben) a kijelölt óvoda, vagy a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja. Ha megszületett a diagnózis, akkor az első lépesek egyikeként érdemes megnézni, hogy a szolidaritás jegyében a magyar állam milyen segítséget ad a fogyatékossággal élő gyermeket nevelőknek. Mivel az autizmussal élő gyerekeknél a diagnózis nem korlátozódik egy adott életkorra, ezért a kisiskolás korra vonatkozó jogszabályokat is közöljük. Az, hogy egy támogatás jár vagy járhat, még nem jelenti azt, hogy nem kell ügyet intézni, és nem kell rá időt, energiát fordítani. (Ez főleg az adható támogatásoknál fordul elő.) Ha elutasítással találkoznak, akkor sem kell azonnal feladni: érdemes alaposan áttanulmányozni a vonatkozó jogszabályt, és annak esetleges módosításait, és ezután dönteni a következő lépésről. A hatályos jogszabályokat a honlapon találhatjuk meg, ahol a régebbi jogszabályok is megtalálhatóak. Az AOSZ információs kék számán, a (06 40) en is kérhető felvilágosítás vagy ügyvédi segítség. I. Családtámogatási ellátási rendszer A családtámogatási ellátások a következők: 1.) családi pótlék, mely tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után emelt összegben jár (Cst. 6. -tól) 1.1.) nevelési ellátás, 1.2.) iskoláztatási támogatás; 2.) gyermekgondozási támogatás 2.1.) gyermekgondozási segély (GYES) (Cst. 20. ) 2.2.) gyermeknevelési támogatás (GYET) (Cst tól) 3.) anyasági támogatás (Cst tól) 4

5 1. Családi pótlék Fogalma [Cst. 6. ] A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó jegyző gyámhatóságként dönthet. Ki jogosult? [Cst ] 1.1. Nevelési ellátás Nevelési ellátásra jogosult a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31- éig. Nevelési ellátásra saját jogán jogosult: a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától Iskoláztatási támogatás a) Iskoláztatási támogatásra jogosult a nevelési ellátásra jogosult (1.1. pont a)-c))személy, továbbá a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de SNI tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti. b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára. c) A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra. Iskoláztatási támogatásra saját jogán jogosult: az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, a) akinek mindkét szülője elhunyt, 5

6 b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, c) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, e) aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy f) ha az iskoláztatási támogatást - a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (annak a tanévnek a vége, amelyben a gyermek a 18. életévét betölti) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani. Ha a középiskolai tanulmányait folytató személy nem él egy háztartásban az iskoláztatási támogatás igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást. Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell. Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot, milyen szervnél és hogyan? [Cst. 9. ] Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, kivéve, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket. Ebben az esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. Az után a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. A családi pótlék iránti igényt erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz, egyidejűleg mellékelni kell az elbíráláshoz szükséges iratokat. Mely időponttól meddig jár a családi/magasabb összegű családi pótlék? [Cst. 4. f); 37. (1) bek.] A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. A családi pótlékot a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig, 18 éves kor után pedig annak a hónapnak a végéig, amíg ez az állapot igazoltan fennáll. A családtámogatási ellátások szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az Mr.-ben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt 6

7 munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Milyen igazolást kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez? [Cst.vhr. 9. ] A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani. Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról? [Mr. 1. ] A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki. Ha ilyen szakorvos az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti megyében nem található, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kijelölt szakorvos is jogosult a betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolás kiadására. A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére. Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet? [Mr. 4. ] Az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól. Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor? [Mr. 4/A. ] A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elsőfokú szakértői bizottságának szakhatósági állásfoglalása vagy október 1-jét megelőzően kiadott - külön jogszabályban foglaltak szerint szakhatósági állásfoglalásnak minősülő - szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett. Esetében a magasabb összegű családi pótlékot, azaz a nevelési ellátást az iskoláztatási támogatásra való jogosultságának megszűnését követően állapítják meg. Jogosult-e a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek (személy) utazási kedvezményre? [Cst. Vhr. 9. ] A Kincstár a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. (MÁK kártya) A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - 7

8 a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Milyen egyéb ellátásra jogosult az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak? Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a gyermek jogosult közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre, valamint ingyenes tankönyvre. A 20. életévét betöltött sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek esetén milyen igazolást kell benyújtani a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) további folyósításához? Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján autista SNI tanulónak minősül. Az SNI tanuló esetében, annak az évnek a végéig, amelyben 20. életévét betölti és tanulói jogviszonya még fennáll, ennek tényét be kell jelenteni, és ezt minden évben újra meg kell tenni, amennyiben a családi pótléknak a 23 éves korig történő folyósítására igényt tart. A tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát. Havonta mekkora összegű családi pótlék folyósítható? [Cst. 11. ] Ennek összege időszakonként változik, így érdemes követni a változásokat, ám 2012-ben az alábbi összegek folyósíthatóak havonta: - egygyermekes család esetén forint, - egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén forint, - kétgyermekes család esetén gyermekenként forint, - két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként forint, - három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként forint, - három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként forint, - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után forint, - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után forint, - a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy forint, - a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén forint. A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig forint, vagy forint összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási 8

9 támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az ellátás. Jó tudni: hogy a családi pótlékra ugyan nem jogosít, de a gyerekek számába beszámít a családban nevelt azon gyermek, aki 18. életévét betöltötte és közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első, akkreditált, felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben vagy első, egyetemi, illetve főiskolai szintű alapképzésben vesz részt, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, hogy a tankötelezettség nem teljesítéséhez a jogalkotó szankciókat fűz. Abban az esetben, ha a tanköteles gyermek a kötelező iskolai tanórákról 10. alkalommal is igazolatlanul hiányzik, az illetékes jegyző gyámhatósági jogkörében eljárva figyelmezteti a jogosultat a további igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeire. Ha a gyermek igazolatlan hiányzásainak a száma eléri az 50 órát, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét és az iskoláztatási támogatás teljes összegének folyósítását felfüggeszti; hogy ez nem jelenti azt, hogy ellátás nélkül marad a rászoruló család: hat hónapig természetbeni ellátást kapnak (eseti gondnokot rendelnek a család mellé, és a gyermeket védelembe veszik, és ha szükséges pénzfelhasználási terv elkészítésére is sor kerül. Minderről a település jegyzője egyéni mérlegelés alapján dönt. hogy aki több gyermeket nevel, és egyik gyermeke már kilépett az oktatásból, és utána már nem jár iskoláztatási támogatás (azelőtt családi pótlék), ennek ellenére az egy gyermekre megállapított családi pótléknál ezt figyelembe veszik, és ezért a kiskorú gyerekekre a magasabb összegű támogatás jár; hogy a tanulói jogviszony fennállásáról a közoktatási intézmény ad igazolást, amit minden év szeptember 30-ig be kell nyújtani a családi pótlékot folyósító szervnek. 2. Gyermekgondozási támogatások [Cst. 19. ] A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel havi rendszerességgel járó gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozási segélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot Gyermekgondozási segély (GYES) [Cst ] Ki jogosult GYES-re? a) a szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását): - a gyermek 3. életévének betöltéséig. - ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben.) - a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig. b) a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő), ha a gyermek: 9

10 - első életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - a szülők a GYES-ről lemondanak, és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek. Érinti-e a nagyszülő GYES-re való jogosultságát az, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe vagy a szülő napi 8 órában végez kereső tevékenységet? A nagyszülő a GYES-re akkor is jogosult, ha a szülő a gyermek után gyerekápolási táppénzt vesz igénybe, vagy ha 8 órában folytat kereső tevékenységet. Lehet-e a GYES mellett munkát végezni? A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet - a gyermek egyéves koráig nem folytathat, - a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, - a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, - ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A GYES folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe? A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Abban az esetben, - ha a GYES-t a szülő részére folyósítják, a gyermeket -a fenti esetet kivéve- egy éves kora előtt nem lehet elhelyezni az intézményben. A gyermek egy éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető. - ha a GYES-t a gyám részére folyósítják, a gyermeket egy éves kora előtt is elhelyezheti az intézményben. - ha a GYES-t a nagyszülő részére folyósítják, a gyermeket három éves kora előtt nem helyezhető el az intézményben. A gyermek három éves kora után napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben - ha a GYES-t az örökbefogadó szülő részére folyósítják a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után, a gyermek napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben. Ha a gyermeket a fentiektől eltérően napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, az ellátás folyósítása szünetel. 10

11 Lehet-e a GYES mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani? A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló gyermek fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes - étkezni, vagy - tisztálkodni, vagy - öltözködni, vagy - illemhelyet használni, vagy - lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fenti pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2012-ben ,- Ft) 130%-val. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, ha fokozott ápolásra szoruló beteget ápol, a két ellátás közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként. A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt? Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt. Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani. Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig? január 1-jét követően nem állapítható meg méltányosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a helyi önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul. Jó tudni: - A május 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetén a gyest a gyermek harmadik életévének betöltéséig folyósítják, a már megállapított ellátás folyósításának időtartamát a törvény módosítása nem érinti. - A május 1-je előtt született gyermekekre tekintettel a gyest abban az esetben is a gyermek harmadik életévének betöltéséig állapítják meg, ha az ellátás megállapítása iránti kérelmet május 1-jét követően nyújtják be Gyermeknevelési támogatás (GYET) [Cst ] Ki veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást? Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját 11

12 háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár. Munkaviszonynak minősül-e a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama (melyet a köznyelv főállású anyaságnak nevez)? A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak. Méltányosságból meghosszabbítható-e a GYET? A gyermeknevelési támogatás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására január 1-től nincs lehetőség. Függ-e a támogatás az előzetes biztosítási időtől? Nem, biztosítási időtől független az ellátás. Lehet-e a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végezni? A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a gyermekeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe? Igen, a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő időbeli korlátozás nélkül elhelyezheti gyermekeit óvodába, iskolai napközibe. II. A gyermekgondozási támogatási formák (GYES, GYET) közös szabályai [Cst ] Melyik szülő igényelheti az ellátásokat, illetve van-e lehetőség arra, hogy mindkét szülő részesüljön gyermekgondozási támogatásban? A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Milyen összegben folyósítható? Havi bruttó összege függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2012-ben ,- Ft). Ikergyermekek esetén az ellátás havi bruttó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával, 3 gyermeke esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%- ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Szolgálati időnek számít-e a GYES és a GYET folyósításának időtartama? Igen, 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett. Kinek nem jár GYET? 12

13 Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki - a Szociális törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve - a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a fogyatékos személy után járó ápolási díjat, - a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát; - olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el; III. A családtámogatási ellátások (családi pótlék, GYES,GYET) igénylésének közös szabályai és jogorvoslat [Cst , ; Cstv. vhr. 1. (1), 4., 4/B. (2)] Milyen formában kell benyújtani a kérelmet és hova? Mennyi az ügyintézési határidő? A családtámogatási ellátás iránti kérelmet írásban, a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványán vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja. Személyes vagy postai ügyintézés esetén a formanyomtatványt és az ahhoz csatolt, az igényelbíráláshoz szükséges jogszabályban meghatározott dokumentumokat a lakóhely szerint illetékes kincstár igazgatósághoz kell benyújtani. A hatóság az igényelt ellátásról 30 napon belül dönt. További információk a weboldalon találhatóak és a szükséges formanyomtatványok is letölthetőek. Mikortól jár az ellátás és mi történik akkor ha a kérelem elutasítása vagy megállapítása nem jogszabály szerint történt? Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától a visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni. Ki és hogyan folyósítja az ellátásokat? - az igénylő lakóhelye szerint illetékes Kincstár; - a családtámogatási kifizetőhely (Cst. Vhr. 4/B (4) bek.) 13

14 A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást - a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások jogosult részére történő kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott családi pótlékot és a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik. Milyen jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre az ügyfél részére? Ha az igényelbíráló szerv döntésével, vagy a határozathozatal mellőzése esetén, az intézkedésével nem értenek egyet, akkor a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezhetnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. 14

15 EGYÉB TÁMOGATÁSOK [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.); a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) korm. rendelet; a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) korm. rendelet; a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet; a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet; a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.tv.); a Munka törvénykönyvéről szóló évi I. tv. (a továbbiakban: Mt. (új)); a Munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. tv. (a továbbiakban: Mt. (régi)); a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) korm. rendelet; a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) korm. rendelet; a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény; a földgázellátásról szóló évi XL. törvény] I. Ápolási díj [Szt ; 63/2006. korm.rend. 25., 26., 29. ] Fogalom: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított, szociális rászorultság alapján járó pénzbeli ellátás. Ki jogosult? Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos [többek között az, aki értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9)], vagy b) tartósan beteg (azaz előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igénylő) 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Mikor nem jogosult a hozzátartozó ápolási díjra? Nem jogosult a hozzátartozó ápolási díjra, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha 15

16 aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt az esetet, ha az ápolási díjban részesülő személy a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény 33. (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül, továbbá az ápolási díjat a felsorolt ellátásokra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja. Megállapítható-e az ellátás méltányosságból? Igen, abban az esetben, ha az ápolt 18 év feletti és tartósan beteg. Hol és milyen módon igényelhető az ellátás, illetve milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg, ezért az ápolási díjra vonatkozó igényt a területileg illetékes települési önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályán/irodáján kell benyújtani. (A kérelemhez szükséges formanyomtatványok itt szerezhetők be.) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. A háziorvos az igazolást az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy a megyei gyermekszakfőorvos igazolása, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján, valamint a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság (TKVSZRB) szakvéleménye alapján állítja ki. A háziorvos a súlyos fogyatékosságról szóló igazolást a TKVSZRB szakvéleménye alapján is kiállíthatja. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes 16

17 a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem tud közlekedni, feltéve, hogy esetében ezek közül legalább három egyidejűleg fennáll. Milyen összegben állapítható meg az ápolási díj? Az ápolási díj havi összege abban az esetben, ha a jogosult a hozzátartozó állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a. (2012.-ben ,- Ft) A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-ával megegyező összegű ápolási díjat állapít meg. A jegyző ezen feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. (2012.-ben ,- Ft) A települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Ez esetben az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg legalább 80%-ával megegyező összeg. (2012.-ben ,- Ft) Az ápolási díj havi összege, a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén, az előző összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. Jó tudni: Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt munkát vállalhat a következők szerint: nem otthon végzett munka esetében maximum napi négy órát, otthon végzett munka esetében az időtartam nincs korlátozva. A jogosultsági feltételeket a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben eljárva szabályozzák, így azok településenként jelentősen eltérhetnek. Az ügyfél az első fokú határozat ellen fellebbezhet az elsőfokú határozatban megállapított szervnél. II. Közgyógyellátás [Szt ; 63/2006. korm.rend ] Fogalom: 17

18 A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére biztosított hozzájárulás. Ki jogosult? 1. alanyi jogcím: mások mellett az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. 2. normatív jogcím: akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás térítési díja melyet a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár elismert az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. 3. méltányossági jogcím: ennek alapján az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinél a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Mire jogosít a közgyógyellátás? A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy külön jogszabályban meghatározottak szerint térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás]. A gyógyszerkeret a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze (a keret összege változó, ben az egyéni , az eseti 6000 Ft.) Hol és milyen módon igényelhető az ellátás, illetve milyen iratokat kell csatolni a kérelemhez? A kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes jegyzőhöz formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló igazolást a háziorvos tölti ki. Ezen kívül: a) alanyi jogcím esetén igazolni kell valamelyik, ezen jogcímhez szükséges feltétel fennállását b) normatív és méltányossági jogcím esetén csatolni kell a jövedelemigazolásokat, illetve az utóbbinál igazolni kell a rendeletben foglalt egyéb feltétel fennállását. A háziorvosi igazolást a kérelmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével, zárt borítékban kell csatolni a kérelemhez. Mennyi időre kerül megállapításra a közgyógyellátásra való jogosultság? Az alanyi jogon járó jogosultság két évre, a méltányossági és normatív alapú egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap, a kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Utóbbi esetben amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. 18

19 III. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás nappali ellátás [Szt. 65/F ; /B. ; 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 74-84/A. ] Ki jogosult? A gyermekek esetében jogosultak az otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Rendkívül indokolt esetben az ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akiknek szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. Mit foglal magába az ellátás? Az ellátás lehetőséget biztosít a jogosultak számára napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését Hogyan és hol igényelhető? A nappali ellátás alapszolgáltatás, minden tízezer főnél több lakosú önkormányzatnak biztosítania kell. Igényléséért az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályához kell fordulni. Kell-e a szolgáltatásért térítési díjat fizetni, és ha igen mennyi annak összege? Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést nyújtó intézmények esetén, továbbá a jövedelem 60%-át átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. IV. Támogató szolgáltatás [Szt. 65/C. ; 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 39/A-D. ] Fogalom: A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Ki jogosult? Többek között a fogyatékos személy. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Súlyosan fogyatékos a 19

20 külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Mit foglal magába a szolgáltatás? A szolgáltatás célja különösen - többek között - a fogyatékos személyek számára az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Hogyan és hol igényelhető? A támogató szolgáltatás alapszolgáltatás. Igény esetén az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályához kell fordulni és tájékoztatást kérni a helyi szolgáltatások igénybevételének módjáról. Kell-e a szolgáltatásért térítési díjat fizetni, és ha igen mennyi annak összege? Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A támogató szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás esetén. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. V. Családsegítés [Szt. 64. ; 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet ] Ki jogosult? A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Mit foglal magába a szolgáltatás? A családsegítés keretében biztosítani kell: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, 20