JELENTÉS. a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről július

Átírás

1 JELENTÉS a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről július

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2007. Témaszám: 846 Vizsgálat-azonosító szám: V-0342 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Solymár Ágnes számvevő főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Brebán Andrea számvevő Az ellenőrzést végezték: Brebán Andrea számvevő Dr. Méri Sándorné számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A működés szabályozottsága és szabályossága Az alapító okirat A szervezeti és működési szabályzat A kuratórium gazdálkodási tevékenysége A gazdálkodási szabályzatok A könyvvezetés és az éves beszámolók szabályossága Könyvvezetés szabályossága A beszámolási kötelezettség teljesítése A gazdálkodás szabályossága Az éves költségvetés és pénzügyi tervek A közalapítvány bevételei A költségvetési címzett támogatások A pályázati és egyéb költségvetési bevételek A közalapítvány költségei és ráfordításai A ráfordítások alakulása és összetétele A cél szerinti költségek és ráfordítások A közalapítvány működési költségei és ráfordításai A közalapítvány cél szerinti tevékenysége Az ellenőrzés rendszere 40 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány eszközei és forrásai 2. számú A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány bevételei és költségei, ráfordításai 3. számú A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány költségei, ráfordításai 4. számú A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány által kifizetett tiszteletdíjak és költségtérítések 5. számú A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványnál alapfeladat ellátásában résztvevők 6. számú A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványnál a képviselők részére kifizetett díjak és költségtérítések 7. számú A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány tevékenysége 8. számú Kuratóriumi elnök észrevétele 9. számú Kuratóriumi elnök észrevételére adott válasz 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat EszCsM Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium EÜM Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi tv. az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény FB a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány felügyelő bizottsága Gazdálkodási rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet Gyermekvédelmi tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény Iroda a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány irodája Új Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Képviselők Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők Kh. tv. a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény Kjt. a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény Közalapítvány Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány MPA Munkaerő-piaci Alap Önkéntes tv. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Szakmai rendelet a betegjogi, ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet Számviteli rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Szja. tv. a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény SZMM Szociális és Munkaügyi Minisztérium SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat Szociális tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Szt. a számvitelről szóló évi C. törvény WHO Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) 3

6

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Az alapítvány bevételei Az alapítvány költségei (kiadásai) Cél szerinti tevékenység Induló vagyon Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Közalapítvány Közfeladat Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység A vállalkozási tevékenység bevétele, valamint az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésének a)-b) pontja]. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdésének a)-b)-c) pontja]. Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Kh. tv. 26. b) pontja]. A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH ]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Kh. tv. 5. és a BH alapján]. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladat az, az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredmény-kimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység a törvényben meghatározott körben [Kh. tv. 26. c) pontja]. 5

8 Közhasznúsági jelentés Működési költség Támogatás Törzsvagyon Vezető tisztségviselő a közalapítványoknál Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Kh. tv. 19. (3) bekezdése]. A közalapítvány kezelő és ellenőrző szervének közvetett és az egyéb közvetett költségek összege Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Kh. tv. 26. j) pontja]. Az alapítói vagyon dologi-eszköz elemeit törzsvagyonként indokolt elkülöníteni, ami elidegenítési és terhelési tilalmat jelent. A törzsvagyonná nyilvánítás az alapító kizárólagos jogköre, erre az alapító okiratban a kuratórium részére nem adható felhatalmazás [1052/1997. (V. 21.) Korm. határozat 5. a) pontja]. A közalapítvány kuratóriumának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, a közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Kh. tv. 26. m) pontja alapján]. 6

9 JELENTÉS a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A nonprofit szervezetek között január 1-jétől megjelenő közalapítványok megalakítására és működésére a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően a 74/G. - ában. A szabályozást augusztus 24-től az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXV. törvény 1. -a hatályon kívül helyezte. A jogszabályi változások hatályba lépését követően azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására a Ptk. 74/G. -a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően nem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetők ki. A jogszabály a még működő közalapítványok gazdálkodására vonatkozó szabályokat a korábbihoz képest, annyiban módosította, hogy azok alapítványt nem hozhatnak létre, ahhoz nem csatlakozhatnak, azzal nem egyesíthetők, pályázat kiírása nélkül évente a vagyonuk 5%-ának mértékéig, de legfeljebb egymillió forint összértékben támogatást nyújthatnak az alapító okiratban foglalt célokra, továbbá tevékenységük újabb közfeladat ellátásával nem bővíthető. A jogállamiság követelménye alapján az államnak meg kell teremtenie azt a jogszabályi és intézményes közeget, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy képes legyen érvényesíteni jogait, jogai megsértéséből eredő igényeit. 1 A jogvédelem egy-egy sajátos területe a betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelme. Az 1970-es évek elejéig leginkább csak az orvosi etika szabályai határozták meg az orvos és a beteg kapcsolatát. Az azóta eltelt időszakban a betegek jogainak biztosítása, törvényi szabályozása valóságos mozgalommá fejlődött Európában különösen az elmúlt 10 évben, főként az Amszterdami Deklaráció hatására indult meg ez a folyamat. A WHO a holland Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben 1994-ben jogi szakértőket hívott meg Amszterdamba, a találkozó eredményeképpen létrejött a betegek jogainak európai tervezete, amely modellként szolgált az egyes országok betegjogi törvényeinek megszerkesztéséhez. Az amszterdami találkozó előtt csak pár ország foglalko- 1 Forrás: A jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény általános indoklása 7

10 BEVEZETÉS zott, a betegek jogainak legalizálásával (Pl. Norvégia, Finnország). Az Amszterdami Deklaráció születésekor Finnország volt az egyetlen európai ország, ahol törvénybe foglalták a betegek jogait. Más országok (így pl. Hollandia, Norvégia, Litvánia, Dánia, Izland, Örményország, Izrael és Ausztria) specifikus betegjogi törvényi szabályozást vezettek be, illetve (pl. Görögország, Beloruszszia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország) lépéseket tettek, hogy a betegjogi szabályokat a már létező törvényekbe, jogszabályokba beépítsék. A betegjogok fokozódó jelentőségét mutatja a nem kormányzati betegjog-védő szervezetek egyre elterjedtebb működése. Magyarországon a jogalkotó a betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról szóló 77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet, majd az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: egészségügyi tv.) módosítása alapján az egészségügyi jogviszony sajátos jellegére való tekintettel a betegek jogai érvényesítésének segítésére létrehozta a betegjogi képviselő jogintézményét, a képviselők tevékenységüket január 3-án kezdhették meg ellátni az ÁNTSZ megyei intézetének szervezeti keretei között. A betegjogi képviselő feladata a betegek jogainak megismertetése és védelme, a betegek segítése jogaik érvényesítésében, az egészségügyi dolgozók tájékoztatása a betegjogokra vonatkozó szabályokról. A képviselő az egészségügyi szolgáltató jogsértő gyakorlata esetén felhívja ezekre az intézmény vezetőinek, illetve a fenntartónak figyelmét, szükség esetén az illetékes hatósághoz fordulhat. A fogyasztóvédelemi, jogvédelemi folyamatok erősödése miatt a betegjogok védelméhez hasonlóan más területeken is megtörtént a jogvédelem szabályozása. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: szociális tv.) január 1-jétől új jogvédelmi szervként jeleníti meg az ellátottjogi képviselőt, amelyek a megyei, fővárosi és egyházi módszertani intézmények keretében kezdhették meg működésüket. A szociális törvény korszerűsítése során figyelemmel az elmúlt években született ombudsmani jelentések tartalmára nemcsak a jogvédelmi képviselők feladatainak meghatározása, hanem a szociális intézményben elhelyezettek jogainak kiemelten egyes ellátotti csoportok speciális jogainak meghatározása és szabályozása is megtörtént. Az ellátottjogi képviselők elsődleges feladata, hogy az ellátottakat, a dolgozókat tájékoztassák az ellátotti jogokról, valamint képviseljék az ellátottak jogait egyes fórumok előtt. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: gyermekvédelmi tv.) alapján január 1-jétől a gyermeki jogok védelmét, illetve a gyermeki jogok megismerését és érvényesítését segíti a törvényben megjelölt gyermekjogi képviselő, aki csak a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő (nevelésbe vett) gyermekek vonatkozásában látja el feladatát, kiemelten kezeli a különleges, illetve a speciális szükségletű gyermekek gyermekjogi védelmét, figyelemmel a gyermeki jogok európai egyezményében megfogalmazott kívánalmakra is. A hosszú távú egészségpolitika folyamatosságának megőrzéséről és az egészségügyi, valamint a szociális rendszerekben ellátottak jogainak érvényesítését biztosító szervezet kialakításáról szóló 38/2002. (VII. 4.) OGY határozattal az 8

11 BEVEZETÉS Országgyűlés kinyilvánította, hogy az egészségügyi és a szociális intézményekben a szolgáltatásokat és az ellátásokat igénybe vevők jogai érvényre juttatását független képviseleti rendszer támogassa. Erre tekintettel a Kormány az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat igénybe vevők jogainak érvényesítését és védelmét szolgáló önálló, országos, egységes beteg-, illetve ellátottjogi képviselői intézményrendszer megteremtése érdekében a 2234/2003. (X. 1.) Korm. határozattal létrehozta a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványt, amelyet a Fővárosi Bíróság január 5-én jogerőre emelkedett 16.Pk /2003/2. számú végzéssel, sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett. A közalapítvány alapító okirat szerinti céljai és céljai elérése érdekében folytatott tevékenységei: ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők (képviselők) foglalkoztatásával összefüggő feladatokat, irányítja, szervezi és ellenőrzi a képviselők szakmai munkáját, megszervezi a jogszabályban előírt képzéseket és továbbképzéseket, biztosítja a képviselők működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket; elősegíti az egészségügyi intézményekben ellátottak, a gyermekvédelmi gondoskodásban, illetve a szociális szolgáltatásban részesülők jogainak érvényesülését, védelmét; hozzájárul a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséhez az ellátásokat igénybe vevők részére megkülönböztetés nélkül nyújtott szolgáltatások folyamatos figyelemmel kísérésével, elősegíti egyes hátrányos helyzetű csoportok ellátással összefüggő jogainak érvényre jutását; összegzi a képviselők működésének gyakorlati tapasztalatait, segíti a jogok és kötelezettségek egységes értelmezését, azok gyakorlati megvalósulását; támogatja a képviselők munkájának, hozzáférhetőségének megismertetését, továbbá a szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve a képviselők együttműködését a szolgáltatást nyújtókkal keletkezett konfliktusaik megoldásában; A közalapítvány számára rendelkezésre bocsátott induló vagyon 250 millió Ft, ebből a törzsvagyon 5 millió Ft. A közalapítványok gazdálkodásának törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék a Ptk. 74/G. (8) bekezdése, illetve év augusztus 24-étől a évi LXV. törvény 1. (2) bekezdés e) pontja alapján jogosult, továbbá az Állami számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását. Az ellenőrzés célja volt szabályszerűségi szempontból értékelni, hogy: a kuratórium a kapott induló vagyon törzsvagyonon felüli részét és hozadékát, az állami és egyéb támogatásokat, valamint a közalapítvány saját bevételeit szabályosan, rendeltetésszerűen használta-e fel az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében; 9

12 BEVEZETÉS a közalapítvány alapító okirata és belső szabályzatai megteremtették-e az induló vagyon törzsvagyonon felüli része és hozadéka, valamint a központi költségvetési támogatás felhasználásának törvényes kereteit; a kuratórium biztosította-e a közalapítvány könyvvezetésének és éves beszámolóinak, és gazdálkodásának törvényességét. Az ellenőrzés a közalapítvány megalakulásától a december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. A közalapítvány gazdálkodásának és szakmai tevékenységének, egyéb szabályszerűségi ellenőrzésére első alkalommal került sor. Az ellenőrzés előkészítése során a közalapítvány eredendő és belső kontroll kockázatát közepesnek minősítettük, ez alapján a kuratórium döntéseit és határozatait, a bevételeket és a befektetett eszközöket tételesen, az anyag- és személyi jellegű ráfordításokat, a képviselők foglalkoztatását és beszámolóit minta alapján ellenőriztük. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kuratórium a kapott állami és egyéb támogatásokat, valamint a közalapítvány saját bevételeit szabályosan, rendeltetésszerűen használta fel az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében. A közalapítványnál az ellenőrzött időszakban összesen 898,4 millió Ft bevétel képződött, ennek 87,9 %-a címzett támogatás, 12,1 %-a egyéb központi költségvetési, pályázati úton elnyert és gazdálkodó szervezetektől kapott támogatás, pénzügyi, rendkívüli és közhasznú tevékenységből származó bevétel. A Kormány a közalapítványi célok megvalósításához szükséges forrásokat évről évre csökkenő mértékben biztosította. Ez a feladatellátást nem gátolta, a hiányzó forrásokat a kuratórium a felhasználható induló vagyonból pótolta. A közalapítvány a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően szerződést kötött a támogatókkal, amelyekben rögzítették a támogatás felhasználásával kapcsolatos előírásokat. A közalapítvány támogatási szerződésekben megjelölt szakmai beszámolói megfeleltek a szerződéses követelményeknek, azonban a pénzügyi elszámolásait a címzetten kapott támogatásoknál nem a szerződésekben előírt szerkezetben készítette el. A pályázati és egyéb költségvetési támogatások elszámolása során benyújtott számlákon nem tüntette fel a támogatás forrását. A kuratórium bevételszerző tevékenységének eredményeképpen pénzügyi bevétel az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből, rendkívüli bevétel a térítésmentesen átvett eszközök után realizálódott. A közalapítvány az ellenőrzött időszakban összesen 915 millió Ft-ot fordított közhasznú feladataira. A bevételeken felüli ráfordításait a közalapítvány - az alapító okirat felhatalmazása alapján az induló vagyonból fedezte. A közalapítvány ráfordításain belül a cél szerinti tevékenységek közvetlen költségei és ráfordításai jelentős és növekvő arányt képviseltek, amelyet az országos képviselői hálózat kiépítése, valamint az alapító okiratban meghatározott egyéb szakmai célkitűzések és tevékenységek bevezetése és ellátása indokolt. Az ellenőrzött időszakban a költségek elszámolása és könyvelése a dologi költségtérítések kivételével szabályosan történt. A vállalkozók dologi költségeinek kifizetésére havonta, utólagos számlaadás mellett került sor. Az ellenőrzött években az FB költségtérítést nem vett igénybe, 2006-ban a kuratóriumi és az FB tagok a jogszabályi módosítás miatti tiszteletdíj emelésről takarékossági okból lemondtak. A közalapítvány az alapító okirat szerinti céljainak és a jogvédelemmel kapcsolatos szakmai, jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte tevékenységét. A közalapítvány az alkalmazási és a pályázati kiírások tartalmára vonatkozó előírásoknak, a foglalkoztatott képviselők a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladataiknak és dokumentációs kötelezettségeiknek az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével eleget tettek. A közalapítvány által létrejöttekor az ÁNTSZ-től továbbfoglalkoztatott betegjogi képviselőkre a vonatkozó jogszabály nem határozta meg a jogvédelmi tanfolyami végzettség megszerzésének kötelezettségét, az ellenőrzött időszak végére még 17 képviselő nem rendelkezett e végzettséggel, ezáltal nem 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK egységes képzettségű képviselői rendszer alakult ki. A közalapítvány 11 helyen működtetett területi irodát, ahol a gyermekjogi és ellátottjogi képviselők hetente fogadóórát tartottak, azok a szolgáltatást igénybe vevők helyzetéből adódóan nehezen elérhetők, így indokolatlan azok a fenntartása. A betegjogi képviselők az egészségügyi intézményekben biztosították a területi ellátást. A közalapítvány az alapító okiratban előírtakkal összhangban ellátta a képviselők tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési, szervezési és szakmai irányítási feladatait, a jogvédelmi munka során szerzett tapasztalatok összegzését, az egységes jogértelmezés és -alkalmazás segítését. A közalapítvány az előírt képzéseket és továbbképzéseket megszervezte. Az alapító okiratban foglaltaktól eltérően a meghatározott létszámhoz képest a betegjogi területen a és évben, a gyermekjogi területen a évben 7,7-7,7%-kal kevesebb létszámot foglalkoztatott, amely a feladatellátást nem veszélyeztette. Az alapító okiratban foglaltaktól eltérően a hat pályázati felhívásból minisztériumi közlönyben való közzétételén túl a megjelölt két országos napilapban csak egyet jelentetett meg, a megjelölt foglalkoztatási formákon túl 2006-ban önkénteseket is foglalkoztatott. Az önkéntesek foglalkoztatására a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően, a kuratórium jóváhagyása, a szakmai, alkalmazási feltételek betartása mellett, díjazás nélkül került sor. Az önkéntesek fogadása a fogadóórák számának költségtakarékos bővítését, továbbá az Európai Unióból érkező, Magyarországon egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők jogvédelmi ellátását tette lehetővé. Az alapító okirat megteremtette a közalapítvány működésének törvényes kereteit, az abban foglaltak megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. Az alapító az alapító okirattal kapcsolatos közzétételi kötelezettségének eleget tett. Az alapító okirat tartalmazta a közalapítvány céljait, céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, megjelölte a kezelő és ellenőrző szervét, a képviseletre és a közalapítvány bankszámlája felett rendelkezésre jogosult személyt, a kezelő szerv működésére vonatkozó szabályokat. A közalapítványnál a képviseleti jogot az alapító okirattal összhangban a kuratórium elnöke gyakorolta, a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett és a bankszámla felett rendelkező személyek köre megfelelt az alapító okirat előírásának. Az SZMSZ az alapító okirattal összhangban rögzítette a közalapítvány szervezeti és irányítási rendszerét, a feladat- és hatásköröket, a vezető tisztségviselők részére nyújtott költségtérítések körét és mértékét. Az alapító okirat előírásától eltérően nem szabályozta a kuratóriumon belüli, szakmai területek közti munkamegosztás rendjét, továbbá a három alelnök tevékenységét. A közalapítvány rendelkezett számviteli szabályzatokkal, amelyek nem teljes körűen és nem az alapítványi sajátosságokat figyelembe véve szabályozták a számviteli elszámolás rendjét. A könyvvezetésben fellelhető hibák részben a szabályzatok és az aktualizálás hiányosságaira, továbbá az alapítványi sajátosságoktól eltérő szabályozásra vezethetők vissza. A közalapítvány a számviteli politikát, emellett a pénzkezelési szabályzatot, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát határidőre, az eszközök és források értékelési szabályzatát közel egyéves késéssel készítette el. A számviteli politika nem határozta meg a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából mi tekintendő lényegesnek és nem lényegesnek, nem tartalmazta az alapítvány gazdálkodására jellemző, az alapítványi célú tevékenység közvetlen, és a kezelő szerv 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK költségeinek és egyéb közvetett költségek elkülönítési módját, a zárlathoz kapcsolódóan nem rendelkezett a számlák technikai lezárásáról, nem rögzítette az időbeli elhatárolások körét és tartalmát. A évben hatályos számviteli politika nem a vonatkozó jogszabály módosításának megfelelően jelölte meg a kis értékű tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenésnél figyelembe vehető értékhatárt, könyveit azonban a jogszabályi változásnak megfelelően vezette. A leltározási és leltárkészítési szabályzat nem tartalmazta a forrásokkal kapcsolatos leltározási szabályokat, hatályon kívül helyezett jogszabályokra hivatkozott, valamint a számviteli politikához hasonlóan nem aktualizálta a kis értékű tárgyi eszközök és immateriális javak értékmegjelölését. A házipénztár- és pénzkezelési szabályzat nem határozta meg az elektronikus átutalásokra, továbbá a banki és pénztári utalványozás rendjére vonatkozó szabályokat. A vagyonértékelési eszközök és források értékelési szabályzata a közalapítványnál nem értelmezhető céltartalék képzésre, kezelésbe illetve koncesszióba adott eszközök értékelésére vonatkozóan is meghatározott szabályokat, továbbá a számviteli politikától eltérően szabályozta a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását. A közalapítvány számlarendje nem szabályozta a főkönyvi számlák és analitikus nyilvántartás kapcsolatát, továbbá a bizonylati rendet. A közalapítvány elkészítette befektetési szabályzatát, abban az alapító okirat előírásaitól eltérően jelölte meg a befektetési tevékenység területét és a kuratóriumi döntéshozatal módját, azonban a kuratórium a befektetési tevékenysége során az alapító okirat előírásainak megfelelően járt el. A közalapítvány az alapító okirat előírásától elérően vagyonkezelési szabályzatot nem készített, az abban szabályozandó területek közül a vezető tisztségviselők és a közalapítványi irodai alkalmazottak, továbbá a közalapítvány működtetési költségeinek körét és mértékét más szabályzatokban, az éves pénzügyi tervben és éves költségvetésben foglaltak elfogadásával szabályozta, azonban a képviselők képzésével és továbbképzésével, a szakmai elemzések, kiadványok, tanulmányok elkészítésével kapcsolatos költségviselést nem szabályozta. A közalapítvány általános közbeszerzési szabályzattal rendelkezett, amelyben nem jelölte meg a belső ellenőrzés felelősségi rendjét. Az ellenőrzött években a közalapítvány közbeszerzési értékhatárt elérő, illetve meghaladó értékben szerződést nem kötött, beszerzést nem végzett. Az ellenőrzött időszakban a kuratórium eleget tett a kuratóriumi ülések gyakoriságára vonatkozó előírásának, gazdasági döntéseit határozatképes üléseken hozta meg, amelyekről jegyzőkönyvet készített. A kuratórium által vezetett nyilvántartásokban az alapító okirat előírásától eltérően, a kuratóriumi ülésen szavazó tagok száma, személye és a szavazati arány az ellenőrzött években, a döntések 56,4%-ánál nem volt megállapítható. A kuratórium nem döntött a jogvédelmi képviselők képzési támogatásáról, az érintettekkel támogatási szerződést nem kötött, ezen kifizetések jóváhagyása a banki átutalás engedélyezésével történt. A könyvvezetés a feltárt hiányosságok ellenére megfelelő alapot teremtett az éves beszámolók alátámasztásához. A közalapítvány könyvvezetését számítógépes programmal, a kettős könyvvitel rendszerében, külső szolgáltató megbízásával végezte. A főkönyvi könyvelés során alkalmazott számlák eltértek a számlarendben megjelöltektől, továbbá a és évben a főkönyvi kivonat nem a számlarend előírásai szerint került összeállításra. A téves könyv- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK vezetésből származó hibák mértéke meghaladta a lényegességi szintet, ennek mértéke 2005-ben 7,3%, 2006-ban 7,2% volt, de a hibák a kimutatott eredmény, a saját tőke és a mérleg főösszegét nem érintették. A évi hibák helyesbítése a évi beszámoló összeállítása során megtörtént, a évi hibák javítására a zárlati munkák elvégzésekor került sor. A könyvelési bizonylatok szabályszerűen kerültek kiállításra, kivéve a kiadási pénztárbizonylatokat, ahol az utalványozási szabályokat nem tartotta be a közalapítvány. A közalapítvány a vonatkozó jogszabályban előírt cél szerinti tevékenysége közvetlen, az alapítvány kezelő szervének közvetett, továbbá az egyéb közvetett költségeket a főkönyvi könyvelésben évben nem különítette el. A közalapítvány a és évre közhasznúsági jelentését, benne a közhasznú egyszerűsített éves beszámolóját az alapító okiratban meghatározott határidőig, a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban elkészítette, azokat a kuratórium a könyvvizsgálói hitelesítő záradék és az FB elfogadásra tett javaslata alapján elfogadta. A évekre a közalapítvány a vonatkozó jogszabályok által előírt nyilvánosságra hozatali kötelezettségének eleget tett, azonban legfontosabb adatait az alapító okirat előírásától eltérően a két országos napilapban nem tette közzé. A kuratórium a Ptk. és az alapító okirat előírásának megfelelően évente beszámolt az alapítónak a közalapítvány működéséről. A közalapítvány közhasznú egyszerűsített éves beszámolóját a számviteli politikákban megjelölttől eltérő, de a vonatkozó jogszabály előírásai alapján a közalapítványok számára választható formában készítette el. A mérleg sorok adatai a leltárakban szereplő adatokkal megegyeztek. A közalapítvány a leltározást a belső szabályzatban előírt mennyiségi felvétel helyett, a nyilvántartások egyeztetésével végezte el a leltározást a tárgyi eszközöknél, továbbá a nyilvántartások egyeztetésével leltározott eszközöknél és forrásoknál az egyeztetéseket és azok kiértékelését nem dokumentálta. Az alapító a kuratórium tevékenységének ellenőrzésére háromtagú FB-t hozott létre, amely az alapító okirattal összhangban véleményezte az éves költségvetést, a közhasznú jelentést, azonban annak előírásaitól eltérően az alapító felé történő éves beszámolási kötelezettségének nem tett eleget. A közalapítványnál választott könyvvizsgáló ellenőrizte a számviteli beszámolók valódiságát. A belső ellenőrzési rendszer a vezetői és a munkafolyamatban épített ellenőrzés útján érvényesült, a képviselők elszámolásait a szakreferensek ellenőrizték, a teljesítést igazolták. A házipénztári kifizetések esetén az utalványozást az alapító okirat előírásaitól eltérően két személy helyett egy arra felhatalmazott személy végezte, a hibát a pénztárellenőr nem állapította meg. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a szociális és munkaügyi miniszternek 1. Tegyen javaslatot a Kormánynak az alapító okiratnak a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény szerinti foglalkoztatás lehetőségével való kiegészítésére. 2. Vizsgálja felül a betegjogi, ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I. 5.) EszCsM rendelet 14