Arany szútrák. Hanszakunda-upanisad

Átírás

1 Arany szútrák Hanszakunda-upanisad

2 ÁNANDA KÖNYVEK III.

3 Arany szútrák Hanszakunda-upanisad Ludas-tó, 2007

4 Az Arany szútrák több évtizedes elõadói tevékenység fog lalatai, a Hanszakunda-upanisad pedig a klasszikus spirituális tanítási rendszer, a tudakozódás és válaszadás ihletett összegzése. Örök hála a válaszok inspirálójának. Összeállította és szerkesztette: Bhakti Kamala Tírtha Lektorálta: Andrássy Csongor, Francess-Bodnár Diána További információ: mandala@dravanet.hu ISSN ISBN

5 Elõhang Mondják, az igazság minden kutatója ugyanannál a forrásnál keresgél, kérdés, ki mit talál? A titkos tanítások egyre népszerûbbek. Ez persze ellentmondás, de ellentmondásos világban élünk. A titkokat feltárhatónak hiszik az emberek, holott a legmélyebb titkok annyira nyilvánvalóak, hogy azokat sosem vennénk észre ha nem hívná fel rá valaki a figyelmünket. Az emberi kultúra két fõ vonulata az írásos és a nem írott civilizáció. Mi a tárgyiasult és írásban kodifikált kultúra gyermekei vagyunk: objektumokban és tantételekben igyekszünk megragadni életünk értelmét, jóllehet ez a látens állandóság a folytonos átminõsülés képlékeny közege csupán. A hajdani énekmondók, bárdok és regösök nem a rögzítés hívei voltak: a mának, a mindenkor adott pillanatnak éltek, s meglehet elhaló hangjuk nem 5

6 csengett sokáig, mégis közelebb álltak tán az örökkévalósághoz, mint az adathordozós világ. Akkor az éppen összegyûlt hallgatóságnak regéltek, a szélbe kiáltották szózataikat. A látnok bölcsek egyszerre éltek a mának és az örökkévalóságnak: szent fohászaikat az éteri égbe kiáltották, talán a szél emelte mantráikat az Istenhez... Akkor még nem volt fontos a nyomtatás, még nem létezett hangfelvétel, digitális technika; más, valódibb volt a virtuális valóság is. A hordozófelületet az emberek tudata jelentette, a frekvencia-átvitel eszköztára a hangszál és a dobhártya, vagy még inkább a tekintetek találkozása, a szívek összedobbanása volt. A tudat valamely rejtett régiójában rejtõzködött sokáig a jelen tanítás. A tudat az a fény, ami rávilágít az egzisztencia szépségére, s a lét céljára, a boldogságra. A tudatnak ez a sugara a jelen esetben sokakon keresztül nyilvánult meg, hadd mondjak köszönetet érte mindenkinek. Legyen nyilvános a titkos tan, legyen egyetemes az egyedi, legyen közkincs a végsõ cél! Bhakti Kamala Tírtha szerkesztõ 6

7 Köszönetnyilvánítás Atyamesterek és utódmesterek: Andrej Tarkovszkij Bhakti Abhaj Nárájana Bhakti Hrdaja Mangala Bhakti Raksaka Srídhara Bhakti Védánta Szádhu Bhakti Védánta Szvámí Bhakti Védánta Tripurári Bhaktivinód Thákur Csánakja pandit Dmitrij Mereskovszkij Dzsajadév gószvámí Friedrich Nietzsche George Bernard Shaw Gaur-Góvinda szvámí Graeme Edge Hamvas Béla Johann Wolfgang von Goethe Móhandász Karamcsand Gandhi Mahámuni Vjászadév Mahávíra Dzsina, a 24. tírthankara Michelangelo Buonarotti Nárada mahámuni Pap Gábor Platon Rabindranath Tagore Ramana Maharsi Robert Blake Rúpa gószvámi Szent Ágoston Szent Ferenc Thomas Mann Tukarám Uddálaka muni Asóká déví Bhakti Abhaja Késava Bradzsésvar dász Jamuná déví Mádhaví déví Mukunda dász Nandakumár dász Panycsadzsanja dász Abhaj-csaran dász Aksara dász Csitrá dászí Ísvara-datta dász Krpadhám dász Krsna-kathá dászí Krsna-tulaszí déví Lála-Krsna dász Ómkáranáth dász Préma-latá dászí Rámvidzsáj dász Raszarádzs dász Uttamaslóka dász Bizse Ferenc Georgi Kirilov Anchev Zsoldos László Szauer István a pázmándfalui Mandala-kör házigazdái: Földes Zoltán és Cecília, illetve résztvevõi a Napkelet Bölcseleti Iskola szervezõi: Pránanáth dász, Lókanáth dász és sokan mások, valamint hallgatói valamint a tanítványok, követõk, jó barátok és támogatók sokasága 7

8 Arany szútrák A bölcsesség nem az ismeretek sokasága, hanem a lényeg ismerete. Mester és tanítvány kapcsolata a hiten, bizalmon és szereteten alapszik. Vajon el kell mennem a világ végére, hogy megleljem mesteremet? Még annál is tovább kell menned, mert a mestert nem lelni az anyagi világban, e viszony lelki. A növendéknek tilos bánkódnia, szomorúnak lennie. A rosszkedv sértés Isten ellen. Savanyú ábrázattal nem lehet belépni a mennyek kapuján. Ha sikerül alaposabban megértenünk azt, ami miatt szomorkodunk, végtelen boldogságot meríthetünk belõle. 8

9 A létezés értelme az érzelem. Az Isten iránti szeretõ rajongás gyakorlásához nélkülözhetetlen a lelki boldogság (rasza), a spirituális érzelem (bháva), valamint a felsõfokú eksztázis (mahábháva) áldása. A siker titka a lelki tanítómester utasításaiba és Istenbe vetett hit. Isten a cél, a guru az út. Tiszteld a gurut, s imádd az Istent! A guru elégedett, ha mindig Istenre gondolsz, s Isten is elégedett, ha mindig mesteredre gondolsz. Krsna az imádandó Úr, a guru az imádó úr. Amit nagyon meg akar tartani az ember, azt el fogja veszíteni. Az Úr nem arra kíváncsi, amit odaad az ember, hanem arra, amit visszatart. Ne birtokolni akarj, szolgálni próbálj! Ez a megoldás. Amit elengedsz, az visszajön. A megtérés nem más, mint mikor egy új szocializáció hatására megváltozik az ember értékrendje, érdeklõdési területe, világképe és önértékelése. A meghódolással elevenné válik a hit. Az igazi megtérés nem az, ha valaki ateistából hívõ lesz, hanem ha szabálykövetõbõl Isten spontán szeretõjévé válik. Isten rabjává kell válni, nem a dogmák és szabályok rabjává. A vallások, dogmák szétválasztanak, 9

10 az istenhit összeköt. Isten imádása közös emberi örökség. A vallások közös nevezõje az istenszeretet. Aki a hitén keresztül megsejt valamit az Abszolút Igazságról, eljut majd a beteljesedésig. Aki elérte Istent, nyomban megfeledkezik az oda vezetõ lépésekrõl, akár a szenvedések, akár az eksztázis útját járta. A vallásosság azt jelenti, hogy az ember mindig igyekszik követni a szabályokat és elõírásokat. De ez még nem a rajongó istenszeretet. A rajongás eksztázis! Olyan, mint ínség idején a segítség: teljes mértékben kielégítõ. Van még valami a szabályokon, parancsolatokon és az igazságon túl és ez a kegyelem. A szeretet és gyöngédség fölülmúl minden szabályt és elõírást. A szeretet szolgálat, gondoskodás. A szolgálaton keresztül állunk kapcsolatban a Legfelsõbb Úrral. Rajongását az ember a szolgálataival fejezheti ki. A szolga számára a hûség a legfontosabb. Az igazi tanítvány nem rohangál ide-oda, hanem a guruját követi. A hûség nagyon fontos tanítványi jegy. 10

11 Az emberi hiányosságok fagyosságát a lelki tûz melege képes felolvasztani. Amire szükség van: az a belsõ vágyódás, az izzás, az önátadás. Kételkedni emberi dolog, mély hitûnek lenni viszont isteni. A szeretet nem érzés, hanem tudatállapot. A jótétemények jelentik a szeretet gyakorlását. Szeretni a szeretet kedvéért érdemes. A szeretet nagy kincs, nem szabad elherdálni, emelkedett helyen kell gyakorolni. Nem a szeretet, hanem a ragaszkodás okoz gyötrelmet. Mikor a lejtõn lefelé halad a szekér, rögtön tudhatod, olyan ez, mint az illúzió megy magától is. Amikor felfelé kaptat, akkor a lelki fejlõdést látod: meg kell küzdeni a felemelkedésért. Belsõ gyötrelmeink legyenek magánügyek, az örömünk lehet közügy. Ha megleled igazi önazonosságodat, azzal egyre jobb és gyöngédebb emberré válsz, képes leszel osztozni mások érzésein, segítséget nyújthatsz, megértést, együttérzést, figyelmet tanúsítasz A legnagyobb szerencse a tiszta tanítással (bhakti) és tiszta tanítóval (bhakta) történõ találkozás. 11

12 Hiteles vezetés õszinte követés. Az igazi tanítvány elõl nem tud elrejtõzni a guru. Az ember olyan, mint egy kósza aszteroida, ismeretlen, hosszú pályán jön a végtelenbõl, s fut a semmibe. A guru, az isteni segítség megnyilvánulása azonban olyan, akár a Nap. A guru fényes csillagának vonzkörében az ember pályára áll, és mindig a világosságban maradhat. Az anyagi világban rend, a lelki világban harmónia uralkodik. A magasztos világban az igazságon túl megleljük a könyörületet. A tapasztalatok világába azért kerültünk, hogy alaposabb megértésre jussunk. Ez nem büntetés! A karma olykor súlyos visszahatásokat hoz, de ezért ne okoljuk Istent. Ez a mi felelõsségünk. Ha elveszítjük kapcsolatunkat a Legfelsõbbel, isteni hivatásunk emberi munkává silányul. Márpedig a közönséges tetteknek visszahatásaik is lesznek. A bûn következmény, nem primordiális ok, mert az ok a tudatlanság. A bûn a tartós hiba, illetve a magasabb energia alacsonyabb szintû alkalmazása. 12

13 A hit kezdetben az intellektusban gyökerezik, végsõ soron azonban az ember legnagyobb erénye, amivel hatalmas távlatokat ívelhet át. Ezért az ember hite legyen állócsillag. A hit a legerõsebb, a szeretet pedig a legértékesebb dolog, amivel az ember rendelkezik. A hit komoly oltalom. A jóga kötöttsége a szabadság útja. A szabadság feladásával kezdõdik az út. Amíg az ember tiszta szívében nem sarjad ki a töretlen hit, addig a szentírások szabályai a követendõk, különben bukás fenyeget. Krsna kedvteléseit az ember a szívében imádja, de ne praktizálja. Ha rabláncra vagy verve, nem számít, vasból vagy aranyból vannak-e a láncok. A szeretet rabsága szabadság, melynek láncai erõsebbek a vasnál és drágábbak a színaranynál. Hit nélkül nincs hitelesség. A hit a szeretet útján elsajátított bizonyosság. A hit a bhakták társaságából adódik. Azt tudja tovább adni az ember, amit másoktól kapott. A szent név tántoríthatatlan szolgálatával a spi rituális kihasználástól eljuthatunk a lelki odaadásig. Nem elég használni a szent neveket, szolgálni is kell azokat! 13

14 A legtöbb ember hite az intellektusban gyökerezik, a válaszok azonban nem az intellektus, hanem a lélek síkjáról származnak. Vajon a mesteré-e az igazság? Avagy a mester az igazságé? Ki választ? Az ember választ-e folyamatot, vagy a folyamat választ magának gyakorlókat? Az eszmények találják meg az embert! Az eszmények nagyobb gravitációval rendelkeznek, mint erõtlen tudakozódásunk. Az Úr megadja a szabadságot, de tudja mit fogunk választani. Az általános vallás Isten tisztelettudó, tör vénykövetõ imádása, amit az emberek sokasága, a hívek általános tömege követ. Az isteni szerelem, az unio mystica speciális hit, kevesek útja, a spirituális elit sajátja, akiknek szemérõl a megigazulás révén már lehullott a káprázat fátyla. A tiszta istenszeretet egyedül a lelken múlik, nem a test formális helyzetén. A szeretet nem tudás vagy képességek kérdése. Mi az, amit hoztál a batyudban? Ballaszt, vagy tehetség? S mi az, amit batyud tartalmával kezdesz? Gyakorlás vagy elherdálás? Az eredmény egy 14

15 csipet tehetség és sok gyakorlás. Ám a sok tehetség és a herdálás kudarcra vezet. Hogyan tedd tökéletessé az életedet? Íme, a titkos tanítás: önátadás. Ha vannak is hiányosságaid és hibáid, az önátadás folytán ezek drágakövekké válhatnak. Három kis lépés a lelki fejlõdés útján: a megértés, amikor meghallgatom problémáidat, az együttérzés, amikor osztozom gondjaidon és a szeretet, amikor elveszem szenvedéseidet. A lelki dolgok négyféleképpen mûködnek: öntör vényûen, azaz saját jószántukból szállnak az emberre; kifürkészhetetlenül, azaz észrevétlen módon jutnak érvényre; ellenállhatatlanul, azaz minden korlátot legyõzve; s végül hathatósan, azaz egy kis lépés is a legveszélyesebb félelemtõl menti meg az embert. A lelki élet gyakorlásával csak egy valamit veszíthetsz: a láncaidat. A lelki erõ gyõzedelmeskedik az anyagi korlátok fölött. A lelki gyakorlatok célja a mentesülés az élet nyomorúságaitól, s az oly mérvû megtisztulás, hogy az Úr költözzön a szívünkbe. 15

16 Mi a megismerés elementárisabb formája, a szeretet vagy a gyûlölet? A gyûlölet révén olyan arcait is megismered a másiknak, amik máskülönben soha nem tárultak volna föl elõtted, akárcsak a szeretet révén. Mindkettõ torzít, mindkettõ vakít és akár tévedésekre is vezet, csakhogy a szeretet tévedései kellemesebbek, míg a gyûlölet tévedései keserûbbek. Sokan mondják, a szeretet olyan kötelék, amely teljes szabadságot ad másnak. Én azt mondom, a kisajátító szeretet sokkal magasabb és erõsebb, hevesebb érzés, mint a langyos, békés, elengedõ szeretet. A szeretet a kisajátítás legcivilizáltabb formája. Ám a kisajátító érzelmeket csak titokban, szíved legmélyén szabad gyakorolni. Látszólag légy elengedõ A szeretet szubjektív oldala a bizalom, objektív oldala pedig a szolgálatkészség. Az igazi misztika az Istennel folytatott rejtett élet, nem pedig teológia, az Istenrõl szóló tudomány, még akkor sem, ha a teológia az ontológia, a kozmológia és a filozófiai antropológia mellett a metafizika negyedik területe. A vallás nem más, mint szeretetteljes összeköttetés ember és Isten között. 16

17 Félelem, bizalmatlanság, gyöngeség salakká teszik az embert. A tisztulás útja szembenézést jelent mindezekkel, sõt leleplezõdést önmagunk elõtt. A szenvedések labirintusából a nagy szentek nyomdokait követve juthatsz ki. Nem számít, mely vallás vagy folyamat gyakorlója, aki kapcsolatban áll Istennel, az jógí a szó igaz értelmében. Ha harcolni akarunk, tegyük önmagunkkal. Ne törjük össze a tükröt, hanem nézzünk bele, hiszen a bölcs ember a hasznosat választja, az ostoba a kellemeset. A harmónia a dolgok teljesedésbe menése. Éppen ezért nem egyenlõ a kényelemmel, még kevésbé a megalkuvással. A lelki fejlõdés nem a kényelem fokozódása. A teljesítésbõl fakad a beteljesülés. Az nem fejlõdés, ha a cifra nyomorúság megfordul nyomorult cifrasággá. A lelki út során három lépés történik: az ember az életbõl átjut a létezésbe, a tudásból a bölcsességbe s az örömbõl a boldogságba. 17

18 A meghódolás a mi utunk. De ne a saját tökéletlenségeink elõtt hódoljunk meg, hanem az isteni akarat elõtt! A hamu alatt szunnyadó parázs és a fellobbanó lángok igen közel vannak egymáshoz. A permanens belsõ derû és a kirobbanó eksztázis egy tõrõl fakad. Izzani belül kell, jóságosnak lenni kívül! A fohász gyorsabb a fénynél, erõsebb a tenger hullámánál, simogatóbb a hattyú pihéjénél. A fohász szívbõl fakadó szárnyas dallam Isten megadja a szabadságot, hogy hibázhassunk, sõt késõbb segítséget is nyújt. Fohászkodva kérjük a segítséget! Az ember a választása révén lesz azzá, ami. Ott a legígéretesebb a fejlõdés lehetõsége, ahol a legnagyobb a feladat. A feladat szüli az erõt, ami a cél függvényében áll rendelkezésre. Szent hõs az, aki önmagánál nagyobb dolgoknak szenteli az életét. A savanyú szent azonban egyáltalán nem szent. A lét csúcsteljesítménye a tudat, a tudat csúcsélménye pedig az isteni szeretet. A törvényt fölülbírálja a kegyelem. Aki a szépséget kutatja, szeretettel tegye! 18

19 Az Úr adja meg az elsõ impulzust, s mi visszhangozhatjuk ezt a rezgést. Ebben áll a szabadságunk: akarunk-e válaszolni hívó szavára, avagy sem. Egy igazi kapcsolat soha nem ér véget. Ami elveszhet, az csak illúzió lehet. A valódi dolgok nem vesznek el soha. Ami nem örök, az nem igaz. Ami van, az létezik, így nem tud soha elveszni. Ami nincs, az sem, mert nincs. Így tehát mindig, minden megmarad. Az istenítõ hajlam általános emberi sajátság, mindenkinek szüksége van példaképekre, hõsökre, személyes istenekre. Ez az õszinte szándék imádatra méltó, megrontani, visszaélni vele bûn volna. Nem szabad személyi kultuszt csinálni belõle, még kevésbé kihasználni mások ilyetén rajongását. Az egyedüllét ostoba fóbiája önnön természetellenességébõl fakad, mert az ember eredendõen társas lény. Isten is társas lény. Amire gondolsz lelki gyakorlataid során, azt éred majd el a tökéletességben. Az önmegvalósítás csak a kezdet. Az önmegvalósítás elérhetõ a nemes cselekvéssel vagy a tudással, s ahol ezek véget érnek, ott kezdõdik az istenszeretet. 19

20 A természetes hajlamok kívülrõl származnak, a természetfölöttiek belülrõl. A növendékek rendezõ elve a guru. A guru mestere annak, hogyan kell az emberek figyelmét Isten felé terelni. A guru iránti odaadás rendezi isteni középpontú szoros egységbe, tanítványi mandalába a növendékeket. Amit megérdemlünk, annak eredménye mindenképpen megadatik. Ha a lelkileg törekvõ ember szándékában tisztességes és õszinte, elõbb-utóbb a kegyelem is utoléri. Az istenszeretet nem intellektuális próbálkozás, hanem a szív dolga. A megfelelõ hozzáállás meghozza a sikert. Az illúzió segít, figyelmeztet a gyengéimre. A jó gyõzelme az egzisztenciájában van, s nem feltétlenül az érvényre jutásában. A dicsõség szerzése valamivel több, mint a szerzés dicsõsége. Sok-sok nagy bölcselõ, aki gazdagságban született, önkéntes szegénységre ítélte magát, hogy ne mocskolja be lelkét a gazdagsággal. A nagy szemlélethez nagy szabadságra van szükség. 20

21 Palimpszesztus-effektusnak nevezzük, amikor az ember fölülírja a saját sorsát. Kivakarja a sors régi írását a lelkébõl, és az önátadás költeményét írja a helyébe. Az értelmi belátás csak információ, még nem hoz változást. Ehhez transzformációra, az isteni érintés nyomán beálló tisztulásra, nemesedésre van szükség. Az istenszeretet reád vetül, s te visszatükrözheted azt, akár a kristály. Tisztaságod és lelki eredményeid azon mérhetõk, mennyi szeretetet, odaadó érzelmet sugárzol magad körül. Légy forrás! Légy izzó parázs! Légy szellõ! Légy minden, minden! Válj híddá, amin az emberek átkelnek a folyó zavaros vize fölött. Az a vallás jó, amibe bele lehet bolondulni. Jólfésült eksztázis nem létezik! Az érzés biológiailag nem magyarázható, vagyis az érzés több mint a puszta lét, sõt, túl van az értelem határain is. A megszakítatlan boldogság nem csupán érzés, hanem szemléletmód, mélyen gyökerezõ megértés. 21

22 A testi, anyagi boldogság behatárolt, korlátozott és külsõ feltételektõl függ. Kezdete és vége van. A lelki boldogságnak ellenben lehet, hogy van kezdete, de nincsen vége. Amíg ostobák vagyunk, addig csak a szenvedésen keresztül értjük meg a boldogság lényegét. A megpróbáltatások segítik az együttérzés kibontakozását. A sorscsapások sokszor áldások! Az együttérzés túl van a karmán, túl az ítéleten. Fokozzuk együttérzésünket, de ne a világ túlsó végén gyakoroljuk azt. Az avatatlan mantra-mondás miatt már sokan megbolondultak, de a szent név sok bolondot kijózanított. Könnyû ismételgetni a szent nevek hangalakját, de nagyon nehéz kimondani a szent neveket. Akkor zenged jól a mantrádat, ha már egy szó sem képes elhagyni az ajkad. Könnyû eltanulni a viselkedés módját, de nehéz ténylegesen birtokolni a tulajdonságokat. A konstruktív alázat azt jelenti, hogy tudom, mi a feladatom, végzem tisztességgel a dolgom, s nem feledem, az eredmény az Úrtól függ. 22

23 A tudatlanság befolyása alatt az ember nem használja ki az emberlét nyújtotta lehetõségeket, vagyis minimum teljesítményt nyújt. A szenvedélyes ember maximalista, ebbe pusztul bele. A jóság minõsége optimumot eredményez. A vallás tökéletes formája a Legfelsõbb személyes, szeretetteljes imádata. Az áhítatos önátadás célja boldoggá tenni Krsnát. Krsna szeretettel táplálkozik! A bhakti nem más, mint az isteni Szépség és Szeretet találkozása az ember szívében. Az odaadás nem ész kérdése. Az igazi lelki fejlõdés az, ha az ember hajlandó tenni is valamit. Ne úgy élj, hogy te vedd észre Istent, hanem élj olyan tisztán, hogy Isten vegyen észre téged. Az emberek nem attól szenvednek, ahogy a dolgok vannak, hanem attól, ahogyan azokat megélik. Az emberek látása attól függ, hogy mi van a szívükben. Aki valóban lát, azt nem befolyásolják a jelenségek. Az ostoba ember a véletlenben hisz, az értelmes a karma törvényében, a bölcs viszont az isteni elrendezés indokolatlan kegyelmében. 23

24 Az illúzió nem olyasmi, amit el kell viselnünk, hanem olyasmi, amit mi választunk. A sors következmény, nem ok, hanem okozat. A szeretet finom ösztönével érthetõ meg, milyen is a másik ember, s a szeretet segítségével minden tapasztalat bölcsességgé válhat. Mások megreformálásához elõbb változtass önmagadon. Légy az a változás, amit másokon látni szeretnél. Mantránk zengéséhez mindig igyekezzünk hozzáadni egy finom minõséget, próbáljuk átadni magunkat, s reménykedjünk valami rendkívüli megnyilvánulásában. Hol keressem Istent? A mítosz azt mondja, a múltban, a misztérium azt mondja, a jövõben, a szeretet azt mondja, a jelenben. Légy olyan, mint a kutya, aki sokra vágyik, de kevéssel is beéri. Merészen be kell kopogni és alázatosan várni. Senki sem független az Úr akaratától, hatalmától és kegyelmétõl. Mirõl ismerhetõ fel az õszinte hívõ? Arról a fi nom minõségrõl, ami körüllengi, ami megha- 24

25 tározza életét, motiválja tetteit és megdobogtatja a szívét. A lelki fejlõdés az Isten iránti odaadás minõségi változása. Az igazi hit nem hiedelem, nem olyasmi, amit nem tudunk, ezért hisszük, nem! Tudom, ezért hiszem! Hiszem, ezért teszem! Megsérteni csak a büszke embert lehet. A fûszál ban nincs meg az ellenkezés hajlama, alázatos. Van, aki azért megy táncba, hogy emlékezzen és van, aki azért, hogy feledést találjon, de az isteni körtánc mindenkit magával ragad. Az élet azt jelenti, hogy az ember tudatának tavacskája háborgó hullámokat vet. A jóga azt jelenti, hogy tudatunk tavának tükre rezzenéstelen, a bhakti viszont azt, hogy tudatunk tava ismét hatalmas hullámokat vet. Tudatunk tehát ismét zaklatottá vált, ez alkalommal azonban már más okból. Az egyszerû elmét nagyon könnyû fegyelmezni. Az elme tavának mélyén csillogó drágakõ: a legtisztább érzelem, a makulátlan, rajongó istenszeretet. Az eredményes lelki gyakorlatok jele a szív meglágyulása. 25

26 A lelki ízek, amik mögött igazi szeretet és jóindulat van, sokkal többet jelentenek, mint az anyagi ízek, amik amúgy is csak természetazonos aromák és mesterséges színezékek. A gerinctelen embernek olyan bizonytalan a múltja, hogy a jövõjét sem lehet megjósolni. Nehéz igaz emberré válni, de innen már könnyû rátalálni Istenre. Az az út, amit az ember a guruig megtesz sokkal hosszabb, mint ami a gurutól Krsnáig vezet. A fejlõdés lépései közt elsõ a hit, majd a társulás, a gyakorlat s a tisztulás következik. A felsõbb ízt csak ezt követõen érzi meg az ember, de az mindenért kárpótolja. Elõször a szabályokat kell elsajátítanunk, másodjára követnünk kell azokat. Harmadjára pedig eléggé tisztának kell lennünk ahhoz, hogy kezelni tudjuk a szabályokat s ez nem kihágást jelent. Az Úr elégedett, ha követed a szabályokat, de ezerszer elégedettebb, ha adott esetben a szabályok ellenében az odaadás gyõzedelmeskedik. Hallgass meg mindenkit, de csak magadra hallgass! 26

27 De gustibus non est disputandum az ízlésekrõl nem kell vitatkozni. Az elméleti kérdésekben bölcsességre, az emberi síkon pedig megértésre van szükség. Bármikor kerülj is nehezen megoldható helyzetbe, töprengj egy kicsit, s gondold el, hogy mestered ott ül melletted. Tedd föl neki kérdéseidet, s nyugodtan bízzál a kapott válaszban. Az igazi aszkéta növendék nem az, aki nõtlen, hanem az, aki nem lát különbséget a testek között. Inkább lépjen vissza az ember egyet, de legyen õszinte. Amilyen életrendben vagy, abban légy tökéletes. Az egyszerû élet hitelessé tesz. A család végül is világi intézmény, viszonylagos kötelesség. Az abszolút hivatás a te személyes ügyed a Jóistennel. De ez ne jelentse azt, hogy Istenre hivatkozva elhanyagolod a családodat. Ez nagyon kétes kifogás volna. A gyermekek iránti ragaszkodás Isten ajándéka, csakúgy, mint az a kötelesség, hogy e ragaszkodásunkat megtisztítsuk, és mély lelki értelemmel töltsük meg. 27

28 Az asszony lássa Isten képviselõjét a férjében, a férfi pedig az Úr szolgálóleányát az asszonyában. Nem csodálatos lehetõség? Nem isteni az ilyen párkapcsolat? Családi otthonban, vagy kolostorban a cél egy és ugyanaz: a lelki tökéletesedés. Különbözõ emberek, különbözõ utak. Az isteni birodalomban a lelkek egymás közötti viszonya az Úron keresztül valósul meg. Ésszel legfeljebb az igazságot lehet megközelíteni, a szívvel a könyörületet. Az emberi élet végsõ bölcsessége az Istenszeretet. Bármit is tegyünk, cselekedjünk kivételesen: odaadással! Akkor tetteink, s azok eredményei is sajátos minõséget nyernek. Odaadással közelíthetõ meg a Mindenható. A bhakti jóga lényege közelebb hozza az embert Istenhez, s Istent az emberhez. A teljes önátadás nyomán az ember védtelenné válik, de Krsna oltalmába veszi. Ekkor a Végtelen lehajol a végeshez. Az ember önzetlen odaadása és az Úr végtelen kegyelme félúton találkoznak. E kettõ ugyanaz a nyelv. Mindnyájan az isteni szeretet iskolájába járunk. 28

29 A hõsök kevesen vannak, de kellenek. A szent az igazi hõs, és a hõs valóságos szent. Nem mindenki hõs, de te mégse ess kétségbe. A lélek eredendõ vágyait nem lehet levetni, inkább anyagi helyett lelkivé kell nemesíteni õket. Isten odaadó szolgálata nem az ember természetének elnyomásán, hanem kimûvelésén és fölemelésén alapszik. Adj esélyt magadnak a felsõbb, isteni ízek megtapasztalására! Mi a fontosabb: számtalan sok világi vágyat kielégíteni, vagy legalább egyet legyõzni?! A lélek természete szerint szabad, csak a tudata lehet kötött. A lélek kötöttségének, de szabadságának is egyedüli oka az elméje. Ezért ne megszüntetni, inkább megtisztítani próbáld elmédet. Korlátaink miatt nem érhetjük el az Abszolút Igazságot, de szerencsére az Abszolút nem függ a mi korlátainktól: õ képes megnyilvánulni elõttünk. A guru nem elmagyarázni akarja, milyen az eksztázis, hanem olyan helyzetet teremt, melynek során a növendék megélheti azt. 29

30 A szent hely nem fi zikai lokáció, hanem tudatsík. Az üzenet akkor is célba ér, ha a postás hamis. Még a hamis tanító is megmutat neked valami valódit önmagadból! Az odaadás határtalan távlatokat nyit meg, csodára képes. Ám a csoda annak tárul fel, aki tud vele kezdeni valamit. Egy bhakta számára kétféle felszabadulás létezik: az egyik jelen testében, a másik teste elhagyása után, de a kettõ tartalma egy és ugyanaz: Krsna szeretete és szolgálata. Az õrültek társadalmában az egyetlen normális embert fogják bolondnak tartani. Uram, itt vagyok az anyagi lét útvesztõjében, kérlek, mutasd meg a kivezetõ utat! Ugyan milyen egyéb jelet kívánsz még? A bhakti szeretetmisztikájában az egyetlen feltétel a feltétel nélküliség. A mély barátság nem más, mint öröm- és bánatközösség. 30

31 A cél az isteni pár, Rádhá és Krsna. Az út a bhakti, a szeretetteljes önátadás. A közeg a szentek társasága. A mit mennyiségi kérdés, a hogyan minõségi. A lehetõség elszalad, a feladat visszaköszön. Ha az ember eltitkolja kételyeit, azok egyre erõsebben mardossák belülrõl. Tudakozódj, tárd föl gondolataidat, kérdezd mesteredet, igyekezz átadni magad! Ez a bizalom és õszinteség bizonyítéka. A segítés a szeretet egy különös minõsége, de képtelenség segíteni azon, aki ezt nem kívánja. Segítsük egymást a lelki gyarapodásban. Ne mások bírája légy, inkább védõügyvédül szegõdj. A szem a lélek tükre, az arc az elméé. A szeretet a legfinomabb rezonancia, ami mesterséges úton nem gerjeszthetõ. A veszteség ahhoz hasonlít, mint mikor a foglalatból kigurul a drágakõ. Amit elveszítesz, csak anyagi lehet. Ami maradandó, az lelki. Ami lelki, az maradandó. 31

32 Az emberit legyõzõ ember már nem a boldogságra törekszik, hanem életmûve beteljesítésére. Egyetértésben a kicsi megnõ, viszálykodásban a nagy is törpévé válik. A hit a lélek mélyen gyökerezõ reménysége, hogy egyszer bekerül Isten társaságába. A hit a lelki világ atmoszférája. Érted és veled bármit. Helyetted semmit. A módszer a következõ: szegõdj el egy szentéletû ember mellé, fogadd meg tanácsait, igyekezz átültetni azokat az életedbe, s élj a mesteredtõl kapott kincsekkel! Hogyan szelídül meg az ember? Úgy, ha a következõképpen gondolkodik: Uram, biztosan minden jól van így, csak még nem értem, nem látom hogyan is jó. A benned rejlõ vadállat féken tartásához erõsnek kell lenned, lelked fölemeléséhez pedig tisztának. Mindig azt mondják: légy türelmes! De a lelki életben ne várj holnapig: itt és most akarj boldog lenni! 32

33 Egoizmusunk valóságos sivatag. Meglehet, emberektõl zsúfolt, mégis elhagyatott, üres. A mentalitást megváltoztatva juthatunk be a reménység birodalmába. Mert mi a szeretet? Az, hogy gyakran az eszembe jutsz. Nem mindegy, hogy bölcsességbõl hallgatsz, vagy a tompa tudatlanság miatt. A hit képes áthidalni a lelki eszményeid és pillanatnyi helyzeted között tátongó szakadékot. Villámot adtam a kezedbe, ne nyulakra vadássz! A bhakti tisztességes szabályokon alapuló gyönyörû játék. A legnemesebb szférába csakis a legnemesebb hit révén juthat be az ember. A lelki reménység földjére az eddigihez képest teljességgel megújult szellemben léphetünk be. Alázat nélkül veszélyes a tudás. Ám bölcs belátással fölvértezve, nyugodtan fogadd el az isteni képességet önmagadban és ajánld vissza forrásának. Minél tisztább valaki, annál tisztább a nézõpontja. 33

34 A Krsnától való elválás kívülrõl kínzó gyötrelem, belülrõl édes öröm. Minden találkozás elválással kezdõdik. A szeretet és a tisztelet a tanulás alapfeltétele. Amíg nincs szív, legalább ceremónia legyen! Formálisan nem lehet elégedetté tenni a lelket. Ha nincs szeretet, felesleges a tisztelet. A vallás nem bonyolult elméleti struktúra, inkább Isten iránti tiszta érzelem. Ha túlbonyolítjuk dolgainkat, könnyen szem elõl tévesztjük a célt. Légy bátor a mahá-mantrával és légy bátor a guruval, így a mantra s a guru is bátor lesz veled. Csak ne felejts el erõt kérni hozzá. A lélek alapvetõ helyzete szerint döntéskényszerben van. Az az én vallásom, ha az Úr akaratának engedelmeskedhetem. Amennyiben könyörületes látásmóddal rendelkezünk, észrevesszük mások nagyságát. Így már nem hitvány embereket, hanem gyönyörû lelkeket látunk magunk körül. A szent dolgok kivárják a maguk idejét. 34

35 Ne a test szerint élj és ítélj, hanem a lélek szerint. Hiszen a tükörkép sajátsága az, hogy nincs. A nagy szintézisben a polaritás és az integritás összhangját kell megtalálni. Sokrétûség nélkül az egyöntetûség unalmas volna, egylényegûség nélkül a sokrétûség pedig csak örök kiszakítottság. A bhakti-jóga nem más, mint az Abszolút Igazság szeretetteljes megközelítése. Ahol az emberi erõ véget ér, ott kezdõdik az isteni kegy. Ahol igazság van, oda vonzódnak az igaz emberek. Ahol szabadság van, oda vonzódnak a szabad emberek. Ahol szeretet van, oda vonzódnak a szeretet koldusai. Aki nem hajtotta még végre a teljes önátadás heroikus tettét, annak félelemben lesz része. Ám aki belesimul az isteni akarat simogató tenyerébe, annak eloszlik minden félelme. Ami a Védákban, az Krsna fuvoláján Ami lehetetlen, az az önátadás révén könnyen elérhetõvé válik. 35

36 Az áldozathozatal a legfelsõbbel folytatott párbeszéd. Nem puszta rituáció, hanem érzés, amit a rítus közöl. Az igazság vizsgálatában perdöntõ a szentírások, a guru és a szentéletûek egybehangzó véleménye. A további szükséges feltétel lelkiismeretünk beleegyezése. Az Abszolút Igazság mindig létezik, tér és idõ nem korlátozza. Bármely pillanatban megnyilvánulhat, föltéve, ha eléggé eltökélten kutatjuk. Ennek ellenére az Úr néha a hiányában mutatja meg magát. Ha tiszta szívvel érkezel, befogadnak! Fölülrõl mindig nyitva a kapu! Amíg a hitünk nem mérettetik meg, nem tudhatjuk, erõs-e, vagy sem. Fontos, hogy a próbatétel pillanataiban ne veszítsük el a hitünket. Ha minden összeomlik is körülöttünk, bíznunk kell abban, hogy az a javunkat szolgálja. Isten sohasem hibázik. A mester, mint ember, hibázhat, de mint Isten képviselõje, sohasem. Könnyû mutatni azt, hogy milyen egy lelki ember, de nagyon nehéz valóban lelki emberré válni. Lelki ember az, aki mindenkihez szeretettel 36

37 közeledik. Vaisnava az, akirõl az embernek azonnal Krsna jut az eszébe. A tiszta istenhit nem más, mint egyszerûség. A végsõ dolgok mindig nagyon egyszerûek. Akkor válnak bonyolulttá a dolgok, ha az ember kihagyja az Urat a számításból. Sokan csak a hústól tartóztatják meg magukat, kevesen a húst is megtartóztatják. Esedezésed legyen életed szomorú történetének megvallása. Imád legyen a hazatalálás reménysége. Fohászod legyen az önátadás himnusza. Dicsõítõ szód a kegyelem örömódája, mantra-mondásod pedig legyen ölelõ vágyakozás. Az egyetemes látásmód azaz mindenben látni az isteni jelenlétet könnyen érthetõ, ám mindent az isteni jelenlétben látni ez már valódi miszticizmus. Lelki életünk ne legyen vasárnapi vallásosság, permanens extázisra van szükség. Ez emberi ritmusaink lelkivé hangolásával érhetõ el: ha Istennek szentelem életem, ha az isteni szolgálatban peregnek éveim, ha a mindenségre derülnek napjaim, ha az örökkévalóságban telnek pillanataim, ha minden 37

38 lélegzetvételem tudatos, és ha a rajongó istenszeretetre dobban a szívem. A hatalom nem embernek való, az a Legfelsõbb sajátja. A három legértékesebb dolog, amit a guru megad a tanítványának, az isteni hovatartozás tudata ami filozófiai tétel, a szent név ami vallásgyakorlat, valamint személyes ideje ami szeretõ gondoskodása. Az egyik ember megelégszik egyetlen jótanácscsal, a másik többet akar, a harmadik pedig az egész életét hajlandó odaadni. Ne csak a harmadik érdekeljen, adakozni különbözõ szinten kell. A Szent Nevek zengése mindaddig üres technika marad, amíg nem töltjük meg mélységes tartalommal, tiszta érzelemmel. A kirakatba csak az kerüljön, ami nagyon õszinte. A világ visszhang: amit belekiáltasz, az jön viszsza. A te világod saját tudatod függvénye. Amíg azt gondoljuk, mindent tudunk, aligha találunk valakit is, aki segíthetne. Egyedül leszünk az egész világban. Ám amint fölismerjük, mennyire 38

39 rászorulunk a segítségre, számos támogatót és vezetõt lelünk magunk körül, s akkor soha többé nem leszünk egyedül. Az ember tudata általában öntudatlanul mûködik. A meditáció mélymerülés. Elõbb a külsõ tettektõl vonulj vissza, majd õrizd meg ezt az állapotot, végül pedig mélyítsd el azt. Az igazi önátadás az, ha az ember mindig Krsna akarata szerint cselekszik. A legnagyobb áldozat a vaisnavák szolgálata, a guru szolgálata. Bármilyen problémád van, szólítsd az Urat! Isten néven nevezése nem korlát, hanem esély a meghittebb, mélyebb személyes kapcsolatra. Ha a guru mérges, a tanítvány legyen hallótávolságon kívül. Ha egyetlen ember is elégedetlenül megy el mellõled, nem teljesítetted a szolgálatodat. Igazságtalanság nincs a lelki életben, csak kegytelenség. 39

40 Minden lélekszikra önragyogó, de ez nem önzõ világosság, ez az Úr visszfénye. Egyéni lelkek vagyunk minden egyes személy egyedi és megismételhetetlen. A sokszínûség a szépség egyik forrása. Ezért az egyéniesség szép. A lelki világból nem hiányzik sem az egység, sem a sokrétûség: egy az Isten, és sokféle a mód, ahogyan õt érzékelik. Isten az élet végsõ princípiuma. Ez a mérhetetlen, mögöttes egység, amit a sokszínûség tesz még szebbé. Kezdetben a hívõ kövesse a szabályokat, hogy gyöngébbik énjét megfegyelmezze. Magasabb szinten azonban már nem a bhakta szolgálja a szabályt, hanem a szabály szolgálja a bhaktát. A kétség, a bizonytalanság az elme egyik korbácsa. A többi az éhség, a szomjúság, a fáradtság, a betegség, a hiány és a félelem. A látásra, az igazi látásra a szeretet írjával meg kent szem alkalmas. Ha sikerül mindenben fölfedeznünk az isteni elrendezést, már látjuk a lényeget. 40

41 A vaisnava hit az abszolút életigenlés vallása. Ha szeretettel szolgálsz, az nemcsak másokat tesz boldoggá, hanem téged is. Adni jobb. A lelki életben a lehetõségek nem evidenciák, hanem kivételes áldások. Addig kell komolyan belefogni az odaadó szolgálatba, amíg az embernek van rá lehetõsége. Az igazi mester elégedett a növendékeivel, de nem feltétlenül dicséri szemtõl-szembe õket. Ha mégis, a növendék mélységesen gondolkodjon el. Istennek a hívei felé áradó szereteténél a guru és a bhakták szeretete még nagyobb. A vaisnavák a legkönyörületesebb avatárnál is könyörületesebbek. Ez a könyörület, a kegy tanítványi láncolata. Ezért a fejlõdés garanciája a bhakták szolgálata. Az Abszolút Igazság túl van a mindenség korlátján, ahonnan a szó s a gondolat visszafordul, mert nem képes elérni õt. Krsnát nem lehet megismerni, de rajongani lehet érte. Mit jelent a követés, a tanító iránti hûség? Rúpa és Szanátan gószvámík a hiteles követés eredményeképpen Csaitanja Maháprabhu valóságos hasonmásaivá váltak. 41

42 A guru kinyitja az ajtót, de a tanítványnak kell belépni. Micsoda különbség van a követés és az imitálás között! A követés azt jelenti, hogy nem egy szent életét és tetteit másoljuk, hanem ugyanolyan intenzíven és õszintén éljük saját életünket, mint ahogyan õ tette. Tanítvány az, aki hagyja magát tanítani, alkalmat ad mesterének arra, hogy oktassa. Ennek fejében a tanítvány biztonságban lesz a guru oltalma alatt. Lelki tanítómester annak kell, aki ki akar jutni az anyagi világból, vissza Istenhez. Szomjúhozni kell az oltalmat, az áldást. Az igazi mester segít neked a tökéletesség elérésében. Nem meghódítani, birtokolni akar téged, inkább segíteni szeretne neked. Mikor a tanár kilép az osztályterembõl, a nebulók saját vérmérsékletük szerint kezdenek cselekedni. Az egyik szaladgál, a másik verekszik, a harmadik elõveszi az uzsonnáját, a negyedik higgadtan folytatja tanulmányait. Igazán akkor válik el, hogy valaki jó tanítvány volt-e, ha a guruja már eltávozott. 42

43 Nagyon jó, ha ismered a szentírásokat, de még jobb, ha ismered a két lábon járó szentírást, a mestert. A tanítvány tekintsen úgy a lelki tanítómesterére, mint akit az Úr csak azért küldött a lelki világból, hogy neki segítsen. Addig társuljon mesterével, amíg lehet. S hogy mi a társulás? Szolgálat, így a társulás egyben követést is jelent. Tanítvány az lehet, aki képes egész életét mindenestül átadni Krsna szolgálatának, vagy legalábbis arra törekszik. Jó tanítványnak lenni az egyedüli értelmes életcél. Bölcs és fejlett az a tanítvány, aki képes hallás útján tanulni, és nem akarja a saját bõrén megtapasztalni az illúziót. A mai világban azonban a személyes tapasztalat mégis sokaknak segít. Az életünk legyen Krsna, a guru és a vaisnavák szolgálata, s akkor biztos, hogy nem jutunk vakvágányra. Szolgáld önnön magad jól felfogott végsõ érdekét, mozdítsd elõ mások lelki fejlõdését és élj Isten dicsõségére! Az igazi vallás nem a reá aggatott megnevezésektõl függ, hanem attól az esszenciától, amit gyakorlóira záporoz. 43

44 Az életben a végsõ tudás az Istenrõl alkotott személyes kép, a végsõ tennivaló pedig Isten szolgálata. De nem akármilyen, hanem minõsített szolgálata: szeretetteljes, odaadó szolgálata. Az áldozathozatalnak sok lépcsõje van. Föláldozhatod a vagyonodat ez a legkönnyebb, mert a legtávolabb van tõled. Föláldozhatod a tetteidet, a szavaidat s a gondolataidat önmagadhoz egyre közelebb álló, de még mindig tõled idegen dolgokat. A legvégsõ áldozat azonban saját magad felajánlása: Uram, hadd legyek eszköz a kezedben! Az odaadó szolgálat két feltétele, hogy az ember felsõbb útmutatás szerint és szívvel-lélekkel cselekedjék. S meglehet, e szolgálat komoly követelményeket támaszt velünk szemben, mégsem kimerítõ. A szolgálat a mennyiség, az odaadás a minõség. A mester néha lehetetlennek tûnõ dolgokat kér növendékeitõl, hogy megtudja, hajlandóak lennének-e megtenni. Ami innen nagyon nehéznek, szokatlannak tûnik, az odaát teljesen természetes. Bármit is tegyünk, ne feledjük, végsõ soron nem mi cselekszünk. Eszközök vagyunk Isten kezében, õ cselekszik rajtunk keresztül. Ezért kell finoman ráhangolódnunk az isteni akaratra. 44

45 Az odaadó szolgálat akkor jó, ha gyöngyözik az ember homloka. Belülrõl a növendék érezze magát nagyon tehetetlennek és ostobának, de kívülrõl legyen nagyon szolgálatkész. Ha kellõképpen tiszta vagy, határtalan erõ birtokosa leszel. A tisztaság kristálytiszta közvetítõ közeggé tesz, s a fény isteni erõvel ragyog rajtad keresztül. Az Úr vigyáz reád, és senki sem árthat néked. Ha egy nap végképp semmi kedved a szolgálataidhoz, és mégis belefogsz, meglátod, az lesz a legjobb napod. Ha valami látszólag nagyon Istennek tetszõ cselekedet, csak éppen senki sem örül neki, az tévedés. Az önátadás jógája nem csupán a személyes tö kéletesedéssel foglalkozik. Az az igazi, ha meszszire jutottál, de hajlandó vagy visszatérni, hogy másokon segíts. A vaisnavákat, a mestert és végsõ soron a Jóistent úgy kell szolgálni, ahogy az nekik jó, nem úgy, ahogy mi elképzeljük. 45

46 A hanyag szolgálat sértés az Úr ellen. Ha tudnánk, mit jelent a lelki boldogság, sokkal buzgóbbak lennénk az odaadó szolgálatban. A tevékeny szolgálattal fejezhetjük ki hálánkat a számtalan talentumért, amiket az Úr reánk ruházott. Az aktív szolgálat nemcsak fizikai tevékenységet jelent, hanem lelki gyakorlatot is. Tetteinkhez adjuk hozzá az istenszeretet finom minõségét, vagyis figyelmesen, szívvel-lélekkel cselekedjünk. Eleinte azért szolgálja az ember a bhaktákat, mert tudja, lelki hasznot hoz neki, késõbb, magasabb szinten, már nem számítgat, egyszerûen ez az élete. Aki vágyik a szolgálatra, megtalálja annak módját. Elmélet és gyakorlat kéz a kézben járjon. A szolgálatkészség erõsítésével lehet eljutni a mantra meditáció tökéletességéhez. Ahol egy tiszta szívû hívõ Istent szolgálja, ott van a mindenség közepe. 46

47 Amennyiben ideáljaink s elért eredményeink között nem ordító a különbség, õszinteségrõl beszélhetünk. Az egészséges határon túl azonban fölmerül az önáltatás gyanúja. Legfelsõbb szinten egy bhakta semmit nem kér Krsnától, kivéve az odaadó szolgálat lehetõségét. Ne keseredj el, ha még nem tartasz itt, s kérj bátran. Krsna minden vágyat teljesít, bár híveinek csak azokat az óhajait, amik nem gátolják lelki fejlõdésüket. Intellektuális mohósággal nem lehet elérni Istent, csak odaadással. Az elméleti alapok mégis fontosak. Hogyan képes átadni magát az ember Istennek? Csak akkor, ha szeretetteljes érzések vezérlik, s nem elméleti megfontolások. Gyakorlati szolgálataid közül mindig az a legfontosabb, amit más nem tud ellátni helyetted. Aki csak a szenvedéstõl akar mentesülni, elõbbutóbb kifullad. Ha csak menekül az ember, az nem élet, hanem túlélés. A tagadás nem tart meg a szolgálatban, pozitív tapasztalatokra van szükség. Élni kell: lelki mód kell élni. Lelkileg élni pedig sugárzást, ragyogást jelent. 47

48 Harcolj a jogaidért, a tökéletesedéshez neked is jogod van! A siker titka: küzdj Istenért! Ami egyre közelebb visz minket tiszta eszményeinkhez, az a hétköznapokban végzett gyakorlati szolgálat. Ha a templomot takarítod, igazából a szívedet tisztítod meg. Elemi szinten a hiányérzet a személyes be tel jesü letlenségbõl fakad. Ám a lelki hiányérzet abból ered, hogy az ember szeretné még jobban szolgálni Isten örömét. Minél erõsebb a lelki vágyódás, annál nagyobb fokú lesz az elégedettség. A szükség elválást jelent. A társulás a bhaktákkal alacsonyabb szinten a beléjük kapaszkodást jelenti, míg a magasabb szinten állók tudják, hogy Krsna azért küldte el híveit, hogy szolgálni lehessen õket. A legfontosabb tudatformáló tényezõ a társulás. Keressünk olyan társaságot, ami fölemeli a tudatunkat! Mi az igazi társulás? Ha azonos vonalba tartozó, azonos hangulatú és fejlettebb szintû bhaktával társulunk, aki ráadásul szeret minket. 48

49 Rossz társaság lehet a nem fegyelmezett elme is. Nincs különbség egy tiszta bhakta és Isten között. Õk mindig együtt vannak. Hogyan lehetne elválasztani a szolgát mesterétõl? A szerelmest kedvesétõl? Próbálj utolsó lenni a sorban, és azt fogod látni, hogy mindenki mögéd akar sorakozni. A versenyszellemet legyõzve s a viszálykodást mellõzve rengeteg idõt megtakaríthatsz. Magaddal versenyezz, ne másokkal! Az egyéni lelkeket is lehet szeretni, Krsna szerves részeiként. De te kihez ragaszkodsz? Istenhez vagy az emberhez? Nem állíthatjuk az embert Krsna helyébe, õ az elsõ. De! Krsnát a hívein keresztül lehet szolgálni. Nem pusztán a negatív tulajdonságok kigyomlálására, hanem az odaadás erõsítésére kell ösztönözni másokat. A tiszta kert még nem jelent termõ gyümölcsöst. Soha ne légy büszke magadra ehhez alázatra van szükség. Ennél is nagyobb fokú alázat kell ahhoz, hogy képességeidet mások szolgálatába állítsd. 49

50 Tégy különbséget az ember és cselekedete között. A tevékenységet utálhatod, de az embert sohasem. Ha megtámadnak, védekezhetsz, de még akkor is jámbor érzülettel viseltess támadóid iránt. Óriási a különbség a konstruktív kritika és a hibakeresés között. A tanácsadás mûvészete az, ha anélkül közlöd a teljes igazságot, hogy megsértenéd mások érzéseit. Akinek van értelme, úgyis megérti. A bhaktákban az odaadásukat tiszteljük és szeretjük. Elméleti síkon az alázat azt jelenti, hogy minden sikert és elismerést tovább ajánlunk gurunknak és Krsnának, s nem ragaszkodunk tetteink gyümölcseihez. Gyakorlati síkon pedig a bhakták szeretetteljes szolgálatát jelenti. Alázat kell annak felismeréséhez, hogy még van mit tanulnom. Az okulás lehetõsége nagy kegy. Szomjúhoznunk kell a tanítást, s kifejezni a hajlandóságunkat iránta. Ne a hibáidon elmélkedj. Ne azon meditálj, hogy te milyen rossz vagy, hanem azon, hogy Isten milyen jó. 50

51 A lelki élet hiteles gyakorlásához három dolog szükséges: i) eszményi életvitel, ii) szent név meditáció és iii) társulás a szentekkel. Mindennek az odaadó szolgálat az alapja. Mindig útmutatás szerint, oltalom alatt cselekedjünk, így számíthatunk a segítségre. A legfõbb cél a szívbõl fakadó imádat, ám ehhez meg kell tisztítani a szívünket, ugyanis az odaadás kényes úrnõ, nem telepszik meg holmi dohos, pókhálós helyen. Van aki azért szeret, mert hiánya van, más azért, mert többlete van. Az egyiknek szüksége van ezért keres. A másiknak is szüksége van másokra, hogy osztozhasson. A teljes önátadás a kezdõ szint. Ennek felsõfoka a totális önfeláldozás, amikor a lélek odaveti magát az Úr oltalmába. Hogy egész nap Krsnára kell-e gondolni? Nem, elõször beérném azzal is, ha dzsapa-meditációd során és az elõadásokon figyelnél. S az utóbbin jegyzetelnél is, jól tudván, hogy az ember agya szita. Késõbb talán rájössz, hogy egész nap Krsnára és a gurura kell figyelni. 51

52 Nem csekély a vállalkozás, amire föltettük az életünket: hogy megváljunk az egoizmustól, minden anyagi hibától és ragaszkodásainktól, s visszajussunk az önzetlen szépség és szeretet birodalmába. A gyöngehitû ember fél körültekinteni, retteg a világ szépségétõl, a sokszínûségtõl. De hát ez a világ is Istené! Vajon mi a magasabb: mindent elutasítani, mint anyagit, vagy észrevenni a mindenség Istenhez fûzõdõ kapcsolatát? Amint komolyan elkötelezi magát az ember a lelki élet mellett, reá száll az üdvösség, de egyben a felelõsség is. Többé már nem magánember, hanem mestere s az Úr képviselõje. Aki nem dönt maga, ahelyett az anyagi természet fog dönteni. Az anyagi lét óceánja egy borjú patanyomában összegyûlt tócsává zsugorodik annak, aki átadja magát Krsna édes akaratának. Mi nem az ember tökéletességében hiszünk, hanem Isten kegyelmében. Az igazság megszabadít a félelemtõl, s az igazmondás komoly jellemformáló erõ. 52

53 A gyöngeség nem azonos a gyöngédséggel, mint ahogy a favágás sem azonos az intarziametszéssel. A lélek hõt sugároz, így is megnyilvánul az energiája. Legfi nomabb és leghathatósabb energiája azonban a szeretet, a lélek természetes kisugárzása. Amit nem kellõ alázattal mondunk vagy teszünk, rögtön a saját nyakunkba hullik vissza. A hit a legtöbb esetben elméleti, míg a szeretet gyakorlati. Az érzések magasabb rendûek a hitnél. Én a tiéd és Te az enyém az egyik a hit, a másik a szeretet. Vezeklés a forrása minden erõnek, az áldozathozatal pedig boldogságot eredményez. Az áldozathozatal nem halálos tapasztalat, inkább az élet megtapasztalása. Amit fel kell áldozzunk, az csupán hiányosságaink halmaza. S ha adsz, majdan kapsz is. A lelki élet három szükséges feltétele a komolyság, az õszinteség és a bátorság. Fel kell ismernünk a szabadság szabályozó elveit, így az Úr teljes kegye elnyerhetõ. 53

54 A nyelvet és a dühöt lehet csillapítani, de a mohóságot nem. Az önfegyelem záloga az áldozathozatal. Az istenszeretet ára a teljes önátadás. A felavatás kezdet. Ha valaki célba érésnek tekinti, rögtön el is veszti mindazt, amihez hozzá segíthette volna. A lelki élet kezdete és a célba érés nektári és kellemes. A kettõ között eltelõ idõ küzdelmes. Sok-sok életbe beletelik, amíg megértjük, hogy Krsna minden ok oka, s aztán ismét sok-sok élet kell ahhoz, hogy ezt reményeink szerint elfeledjük. Hogy végre elfeledjük ezt a kezdõ felfogást, és csak bolonduljunk érte De ha az ember a feledéssel kezdi, az nem volna helyes. Az erõszakmentesség igaz jelentése: tégy jót! Erõszakként fogható fel mindaz, ami akadályozza a lelki fejlõdést. A lelki fejlõdés nem könnyû futam, néha nagyon komolyan meg kell küzdenünk önmagunkkal. Nem lehetünk olcsó epigonok, nagyon-nagyon komolynak kell lennünk. 54

55 Ha bhakta vagy, légy bhakta! Add át magad teljesen az Úr szolgálatának! Szívünk, tetteink és gondolataink megtisztításának eszközei az élõlények iránt érzett gyöngédség, a szolgálatkészség és Isten imádata. Nem az a cél, hogy könnyen éljünk, hanem, hogy õszinte és hithû módon gyakoroljuk a lelki életet. A szeretet olyan gravitációs erõ, ami a hívõt Istenhez, Istent pedig a hívéhez vonzza. A lélek természete szerint ragaszkodó. Tiszta állapotában Krsnához ragaszkodik. A meditáció gyakorlásánál figyelemmel kell lennünk a motivációra is. Amint valami magasztos megnyilvánul a tudatunkban, a nyomába szegõdünk ez a motiváció. Nem attól lelki ember valaki, hogy nincsenek anyagi vágyai, hanem attól, hogy tud nemet mondani. Sokszor probléma, hogy valaki elhagyja a formaságokat, holott még nem birtokolja a tartalmat, s így mind a kettõ elvész. 55

56 Tönkretenni valamit rendkívül könnyû, alkotni nehezebb, ehhez össze kell gyûjtsd minden erõdet, de fenntartani valamit az az igazi feladat. Ne várjunk el semmit az élettõl. Ne kapni akarjunk, hanem adni. A lelki élettõl három dolog távolíthatja el az embert: a jótétemények kimerülése (amik helyett jöhet újabb), a gyakorlatok elhanyagolása (amit újra föl lehet venni) és a sértés, amely mind közül a legveszélyesebb. A lélek lelkes. Ha van lelkesedés, akkor van minden. Hogyan válhat valaki lelkessé? Úgy, hogy lelkes bhaktákkal társul. Az igazi bûnbánat az, ha az ember nem teszi azt, amirõl bebizonyosodott számára, hogy nem helyes. Óvakodjunk attól, hogy az illúzióval folytatott versenyben elgyöngüljünk. Amúgy is elõfordul, hogy az ember elhanyagolja lelki gyakorlatait, de ha valaha is komolyan vette azokat, lesz mihez visszatérnie. Tûzz ki magas célokat. Még ha el is véted ezt a célt, akkor is magasra jutsz. 56

57 Mindig a legfelsõbb célt kell szem elõtt tartani, mert különben az illúzió egy perc alatt elhiteti, hogy a léleknek az anyagi világban van keresnivalója. A visszaesés kezdete az, mikor valaki ki akarja próbálni, mit is tud az illúzió. Mindazt az ostobaságot megcsinálni, amit csak akarsz ez nem szabadság, hanem mélységes illúzió. A bhakti jóga egyszerû a kezdõ bhaktáknak, nagyszerû a fejlett bhaktáknak. A lelki élet nagyon egyszerû, ám egyszerûségénél fogva nehezen kifürkészhetõ. A lélek többé-kevésbé minden létformában elégedett, de a lelki otthon ízei sokkal teljesebb elégedettséget nyújtanak. Az önmegvalósult lélek számára a pokol is mennyország, az anyagi világ a lelki mindenség tükörképe, a szentek társasága pedig a transzcendens világ tökéletessége. Ha az embernek vannak megpróbáltatásai, az azt jelenti, hogy Krsna bízik benne. Bármely erõszaknak ellen lehet állni, csak a szeretetnek nem, ezért ez a legnagyobb erõszak, s egyben a legnagyobb jótétemény is. 57