Neve: Világ Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9. Telefon: 49/

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 II. A MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A TANULÓKNAK, AZ ALKALMAZOTTAKNAK, ÉS A VEZETŐKNEK AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, A TANÉV RENDJE... 4 III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 8 IV. A BELÉPÉS, ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL... 9 V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE VI. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE VII. A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE VIII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLTATÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK IX. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST X. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK XI. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJÉT, RÉSZVÉTELÉT A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN XII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK XIII. BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK XIV. ANNAK MEGHATÁROZÁSA, HOGY HOL, MILYEN IDŐPONTBAN LEHET TÁJÉKOZTATÁST KÉRNI A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, HÁZIRENDRŐL, INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMRÓL XV. AZOK AZ ÜGYEK, AMELYEKBEN A SZÜLŐI SZERVEZETET AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSI JOGKÖRREL RUHÁZZA FEL XVI. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI XVII. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE XVIII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE XIX. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK, MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK XX. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI XXI. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA XXII. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND XXIII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI, FORMÁI XXIV. MULASZTÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK XXV. INTÉZMÉNY ÜGYIRATKEZELÉSÉNEK RENDJE XXVI. TANÓRAI KERETBEN MEGVALÓSULÓ NEVELÉSI OKTATÁSI PROGRAMOK KERETEI 37 XXVII. ESZKÖZHASZNÁLATI DÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK XXVIII. AZ INTÉZMÉNYBEN VÉGEZHETŐ REKLÁMTEVÉKENYSÉG számú melléklet I. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 57

3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény: Neve: Világ Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9. Telefon: 49/ Az intézmény fenntartó szerve: Cuháré Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 3586 Sajóörös, Kossuth u. 6. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önálló gazdálkodási jogkörrel működő intézmény Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Kör alakú pecsét: Világ-Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Görbeháza, a kör alakú embléma köré írva Hosszú alakú pecsét: Világ-Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM szám: Adószám: Székhely: 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9. Tel: 49/ A bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak: Igazgató Igazgatóhelyettesek Gazdasági vezető Iskolatitkár A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai: a) A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény b) A Köznevelésről szóló évi CXC. Törvény (továbbiakban törvény) c) A nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI. rendelet (továbbiakban rendelet).

4 A Szervezeti és működési Szabályzat hatálya: Az SZMSZ hatálya kiterjed a Világ - Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: a) tanulóira b) pedagógusaira c) nem pedagógus dolgozóira d) az iskolában működő diák önkormányzati szervezetekre e) a tanuló szüleire, gondviselőire, törvényes képviselőire f) az iskolával együttműködő felnőtt és gyermekközösségekre, szervezetekre, természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkezőkre g) az önálló jogi személyiséggel rendelkezők esetében az együttműködési szerződés alapján A Szervezeti és Működési Szabályzat érvényessége A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. II. A MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A TANULÓKNAK, AZ ALKALMAZOTTAKNAK, ÉS A VEZETŐKNEK AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, A TANÉV RENDJE A tanulóknak az intézményben való benntartózkodásának rendje A házirend szabályi igazodnak az intézmény által bérelt intézmények helyiségeire vonatkozó házirendek rendszabályaihoz, illetve az abban foglaltakat kötelező érvényűnek tekinti. A tanítási órák 45 percesek. Rendkívül indokolt esetben, az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az intézményben tartózkodás rendje igazodik a bérelt helyiségek intézményeinek tartózkodási rendjéhez. Az intézmény nyitva tartása igazodik a bérelt helyiségek intézményeinek tartózkodási rendjéhez. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a bérbeadó, vagy az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban a tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A tanulóknak az óra és egyéb iskolai program kezdete előtt legkésőbb 15 perccel kell megérkeznie a tanítás, illetve a program helyszínére. A tanulók az intézmény létesítményeit, illetve bérelt helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanulók tanítási idő alatt csak a szaktanár vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az intézményben. A tanítási időn kívüli foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit a szaktanár hagy jóvá. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend).

5 A vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény magasabb vezető, illetve vezető beosztású dolgozóinak benntartózkodása az általános munkaidő szabályai szerint történik. Ebben az időszakban 8 és 16 óra között legalább egy vezető beosztású dolgozónak az intézményben illetve azok telephelyeinek valamelyikében kell tartózkodnia. Az elérhetőséget az iskolatitkár tudomására kell hozni. Az intézményben tartózkodás évenként meghatározott rendjét a IV/1 ben foglaltak szerint kell elkészíteni és azt az iskolatitkári szobában ki kell függeszteni. Az alkalmazottak az intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok munkarendje augusztus 31-ig az évi LXXIX. törvény hatályos, és e törvény 16 (4) bekezdése szerint a A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll szeptember 01-től a köznevelésről szóló évi CXC. törvény lép hatályba. E törvény 62. (5)-(7) bekezdései alapján: A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvan százalékában (a továbbiakban: neveléssel oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el.. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelést-oktatást előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógus napi munkarendjét, felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni a szakszerűségi szempontokat és a folyamatosságot. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de különösen indokolt esetben reggel 8 óráig köteles jelenteni az igazgatónak/igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről időben intézkedés történjen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt (legalább egy nappal előbb) a tanóra, foglalkozás elhagyására. A tanóra és a foglalkozás cseréjét indokolt esetben az igazgató/igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus tevékenységét általános szabályok mellett az egyéni munkakör tervezésalapján jóváhagyott munkakörre, feladatkörre, megbízásra kiterjedő munkaköri leírás tartalmazza.

6 A pedagógus számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A nevelő-oktató munkát segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben nem pedagógus alkalmazottak segítik a pedagógiai program megvalósítását: iskolatitkár, oktatástechnológus kosztümtáros pedagógiai asszisztens Ezen munkakörök részletes feladatkörét a munkaköri leírások és a megbízási szerződések tartalmazzák. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. A tanév rendje A tanév rendjéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma évenként rendelkezik. (általában szeptember 01 augusztus 31.) A tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg, melyet a nevelőtestület fogad el. A tanév helyi rendje az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat tartalmazza. Az oktatás az órarendben meghatározott időpontban folyik. Az osztályok rugalmas munkarendben dolgoznak, nem kötelesek a csengetési rendhez igazodni. A tanítási óra védett. Az óráról sem pedagógust, sem gyereket kihívni nem lehet, az órán hirdetést beolvasni csak az igazgató, vagy a helyettesek engedélyével rendkívül indokolt esetben lehet. A szünetek pihenésre, a tantermek szellőztetésére szolgálnak. A pedagógusok nevelő-oktató munkával kapcsolatos kijelölésének, megbízásának elvei A megbízás-kijelölés az iskola nevelő-oktató munkájának maradéktalan teljesítését és innovációját szolgálja. Alapelvek: 1. Iskolai érdek 2. Végzettség-szakképzettség 3. Önkéntesség

7 Tantárgyfelosztás: A nevelők beosztásáról az iskola érdekének megfelelően az igazgató dönt, figyelembe véve a munkaközösségek javaslatait, a képesítést, és az egyéni képességeket. Törekedni kell a feladatok arányos elosztására. Egyéni kívánságok csak a pedagógiai szempontok sérelmei nélkül teljesíthetők. A megbízások területei: Munkaközösség-vezetői (pályázat útján 4 évre kap megbízást), DÖK segítő pedagógusok (igazgató bízza meg) Munka- és tűzvédelmi felelős (igazgató bízza meg) Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (igazgató bízza meg) A nevelő-oktató munkával kapcsolatos megbízások: pályaválasztási felelős kosztümtár felelős hang- és fénytechnika biztosítása zenekari kíséret Ezen kívül minden olyan megbízás, ami a nevelő-oktató munkával összefügg, illetve előre viszi az iskolai munkát. A megbízatások vállalása elsősorban megbízási szerződés útján jön létre. Hétvégi rendezvények: A hétvégi illetve tanórán kívüli rendezvényeken való részvétel önkéntes, szabályozása a munkaköri leírásban kerül rögzítésre. A túlórák, helyettesítések elosztás elve: Hosszabb betegség esetén a hiányzó pedagógus helyettesét az igazgató jelöli ki. Alkalmi helyettesítéseknél a kijelölés az igazgatóhelyettesek feladata. A kijelölés szempontjai: elsősorban szakos helyettesítsen órakedvezményes pedagógus, csak kivételesen helyettesítsen kerülni kell a túlzott megterhelést baráti helyettesítésre csak rendkívüli esetben az igazgató engedélyével kerülhet sor Szünidei foglalkoztatás, táborozás: Táboroztatást elsősorban önkéntes jelentkezés alapján történik. Jelentkező hiányában az igazgató, igazgatóhelyettes jelöli ki a táboroztató nevelőt. A táboroztatásért az intézmény díjat fizet. A díjfizetés akkor is fennáll, ha a programot az intézménnyel szerződéses viszonyban álló az iskolában működő önálló jogi személyiségű szervezetek bonyolítják.

8 A külső jogi személy által szervezett tábor esetén a díjazás a szervezőt terheli. 20 tanulónként kell 1 nevelőt biztosítani a táborozáshoz, ugyanez az elv érvényesül a tanulmányi kirándulások esetében is. A pedagógus a megbízatást vagy a számára kijelölt munkát köteles pontosan elvégezni. III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az ellenőrzést végző és az ellenőrzési területek Az iskola igazgatója, mint az intézmény felelős vezetője a munkaközösségnek, az igazgatóhelyettes, szükség esetén külső szakemberek bevonásával ellenőrzi és értékeli a nevelő oktató munkával kapcsolatos összes tevékenységet. Tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet. A főbb ellenőrzési szempontokat, és területeket az éves ellenőrzési tervben rögzíti. Tapasztalatairól feljegyzést készít, és azokat megbeszéli az érdekeltekkel. Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírásban meghatározott területeken az ellenőrzési terv szerint önállóan végez ellenőrzéseket. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján intézkedéseket tesz és rendszeresen beszámol az igazgatónak, a nevelőtestületnek. A munkaközösség-vezetők ellenőrzik és értékelik a szakterületükön folyó munka eredményességét. Tevékenységüket a feladat és hatáskörökről szóló külön szabályozás szerint végzik. Gazdaságvezető és az igazgatóhelyettes ellenőrzik a nevelő oktató munkához kapcsolódó eszközrendszer, és dologi fejlesztés szakszerű, gazdaságos hasznosítását, állagmegóvását. Az igazgató egyes pedagógusokat is megbízhat egy meghatározott területen vizsgálat lefolytatásával, ellenőrzésével. A megbízott a tapasztalatairól köteles jelentést tenni a megbízónak a megadott határidőig. Az igazgató, a nevelőtestület és a szaktanár javaslatára szaktanácsadó is felkérhető a szakterület vizsgálatára. Az SZMK választmánya, az Iskolaszék, az igazgatón keresztül közvetetten kezdeményezhet pedagógiai jellegű vizsgálatokat. Az ellenőrzés formái: tematikus ellenőrzés eredmény vizsgálatok felmérések a nevelő oktató munka egyes területeiről cél és tájékozódó jellegű látogatások a tanórán, napköziben és a tanórán kívüli foglalkozásokon beszámolók (iskolavezetés, munkaközösség-vezetők, szaktanárok) adminisztrációs tevékenység ellenőrzése (tanmenetek, foglalkozási és munkatervek, tanulói produktumok, egyéb dokumentumok).

9 A mérési, értékelési pontok meghatározása: a pedagógiai programban meghatározott hálóterv alapján. a nevelési értekezleteket témától függően eredményvizsgálatokkal, felmérések végzésével kell előkészíteni. az iskola éves munkaterve további ellenőrzések elvégzését határozhatja meg. A Munkatervben rögzített felmérések, eredménymérések, látogatások időpontjáról az érintett nevelőket értesíteni kell. A hospitálásokat az érintett nevelőknek előzetesen be kell jelenteni. A munkafegyelem, a munkaköri kötelességek megtartására vonatkozó ellenőrzéseket, az igazgató előzetes bejelentés nélkül bármikor elrendelhet, bármely területen. A pedagógiai ellenőrző látogatásokat legalább a tanítást, vagy a foglalkozást megelőző szünetben kell bejelenteni. Az ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítása: Az előző tanév értékeléseit a tervezőmunkában hasznosítani kell. Az érintett munkaközösség a felmérések ellenőrzések tapasztalatait feldolgozza, és konkrét megoldási tervezeteket, tevékenységi formákat javasol a nevelőtestületnek. Az ellenőrzések, felmérések tapasztalatait az iskola pedagógiai programjának korrekciójának figyelembe kell venni. A nevelőtestületi munkaértekezleteken az előző időszak ellenőrzési tapasztalatait ismertetni kell, meg kell határozni és el kell fogadni a tapasztalatokból adódó feladatokat és ismertetni kell a következő időszak ellenőrzési programját. IV. A BELÉPÉS, ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL A közoktatási intézménnyel alkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: Az intézménybe külön engedély nélkül léphetnek be a szülők, gyermeke ügyeinek intézése érdekében. A szülők a terem bejáratáig kísérhetik gyermeküket. Mindenki más csak igazgatói vagy telephelyi igazgatóhelyettes szóbeli vagy írásbeli engedélyével léphet be az iskolába és tartózkodhat bent a neki szóló program idejére. Az iskolai ünnepélyeken /tanévnyitó, tanévzáró, iskolai napok/ minden érdeklődő részt vehet.

10 V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézmény vezetési szerkezete Az iskolavezetés szerkezete, funkció és hatáskörök: Az intézményben vezetői feladatokat az igazgató, az igazgatóhelyettes, és a gazdaságvezető lát el. Az általános tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodói, szervezési és menedzselési feladatokat az igazgatóság látja el a feladat és a hatáskör megoszlás szerint. Az intézmény pedagógiai irányítását a nevelőtestület megbízása alapján az igazgatóhelyettes látja el Az egyes szakterületeken a munkaközösségek, szakmai team-ek önálló döntési és operatív jogosítványokkal rendelkeznek. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Vezetők, és szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A szülői munkaközösség, és az iskolaszék, valamint az iskolavezetés képviselői félévente legalább 1 közös egyeztető megbeszélést tartanak. Ezen kívül bármelyik fél kezdeményezésére az egyeztető megbeszélés összehívható. Az egyeztető megbeszélésen kívül a vezetők és a szülői szervezetek az alábbi formákban tartják a kapcsolatot a szülőkkel A tanulói jogviszony létrejöttével a szülő és a tanuló megkapja az intézmény Házirendjét. Az intézmény szülői közösségét, az iskolaszéket az igazgató évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskola eredményeiről, a soron következő feladatokról és egyéb aktuális kérdésekről. A Pedagógiai Programról, a Házirendről, illetve az intézményi Minőségirányítási programjáról a szülők a tanév első szülői értekezletén tájékoztatást kapnak. Ezen kívül tájékoztatást kérhetnek a fogadóórákon, / időpontja a tanulók tájékoztató füzetében megtalálható / a szaktanároktól. A telephelyek meghatározott rendje szerint havi - kivéve a szülői értekezletek hónapját - fogadóórát tartanak valamennyi pedagógus részvételével. Időpontját az igazgató határozza meg. A pedagógusok a tájékoztató és üzenő füzet útján minden, a tanulóval kapcsolatos fontos kérdésről, az érdemjegyekről, iskolai dicséretekről és fegyelmező intézkedésekről tájékoztatják a szülőt. A tájékoztató után kötelesek meggyőződni a szülő láttamozásáról. A telephelyek meghatározott rend szerint nyílt napokat, tanítási órákat, szülői fórumokat szerveznek munkájuk megismertetésére. Iskolai hirdetőtáblák, tájékoztató anyagok, iskolai kiadványok, valamint a média közvetítésével információkat juttatunk el a szülőkhöz.

11 Vezetők, és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje Az iskola vezetői témától függően részt vesznek a Diáktanács megbeszélésein. A diákönkormányzattal a vezetői feladatmegosztásnak megfelelően az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes tart közvetlen kapcsolatot. Ennek keretében: részt vesz az intézményi diák-önkormányzati programokon, ahol igény szerint tájékoztatja a diák-önkormányzati szervek képviselőit, válaszol a felvetett kérdésekre, illetve az intézményvezető-helyettes továbbítja azokat az intézmény igazgatója felé, folyamatos munkakapcsolatban áll a diákönkormányzatot patronáló nevelőkkel, segíti munkájukat. Az igazgató képviseli az intézményt a diákközgyűlésen, igény szerint részt vesz a különböző rendezvényeken, programokon. Vezetők, és nevelőtestület közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. (1) bekezdése alapján: nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A köznevelési törvény 70. (2) bekezdése részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A vezetők elsősorban értekezletek, megbeszélések formájában tartják a kapcsolatot a nevelőtestület tagjaival. Az értekezletek rendje Tanévnyitó (alakuló) értekezlet: Az elmúlt év munkájának elemzése után a feladatok részletes megbeszélése, a munkaterv megalapozása. A végleges tantárgyfelosztás ismertetése Félévi értekezlet: A munkaterv részarányos teljesítésének elemzése. Tanévzáró értekezlet: Az éves munka rövid elemzése A tantárgyfelosztás elképzeléseinek ismertetése A nyári feladatok megbeszélése A szabadságolási terv elkészítése

12 Osztályozó értekezletek: (félévkor, évvégén) Vezetői értekezletek: a feladatoktól függően (általában hetente) Munkaértekezletek: havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint. A tanítás nélküli munkanapokat, a tanítási szüneteket az éves munkaterv tartalmazza. Rendkívüli értekezlet: Indokolt esetben az iskolai közösségek bármelyikének kezdeményezésére, illetve a tantestület egyharmadának igényére Vezetők, és szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösség-vezetők az intézményvezetőkkel napi kapcsolatban vannak, segítik az intézményvezető szakmai munkáját az alábbi területeken. A munkaközösség-vezetők: javasolják az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, átsorolását, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készítenek a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, szervezik, segítik a pedagógusok továbbképzését, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. A szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71. -a szerint: A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: táncművészet grafika A szakmai munkaközösség tagjai a pályázatot benyújtó benyújtók közül munkaközösségvezetőt választanak, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A megbízás 4 évre szól.

13 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: javítják az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktantárgyi oktatás, és foglalkozások tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, összeállítják az intézmény számára a vizsgákat, felméréseket, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, módszertani és szaktantárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést, képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül, felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladását és a követelményrendszernek való megfelelést. A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató főbb feladatai és hatáskörei: az intézmény jogi képviselője, feladata az iskola pedagógiai programjának szintetizálása, koordinálása, szervezése, ellenőrzése, értékelése és menedzselése, gyakorolja a munkáltatói és fegyelmi jogkört az iskola dolgozói felett, irányítja a személyzeti munkát, gyakorolja a személyzeti jogkört, meghatározza a gazdálkodás irányelveit, ellátja a jogszabályban előírt igazgatási feladatokat, értékeli a pedagógiai munkát, és a pedagógusok tevékenységét, kapcsolatot tart a szülőkkel és a szülői szervezetekkel, a társintézményekkel, területi, országos és nemzetközi szakmai szervezetekkel,

14 Igazgatóhelyettes főbb feladatai és hatáskörei felelős az iskola üzemeltetéséért, irányítja és szervezi az iskola tárgyi, technikai feltételrendszerének fejlesztését, a pedagógiai program végrehajtását, az igazgató távolléte esetén teljes hatáskörrel helyettesíti, irányítja a szakmai munkát, irányítja a belső vizsgáztatás lebonyolítását, a munkaközösségek javaslatai alapján az igazgató egyetértésével elkészíti a tantárgyfelosztást, és azt a nevelőtestület elé terjeszti, gondoskodik a helyettesítések, a túlmunka elrendeléséről, adminisztrálásáról és elszámolásáról, az iskolatitkár bevonásával elvégzi a feladatköréhez kapcsolódó munkajogi területek adminisztrációját, irányítja a munka és tűzvédelmi tevékenységet, részt vesz a balesetek kivizsgálásában, közvetlenül irányítja az oktatók, kosztümtárosok és technikusok munkáját, belső ellenőrzési ütemtervet készít elbírálja és jóváhagyásra továbbadja az oktatók tanmenetét, irányítja az iskolai könyvtár működését, szabadidős és kulturális programok szervezését, koordinálja az intézményi továbbképzési terv megvalósítását, koordinálja az intézményben folyó speciális nevelési feladatokat (felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás), koordinálja a belső mérési és értékelési program végrehajtását, ellátja a diákjogok képviseletét Gazdaságvezető főbb feladatai és hatáskörei az igazgató, ill. jogkörük szerint az igazgatóhelyettes irányításával irányítja, illetve végzi az iskola gazdasági, pénzügyi, ügyviteli feladatait, részt vesz a gazdasági pénzügyi belső ellenőrzésben, közvetlenül irányítja a gazdasági ügyintézők munkáját (adminisztratív és technikai személyzet) feladata a takarékos gazdálkodás, a külső erőforrások lehetőségeinek feltárása és az ez irányú fejlesztőmunka, a naprakész információk érdekében koordinálja a gazdasági tevékenység számítástechnikai feldolgozását, távolléte esetén az iskolatitkár helyettesíti

15 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A telephelyekkel történő kapcsolattartás rendje az intézmény vezetője, vagy megbízottja reszt vesz a telephelyek értekezletein, rendezvényein, az intézmény vezetője az évente elkészített belső ellenőrzési terv szerint ellenőrzést végez vagy kezdeményez a telephelyein, a telephelyek nevelőtestülete részt vesz: o az intézmény tanévnyitó és tanévzáró értekezletén, o a belső továbbképzéseken, o igény szerint a szakmai munkaközösségek és témacsoportok munkájában, o az iskolai hagyományok szerint tartandó rendezvényeken és programokon A nevelőtestületi jogosítványok gyakorlása szempontjából a nevelőtestület egységes, ennek teljes jogú résztvevői a telephelyek pedagógusai. a tanulók részt vesznek: o az iskolai rendezvényeken, programokon, o a diákönkormányzat munkájában, o igény szerint a sportkör és a gyermekszervezet munkájában, o a diákjogok képviseletét az iskola diákönkormányzata és a telephelyek feladattal megbízott nevelője közösen látja el. Felnőttek közösségei A szülői munkaközösség A köznevelési törvény 73. (1) bekezdése a rendelkezik a szülők közösségének létrehozásáról. Ennek alapján: Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. Az iskolaszék A köznevelési törvény 73. (2) bekezdése rendelkezik az iskolaszék létrehozásáról. Ennek alapján: Az iskolában a nevelő-oktató munka segítése,, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működési rendjét, megválasztja tisztségviselőit A szülői munkaközösség, mind az iskolaszék maga dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról, valamint a közösséget képviselő személyekről. A kapcsolattartás rendje A Szülői Munkaközösség választmánya az Iskolaszék és az Iskolavezetés képviselői félévente legalább 1 közös egyeztető megbeszélést tartanak.

16 Ezen kívül bármelyik fél kezdeményezésére az egyeztető megbeszélés összehívható. Az Iskolaszék és az SZMK képviselője témától függően részt vesz: a nevelőtestületi értekezleten, vezetői megbeszélésen Az aktuális információkról az Iskolaszék és az SZMK tagjait az intézmény közvetlenül az oktatókon, közvetetten az igazgatóhelyettesen keresztül tájékoztatja. Diákönkormányzat A Köznevelési Törvény 48. -a tanulóközösségek és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A kapcsolattartás rendje: A Diákönkormányzat képviselője részt vesz a nevelőtestület munkájában, és témától függően a vezetői megbeszéléseken. Az iskola vezetői témától függően részt vesznek a Diáktanács megbeszélésein. A Diákönkormányzat szakbizottságának tagjai témától függően részt vesznek az iskolában működő, az intézménnyel feladat ellátási megállapodást kötött önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek megbeszélésein. A Diákönkormányzat iskolai életében történő egyéb részvételi formáit a Köznevelési törvény 48 -a szabályozza. Működés feltételei: A Diákönkormányzat az iskola, éves költségvetésében megjelölt anyagi támogatásban részesül, A Diákönkormányzat az általa megszerzett anyagi támogatások felhasználásáról önállóan dönt, az ezzel kapcsolatos pénzügyi adminisztrációt az intézmény gazdasági csoportja végzi. A Diákönkormányzat részére az intézmény DÖK szobát biztosít, A Diákönkormányzat az intézmény helyiségeit és berendezéseit az éves munkatervben elfogadott programnak megfelelően használhatja, A Diákönkormányzat keretei között megvalósítandó programokra az intézmény, az intézményben működő szakmai szervezetek és az önálló jogi személyiséggel rendelkező jogi szervezetek közös pályázatot nyújthatnak be, az elnyert támogatás felhasználásáról közösen döntenek,

17 Az intézmény az éves továbbképzési terv terhére biztosítja a Diákönkormányzatot segítő nevelők továbbképzését, Az intézmény külön támogatást biztosít a Diákönkormányzati vezetők képzéséhez. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hozhatnak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. A tanulók véleménynyilvánításának elvei A tanulók jogait és kötelezettségeit a Köznevelési törvény 46. (6) g, pontja szabályozza. A tanulók az iskolai élet bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak, és javaslatot tehetnek. Észrevételeiket és véleményüket közvetlenül, vagy diák és felnőtt képviselők útján tehetik meg. Diákképviselet útján: Diákönkormányzat, Az iskolában működő jogi személyiségű szervezetekbe delegált képviselőik útján, Felnőtt képviselők útján: Diákönkormányzatot segítő nevelő, igazgatóhelyettes, Szaktanár, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Felelős, Szülő, gondviselés. A szervezett véleménynyilvánítás, javaslattétel színterei: (a diákok nagyobb csoportját legalább 1 osztályközösséget érintő kérdésekben) Iskolagyűlés (évente 2 alkalommal), Diáktanács, DB szakbizottságok, Fogadóórák, Iskolaszék ülésein, Rendkívüli, halasztást nem tűrő esetekben azonnali időpont egyeztetést követően. Az osztályközösség vezetője: a szaktanár Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, a szaktanár áll. A szaktanárt az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályközösség vezetőjének feladatai és hatásköre: alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, elkészíti és folyamatosan karbantartja az osztálytérképet,

18 együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglakozó nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl.: pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs, stb.), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítségére, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, stb.), saját hatáskörben indokolt esetben évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja hiányzását, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, a nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: Különböző értekezletek, fórumok, témacsoport ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, diáktanácskozások. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjáról pedagógusait levélben kell értesíteni. A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja. A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.) Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló

19 tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 5 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük szaktanárairól. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről, az új beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet a leendő szaktanár tartja. A szaktanár bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben a főtárgytanár vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa minden tanévben 4 alkalommal szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusaival, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. VI. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE az igazgató és az igazgatóhelyettes helyettesítésének rendjét az igazgató határozza meg, az igazgatót akadályoztatása esetén teljes jogkörrel, teljes felelőséggel helyettesíti az igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettest teljes jogkörrel és teljes felelősséggel helyettesíti meghatározott esetben a gazdasági vezető. VII. A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Amennyiben valamely fél /pedagógus, szülő, fenntartó, diákönkormányzat/ kéri, meg kell alakítani. Feladata a nevelő-oktató munka segítése, a nevelésben érdekelt felek együttműködésének összehangolása, az anyagi erőforrások gyarapítása, az intézmény nevelőmunka hatékonyságának növelése. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működési rendjét, munkaprogramjait, eljárási szabályait, megválasztja tisztségviselőit. Működését az iskolaszék SZMSZ-e szabályozza.

20 Az iskolaszék szavazattal rendelkező tagjainak száma: 5 fő, a szülők képviseletében 2 fő, a tantestület képviseletében:2 fő a fenntartó részéről 1 fő Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, munkatervek vonatkozásában egymás tájékoztatása értekezletek, ülések, iskolaszék képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület az adott témában kompetens képviselőjének, ill. az iskola igazgatójának /ha nem tagja az iskolaszéknek/ meghívása az iskolaszék ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, az iskolaszék által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető részéről, munkatervek vonatkozásában egymás tájékoztatása értekezletek, ülések, szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület adott témában kompetens képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

21 VIII. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLTATÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az iskola a nevelőtestületi feladatokat a nevelőtestület egyetértésével átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Munkaközösségekre átruházható ügyek: Tantárgyfelosztás előtti véleményezés A pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezés Szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának véleményezése Pedagógiai program helyi tanterv részének kidolgozása Javaslattétel jutalmazásra, elismerésre Javaslattétel az éves munkatervhez A munkaközösségek, mint az átruházott jogkör gyakorlói beszámolói kötelezettséggel tartoznak: A nevelőtestületi értekezleten A vezetői értekezleten Munkaértekezleten IX. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST Az intézmény az iskolai munka megfelelő szintű irányításának és ellátásának érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, a társintézményekkel, a bérleti szerződést kötött más nevelő-oktató intézményekkel, önkormányzatokkal, gazdasági vállalkozásokkal, Kft-kel, egyéni vállalkozásokkal, támogatókkal. és az alábbi felügyelő intézményekkel:: B-A-Z. megyei Oktatási Hivatallal Hajdú-Bihar megyei Oktatási Hivatallal Békés megyei Oktatási Hivatallal Heves megyei Oktatási Hivatallal B-A-Z megyei Kormányhivatallal Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatallal Békés megyei Kormányhivatallal Heves megyei Kormányhivatallal Magyar Államkincstár Az intézmény a jelen SZ.M.SZ-ben nem szabályozott kérdésekben elfogadja és alkalmazkodik az általa bérelt helyiségekre vonatkozó intézményi SZ.M.SZ-hez. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen, feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

22 Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény alapító okiratának kiadása, módosítása az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának ellenőrzésére, az intézményi pedagógiai program ellenőrzése tekintetében, az intézményi minőségirányítási program ellenőrzése. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás adás, írásbeli beszámoló adása, dokumentum átadás jóváhagyás céljából, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más intézményekkel való kapcsolattartás A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, rendezvények, versenyek. szakmai fórumok A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o személyekkel, o intézményekkel és o hatóságokkal.

23 Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény vagy a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel. A munkakapcsolatot az igazgató, illetve a gyermekvédelmi- és az ifjúságvédelmi felelős tartja fenn. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök megbízása a Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodás alapján jelzőrendszer működtetésére szól, valamint feladatkörükbe tartozik a belső nyilvántartás kezelése, esetleg szociális és jóléti intézkedésekben való közreműködés, segítségnyújtás. X. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket, rendelkezéseket az igazgatóhelyettes és a szaktanárok rendezik, szervezik. Az iskolai rendezvényekre, ünnepségekre annak jellegétől függően meg kell hívni a szülőket. XI. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJÉT, RÉSZVÉTELÉT A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN Munkaközösségek létrehozása Az intézmény pedagógusai az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, egyeztetve az intézmény vezetésével. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető legfeljebb négy évre bízza meg. A kapcsolattartás rendje: A munkaközösség-vezetőknek az igazgató vagy az igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetői értekezletet tart szükség szerint. A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, órai hospitálások és a mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják. Értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes igazgatóhelyettes ellenőrzési terve alapján a tanárkollégák órarendjéhez igazítva a munkaközösség-vezető

24 készít el, s az igazgató hagy jóvá. Értekezlet: félév utáni, elemző-értékelő. Értekezlet: tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi beszámoló mellékletét képezi. Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerül sor, melyet az igazgató (vagy az igazgatóhelyettes) vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezhet. XII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az iskolának közre kell működni a gyermekek, a tanulók veszélyezettségének megelőzésében és megszüntetésében. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése és a szükséges jelzések megtétele minden pedagógus és iskolai dolgozó feladata. A pedagógusok részt vesznek a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az intézményvezető koordinálásával az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Központtal, Szakszolgálattal Ha a pedagógus a tanuló életvitelében káros tendenciát lát, azonnal jelzéssel él az intézményvezető felé. Szociális támogatás megítélése a tanuló valós szociális helyzetének feltérképezését követően történhet. A tanulók balesetvédelmét biztosító tevékenységeket a munkavédelmi szabályzat és a házirend tartalmazza. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűz- és bombariadó terv rendelkezéseit. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A pedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,