Tartalomjegyzék. Köszönetnyilvánítás... xxix. Bevezetés... xxxi

Átírás

1 Köszönetnyilvánítás... xxix Bevezetés... xxxi Mi egy csapat vagyunk, az Olvasó és én... xxxii A könyv áttekintése... xxxiii Első kötet... xxxiii 1. rész: Bevezetés a C#-ba és a.net platformba... xxxiii 1. fejezet: A.NET filozófiája... xxxiii 2. fejezet: C#-alkalmazások készítése... xxxiv 2. rész: A C# alapvető építőelemei... xxxiv 3. fejezet: A C# alapvető építőelemei, I. rész... xxxiv 4. fejezet: A C# alapvető építőelemei, II. rész... xxxiv 5. fejezet: Egységbe zárt osztálytípusok definiálása... xxxv 6. fejezet: A származtatás és a polimorfizmus... xxxv 7. fejezet: Strukturált hibakezelés... xxxv 8. fejezet: Az objektumok életciklusa... xxxv 3. rész: Haladó programozási szerkezetek a C#-ban... xxxvi 9. fejezet: Interfészek használata... xxxvi 10. fejezet: Gyűjtemények és generikus típusok... xxxvi 11. fejezet Metódusreferenciák, események és lambdák... xxxvi 12. fejezet: Indexerek, operátorok és mutatók... xxxvii 13. fejezet: C# 2008 nyelvi újdonságai... xxxvii 14. fejezet: Bevezetés a nyelvbe ágyazott lekérdezésekbe (LINQ)... xxxvii 4. rész: Programozás.NET-szerelvényekkel... xxxvii 15. fejezet: A.NET-szerelvények... xxxviii 16. fejezet: Típusreflexió, késői kötés és attribútumalapú programozás... xxxviii 17. fejezet: Folyamatok, alkalmazástartományok és objektumkörnyezetek... xxxviii 18. fejezet: Többszálú alkalmazások készítése... xxxviii 19. fejezet: A köztes nyelv (CIL) és a dinamikus szerelvények... xxxix

2 Második kötet... xxxix 5. rész: Bevezetés a.net alaposztály-könyvtáraiba... xxxix 20. fejezet: Fájlműveletek és elkülönített tárolás... xxxix 21. fejezet: Bevezetés az objektumsorosítás világába... xl 22. fejezet: ADO.NET 1. rész: Az élő kapcsolat... xl 23. fejezet: ADO.NET 2. rész: A bontott kapcsolat... xl 24. fejezet: A LINQ API programozása... xl 25. fejezet: A WCF... xli 26. fejezet: A WF... xli 6. rész: Felhasználói felületek... xli 27. fejezet: Windows Forms-programozás... xli 28. fejezet: A WPF és az XAML... xlii 29. fejezet: Programozás WPF-vezérlőelemmekkel... xlii 30. fejezet: WPF 2D grafikus renderelés, erőforrások és témák... xlii 7. rész: Webes alkalmazások fejlesztése ASP.NET segítségével... xliii 31. fejezet: ASP.NET weboldalak készítése... xliii 32. fejezet: ASP.NET-vezérlőelemek, témák és mesteroldalak... xliii 33. fejezet: ASP.NET állapotkezelési technikák... xliii 8. rész: Függelék... xliv A függelék: A COM és a.net együttműködése... xliv B függelék: Platformfüggetlen.NET-fejlesztés a Monóval... xliv Öt szabadon letölthető fejezet még több információ... xlv A könyv forráskódjának igénylése... xlv A lehetséges javítások... xlvi Elérhetőségem... xlvi 1. rész: Bevezetés a C#-ba és a.net platformba 1. A.NET filozófiája... 3 Az előzmények áttekintése... 4 Egy C/Win32 API programozó élete... 4 Egy C++/MFC-programozó élete... 4 Egy Visual Basic 6.0 programozó élete... 5 Egy Java/J2EE-programozó élete... 5 Egy COM-fejlesztő élete... 6 Egy Windows DNA programozó élete... 7 viii

3 A.NET-megoldás... 8 Bevezetés a.net platform építőelemeibe (CLR, CTS és CLS)... 9 Az alaposztálykönyvtárak szerepe A C# előnyei További.NET-alapú programozási nyelvek Élet egy többnyelvű világban A.NET-szerelvények áttekintése Egyfájlos és többfájlos szerelvények A közös köztes nyelv (CIL) szerepe A köztes nyelv előnyei A köztes nyelv fordítása platformfüggő utasítássá A.NET-típusmetaadat szerepe A szerelvény manifesztumának szerepe A közös típusrendszer (CTS) Az egységes típusrendszer osztálytípusai Az egységes típusrendszer interfésztípusai Az egységes típusrendszer struktúratípusai Az egységes típusrendszer felsorolt típusai Az egységes típusrendszer metódusreferencia-típusai Az egységes típusrendszer típustagjai Valódi CTS-adattípusok A közös nyelvi specifikáció (CLS) A CLS-megfeleltetés biztosítása A közös nyelvi futtatórendszer (CLR) A szerelvény, a névtér és a típus megkülönböztetése A Microsoft-névterek szerepe Programozott hozzáférés a névterekhez Hivatkozás külső szerelvényekre Szerelvények feltárása az ildasm.exe segítségével A köztes nyelvi kód megtekintése A típusmetaadat megtekintése Szerelvény metaadatának (manifesztumának) megtekintése Szerelvények feltárása a Lutz Roeder's Reflector segítségével A.NET-futtatókörnyezet telepítése A.NET platformfüggetlen természete Összefoglalás ix

4 2. C#-alkalmazások fordítása A.NET 3.5 keretrendszer fejlesztőkészletének szerepe A Visual Studio 2008 parancssor C#-alkalmazások fordítása csc.exe használatával Bemeneti és kimeneti célok megadása Hivatkozás külső szerelvényekre Hivatkozás több külső szerelvényre Több forrásfájl fordítása A C#-reakciófájlok használata NET-alkalmazás készítése TextPad használatával A C#-kulcsszószínezés bekapcsolása A *.cs fájlszűrő konfigurálása A csc.exe integrálása Futtatási parancsok társítása menüelemekhez NET-alkalmazás készítése Notepad++ használatával Az automatikus kiegészítési lista testreszabása NET-alkalmazás készítése SharpDevelop használatával Egy egyszerű tesztprojekt létrehozása NET-alkalmazás készítése Visual C# 2008 Express használatával A Visual C# Express néhány jellegzetessége NET-alkalmazás készítése Visual Studio 2008 használatával A Visual Studio 2008 néhány jellegzetessége A.NET-keretrendszer kiválasztása a New Project párbeszédablak segítségével A Solution Explorer használata Hivatkozás külső szerelvényekre Projekttulajdonságok megtekintése A Class View Az Object Browser Integrált támogatás a kódújratervezéshez Kódbővítések és a környezetbe foglalás technológiája A Visual Class Designer Object Test Bench Az integrált.net Framework 3.5 dokumentációs rendszer További.NET-fejlesztőeszközök Összefoglalás x

5 2. rész: A C# alapvető építőelemei 3. A C# alapvető építőelemei, I. rész Egy egyszerű C#-program anatómiája Variációk Main() metódusra Alkalmazás-hibakód megadása A parancssori argumentumok feldolgozása Parancssori paraméterek megadása Visual Studio 2008-ban Érdekes kitérő: a System.Environment osztály néhány további tagja A System.Console osztály A Console osztály alapvető bemenete és kimenete A konzolkimenet formázása Numerikus adatok formázása Numerikus adatok formázása a parancssori alkalmazásokon túl A System-adattípusok és gyorsazonosítóik a C#-ban Változódeklarálás és inicializálás A beépített adattípusok példányosítása Az adattípusok hierarchiája A numerikus adattípusok tagjai A System.Boolean tagjai A System.Char tagjai Értékek értelmezése sztringadatokból A System.String típus Egyszerű sztringkezelés Sztringösszefűzés Vezérlőkarakterek Szó szerinti sztringek definiálása A sztringek és az egyenlőség A sztring megváltoztathatatlan A System.Text.StringBuilder típus System.DateTime és System.TimeSpan Szűkítő és bővítő adattípus-konverziók Hibacsapda állítása a szűkítő adatkonverzióknak Projektszintű túlcsordulás-ellenőrzés beállítása Az unchecked kulcsszó A System.Convert szerepe xi

6 Ciklus készítése a C#-ban A for ciklus A foreach ciklus A while és a do/while ciklusszerkezetek Elágazó szerkezetek és a reláció/egyenlőség-operátorok Az if/else utasítás A switch utasítás Összefoglalás A C# alapvető építőelemei, II. rész Metódusok és paramétermódosítók Az alapértelmezett paraméterátadási viselkedés Az out módosító A ref módosító A params módosító A tag túlterhelésének megértése Tömbök kezelése a C#-ban A C# tömbinicializáló szintaxisa Objektumtömb definiálása Munka a többdimenziós tömbökkel Tömbök mint paraméterek (és visszatérési értékek) A System.Array ősosztály Az Enum típus Az enum alapjául szolgáló tároló vezérlése Felsorolások deklarálása és használata A System.Enum típus Felsorolás név/érték párjainak dinamikus feltárása A struktúratípus Struktúraváltozók létrehozása Érték- és referenciatípusok Érték- és referenciatípusok, valamint az értékadó operátor Referenciatípusokat tartalmazó értéktípusok Referenciatípusok átadása értékként Referenciatípusok átadása referenciaként Érték- és referenciatípusok: további részletek Nullázható típusok a C#-ban Munka a nullázható típusokkal A?? operátor Összefoglalás xii

7 5. Beágyazott osztálytípusok definiálása Bevezetés a C# osztálytípusaiba Objektumok memóriaterületének lefoglalása a new kulcsszóval A konstruktor Az alapértelmezett konstruktor szerepe Egyedi konstruktor definiálása Az újradefiniált alapértelmezett konstruktor A this kulcsszó szerepe Konstruktorhívások láncolása a this kulcsszóval A konstruktorok lefutásának sorrendje A static kulcsszó Statikus metódusok (és mezők) definiálása Statikus adatok definiálása Statikus konstruktorok definiálása Statikus osztályok definiálása Az objektumorientált programozás alappillérei Az egységbe zárás A származtatás A polimorfizmus Hozzáférés-módosítók a C#-ban Az alapértelmezett hozzáférés-módosítók Hozzáférés-módosítók és beágyazott típusok Az első pillér: az egységbe zárás a C#-ban Egységbe zárás tradicionális lekérdezők és módosítók használatával Egységbe zárás típustulajdonságok használatával A tulajdonságok belső reprezentációja A get/set utasítástulajdonságok láthatósági szintjeinek vezérlése Csak olvasható és csak írható tulajdonságok Statikus tulajdonságok Konstans adatok Írásvédett mezők Statikus írásvédett mezők Részleges típusok xiii

8 A C#-forráskód dokumentálása XML segítségével Az XML-fájl generálása XML-megjegyzések átalakítása az NDoc-on keresztül Az elvégzett munka eredményének láthatóvá tétele Összefoglalás A származtatás és a polimorfizmus A származtatás alapvető szerkezete Az osztálytípus szülőosztálya Több ősosztály A sealed kulcsszó Osztálydiagramok készítése a Visual Studio 2008-ban A második pillér: a származtatás Ősosztály konstruktorának meghívása a base kulcsszóval Családi titok megtartása: a protected kulcsszó Lezárt osztály hozzáadása A tartalmazás és a delegálás A beágyazott típus definiálása A harmadik pillér: a polimorfizmus támogatása A virtual és override kulcsszavak Virtuális tagok felülbírálása a Visual Studio 2008 segítségével A virtuális tagok lezárása Az absztrakt osztályok Polimorfikus interfész építése Tagok eltakarása Az ősosztály, a leszármazott osztály és a típusmódosítási szabályok Az as kulcsszó Az is kulcsszó A fő szülőosztály: a System.Object A System.Object.ToString() felüldefiniálása A System.Object.Equals() felüldefiniálása A System.Object.GetHashCode() felüldefiniálása A módosított Person osztály tesztelése A System.Object statikus tagjai Összefoglalás xiv

9 7. A strukturált kivételkezelés Hibák, programhibák és kivételek A kivételkezelés szerepe a.net-ben A.NET-kivételkezelés A System.Exception ősosztály A lehető legegyszerűbb példa Általános kivétel dobása Kivételek elkapása A kivétel tulajdonságainak beállítása A TargetSite tulajdonság A StackTrace tulajdonság A HelpLink tulajdonság A Data tulajdonság Rendszerszintű kivételek (System.SystemException) Alkalmazásszintű kivételek (System.ApplicationException) Egyedi kivétel készítése, 1. rész Egyedi kivétel készítése, 2. rész Egyedi kivétel készítése, 3. rész Többszörös kivételek feldolgozása Általános catch utasítások Kivételek továbbdobása Belső kivételek A finally blokk Ki mit dob? A kezeletlen kivételek eredménye Kezeletlen kivételek hibakeresése a Visual Studio használatával Összefoglalás Az objektumok élettartama Osztályok, objektumok és referenciák Az objektumok élettartama A new kulcsszó köztes nyelve Objektumreferenciák null értékre állítása Az alkalmazás gyökérelemének szerepe Az objektumgenerációk A System.GC típus A szemétgyűjtés kikényszerítése xv

10 Véglegesíthető objektumok készítése A System.Object.Finalize() felüldefiniálása A véglegesítő folyamat részletei Eldobható objektumok készítése A C# using kulcsszó egy újabb alkalmazása Véglegesíthető és eldobható típusok készítése A formalizált felszabadítási minta Összefoglalás rész: Haladó programozási szerkezetek a C#-ban 9. Interfészek használata Az Interface típus Az interfésztípusok és absztrakt ősosztályok összehasonlítása Saját interfészek definiálása Az interfész implementálása Interfésztagok hívása az objektumon Az interfészreferenciák megszerzése: az as kulcsszó Az interfészreferenciák megszerzése: az is kulcsszó Interfészek mint paraméterek Interfészek mint visszatérési értékek Interfésztípusok tömbje Interfészimplementálás a Visual Studio 2008 segítségével Névütközés feloldása explicit interfészimplementációval Interfészhierarchia tervezése Többszörös öröklés interfésztípusokkal Felsorolható típusok készítése (IEnumerable és IEnumerator) Iterátor metódus készítése a yield kulcsszóval Nevesített iterátor létrehozása Az iterátormetódusok belső reprezentációja Klónozható objektumok készítése (ICloneable) Egy összetettebb klónozási példa Összehasonlítható objektumok készítése (IComparable) Többszörös rendezési sorrend megadása (IComparable) Egyedi tulajdonságok, egyedi rendezési típusok A Callback interfész Összefoglalás xvi

11 10. Gyűjtemények és generikus típusok A System.Collections névtér interfészei Az ICollection interfész Az IDictionary interfész Az IDictionaryEnumerator interfész Az IList interfész A System.Collections névtér osztálytípusai Az ArrayList típus használata A Queue típus használata A Stack típus használata A System.Collections.Specialized névtér A bedobozolás, kidobozolás és a System.Object kapcsolata A dobozolással járó probléma A típusbiztonság és az erősen típusos gyűjtemények Egyedi gyűjtemény készítése Az erősen típusos gyűjtemények és a dobozolás A System.Collections.Generic névtér A List<T> típus vizsgálata Saját generikus metódusok létrehozása A típusparaméterek kikövetkeztetése Generikus struktúrák és osztályok létrehozása A default kulcsszó a generikus kódban Saját generikus gyűjtemény készítése A saját generikus gyűjtemény korlátai Típusparaméter korlátozása a where kulcsszó használatával Az operátorkorlátozások hiánya Generikus ősosztály létrehozása Generikus interfész létrehozása Összefoglalás Metódusreferenciák, események és lambdák A.NET-metódusreferencia A metódusreferencia definiálása C#-ban A System.MulticastDelegate és System.Delegate alaposztályok A legegyszerűbb metódusreferencia A metódusreferencia-objektum vizsgálata xvii

12 A Car típus utólagos módosítása metódusreferenciákkal Többes küldés engedélyezése Cél eltávolítása a metódusreferencia hívási listájáról Egy összetettebb metódusreferencia Metódusreferenciák mint paraméterek Az átirányító kód elemzése Metódusreferenciák kovarianciája Generikus metódusreferencia készítése A generikus metódusreferencia szimulációja generikus típusok nélkül C#-események Az event kulcsszó Eseménykezelés a felszín alatt A bejövő események figyelése Esemény beregisztrálásának egyszerűsítése a Visual Studio 2008 használatával Egy korrekt esemény A generikus EventHandler<T> metódusreferencia Névtelen metódusok a C# -ban Külső változók elérése A metóduscsoport átalakítása A C# 2008 lambda operátora A lambda kifejezések részletezése Argumentumok feldolgozása több utasításon keresztül A CarDelegate példa áttervezése lambda kifejezések használatával Lambda kifejezések több paraméterrel (vagy paraméterek nélkül) Összefoglalás Indexelők, operátorok és mutatók Az indexelő metódus Objektumok indexelése sztringértékekkel Az indexelő metódusok túlterhelése Az indexelő metódusok belső ábrázolása Többdimenziós indexelők Indexelő definíciók interfésztípusokon xviii

13 Az operátor-túlterhelés Kétoperandusú operátorok túlterhelése Mi a helyzet a += és -= operátorokkal? Egyoperandusú operátorok túlterhelése Az egyenlőségvizsgáló operátorok túlterhelése Összehasonlító operátorok túlterhelése A túlterhelt operátorok belső ábrázolása Zárszó az operátor-túlterhelésről Egyedi típuskonverziók A numerikus konverzió Konverzió az egymásból származó osztálytípusok között Egyedi konverziós rutinok készítése A Square típus további explicit konverziói Implicit konverziós rutinok definiálása Az egyedi konverziós rutinok belső ábrázolása Mutatótípusok használata Az unsafe kulcsszó A * és az & operátor A nem felügyelt (és felügyelt) cserefüggvény Mezőelérés mutatókkal (a -> operátor) A stackalloc kulcsszó Típuspéldány rögzítése a fixed kulcsszóval A sizeof kulcsszó A C# előfordítói direktívái Kódrégiók megadása Feltételes kódfordítás Összefoglalás A C# 2008 nyelv szolgáltatásai Implicit típusú lokális változók A var használata foreach szerkezetekben Az implicit típusú változókra vonatkozó korlátozások Implicit típusú lokális tömbök Az implicit típusú adatok erősen tipizáltak Az implicit típusú lokális változók előnye Automatikus tulajdonságok Interakció automatikus tulajdonságokkal Az automatikus tulajdonságok elérésének korlátozása Az automatikus tulajdonságok és az alapértelmezett értékek xix

14 Bővítő metódusok A bővítő metódusok definiálása A bővítő metódusok meghívása példányszinten A bővítő metódusok statikus meghívása A bővítő metódus hatóköre A bővítő metódusokat definiáló típusok importálása IntelliSense a bővítő metódusokhoz Bővítő könyvtárak létrehozása és használata Interfésztípusok kiterjesztése bővítő metódusokkal Részleges metódusok A részleges metódusok első pillantásra A részleges metódusok használata Az objektuminicializáló szintaxis Egyedi konstruktor meghívása az inicializációs szintaxissal A belső típusok inicializálása Gyűjteményinicializálók Névtelen típusok A névtelen típusok belső ábrázolása A ToString() és a GetHashCode() megvalósítása Az egyenlőség szemantikája névtelen típusoknál Névtelen típusokat tartalmazó névtelen típusok Összefoglalás A LINQ. Bevezetés A LINQ szerepe A LINQ-kifejezések jellemzői (tipizáltság és kiterjeszthetőség) Alapvető LINQ-szerelvények Bevezetés a LINQ lekérdező kifejezésekbe A LINQ és az implicit típusú lokális változók A LINQ és a bővítő metódusok A késleltetett futtatás szerepe Az azonnali futtatás szerepe A LINQ és a generikus gyűjtemények A LINQ-kifejezés alkalmazása A LINQ és a nem generikus gyűjtemények Adatok szűrése az OfType<T>() használatával xx

15 A LINQ-lekérdezésoperátorok belső ábrázolása Lekérdező kifejezések létrehozása lekérdezésoperátorok segítségével. Ismétlés Lekérdező kifejezések létrehozása az Enumerable típus és a lambdák használatával Lekérdező kifejezések létrehozása az Enumerable típus és a névtelen metódusok használatával Lekérdező kifejezések létrehozása az Enumerable típus és a nyers metódusreferenciák használatával A LINQ-lekérdezésoperátorok Elemek számának meghatározása az Enumerable segítségével Egyszerű tesztprojekt létrehozása A kiválasztó szintaxis alapjai Adatok egy részhalmazának kinyerése Új adattípusok leképezése Az eredményhalmaz-elemek sorrendjének megfordítása Kifejezések rendezése Különbségek keresése LINQ-lekérdezések: szigetek a szigeteken? Lekérdezéseredmények transzformálása Array típussá Összefoglalás rész: Programozás.NET-szerelvényekkel 15. A.NET-szerelvények Egyedi névtér definiálása A típus teljesen meghatározott neve Definiálás álnevek használatával Beágyazott névterek létrehozása A Visual Studio 2008 alapértelmezett névtere A.NET-szerelvények szerepe A szerelvények a kód újrafelhasználását segítik A szerelvények típushatárokat definiálnak A szerelvények verzióval rendelkező egységek A szerelvények önleírók A szerelvények konfigurálhatók xxi

16 A.NET-szerelvények felépítése A Win32-fejléc A CLR-fejléc A köztes nyelvi kód, a típusmetaadat és a szerelvénymanifesztum Opcionális szerelvény-erőforrások Egyfájlos és többfájlos szerelvények Egy állományból álló szerelvény készítése és használata A manifesztum A köztes nyelvi kód A típusmetaadat C#-ügyfélalkalmazás készítése Visual Basic ügyfélalkalmazás készítése A nyelvek közti származtatás Több állományból álló szerelvény készítése és használata Az ufo.netmodule fájl Az airvehicles.dll fájl A többfájlos szerelvény használata Privát szerelvények A privát szerelvény azonosítója A keresési sorrend (probing) megadása Privát szerelvények beállítása Konfigurációs fájok és a Visual Studio A.NET Framework konfiguráló segédprogramja Megosztott szerelvények Erős nevek megértése A CarLibrary.dll ellátása erős névvel Erős nevek hozzárendelése a Visual Studio 2008 segítségével Megosztott szerelvények telepítése/eltávolítása a globális szerelvénytárba A megosztott szerelvények felhasználása A SharedCarLibClient manifesztuma A megosztott szerelvények konfigurálása Az aktuális megosztott szerelvény befagyasztása A megosztott szerelvény verziójának elkészítése Dinamikus átirányítás a megosztott szerelvények meghatározott verzióiba A.NET Framework konfiguráló programja ismét xxii

17 A GAC belső felépítése Kibocsátó házirenddel rendelkező szerelvény A kibocsátó házirend letiltása A <codebase> elem A System.Configuration névtér A gépi szintű konfigurációs fájl Összefoglalás Típusreflexió, késői kötés és attribútumalapú programozás A metaadatok szükségessége Az EngineState felsorolás (részleges) metaadata A Car típus (részleges) metaadata A TypeRef A definiáló szerelvény leírása A hivatkozott szerelvények leírása Sztringliterálok leírása A reflexió A System.Type osztály Típusreferencia megszerzése a System.Object.GetType() segítségével Típusreferencia megszerzése a System.Type.GetType() segítségével Típusreferencia készítése a typeof() segítségével Egyedi metaadat-nézegető létrehozása A metódusok reflexiója Mezők és tulajdonságok reflexiója A típus által megvalósított interfészek reflexiója Egyéb érdekességek megjelenítése A Main() metódus megvalósítása Generikus típusok reflexiója Metódusparaméterek és visszatérési értékek reflexiója Dinamikusan betöltődő szerelvények Megosztott szerelvények A késői kötés A System.Activator osztály Paraméter nélküli metódusok hívása Paraméterekkel rendelkező metódusok hívása xxiii

18 Programozás attribútumokkal Attribútumok feldolgozása Attribútumok alkalmazása a C# nyelvben Attribútumok konstruktorparamétereinek meghatározása Az Obsolete attribútum működés közben C#-attribútum rövidített formája Egyedi attribútum készítése Egyedi attribútumok alkalmazása Nevesített tulajdonság szintaxisa Az attribútumok használatának korlátozása Alkalmazásszintű (és modulszintű) attribútumok A Visual Studio 2008 AssemblyInfo.cs fájlja Attribútumok korai kötés használatával Attribútumok késői kötés használatával Reflexió, késői kötés és egyedi attribútumok kifejtése Kiterjeszthető alkalmazás készítése A CommonSnappableTypes.dll létrehozása C# beépülő modul létrehozása A Visual Basic beépülő modul készítése Kiterjeszthető Windows Forms-alkalmazás készítése Összefoglalás Folyamatok, alkalmazástartományok és objektumkörnyezetek A tradicionális Win32-es folyamat áttekintése A szálak áttekintése Folyamatok kezelése a.net platformban A futó folyamatok listázása Egy adott folyamat vizsgálata Egy folyamat szálkészletének vizsgálata Egy folyamat modulkészletének vizsgálata Folyamatok programozott indítása és leállítása A.NET-alkalmazástartomány Folyamat alkalmazástartományainak felsorolása Új alkalmazástartományok programozott létrehozása Alkalmazástartományok programozott eltávolítása Az objektumkontextus határai Kontextusváltó és kötött típusok xxiv

19 Kötött objektum meghatározása Egy objektum kontextusának vizsgálata A folyamat, alkalmazástartomány és a kontextus összefoglalása Összefoglalás Többszálú alkalmazások létrehozása A folyamat, az alkalmazástartomány, a kontextus és a szál kapcsolata A konkurencia problémája A szálszinkronizáció szerepe A.NET-metódusreferenciák rövid áttekintése A metódusreferenciák aszinkron viselkedése A BeginInvoke() és az EndInvoke() metódusok A System.IAsyncResult interfész Metódushívás aszinkron módon A hívó szál szinkronizálása Az AsyncCallback metódusreferencia szerepe Az AsyncResult osztály szerepe Egyedi állapotadatok átadása és fogadása A System.Threading névtér A System.Threading.Thread osztály Hozzáférés az aktuális szál statisztikáihoz A Name tulajdonság A Priority tulajdonság Második szál létrehozása kódból A ThreadStart metódusreferencia használata A ParameterizedThreadStart metódusreferencia használata Előtérben és háttérben futó szálak A konkurencia kérdése Szinkronizáció a C# lock kulcsszavával Szinkronizáció a System.Threading.Monitor típussal Szinkronizáció a System.Threading.Interlocked típussal Szinkronizáció a [Synchronization] attribútummal Programozás időzített visszahívással A CLR ThreadPool A BackgroundWorker komponens A BackgroundWorker típus használata Adatfeldolgozás a BackgroundWorker típussal Összefoglalás xxv

20 19. A CIL és a dinamikus szerelvények szerepe A CIL-programozás természete CIL-direktívák, -attribútumok és -vezérlőkódok A CIL-direktívák szerepe A CIL-attribútumok szerepe A CIL-vezérlőkódok szerepe A CIL-vezérlőkódok/CIL-mnemoni megkülönböztetése Verem írása/olvasása: A CIL veremalapú természete A round-trip engineering A CIL-kódcímkék szerepe Fejlesztés a CIL-lel: egy *.il fájl módosítása A CIL-kód fordítása ilasm.exe használatával CIL-kód fordítása SharpDevelop használatával A peverify.exe szerepe CIL-direktívák és -attribútumok Külsőleg hivatkozott szerelvények meghatározása CIL-ben Az aktuális szerelvény definiálása CIL-ben Névtér definiálása CIL-ben Osztálytípusok definiálása CIL-ben Interfészek definiálása és implementálása CIL-ben Struktúrák definiálása CIL-ben Felsorolt típusok definiálása CIL-ben Generikus típusok definiálása a CIL-ben A CILTypes.il fájl fordítása NET-alaposztálykönyvtár, C#- és CIL-adattípus-leképzések Típustagok definiálása CIL-ben Adatmezők definiálása CIL-ben Típuskonstruktorok definiálása CIL-ben Tulajdonságok definiálása CIL-ben Tagparaméterek definiálása A CIL-vezérlőkódok A.maxstack direktíva Lokális változók deklarálása CIL-ben Paraméterek leképzése lokális változókba CIL-ben A rejtett this referencia Ciklusok reprezentációja a CIL-ben xxvi

21 .NET-szerelvény készítése köztes nyelven A CILCars.dll létrehozása A CILCarClient.exe létrehozása Dinamikus szerelvények A System.Reflection.Emit névtér A System.Reflection.Emit.ILGenerator szerepe Dinamikus szerelvény generálása A szerelvény- és a modulkészlet generálása A ModuleBuilder típus szerepe A HelloClass típus és a sztringtípusú tagváltozó generálása A konstruktorok generálása A SayHello() metódus generálása Dinamikusan létrehozott szerelvény használata Összefoglalás Tárgymutató A szakmai lektorról A szerzőről xxvii