Vizuális, eseményvezérelt programozás X. V 1.0

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vizuális, eseményvezérelt programozás X. V 1.0"

Átírás

1 Vizuális, eseményvezérelt programozás X. V 1.0 ÓE-NIK,

2 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik. Ismeretük szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres zárthelyinek, illetve vizsgának. Sikeres zárthelyihez, illetve vizsgához a jelen bemutató tartalmán felül a kötelező irodalomként megjelölt anyag, a gyakorlatokon szóban, illetve a táblán átadott tudnivalók ismerete, valamint a gyakorlatokon megoldott példák és az otthoni feldolgozás céljából kiadott feladatok önálló megoldásának képessége is szükséges. V 1.0 2

3 Mi a.net keretrendszer? A.NET keretrendszer (.NET Framework ) egy önálló programozási környezet az operációs rendszer szintje felett, amely új absztrakciós rétegként ékelődik be a szoftveralkalmazások és az operációs rendszer közé. Ezt az absztrakciós réteget szokás virtuális gép -nek is nevezni, amely saját, nyelvi szinten objektumorientált programozási felületet megvalósító utasításkészlettel rendelkezik A.NET keretrendszerre írt programok számára ez az utasításkészlet érhető el, futtatásukat pedig a keretrendszer végzi és felügyeli (ebből következően a.net programok futtatásához szükség van a keretrendszerre is). Maga a keretrendszer elvileg bármely operációs rendszerre elkészíthető, ami a megírt programok számára a platformfüggetlenség lehetőségét kínálja fel. V 1.0 3

4 A köztes nyelv és a.net futtatókörnyezet A.NET alapú alkalmazások által használható utasításkészlet az ún. köztes nyelv utasításaiból áll A köztes nyelv elnevezése Intermediate Language vagy IL, emellett szokás CIL ( Common Intermediate Language ) vagy MSIL ( Microsoft Intermediate Language ) néven is hivatkozni rá. A magasabb szintű.net nyelveken (C#, Visual Basic.NET stb.) írt programokat erre a nyelvre fordítja le a megfelelő fordítóprogram (így ún. köztes kód jön létre) Futtatáskor a köztes kódot menet közben ellenőrzi és fordítja le az ún. futtatókörnyezet a tényleges hardverplatformon használt, a processzoron közvetlenül futtatható gépi kódra ( natív kód ) A futtatókörnyezet a keretrendszer része, a neve Common Language Runtime Execution Engine, vagy röviden CLR. A keretrendszer által ellenőrzött és kézben tartott köztes kódú programot felügyelt kód -nak ( managed code ) nevezzük. A natív gépi kódra lefordított, immár ellenőrzött és biztonságos programkódot az operációs rendszer futtatja a hardveren V 1.0 4

5 C# fordítóprogram.net futtatókörnyezet A.NET keretrendszerre C# nyelven megírt forráskód A forráskód lefordítása után előállt köztes (IL) kód Amennyiben az elkészült programot x86 processzoron futtatjuk, az alábbi natív gépi kód készül el, majd fut le V 1.0 5

6 Menet közbeni fordítás és optimalizálás A köztes kód natív gépi kódra való fordítását a menet közbeni fordító ( JIT fordító, angolul JIT compiler vagy just-in-time compiler ) végzi el A JIT fordító minden metódust az első híváskor fordít le natív gépi kódra. A fordítás eredményét eltárolja, így ezt követően a metódus újabb hívásai esetén már nincs szükség fordításra, ilyenkor a már lefordított gépi kód fut. Ebből következően a programok indításánál és az egyes metódusok első végrehajtásánál komoly sebességveszteség lép fel, ami azonban később, a program futása közben eltűnik. Az OOP általános jellemzője a metódushívások igen nagy száma és gyakori ismétlődése, így ez a megoldás teljesítmény szempontjából is jól illeszkedik az OOP paradigmához. Az első hívás sebességveszteségének ellensúlyozására előfordítás végezhető. A menet közbeni fordítás lehetőséget ad a kód optimalizálására is. V 1.0 6

7 A.NET egységes típusrendszere A.NET keretrendszer egységesen, a köztes nyelv szintjén rögzít bizonyos nyelvi tulajdonságokat és típusokat Ezek a tulajdonságok az IL (tehát a köztes kód) szintjén valósulnak meg, így minden olyan magasabb szintű nyelvre érvényesek, amelyhez létezik a.net keretrendszert támogató, IL kódot készítő fordítóprogram. Az egységes típusrendszer neve angolul Common Type System vagy röviden CTS A típusrendszer legfontosabb jellegzetességei: a) Objektumorientált felépítés, interfészek intenzív alkalmazása b) Nyelvfüggetlenség (a magasabb szintű nyelvek tekintetében) c) Szigorú típuskezelés d) Értéktípusok és referenciatípusok egyértelmű megkülönböztetése e) Átfogó kivételkezelés f) Attribútumok koncepciója V 1.0 7

8 Automatikus memóriakezelés Objektumorientált rendszerekben az egyes típusok (osztályok) példányosításához és használatához memóriára van szükség A.NET programozási környezetben a referenciatípusok memóriakezelésének főbb lépései a következők: 1. A típus egy példányához szükséges memória lefoglalása A C# nyelvben például a new operátor használatakor. 2. A lefoglalt memóriában tárolandó kezdőértékek beállítása, a példány használható állapotba hozása Ezt a feladatot mindig a típus megfelelő konstruktora hajtja végre. 3. A típusból létrejött példány életciklusának fő részeként a következő lépés a hozzá tartozó tagok használata, akár többször egymás után ismételve 4. A példány használatának befejezésekor szükség lehet állapotmódosításra vagy az általa használt erőforrások korábbi állapotának visszaállítására Ezt a feladatot általában a típus destruktora/dispose() függvénye hajtja végre. 5. A típusból létrehozott példány által használt memória felszabadítása A.NET automatikus memóriakezelője vállalja magára ezt a teendőt. V 1.0 8

9 Automatikus memóriakezelés A szemétgyűjtő ( garbage collector ) A.NET memóriakezelője a lefoglalás és a felszabadítás lépéseit automatikusan elvégzi A két leggyakoribb programozói hiba a nem használt memóriaterületek felszabadításának elfelejtése, illetve a már felszabadított memória újbóli használata. Ezeket a hibákat a.net felügyelt memóriakezelése kiküszöböli. A memóriakezelő azokat a memóriaterületeket szabadítja fel, amelyeket már egyetlen osztály egyetlen példánya sem használ A memóriakezelőnek azt a részét, amely a felszabadítható memóriaterületek megkeresését és a felszabadítás műveletét végzi, szemétgyűjtőnek nevezzük. A szemétgyűjtő külön szálon fut, és bizonyos feltételek fennállása esetén felébred, hogy memóriát szabadítson fel. Mivel ez komoly erőforrásigényű művelet, igen bonyolult algoritmusok biztosítják, hogy erre a lehető leggyorsabban és optimális időpontokban, csak szükség esetén kerüljön sor. A szemétgyűjtő algoritmus a System.GC osztály Collect() metódusán keresztül is meghívható. V 1.0 9

10 Automatikus memóriakezelés Destruktorok A destruktorok feladata hagyományosan a fenti 4. lépés, tehát a típus által használt erőforrások korábbi állapotának visszaállítása A.NET típusrendszerében erre az automatikus memóriakezelés következtében ritkán van szükség, ezért a.net programozási nyelveiben csak speciális helyzetekre szokás destruktort készíteni. A destruktor valójában egy Finalize() nevű metódus, amelyet például a C# fordító nem enged meghívni még a típus saját kódjából sem, megakadályozandó, hogy a programozók elfelejtsék kezelni a kivételeket vagy elfelejtsék meghívni az őstípus destruktorát. Mivel a szemétgyűjtő futása a program szemszögéből nézve nem determinisztikus, nem lehet előre tudni, hogy a már nem használt objektumokon mikor fut le a típus destruktora Előfordulhat, hogy egy-egy típusnál nem célszerű vagy nem gazdaságos megvárni, amíg szükség lesz szemétgyűjtésre (például szűkös grafikai vagy adatbázis-erőforrások használata esetén). Megoldás: IDisposable interfész megvalósítása (Dispose() metódus) V

11 Automatikus memóriakezelés A felügyelt memória ( managed heap ) [A] Felügyelt memóriaterület A B C D E F G H I J K Következő objektum helye Hivatkozások Mezők Paraméterek Helyi változók CPU regiszterek A C G K Destruktorhívásra váró objektumok listája ( freachable queue ) Destruktorhívást igénylő objektumok listája ( finalization queue ) V

12 Automatikus memóriakezelés A felügyelt memória ( managed heap ) [A] Felügyelt memóriaterület (egy szemétgyűjtési ciklus után) A C D F G H I K Következő objektum helye Hivatkozások Mezők Paraméterek Helyi változók CPU regiszterek G K A C Destruktorhívásra váró objektumok listája ( freachable queue ) Destruktorhívást igénylő objektumok listája ( finalization queue ) V

13 A.NET keretrendszer vázlatos felépítése.net keretrendszer ASP.NET osztálykönyvtár Windows Forms osztálykönyvtár Vezérlők.NET alapú alkalmazások Memóriakezelés Webszolgáltatások Vezérlők Grafikai eszközök Egyéb szolgáltatások.net osztálykönyvtár (Framework Class Library) ADO.NET IO Management Messaging Net... Reflection Remoting Security Threading XML....NET futtatókörnyezet (Common Language Runtime) JIT fordító Egységes típusrendszer Verziókezelés Programkód ellenőrzése Kompatibilitási réteg Operációs rendszer V

14 A.NET osztálykönyvtárai A.NET osztálykönyvtárai különböző névterekben több ezer előre megírt osztályt tartalmaznak, amelyek széles körű beépített funkcionalitást tesznek elérhetővé ASP.NET osztálykönyvtár Windows Forms osztálykönyvtár Vezérlők Webszolgáltatások Vezérlők Grafikai eszközök Egyéb szolgáltatások.net osztálykönyvtár (Framework Class Library) ADO.NET IO Management Messaging Net... Reflection Remoting Security Threading XML... V

15 A.NET osztálykönyvtárai Fontosabb beépített névterek System alapvető típusok minden alkalmazáshoz System.Collections gyűjtemények, vermek, sorok, listák, hasítótáblák... System.Diagnostics alkalmazások hibakeresésének támogatása System.Drawing kétdimenziós rajzolófunkciók System.IO adatfolyam-alapú fájlkezelés, könyvtárak kezelése System.Net hálózati kommunikáció System.Reflection metaadatok és típusok futási idejű vizsgálata System.Runtime.Remoting típusok és példányaik távoli elérése System.Runtime.Serialization objektumok tárolása és visszaállítása System.Security adatok és erőforrások védelme System.Threading többszálú aszinkron programozás, párhuzamos erőforráselérés System.XML XML sémák és XML formátumú adatfolyamok feldolgozása V

16 A.NET osztálykönyvtárai Fontosabb támogatott alkalmazástípusok Windows-alapú grafikus felülettel rendelkező programok Windows 2000, XP és Vista alkalmazások Windows-alapú konzolos alkalmazások Parancssoros ablakon keresztül kommunikáló programok Komponensek és osztálykönyvtárak Tetszőleges osztályok, vezérlők és komponensek gyűjteményei Háttérben futó rendszerszolgáltatások Felhasználói felület nélküli, a géppel együtt induló háttérszolgáltatások XML webszolgáltatások Távolról, http és https protokollon keresztül hívható metódusok Webes felülettel rendelkező programok Weboldalak és portálok V

Vizuális és eseményvezérelt programozás BMF NIK

Vizuális és eseményvezérelt programozás BMF NIK Vizuális és eseményvezérelt programozás BMF NIK A.NET keretrendszer Definíció Vázlatos felépítés A köztes nyelv és a.net futtatókörnyezet Menet közbeni fordítás és optimalizálás Egységes típusrendszer

Részletesebben

Vizuális, eseményvezérelt programozás XI.

Vizuális, eseményvezérelt programozás XI. Vizuális, eseményvezérelt programozás XI ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik Ismeretük szükséges,

Részletesebben

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"

Részletesebben

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány

Részletesebben

.NET (Dot-NET) #1 (Bevezetés)

.NET (Dot-NET) #1 (Bevezetés) .NET (Dot-NET) #1 (Bevezetés) v0.2a 2004.02.05. 23:49:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan 1 E jegyzet másolata

Részletesebben

Eseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.

Eseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás.   Szénási Sándor. Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb

Részletesebben

.NET Microsoft.Net Framework

.NET Microsoft.Net Framework 1.oldal.NET Microsoft.Net Framework Előadás jegyzet Előadó: Pócza Krisztián ELTE,2008.NET Framework alapjai Hasznos tudnivalók A jegyzet Pócza Krisztián.NET Framework és Programozása I. című előadása alapján

Részletesebben

Podoski Péter és Zabb László

Podoski Péter és Zabb László Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő

Részletesebben

OOP #14 (referencia-elv)

OOP #14 (referencia-elv) OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java statikus programszerkezet Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 2. előadás csomag könyvtárak könyvtárak forrásfájlok bájtkódok (.java) (.class) primitív osztály

Részletesebben

Objektumorientált programozás. Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015

Objektumorientált programozás. Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 Előadás tematika 1. Visual Basic ismétlés, kiegészítések 2. Objektum orientált programozás (OOP) 3. Visual Studio.NET környezet

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Tartalom OOP ismétlés Osztályok létrehozása Adattagok láthatóságai, elnevezési ajánlások Konstruktor, destruktor this pointer Statikus és dinamikus

Részletesebben

Objektumorientált Programozás III.

Objektumorientált Programozás III. Objektumorientált Programozás III. Vezérlési szerkezetek ismétlés Matematikai lehetőségek Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő

Részletesebben

Vizuális és eseményvezérelt programozás , II. félév BMF NIK

Vizuális és eseményvezérelt programozás , II. félév BMF NIK Vizuális és eseményvezérelt programozás 2006 2007, II. félév BMF NIK Eseménykezelés A képviselő( delegate ) Képviselők C# nyelvi megvalósítása Metódushívás képviselőn keresztül Az esemény ( event ) Esemény

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az NT folyamatok kezelése

Operációs rendszerek. Az NT folyamatok kezelése Operációs rendszerek Az NT folyamatok kezelése Folyamatok logikai felépítése A folyamat modell: egy adott program kódját végrehajtó szál(ak)ból és, a szál(ak) által lefoglalt erőforrásokból állnak. Folyamatok

Részletesebben

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs Szoftver labor III. Dr. Csébfalvi Balázs Irányítástechnika és Informatika Tanszék e-mail: cseb@iit.bme.hu http://www.iit.bme.hu/~cseb/ Tematika Bevezetés Java programozás alapjai Kivételkezelés Dinamikus

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás: 2011. 09. 08. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Erősen buzzword-fertőzött terület, manapság mindent szeretnek

Részletesebben

Osztályok. 4. gyakorlat

Osztályok. 4. gyakorlat Osztályok 4. gyakorlat Az osztály fogalma Az objektumok formai leírása, melyek azonos tulajdonsággal és operációkkal rendelkeznek. Osztályból objektum készítését példányosításnak nevezzük. Minden objektum

Részletesebben

Könyvtári címkéző munkahely

Könyvtári címkéző munkahely Könyvtári címkéző munkahely Tartalomjegyzék A RENDSZER HARDVER ELEMEI...3 1 RFID CÍMKÉK... 3 2 RFID ASZTALI OLVASÓ... 3 A RENDSZER SZOFTVER ELEMEI... 4 1 KÖNYV CÍMKÉZŐ MUNKAÁLLOMÁS... 4 2 A PC- S SZOFTVEREK

Részletesebben

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*; Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 3. rész Tulajdonságok Indexelők Kivételkezelés Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát

Részletesebben

Konstantinusz Kft 2009

Konstantinusz Kft 2009 .NET LINUX ALATT Konstantinusz Kft. 2009 Tartalomjegyzék 1. Bevezető...3 2. A probléma felvetése...5 3..NET Keretrendszer...6 3.1. Mi is a.net pontosan?...6 3.2. Milyen szolgáltatásokat nyújt?...6 3.3.

Részletesebben

A.NET keretrendszer (.NET Framework) három alapvetõ összetevõbõl áll:

A.NET keretrendszer (.NET Framework) három alapvetõ összetevõbõl áll: Bevezetés Üdvözöljük a C# adatbázis-programozás mesteri szinten tanfolyamán! Amint az Olvasó bizonyára tudja, a technológiai forradalom következõ lépcsõje elkerülhetetlenül a.net felület lesz. A.NET erõssége,

Részletesebben

Webes alkalmazások fejlesztése Bevezetés. Célkitűzés, tematika, követelmények. A.NET Core keretrendszer

Webes alkalmazások fejlesztése Bevezetés. Célkitűzés, tematika, követelmények. A.NET Core keretrendszer Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése Bevezetés Célkitűzés, tematika, követelmények A.NET Core keretrendszer Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz.

Interfészek. PPT 2007/2008 tavasz. Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése 2 Már megismert fogalmak áttekintése Objektumorientált

Részletesebben

Bevezetés a Programozásba II 4. előadás. Adattípusok hordozhatósága

Bevezetés a Programozásba II 4. előadás. Adattípusok hordozhatósága Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Bevezetés a Programozásba II 4. előadás 2014.03.03. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto Programok

Részletesebben

.NET LINUX ALATT. OpenDEVEL Kft

.NET LINUX ALATT. OpenDEVEL Kft .NET LINUX ALATT OpenDEVEL Kft. 2009. OpenDEVEL Kft. 4031 Debrecen, István út 65. 5/16 Tel.: +36.70.313.57.86 E-mail: info@opendevel.org Web: www.opendevel.org.net LINUX ALATT Készítette: Pálfi Attila

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Webes alkalmazások fejlesztése Bevezetés. Célkitűzés, tematika, követelmények. A.NET Core keretrendszer

Webes alkalmazások fejlesztése Bevezetés. Célkitűzés, tematika, követelmények. A.NET Core keretrendszer Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése Célkitűzés, tematika, követelmények A.NET Core keretrendszer Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu Célkitűzés

Részletesebben

Előszó... 13. 1. A Windows alkalmazásfejlesztés rövid története... 15. A Windows életútja... 15 A Windows 8 paradigmaváltása... 16

Előszó... 13. 1. A Windows alkalmazásfejlesztés rövid története... 15. A Windows életútja... 15 A Windows 8 paradigmaváltása... 16 Előszó... 13 1. A Windows alkalmazásfejlesztés rövid története... 15 A Windows életútja... 15 A Windows 8 paradigmaváltása... 16 A Microsoft megteszi az első lépéseket a fogyasztók felé... 17 A Windows

Részletesebben

Objektumorientált Programozás VI.

Objektumorientált Programozás VI. Objektumorientált Programozás VI. Tömb emlékeztető Egyszerű programozási tételek Összetett programozási tételek V 1.0 ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók

Részletesebben

OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc -

OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc - OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc - koczka.ferenc@ektf.hu KÖVETELMÉNYEK GYAKORLATI JEGY: Két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Forrás: http://wiki.koczka.hu ELMÉLETI VIZSGA Az előadások

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,

Részletesebben

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3

1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 Előszó xiii 1. Bevezetés 1 2. A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 2.1. A C és a C++ nyelv 3 2.1.1. Függvényparaméterek és visszatérési érték 3 2.1.2. A main függvény 4 2.1.3. A bool típus 4 2.1.4.

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Webes alkalmazások fejlesztése 10. előadás. Webszolgáltatások tesztelése (ASP.NET Core) Cserép Máté

Webes alkalmazások fejlesztése 10. előadás. Webszolgáltatások tesztelése (ASP.NET Core) Cserép Máté Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 10. előadás Webszolgáltatások tesztelése (ASP.NET Core) Cserép Máté mcserep@inf.elte.hu http://mcserep.web.elte.hu Tesztelés

Részletesebben

Objektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015

Objektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely

Részletesebben

A.NET Framework és programozása C# nyelven. Kedd 16-17 30 I104

A.NET Framework és programozása C# nyelven. Kedd 16-17 30 I104 A.NET Framework és programozása C# nyelven Kedd 16-17 30 I104 Feltételek I104 Visual Studio 2013 Letölthető http://msdn.mik.uni-pannon.hu oldalról Aki saját gépet hoz, annak javasolt a legújabb verzió

Részletesebben

Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet

Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Adatbázis és szoftverfejlesztés elmélet Témakör 4. Összefoglalás 1. A kódolás eszközei Általános szövegszerkesztő Programozói szövegszerkesztő Fejlesztői környezet Vizuális fejlesztői környezet Általános

Részletesebben

Operációs rendszerek III.

Operációs rendszerek III. A WINDOWS NT memóriakezelése Az NT memóriakezelése Memóriakezelő feladatai: Logikai-fizikai címtranszformáció: A folyamatok virtuális címterének címeit megfelelteti fizikai címeknek. A virtuális memóriakezelés

Részletesebben

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)

Részletesebben

Vizuális és eseményvezérelt programozás , II. félév BMF NIK

Vizuális és eseményvezérelt programozás , II. félév BMF NIK Vizuális és eseményvezérelt programozás 2006 2007, II. félév BMF NIK MDI szövegszerkesztő Az SDI és az MDI Szülő- és gyermekablakok Menürendszer MDI alkalmazáshoz A gyermekablakok elrendezése RichTextBox

Részletesebben

Miért ASP.NET? Egyszerű webes alkalmazás fejlesztése. Történet ASP ASP.NET. Működés. Készítette: Simon Nándor

Miért ASP.NET? Egyszerű webes alkalmazás fejlesztése. Történet ASP ASP.NET. Működés. Készítette: Simon Nándor Miért ASP.NET? Egyszerű webes alkalmazás fejlesztése Készítette: Simon Nándor Integrált fejlesztő környezet Egységes (vizuális) fejlesztési lehetőségek Bőséges segítség (help) Hibakeresési, nyomkövetési

Részletesebben

Smart Pointer koncepciója

Smart Pointer koncepciója Smart Pointer koncepciója ( Egyszerű Smart Pointer implementálása C++ nyelven ) Bevezetés Mik a smart pointer-ek 1? A válasz egyszerű; a smart pointer-ek olyan mutatók amik okosak. Mit is jelent ez pontosan?

Részletesebben

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László

Bevezetés, a C++ osztályok. Pere László Programozás módszertan II. p. Programozás módszertan II. Bevezetés, a C++ osztályok Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK

Részletesebben

Webes alkalmazások fejlesztése 12. fejezet. Szolgáltatás alapú kommunikáció (WCF) Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

Webes alkalmazások fejlesztése 12. fejezet. Szolgáltatás alapú kommunikáció (WCF) Giachetta Roberto. Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Webes alkalmazások fejlesztése 12. fejezet Szolgáltatás alapú kommunikáció (WCF) Giachetta Roberto A jegyzet az ELTE Informatikai Karának 2016. évi jegyzetpályázatának

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Flex: csak rugalmasan!

Flex: csak rugalmasan! Flex: csak rugalmasan! Kiss-Tóth Marcell http://kiss-toth.hu marcell@kiss-toth.hu Magyarországi Web Konferencia 2006 2006. március 18. tartalom bevezető Adobe Flex alternatív technológiák bevezető az Internetnek

Részletesebben

Programozás 2., I. kötet Az objektumorientált paradigma alapjai

Programozás 2., I. kötet Az objektumorientált paradigma alapjai TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0009 A GÉPÉSZETI ÉS INFORMATIKAI ÁGAZATOK DUÁLIS ÉS MODULÁRIS KÉPZÉSEINEK KIALAKÍTÁSA A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN Achs Ágnes Szendrői Etelka Programozás 2., I. kötet Az objektumorientált

Részletesebben

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 3. Az objektumorientált paradigma alapelemei Objektum Osztály Példányosítás A konstruktor és a destruktor Osztályok közötti kapcsolatok Miklós Árpád, BMF NIK, 2006

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék Speciális adattagok és tagfüek Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék CPP7 / 1 Statikus adattagok Bármely adattag lehet static tárolási osztályú A statikus adattag az osztály valamennyi objektuma

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás: 2012. 09. 06. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: Gartner Hype Cycle for Virtualization, 2010, http://premierit.intel.com/docs/doc-5768

Részletesebben

Programozási nyelvek Java

Programozási nyelvek Java -en objektumot tárolunk. Automatikus változók Programozási nyelvek Java Kozsik Tamás előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 3. előadás - végrehajtási vermen (execution stack) jönnek létre - alprogramok

Részletesebben

Több platform egy kódbázis Tanulságok a Tresorittól. Budai Péter, vezető fejlesztő

Több platform egy kódbázis Tanulságok a Tresorittól. Budai Péter, vezető fejlesztő Több platform egy kódbázis Tanulságok a Tresorittól Budai Péter, vezető fejlesztő Miről lesz szó? A Tresorit szolgáltatás és platformjainak gyors bemutatása A Tresorit szoftver architektúrája Hogyan épül

Részletesebben

Programozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Programozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Programozás Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 11. Tantárgy célja, szükséges ismeretek Tantárgy célja,

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Objektumorientált Programozás V.

Objektumorientált Programozás V. Objektumorientált Programozás V. A Microsoft Visual Studio 2010 használata Műveletek tömbökkel Érték- és referenciatípusú változók Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok,

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

Teljesítmény Mérés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés / 20

Teljesítmény Mérés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés / 20 Teljesítmény Mérés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés 2013 1 / 20 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Visual Studio Kód metrikák Performance Explorer Tóth Zsolt

Részletesebben

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)

Részletesebben

iphone és Android két jó barát...

iphone és Android két jó barát... iphone és Android két jó barát... Multiplatform alkalmazásfejlesztés a gyakorlatban Kis Gergely MattaKis Consulting 1 Tartalom Miért multiplatform fejlesztés? Multiplatform fejlesztési módszerek A közös

Részletesebben

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?

Részletesebben

Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK,

Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás V 1.0 OE-NIK, Programozás I. Matematikai lehetőségek Műveletek tömbökkel Egyszerű programozási tételek & gyakorlás OE-NIK, 2013 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk

Részletesebben

Objektumorientált Programozás VI.

Objektumorientált Programozás VI. Objektumorientált Programozás Metódusok Paraméterek átadása Programozási tételek Feladatok VI. ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő

Részletesebben

Bevezetés a Python programozási nyelvbe

Bevezetés a Python programozási nyelvbe Bevezetés a Python programozási nyelvbe 7. Gyakorlat osztályok, objektumok (utolsó módosítás 2018. aug. 28.) Szathmáry László Debreceni Egyetem Informatikai Kar 2018-2019, 1. félév OO programozás Pythonban

Részletesebben

ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++)

ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ISA szimulátor objektum-orientált modell (C++) Horváth Péter Elektronikus Eszközök Tanszéke 2015. február 12. Horváth Péter ISA szimulátor objektum-orientált

Részletesebben

Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás

Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás Objektum orientáltság alapjai A Java nyelv Fordítás - futtatás Objektum orientáltság alapjai Objektum: A való világ egy elemének ábrázolása, amely minden esetben rendelkezik: Állapottal,Viselkedéssel,Identitással

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

A.NET Micro Framework portolása beágyazott soft-core processzorra. Fejér Attila (A96MDM)

A.NET Micro Framework portolása beágyazott soft-core processzorra. Fejér Attila (A96MDM) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A.NET Micro Framework portolása beágyazott soft-core processzorra Kutatási jelentés 2012/13. I. félév Fejér

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:

Részletesebben

Programozás III A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE. Többlépcsős fordítás JAVA PLATFORM. Platformfüggetlenség

Programozás III A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE. Többlépcsős fordítás JAVA PLATFORM. Platformfüggetlenség A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE Programozás III Többlépcsős fordítás JAVA ALAPOK Platformfüggetlenség A JAVA TECHNOLÓGIA LÉNYEGE JAVA PLATFORM Két komponense: Java Virtual Machine (JVM) Java Application Programming

Részletesebben

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra 36 óra OOP 14 óra Programozási

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó... 10

Tartalomjegyzék. Előszó... 10 Előszó... 10 1. Bevezetés a Symbian operációs rendszerbe... 11 1.1. Az operációs rendszer múltja...11 1.2. Az okos telefonok képességei...12 1.3. A Symbian felépítése...15 1.4. A könyv tartalma...17 2.

Részletesebben

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és Függvénysablonok Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben

Részletesebben

Programozás alapjai. 10. előadás

Programozás alapjai. 10. előadás 10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:

Részletesebben

2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése

2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése Tartalom Integrált fejlesztés Java platformon JUnit JUnit használata Tesztelési technikák Demo 2 A specifikáció alapján teszteljük a program egyes részeit, klasszikus V-modell szerint Minden olyan metódust,

Részletesebben

OOP. #6 (VMT és DMT) v :33:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

OOP. #6 (VMT és DMT) v :33:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. OOP #6 (VMT és DMT) v1.0 2003.03.07. 19:33:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_06-1 - E jegyzet másolata

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban

OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban Fekete Tamás 2015. December 3. Szoftver verifikáció és validáció tantárgy Áttekintés Miért és mennyire fontos a megfelelő validáció és

Részletesebben

Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai

Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói programok Rendszerhívások Válaszok Kernel Eszközkezelők Megszakításvezérlés Perifériák Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói

Részletesebben

Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat

Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat Programozási nyelvek JAVA EA+GY 1. gyakolat EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYTEM INFORMATIKAI KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK 2018/2019. tavaszi félév Tartalom 1 A Java alapjai 2 Java program

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

I. rész: A Microsoft Visual C# és a Microsoft Visual Studio 2005 bemutatása. 1. Üdvözöljük a C# világában! 3

I. rész: A Microsoft Visual C# és a Microsoft Visual Studio 2005 bemutatása. 1. Üdvözöljük a C# világában! 3 Köszönetnyilvánítás Bevezetés Honnan kezdjük a könyv olvasását? A könyvben használt konvenciók és egyéb jelölések Konvenciók Egyéb jelölések Online kiegészítő tartalom Technológiai frissítések Rendszerkövetelmények

Részletesebben

Mi egy csapat vagyunk, az Olvasó és én

Mi egy csapat vagyunk, az Olvasó és én Ez a könyv nagyjából 2001 nyara óta létezik, ha nem is ebben a formában: a C# és a.net platform első kiadása ugyanis akkor jelent meg, a.net 1.0 Beta 2 verziójával karöltve. Nagy örömmel és hálával tölt

Részletesebben

Virtualizáció. egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában

Virtualizáció. egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában Virtualizáció Virtualizáció fogalma: Virtualizáció egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában A virtualizáció

Részletesebben

Interfészek. Programozás II. előadás. Szénási Sándor.

Interfészek. Programozás II. előadás.  Szénási Sándor. Interfészek előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek alkalmazása

Részletesebben

Objektumorientált Programozás IV.

Objektumorientált Programozás IV. Objektumorientált Programozás IV. Műveletek karaktersorozatokkal Feladatok 1 Hallgatói Tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik.

Részletesebben

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott

Részletesebben

Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv

Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv Készítette: Ballagi Pordány Dániel Árpád EHA: BAQSAAI.ELTE E-mail: dballagi@yahoo.com 1. oldal Tartalomjegyzék A szoftver...3 Funkciók:...3 Projekt költségei, időbeosztása...4

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért

Részletesebben

Automatikus memóriagazdálkodás a.net-ben 2. rész

Automatikus memóriagazdálkodás a.net-ben 2. rész Automatikus memóriagazdálkodás a.net-ben 2. rész Finalizáció és teljesítményoptimalizálás Folytatjuk a GC mûködésének felderítését. Megismerkedünk az újraéleszthetô objektumokkal, a gyenge referenciákkal,

Részletesebben

Autóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció

Autóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció Autóipari beágyazott rendszerek és rendszer integráció 1 Magas szintű fejlesztési folyamat SW architektúra modellezés Modell (VFB) Magas szintű modellezés komponensek portok interfészek adattípusok meghatározása

Részletesebben

Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák

Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/ Mi is az a Virtualizáció? Az erőforrások elvonatkoztatása az

Részletesebben